Search Results for: lightning

13 Comments

Kisebb technikai fennakadások

  By ,

Jelezném, hogy a blog elérhetőségében lehetnek kisebb-nagyobb fennakadások. Aktívan tesztelek perpillanat lightning network (lnd) és segwit ready btcd-t, amik nem feltétlenül arra a kukás aws instancera lettek tervezve, amin éppen a blog is fut. Ha az oldal betöltésekor, vagy a lapváltáskor lassulást tapasztaltok, akkor annak az az oka, hogy a gép éppen halálhörgést hallat.

Egyébként meg karácsony van, úgyhogy talán nem annyira nagy krízis, ha most néhány napig néha használhatatlan lesz a blog, hiszen ez most a mákos bejgli és a cukor-sokk ideje. Erről jut eszembe: Boldog Karácsonyt meg satöbbit mindenkinek! Akartam volna a karácsony kapcsán valami nagyon szívhez szóló, meghitt és örömtelit írni, de perpillanat jobban leköt a Lightning Network, amit talán mindannyian megértetek. Ezt a cikket is csak azért tudtam megírni, mert éppen váron egy payment channel megnyitásra, amihez onchain művelet kell, ami a Bitcoin testnet állapotát figyelembe véve (óránként 2-3 block) nem kifejezetten kapkodós.

Addig is amíg várakozok egy kis kifejtés azoknak akik esetleg most hallanak először a Lightning Networkről:

  • Az LN a korábban már sokat emlegetett layer2-es skálázási implementációja a Bitcoin protokollnak, ennek volt az egyik fontos előfeltétele az a bizonyos SegWit protokoll implementáció (Nem a SegWit2X… az egy másik történet…)
  • Az LN kétirányú csatornákat hoz létre, mely csatornák között routing protokollt működik. Nagyjából úgy érdemes elképzelni az LN-t mint magát az interneten, csak itt adatkapcsolatok helyett pénzügyi műveletekre épül rá a protokoll. Az adatok helyett/mellett itt pénz áramlik minden aktív csatornán.
  • Mindez úgy, hogy a csatorna változása nem kerül onchain propagálásra, tehát nincs confirmation várakozás, nincs mempool és nincs mining fee sem.

Szép új jövő, amire mondanám, hogy még csak teszt fázisban áll, de valójában ennél sokkal többről van már szó. @roasbeef (az egyik legaktívabb ln fejlesztő) immáron 3 hete megnyitott egy élő payment channelt az éles (prod) Bitcoin hálózaton is teszt jelleggel, ott már nem játékpénzzel (tBTC) tesztelnek most is éppen.

A Lightning Network kétségtelenül a 2018-as év egyik nagy sikervárományosa lesz és leginkább ez pont azokat fogja meglepni, akik már leírták az LN-t, vagy soha nem is nagyon hittek benne. Mivel viszont időközben megnyílt a teszt payment channelem, ezért most rövidre zárom a cikket. Még egyszer Boldog Karácsonyt mindenkinek!

79 Comments

Mégis mi bajom is van nekem a Bíkessel? (Bitcoin Cash)

  By , , ,

Sokszor kapom meg kérdésként akár direktben, akár egyes megnyilvánulásaim kapcsán átvitten, hogy mi is a baj(-om) a Bitcoin Cash-sel? A blogon megjelent írásaim mellett napi szinten okozok agyvérzést telegramon annak a kb 150 embernek, aki önszántából elviseli, hogy egy erősen Bitcoin Cash orientált közösségben én napi szinten vergődjek az anti Bitcoin Cash propagandámmal. Keresve sem tudnék jobb időpontot találni arra, hogy kontextusba helyezzem az utálatomat, hiszen most újra attól zajos a közösség, hogy “A Bitcoin Cash megeszi a Bitcoint!”

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy az objektivitás látszatát sem próbálom ebben a kérdésben magamra erőltetni. Elfogult vagyok, ahogy egy apa elfogult a saját gyermekével szemben… vagy hogy ne éljünk ekkor magasztos példával, elfogult vagyok, ahogy egy megrögzött Pepsi hívőt a hányinger kerülgeti a Coca-Colától (amivel egyébként maximálisan nem tudok azonosulni, lévén Coca fan vagyok…)

