Vigyázó szemetek az 51%-os támadásokra vessétek!

Az utóbbi időben igen megszaporodtak az 51%-os támadások. Ennek oka igen komplex, de mindenképp érdemes alaposabban foglalkozni vele, mivel a támadások talán legfontosabb tanulsága az, hogy a közösség nagy része etéren kifejezetten alulinformált. A tavalyi évben számos alkalommal írtam már az 51%-os attackról, így most nem tartanék teljes kiselőadást a technológiai háttérről. Sokkal érdekesebb arról beszélni, hogy mégis miért tud egyáltalán kialakulni ilyen típusú támadás, ha egyszer a blockchain technológia világmegváltó attitűdjének kulcseleme az, hogy az ökoszisztéma minden szereplője abban motivált, hogy tisztességes legyen, hiszen ezzel jár jól.

Ez a feltételezés úgy egyébként teljesen igaz… bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A krízispont mindenképpen ott jön el (mindig is ott jött el), amikor több PoW (Proof of Work) konszenzus típusú kriptopénz osztozik ugyanazon a számítási kapacitáson. Aki kicsit is foglalkozott már a publikus blockchainek technológiájával, az pontosan tudja, hogy a blockchaineken belül attól igaz valami, hogy mennyien állítják azt. Ennek megfelelően a hamis is lehet igaz, ha kellően sokan (50%+1 vote) állítják azt igaznak. Az ökoszisztéma minden szereplője rendelkezik bizonyos szavazati mennyiséggel, melynek súlya lehet akár mondjuk a letétbe helyezett értéke mennyisége (PoS), lehet akár birtokolt vagyon mennyisége után delegált szavazatok száma (DPoS) és persze lehet a ‘hagyományos’ elvégzett munka bizonyítéka (PoW) modell is. Plusz emellett lehet másik 82,5 egyéb módszer, ami éppen kipottyan egy matematikus fejéből miközben egy tetszőleges középkori csatát felelevenítő filmet néz éppen, ahol a kékre mázolt képű főszereplő – a beivódott szintetikus festék által kimart – képpel ordítja a freedomot.

Szóval a képlet igen egyszerű (PoW) esetén: Ha van a világon X mennyiségű specifikus számítási kapacitás (legyen mondjuk ez pl az SHA256D), amin osztozik 50-50%-ban két kriptopénz és az összes kapacitás (hashing power) 5-6 nagy poolban összpontosul, akkor igen kicsi rá az esélye, hogy bármelyik fél is ki legyen téve az 51% támadás esélyének, hiszen iszonyatosan magas a risk szemben a rewarddal, mivel a támadáshoz több órán keresztül kell blokkokat gyártani a kamu láncon, majd ha sikerül behozni a +7 vagy +21 blokk előnyt, akkor propagálni a blokkokat és végrehajtani a double spendinget.

Na de mi a helyzet akkor, ha mondjuk az X mennyiségű hashing poweren nem 50-50%-ban osztozik a két kriptopénz, nem pl. 90-10%-ban. Itt már jól látható, hogy a nagy láncon lévő erőforrásokból elég kicsit >10%-ot elvonni ahhoz, hogy a kisebb láncon végre lehessen hajtani a támadást, ami más sokkal kevésbé tűnik annyira krízisnek.

Persze van egy fontos tényező, amit nem szabad ilyenkor sem figyelmen kívül hagyni: a risk/reward ratio esetén fontos kérdés a két lánc közötti értékkülönbözet is.

A nagyobb láncon ugyanis folyamatosan termelődik érték, ha a bányászok tisztességesen bányásznak. Egy összehangolt (51%) támadás esetén tehát a risk/reward ratio-t erősen rontja, hogy az átirányított erőforrások bizony nem termelnek a nagyobb láncon, ami okán bevételtől esnek el a támadók. Egy 90-10%-os megosztottságú majority/minority hashing power lánc esetén, ha a két lánc marketcapja között is 90-10%-os az arán, akkor a támadás miatt átirányított erőforrások sokkal értéktelenebb coint termelnek, pláne, ha valamiért nem is jön össze a támadás sem. Ez persze mindjárt nem is igaz annyira, ha a két lánc (marketcap) értéke a 90-10%-os hashing power eloszlás ellenére más arányszámot mutat.

