Létezik olyan, hogy jó hitel?

A végtelenül ártatlannak látszó Facebook féle GlobalCoin (Libra Network) monetáris atombombaként készül átértelmezni mindazt amit a modern pénzügyi rendszerekről gondolunk. Ahhoz azonban, hogy megértsük ennek lehetséges hatását a mélyre kell ásni a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb alkotóelemének: a hitelnek.

COINMIXED BITCOIN VÁLTÁS!

A hitel az emberiség egyik legnagyobb találmánya, olyan szintű evolúción ment keresztül az elmúlt évezredekben, amit nagyon kevés más innovációs vívmány tudhat maga mögött. Mindennek ellenére talán a legkevésbé ismert… sőt merem állítani, hogy az egyik leginkább félreismert találmányról beszélünk most. Aki nem érti a hitel működését, az minden rossz forrását látja benne, aki érti, az pedig a modern világunk legfőbb mozgatórúgóját. Ezt a cikket, annak szánom, hogy az olvasóval megismertessem a hitel intézményét és a megannyi kiaknázatlan pénzügyi termék között némi eligazítást adjak.

Az olvasók nagy része nyilván tudja, hogy kicsit több mint tíz éve foglalkozom ezzel a témával és ebből az utolsó bő másfél évben konkrétan a hitel és a kriptoeszközök összeházasításával foglalkozó startupot vezetek. Azonban ezúttal most nem a konkrét termékről (INLOCK) lesz szó… Engedjétek meg, hogy egy kis gazdaságtörténelmi leckével kezdjem. Aki úgy érzi, hogy ez számára már unalomig ismételt, az nyugodtan ugorja át a következő bekezdést.

A hitel intézménye közel egyidős magával az értékmérés és azon keresztül a fizetőeszköz, vagy fizetést helyettesítő csereeszköz intézményével. A hitel működése a kezdetekben végtelenül egyszerű volt. Bizonyos – jellemzően bizalmi, vagy alárendelt – viszony alapján a felek egymásnak likviditást (pénzt) biztosítottak, amiért cserébe elvártak bizony részt az így keletkező haszonból, ami a kamatban testesült meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a fajta likviditásmenedzsmentnek (kölcsönnek) semmi köze nincs a mára kialakult hitelezéshez, de a történelmi kerekség okán érdemes innen kezdeni. Mindez a maga idejében nagyon jól ment… már persze, ha jónak tekintjük azt, hogy számos történelmi vallás alapját képezi az a dogma, hogy szigorúan tilos kamatért cserébe kölcsönt biztosítani. Az Islamic Banking rendszer a mai napig a kölcsönkamat tilalmára épül. A Biblia is tartalmazza a kölcsönbe adott javak esetén a kamat felszámolását, amit a keresztény egyházak csak az 1400-as években oldottak fel egy furán kifacsart indoklással, ahol a kamat felszámolását a kockázatvállalással mosták össze. Miután a vallás szabad kezet adott, elindult az őrült tempó a hitelintézmények fejlesztése kapcsán. A 16. századtól gombamód kezdtek szaporodni a kereskedelmi bankok Olaszországban, majd Spanyolországban. Mégis a modern bankrendszer alapját Hollandia rakta le, amikor is létrejött az első fractional reserve (részlegesen fedezett) bank, amit ezt követően nagyon hamar átvett számos más ország is és mára szinte az egész világon ez vált a gazdaság alappillérévé. Mára kötelező tartalékráta nem csak, hogy egy számjegyű, de a legtöbb fejlett gazdaságban 1-2% körül mozog, ezzel biztosítva, hogy a hitel mindig legyen és a hitelhez elég csak 1-2%-nyi tőkét zárolni a többi.. ahogy szokás mondani a semmiből keletkezik és a gazdaság teljesítménye van mögötte. Ez a fajta bizalmi alapú pénzteremtési gyakorlat (hitelpénz) alapozta meg a mai fractional reserve bankrendszert.

Fractional reserve avagy részlegesen fedezett/kötelező tartalékráta: a rendszer lényege, hogy egy kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött mindig valamilyen jövőbeli teljesítmény (pl. össz nemzetgazdaság eredmény) áll fedezetként, ennek okán nem szükséges az adott banknak 100%-osan lefedeznie (letétbe helyeznie) a felvett összeg ellenértékét a jegybanknál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 10%-os kötelező tartalékráta esetén ha valaki felvesz 1 millió forint hitelt, akkor valójában ebből 100.000 forintot kap ténylegesen az adott banktól (pontosabban ennyit helyez el letétként az adott kerbank a jegybankjánál) és a további 900.000 forintot gyakorlatilag virtuálisan kinyomtatja az adott bank és így adja oda az ügyfelének. Ugyanez a folyamat a törlesztésnél. A visszatörlesztett 1 millió forintból 900.000 forintot gyakorlatilag “eléget” a bank (mintha nem is lett volna) a fennmaradó 100.000 forinttal pedig fedezi a saját kinnlevőségét.

Hitelpénz a semmiből?