Szóval mi is a baj a Bitcoin Cashsel? Ha őszinte akarok lenni, akkor lényegében semmi. Miért is kéne bármi gondnak is lennie vele, hiszen 100%-ig Satoshi vision product, leválasztva róla néhány kényszerszülte hackelést (replace-by-fee, segwit), cserébe viszont jól skálázódik nagyjából 16-20 tx/sec-ig a jelenlegi állapotában, sőt az rbf hiánya miatt már a 0-confirmation is elégséges egy-egy tx-hez. Ráadásul a skálázását a blockméret további növelésével akár fentebb is lehet tornászni. És csak, hogy messzebb menjek a BCH prominensek egyébként nem zárkóznak el a layer-2 scalingtől sem, már persze ha az nem SegWit alapon készül. Mindezek mellett már a mining pool distribution is sokat javult, a minerek átlag 60-70%-a ismert és csak a maradék rejtőzik továbbra is a “Mr. Unknown” címke mögé.

Alapvetően technológiailag az AS-IS állapot kapcsán kevés kivetnivalót lehet találni. Gyakran előkerül persze kritikaként, hogy “lemásolni nem volt nehéz, na de hol van ennek jövője?“. Itt egyrészt ugye válaszként felvetődhet, hogy minek kell annyira lelkesen valamit fejleszteni, ami úgy jó ahogy van, másrészt pedig ha valaki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen, akkor egy egyébként nagyon szép TO-BE is kirajzolódik a BCH technológiai jövője kapcsán: Az elsődleges cél természetesen továbbra is a skálázás fokozása a nagyon alacsony tranzakciós díjak fenntartása érdekében. Emellett dolgoznak a shardingon és a párhuzamos blockvalidáción is. Emellett több olyan funkció implementálása is vizsgálat alatt van, amit korábban a Bitcoin Core fejlesztőcsapat elutasított a főláncon (pl. G. Andresen féle Graphene block propagation) és a blockokba foglalt tranzakciók összeválogatási algoritmusához is hozzá kívánnak nyúlni, hogy az sokkal igazságosabb és kevésbé txfee-felhajtó jellegűbb legyen.

Összességében szerintem jó az irány. A Bitcoin Cash jó irányba halad. (remark: ez az a pont, ahol a hithű Bitcoin Cash fanok jobb, ha megállnak… ami innentől jön, az biztosan nem érdekli őket)

Folytatás…

23 Comments

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

  By , , , ,

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

73 Comments

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

  By , ,

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

62 Comments

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 1. rész

  By ,

Jó szokásomhoz híven most ismét egy olyan postot fogok készíteni, ami miatt minden bizonnyal nem kevés pofont fogok később kapni… Nem baj, kezdjünk bele… A cikket a szokásos diszklémerrel kezdem: Információim pontosan ugyanazon forrásokból származnak mint amihez bárki hozzáférhet, nem vagyok insider, nem ismerek titkos szövetségeket és egyelőre arra sincs kézzelfogható bizonyítékom, hogy a gyíkemberek vagy az illuminati világhatalom átvételi terveinek áldozatai vagyunk-e 🙂 Na de félre a tréfával. Sokakban hagyott komoly nyomot és bizonytalanságot a november 12. hétvége, amikor is élőben volt szerencsém végignézni egy fail-re futott flippening try-t a Bitcoin Cash és a Legacy Bitcoin lánc között. Bár a történet külső szemlélőként sikertelenségbe torkollt, de a nagy képet nézve botorság lenne azt gondolni, hogy ezen a ponton végetér a piaci manipuláció, a belső hatalmi harc és a innentől már csak a “to-the-moon” van hátra és a rózsaszín cryptojövő. Hogy mekkora a baj? Mark Twain következő idézete segít ezt kifejteni:

Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul.

Mielőtt azonban nagyon belemélyednék a konspirálásba, kezdeném némi áttekintéssel, hogy mindenki számára tiszta legyen, hogy mi is a mögöttes motiváció:

Folytatás…

49 Comments

Post-mortem: A nagy Bitcoin flippening hétvége

  By , , ,

source: -link-

Ígértem egy összefoglalót az előző hétvége kapcsán, mivel számos érdekes és értékes tanulság vonható le abból. Kezdeném is egyből egy gyors összefoglalóval:

  • November 8-án hivatalosan is felfüggesztették a SegWit2X kezdeményezést, amit a Bitcoin közösség BSCore pártoló része hatalmas győzelmi #nerdrage mellett ünnepelt. Bár már akkor is gyanús volt, hogy a történetet azért nem ússzuk meg ennyivel.
  • November 10-én reggel már beindult egy érdekes retorikai harc twitteren és egyéb csatornákon, amit akkor nehéz volt hova tenni, de kora délutánra teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy valamiféle hatalomátvétel körvonalazódik, ahol minden létező csatornán az az információ csöpögött, hogy itt a Bitcoin világvége és ömlik át a pénz a Bitcoin Cash-ba. Még aznap számos korábbi Bitcoin prominens nyílt közleményben jelezte, hogy innentől a Bitcoin Cash a Bitcoin és pont. Ugyanezen a napon közzétett cikkemben felvázoltam egy BTC->BCH pump-n-dump forgatókönyvet, ami egyébként majdnem pontosan be is jött. Én egy maximum 0.2-es csúcsot vizionáltam a pump/dump fordulóra, amit jócskán alul is becsültem, hiszen a pumpa egészen a 0.5 BTC/BCH szintig elment vasárnap hajnalra.
  • A hétvége további részében folytatódott a hatalomátvételi retorika, aminek az egyik csúcspontja az ominózus 25k BTC megmozgatása volt, amiből sokan arra következtettek, hogy a Bitcoin.com betolja a pénzét a Bitfinexre, hogy “végső csapást mérjen” a Bitcoinra.
  • Vasárnap délelőttre összeomlott a pumpa és hatalmasat zakózott az árfolyam. 0.5 BTC-ről első körben gyakorlatilag percek alatt zuhant be 0.25-re, majd azóta is folyamatosan csordogál lefelé.

Sokszor kifejtettem már a blogon azon véleményemet, hogy milyen szinten tartom ellenszenvesnek a Bitcoin Cash-t, különösen akkor, amikor azt valamiféle Bitcoin jövőképként próbálják beállítani. A közelebbi ismerőseim pontosan tudják, hogy számomra a BCH tabutéma, nem nagyon szeretek róla beszélni. Mindazonáltal ez egy jó pillanat, hogy tisztázzunk egy nagyon fontos tényt:

Folytatás…

13 Comments

Well, Satoshi has spoken

  By , , , ,

Ha csak címszavakban akarnám leírni, hogy mi mindent történt az elmúlt napokban, akkor is oldalakat lehetne írni… Ám szeretném kerülni a mókuskerék effektust ezért egyetlen kevésbé szakmai, sokkal inkább szentimentális tényezőt emelnék csak ki: Kétségtelenül a Bitcoin “misztérium” legnagyobb tényezője maga az alkotó személye. Satoshi Nakamoto két éven keresztül volt képes fenntartani pszeudonimitását és ezen idő alatt képes volt több száz emberrel úgy kommunikálni interneten keresztül (jellemzően fórumon és emailben), hogy semmit ne áruljon el magából, személyéről. Mindettől függetlenül ismert az a szakmai kör, mely vagy részét képezte a “Nakamoto group”-nak, vagy pedig nagyon közel állt Nakamotohoz. Ezen körből talán a leginkább prominens és ez eddig leginkább pártatlan személy Nick Szabo volt, aki az elmúlt időkben partvonalról követte  csak a Bitcoin körüli drámát és maximálisan elhatárolódott a napi politikai történetektől, de a Bitcoin Cash hardfork körül valami minden bizonnyal bekattanhatott nála, mert több alkalommal is lenyilatkozta, hogy a Bitcoin közösség nagyon sokat köszönhet a Core Deveknek, szemben azzal a két bohóccal, aki most a passzátszelet fújdogálja (Ver és Wu-ra célozva itt). Szóval bár nem ildomos Szabo nevét összemosni Nakamotoval (minden erre utaló jel és a közösségben kialakult kvázi konszenzus ellenére sem), mindettől függetlenül az ő véleményére nagyon sokan adnak. Márpedig Nick Szabó állást foglalt a SegWit2X körüli helyzet kapcsán, melynek újra egy nagyon rendhagyó és egyébként igen kreatív módját választotta: A publikus twitter fiókjának nevébe ő is felvette a [No2X] tag-et, ezzel kifejezve, hogy el a kezekkel a jelenlegi Bitcoin Legacy lánctól.

Szabo állásfoglalását a No2X prominensei egyértelműen Satoshi Nakamoto állásfoglalásaként aposztrofálják, az ellenoldal pedig mélyen hallgat az esetről mivel Nick Szabo személye ebből a szempontból kikezdhetetlen. Függetlenül attól, hogy ő Satoshi avagy sem, javarészt ő rakta le mindazt amit ma Bitcoinnak nevezünk.

