Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.

Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Kriptoeszközök fundamentális elemzése

A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).

Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.

Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?

Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?

Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.

Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…

Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.

Ethereum: Van mit ünnepelni (!?)

Bő fél éve, hogy parity ethereum kliens egyik fejlesztője (Afri Scheodon) hosszan elmélkedett a dev.to-s cikkében arról, hogy a korábbi pletykák és spekulációk ellenére miért valótlan, hogy reális esélye lenne az Ethereum blokklánc 1 TB-os szint felé történő gyarapodásának. Afri számos indokot hozott fel emellett. A cikk tavaly november végén született, amikor az Ethereum blokklánc archive (full) mérete 326GB-nál tartott és a trace(+fat) állapota is még éppen belefért a 385GB-ba. Az akkor majd 2,5 éves blokklánc terjedelme alapján talán logikus következtetés is lehetett, hogy egyhamar nem lesz meg az 1TB… Nos Afri tévedett… de nem kicsit. Az elmúlt napokban átlépte az Ethereum (Ethereum Foundation) blokklánc teljes mérete (parity archive full) az 1 Tb méretet. Sőt azóta már az 1.1 TB-ot is. Ez önmagában hatalmas szó, hiszen ennél jobb bizonyítékát keresve sem lehet találni az Ethereum hatékonyságának és fontosságának. Maga az alap blokkláncon monetizált piaci érték közel 60 milliárd dollár körül vagy, de ha ehhez hozzáadjuk a blokkláncon – nyilvánosan – kibocsátott és tőzsdéken listázott tokenek piaci értékét, akkor ezen érték már kicsivel 100 milliárd US$ felé emelkedik, amivel az Ethereum blokkláncon aggregálódó piaci kapitalizáció látványosan közelíti meg a Bitcoin teljes piaci kapitalizációját.

Hogy mit mutat a varázsgömb? Hogy fog ez így tovább nőni? StopAndDecrypt készített egy igen komplex elemzést, ami egyébként lényegében jelen cikkemnek a teljes hátterét is adja. Az elemzés extrapolációja már júliusra 1,4TB feletti értéket mutat és tovább húzva a képzeletbeli vonalat még az év vége előtt bőven túl leszünk a 2 Tbyteos méreten is. Persze mindez koránt sem ennyire egyszerű. Hiszen a platform népszerűsége eddig sem és nyilván a jövőben sem lineárisan fog növekedni. Elnézve az egy éves, vagy akár csak a fél éves marketcap adatokat jól látható, hogy az Ethereumba beömlő mérhetetlen mennyiségű vagyon sem lineárisan gyarapodott.

Persze téves következtetés azt gondolni, hogy az Ethereum blockchain méretnövekedése exponenciális pályára lépne. Az elmúlt bő fél évben a méret havonta fixen 10GB körül gyarapodott. Ez a gyarapodás ennél sokkal nagyobbra nem nőhet, ami az egyik alapvetően Ethereum hálózati paraméterből származik: gas limit. A gas limit (ami egyébként most 8 millió gas) határozza meg, hogy blokkba mennyi elemi tranzakció kerülhet be, ami voltaképpen a blokkok méretét és ezáltal a blokklánc méretgyarapodását is befolyásolja. Minden egyes műveletnek amit egy tranzakció/smart contract futtatni tud van egy fix gas értéke. A matematikai műveletek kifejezetten olcsók, cserébe viszont a blokkláncot bővítő műveletek (store, array/hashmap append, tranzasction) kifejezetten borsosak. Egy egyszerű elemi tranzakció 21.000 gas-ba kerül, amiből következik, hogy egy blokkba egyébként jelenleg maximum 380 db sima tranzakció férhetne bele. Ugyanez az érték már egy alap funkciójú ERC20-as tokennél simán felfuthat akár 60-80.000 gas-ra is, hiszen az ERC20-as tokenek saját tokendb-t/inventoryt tartanak fenn, aminek a karbantartása közvetlen blokkláncban tárolt információ módosítást igényel. Egy komplexebb ERC20-as token esetén ez némileg több is lehet. Pont emiatt áll elő rendszeresen az az állapot, hogy amikor egy nagyobb és jobban marketingelt token kibocsátás történik, akkor akár órákig használhatatlanná válik az ethereum hálózat, hiszen ha egy blokkba csak 100-150 ERC20-as tranzakció fér bele és egyszerre akar whitelistről akár 4000-5000 individuum depositálni, akkor bizony 30-50 blokkot is kitömhet csak az adott ERC20-as token disztributálása.