Gyakran találkozom olyan leírásokkal, amik a hitelpénzt a gazdasági élet egyik legnagyobb démonaként emlegetik és keseregve sírják vissza az aranysztenderdet és a 100%-osan lefedezett hitelek (pontosabban kölcsönök) korát, mert ugye akkor minden jobb volt. Azonban a történet koránt sem ennyire sarkos. A sokszor “sötétként” emlegetett középkor sötétségét sok egyéb tényező mellett az adta, hogy hiányzott a rendszerből a bizalmi alapú hitelpénz intézménye, így igen körülményes volt megvalósítani a gazdasági növekedést. A fractional reserve nem attól lesz rossz, hogy nincs fedezet a hitelpénz mögött, hanem attól, hogyha az adott kereskedelmi bank azt felelőtlenül helyezi ki olyan célokra, amiknek a megtérülése több mint kérdéses. A fentebbi példánál maradva, a hitelfelvevő által felvett 1 millió forintnak a 100%-a elköltésre kerül, így azok akik azt megkapják szolgáltatásokért, árukért cserébe szintén ugyanazzal a bizalommal fogadják ezt el, hogy a hitelpénz mögé a hitelfelvevő később prezentálni tud olyan gazdasági teljesítményt, amivel vissza tudja fizetni a hitelét és ezáltal mondhatni betömődik a lyuk. Akkor mi okozza itt a problémát? Egyrészt a hitelek visszafizetése korántsem 100%-os. Ha ennek aránya elér egy bizonyos szintet, akkor az már hiányként jelenik meg a gazdaságban, ami összességében okozhat pl. bizalmatlanságot a bankrendszerben vagy akár az adott államban is, hiszen ne feledjük, hogy egy adott ország legnagyobb hitelfelvevő intézménye általában maga az államapparátus, csak ugye az állam “kötvények”-et bocsát ki, melyekre kamatot fizet, ami az elnevezésén kívül ugyanúgy hitelként kezelendő.

Honnan jön a kamat?

Ezen a ponton szerintem már mindenki tudja a választ erre a kérdésre, de azért térjünk ki erre is. A kamat honnan máshonnan jöhetne, mint a gazdaság pozitív mérlegéből. A jelenleg regnáló gazdasági rendszer lényege, hogy amikor valaki hitelt vesz fel, akkor annak a nagy része a semmiből teremtődik meg, azonban CSAK maga a hitelösszeg teremtődik, annak a kamata már nem jön létre. Tehát logikus lehet a következtetés, hogy ahhoz, hogy visszafizessek egy adott mennyiségű hitelt, ahhoz bizony újabb hitelt kell felvennem, hiszen a kamat összegét máshogy nem lehet megteremteni. Persze a való életben törekszünk arra, hogy lehetőleg a hiteleket ne újabb hitelekből törlesszük, de mivel minden pénz valójában hitelpénz, így technikailag ez mégis így történik… csak éppen más vesz fel hitelt azért (és adja ide nekünk mondjuk fizetés formájában), hogy nekünk legyen pénzünk visszafizetni a hiteleket és azok kamatait is.

A hitelpénz, mint a gazdaság üzemanyaga sokban járult hozzá az elmúlt évszázadok hatalmas gazdasági fellendüléseihez és az ipari forradalmakhoz. Ám a rendszer alapja a bizalom. Márpedig a bizalom és a pénz nem jó barátok. Ennek okán a fejlettebb társadalmak folyamatosan kísérleteztek az alternatív monetáris rendszerekkel, aminek a csúcsterméke (és végső soron a legnagyobb bukása) az arany-sztenderd volt, melyből az USA kiszállását követően nagyon hamar távozott minden állam és az 1960-1980-as évek során a legtöbb fejlett és igen sok fejlődő állam is átállt a kétszintű bankrendszerre, ahol megnyílt a lehetőség a kereskedelmi bankok számára, hogy éljenek a fractional reserve adta áldásos lehetőségekkel.

Ha csak Mo-t nézzük, akkor a kötelező tartalékráta 1997-ben még 17% körül volt, majd onnan lassan csorgott le a 2007-es válság idejére előbb 2%-ra, majd 2017-ben 1%-ra. Innentől látható, hogy minden a kezünkben lévő forint címlet mögött 1%-nyi valódi érték és 99% gazdasági teljesítménybe vetett bizalom áll.

A 2007-es pénzügyi válság azonban sokakban komoly kételyt keltett ezen határtalan bizalom kapcsán, hiszen a válságban nem kis szerepe volt a felelőtlenül kiadott, majd azt követően konzekvensen manipulált hiteleknek. Hazánkban ez különösen jelentős krízist okozott, hiszen ebben az időben a nemzet még csak nem is a saját devizájában volt eladósodva. A válság hatása és felelősei nyilvánvalóan nem lettek azonosítva és a számonkérés is elmaradt, talán ennek köszönhető, hogy még 10 év elteltével is üzengetnek egymásnak Király Júlia (jegybankár) és Csányi Sándor (OTP elnök-vezérigazgató) a hibák kapcsán.

A bizalom a kulcs!

Napnál világosabb, hogy a jelenlegi gazdasági modell alapja a bizalom. Amikor valaki fizetést kap, akkor megbízik abban, hogy az a pénz másnap is annyit fog érni, mint amennyit a munka megkezdésekor kialkudott. Amikor a kocsmában a csapos elfogadja a forintot a korsó sörért, akkor bízik benne, hogy amikor megrendeli a következő hordó sört, lesz elég pénze azt kifizetni. Ezen bizalom miatt hisszük – tévesen -, hogy a pénznek értéke van és pont ezért nézzük hitetlenkedve, amikor Venezuelában vagy Argentínában az utcákon már söprögetik a készpénzt, hiszen az semmit sem ér… Tesszük mindezt úgy, hogy az 1900 években ez már lejátszódott Magyarországon is a pengővel.

