Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint?

Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.

Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.

A probléma a BetterHash mögött

Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…

Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.

Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:

  • Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
  • Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
  • Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
  • Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
  • Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
  • Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.

Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:

Folytatás…

IEO: a Bitcoin legújabb koporsószege

Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.

IEO troll
crypto troll is watching you…

A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.

Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.

Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.

Folytatás…

A blockchainnel mindent el lehet adni?

Gyakran kezeljük a blockchain technológiát valamiféle világmegváltó, vagy legalábbis jövőformáló csodafegyverként. Decentralizált társadalom, felügyelet nélküli vagy piaci verseny-alapú monetáris politika, sőt valamiféle társadalmat összességében jobbá tevő technológia. Mindez nyilván benne is rejlik a blockchain technológiában; ám ezeket evidenciaként kezelni pontosan annyira nagy badarság lenne, mint ha a 80-90-es években azt mondtuk volna az akkori Internetet látva, hogy ez a technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a jövőnket. Pedig hát akkoriban legjobb esetben is maximum a leveleinket olvasgattuk, ha egyáltalán kaptunk valakitől és etettük a tevéinket. (Igen… ez az a pont amikor HA érted ezt a poént az azt jelenti, hogy már neked is a B oldal pörög…)

Blockchain... understanding

A blockchain technológia egy ugyanolyan buzzword ma, mint anno azt mondani, hogy az Internet mindent meg fog változtatni. Jóóó, de mégis hogyan? Márpedig a válasz igazából akkor sem és most sem nagyon érdekel(t) senkit. Ahogy anno evidens volt, hogy az ami “Internetes” az tuti jó lehet (lásd dot.com lufi), úgy ma ugyanezt gondoljuk a blockchain technológiáról… Ha valami blockchain technológián fut… nos akkor az a jövő.

A blockchain mint buzzword lassan a legalja vásári cirkusz szintjére töpörödik és bármilyen szemétkupacot eladhatóvá tesz.

Hogy miért pont ezt a témát választottam mai postomhoz? A napokban láttam egy youtube videót, amiben egy terméket… pontosabban termékcsaládot mutattak be. A termékcsalád legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy blockchainen fut és innentől ez fogja megváltoztatni a világot, hiszen, ami blockchainen fut az biztos, hogy csak jó lehet. Nyilván az olvasók egy része az alábbiakból rá fog jönni, hogy melyik videóról és melyik termékről van szó, de a cikk most korántsem az adott termék és/vagy videó ekézéséről akar szólni, ez a cél áll tőlem a legtávolabb. Pontosan ezért NEM is fogom sem a forrásvideót, sem a terméket belinkelni vagy megnevezni, hiszen ez a lentebbiek szempontjából irreleváns. A cikkem célja roppantul egyszerű. Amikor valaki ilyen, vagy olyan blockchain-projektet próbál neked “eladni”, akkor tudj átlátni a szitán és megérteni, hogy itt bizony nem minden arany ami fénylik…

Persze mindenek előtt érdemes lenne tisztázni, hogy mégis mi is az a blockchain. Ezzel azonban most nem rabolnám az olvasó drága idejét, hiszen nagy részetek találkozhatott a témában született írásaimmal. Ha mégsem, akkor egyetlen cikket emelnék ki, ami a tavalyi Flux.energy konferencia előadásom bővített átirata: Mi is az a Blockchain?

Így most frappánsan folytathatnám is azzal, hogy:

Mi is az ami NEM Blockchain?

A blockchain nem egy szoftver. Nem attól lesz blockchainünk, hogy “fejlesztünk egy forradalmi enterprise blockchaint“. Egy blockchain szoftver önmagában nem garantál semmit az olyan hangzatos kifejezések közül mint pl: transzparencia, manipulálhatatlanság, központi kontroll nélküli decentralizált működés vagy az oly sokszor hangoztatott bizalmi harmadik felek nélküli működés.

Folytatás…

A Bitcoin újra átütötte a 10.000 dollárt

Alig másfél évvel a legutóbbi Bitcoin hype ciklus után ma hajnalban újra átütötte a Bitcoin a 10.000 dolláros árfolyamszintet, sőt egy picit fentebb is kúszott, aminek köszönhetően egy bitcoin ára jófajta hazai fizetőeszközben immáron újra 3 millió forint felett érhető el. Mindez úgy, hogy márciusban még benézett az árfolyam az egy milka alá is…

Az, hogy ennek be kellett következnie és, hogy ilyen mértékben az papírforma volt. De, hogy miért pont most? Ez kétségtelenül az egyik legnagyobb kérdés. Ha ez a kérdés csak bennem merült volna fel, akkor nincs is miről beszélni, de a téma előkerült egy heti rendszerességgel megtartott teleconf beszélgetésen, ahol bizony a megannyi szakértő és elemző egységesen tette szét a kezét.

