NFH#1: A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

Kezdjünk hát bele. Ezzel a témával amúgy is tartozom a plakátkampány óta, úgyhogy duplán itt az ideje, hogy kirakjuk az asztalra ezt a témát. Az eredetileg feltett kérdés így hangzik:

A Bitcoin egy buborék és ki fog pukkadni?

Kezdjük talán ott, hogy a Bitcoin nem egyelő a bitcoinnal (BTC). Előbbi a hálózat és a technológia gyűjtőneve, az utóbbi pedig a pénznem egysége. Ráadásul a bitcoin esetében is fennáll az 1 BTC = 1 BTC (na jó, ne menjünk bele a fungibilitybe…). Mindez akkor is fennáll, ha annak a bizonyos 1 BTC-nek az egyik percben 10 ezer US$ az értéke és akkor is, ha rá egy percre nullára esik és elveszíti a vásárlóértékét. A Bitcoin egy hálózat, egy technológia, annak is az első interpretációja, ami mögött szó szerint az iparág legnagyobb agyai állnak. Olyan fejlesztések előtt állunk, amik alapvetően fogják átalakítani az egész iparágat. Hogy melyik iparágat? Lényegében bármelyiket, ahol azonosítható és mérhető az “érték”, legyen az az érték akár pénz, akár vagyontárgy… de akár emberélet is. A Bitcoin jelenlegi lakossági szintű adaptációja még a fejlett országokban is 1-2% körül van, márpedig az adaptáció rohamosan nő, mely növekedést már régóta nem tudja követni az új érmék kibocsátása. Ennek egyrészt nyilvánvaló következménye az árfolyam folyamatos volatilitása, másrészt pedig ne feledjük el, hogy a BTC piaci kapitalizációja még mindig csak alulról közelítgeti csak a 200 milliárd dollárt, sőt az egész cryptopiac is 500 milliárd alatt van, aminek még a decemberi marketcap csúcson sem volt az értéke 1000 milliárd felett. Ezek bár bődületesen nagy számok, de ha figyelembe vesszük, hogy a 150 milliárdos kapitalizációjú BTC exchange volumene még a jobb napokon is csak éppen éri el a 10 milliárd dollárt (melynek egy része feltételezhetően washtrade), akkor ebből logikusan következik, hogy a Bitcoin hálózat monetáris értéke perpillanat igencsak ingatag és könnyen befolyásolható. Aki ezt nem tudja megérteni és minden sarokban buborékot lát, annak fog még komoly meglepetéseket okozni a Bitcoin (és a bitcoin… 🙂 az elkövetkező években.

Persze buborék és buborék között is van különbség éppen ezért a kérdéshez tisztázni kell, hogy milyen buborékot is vizionál a kérdés felvetője. Jellemzően kétféleképpen szokás ezt értelmezni:

  1. Az a fajta buborékot, aminek hatására a Bitcoin elveszti a monetáris értékét és az utcákon hömpölygő cryptovérben a fiat ownerek fogják tapicskolva kántálni a: “bezzeg mi megmondtuk!!!”-ot.
  2. És persze az a fajta buborék, amit a piaci mohóság és a hibás helyzetfelmérés okoz, melyre a piac korrekcióval reagál, hiszen: “a fák nem érhetnek az égig”.

Az (1) első eshetőséggel kevésbé tudok mit kezdeni. Tudom, hogy sokan szeretnék önigazolásként ezt az eredményt látni (akár itt a blogon is), de ezen emberek fejében a cryptoközösségről a következő kép állt össze:

A csillióikon ülő szerencsés idióták, akik időben beugrottak ebbe a storyba és azóta is azt számolgatják… és a gonosz spekulánsok, akik rohannak a vonat után és bármit megtesznek, hogy ők is sokat nyerjenek ebből amíg lehet.