VARIANCE HUB OKTATÁSI CSOMAGOK!

Ennek ellenére a bizalom esszenciális alapja a monetáris modellnek. Amíg nagyon sokan megbízunk egy adott fizetőeszközbe, addig az államnak csak a szükséges felügyeleti és döntéshozatali szinteket kell működtetni, majd azt végrehajtatnia a kereskedelmi bankokkal és természetesen ellenőrizni azokat. Maga a modell garantálja azt, hogy egy ország nem tud fizetésképtelen állapotba kerülni. Ahogy a nagybecsű Alen Greenspan (egykori FED elnök) mondotta egykoron:

“We can always print more money”

Vagy ha nincs elég pénze egy adott országnak, hogy törlessze tartozásait (lásd pl. állampapírok, kötvények), akkor gyárt magának annyi hitelpénzt amennyire szüksége van. Miből gyártja a hitelpénzt? Természetesen újabb hitelekből/kötvényekből illetve állampapírokból. Ennek fényében nem is tűnhet annyira soknak az a potom 22 trilliárd dollár, amivel az USA tartozik a saját hitelezőinek. Ugyanis amíg mindenki egyetért abban, hogy az USA gazdasági teljesítménye pengeéles, addig kétség nem férhet ahhoz, hogy igenis egy ekkora szörnyeteg működtetéséhez kell ennyi pénz.

A baj ott következik be, amikor ez a bizalom megroppan, mondjuk egy recesszió vagy egy válság során és az emberek felébrednek.

És akkor jönnek a kriptopénzek…

Gyakran előfordul (velem is…), hogy a kriptopénzeket valamiféle csodálatos, a gonosz kapitalizmus elleni leghatékonyabb fegyverként kezeljük. Ez különösen olyankor tud igazán fura rémképeket alkotni, ha elkezdünk görcsösen ragaszkodni pl. a Bitcoin whitepaperének címében szereplő “cash” szavacskához és a kriptoeszközöket valamiféle pénzként kezeljük. Pont ennek a képzavarnak köszönhető, hogy magam is nagyon sokszor nevezem ezt az eszközosztályt kriptopénznek… bár már törekszem arra, hogy ahol lehet, inkább kriptoeszközöket használjak.

A kriptoeszközök a totális ellentétét adják a jelenlegi monetáris rendszereknek. Ütemezett pénzteremtés van, ami során jobb esetben a rendszert fenntartók jutnak hozzá a teremtett pénzhez. Nincs hitelpénz, nincs hitel, onchain nem lehet későbbi ígérvényekkel/tartozásokkal (IOU) kereskedni. Ennek a lehetősége technológiailag van kizárva. Hiszen a blockchainen nem azt tároljuk, hogy kinek mennyi pénze van, hanem az, hogy adott pénzmennyiséget kinek áll jogában elkölteni, így minden értékmennyiség csak egyszer elkölthető.

Kölcsönt persze lehet adni, de a kölcsönért cserébe kamatot csak úgy lehet szerezni, ha azt a kölcsönvevő mástól megvásárolja, ezáltal csökkenti a globális kínálatot. Ezek alapján kölcsönre történő használatra nagyon nehezen skálázhatóak a kriptoeszközök. Végső soron akár az is előfordulhat, hogy olyan sok kriptopénz van kölcsönadva, ami miatt már nem lehet megszerezni a kamathoz szükséges mennyiségű további érméket, csak úgy, ha azt valaki olyantól kérjük kölcsön, aki az már eredendően is csak kölcsönbe kapta… ami logikusan halálspirálba borítja az adott pénzként használt eszközt.

A kriptoeszközök a bizalom problémáját egy roppantul egyszerű módon orvosolják: nincs bizalom, csak azt hiszem el, amit magam is ellenőriztem. Vagy ahogy gyakran lehet találkozni a kifejezéssel: “Don’t Trust. Verify!”

Mégis hogyan? Mindez a fentebb már említett értékmegközelítés eredménye. A blockchain alapú rendszereknél nem azt tudjuk, hogy teszem azt: Warren Buffetnek a Forbes szerint mennyi pénze van (ami akár igaz is lehet… de legjobb esetben is csak megbízhatunk a Forbes kalkulációjában), hanem pont ellenkezőleg: azt tudjuk, hogy adott mennyiségű elkölthető (unspended) pénzkupac felett ki bír tulajdonjoggal. Így ha valaki úgy dönt, hogy küld nekem adott mennyiségű kriptopénzt (pl. bitcoint), akkor valójában ezt nem ‘küldi’ el a szó szoros értelmében, hanem az általa birtokolt és a blokkláncon tárolt értéknek egy részéről lemond és azt átruházza rám. Így tranzakció bekövetkeztekor könnyedén tudom magam is ellenőrizni, hogy pl a tranzakciónak valóban én vagyok-e a címzettje, a küldő valóban átruházta-e rám az adott mennyiségű értéket és az adott érték valóban elkölthető-e. Tehát teljesen az, hogy teljesen önállóan tudom ellenőrizni annak hitelességét anélkül, hogy ehhez meg kellene bíznom egy harmadik félben (például a bankomban)

A bizalom 100%-os eliminálása bár pragmatikus, azonban totálisan kontraproduktív. Az emberiség már kipróbálta, hogy milyen az, ha a fizetőeszköz önmagában is csereeszköz és elfogadott annak az érzéke (lásd a tiszta aranyból, ezüstből készült érméket a középkorban). Az eredménye a súlyosan elhúzódó recesszió és a fizetésképtelenség lett, amibe sok esetben lényegében ok nélkül buktak bele városok, városállamok, vagy akár országok.

