Tisztítókúra Bitcoin módra

Közel fél éves delírium után az elmúlt néhány napban újra lezajlott az a folyamat, amit általában csak a kisöprésnek szoktunk nevezni. Az indokolatlanul túlhúzott és irracionális szinten pörgő piac már képtelen volt tovább növekedni, így önmagába roskadt köszönhetően a jellemzően már csak tőkeáttételes ügyletekből finanszírozott növekedésnek.

A kriptopiacok dinamikájával nem foglalkozó hobbiérdeklődők ebből csak annyit láttak, hogy a – számukra- megkérdőjelezhető fundamentumokkal rendelkező Bitcoin, Ethereum és satöbbi bohócérmék értéke egyik napról a másikra megfeleződött és persze ma senki nem fogadna jó szívvel az ellen, hogy nem fog ez még tovább csökkenni a következő napokban.

A történések azonban korántsem voltak váratlanok, nagyon sok olyan jele volt már annak, hogy növekedési képesség hiányában, az egyetlen racionális út előre az egy jelentősebb korrekció.

Hogy mindez miért törvényszerű arra szerint mindenki le tudja gyártani a saját teóriáját. Ami számomra legközelebb van az igazsághoz az egyszerűen a következő: Túlságosan felpörgött a kriptók iránti kereslet már a retail lakossági/magánszemély szektorban is, ami mesterségesen magasan tartotta az árfolyamát a fundamentálisan legalább felmutatható értékkel rendelkező érméknek is (lásd Bitcoin vagy Ethereum), azonban a lakossági befektetők inkább a divatot követik, mintsem a józan észt. Ennek köszönhetően áramlott a pénz mindenféle (sok esetben scam) projektekbe, coinokba, tokenekbe. Mindez úgy történt, hogy a piacon hatalmas tőkeáttételes pozíciók épültek ki párhuzamosan, így a magas kapitalizációval rendelkező coinok árfolyama sem tudott összezuhanni.

Ez az állapot az öngerjesztő folyamata miatt egyébként kifejezetten sokáig el tudott volna tartani, köszönhetően annak, hogy mindezzel párhuzamosan számos intézményi szereplő is folyamatosan vásárolt és vonta ki a likviditást a tőzsdékről.

Folytatás…

Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

Kétszámjegy…

A mai nappal hivatalosan is betöltötte a 10. életévét a Bitcoin hálózat, hiszen kereken 10 év készült el a Genesis Block, amivel – két hónappal a Whitepaper debütálás után – gyakorlatban is kezdetét vette az amit ma Bitcoinnak nevezünk. A block időbélyege szerint a hivatalos időpont UTC 18:15:05, ami persze a valóságban nem jelent semmit, hiszen simán lehetséges, hogy csak napokkal vagy hetekkel később született meg a tényleges blokk, mivel a 10 percenkénti tényleges blokk képzés csak 2009 január 9-én kezdődött meg. Hogy mi történt a két időpont között? Erre számos teória létezik: Talán a legvalószínűbb, hogy semmi, valójában Satoshi, csak ténylegesen január 9-re készült el a kóddal és a január 3. visszadátumozás sokkal inkább üzenetértékű annak tartalma miatt. Másik népszerű teória, hogy január 3 és január 9 között is aktívan folytak a blokk képzések, de ott Satoshi olyan hibát talált, ami miatt droppolta az összes blokkolt. Teóriákból etéren is végtelen sokat lehet találni.

Elképzelni is nehéz, hogy mekkora hit és kitartás kellett a hálózat működtetéséhez a kezdeti időszakban, bárkinek bármi is volt a motivációja annak létrehozására és fenntartására. A Bitcoin mára talán a legékesebb bizonyítéka, hogy létezhet még organikusan a semmiből fejlődő “grassroot” érték marketing gépezet, adword kampányok és legfőképpen facebook nélkül. Sokszor és sok információmorzsa előkerüléskor kokettáltam már el a gondolattal, hogy megpróbáljam elképzelni Nakamoto motivációját, vagy egyszerűen csak kitalálni, hogy miként is képzelte el “teremtményét”, ám a legtöbb esetben ezek a gondolatkísérletek értelmét vesztik, akkor amikor a ma történéseit próbálom visszavetíteni azokra az időkre, amikor az egész Bitcoin ideológia megszülethetett. Ami biztos: amire ma használjuk a Bitcoint az köszönőviszonyban sincs azzal, amire azt anno Satoshi elképzelte. Ebből persze logikusan következhet, hogy 1-2-5-10 év múlva is teljesen más célt fog betölteni a Bitcoin mint amit ma el tudunk képzelni. Mára illogikusnak tűnhet, hogy a Bitcoin világpénz legyen, hiszen olyan technológiai és értékképzési akadályai lennének ennek, ami mára ezt lehetetlenné teszi. Persze minden csak megközelítés kérdése, hiszen a fogalmak ilyen időtávon akár új értelmet is nyerhetnek, amit ma a “világpénz” alatt értünk, az könnyen lehet, hogy újabb tíz év alatt teljesen más értelmet nyerhet.