Aki szerint ennyi a cryptopiac, annak van egy rossz hírem: Akad itt néhány tízezer cég és a mögöttük egyre gyarapodó tudás és tőke, ami nagyon nem szeretné, ha az IoV eltűnne. Ezek a vállalkozások már realizálták, hogy miért is értéktelen a blockchain technológia mögöttes érték (cryptopénz) vagy tokenizált asset nélkül és azt is, hogy miért is van értelme erre a fura szimbiózisra üzleteket építeni. Amikor egy éve megpróbáltam felmérni, hogy mi a helyzet a hazai kriptopénzekre (és egyébként blockchainre) épülő vállalkozásokkal, akkor – őszintén megmondva – komolyan letörtem. Volt már persze akkor is néhány hazai pénzváltással és kisebb-nagyobb projekttel foglalkozó vállalkozás, de hiányoztak azok a nagy storyk amiket csak-csak kinéztem volna abból az országból, ami lényegében (számomra) igazoltan facilitátora volt az egész cypherpunk közösségi mozgalomnak. Egy év elteltével azonban ez gyökerest megváltozott. Csak az elmúlt egy évben kb 10 olyan vállalkozás született szó szerint a semmiből, ami valós problémára kész megoldást akar nyújtani. Emellett további kezdeményezések tucatjai formálódnak most is, melyek az inkubáció bizonyos fázisában keresik a saját identitásukat. Ezen vállalkozások és kezdeményezések mögött az a növekvő bizalom áll, amit a társadalom (és persze a tőke) mutat a kriptopénzek iránt. Márpedig a technológia iránti bizalom folyamatosan fejlődik, ezt nap mint nap érzem a saját bőrömön is. Sokan tudjátok, hogy utánégetővel tolom az evangelizálást az elmúlt néhány hónapban így pontosan tudom, hogy miként fogadta fél éve a közönség ha szóba került a Bitcoin és miként reagál rá, ha ma szóba kerül. Óriási a kontraszt.

És ez az a pont, ahol ki kell mondani, hogy aki nem képes a technológiát és a technológia adta lehetőségeket különválasztani az árfolyamtól, az talán nagyobb vak mint jómagam: aki olyan utópiát képzel el, amiben valóban világpénzé tud válni egy olyan csak digitálisan létező pénz, ami követi a Satoshi által elképzelt monetáris politikát. Hogy ez lehet-e a Bitcoin, vagy annak technológiai limitációja miatt túlnő rajta egy másik kompetítor… Ez a kérdés szempontjából irreleváns.

Viszont fentebb kétféle megközelítést mutattam be a buborékra. Adott a második alternatíva, ami ugye az emberi mohóság, kapzsisága és (legfőképpen) az tájékozatlanságra apellál. Ez nyilvánvalóan okoz az árfolyamnak komolyabb kitüremkedéseket, pláne, ha ezt esetleg mesterségesen meg is támogatják (lásd tether vs CBOE futures preparation…) . Ilyen buborékok voltak, vannak és lesznek is. Ez nem Bitcoin specialitás. Ha egy termékosztály piaci kapitalizációja kicsi, akkor könnyedén kialakulhat ilyen. Most is gyanúsan egy ilyen szituációban vagyunk. Persze azt se feledjük el, hogy valahol a Bitcoin alapfilozófiája pont az lett volna, hogy valamennyire rezisztens legyen az ilyen jellegű támadásokra és megoldást adjon a kapitalizmus alapját adó krematisztikus gazdasági modell miatt folyamatos növekedési igényt generáló “karvalytőke” problémakörére.

Megbukott ezen a téren a Bitcoin? A Bitcoin egy fejlődő termék és a fejlődésen most nem a termékfejlesztést értem. Ahogy a cikket is kezdtem jelenleg túlságosan alacsony az adaptációja ahhoz, hogy valóban képes legyen rezisztens lenni akár a buborékokra, akár a manipulációra. Ám a “Satoshi kódban” ott a kikényszerített növekedési modell, mely megköveteli az adaptáció időzített gyarapodást. A Bitcoin (és a teljes kriptopénz piac) egyfajta vírus, ami folyamatosan értéket von el a hagyományos gazdaságból. Mindezt nem úgy teszi, hogy a beváltott dollárokat összesöpri az utcán és felgyújtja, hanem úgy, hogy ezen értékeket olyan üzletágakba csoportosítja át ami gyengíti a hagyományos gazdasági alapokon nyugvó vállalkozások versenyképességét. Ma már eljutott a kisemberhez is, hogy “a Bitcoin mekkora környezeti kárt okoz a bányászaton keresztül“, ez ugye közvetlenül váltotta a “terroristák és pénzmosodázók eszköze” retorikát. Hogy mi következik? A következő az lesz, hogy: “a Bitcoin és társai tönkreteszik a hagyományos régiós kis- és középvállalkozási modelleket és mindenkit a dencetralizált multinacionális kultúra irányába kényszerítenek, ebben a környezetben képtelenség versenyezni az ilyen szereplőkkel“.