Így hajnal négykor a Balatonparton (miközben a távoli yacht clubból még most is üvöltetik a 90 évek techno és house slágereit) nem is találhatnák annál jobb témát, hogy elmerengjek ezen a kérdésen.

Mennyivel másabb most a Bitcoin helyzete?

Kezdjük a pozitív oldallal. Hiszen nem először üti át az árfolyam a 10k USD-t, így jöhet a ‘then and now’. Mi minden változott a kripto világ körül az elmúlt bő két évben:

Folytatás…

Kontextus

Gyakran kerülök jómagam is olyan helyzetbe, hogy megpróbálom érzékeltetni a kriptogazdaság méreteit annak bizonyos mérőszámai alapján.

A baj ezekkel a mérőszámokkal, hogy általában nehezen köthetők bármilyen valós életből hozott példához. Ráadásul ezek nagy része finoman szólva is tupírozott. A példa kedvéért érdemes összemérni a legnagyobb forgalmú crypto-exchange teljesítményét mondjuk a NASDAQ napi forgalmával. A eredmény egyrészt lehangoló, másrészt pedig még ezt is beárnyékolja a tudat, hogy a Binance által közölt adatok finoman szólva sem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Márpedig a mérőszámok hiánya csak méginkább erősíti a kriptopiacokkal szembeni szkeptikusságot. Ezen problémán hivatott javítani valamennyit a fantasztikus fiatmarketcap.com oldal, ami kétségtelenül hiánypótló e téren. (* sarcasm… *)

FiatMarketCap.com - Bitcoin vs. Hungarian Forint comparation

Az oldal célja roppantul egyszerű: összehasonlítja a világ vezető fiat pénzeinek értékét a Bitcoin értékével.

Olyan hasznos adatokat tudhatunk meg mint például, hogy mennyi sat-ba (satoshiba) kerül az adott fizetőeszközből egy egység, vagy hogy az adott fizetőeszköz összes forgalomban lévő értéke mennyi BTC-vel ér fel.

Hogy hazai példával éljünk: tudtátok, hogy egy forint jelenleg 37 satba kerül, illetve az összes létező bitcoin feléből teljesen fel lehetne vásárolni az összes forintot? Nyilván az utóbbi állítás erős dilettantizmust feltételez, hiszen a kereslet/kínálat eleve alapján ha valaki elkezdené felvásárolni biztcoinból a HUF-ot, akkor egyrészt nagyon hamar elfogynának a coinjai, másrészt pedig nem gyengén felverné a forint árát a kínálat szűkülés okán.

Oké, most hogy elmorzsoltunk néhány örömkönnycseppet a fiat vs btc kontextuson nézzünk néhány konkrét mérőszámot, régen volt már ilyen post…

Folytatás…

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Létezik olyan, hogy jó hitel?

A végtelenül ártatlannak látszó Facebook féle Libra (Libra Association) monetáris atombombaként készül átértelmezni mindazt, amit a modern pénzügyi rendszerekről gondolunk. Ahhoz azonban, hogy megértsük ennek lehetséges hatását a mélyre kell ásni a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb alkotóelemének: a hitelnek.

A hitel az emberiség egyik legnagyobb találmánya, olyan szintű evolúción ment keresztül az elmúlt évezredekben, amit nagyon kevés más innovációs vívmány tudhat maga mögött. Mindennek ellenére talán a legkevésbé ismert… sőt merem állítani, hogy az egyik leginkább félreismert találmányról beszélünk most. Aki nem érti a hitel működését, az minden rossz forrását látja benne, aki érti, az pedig a modern világunk legfőbb mozgatórúgóját. Ezt a cikket, annak szánom, hogy az olvasóval megismertessem a hitel intézményét és a megannyi kiaknázatlan pénzügyi termék között némi eligazítást adjak.

Az olvasók nagy része nyilván tudja, hogy kicsit több mint tíz éve foglalkozom ezzel a témával és ebből az utolsó bő másfél évben konkrétan a hitel és a kriptoeszközök összeházasításával foglalkozó startupot vezetek. Azonban ezúttal most nem a konkrét termékről (INLOCK) lesz szó… Engedjétek meg, hogy egy kis gazdaságtörténelmi leckével kezdjem. Aki úgy érzi, hogy ez számára már unalomig ismételt, az nyugodtan ugorja át a következő bekezdést.