Folytatás…

Blockchain és Investment: diszruptív lépések…

Kellemetlenül sokszor kerül elő manapság a blockchain paradigmaváltó jellege, mint buzzword. Ma már a csapból is az folyik, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni az egész világot ez a kis lineáris adatbázis, aminek csodája a bizalom nélküli értékcsere és a harmadik fél nélküli időrendiség garantálása. Jómagam is heti rendszerességgel állok ki kisebb-nagyobb plénum elé és mesélek erről a történetről. Ezen a héten két alkalommal is volt lehetőségem szélesebb kör előtt értekezni, előbb a hét elején a Simonyi konferencia keretei között kaptam lehetőséget, hogy osszam meg a több száz fős hallgatósággal a jövőképem, majd a Startup Safary-n már konkrétan a hazai crypto startupok nemzetközi kilátásairól diskurálhattam a kerekasztal résztvevőivel.

Itt a blogon lassan egy éve írok rendszeresen erről a témáról és számtalan életszerű usecaset hoztam már: a mikrotranzakciós autonóm autózástól kezdve a jövő egységes fizetőeszközén keresztül, a blokklánc adta agrárfejlesztési lehetőségig szinte mindenről. Viszont, ha már diszruptív jellegről beszélünk, akkor szépen lassan időszerű lenne a jövőbeli lehetőségek mellett végre beszélni a JELEN eredményeiről is. Vajon meg fog-e olyan mértékben reformálni bármilyen üzletágat a blockchain, mint amennyire megreformálta az internet az információ-kommunikációt, vagy amennyire megreformálta a cloud-computing az infrastruktúra szolgáltatást?

A nyílt blockchain alapú projektek lényege, hogy rövidre zárja a kapcsolatot a befektetői szándék kereslete és a kínálata között, mindezt teszi úgy, hogy a trustless környezetnek köszönhetően szükségtelenné teszi a közvetítő felek létezését is. A korábbi hónapokban több ilyen projektet is bemutattam, pl: BAT, ami a hirdetés piacot kívánja megreformálni azáltal, hogy szükségtelenné teszi a közvetítőket (lásd Google AdWords pl); de volt itt szó az OmiseGo-ról is, ami ugyanezen elven oldja meg az unbanked problémát, sőt ha már cloud computing, akkor bemutattam anno a kedvenc ICO-mat is: a SONM-t, ami a fog computing ideológiában teszi szükségtelenné az egész cloud computinget.

In medias res, kezdemény is az írásomat egy megállapítással, majd a cikk hátralevő részében megkísérelem ezt tényekkel is alátámasztani:

Miközben mindenki a kriptopénzek világgazdaság formáló jövőképére spekulál és már minden bokorban egy újabb világpénzt vizionál, addig szépen-csendben zajlott le egy kisebb forradalom a háttérben. A blockchain alapokra helyezett (tokenizált) investment számokkal alátámasztható módon igazoltan az első olyan iparág, ahol a technológia sikeresen szorította a háttérbe a kockázati tőke alapon történő beruházásokat. A változást a hagyományos VCk és befektetési alapok adaptálták és belépve az új piacra folyamatosan hozzák létre a saját crypto investment fundjaikat, ahol már egymás mellett a kisbefektetőkkel és a kisbefektetők által létrehozott poolokkal is versenyezniük kell. Egy fontos és kritikus terepen győzedelmeskedett a blockchain technológia.

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a cryptoból: ICO-tól a token saleig

Az elmúlt bő fél évemben minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy közel 100 előkészítő fázisban lévő crypto és/vagy blockchain alapú projektet ismertem meg. Igen sokan komolyan vettétek a tavaly tett felelőtlen ígéretemet, mely szerint egy kávéra jó vagyok bármikor… Volt olyan hetem amikor 6-7 ICO pitchet is volt szerencsém megismerni, meghallgatni. Ha össze kellene foglalnom mindennek az eredményét, akkor:

  • Egy teljesen előkészített projekt, ami már túl van az első körös tőkebevonás (-előkészítésén). Kész az egész koncepció, tokenmodell, whitepaper, stb. Ez ugye az inlock.io, amit már néhányszor itt a blogon is promóztam.
  • Van további egy projekt, ami egy merőben újszerű blockchain alapú kedvezményrendszert fog megvalósítani. Jelenleg whitepaper előkészítés kellős közepén vagyunk, de már folyamatban van az első körös tőkebevonás is.
  • Ezeken kívül további 3 olyan projekt van a látómezőnkben, ahol sikerült egy értelmes tokenmodellt kitalálni, mely segítségével akár – valaha – még értelmes projekt is lehet az egészből.