Aki el tudja fogadni, hogy a Bitcoin nem egyenlő a bitcoin árfolyamával és picit is képes reálisan látni a kriptopénzek piacformáló (paradigmaváltó…) hatásait, az pontosan le tudja vonni azt a következtetést: hogy hosszútávon kell számolni a digitális pénzekkel és azok diszruptív térhódításával. Innentől kezdve kriptopénz technológiai buborékról beszélni és a technológia rövidtávú lefutását vizionálni nagyfokú önbecsapást feltételez számomra.

Összefoglalva: A kriptopénzek az adaptációjuk növekedése során számos esetben kerültek és fognak is kerülni buborékba, ami hirtelen hisztériaszerű árfolyamrobbanást, majd gyors pánikeladásokat eredményezhet. Ezt számos tényező erősítheti, melyek között ott van a hiszékenység és a gyors meggazdagodás vágya is. Mindez azonban kimutathatóan nem érinti negatívan magát a technológiát és annak alkalmazhatóságát. Egyre több iparág találja meg magának a blockchaint és azon keresztül a digitális/virtuális pénzek adta üzleti modelleket, ami még hosszútávon rejt implicit értéknövelő faktort a kriptopénzekre is. Ezen faktorokat pedig tovább erősíti a szabályozó szervek alapvetően pozitív hozzáállása és az ebből fakadó általános bizalomnövekedés. (Ahol pedig ez valamiért mégsem adott, ott ugye szívroham okozta halál okán találnak rá a vaskalapos regulátorokra a otthonuk konyhapadlóján)

Novemberi Variance $crypto roadshow

Kissé alábbhagytak mostanában a saját szervezésű crypto-meetupjaim, aminek fő oka, hogy mind a szeptemberem, mind pedig az októberem igen aktívra sikerült (gyakorlatilag egyik napról a másikra crypto házibuliról crypto meetupokra sikerült beesnem, plusz mellette részt vettem előadóként és nézőként is számos szakmai konferencián), ráadásul a novemberem is kezd vészesen betelni. S ha már így alakult, akkor gondoltam megosztom veletek, hogy mikor merre fogunk tudni esetleg összefutni.

November 6-án a Simonyi Károly Szakkollégium berkein belül szervezésre kerülő Blockchain kerekasztal vendége leszek. A beszélgetésen arra a kérdésre keressük a választ, hogyan fog kinézni a társadalom és a gazdaság ezen technológiák teljes elterjedése és kifejlődése után.

November 14-én az egyik hazai pénzügyi szervezet akadémiáján adok elő cryptovaluták és smartcontractok gyakorlati hasznosítása kapcsán. Ez egy október folyamán megtartott előadásom folytatása lesz, tehát aki esetleg ott volt és érdekli az előadás folytatása, az figyelje a belső regisztrációs felhívást!

November 16-án este a Corvinus/Rajk László Szakkollégiumnál vendégeskedem egy újabb blockchain kerekasztal beszélgetésen, aminek témája: “a blockchain technológiára épülő innovációk társadalmi és üzleti hatása, potenciálja”. A kerekasztal célközönsége a Corvinus, ELTE és CEU hallgatók. Ebben a körben főleg a blockchainben rejlő pénzügyi termékfejlesztési potenciálra fogunk koncentrálni.

November 22: Blockchaineum Konferencia az Akváriumban. A konferencián előadói minőségemben fogok értekezni a következő témáról: “A smart contractok jelentősége – miért változtathatja meg a blockchain alapjaiban a világgazdaságot?” – Mindezen belül: dao és smart contract alapú gazdasági szerveződések, konszenzuselvű vállalatirányítás és finanszírozási modellek okosszerződésekkel. Szóval minden ami az után fog következni, hogy a cryptogazdaság túlnő a jelenlegi ICO lázon és elkezd nyitni a technológia adta valós lehetőségek felé.

