Kripto katasztrófaturizmus

A mögöttünk álló bő fél évben jelentősen átrendeződött a Bitcoin árnyékában kialakult kriptopiac. Korábbi mamutok merültek feledés homályába vagy éppen szenvedtek el csúfos bukást; romhalmazaikon újabb szereplők virágoztak ki, akik ma már javában kebelezik be a teljes piacot.

Míg a tavalyi év hypejának árnyékában az tekinthettük hírértéknek, hogy melyik szereplők nevei jelennek meg a Forma-1 autók oldalán, vagy éppen egy nevesebb USA sportcsarnok oldalfalán főszponzorként, ma ott tartunk, hogy ugyanezen vállalatok szépen csendben a háttérben átrendezik a piacot. Az előző bull run egyik nagy nyertese (Coinbase, $COIN) mára szintet lépett és kilépve a nagy parkettre a NASDAQ-on méretteti meg magát a recesszió árnyékában. Ami tegnap még közös piaci érdek volt, az mára már versenyhelyzetet generál. A Coinbase egyik csúcsterméke, az USD Coin (USDC) körül szépen lassan fogyatkozik a levegő, előbb a Binance döntött úgy, hogy elrejti azt az ügyfelek elől, majd éppen most a napokban az FTX is bejelentette, hogy ki kívánja venni a részét a stablecoin tortából és saját regulált stablecoin eszközt kíván a piacra dobni. Az igyekezet nem véletlen. Ahogy a 2000-es években teret nyertek a tőzsdéken a tech részvények, úgy bontakozik ki a szemünk előtt egy újabb részvénypiaci átrendeződés, ahol IPO-k, SPAC-ok, vagy (coinbasehez hasonlóan) direkt tőzsdei listázáson keresztül lépnek szintet az olyan nagy szereplők, mint a kraken, ftx és a circle. Csak, hogy néhány olyan szereplőt említsek meg, akik kapcsán már radar felé került ezen szándékuk.

Az elmúlt fél év bizony bőven adott alapot arra, hogy ezen átrendeződések megtörténhessenek. Sajnálatosan jó példa erre a kriptoalapú kölcsönszolgáltatás piaca, ahol mindösszesen két jelentős káresemény kellett az apokalipszishez, nevezetesen a 3AC Ikarusz-effektusa és persze a Terra bukása. Ez elég is volt ahhoz, hogy magával rántsa a Celsiust és a Voyagert. A két nagy szereplő pedig magával rántott tovább közel egy tucat kisebb szereplőt, akikről ezáltal derült ki, hogy a hangzatos üzleti tevékenységük mögött valójában csak szolgáltatás-viszontértékesítés állt.

Mint minden káresemény, ez is csak erősebbé és transzparensabbé tette a kriptopiacot, hisz törvényszerű, hogy az őrület csúcsán tomboló hangulat által kitermelt zombicégek és szalmabábok bukása kitisztítja a piacot és lényegében validálja a talpon maradt üzleti szereplőket.

A témakört írott formában kifejteni hatalmas munka lenne, ezért Stier Katával közösen úgy döntöttünk, hogy egy podcastsorozatban tárgyaljuk ki a történéseket és persze azok legfontosabb tanulságait.

A sorozat legfrissebb epizódja most szombaton jelent meg, amiben a Celsius és a Voyager utóéletével, Sam (bácsi) ügyködéseivel, a profanity issueval és persze a decentralizált governance halálával is foglalkoztunk:

Ha esetleg lemaradtál volna a három részes podcast előző két részéről, akkor azokat is megtalálod alább:

Folytatás…

INLOCK: Nagy pénz, nagy foci

Korábban már elmélkedtem arról, hogy miként hasznosíthatók az INLOCK szolgáltatásai oldalazó, illetve korrigáló piacon. Nézzünk most néhány konkrét lehetőséget a manapság dübörgő bika piaci helyzetre.

Az egyes felhasználási módokat azok kockázati szintje alapján sorolom fel. Kezdve a kis kockázatú, de jelentős hozamú megoldásoktól egészen a kifejezetten kockázatos, viszont kimagasló hozammal kecsegtető megoldásokig.

Csak óvatosan!

Az első felhasználási mód főleg azoknak szól, akik nagy kockázatokat látnak a kriptopénzek volatilitásában és abból inkább nem kérnek, de mégis szeretnének olyan megtakarítást, ami képes az infláció felett teljesíteni.

Nekik találták ki a stabil érméket (stablecoin), azok közül is leginkább a fizikai letéttel, valódi felügyelettel és rendszeres könyvvizsgálattal ellenőrzött kibocsátók érméit. Ilyen a Circle által kibocsátott USDC és a PAXOS féle PAX. Emellett persze sok más megoldás is érhető a piacon, de ha valaki tényleg az abszolút biztosra akar menni, akkor ezekben kell gondolkodnia. A két stabil érme közül az INLOCK jelenleg az USDC-t támogatja, amire egyébként éves szinten 8% és 11,1% közötti kamatra lehet szert tenni függően bizonyos opcióktól.

Kockázatok: alacsony, mely kizárólag az érintett platformon technológiai kockázataira korlátozódik. Realizálható hozam: 8-11% között éves szinten

Gondolkozzunk portfolióban!

Aki nem elégszik meg a nagyon alacsony kockázat mellett realizálható 8% feletti kamattal, az előveheti az unalomig ismételt “diverzifikáljunk” elvet!

Az INLOCK négy olyan eszközkategóriát támogat jelenleg, amik alkalmasak lehetnek egy diverzifikált portfolió összerakására, hiszen teljesen különböző jellegű piaci hatás áll mögöttük. Ezek:

Folytatás…

Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat és a víziómat… eddig ebből mindösszesen csak annyi jött össze, hogy született egy bevezető cikk.

Alapvetően nagyon nehéz megközelíteni ezt a kérdést objektív módon, hogy az NFT minden létező értelmes megközelítés szerint egy felesleges dolog… pont úgy, mint megannyi dolog az életünkben, amiket csak gyűjtögetünk sokszor ész és értelem nélkül.

Erre mi történt ma? Jack Dorsey és a twitter csapata ledobta az NFT atombombát… Innentől az összes valaha volt twitt értékesíthető. A szerzők lemondhatnak a tulajdonjogukról az adott tweet kapcsán.

Elsők között természetesen Jack Dorsey dobta le az atomot a valaha volt első tweetjét kezdte el értékesíteni:

Mint látható, jelent pillanatban az árverés fél millió dollárnál tart. De a játékban beszállt Elon Musktól kezdve Kanye Westtől kezdve kb. mindenki. Mától twitteren minden (is) eladó!

Hogy van-e ennek értelme? Közelítsük meg ezt empirikus úton: lássuk mit ér az én első tweetem, ami Bitcoin témában született:

Ti jöttök!

Unikornissá vált a Bitcoin!

1 trillion dollar dr. evil

Az 55.000 dolláros árfolyammal a Bitcoin piaci kapitalizációja hivatalos is átlépte az 1 billió dollárt. Jelenleg négy olyan U.S. tőzsdén jegyzett tech cég létezik, ami képes volt elérni ezt a szintet: Microsoft, Amazon, Google és az Apple.

Az elmúlt immáron közel tíz év alatt kifejezetten sokszor találkoztam azzal a véleménnyel, hogy a Bitcoin nagyon lassan fejlődik, nagyon hosszú és elnyújtott az érettségi görbéje és ez lesz a veszte, hiszen a sok kis feltörekvő tech kihívó fel fogja falni. Mára – azt gondolom – mindenki számára egyértelművé vált, hogy a Bitcoin képes volt befurakodni egy olyan eszközosztályba, ahol a helye feltételezhetően hosszú évtizedekre be van betonozva. A Bitcoin mára nem egy tech geek eszköz, nem is egy fizetési rendszer és legfőképpen nem egy lufi/scam/pilótajáték. A Bitcoin mára pont azzá vált, amire az első pillanatban kitalálták:

  • Központi kontroll és felügyelet nélkül létező…
  • cenzúrázhatatlan…
  • manipulálhatatlan…
  • inflációálló…
  • értéktároló eszköz

Sorra kapitulálnak a nagy nevek, akik korábban a Bitcoin ellen hangolták a közvéleményt. Ray Dalio után éppen most Jeffrey Gundlach fordult sarkon és korábbi buborékozásával szemben a Bitcoint immáron “Stimulus eszközként” aposztrofálta.

Az utóbbi hónapok – mondhatni – váratlan árfolyamrobbanása mögött egyértelműen a Bitcoin intézményi adaptációja áll. De mit is jelent ez pontosan? Miért volt jó döntés Michael Saylornak (MSTR) beállni a Bitcoin intézményi adaptáció élére? Miért döntött úgy a Tesla, a Square és sok ezer további neves vállalat a Grayscale Trust mögött, hogy készpénzállományának egy részét átrakja bitcoinba?

Folytatás…

Szerezd meg hát mind, NFT!

Az alábbi cikk közkívánatra készült, azzal a szándékkal, hogy bemutassam a Non-fungible Token (NFT) témakörben épülő ökoszisztémát. Aminek célja, hogy digitális térbe is elérhetővé tegye az olyan gyűjtögetős (collectibles) eszközöket, amik generációk óta adnak elhivatott célt a gyermekeinknek (és persze nagyon sok felnőttnek) és amire kétségtelenül a világ egyik legbusásabb gazdasági modellje épül. Maga a collectibles már eddig is létezett a digitális térben és kétségtelenül az egyik legnagyobb üzlete is annak. Ha feltétlenül kell egy jó példa, akkor érdemes megnézni, hogy miként alakult át pl. a online játékpiac az elmúlt 10-20 évben. Míg 10 éve a vezető játék brandek minőségi játékélményt adtak, amiért busás árat kértek és a játékok mellett felépült reklám árucikkek (merchandise) csak jelképes bevételi forrást termeltek… addig mára a vezető címek mindegyike a bevételének 90+%-át már kizárólag a játékhoz vásárolható apró kiegészítőkből (ingame shop, collectibles, stb.) keresi meg.

Ezen a ponton szerintem érdemes lehet tisztázni, hogy mit is nevezünk gyűjtögethető (collectibles) dolgoknak, hiszen etéren lehetnek félreértések. Collectiblesnek azokat a dolgokat nevezzük, amiket hobbiból vagy egyéb kapcsolódó érdeklődésből gyűjtenek az emberek és valójában nem rendelkeznek semmilyen használati értékkel. Így pl. nem tekinthető collectibles az arany vagy a bitcoin, hiszen ezek, mint tárgyak is rendelkeznek használati értékkel. A gyűjtögethető dolgok értékét azok ritkasága (limitált elérhetősége) vagy éppen nagy népszerűsége adja. Ezen tárgyak esetén tipikus érvényesülés a “sok az eszkimó, kevés a fóka” elv. Egy ilyen tárgy árát az határozza meg, hogy mennyire népszerű és mennyire kevés érhető csak el belőle.

Logikus következtetés lehet eljátszani a gondolattal, hogy miként is fog tudni erre ráépülni a világ következő – potenciálisan – legnagyobb üzlete: a digital collectibles… azaz a nem cserélhető tokenek (NFT).

Míg a hagyományos világban egy adott gyűjtögethető eszköz esetén annak kibocsátója szavatolja a limitált darabszámot, addig a digitális világban mindez csak akkor tud igazán megvalósulni, ha adott egy technológia, ami szavatolja, hogy a limitált darabszámban elérhető gyűjthető csecsebecséket nem lehet lemásolni. Erre pedig tökéletes megoldást nyújt a blockchain technológia, amit egyre több szereplő ismer fel.

Ha az olvasó most a fejéhez csap és értetlenül áll a fentebbi feltételezés előtt, akkor előre elspoilerezném ezen piac jelenlegi érettségi szintjét: Egy olyan piacról beszélünk, ahol befektetőként már ott van NBA-től kezdve a UBISOFT-on keresztül egészen a Warner-ig mindenki. Már most is van olyan platform, ahol potom 50 millió dollárnyi NFT cserélt eddig gazdát, holott egyelőre még csak béta állapotban van.

Folytatás…

Csak, hogy Imrének igaza legyen

Ui: Létrehoztunk telegramon egy offtopic csoportot, mivel már kezelhetetlen volt a napi több száz kriptopiaci komment, ATH-zás, elemzés, hírek megemlítése. A csoport teljes nyilvános, aki úgy érzi, hogy szorosabban is szeretné követni a piaci fejleményeket, annak erre tessék:

INLOCK OFFTOPIC telegram csoport

A kripto éra küszöbén a skálázás lesz az új üzlet!

Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.

Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:

A jóslatom pedig a következő volt a 2020-as évre:

Folytatás…

Flashloan: a végtelenbe és tovább!

A flashloan alapú, illetve a smart contractokba csomagolt komplexebb DeFi ügyletek az elmúlt hónapokban kétségtelenül komoly szeletet hasítottak ki az ethereum hálózat teljesítőképességéből. Mára az az – egyébként teljesen normális – állapot alakult ki, hogy az Ethereumot elkezdték arra használni, amire az lényegében való. Míg fél évvel ezelőttig a hálózatot javarészt csak az azon futtatott scamek, mlm-en és ponzik… illetve az USDT tranzakciók tették ki (ez utóbbi vajon melyik kategóriába tartozik az előző három közül?), addigra most jó látni, hogy a top gas burnerek listáján jelentős helyet képvisel már az Uniswap, de már az új DeFi megoldások is ott vannak, úgy mint: Curve, Aave vagy éppen a Balancer.

Korábban a flashloanok kapcsán már született egy írásom a médiumon, abban a cikkben inkább ennek a negatív oldalát szedtem csak össze, viszont a flashloan és akár a flashloan nélküli smart contractba csomagolt komplex pénzügyi műveletek azóta is igen népszerűk. Most gondoltam bemutatok néhány beszédesebb példát (sikereseket… kevésbé sikereseket), hátha kedvet tudok vele csinálni néhány olvasónak ahhoz, hogy szunnyadó kreativitását ne csak a random trader botok konfigurálásában élje ki… hanem belépjen a decentralizált arbitrázs piacra is komoly szereplőként.

15.1 ETH -> 17.2 ETH egy szempillantás alatt

tx: 0xd22def255e811e4094f…

A felhasználó úgy csinált 15 ETH-ból 17.2-őt, hogy egyetlen tranzakción belül előbb elcserélte a 15 ETH-t 49,6 YFL-re a Uniswapen, majd ebből vett a Balanceren aLINK-et, amit withdrawolt az Aave-n, ebből lett neki 445 LINK tokene, melyet eladva a Uniswap-en visszakapott 17.2 ETH-t.

Ugye milyen jól hangzik? Na akkor nézzük, hogy mik is ezek a dolgok pontosan:

  • Uniswap és Balancer: Két különböző decentralizált exchange (dex), mindkettő nagy forgalmú és nagy likviditású, tehát potenciális eszköze az ilyen jellegű arbitrázsnak.
  • Aave: onchain lending platform (DeFi), amin un. kamat hordozó tokeneket lehet létrehozni likviditás biztosítással, mely kamat hordozó tokenek szabadon tradelhetők. A kamat hordozó tokénekről egyébként az előző cikkemben tudsz részletesebben olvasni. Itt a konkrét esetben a contract aLINK-et vásárolt, ami a ChainLink Aave platformon tokenizált (kölcsönadott) verziója.

Ezek tudatában már nem annyira nagy kaland átlátni, hogy mi is történt a contractban. Lényegében az Uniswap ETH->YFL és a Balancer YFL->aLINK árfolyama között volt egy komolyabb arbitrázs ablak, amit bezárva tudott 15 ETH-ból 17.2-őt csinálni a delikvens.

Hogy tud ennyi tranzakció végrehajtódni egyszerre egy contracton belül?

Az Ethereum gyakorlatilag egy hatalmas állapotgép, ahol az összes full node ismeri az összes address és contract aktuális állapotát. Mivel ezek változásai futásidő alatt értékelődnek ki, mely futásidő gyakorlatilag a bányász EVM-jében történik meg, így nem tud ütközés, összefutás, race condition vagy bármilyen egyéb probléma kialakulni, hiszen mindig csak egy aktuális utolsó block és ennek megfelelő aktuális állapottér létezik csak.

Pont ez adja meg arra a lehetőséget, hogy egyetlen contractban képes légy egy adott értéket akár többször is megmozgatni különböző címeken. Az előző pont kapcsán például felmerülhet, hogy mégis hogyan került a megvásárolt 49 YFL token az uniswapról a balancerre? Nos a válasz roppant egyszerű: át lett utalva>

Example transfer from uniswap to balancer

Tehát van arra lehetőség, hogy egyetlen tranzakción belül adjunk-vegyünk (cseréljünk) kriptoeszközöket, majd azokat átmozgassuk egy másik platformra, ahol még ugyanazon tranzakción belül ott is végrehajtsunk műveleteket, melyek eredményét tovább tudjuk mozgatni egy harmadik-negyedik-huszadik platformra.

Ennek határt, igazából csak a gasLimit szab, illetve az, hogy mennyi pénzt vagyunk hajlandók erre elkölteni.

Folytatás…