Vegyük példaként az Ethereum és az Ethereum classic “testvéreket”, akik lényegében javarészt osztoznak az Ethash algon. 1:31,5 a két coin között a hashing power arány, nyilván a Ethereum javára. Ehhez mérten az árfolyamuk aránya 1:39-hez arányban áll a jelenlegi 600US$ ethereumot és a 15.39US$-os Ethereum Classicot figyelembe véve. Ennek megfelelően nem kifejezetten tűnik profitábilisnek egy ETC 51%-os attack az eddig megismert tényezők kapcsán.

Azonban akad itt még egy fontos tényező, amire nem árt odafigyelni, ez pedig az adott algo bányászatának profitabilitása. Jól látszik, hogy a legtöbb algoritmus esetén a mining diffuculty fejlődésre vajmi kevésbé hatott az, hogy kvázi piaci recesszió van. A bányászokat szemlátomást nem érdekli az alacsony árfolyam miatti alacsony profitabilitás, olyan mértékben nő folyamatosan a kapacitás, ami már-már aggasztólag hathat. Az elmúlt 2 napban a Bitcoin hálózaton végrehajtott difficulty adjustment során a difficulty 0,7T-vel nőtt és így majdnem átlépte már az 5T-s értéket. A dolog abszurditása, hogy kerek egy évvel ezelőtt a TELJES difficulty összesen volt 0.678T, tehát csak az elmúlt bő két hétben állítottak üzembe akkora mennyiségű SHA256D hashing kapacitást, amit egy évvel ezelőttig ÖSSZESEN (8 év alatt) állítottak üzembe, kezdve onnantól, hogy Satoshi nekifogott a saját gépén bányászni, majd lecseszte Hanyecz Lacit, hogy a bányászat mellett azért jó lenne, ha néha kódolna is egy kicsit, ha már egyszer core devnek jelentkezett.

Szóval az utolsó faktor az 51%-os attack kapcsán a profitabilitás. Minél inkább nő a konkurencia és ezáltal csökken az aktuális árfolyamhoz képesti profit margin, annál inkább tűnik reálisnak, hogy a jótét bányászok úgy döntsenek, hogy legyalulnak egy minority hashing powerrel rendelkező láncot. Pontosan ez történt néhány napja a ZenCash kapcsán is, ami egyébként egy kifejezetten jó reputációnak örvendő kriptopénz, amit equihash algoval lehet bányászni, tehát a ZCash hashing powerét csapolja. A támadás pillanatában a ZenCash 1000k-s difficultyval funkcionált, amikor a ZCashnek egyébként éppen 9M körül mozgott. Tehát a két lánc közötti arány akkor éppen 1:9-hez állt. Viszonyítási alapként az árfolyamok júni 3-án az incidens pillanatában: ZCash: 250US$, ZenCash 30 dollár körül mozgott. Ergo minimálisan de érdemesebb volt a minority chaint bányászni.

Ehhez hozzájött a tény, hogy január óta a Zcash diffje duplázódott, az árfolyama pedig feleződött. Ennyi elég is volt, hogy néhány jótét lélek a sötétebb utat választva áttereljen némi hashing powert a zen-es csávók hálózatára, majd összerakjon egy double spending attackot, mely során előbb 13k, majd további 6,6k ZEN-t dupláztak, amivel összesen 550.000 dollár értékű coinhoz jutottak és nem mellesleg 30 dollárról instant szaggatták be a ZenCash árfolyamát 21 dollárra.

Az elmúlt hónapokban ez már a sokadik olyan történet, ahol minority chainek szenvednek el 51%-os támadást. A nevesebb történetek között ott volt nemrégiben a Bitcoin Gold és a Verge is.