A tíz éves évforduló kapcsán talán érdemes lehet elmélázni azon, hogy mit is jelentett a Bitcoin az elmúlt 10 évben: Kezdetben leginkább semmit, csak egy kísérlet volt, Satoshi maga is csapongott annak kapcsán, hogy mire is hozta létre a Bitcoint, egyszer VISA grade elszámolórendszerről értekezett, majd vele párhuzamosan egy másik threadben szűk kör számára létfontosságú privacy coinként aposztrofálta a Bitcoin aminek a fő célja az államok felett álló szabadság megvalósulása. Ezen utóbbi megközelítést hivatott alátámasztani Satoshi Nakamoto személye is. Nehéz eldönteni, hogy a pszeudonim személyiség mögött egy jól megkomponált és részleteiben megtervezett színdarabot kell elképzelnünk, vagy egy lángelme hánykolódását, aki lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Egy biztos: a Bitcoin, mint ötlet nem egy borgőzös este szüleménye, melynek másnapján elkészült a whitepaper és 2 hónapnyi kódolás után már elindult maga a rendszer is. Aki valaha tervezett akár csak töredék ilyen komplexitású rendszereket, az pontosan tudja, hogy mindez nem így zajlik, de erősen az alapos tervezésre utal lényegében a start előtti időszak összes kézzel fogható maradványa is. A bitcoin.org domaint, már 2008 augusztus 18-án beregisztrálta Satoshi. Természetesen egy TOR networkön keresztüli anonim domain regisztrációs szolgáltatáson keresztül. Tehát a projektnek már akkor pontos neve volt, bő két hónappal a whitepaper publikálása előtt. Bár maga a kód az első perctől opensource volt, azonban fontos részlet, hogy 2009 január 3-án maga a kód még senki számára nem volt elérhető, ugyanis Satoshi azt első alkalommal csak 2009 január 9-én töltötte fel a Sourceforge-ra.

Folytatás…

Kriptoeszközök fundamentális elemzése

A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).

Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.

Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?

Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?

Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.

Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…

Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.

Vigyázó szemetek az 51%-os támadásokra vessétek!

Az utóbbi időben igen megszaporodtak az 51%-os támadások. Ennek oka igen komplex, de mindenképp érdemes alaposabban foglalkozni vele, mivel a támadások talán legfontosabb tanulsága az, hogy a közösség nagy része etéren kifejezetten alulinformált. A tavalyi évben számos alkalommal írtam már az 51%-os attackról, így most nem tartanék teljes kiselőadást a technológiai háttérről. Sokkal érdekesebb arról beszélni, hogy mégis miért tud egyáltalán kialakulni ilyen típusú támadás, ha egyszer a blockchain technológia világmegváltó attitűdjének kulcseleme az, hogy az ökoszisztéma minden szereplője abban motivált, hogy tisztességes legyen, hiszen ezzel jár jól.

Ez a feltételezés úgy egyébként teljesen igaz… bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A krízispont mindenképpen ott jön el (mindig is ott jött el), amikor több PoW (Proof of Work) konszenzus típusú kriptopénz osztozik ugyanazon a számítási kapacitáson. Aki kicsit is foglalkozott már a publikus blockchainek technológiájával, az pontosan tudja, hogy a blockchaineken belül attól igaz valami, hogy mennyien állítják azt. Ennek megfelelően a hamis is lehet igaz, ha kellően sokan (50%+1 vote) állítják azt igaznak. Az ökoszisztéma minden szereplője rendelkezik bizonyos szavazati mennyiséggel, melynek súlya lehet akár mondjuk a letétbe helyezett értéke mennyisége (PoS), lehet akár birtokolt vagyon mennyisége után delegált szavazatok száma (DPoS) és persze lehet a ‘hagyományos’ elvégzett munka bizonyítéka (PoW) modell is. Plusz emellett lehet másik 82,5 egyéb módszer, ami éppen kipottyan egy matematikus fejéből miközben egy tetszőleges középkori csatát felelevenítő filmet néz éppen, ahol a kékre mázolt képű főszereplő – a beivódott szintetikus festék által kimart – képpel ordítja a freedomot.