A hitel intézménye közel egyidős magával az értékmérés és azon keresztül a fizetőeszköz, vagy fizetést helyettesítő csereeszköz intézményével. A hitel működése a kezdetekben végtelenül egyszerű volt. Bizonyos – jellemzően bizalmi, vagy alárendelt – viszony alapján a felek egymásnak likviditást (pénzt) biztosítottak, amiért cserébe elvártak bizony részt az így keletkező haszonból, ami a kamatban testesült meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a fajta likviditásmenedzsmentnek (kölcsönnek) semmi köze nincs a mára kialakult hitelezéshez, de a történelmi kerekség okán érdemes innen kezdeni. Mindez a maga idejében nagyon jól ment… már persze, ha jónak tekintjük azt, hogy számos történelmi vallás alapját képezi az a dogma, hogy szigorúan tilos kamatért cserébe kölcsönt biztosítani. Az Islamic Banking rendszer a mai napig a kölcsönkamat tilalmára épül. A Biblia is tartalmazza a kölcsönbe adott javak esetén a kamat felszámolását, amit a keresztény egyházak csak az 1400-as években oldottak fel egy furán kifacsart indoklással, ahol a kamat felszámolását a kockázatvállalással mosták össze. Miután a vallás szabad kezet adott, elindult az őrült tempó a hitelintézmények fejlesztése kapcsán. A 16. századtól gombamód kezdtek szaporodni a kereskedelmi bankok Olaszországban, majd Spanyolországban. Mégis a modern bankrendszer alapját Hollandia rakta le, amikor is létrejött az első fractional reserve (részlegesen fedezett) bank, amit ezt követően nagyon hamar átvett számos más ország is és mára szinte az egész világon ez vált a gazdaság alappillérévé. Mára kötelező tartalékráta nem csak, hogy egy számjegyű, de a legtöbb fejlett gazdaságban 1-2% körül mozog, ezzel biztosítva, hogy a hitel mindig legyen és a hitelhez elég csak 1-2%-nyi tőkét zárolni a többi.. ahogy szokás mondani a semmiből keletkezik és a gazdaság teljesítménye van mögötte. Ez a fajta bizalmi alapú pénzteremtési gyakorlat (hitelpénz) alapozta meg a mai fractional reserve bankrendszert.

Fractional reserve avagy részlegesen fedezett/kötelező tartalékráta: a rendszer lényege, hogy egy kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött mindig valamilyen jövőbeli teljesítmény (pl. össz nemzetgazdaság eredmény) áll fedezetként, ennek okán nem szükséges az adott banknak 100%-osan lefedeznie (letétbe helyeznie) a felvett összeg ellenértékét a jegybanknál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 10%-os kötelező tartalékráta esetén ha valaki felvesz 1 millió forint hitelt, akkor valójában ebből 100.000 forintot kap ténylegesen az adott banktól (pontosabban ennyit helyez el letétként az adott kerbank a jegybankjánál) és a további 900.000 forintot gyakorlatilag virtuálisan kinyomtatja az adott bank és így adja oda az ügyfelének. Ugyanez a folyamat a törlesztésnél. A visszatörlesztett 1 millió forintból 900.000 forintot gyakorlatilag “eléget” a bank (mintha nem is lett volna) a fennmaradó 100.000 forinttal pedig fedezi a saját kinnlevőségét.

Folytatás…

Őrület határán

Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.

Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.

A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.

Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.

Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!

Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…

Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…

Bitcoin PizzaDay az Anker’tben!

Május 22 mára igencsak kultikus nappá vált a Bitcoin rajongók táborának, kilenc évvel ezelőtt ezen a napon történt ugyanis, hogy Hanyecz Laci fogta magát és vett két pizzát potom 10.000 Bitcoinért egy köztes szereplőn keresztül. A történetet már olyan sokszor leírtam jómagam is, hogy most nem kezdenék ódákat zengeni a valaha volt ELSŐ valós tranzakcióról. Helyette viszont meginvitálnék mindenkit arra, hogy közösen ünnepeljük meg eme fontos évfordulót.

A Bitcoin Budapest és a Variance közös szervezésében Bitcoin PizzaDay-t tartunk, ahol a szervezők jóvoltából jónéhány szelet – Bitcoinból vásárolt – pizzára is a vendégeink vagytok. Plusz, hogy igazán eklektikusak legyünk, lesz a rendezvényen valami blockchain sör is!

Az esemény helyszíne az Anker’t, időpont május 22 18:00. Ha eljönnél, akkor ezt kérjük jelezd az esemény facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/363811640926370/

Konszenzus vs. hatalom

A Bitcoin mint önállóan és mindennemű governance nélkül létező autonóm pénzügyi rendszer folyamatosan támadásoknak van kitéve. Legutóbb épp a mai napon kellett egy potom 40 millió dolláros támadást túlélnie, aminek a tétje az a bizonyos “immutability”, azaz manipulálhatatlanság/módosíthatatlanság volt. Potom 7000 bitcoint loptak ma el a Binancetől, mely egy összehangolt támadás eredménye, ahol ügyfelek API kulcsainak segítségével raktak össze egy nagyobb rablást a támadók. A biztonsági incidens során a Binanceben felmerült, hogy a nagyobb bányászok bevonásával egy rollbacket hajtatnak végre, amivel visszacsinálják a kérdéses kiutalást, melynek már a felvetése is azonnal komoly felháborodást okozott a közösségben. De ne szaladjunk ennyire előre…

Folytatás…