És így, a fennmaradó több mint 90%-a a projekteknek javarészt az első körös beszélgetések során kihullott a kosárból. A legtöbb esetben a kezdeményező realizálta a beszélgetésünk után, hogy olyan fába vágta a fejszéjét, amit képtelen végig csinálni, de volt olyan kör is, ahol a kezdeményező inkább máshoz fordult, mondván hátha másnál ez könnyebb lesz… Hát nem lett… Kicsi ez a piac

Alább összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán. Ennek fő célja, hogy kvázi azt írjam le, amit amúgy is el szoktam/szoktunk mondani ezeken a kávézásokon.

Folytatás…

Napi kisszínes…

A Szlovén fővárostól kissé északra húzódik Kranj városa, ahol éppen a napokban adták át az eddigi első Bitcoin emlékművelet… pontosan ahogy arrafelé a hivatalos kommunikációban szerepel az első “Blockchain” emlékművet. A mű egyébként közösségi kezdeményezés alapján született, melynek költségeit a Bitstamp és a 3fs állta. Az emlékmű érdekessége, hogy egy körforgalomban lett felállítva, amely – az értelmezés szerint – a végtelenség és határtalanság jelképe, amit maga a Blockchain technológia is jelképzet.  Íme egy montázs az elkészült és átadott monumentumról. Az alábbi linken pedig megnézhetők a képek nagyobban is: -link-

A nap másik nagy storyja, hogy közel 3 hónapos tiltás után ma végre megszületett a januárban már egyébként belebegtetett ICO szabályozás Dél-Koreában. Ennek köszönhetően újra engedélyezésre került a lakosság számára is az ICO alapú közösségi finanszírozási projektekben történő részvétel. (-link-)

Ennél is izgalmasabb, hogy előző hét második felében Kína is újra lépett. Ezúttal a “húzd meg ereszd el” játék utóbbi részével. Kínában közel fél éve már, hogy életbe lépett az ICO tilalom, ami akkor igen rosszul érintett több kínai direkt ICO-kra szabott cryptopénzt is. Többek között ezen szabályozás okán került laposkúszó pályára anno a NEO is. A frissen megjelent közlemény nem kevesebbet állít, hogy a PBOC (People Bank of China) saját digitális pénzt kíván kibocsátani DCEP név alatt. Mivel a PBOC kvázi a kínai jegybankként funkcionál, ezért ezen kibocsátás egyfajta CBDC-ként is értelmezhető (Central Bank issues Digital Currency). Ezzel együtt a PBOC is kiadta az új ICO regulációt, ebből kiderül, hogy realizálták az ICOk jótékony hatásait és a ICO által facilitálható technológiai fejlesztéseket, amiktől a továbbiakban nem kívánnak elzárkózni. Nem terveznek további szankciókat ezen a téren és folyamatot dolgoztak ki, amin keresztül lehetőség lesz tesztelni és validálni egy-egy ICO hasznosságát és támogathatóságát. A hírek hatására egyébként komoly spekuláció indult el a NEO és a Vechain coinok kapcsán. Mindkettő nagy nyertese lehet a megengedő szabályozásnak.

A végére egy kis bányász-story is: Aki esetleg még kapar GPUval Zcash-t vagy ZEN-t és továbbra is a EWBF minert használ, annak javaslom, hogy álljon át bminerre. 1070-es kártyáknál pl eléggé durva 10% körüli plusz teljesítményt hoz és lényegesen jobban kezeli a network és GPU faultokat is.

Újabb Blokklánc Műhely nyílt nap: ICO cookbook story

Ehét pénteken újra jómagam szereplek a Blokklánc Műhely standup szinpadán. A téma pedig mi más is lehetne mit az amivel manapaság leginkább foglalkozom: Tapasztalatok egy születőfélben lévő ICO (tokenkibocsátás) témájában. Ezúttal összetett és techorientált prezentáció helyett inkább workshop-jellegű találkozót szerveznénk, ahol a leginkább azt mutatnánk meg, hogy mennyire izgalmas feladat nulláról létrehozni egy blockchain-alapú terméket, mit is jelent pontosan tokenizálni egy terméket, hogyan lehet ezt nagyon jól, avagy éppen nagyon rosszul csinálni, miként is néz ki egy életképes token modell, hogyan lehet token supplyt számolni egy kvázi ismeretlen ügyféligényre. Érinteni fogjuk természetesen a a crowdsale folyamat előkészítését és persze a közösségépítés rögös útját sem hagyjuk ki. Mindezeket természetesen a jelenleg még csak munkaanyag formájában létező whitepaperen keresztül.  Akit érdekel az inlock.io jelenlegi állapota vagy gondolkodik saját token kibocsátásában, azt várjuk a workshopra.

A Blokklánc Műhely adta keretek okán igen limitált létszámban tudunk csak a műhelytagokat kívül résztvevőket fogadni, ezért kérném, hogy aki ott szeretne lenni az mihamarabb küldjön egy emailt az xxxxxxxxxxx email címre. Mindenkinek vissza fogunk jelezni a pontos helyszín kapcsán és itt a blogon is jelezni fogom, hogy ha elfogynak a helyek. Sajnos az összes szabad hely lefoglalásra került. További helyeket nem tudunk biztosítani.

Időpont: 2018.03.09 19:00. Téma: “ICO cookbook – az inlock.io story workshop”

Nagy fogalmatlanság határozó – A bevezető

Régóta tervezek egy részletesebb fogalom/fogalmatlanság határozó rovatot indítani itt a blogon, aminek a fő célja az lenne, hogy olyan témákat tudjunk kibeszélni, amik sűrűn kerülnek elő akár negatív, akár pozitív formában a Bitcoin és egyéb kriptopénzek kapcsán. Különösképpen azért is érezném időszerűnek egy ilyen rovat indítását, mert egyre inkább vélek felfedezni indulatokat az egyes kommentekben, ami arra enged következtetni, hogy bőven van az olvasókban is lappangó igény arra, hogy megpróbáljunk kvázi virtuális kerekasztal keretei között konszenzusra jutni olyan kérdésekben, mint pl, hogy a Bitcoin buborék-e vagy, hogy a bányászok léhűtő munkakerülők-e? Azonban mielőtt kitérnék a konkrét tartalomra, néhány közérdekű történetre is felhívnám az olvasók figyelmét:

Borbás Anti, a Blokklánc Műhely nevében keresett meg azzal a kéréssel, hogy a blog olvasóin keresztül próbáljunk megoldást találni a Műhely egy igen nagy problémájára. A december közepén indult kezdeményezés azóta is töretlenül zakatol tovább és a párhuzamosan futó projektek mellett hétről-hétre tart a csapat nyílt napot, ahol az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések adta téma mellett kaphat mindenki bepillantási lehetőséget a műhely életbe. Anti kérése ezen nyílt rendezvényekhez kapcsolódik. Jelenleg a műhely csak a feltétlenül szükséges infrastrukturális beruházásokat tudja finanszírozni, ami miatt pl.: nem rendelkeznek saját projektorral. Az előadásokra éppen ezért rendszeresen kölcsönkért projektorokat hoznak, ami erősen limitálja az ilyen programok szabadságfokát. […]. (Befutott egy felajánlás, amit ezúton is megköszönnék.)

Többen is kérdeztétek, hogy mi a helyzet már az inlock.io-val és az ICO-val, hiszen a beharangozás után hirtelen nagy csend lett. Egyrészt a jó hír, hogy a háttérben nagyon jól haladunk és lassan összeáll egy olyan roadmap amivel hosszú távra be tudjuk mutatni, hogy mit is tervezünk bele a saját történetünkbe. Addig is amíg ez nem kerül publikálásra, szeretném felhívni a figyelmeteket két jövő heti eseményre, ahol már az inlock színeiben fogok megjelenni és mindkét alkalommal arról fogok beszélni, hogy milyen izgalmas dolog is manapság startupot és ICO-t indítani. Aki érdeklődik a téma iránt az a következő két FB eseményen keresztül tud jelentkezni és a részvételi szándékát jelezi:

Nos, akkor térjünk rá egy kissé komolyabb témára, az elmúlt hetek blogos hozzászólástermése kapcsán két nagyon fontos megállapításra jutottam:

Folytatás…

$OMG – Omise Go – Ohh my God!

Hibátlan lett az OmiseGo tickere: $OMG. Biztosra veszem, hogy nem véletlen az áthallás. Amit az OmiseGo projekt csinál, az finoman szólva is a teljes pénzügyi rendszer megreformálásának az alapja. Személy szerint augusztus közepén figyeltem fel a projektre és legnagyobb bánatomra lekéstem az ICO-t is, így az augusztus 13-i beszállóm óta sajnos ‘csak’ 77,41%-os profitban állok, de azóta is lelkesen pakolom az $OMG-be a pénzemet.

Bő egy hónapja készülök megírni ezt a postot az OmiseGo kapcsán, de szándékosan halogattam eddig. A NEO kapcsán készült cikk a blog eddigi legolvasottabb postja, jól mutatva azt, hogy a hazai crypto közösség is mennyire fogékony az új lehetőségekre. A NEO azonban nem kifejezetten muzsikált jól az elmúlt egy hónapban. Árfolyama mérhetetlen mélységekbe zuhant és bár számomra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy tartom a NEO-imat, hiszen hosszútávra vettem, de tudom, hogy sokan kiszálltak belőle jelentős veszteségeket realizálva. Mára kiderült, hogy a NEO történet mögött is csak szándékos… vagy véletlen(?) szerencsétlenségek sokasága állt. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki teljesen hidegen tudjon kezelni egy olyan FUD hadjáratot, mint az e-hét hétfői kínai ICO ban, a Bitcoin Cash indulását megelőző történet, vagy a májusi SEC döntés a Bitcoin ETF-ek kapcsán?

Nehéz ezen történetek mögé nem odaképzelni valamiféle összeesküvés elméletet. Az elmúlt egy hónap történései jelentősen megtépázták a NEO árfolyamát és bár a PBoC (Kínai népbank) ICO regulációs bejelentése a színpadon a Bitcoint tépázta meg, de a háttérben a NEO egy komplex bizalomvesztésen ment át. Majd láss csodát: tegnap előkerült, hogy az ICO kizárás igazából csak temporális és már dolgozzák ki a licenszelési módot, amivel mégis csak lehet honosítani Kínában ICO-kat, amiken ezt követően boldogan részt vehet bármely állampolgár. A hír felröppentével együtt a NEO árfolyama is a sztratoszférába emelkedett, napon belül csinált egy majd 60%-os emelkedést. Persze az öröm nem tartott sokáig, tegnap újabb pletyka látott napvilágot, mely szerint a kínai kormány tömegesen kívánja bezárni a cryptocurrency exchangeket. Nem sokkal később kiderült, hogy a hír nem pont úgy igaz, de ennek ellenére egy zavaros google translate-tel lefordított kínai cikk elég volt ahhoz, hogy újabb tömegek dobják be gondolkodás nélkül a coinjaikat. Majd az árfolyam tegnap este újra zuhant. Ugyanúgy a 4100-as tartományba. Legnagyobb szerencsémre csak a történés első pillanatait kaptam el, amit követően egy 4 órás repülőúton szerencsémre lehetőségem sem volt hülyeséget csinálni… Lehet többet kellene repülnöm 🙂

Így utólagosan kielemezve csak annyit tudok mondani, hogy: minő meglépetés, újra ugyanott volt a resistance, mint két hete. Csak coincidence? Vagy ahogy honosították a fogalmat: csak koincidencia? Ja, hogy nem is magyarosította így senki? Nem baj, akkor én most megteszem. Szóval ez most megint csak totálisan egymástól független történések halmaza, ami valami fura egyveleget ad ki magából?

Folytatás…

Kínai és Orosz piacbefolyásoló szabályozások a láthatáron

A tegnapi cikkben már jeleztem, hogy közkézen kering a hír mely szerint a mai nappal hivatalosan is bejelentésre kerül a kínai ICO szabályozás. Bár konkrét szabályozás nem látott egyelőre napvilágot, de a piac máris lereagálta és beárazta ennek negatív hatását, azt követően, hogy a People’s Bank of China (PBoC) ma közzétette:

“Valamennyi valuta/token kibocsájtási tevékenységet azonnal be kell szüntetni”

A szabályozás kiváltó oka a kínai üzleti körök hatalmas szerepvállalása a Initial Coin Offering (közösségi finanszírozású token kibocsátás) projektekben. Mint kiderült az idei évben eddig fundrising (ICO, crowdfounding) keretében kibocsátott közel 10 milliárd dollárnyi coin 40%-át kínai lakosok és intézményi befektetők vásárolták meg. A szabályozás másik (egyébként teljesen jogos) oka, hogy a kiváltó jelentés szerint az futó ICO-k közel 90%-a vagy eleve illegális tevékenységet kíván végezni, vagy feltételezhetően eleve visszaélés, pénzlopás céljából jött létre.

Folytatás…