További két esemény van jelenleg még szervezési fázisban, amikről ilyen állapotban még nem beszélnék, de ahogy tisztul a kép jelezni fogom a részleteket. Annyit viszont el tudok árulni, hogy a két esemény közül az egyik kapcsán az időpont már fix: november 17. Aki akkor BP környékén fog járni és szeretne megismerkedni egy igen ütős hazai crypostartup (asset mgmt) csapattal, esetleg részt venni az azt követő after meetupon, az vésse be a naptárába ezt a dátumot.

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…

Hazai banki körkép kriptotőzsdei utalások kapcsán – vendégpost

Blogom egy hűséges olvasója osztotta meg velem az alábbi méretes összefoglalót a hazai és nemzetközi bankok crypto tőzsdékről jövő és oda tartó utalások kezelése kapcsán. A téma indukálója egy korábbi blog comment volt, amely kapcsán kisebb beszélgetés alakult ki. A témához szándékosan nem nagyon szóltam hozzá, mivel ezen a téren minimális a tapasztalatom, mely leszűkül a KH és Kraken közötti oda-vissza (SEPA) utalásokra, ami egyébként zökkenőmentesen megy nekem immáron négy éve, viszont a vendégpostoló tapasztalata lényegesen szélesebb körű, hiszen kis hazánk egyik legrégebbi cryptocurrency nagybefektetőjeként bőségesen volt lehetősége kitapasztalni ama rögös utat. Bár az alábbiakat privát levélben küldte nekem, de bátorkodom közzé tenni, hisz jelezte, hogy megtehetem, ha úgy látom jónak. Egy apró megjegyzés: Jelen posttal nem célom egyetlen hazai, vagy nemzetközi bankot, bankszövetséget sem rossz fényben feltüntetni, ahogy azt korábbi kommentemben is írtam a történet mögött meglátásom szerint sokkal inkább a bankok pénzmosással (ALM) és visszaélésekkel (fraud) kapcsolatos szabályozásának esetleges szigorítása állhat, mintsem egy globális anti-crypto liga formálása. Talán nem is lehet emiatt hibáztatni egyetlen bankot sem, amikor olyan csontvázak potyognak ki a szekrényből, mint a Vinnik ügy. Ez persze a tisztességes crypto befektetőknek komoly akadály, de egy pénzügyi szervezet nem válogathat… A következő hetekben megpróbálok elérni néhány hazai banki compliance szakértőt és kikérem véleményüket a témában, ha lesz értékelhető visszajelzés, akkor mindenképp megosztom veletek.

Mielőtt azonban átadnám a szót a vendégbloggernek, kis kitérőként had hívjam fel a figyelmét minden olvasónak újra az előző postokban is már jelzettekre:

  • Beteg méretű félelemkeltő hadjárat folyik most a BTC kapcsán. Nevesebb szakemberek akár a saját szakmai karrierjüket is feladva vesznek részt az álhír terjesztésben. A minap Haipo Yang játszotta ezt el, aki egyrészről a ViaBTC vezére, másrészről közvetlenül a legutóbbi bitcoin crash elindítója is ezzel a twitterrel. Az elmúlt héten produkált flashcrashek mindegyikére jellemző, hogy egyre egyre gyorsabban mennek végbe, másrészt pedig vagy álhír, vagy félreértelmezett hír áll mögötte, melyek jellemzően Kínát érintik.
  • A történet egyébként annyira szép, hogy biztosan megérne egy külön postot, sőt valószínűleg idővel (ha eljutunk a Lessons learned részig) akkor fog is születni róla, addig is viszont óva intenék mindenkit attól, hogy kapkodva hozzon meg döntéseket álhírekre alapozva.
  • Dont Trust. Ver(ify)

És akkor itt át is adnám a szót vendégbloggerünknek az eredeti téma kapcsán:

Folytatás…

Egy csipet deep learning, egy tk blockchain és némi quantum-computing. Mi forr az üstben?