Nem lenne ez másként akkor sem, ha mondjuk egy önálló nemzet úgy döntene, hogy eldobja a saját kezéből a monetáris kontrollt és egy nem a saját jegybankja által kontrollált kriptopénzt bocsát ki, amit el is fogad fizetőeszközként.

Létezik-e jó hitel?

Egyszerű a válasz, leginkább nem létezik. A hitel alapja a szükség, a szükség célja pedig a növekedés. A növekedéshez pedig elengedhetetlen a bizalom. A bizalom viszont eszköz a visszaélésekre. Modern világunk immáron több száz éve hintázik eme bizalomalapú gazdasági modellben, a recessziókat, követik a konjunktúrák, majd jönnek az újabb recessziók, amiket időnként helyettesít egy kis válság, amikor hipp-hopp eltűnnek a könyvelésekből a rossz hitelek és minden indul újra elölről.

Alternatívának ott a kölcsön vagy az uzsora intézménye, ahol ugye nincs hitelpénz, nincs bizalom. A kölcsönadott aranyrögért cserébe jogosan vár vissza a kölcsönadó bizonyos extra bevételt is a profitból.

Bár logikus konklúzió lenne azt gondolni, hogy van középút és a középút az amit pl: mi is csinálunk az INLOCK-kal, ami ugye a kriptoeszköz fedezetre nyújtott stablecoin hitel. De valójában itt is ugyanúgy vannak kockázatok és pl. a stablecoinok esetén sokkal inkább fennáll a fractional reserve veszélye. Lásd: USDt (Tether), ahol mára már végre ismert és beismert a kibocsátó részéről, hogy fedezetként nagy arányban bitcoin, ellentétben a nyilvános állított usa dollárral.

A hitelpénzek (és azok tokenizált változatai: a fix pegged stablecoinok) mára bebizonyították, hogy valóban képesek elősegíteni a gazdasági fellendülést. Ugyanígy a kriptoeszközök is bebizonyították, hogy a technológiai háttér már adott a trustless (bizalom nélküli), csak digitálisan létező értéket reprezentáló eszközök létezésére. Ez utóbbi tény hosszabb távon kétségtelenül rossz hír tud lenni az ugyanezen eszközosztályba tartozó csecsebecséknek, pl az aranynak.

Egyre többen végre azt is megértik, hogy a hitelpénz és a kriptoeszközök nem egymás kioltására szolgáló valamik, hanem sokkal inkább az érték digitalizálódását megvalósító párhuzamos rétegek, amelyek átjárhatóvá tétele fogja tudni megalapozni a következő nagy ipari forradalmakat.

A két eszközosztály összefonódásának legfontosabb facilitátora mi más is lehetne mint a hitel. A témával foglalkozó vállalkozások nagy része (így az INLOCK is) jelenleg a garantáltfedezet-értékű hitelkonstrukciókkal foglalkozik, ahol a kölcsönigénylőnek a teljes futamidő alatt biztosítani kell a kölcsönbe vett értéket (+kamat) fedezetét, ha ez nem biztosítható, akkor a kölcsönnyújtó, vagy a közvetítőplatform élhet a kriptopénzek egyik legáldásosabb tulajdonságával: azonnal zárható a pozíció és lefedezhető a hitel. Ez persze még csak az első lépés… az első néhány szárnypróbálgatás. A technológiában rejlő lehetőségek ennél sokkal szélesebb körűek.

Egy kis kitekintés

Ezen megoldások azonban csak az út elején állnak. Merem állítani azonban, hogy alig néhány éven belül drasztikusan fog megváltozni az amit a pénzekről és a hitelről gondolunk. A peer-to-peer (közösségi) finance egyre komolyabb utat tör magának. Az evolúció következő lépcsői pedig már egyre tisztábban látszanak. A kulcs itt is a fractinal reserve lesz. Ahogy a Tether (USDt) stablecoint kibocsátó vállalkozás (tether.to) évek óta el tudja játszani a felügyeletekkel és a közösséggel is, hogy “vagy van, vagy nincs” 100%-os fedezet, ugyanígy ez néhány éven belül bármelyik jelenlegi nagy GateKeeper is eljátszhatja… Nevezzék azt Googlenek… Amazonnak… Applenek… vagy éppen Facebooknak?