Szóval a képlet igen egyszerű (PoW) esetén: Ha van a világon X mennyiségű specifikus számítási kapacitás (legyen mondjuk ez pl az SHA256D), amin osztozik 50-50%-ban két kriptopénz és az összes kapacitás (hashing power) 5-6 nagy poolban összpontosul, akkor igen kicsi rá az esélye, hogy bármelyik fél is ki legyen téve az 51% támadás esélyének, hiszen iszonyatosan magas a risk szemben a rewarddal, mivel a támadáshoz több órán keresztül kell blokkokat gyártani a kamu láncon, majd ha sikerül behozni a +7 vagy +21 blokk előnyt, akkor propagálni a blokkokat és végrehajtani a double spendinget.

Na de mi a helyzet akkor, ha mondjuk az X mennyiségű hashing poweren nem 50-50%-ban osztozik a két kriptopénz, nem pl. 90-10%-ban. Itt már jól látható, hogy a nagy láncon lévő erőforrásokból elég kicsit >10%-ot elvonni ahhoz, hogy a kisebb láncon végre lehessen hajtani a támadást, ami más sokkal kevésbé tűnik annyira krízisnek.

Persze van egy fontos tényező, amit nem szabad ilyenkor sem figyelmen kívül hagyni: a risk/reward ratio esetén fontos kérdés a két lánc közötti értékkülönbözet is.

A nagyobb láncon ugyanis folyamatosan termelődik érték, ha a bányászok tisztességesen bányásznak. Egy összehangolt (51%) támadás esetén tehát a risk/reward ratio-t erősen rontja, hogy az átirányított erőforrások bizony nem termelnek a nagyobb láncon, ami okán bevételtől esnek el a támadók. Egy 90-10%-os megosztottságú majority/minority hashing power lánc esetén, ha a két lánc marketcapja között is 90-10%-os az arán, akkor a támadás miatt átirányított erőforrások sokkal értéktelenebb coint termelnek, pláne, ha valamiért nem is jön össze a támadás sem. Ez persze mindjárt nem is igaz annyira, ha a két lánc (marketcap) értéke a 90-10%-os hashing power eloszlás ellenére más arányszámot mutat.

Vegyük példaként az Ethereum és az Ethereum classic “testvéreket”, akik lényegében javarészt osztoznak az Ethash algon. 1:31,5 a két coin között a hashing power arány, nyilván a Ethereum javára. Ehhez mérten az árfolyamuk aránya 1:39-hez arányban áll a jelenlegi 600US$ ethereumot és a 15.39US$-os Ethereum Classicot figyelembe véve. Ennek megfelelően nem kifejezetten tűnik profitábilisnek egy ETC 51%-os attack az eddig megismert tényezők kapcsán.

Azonban akad itt még egy fontos tényező, amire nem árt odafigyelni, ez pedig az adott algo bányászatának profitabilitása. Jól látszik, hogy a legtöbb algoritmus esetén a mining diffuculty fejlődésre vajmi kevésbé hatott az, hogy kvázi piaci recesszió van. A bányászokat szemlátomást nem érdekli az alacsony árfolyam miatti alacsony profitabilitás, olyan mértékben nő folyamatosan a kapacitás, ami már-már aggasztólag hathat. Az elmúlt 2 napban a Bitcoin hálózaton végrehajtott difficulty adjustment során a difficulty 0,7T-vel nőtt és így majdnem átlépte már az 5T-s értéket. A dolog abszurditása, hogy kerek egy évvel ezelőtt a TELJES difficulty összesen volt 0.678T, tehát csak az elmúlt bő két hétben állítottak üzembe akkora mennyiségű SHA256D hashing kapacitást, amit egy évvel ezelőttig ÖSSZESEN (8 év alatt) állítottak üzembe, kezdve onnantól, hogy Satoshi nekifogott a saját gépén bányászni, majd lecseszte Hanyecz Lacit, hogy a bányászat mellett azért jó lenne, ha néha kódolna is egy kicsit, ha már egyszer core devnek jelentkezett.