Nagy fába vágtam a fejszémet amikor nekifogtam egy újabb kifejtős, elemzős postnak amiben az BIP148 és az Ethereum:Metropolis augusztus-szeptemberre történő aktiválódásának lehetséges hatásait ecsetelem. A problémát leginkább az okozza, hogy az olvasóval szemben számos olyan tudományos ismereteket követelnek meg ezek a témák, melyekre nem tekinthetek az általános tudás részeként. Az ellentmondás feloldása érdekében ezért készítettem egy külön postot, amiben körbejárom azokat a néhány éven belül a mainstreambe is betörő tudományos kihívásokat, melyek lényegesen fogják befolyásolni a blockchain alapú technológiák fejlődését. Nézzük mik is ezek a kihívások 2020-ig:

Folytatás…

ZCash/ETH: érdemes még beszállni a bányászatba?

Több tényező is arra enged következtetni, hogy extrém szinten megnőtt az érdeklődés a bányászat iránt. Az még hagyján, hogy a blogomat futtató AWS host már kezd nagyon izzadni, aminek okán már komolyan gondolkodom a tier váltáson, de emellett folyamatosan kapom tőletek a legváltozatosabb kérdéseket a legváltozatosabb formákban (email, facebook…). Persze vannak ennél objektívebb visszaméréseim is, ilyen például a Zcash difficulty chartja, amit korábban már többször is említetem és egyébként a néhány héttel ezelőtti 1,5-2 millió körüli difficulty-ról most már stabilan felfutott 3 millióra az átlag. A másik nagyon fontos indikátor az a tény, hogy míg egy hónapja simán tudtam vásárolni szinte bármilyen nVidia kártyát, addig mára nagyon komoly utánajárást igényel az, ha bővíteni akarom a bányászati farmomat. (talán, nem csak én vagyok így ezzel).

A megkapott kérdések egy része egyértelműen aköré összpontosul, hogy adott tőke befektetésével akar valaki bányászatba kezdeni és érdeklődik ennek a technikai és piaci kilátásaival kapcsolatban. Természetesen a legtöbb érdeklődő a gyors haszonszerzés miatt akar beleugrani a Zcash vagy éppen Ethereum bányászatba. Azt látni kell, hogy amit MA meg tudsz termelni bányászattal, az köszönőviszonyban sincs azzal, amit mondjuk egy hónap múlva meg fogsz tudni termelni. Nézzük az én példámat:

Folytatás…

Hasznos tanácsok mining rig építéshez

A GPU alapú crpytocurrency bányászat lényege, hogy minél magasabb bányászati sebességet tudj kicsikarni egy konkrét mining rigből  a lehető legkevesebb W teljesítmény mellett. A mining rig mint kifejezés ugye abból az időből származik, amikor még a bitcoint is GPU-val bányászták és elkezdték elkezdeni összerakni a speciálisan bányászathoz kialakított gépeket. Nyilván adja magát, hogy egy egységnyi alaplap+CPU+memória kombó esetén (sunken cost) minél több alacsony energiaigényű GPU-t rakunk bele a gépbe, annál hatékonyabb lesz a végtermék. Ennek azonban számos fizikai korlátozó tényezője van. Ezen korlátozó tényezők feloldására szintén számos, jellemzően barkács módszer áll rendelkezésre.

Mielőtt azonban ezekbe belekezdenék, ez nagyon fontos dologra hívnám fel mindenki figyelmét: szándékosan használtam a “barkács” kifejezést. Minden az informatikában minimálisan is járatos ember pontosan tudja, hogy még a legjobb alaplapokba sem lehet fizikailag belerakni 2-3 GPU-nál többet, hiszen adott a PCIe portok száma és a kártyák fizikai mérete (vastagsága). Ezen limitációkat azonban fel lehet oldani, viszont ezt mindenki csak a saját felelősségére tegye és legyen tisztában azzal, hogy mivel játszik. Saját szakállra történő mining rig építése nagyon komoly stresszfaktorral jár, hiszen alapvetően nem arra tervezik ezeket az eszközökre, amire használni akarjuk, éppen ezért FONTOS, hogy minden egyes kritikus lépésnél jól gondoljuk meg a szükséges óvintézkedéseket. Soha ne rángasd ki a PCIe raisereket menet közben a gépből. Ha több PSU-t használsz a sok GPU megtáplálásához, akkor szinkronizáld a PSUkat késleltető kapcsolóval. És ami a legfontosabb: NE PÁNIKOLJ és NE KAPKODJ. Lehet, hogy elbuksz egy óra mining időt egy-egy probléma végiggondolása és megoldása miatt, de ha a mérleg másik oldalán az van, hogy pl kisütöd az alaplapodat, vagy mondjuk kivégzel egy vagy több százezer forintos GPU-t… Ugye nem kell folytatnom.