Sokan a kriptoeszközök felfutását avagy éppen a halálát látják abban, hogy a Facebook a Libra Networkön keresztül készül kiadni a GlobalCoint (ha hinni lehet a pletykáknak), hiszen a GlobalCoin pillanatok alatt akár felhasználók millióihoz, sőt akár milliárdjaihoz tud eljutni fizetőeszközként. Ám sokan nem látják itt a fától az erdőt. A stablecoin alapú GlobalCoin esetén nem az a nagy kaland, hogy boldog-boldogtalan ebből veheti majd meg mindennapi betevőjét… pont ellenkezőleg, ahogy a készpénznél is: nem a fizetésforgalomban van a nagy üzlet… hanem abban, hogy cirkulálódó pénzmennyiség nagy része (akár 99%-a) valójában nem rendelkezik valós mögöttes értékkel. És ahogy a nemzeti valutáknál vagy a stablecoinoknál, úgy a GlobalCoin és esetleges egyéb alternatívái kapcsán sem fog (sajnos) senkit sem érdekelni, hogy van-e valós dollár tartalék egy adott GlobalCoin utalás mögött… hiszen mindenki megbízik a Facebookban..

INLOCK - ezúttal legyél Te a Bank!
Bookmark the permalink.

22 Comments

  1. Remek cikk lett, Csaba! Mint a bankszféra egyik alkalmazottja, kíváncsian várom a fejleményeket.:) Kétségtelen, hogy sok szempontból nem árt egyébként, ha nyomás alá helyezitek a jelenlegi pénzrendszert, de nagyon sok olyan vetülete van (egyelőre? vagy lesz is? ) a dolognak, ami engem inkább aggaszt. Ezért meg is dobogtattad a szívemet egy picit annál a résznél, ahol ezt írtad: ” Nem lenne ez másként akkor sem, ha mondjuk egy önálló nemzet úgy döntene, hogy eldobja a saját kezéből a monetáris kontrollt és egy nem a saját jegybankja által kontrollált kriptopénzt bocsát ki, amit el is fogad fizetőeszközként.”
    Jó látni, olvasni, hogy azért látod ezt az aspektusát is a történéseknek. 🙂

  2. Adódik a kérdés: milyen hatással lehet a Globalcoin a BTC-re szerintetek?

    • Nem szeretnék alaptalan tippelgetésbe kezdeni. Nem ismertek egyelőre a Facebook tervei, nem lehet tudni, hogy mekkorát akar húzni ezzel a témával. A cikkben egy eléggé szélsőséges jövőképet vázoltam fel minderről, ami kapcsán legkevésbé a Btc miatt kell aggódni. Ma a crypto piacokat erősen egyben tartja az, hogy a BTC tiszteletet parancsolóan áll az első helyen piaci méretben. Elképzelni is nehéz, hogy mi történne ha a lista élére nagyságrendekkel nagyobb piaci részesedéssel oda ormótlankodna egy Globalcoin.

    • Gresham törvénye ugrik be hirtelen.

  3. Szentirmai Gergely

    A halálspirálos rész szerintem nagy melléfogás. Ellentétben a hitelpénzzel, ahol a kamatot csak újabb hitelfelvétellel lehet fedezni, és ahogy a nevéből is adódik, minden egyes forinttal valaki tartozik egy hitelintézetnek (vagy jegybankpénz esetében a jegybanknak), kriptopénzek esetében azonban ez nincs így, minden egyes egységnek van egy tulajdonosa (és itt filozofálhatunk, hogy ez tulajdonlás, vagy rendelkezés, képes elkölteni stb., de a lényeg az, hogy nem tartozik). Pontosan ebből fakadóan a hitelpénzrendszerben a pénzkínálatnak vég nélkül növekednie kell, míg a kriptó esetében egyáltalán nem, teljesen függetlenül attól, hogy a gazdaságban mennyi pénz van hitelezve. Természetesen egy ilyen pénzrendszerben is előfordulhat, hogy valaki nem tudja visszafizetni a hitelét, erre való a fedezet.
    A hitelpénzrendszerben éppúgy tovább lehet hitelezni a hitelből kapott pénzt, tehát ez sem különbség, ellenben a fenti kockázatok mellett ki van téve a jegybank és a politikai önkénynek, mely nem kis mértékben járul hozzá a fent tárgyal gazdasági hullámvasúthoz.
    A nemesfémen alapuló pénzek rendre azért buktak el, mert a döntéshozók csak nagyon körülményesen tudták inflálni, és a fractional reserve az alapkamaton és tartalékrátán keresztül ezt rendkívül egyszerűvé tette, teret adva a végtelen politikai (f)osztogatásnak, a pénzmennyiség növelésén keresztül pedig a rejtett adóztatásnak. A kérdés az, hogy a nehezen megkeresett jövedelmedet egy olyan pénzben/eszközben kívánod tárolni, melyet a kibocsátó kénye kedvére inflálhat, vagy egy olyanba, amit nem. Persze, itt megint tudnám tovább fűzni aggodalmaimat a kriptó értéktartóságával kapcsolatban, de valahol egy kommentnek is vége kell, hogy legyen.

    • A cikkben kizárólagosan azon szempontból foglalkoztam a kriptopénzekkel, hogy miként tudnak azok funkcionálni hitelpénzként… pontosabban, hogy miért nem tudnak aként funkcionálni; hiszen nagyon gyakran csúszunk bele abba a téves elképzelésbe, hogy a kriptopénzekre valamiféle az egész világot megváltó innovációra gondolunk, holott igenis vannak olyan részei a gazdaságnak, ahol inkább kontraproduktív a létezésük. A világ kipróbálta, hogy milyen az éles az aranystandarddel és az általad is felhozott érvek okán ez a rendszer elbukott. Függetlenüöl attól, hogy ez milyen szinten bűne a döntéshozóknak, azok mohóságának összességében egy dolog biztos: a jelenlegi krematisztikus gazdasági világmodell (ahogy ugy Gilányi proftól tanultuk) lényege a ciklikusság. Ahhoz, hogy ennél legyen egy jobb módszer, ahhoz nem a gazdasági modellt kellene lecserélni… hanem konkrétan az embereket…

      • Hmm … ilyent sem látott még a Google:
        http://prntscr.com/nxe6u0

      • A rendszer nem azert bukott mert szar volt, hanem azert mert pont jo volt es igy nem tudtak lopni, tehat inkabb megbuktattak.