Szóval az utolsó faktor az 51%-os attack kapcsán a profitabilitás. Minél inkább nő a konkurencia és ezáltal csökken az aktuális árfolyamhoz képesti profit margin, annál inkább tűnik reálisnak, hogy a jótét bányászok úgy döntsenek, hogy legyalulnak egy minority hashing powerrel rendelkező láncot. Pontosan ez történt néhány napja a ZenCash kapcsán is, ami egyébként egy kifejezetten jó reputációnak örvendő kriptopénz, amit equihash algoval lehet bányászni, tehát a ZCash hashing powerét csapolja. A támadás pillanatában a ZenCash 1000k-s difficultyval funkcionált, amikor a ZCashnek egyébként éppen 9M körül mozgott. Tehát a két lánc közötti arány akkor éppen 1:9-hez állt. Viszonyítási alapként az árfolyamok júni 3-án az incidens pillanatában: ZCash: 250US$, ZenCash 30 dollár körül mozgott. Ergo minimálisan de érdemesebb volt a minority chaint bányászni.

Ehhez hozzájött a tény, hogy január óta a Zcash diffje duplázódott, az árfolyama pedig feleződött. Ennyi elég is volt, hogy néhány jótét lélek a sötétebb utat választva áttereljen némi hashing powert a zen-es csávók hálózatára, majd összerakjon egy double spending attackot, mely során előbb 13k, majd további 6,6k ZEN-t dupláztak, amivel összesen 550.000 dollár értékű coinhoz jutottak és nem mellesleg 30 dollárról instant szaggatták be a ZenCash árfolyamát 21 dollárra.

Az elmúlt hónapokban ez már a sokadik olyan történet, ahol minority chainek szenvednek el 51%-os támadást. A nevesebb történetek között ott volt nemrégiben a Bitcoin Gold és a Verge is.

Tanulság mindebből: Bármennyire is csábító legyen egy minority chain árelőnye, összességében nagyon komoly vakmerőségre vall, ha valaki ilyen láncokon bányászik vagy éppen használ kriptopénzeket. A PoW consensus kriptopénzek között a nyolcadik legnagyobb marketcappel rendelkező ByteCoin 51%-os támadásához kevesebb mint 1000 dollárnyi CryptoNight algo hashpowert kell bérelni. De kifejezetten ígéretes célpont lehet a közeljövőben a MonaCoin vagy akár a ZClassic is. Mindkettő ráadásul equihashes…

Egy év – számokban, tényekben, viccekben…

Kicsit lekéstem az évfordulót… Tavaly május elején rebootoltam a blog ‘crypto’ részlegét, amivel akkor le is zártam egy jó időre a bigdata, ElasticSearch és machine learning szekciót. Megmondom őszintén amikor megírtam az első cikket a reboot után álmomba se gondoltam volna, hogy ennyire be fog húzni újra a kripto és blockchain világ. Szó szerint megfordult körülöttem a világ, ami persze a kezdeti toporgás után azért javarészt tudatos építkezés volt. A reboot post egyébként pont arról szólt, hogy újra “bányászunk“. A többesszám akkor is már barátomra és azóta üzlettársammá lett Petyatraderre vonatkozott, akivel akkor már jónéhány hónapja elemezgettük, hogy mit is kellene kezdeni ezzel a témával.


A Zcash témával foglalkozó cikksorozat első részében a bitcoin mellett létező alternatív coinok térhódításáról írtam. Ha érdekel, hogy mik ezek az alternatív coinok és mi milyen módon védettek az ASIC mining ellen, akkor olvasd el ezt a cikket: Zcash (ZEC) – újra bányászunk!


Akkori naivitásom egyik legjobb mementója a reboot cikk. Van abban minden, pl “LightCoin”-névre kereszt LTC 🙂

Hogy mi minden történt ebben az egy évben a “Variance” brand alatt?