Persze sokan kaphatnák fel a fejüket és mondhatnák: Ez mekkora őrültség, miért állnak ki ennyien egy legacy történet mellett, ami skálázási problémákkal küzd és ezáltal mérhetetlenül magasra verte fel a tranzakciós díjakkal, miért nem akarunk mi gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat, miért nem akarjuk visszahozni a 0-confirmation-t? Ez tényleg még mindig a rasperry Pi-ken futtatott nodeokról szól?

Természetesen nem erről van szó. A SegWit2X bármennyire egy technikai upgrade-nek van beállítva, valójában sokkal inkább egy hatalomátvételi eszköz. Esetében tökéletesen jó ideológiai párhuzam a trójai falóval, erről korábban az SPV walletek kapcsán már részletesen írtam.

Szabo állásfoglalásával párhuzamosan számos üzleti szereplő is hasonló statementet tett. A btc hashing power 1%-át birtokló Kano Pool tegnap döntött úgy, hogy felhagy a SegWit2X támogatásával és a továbbiakban nem jelzi az SW2X szignált az új blokkokban.

Folytatás…

29 Comments

Te már érted a Bitcoint?

  By , , ,

Egy kép ami tényleg többet mond ezer szónál:

Egy (nekem) fontos információ mielőtt kifejteném gondolataimat a kép kapcsán:

  • Ma 18:30-kor kezdődik a Simonyi Szakmai Napok keretein belül megszervezett “Blockchain technológiák kerekasztal”, melyen Czeglédi Tamás, Kocsis Imre és Vegera Tamás társaságában jómagam is részt veszek. Sokan kérdeztétek korábban, hogy ezen rendezvényekről esetleg készül-e videófelvétel. Nos jó hírem van, a szakkollégium élőben fogja youtubeon streamelni az előadást, így bárki tudja követni azt. Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=6eK1dySrVyU

Némi bulváros átvezetéssel: Miért is fontos beszélgetni arról, hogy vajon értjük-e a Bitcoint és a Blockchain technológiákat? Valószínűleg erre a kérdésre csípőből válaszolt volna igennel az a holland illető, aki előző hét szerdán hirtelen jött ötlettől vezérelve lenyúlt egy bitcoin ATM-et Oudenbosch városában. A tolvaj egy potom 120 kilós ATM-et emelt el annak reményében, hogy már a csapból is hömpölygő Bitcoin hírek okozta aranylázként hozzá jusson az BTM tartalmához és ezáltal – feltételezése alapján – Bitcoin milliomossá váljon. Sajnos a nagy tervet, a hosszadalmas előkészítést és a nem kevés fizikai munkát is igénylő művelet eredménye lényegében egy nagy büdös semmi lett és persze egy komoly tapasztalat, mely szerint a Bitcoin egy virtuális pénz és nem áll hegyekben az ATM-ekben. Később megtalálták az BTM-et, melyet teljesen szétvertek és kibeleztek. A BTM-et üzemeltetőnek persze így is komoly kárt okoztak ám az üzlet nem állhat meg és már pótolták is az ellopott és tönkretett ATM-et. Az új masinán pedig ott látható a: “Nincs benne bitcoin!” felirat. (‘Hier zitten echt geen bitcoins in!’)

Az elmúlt bő egy hónapban temérdek időt szántam arra, hogy minél több olyan szakemberrel és érdeklődővel találkozzak, aki nem csak befektetési terméket lát a Bitcoinban és a Blocklánc technológiában, de esetleg a kreativitása révén hajlandó is beleképzelni valamiféle jövőt ezen technológiákba. A számtalan beszélgetés, kávézás, közös összejövetelek és megannyi egyéb kapcsolatfelvételek összegzését tökéletesen kifejezi a fenti kis vicces képecske, aminek szívesen megosztanám a forrását, de mivel twitteren találtam forrásmegjelölés nélkül így maradnék a “népi gyűjtésnél”. Szóval – természetesen tisztelet a kivételnek -, azzal szembesültem, hogy a nagy többség két végletbe tömörül:

  • Vagy tényleg csak egy befektetési terméket lát, ami idén már megcsinált 900%+-t és “atya ég mi lesz itt még év végéig…“
  • Vagy pedig a Bitcoint valamiféle elkorcsosult vadállatként a dögkútba próbálja berugdosni és hangosan kiabálja, hogy: “a blockchain a jövő!”.

Folytatás…

3 Comments

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

  By ,

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

6 Comments

Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

  By , ,

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…