Folytatás…

Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz

Néhány éve követem a cryptocurrency bányász közösségeket és időszakosan bele-bele ugrok egy-egy konkrét coin farmolásába is. Most éppen a Zcash van a soron – akinek nem mond semmit a Zcash (ZEC), annak erről részletes cikk: [link], amivel kapcsolatban megosztanék néhány friss és nem annyira friss tapasztalatot.

Egyrészt a Zcash erősen ASIC mining ellen védett algoritmus, így várhatóan hosszú távon védett a folyamatos bányász erőforrás leértékelődéstől. Erről a témáról az előző cikkben már részletesen írtam, de gyakorlati szempontból azt prognosztizálom, hogy azok a bányász gépek, amik MA képesek profittal termelni, azok legalább egy évig képesek is lesznek ezt hozni. Optimális körülmények között ez akár még több ideig is fennállhat. A bányászati felezési idő a Zcash kapcsán is 4 év, hasonlóan a bitcoinhoz. (felezési idő: Az a pont amikortól már csak fele annyi jutalom jár egy block kibányászásáért). A jó hír, hogy a Zcash kapcsán még csak az első félévnél tartunk. 

Gyors kitekintés arról hogy mi is a bányászat: Ha most találkozol először ezzel a kifejezéssel, akkor minden bizonnyal értetlenül állsz az előtt, hogy mi is ez és miért is lehet ebből (crypto) pénzt keresni. A legtöbb crpyto pénz esetén maga a fizetőeszköz (legyen az akár bitcoin, LTC vagy akár Zcash) a bányász tevékenységért cserébe kerül ‘kifizetésre’ a bányászoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy új coin keletkezzen. Ezt kvázi fogadjátok úgy el mint a pénznyomtatást. A bányászok a munkájukért cserébe teljesen új addig ki nem adott cryptopénzt kapnak. A bányászat egy nagyon bonyolult számításigényes művelet, amit ráadásul egy algoritmus folyamatosan képes bonyolultabbá vagy éppen egyszerűbbé tenni, függően attól, hogy éppen mennyi aktív bányász van és mekkora sebeséggel tudnak bányászni. Ez az algoritmus szabályozza, hogy közel azonos ideig tartson egy block bányászata ma és egy év múlva is. A bányászat nem feltétlenül egy hobbi, amiért a munkaállomásunk erőforrásait csutkán kihajtva (crpyto) pénzt kapunk. Valójában ez a folyamat a tranzakciók hitelesítésében játszik szerepet. Nagyjából 2,5 percenként kerül kiadásra egy-egy újabb blokk, ami tartalmazza az éppen futó ZEC tranzakciókat is. Tehát a bányászok valójában a tranzakciók hitelesítésével foglalkoznak. A hitelesítés során kerül eldöntésre, hogy a Zcash blockchainből éppen utalni kíván darabka valóban a küldő tulajdonában van-e és jogosan rendelkezik felette. Ez kvázi azonos folyamat mint amit a bankod végez amikor egy utalásodnál elvégzi a fedezet vizsgálatot. Ahogy a bankszámlád teljes tartalmát nem tudod gyorsan elküldeni kétszer két különböző helyre (ezzel új pénzt generálva), ugyanígy nem tudod ezt eljátszani a blockchainben található Zcash coinokkal sem. Ezen folyamatot a bányászok biztosítják. 

Folytatás…

Zcash (ZEC) – újra bányászunk!

Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül  úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.

Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.

Folytatás…