  • Megközelítőleg 50 nyilvános és legalább még egyszer ennyi zártkörű rendezvényen evangelizáltam, prezentáltam, paneleztem. Meséltem majd 50.000 embernek a Bitcoinról, a kriptopénzekről, a blockláncról, az ICO-król és a tokenizációról. Mindenhol arról, ami az adott közönséget leginkább érdekelte. Volt olyan nap, amikor kora reggel egy konferencián adtam elő, majd napközben oktattam és az estére még becsúszott egy A38 hajós kerekasztal beszélgetés a Bitcoinról… Mondanom sem kell, a napvégi kaland minden volt már, csak nem produktív. A leginkább emlékezetes események: Blockchaineum, Blockchain Budapest Conf, a Simonyi konferencia és a Simonyi napok, A BME Blockchain kurzusa, a FintechShow… és még hosszan sorolhatnám. Talán a legviccesebb az volt, amikor bő három hónapos elkészítés után a Veszprémi Agórában tartottam egy előadást, amiről nemes egyszerűséggel elfelejtettem írni a blogon és az egész leutazáson azon agyaltunk, hogy vajon egyébként lesz-e bárki is a rendezvényen… Persze a szervezők leleményessége és a téma a különösebb reklámozás nélkül is elég volt ahhoz, hogy megteljen a nagy előadó.
  • Ezeken túl a naptáram szerint közel 100 alkalommal ültem le face2face beszélgetésre olvasókkal az “egy kávéra jó vagyok bármikor” jelige alatt… Személyes kudarcom, hogy ennél nagyságrendekkel több igény lett volna, ezekre a személyes beszélgetésekre… A levelesládámban most is ott vannak az immáron több hónapja felflagelt: “kéne erről beszélni” levelek… Néha tényleg nyomasztóan kevés ez a napi 24 óra…
  • 261 db cikk született a blogon
  • A tavalyi évben született majd 200 postba 178828 szó került (javarésze természetesen elgépelve…), az idén eddig született 52 postba pedig eddig 45752 szó. (Számomra) érdekes módon a tavalyi és az idei words/post arány is szinte pontosan megegyezik: 880.9 és 879.8
  • Hogy miről szóltak a cikkek? Meg se kellett néznem, hiszen mindenki tudja, hogy ha Variance, akkor Bitcoin maximalism… De a számok is alátámasztják ezt: 151 pontban szerepelt a Bitcoint tag. Ehhez képest a bitcoin cash csak 29 postban került említésre, ami persze már önmagában is nagyon soknak tekinthető lévénhogy közismert a BCH kapcsán viseltetett véleményem. A (számomra) partvonalon mozgó ethereum is kapott 24 postot, a bányászat 21 postban került említésre, a Zcash pedig 17-ben. A 10+-os kategóriában még ott van a segwit, segwit2x, satoshi, ico és a lightning network tag is.
  • Ezekhez 5072 alkalommal szóltatok hozzá komment formában.
  • A blogra picit kevesebb mint egymillió alkalommal jutottatok el, ebből csak a nyitóoldal gyűjtött be 395651 hitet.
  • A blog legolvasottabb napja 2017 november 27 volt, amikor napon belül 7593 alkalommal érezték fontosnak az olvasók, hogy idetévedjenek. A naphoz egyébként nem kapcsolódik semmilyen extra nagy dolog, leszámítva, hogy akkoriban indult be a Bitcoin árfolyamának elszabadulása és a csapból is a Bitcoin ömlött… ja és talán pont aznap jelentették be a CME Bitcoinfuturest. Szóval lehet, hogy még is csak történt ott valami…
  • A legtöbbet olvasott postok az elmúlt egy évben:

  • A ‘hogyan jutottatok a blogra’ kérdés kapcsán toronymagasan a facebook és a portfolio.hu áll az élen. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki érdemesnek tartotta az írásaimat, hogy megossza facebookon és szintén örülök annak, hogy a portfolio is érdemesnek tartotta a blogomat, hogy bekerüljek a portfolio bloggers kategóriába. Persze köszönöm mindenki másnak is, aki érdemesnek tartotta az irományaimat arra, hogy forrásként felhasználja és linkelje a saját oldalán.
  • Persze a legtöbb új látogatót a keresőmotorok hozták. Csak az elmúlt egy évben 59 ezer alkalommal jutottatok el ide a blogra. A keresőkifejezések top listájában nincs semmi meglepetés: variance, bitcoin, crypto, bányászat, kriptopénz, stb. A sok-sok éves bloggeri múltam okán pontosan tudom, hogy általában ezen listák alsó szekciója rejtegeti az izgalmas csemegéket. Volt itt minden, kezdve a: “Hogyan tudok az aldiba Bitcoint venni?”-tól kezdve egészen a “Speciális erste megtakarítás”… Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki meg is találta itt amit igazán keresett…
  • Más szempontból persze, de szintén érdekes (nekem), hogy mennyire tartottátok érdemesnek a blogpostokban szereplő linkeket arra, hogy meg is nézzétek a megjelölt forrást, vagy információt. Nyilván ezen a listán is első helyen állnak a social mediumok, úgy mint a twitter, facebook, medium vagy youtube. A fix tartalmak közül az első helyen az unalomig ismételt Bitcoin NVT ratio található, nemsokkal utána jön a fork.lol és a bitcoin mempool vizualizáció, látszik, hogy ezen témák is sokunkat izgatott az elmúlt évben. Vicces (?) módon a top20-as listában ott van status.kraken.com-is, amit ugye egyetlan alkalommal linkeltem csak, amikor éppen zajlott a kraken FUD és heteken keresztül használhatatlan volt az egész szolgáltatás.

Köszönet minden olvasónak/követőnek…

Startup Safary Bp 2018 – Április 19,20(!)

Budapest két napra Startup nagyhatalommá avanzsálódik a Startup Safary keretei között. (így, már csak 363 napra kellene programot találni…). 13 kategóriában összesen 310 program kerül lebonyolításra a város különböző pontjain! A ‘fintech’ kategórián belül különösen nagy hangsúlyt kap idén a blockchain és a kriptopénz topik. A kis startupok mellett az igazán nagyhalak is időt és helyet szentelnek az újszerű alulról épülő gazdasági forradalom legújabb vívmányainak.

A blockchain témakör két helyszínen fog igazán koncentrálódni, ezek: Blockchain Competence Center (BCC, Váci út 99, Balance Irodaház) és az A38 Hajó a Petfői híd lábánál. Előbbi helyen mindkét nap délelőtt és kora délután találkozhattok a hazai startup szereplőkkel, utóbbin (A38) pedig a Shinrai csapata tart néhány  izgalmas és érdekes előadást a banki és a blockchain alapú világ viszonyáról.

Jómagam mindkét nap a BCC-ben leszek és lesz is külön standunk az Inlock csapattal közösen, emellett csütörtök 10:30-tól részt veszek egy kerekasztal panelen is, ahol a hazai crypto és blockchain vállalkozások nemzetközi kilátásairól értekezünk.

NFH#1: A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

Kezdjünk hát bele. Ezzel a témával amúgy is tartozom a plakátkampány óta, úgyhogy duplán itt az ideje, hogy kirakjuk az asztalra ezt a témát. Az eredetileg feltett kérdés így hangzik:

A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

Kezdjük talán ott, hogy a Bitcoin nem egyelő a bitcoinnal (BTC). Előbbi a hálózat és a technológia gyűjtőneve, az utóbbi pedig a pénznem egysége. Ráadásul a bitcoin esetében is fennáll az 1 BTC = 1 BTC (na jó, ne menjünk bele a fungibilitybe…). Mindez akkor is fennáll, ha annak a bizonyos 1 BTC-nek az egyik percben 10 ezer US$ az értéke és akkor is, ha rá egy percre nullára esik és elveszíti a vásárlóértékét. A Bitcoin egy hálózat, egy technológia, annak is az első interpretációja, ami mögött szó szerint az iparág legnagyobb agyai állnak. Olyan fejlesztések előtt állunk, amik alapvetően fogják átalakítani az egész iparágat. Hogy melyik iparágat? Lényegében bármelyiket, ahol azonosítható és mérhető az “érték”, legyen az az érték akár pénz, akár vagyontárgy… de akár emberélet is. A Bitcoin jelenlegi lakossági szintű adaptációja még a fejlett országokban is 1-2% körül van, márpedig az adaptáció rohamosan nő, mely növekedést már régóta nem tudja követni az új érmék kibocsátása. Ennek egyrészt nyilvánvaló következménye az árfolyam folyamatos volatilitása, másrészt pedig ne feledjük el, hogy a BTC piaci kapitalizációja még mindig csak alulról közelítgeti csak a 200 milliárd dollárt, sőt az egész cryptopiac is 500 milliárd alatt van, aminek még a decemberi marketcap csúcson sem volt az értéke 1000 milliárd felett. Ezek bár bődületesen nagy számok, de ha figyelembe vesszük, hogy a 150 milliárdos kapitalizációjú BTC exchange volumene még a jobb napokon is csak éppen éri el a 10 milliárd dollárt (melynek egy része feltételezhetően washtrade), akkor ebből logikusan következik, hogy a Bitcoin hálózat monetáris értéke perpillanat igencsak ingatag és könnyen befolyásolható. Aki ezt nem tudja megérteni és minden sarokban buborékot lát, annak fog még komoly meglepetéseket okozni a Bitcoin (és a bitcoin… 🙂 az elkövetkező években.