Tanulság mindebből: Bármennyire is csábító legyen egy minority chain árelőnye, összességében nagyon komoly vakmerőségre vall, ha valaki ilyen láncokon bányászik vagy éppen használ kriptopénzeket. A PoW consensus kriptopénzek között a nyolcadik legnagyobb marketcappel rendelkező ByteCoin 51%-os támadásához kevesebb mint 1000 dollárnyi CryptoNight algo hashpowert kell bérelni. De kifejezetten ígéretes célpont lehet a közeljövőben a MonaCoin vagy akár a ZClassic is. Mindkettő ráadásul equihashes…

ZCash ($ZEC) Investment Trust indul hamarosan!

Derült égből villámcsapásként jött a hír, hogy a meglévő Ethereum Classic és Bitcoin befektetéskezelő társulások mellett a “Zcash Investment Trust” is benyújtásra került a SECre (Security and Exchange Comission), mely ugye az USA tőzsdefelügyelete. A kezdeményező ugyanaz a Grayscale Invest Ltd aki előbb a Bitcoin Trustot jegyeztette be sikeresen ($GBTC), majd az Ethereum Classic Investment Trustot. Utóbbi kérelem idén április 24-én került benyújtásra 10,5 millió USD kezdőtőkével, mely április 26 óta már élesben is fut és 36,9 millió dollárra hízott az értéke.

A Grayscale Investment mögött álló Barry Silbertről a következőket érdemes tudni:

  • Korai Bitcoin befektető és rajongó, aki a Digital Currency Group (DCG) vezetőjeként igen sok energiát fektetett a Bitcoin mögött kialakult üzleti háttér egyengetésében.
  • Barry és a DCG ‘érdeme’ a New York Agreement néven elhíresült egyezmény, amely végső soron lehetővé tette, hogy valódi konszenzus keretei között történjen meg a SegWit aktiválás, viszont egyúttal ezen egyezmény kapcsán jött létre az a trójai faló is, amit ma “SegWit2X” hardfork néven ismerünk.
  • Barry lelkes támogatója az Ethereum Classic cyptovalutának, a ETH/DAO hardfork óta pénzt és energiát fektet abba, hogy az ETC folyamatosan reflektorfényben maradjon. Nyilván megvan az ETC kapcsán a saját masterplan-e, amit ha végig tud vinni, akkor lesz a piacon néhány facepalm és #fomo hatás.

Barry még a nyáron elhintette, hogy valamikor 2017 Q4-ben létre fog hozni egy ZCash Investment Trustet is. A Zcash Investment Trust 11,613.807 dollár értékben vásárolt ZEC-et október 25-én a Bitfinexen, ez a majd 50400 ZEC képezi a befektetési társaság alaptőkéjét. A társaság célja, hogy a cryptopiacokra befektetni kívánó intézményi befektetők számára lehetőséget adjon a diverzifikációra. Az ügyfélkör egyértelműen beazonosítható abból is, hogy a legkisebb megvásárolható befektetési egység: 10.000 dollár.

Benyújtott SEC kérelem: https://www.sec.gov/Archives/edgar/data/1720265/…

Zcash (ZEC): Ilyen amikor kiürül az orderbook ask oldala…

Sokan spekulálnak most azon, hogy hol is van a gödör alja a $crypto piacokon. Hosszan elemeztem az okokat az előző cikkekben amit most nem ismételnék meg, akit érdekel és még nem olvasta, annak tudom javasolni a bitcoin forkológia témát, vagy a tegnap elkezdett “bitcoin only for business” sorozatot.

Másokkal ellentétben én nem szeretnék spekulálni, ellenben mutatnék egy ábrát ami jól szemlélteti a jelenlegi helyzetet:

A felső ábrán a ZCash (ZEC) aktuális árfolyam görbéjét láthatjátok, alatta pedig ugyanezen 16 órás időszak orderbook statisztikáját. A képen az látszik, hogy délelőtt 10 óráig gyakorlatilag előállt az az állapot, amikor is szinte senki nem akart eladni az adott árfolyam+20%-os tartományban ZEC-et.