      • Szentirmai Gergely

        A kriptopénzek jellemzően nem hitelpénzek, mert nem hitelezés útján jönnek létre (hanem bányászat útján, és a kibányászott pénzzel nem tartozik senki semmilyen központi entitásnak, magyarul tulajdonolja). Lehet, hogy lehetne csinálni hitelpénzrendszert is blockchainen, de jelenleg erről nem beszélhetünk. Ha valaki egyszer majd lefejleszti, valószínűleg ugyanolyan tulajdonságai lesznek, mint a hitelpénzeknek.
        A kriptopénzekre az arupénz a legmegfelelőbb definíció. Én arra kívántam utalni, hogy ebből semmilyen halálspirál nem következik, és tökéletesen alkalmas a hitelpénz helyettesítésére, nincsenek ilyen jellegű gazdasági korlátaik. Ahogy írtam is, ezek a pénzrendszerek politikai indíttatásból tűntek el, és ma azért jöhettek újra létre, mert digitális, decentralizált, manipulálhatatlan stb, és a politika maximum megnehezítheti ezek elterjedését, de tkp. nem tud mit tenni ellene.
        Ha valaki megérti a két rendszer közötti nagyon lényeges különbségeket, megspékelve a blockchainnel, sosem fog többé ugyanolyan szemmel nézni a hitelpénzekre, mint olyan médium, amiben hosszabb távon értéket kíván tartani.
        Az BTC elterjedését pedig pont az gátolja, hogy nem tud egyenletesen eloszlani a felhasználók között, az új belépők pedig nem igazán kívánnak óriási pénzeket kifizetni az early adoptereknek. A hitelpénz annyiból jobb, hogy ezt az elterjedése sokkal könnyebb, rugalmasabb, mert ebben a HODL nem hogy nyereséges, de durván veszteséges, így mindenki szabadulni szeretne tőle, de az adósoknak pedig ebben kell fizetniük, nekik meg kell.
        Tehát, egy arupénz esetében nagyon lassú az elterjedés, a hitelpénz esetén pedig sokkal gyorsabb. De halálspirál nincs by design.
        A gazdaság ciklikusságára pedig sok elmélet van, értelemszerűen máshogy magyarázzák a keynesiánus és az osztrák iskolát képviselő közgazdászok; előbbi szerint a piac a hibás, és az államot mint megmentőt állítja be, utóbbi pedig az állam gazdaságba történő beavatkozását teszi felelőssé a válságok létrejöttéért.
        Lásd:
        https://en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory

        Mindemellett – ahogy tudod – továbbra is szkeptikus vagyok a kriptók hosszú távú jövőjét illetően a bővülő pénzkínálat miatt. Akármennyi láncot létre lehet hozni, bizonyára végtelen számú hashing algoritmussal, hozzájuk tartozó specializált ASIC bányász csipekkel, tehát csak az biztosítható, hogy egy láncon belül milyen a pénz kibocsátási rátája, a kriptopénzek egészét tekintve nincs felső korlátja. Ha mégis el fognak terjedni, az csak az emberek irracionalitásának lesz köszönhető. Reméljük, irracionálisak. 🙂

        • Az emberek irracionálisak és a világ nagyvállalatai már évszázadok óta apellálnak is erre…
          A kriptopénzek között egyre több hitelpénzként funkcionáló eszköz jelenik meg. Lásd pl a MakerDAO vagy akár a magyar hátterű Augmint. A központi kontroll nélküli független digitális hitelpénz komolyan izgatja az emberek fantáziáját.
          Végezetül elfogadom, hogy szerinted a kriptoeszközök tökéletesen funkcionálnának a hitelpénzek helyett és ebből nem lenne halálspirál. Bár az én világképembe ez biztosan nem fér bele és szerintem ez a kimenet totálisan irracionális.

          • Szentirmai Gergely

            Amennyire tudom, ezek a stablecoin projektek nem igazán decentralizáltak, emiatt nem is tekintem őket valódi kriptopénzeknek. A hitelpénz mivoltukat meg kellene vizsgálni, nem vagyok benne biztos, hogy azok.

            Így vagy úgy, de nagyon kíváncsi leszek ennek az egész kriptó storynak a végére!