Persze buborék és buborék között is van különbség éppen ezért a kérdéshez tisztázni kell, hogy milyen buborékot is vizionál a kérdés felvetője. Jellemzően kétféleképpen szokás ezt értelmezni:

  1. Az a fajta buborékot, aminek hatására a Bitcoin elveszti a monetáris értékét és az utcákon hömpölygő cryptovérben a fiat ownerek fogják tapicskolva kántálni a: “bezzeg mi megmondtuk!!!”-ot.
  2. És persze az a fajta buborék, amit a piaci mohóság és a hibás helyzetfelmérés okoz, melyre a piac korrekcióval reagál, hiszen: “a fák nem érhetnek az égig”.

Folytatás…

Novemberi Variance $crypto roadshow

Kissé alábbhagytak mostanában a saját szervezésű crypto-meetupjaim, aminek fő oka, hogy mind a szeptemberem, mind pedig az októberem igen aktívra sikerült (gyakorlatilag egyik napról a másikra crypto házibuliról crypto meetupokra sikerült beesnem, plusz mellette részt vettem előadóként és nézőként is számos szakmai konferencián), ráadásul a novemberem is kezd vészesen betelni. S ha már így alakult, akkor gondoltam megosztom veletek, hogy mikor merre fogunk tudni esetleg összefutni.

November 6-án a Simonyi Károly Szakkollégium berkein belül szervezésre kerülő Blockchain kerekasztal vendége leszek. A beszélgetésen arra a kérdésre keressük a választ, hogyan fog kinézni a társadalom és a gazdaság ezen technológiák teljes elterjedése és kifejlődése után.

November 14-én az egyik hazai pénzügyi szervezet akadémiáján adok elő cryptovaluták és smartcontractok gyakorlati hasznosítása kapcsán. Ez egy október folyamán megtartott előadásom folytatása lesz, tehát aki esetleg ott volt és érdekli az előadás folytatása, az figyelje a belső regisztrációs felhívást!

November 16-án este a Corvinus/Rajk László Szakkollégiumnál vendégeskedem egy újabb blockchain kerekasztal beszélgetésen, aminek témája: “a blockchain technológiára épülő innovációk társadalmi és üzleti hatása, potenciálja”. A kerekasztal célközönsége a Corvinus, ELTE és CEU hallgatók. Ebben a körben főleg a blockchainben rejlő pénzügyi termékfejlesztési potenciálra fogunk koncentrálni.

November 22: Blockchaineum Konferencia az Akváriumban. A konferencián előadói minőségemben fogok értekezni a következő témáról: “A smart contractok jelentősége – miért változtathatja meg a blockchain alapjaiban a világgazdaságot?” – Mindezen belül: dao és smart contract alapú gazdasági szerveződések, konszenzuselvű vállalatirányítás és finanszírozási modellek okosszerződésekkel. Szóval minden ami az után fog következni, hogy a cryptogazdaság túlnő a jelenlegi ICO lázon és elkezd nyitni a technológia adta valós lehetőségek felé.

További két esemény van jelenleg még szervezési fázisban, amikről ilyen állapotban még nem beszélnék, de ahogy tisztul a kép jelezni fogom a részleteket. Annyit viszont el tudok árulni, hogy a két esemény közül az egyik kapcsán az időpont már fix: november 17. Aki akkor BP környékén fog járni és szeretne megismerkedni egy igen ütős hazai crypostartup (asset mgmt) csapattal, esetleg részt venni az azt követő after meetupon, az vésse be a naptárába ezt a dátumot.

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…