Mivel elég régen nem írtam  már a ZEC-ről, ezért – ha már született róla egy cikk-, akkor a tovább után némi okfejtés és latolgatás:

Folytatás…

ZCash/ETH: érdemes még beszállni a bányászatba?

Több tényező is arra enged következtetni, hogy extrém szinten megnőtt az érdeklődés a bányászat iránt. Az még hagyján, hogy a blogomat futtató AWS host már kezd nagyon izzadni, aminek okán már komolyan gondolkodom a tier váltáson, de emellett folyamatosan kapom tőletek a legváltozatosabb kérdéseket a legváltozatosabb formákban (email, facebook…). Persze vannak ennél objektívebb visszaméréseim is, ilyen például a Zcash difficulty chartja, amit korábban már többször is említetem és egyébként a néhány héttel ezelőtti 1,5-2 millió körüli difficulty-ról most már stabilan felfutott 3 millióra az átlag. A másik nagyon fontos indikátor az a tény, hogy míg egy hónapja simán tudtam vásárolni szinte bármilyen nVidia kártyát, addig mára nagyon komoly utánajárást igényel az, ha bővíteni akarom a bányászati farmomat. (talán, nem csak én vagyok így ezzel).

A megkapott kérdések egy része egyértelműen aköré összpontosul, hogy adott tőke befektetésével akar valaki bányászatba kezdeni és érdeklődik ennek a technikai és piaci kilátásaival kapcsolatban. Természetesen a legtöbb érdeklődő a gyors haszonszerzés miatt akar beleugrani a Zcash vagy éppen Ethereum bányászatba. Azt látni kell, hogy amit MA meg tudsz termelni bányászattal, az köszönőviszonyban sincs azzal, amit mondjuk egy hónap múlva meg fogsz tudni termelni. Nézzük az én példámat:

Folytatás…

Titánok harca: Ethereum vs Zcash!

A szokásos egész hetes erőgyűjtés és szárnypróbálgatás után újra a hétvégén engedte ki a lendületét mind az Ethereum, mind pedig a Zcash. Az már szinte külön szót sem érdemel, hogy természetesen a hétvégén a bitcoin újabb szép kerek rekordot állított be, a coindesken bekarcolta a 3000 dolláros szintet.

Visszatérve az Éterre és a ZEC-re: Előbb a (szombaton) a Zcash állította be az új első vonalas altcoin csúcsot a 340 usa dolláros szinttel, majd az Éter is a nyomába szegült és vasárnap délelőtt el is érte a $347 szintet a krakenen.

Ezekkel az eredményekkel az Ethereum elérte a 3000%-os YTD hozamát, de a ZEC sem szégyenkezhet a 700%-os YTD eredményén. A szintdöntést követően az Ethereum stabilan a 330+-os zónában maradt és a ZEC is csak $310 körülre korrigált vissza. Bár elhamarkodott lenne ezt még így kijelenteni, de a jelek szerint mindkét kripto pénz behúzta ezzel az új baselineját a 300+ USD-s ársávba.

Bitcoin: erőt gyűjt vagy megpihen?

Az milyen már, hogy a yahoo financeon vezércikkben tanítják a népeket, hogy hogyan kell coinbasen keresztül egyszerűen bitcoint venni? És még csak nem is fizetett hirdetés, tényleg komolyan gondolják 🙂 Két napja sikeresen döntötte meg az alig egy hetes all-time high rekordját a BTCUSD árfolyam. Egészen 2970 dollárig szaladt fel a kraken tőzsdén, ezzel párhuzamosan a dél-koreai bitcoin tőzsdén sikeresen benézett a $3000-es szint felé is egy pillanatra. Mint az várható volt a kerek szám átlépése elbizonytalanítja a befektetőket és újabb nagy korrekció fog következni. Az előző csúcsáttörést követően (május 25) közel 20%-os szinte instant korrekció történt. Hasonlóképpen történt a tavaly márciusi $1300-as csúcsbeállításnál is ahonnan egészen 880 dollárig zuhant az árfolyam alig egy hét alatt. Hosszan lehetne még sorolni a hasonló eseményeket, egészen 2013-ig visszamenőleg, ahol alig négy hét leforgása alatt 1000%-ot emelkedett a bitcoin árfolyama, majd két hét alatt a felére zuhant vissza.

Keresve sem lehetne ennél jobb indokokat találni arra, hogy miért is nem ajánlott senkinek a bitcoin vásárlása, miért is nem jó befektetési célra pláne nem megtakarítási célra és különben is egy büdös nagy lufi az egész.

A június 6-ai csúcsdöntést követően sem maradt el a lejtmenet, bár a korábbiakkal ellentétben sokkal lassabban állt össze a korrekció, hiszen két nap elteltével is alig tudott összehozni 7%-os árfolyam csökkentést. Hosszan lehetne elemezni, hogy vajon milyen hatások befolyásolhatják a bitcoin árfolyamát, azonban ezek előtt egy kis kitérő az altcoinokra: alig egy hete írtam egy szösszenetet az altcoin kilátásokról a nyárra, akkor az Ethereumot és a Zcasht jelöltem meg potenciális nyertesként rövidtávra. Mindkét tipp bejött:

Folytatás…

NVIDIA 10-es széria teszt: melyik kártya a legjobb Zcash bányászathoz?

Sikerült az elmúlt két hónapban a nvidia Geforce GTX család 10-es szériájának majd minden darabjához hozzájutnom, így időszerűnek láttam, hogy készítsek egy összehasonlítást az egyes kártyák teljesítményéről. A tesztből kimarad a 1050Ti, mivel azzal nem rendelkezem. A chipset mellett nyilván releváns a konkrét gyártó is, a mellékelt képen láthatók, hogy konkrétan milyen kártyák szerepeltek a tesztben.

A tesztelés során két releváns szempontot vizsgáltam:

  • Mi az adott kártyából kihozható legjobb hatásfok (Sol/Watt), tehát egy wattnyi energia elfogyasztásával mennyi Zcash solutiont tud megoldani a kártya. (mennyit termel)
  • A második pedig nyilván a ROI, tehát mennyi idő alatt termeli ki a kártya a saját árát, mikortól fordul át profitba a termelés

Mindenek előtt érdemes meghatározni a profitabilitási küszöböt. Ez ugye azt adja meg, hogy aktuális árfolyamon számolva mi az a Sol/Watt érték ami alatt már veszteséges a termelés. 1 kW/h ára hazánkban átlagosan 34-38 forint körülre jön ki. Mai árfolyamon számolva a ZCash-t (250USD) kiszámolható, hogy a profitabilitáshoz minimum 0,3 Sol/W aránnyal kell termelni a kártyáknak. Amit ezen a küszöbértéken felül tudnak termelni az a tiszta profit (már persze leszámítva ugye az adózást).

Folytatás…

Jelentés a gépházból… bővül a bányászmasina

TLDR: ha meg vagy áldva némi műszaki vénával (értsd nem esik ki a kezedből a csavarhúzó…), akkor most keresve se találhatnál ennél jobb befektetést…

Egy kép ami állítólag többet tudna mondani ezer szónál:

De persze nem az én blogom lenne, ha nem fűznék hozzá némi megjegyzést 🙂 Tegnap végre sikerült befejezem a RIG építés első ütemét. A képen egyébként 22 GPU-t lehet összeszámolni, vagyis nem biztos, hogy mind a 22 látszik is, de úgy egyébként tényleg annyi van rajta. A 22 GPU össz ZCash teljesítménye: 7900 sol/s, amivel jelenleg naponta átlagosan 0,4 ZEC-et tud megtermelni a rendszer. A kártyák össz teljesítmény felvétele 2700-2800 watt között mozog, de még folyamatban van az OC finomhangolás. Az egyéb járulákos költségeket egy split klíma adja ami átlag 500W-ot eszik és ugye a RIG-ek nem produktív elemei (alaplap, CPU, SSD, stb.), amelyek további 500W-ot esznek meg. A kiszámolható elektromos költségek megvannak napi 0,6 Zec árából, így jól látható, hogy a PnL ráta bőven 70% felett van a profit javára.

Folytatás…

Bitcoin:SegWit aktivációs küszöb és altcoin kilátások a nyárra

Az előző két cikkben ([-1-], [-2-]) bőségesen kifejtésre került, hogy mi a SegWit, miért jó a [Segwit2MB] döntés a bitcoinnak és arról is írtam, hogy milyen fundamentális pozitív hatásokkal is jár ez. Ami viszont kimaradt mindkét cikkből az az aktivációs küszöb. A SegWit (blockchainről leválasztani a tranzakció jóváhagyásokat) során a meglévő block láncból egy újabb fork jön létre, ezen fork kapcsán esszenciális, hogy a meglévő blockchain hashing powerét adó bányászok nagyobb része már tudja kezelni a SegWitet és a 2Mb-os block méretet. Ha ez mégsem teljesülne, akkor a SegWit bevezetése komoly károkat okozhatna, hiszen kiesne a pénzügyi tranzakciók hitelesítését adó bányász erőforrások egy része. Arról nem is beszélve, hogy az új protokollt nem támogató bányászok tovább fejtenék a jelenlegi blockláncot, ami miatt életre kelne az új és életben maradna a régi blocklánc is. Ez nagyon komoly (negatív) hatást gyakorolhatna a bitcoinra.

Ennek elkerülése érdekében lett meghatározva még a SegWit felmerülésekor, hogy az aktivációs limit 95% kell, hogy legyen. Ami azt jelenti, hogy csak akkor történhet meg SegWit aktiválás, ha a bányászok összesített teljesítményének 95%-a már olyan bányász klienst használ, ami támogatja az új “Segwit2Mb” protokollt. Ennek az aktivációs küszöbnek az elérése eléggé komoly kihívásnak tűnt az elmúlt egy évben (jelenleg egyébként 30% körül tartunk). Ez a lassú penetráció komolyan hatott is a bitcoin árfolyamára, mesterségesen alacsonyan tartva azt.

Folytatás…

Zcash (ZEC): Őrült két napon vagyunk túl

Ami az elmúlt két napban történt a Zcashsel az még a cryptocurrencyk világában is eléggé szélsőséges. Aki esetleg nem követte volna a híreket a Zcash lényegében megduplázta az árfolyamát alig néhány óra leforgása alatt, sőt közel megháromszorozta, amikor is elérte azt a szintet, amit igen ritkán lehet látni: az orderbook vételi oldala szinte teljesen kiürült. Ilyen nagyjából akkor történhet, ha valaki szó szerint kilóra megveszi a piacot nagyjából mindegy, hogy milyen áron. Ezt a teóriát némileg erősíti az is, hogy folyamatosan hullámzott az árfolyam, hogy kiüsse a szemfüles ‘kiskereskedők’ stoplossait. Nekem is sikerült bekerülnöm az egyik ilyen hullámba és szomorúan kellett konstatálnom, hogy az alig egy hete vett coinjaimat “csak” 183%-on tudtam eladni a kiütött stoploss miatt. Pedig ugye, ha észnél vagyok, akkor az mára akár 220% felett is lehetett volna. Oké, annyira azért nem vagyok szomorú 🙂

A legnagyobb kérdés ilyenkor ugye az, hogy mégis mi történt a piacon. Hiszen bár a Zcash minden szempontból vitte ma és tegnap a prímet, de azzal együtt gyakorlatilag az összes top crypto coin is felfelé húzó hatás alatt volna. Ráadásul az egy dolog, hogy felszaggatták az árfolyamot 200 euró felé, de az szinte egyáltalán be sem nézett sem tegnap, sem ma napközben 200 euró alá. Szóval látszólag jelentős kereskedési volumen mellett ez az árfolyam stabilan meg is maradt.
Mi is állhat eme hatalmas szárnyalás hátterében és meddig várható ez a hurrá optimizmus? Erre próbálok választ találni a cikkemmel. Öntsünk hát tiszta vizet a villanyszekrénybe…
Folytatás…