          • Nem véletlenül van a MakerDAO nevében benne a “DAO” kifejezés és nagy biztonsággal tudom neked állítani, hogy a Augmint szintén teljesen decentralizált. Emellett mindkettő 100%-osan hitelpénz, ahol a hitelpénzként kiadott tokenek mögött garantált dollár, illeve euro árfolyamhoz között cryptofedezet áll. Mindkét esetben a fedezet ether, bár a MKR/DAI esetén már nagyon rajta vannak, hogy vegyes collateral álljon mögöttük. Szóval ja… ennek lehet tényleg érdemes lenne utána nézned 😉

  4. Szabó András

    Gratulálok, nagyszerű cikk, üde színfolt a kriptopénzek körül (szándékosan) kialakított ködben, ugyanakkor:

    A bitcoint (és az altcoinok egy részét) azért hozták létre, hogy a dollár, és az egyéb fiat pénzek iránt a közeljövőben megrendülő bizalom nyomán lehetőséget adjon az addig soha nem látott válsággal sújtott világgazdaság és globális kereskedelem talpra állítására, és nem utolsó sorban a vagyonok átmentésére. Nem tudni, ki(k)nek a kezében van a bitcoin döntő hányada, a BTC spontán fejlődéséről, decentralizált működéséről és „demokratikus” felhalmozásáról szóló máz ezt szándékozik elfedni, így a magam részéről a bitcoin tudatos terjesztését és tervszerű bevezetését tekintem az iránta megnyilvánuló bizalom alapjául, és nem a médiában terjesztett blablát.

    Ha eljön az idő, a BTC mögé fogják tolni (részlegesen) az aranyat, mely utóbbi felhalmozása évek óta szintén gőzerővel zajlik a háttérben. A BTC-t a bálnák elköltik, és megy a kukába, a válság lecseng, a mögötte lévő aranyfedezet döntő része pedig marad eredeti tulajdonosainál. A BTC szerepe nem a gazdaság hitel útján történő pörgetése, arra maradnak a regionális és a nemzeti fiat pénzek, hanem hogy egy általánosan elismert szuperhatalom és az általa nyomtatott univerzális pénz hiányában a gazdasági régiókra szakadt világ, és annak valutái között a nagybani (nemzetközi) kereskedelem elszámoló (nem prompt fizető!) egységévé váljon, és ezáltal a BTC birtokosainak nagy hasznot biztoson.

    Nem furcsa, hogy az igen alacsony tranzakciószámot, ugyanakkor magas átutalási díjat „biztosító” bitcoin sokszori hányattatása ellenére még mindig uralkodó a piacon annak ellenére, hogy mellette sokkal jobb tulajdonságokkal bíró, napi általános használatot lehetővé tevő kripto pénzek is vannak a piacon? A BTC-t nem napi használatra tervezték, és főleg nem kis értékek átutalására. Vajon a BTC Lightning Network használatba vétele miért halad annyira döcögősen, és miért nem kap akkora teret a médiában, mint a bitcoin árfolyama?

    Sajnos ennyi fért egy komment keretei közé, de megérne egy bővebb kifejtést.

    További jó munkát:
    Szabó András

  5. Teljesen amatőrként ismét megszólalok, csakis a paraszti logika vezérel.
    Annál nagyobb hitelpénz nem létezik, mint a bitcoin. Miért is gondolom? Mert egyenlőre dollárban mérik az értékét. Abban a dollárban, ami viszont jócskán hitelpénz. De a dollár mögött áll egy termelő gazdasági erő (hit a gazdaságban), de mi áll a bitcoin mögött??? Talán a dollárhitelből létesített bányászfarmok? , vagy a dollárhitelből beindított szolgáltatások? Ez az egész szegmens ugyanúgy a hitelpénzre támaszkodik, sőt a hitelpénz hitelére és csakis az a hitel megtérülése, hogy ki tudnak-e építeni olyan erős hitet, hogy az árfolyam emelkedésével vissza tudják fizetni a dollárhitelt és kamatait. Aztán újra és újra. Szerintem a kriptók is egy spekuláció, aminek csakis az a feladata, hogy jó sok hitelpénzt tudjanak keresni a résztvevők. Az ingyenpénznek óriási szerepe van a kriptók felvirágzásában, a sok pénz keresi a helyét, így ennek egy részét a kriptók szippantották fel. Nem hiába a gazdaságélénkítő programok után robbantak be és fel az árfolyamok.
    A hit egy gazdasági hatalom, látjuk az egyházak hatalmát és gazdagságát.
    És újra kezdem, ez egy piramisjáték, ami akkor omlik össze, ha csökken vagy megszűnik az utánpótlás. Az utánpótlást meg a hit tartja fenn, ha az megrendül, borul a bili. Ezt az egész rendszerre értem és nem csak a kriptókra.
    Nagyon várom Buffettt és Justin Sun tálálkozóját, hogyan lesz kommunikálva, ki kit fog meggyőzni, mert szerintem ez is egy szuper relkámakció az újgazdag Sun reklámiroda tolmácsolásában. Buffett helyében jól megshortolnám, megrángatnám előtte a TRON tokent,a közel 66(100) milliárd darab semmiből elővarázsolt lábnyomot. Vagyona megvan hozzá, hiszen az egész céget a farzsebéből felvásárolhatná. A nap felkel és lenyugszik. 🙂 Justin Sunrise- Sunset

    • Szóval a Bitcoin hitelpénz, mert dollárban mérik az árát? Háát benned tényleg egy Erich von Däniken veszett el 😉 Egyrészt a Bitcoinnak az árát semmiben sem mérik. 1BTC=1BTC. Persze lehet venni dollárból, forintból, euroból és még több ezer egyéb dologból. Ezen logika mentén a Bitcoinnak az árát Ethereumban mérik, hiszen át lehet váltani. Sőt az arany is hitelpénz, hiszen az arany árát a dollárban mérik…

      A semmi nincs mögötte mantra pedig már egy régóta beigért új cikkért kiált, amire most meg is kaptam tőled az ihletet. Lássuk ezúttal meg tudlak-e győzni arról, hogy mi is van a Bitcoin mögött 🙂

      • Hasonló felelet az is, hogy 1 dollár az 1 dollár, és 1 tojás az 1 tojás. Csak ha megnézed az árát, ott mihez hasonlítasz? Egy szendvicshez?
        Szerinted amit a garázstőzsdéken fizetnek a bitcoinért az nem hitelpénz?
        Mivel fizetnek a bányászok a gépekért és az áramért,….stb.? Hitelpénzzel. Honnan van ez? Hát a befektetők a munkájukért kapják (hitelbe) és BTC-t vesznek belőle, Tehát mi tartja fenn a rendszert?
        A bitcoint a tulajok túlnyomó része nem azért veszi, mert fizetni akar vele, hanem hiszi, hogy a jövőben valakinek sokkal drágábban el tudja adni. Így ezt semnmi képpen nem nevezhetnénk fizetőeszköznek, mert annak az a lényege, hogy forogjon. Költeni kell, mert az pörgeti a gazdaságot. A coinok legnagyobb felhasználása az oda-vissza váltogatás, kereskedés a kriptopiacon.
        Még visszatérve, hogy mi tartja fenn a coinpiacot?…. szerintem a még hitelpénznél is rosszabb Tether.

        • Megpróbálod ezt végtelenül leegyszerűsíteni. Egy exchange esetén pl valamit valamire cserélnek és ott az egyik oldalon akár fiat pénz is lehet. Mondjuk euro vagy usd. Itt az exchange egyfajta gatewayként funkcionál. Így annak a szerep kevésbé gyakorol hatást a teljes ökoszisztémára. Ahogy írtad csak oda vissza váltogatják a coint. Azonban a coinok váltása közben keletkezik valamennyi commission. Ez az exchange bevétele, ami persze beállítástól függően lehet akár fiat akár pedig crypto. És hogy mit csinál a crypto bevételeivel az exchange? Pl számlákat fizet belőle, erőforrásokat fizet? Béreket fizet? Ez mind az adott szereplő döntése. Több olyan szereplő is van aki pl a béreknek a nagy részét cryptoban fizet is. Hogy messzebbre ne rohanjak el: A Facebook frissen bejelentett GlobalCoin projektje (ami már állítálag ebben a hónapban indul) kapcsán kiderült, hogy a bevezetése után a Facebook alkalmazottak a fizetésük egy részét ebben fogják kapni. Nyilván az FB esetében ennek a legfőbb oka pl adóelkerülés és a saját ökoszisztémájuk boostolása. Hogy mi lesz a GlobalCoin mögött? Nyilvánvalóan ahogy azt ezerszer le is írhatnád: hitelpénz. De az a hitelpénz végig ott fog csücsülni egy deposit számlán érintetlenül… Nem a hitelpénz fog cirkulálni, így elveszíti a medium of exchange jellegét és csak store of valueként funkcionál.

      • Nem akarom elvenni a kedvedet és várom az írást nagyon, de őt meggyőzni semmiről sem fogod tudni, főleg nem holmi tényekkel.. kb. 1 éve próbálom tényekkel és érvekkel meggyőzni, erre mindig előjön a fárasztó üres lózungjaival és az egészet kb. egy vidéki pékségben szerzett tapasztalataival próbálja alátámasztani, de volt ő már műtrágya forgalmazó is..De nem is ez a baj, hanem a folyamatos, fárasztó csúsztatása..Gondolom ismered a fórumot, itt nemelemző néven fut altcoin barátunk, sokszor kiderült már, hogy alap dolgokkal nincs tisztában pl: difficulty, ja meg szerinte csak úgy át lehet írni a kódot stb..Szóval kitartást hozzá, de sok időt nem szánnék rá, mert elszívja az ember energiáit. Íme az ámokfutásai helyszíne, csak erős idegzetűeknek:
        https://forum.portfolio.hu/topics/csak-ido-kerdese-hogy-a-bitcoin-elsopri-a-penzugyi-rendszert/19526
        Ja és imád olyat állítani másokról ami nem igaz. Felénk mondjuk hazugnak nevezik az ilyet. 🙂 Amúgy rendes jómunkás ember! 🙂

  6. Megkérdezhetem, hogy mi az a bitcoin 2, szép kis rakétázással feljött a 23. helyre a https://coinmarketcap.com/ szerint. Csupán 6000 %-ot nőtt, reggel 1 dollár most 25 darabja, május 29-től jegyzik, akkor varázsolták elő.
    https://coinmarketcap.com/currencies/bitcoin2/

    • Feltételezem az N+1. scam fork, ami mindösszesen csak két nevesincs exchangen van listázva és ott is a napi cirkulációja alig éri el a 350k USD-t, aminek nyilván a nagy része washtrade. Ennyi erővel a listáról másik 80 hasonló történetet is kiemelhettél volna.

  7. Jó olvasmány.
    Kicsit más szemszögből is megnézve:
    http://penzmag.hu/jo-hitel-rossz-hitel/

Szólj hozzá: