Kétszámjegy…

A mai nappal hivatalosan is betöltötte a 10. életévét a Bitcoin hálózat, hiszen kereken 10 év készült el a Genesis Block, amivel – két hónappal a Whitepaper debütálás után – gyakorlatban is kezdetét vette az amit ma Bitcoinnak nevezünk. A block időbélyege szerint a hivatalos időpont UTC 18:15:05, ami persze a valóságban nem jelent semmit, hiszen simán lehetséges, hogy csak napokkal vagy hetekkel később született meg a tényleges blokk, mivel a 10 percenkénti tényleges blokk képzés csak 2009 január 9-én kezdődött meg. Hogy mi történt a két időpont között? Erre számos teória létezik: Talán a legvalószínűbb, hogy semmi, valójában Satoshi, csak ténylegesen január 9-re készült el a kóddal és a január 3. visszadátumozás sokkal inkább üzenetértékű annak tartalma miatt. Másik népszerű teória, hogy január 3 és január 9 között is aktívan folytak a blokk képzések, de ott Satoshi olyan hibát talált, ami miatt droppolta az összes blokkolt. Teóriákból etéren is végtelen sokat lehet találni.

Elképzelni is nehéz, hogy mekkora hit és kitartás kellett a hálózat működtetéséhez a kezdeti időszakban, bárkinek bármi is volt a motivációja annak létrehozására és fenntartására. A Bitcoin mára talán a legékesebb bizonyítéka, hogy létezhet még organikusan a semmiből fejlődő “grassroot” érték marketing gépezet, adword kampányok és legfőképpen facebook nélkül. Sokszor és sok információmorzsa előkerüléskor kokettáltam már el a gondolattal, hogy megpróbáljam elképzelni Nakamoto motivációját, vagy egyszerűen csak kitalálni, hogy miként is képzelte el “teremtményét”, ám a legtöbb esetben ezek a gondolatkísérletek értelmét vesztik, akkor amikor a ma történéseit próbálom visszavetíteni azokra az időkre, amikor az egész Bitcoin ideológia megszülethetett. Ami biztos: amire ma használjuk a Bitcoint az köszönőviszonyban sincs azzal, amire azt anno Satoshi elképzelte. Ebből persze logikusan következhet, hogy 1-2-5-10 év múlva is teljesen más célt fog betölteni a Bitcoin mint amit ma el tudunk képzelni. Mára illogikusnak tűnhet, hogy a Bitcoin világpénz legyen, hiszen olyan technológiai és értékképzési akadályai lennének ennek, ami mára ezt lehetetlenné teszi. Persze minden csak megközelítés kérdése, hiszen a fogalmak ilyen időtávon akár új értelmet is nyerhetnek, amit ma a “világpénz” alatt értünk, az könnyen lehet, hogy újabb tíz év alatt teljesen más értelmet nyerhet.

A tíz éves évforduló kapcsán talán érdemes lehet elmélázni azon, hogy mit is jelentett a Bitcoin az elmúlt 10 évben: Kezdetben leginkább semmit, csak egy kísérlet volt, Satoshi maga is csapongott annak kapcsán, hogy mire is hozta létre a Bitcoint, egyszer VISA grade elszámolórendszerről értekezett, majd vele párhuzamosan egy másik threadben szűk kör számára létfontosságú privacy coinként aposztrofálta a Bitcoin aminek a fő célja az államok felett álló szabadság megvalósulása. Ezen utóbbi megközelítést hivatott alátámasztani Satoshi Nakamoto személye is. Nehéz eldönteni, hogy a pszeudonim személyiség mögött egy jól megkomponált és részleteiben megtervezett színdarabot kell elképzelnünk, vagy egy lángelme hánykolódását, aki lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Egy biztos: a Bitcoin, mint ötlet nem egy borgőzös este szüleménye, melynek másnapján elkészült a whitepaper és 2 hónapnyi kódolás után már elindult maga a rendszer is. Aki valaha tervezett akár csak töredék ilyen komplexitású rendszereket, az pontosan tudja, hogy mindez nem így zajlik, de erősen az alapos tervezésre utal lényegében a start előtti időszak összes kézzel fogható maradványa is. A bitcoin.org domaint, már 2008 augusztus 18-án beregisztrálta Satoshi. Természetesen egy TOR networkön keresztüli anonim domain regisztrációs szolgáltatáson keresztül. Tehát a projektnek már akkor pontos neve volt, bő két hónappal a whitepaper publikálása előtt. Bár maga a kód az első perctől opensource volt, azonban fontos részlet, hogy 2009 január 3-án maga a kód még senki számára nem volt elérhető, ugyanis Satoshi azt első alkalommal csak 2009 január 9-én töltötte fel a Sourceforge-ra.

Folytatás…

Fabatka

Az egyik kommentben szerepelt az alábbi felkérés, amire – most, hogy újra van egy kis időm írni – ezúttal külön postban reagálnék:

A black friday cikkedben ezt írtad: “főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk!” Azaz a cryptókat értékelted nullát érő lufiknak. Ebben a cikkben viszont, mivel egy csalással indította el valaki (állítólag) a lufi kipukkadását, kiderült, hogy nem is lufi. Most megint megy fel az árfolyam. Most akkor érnek a cryptók nullánál többet, vagy csak én értem félre, hogy erre utaltál a jelen cikkel?

A blog régi követően pontosan tudják, hogy miként állok a crypto piacokhoz, hiszen évek óta foglalkozom azzal, hogy valamilyen szinten értelmes és fundamentális értékeket próbáljak ezen a piacon találni és abba kapaszkodni. Szintén nem lepek meg talán senkit azzal, ha azt mondom, hogy Bitcoin Maximalista vagyok, hiszen egyrészt ezt folyamatosan hangoztatom, másrészt pedig ez nyilván összefügg erősen az előző állítással és lényegében ez az alapja a fentebb idézett mondásomnak is.

Az elmúlt években a lehetőségeimhez képest megpróbáltam konzekvensen kommunikálni, akkor is a Bitcoint éltettem, amikor éppen alt-run volt, amit valóban csak a vak hype hajtott és akkor is a Bitcoin mellett álltam ki, amikor tavaly talán a legnagyobb propaganda támadás érte előbb a Bitcoin Cash hardfork kapcsán, majd később a technológiai szűkössége kapcsán, amikor a hype csúcsán már 40 dollárt is meghaladta a “next-block” tranzakciók ára. Sőt az sem nagyon tántorított el ettől, amikor itthon a crypto közösségben én lettem kikiáltva a BsCoreShill helyi propagandistájának. Most persze beidézgethetném a frappánsabbnál frappánsabb kommenteket, amikben sokan a Bitcoin rövid halálát jósolták kezdve a Mining Dead Spiraltól a Bitcoin Cash flippeningjéig, de nem célom most ezeket előrángatni.

Egy kis rögtönzött történelemlecke

Amikor azt írom, hogy a 20%-os csökkenéssel, már csak 80%-kal ér többet a crypto piac színe-java mint annak a reális értéke, akkor mindazon coinokra gondolok, amelyek mára csak az egykoron szépreményű projektek mementói. A bear marketek fontos velejárója a piaci tisztulás. Ezen coinok nagy része el fog tűnni. Megtörtént már ez korábban többször is. Az elmúlt két évben egy “álomgyár” épült fel, aminek fő célja a crypto hype bubble learatása volt. Az egész lényegében az Ethereummal és azon belül is a DAO projekttel kezdődött… bár itt jegyezném meg, hogy ha nem lett volna Ethereum, akkor is szerintem ugyanide jutottunk volna… de ne szaladjunk ennyire előre. Gyakran kapom az arcomba, hogy ok nélkül szapulom a top20-ban lévő cryptokat, pedig azok mennyivel jobbak a Bitcoinnál és különben is, fél-egy vagy két éven belül bármelyik flippeningelni fogja a BTC-t (hogy ezt mennyiszer leírtátok…)

Had mutassak egy érdekes ábrát:

Folytatás…

Kriptoeszközök fundamentális elemzése

A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).

Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.

Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?

Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?

Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.

Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…

Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.

Nick Szabo magyar földre téved…

Sokszor írtam már itt a blogon Nick Szabo kapcsán [1] [2] [3]. Nem kevés szervezéssel és utánajárással sikerült elintézni, hogy Nick idén novemberben hazánkba látogasson és egy előadást tartson a B-Day 2.0 (Blockchain Budapest) rendezvényen. Legjobb tudomásunk szerint ez lesz az első alkalom, hogy a magyar felmenőkkel rendelkező kriptográfus és informatikai mérnök hazánkba látogasson. Bár nem hiszem, hogy bárkinek is be kell mutatni Nicket, de ha mégis, akkor Nick munkásságának köszönhetően ismert ma számunkra a digital contract (smart contract) és a digital currency (cryptocurrency). Már a kilencvenes évek közepén megírta tanulmányát a smart contractokkól és  a “bitgold” névre keresztelt esszéje 10 évvel előzte meg a Bitcoin whitepaperjét. Pont ezek okán sokan élnek azzal a feltételezéssel, hogy Nick Szabo közvetlenül tagja lehetett annak a csoportosulásnak, ami álnéven publikálta a Bitcoin whitepapert.

Nick Szabo 2014-ben egy hivatalos megkeresésre adott válaszában tagadta, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto. Mindez ha igaz, ha nem, akkor is elmondható, hogy fontos szereplője a kripto scénának. Nick egy nagyon izgalmas előadással készül a novemberi konferenciára, melyről egyelőre részleteket nem oszthatok meg, de mindenképp érdemes lesz meghallgatni.

Nick mellett persze számos egyéb izgalmas előadó is várható, melyek listája folyamatosan fog felkerülni a rendezvény honlapjára. A rendezvény időpontja: November 8-9. A helyszín pedig ezúttal (stílusosan) a Bálna lesz.

Aki nem vett még jegyet a rendezvényre, de tervezi, hogy ellátogat, az továbbra is használni tudja a VARIANCE kuponkódot, ami 20% kedvezményt biztosít a vételárból.

A rendezvény kapcsán két fontos információra hívnám még fel a hazai blockchain startupok figyelmét:

  • Lehetőség lesz a rendezvényen kiállítóként megjelenni, jelenleg még akad néhány kiállítói hely. Ennek kapcsán Szilágyi Imivel érdemes felvenni a kapcsolatot: +36-70-7788-211
  • A rendezvényen debütál a Variance HUB is, ami egy demoday keretei között ad rövid pitch lehetőséget azoknak a startupoknak, akik még nagyon korai (ötletelési) fázisban léteznek csak és szeretnék bemutatni ötletüket szélesebb plénum előtt. A Variance HUB ezen demoday-en fogja elindítani azon programját, aminek fő célja az lesz, hogy egységes keretet biztosítson az ötlet fázistól, a technológiai kutatáson át egészen a tőkebevonásig. A programról részleteket szintén a konferencián fogunk ismertetni. Aki szeretne rész venni saját startupjával, vagy annak ötletével a demodayen, az kérem írjon egy rövid bemutatkozó levelet az [email protected] címre.

Bitcoin maximalizmus

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

Startup SCAMtológia – második felvonás

Az előző (első) fejezetben inkább vicces és ‘nigériai herceges’ SCAMeket mutattam be, ami akkor érheti az ember fiát, ha úgy dönt, hogy széles kör számára (világpiac) próbál egy megoldást biztosítani és ehhez egy közösséget építeni. Ezen a rögös úton rengetegen jelentkeznek be, hogy szó szerint most azonnal szeretnének neked segíteni eljutni az áhított célhoz.

Vannak akik segítenek és persze vannak olyanok is akik inkább ártani akarnak. Ezen utóbbi téren mutatnék be két példát. Előbb egy kézenfekvő, utóbb pedig egy ilyencsak megdöbbentőt:

“Fizess vagy oda a projekted”

A projekt első percétől vártuk, hogy mikor jelennek majd meg a “feltörlek/leDOSollak/stb” támadók, akik váltásdíjért cserében mondanak csak le erről a tervükről. Ezek a kéretlen támogatók kb. egy hónapja jelentek meg az #INLOCK projekt körül. A legtöbb egyébként alapvetően jó fej volt, megkérdezte, hogy végezhet-e egy teljes secuity scant, amiért cserébe csak 1-2 Ethert kér, őket rendszerint betereltük a Bug Bounty programba és volt közöttük olyan jelentkező is, aki kifejezetten komoly segítséget nyújtott. De volt a jelentkezők között egy igen arrogáns idióta is, aki ékes angolsággal (érts: I DDoS you or pay 5 ether to not”) közölte, hogy most akkor földbe döngöli a projektet, ha azonnal nem fizetjük ki neki a váltságdíjat. Kb. fél éve vagyunk felkészülve erre a típusú támadásra. Természetesen cloudflare védi az inlock.io-t, ami megfelelően fel van paraméterezve, a website pedig egészen eddig egy közepesen erős cloud gépen futott, ami addig lazán elbírta a terhelést. A barátunk neki is fogott a roppantul szofisztikált támadásának (értsd nekifogott kb 800 sessionből GET / HTTP/1.0-t) hívogatni. Igazodva a könnyen jött terheléses teszthez gyorsan felskáláztuk a szervereket a megfelelő szintre, átbillentettük a cloudflare-t a “we are under attack” módba, majd végig néztük, ahogy a cloudflare szépen lassan kizárja a támadót és megköszöntük az idiótájának, hogy ingyen és bérmentve segített behangolni a szervereket a szükséges szintre. Ezután még néhány óráig próbálkozott különböző egyéb tartalmakkal, de nem igazán sikerült neki elérnie semmi számottevőt. Az elmúlt egy hétben már megszűntek az ilyen jellegű támadások…

“A világjáró magánbefektető”

Bár elég sok private dealünk volt az INLOCK kapcsán, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer egy private deal ügyintézője fog felhívni bennünket direktben, hogy az ügyfele be akar fektetni. Ne értsétek félre, nem gondolom, hogy ez ne történhetet meg, hiszen van ennyire jó az INLOCK, de azért ez nem feltétlenül így szokott zajlani.

Az emberünk bejelentkezett és előadta, hogy rendszeresen pitchel a megbízójának és a legutóbb bemutatott három ICO investment közül az ügyfele az INLOCKra fókuszált rá és természetesen azonnal szeretne befektetni még a public sale előtt. Viszont éppen a világot járja és kérdés, hogy tudnánk-e vele találkozni valahol EU-ban. Kiderült, hogy a hét második felben Svájcban lesz, de most éppen Olaszországban van. Jeleztük, hogy egy telefonhívásra biztosan nem fogunk repülőre űlni bő egy héttel az ICO indulása előtt, de nyitottak vagyunk arra, hogyha megtudhatunk ennél több információt az ügyfélről, akkor mérlegeljük az ajánlatot. Természetesen jött a millió euro feletti mézesmadzag és az, hogy az ügyfél nemsokára az USA-ba repül. Alapvetően ez az a pont ahol droppoltuk volna az egész ügyet, de ekkor már éreztem, hogy ebből akár egy jó cikk is lehet, hát belementünk a játékba és jeleztük, hogy alapvetően nyitottak vagyunk a dealre. Meg is kaptuk az infót, a magánbefektető Milánóban van ehét közepén és ott kéne találkozni. (éppen ma kellene kirepülnünk).

Egy kis kitérő Milánó kapcsán:

Valószínűleg nem mindenkinek tiszta, de az elmúlt félévben (köszönhetően a bear marketnek) a cryptok és különösen a bitcoin és ethereum kereskedésnek igen drasztikusan nagy volumene terelődött át OTC piacra. Az elmúlt fél évben jómagam is több százerez bitcoinnyi deal felkérést kaptam úgy, hogy egyébként semmi közöm ehhez a piachoz (csak úgy hátha alapon…) Ezt a piaci átrendeződést nagyon hamar leadaptálta a scammer piaci is, ennek az egyik nagy fellegvára Milánó, ahonnan folyamatos keres minden privát OTC dealert egy csoportosulás. A story általában ugyanaz: Itt van egy nagy halom euro (értsd milliós nagyságrend), amit nagyon gyorsan szeretnének átváltani bitcoinra. Tudják utalni is, de akkor is személyesen kellene találkozni. Hol máshol, természtesen Milánóban. Én személy szerint két olyan jóembert ismerek, aki odament néhány száz(!) bitcoinnal és üres zsebbel jött el onnan… Plusz három embert beszéltem le sikeresen ugyanerről a csalásról.

Szóval az apró kitérő után különösen érdekes lett, hogy pont Milánóban kellene találkozni. Ekkor még nem nagyon tudtuk, hogy miről is szól az egész történet. Valamiféle ICO előtti emberrablást és váltságdíjat vizionáltunk a gyanútlan hopium kajálóknak, ezért elkezdtük lenyomozni a titokzatos magánbefektető és annak ügyintézőjét, akit hogy máshogy is hívhattak volna mint “Vincent Lehman”…

Van egy zárt csoport, ahova csak futó ICO managerek kapnak invitálást és azonnal eltávolítják a kéretlen bepróbákozókat. Bedobtuk oda a kapott információkat és szinte perceken belül jött is a megoldás. Bár jellemzően nem szívesen beszélnek a negatív tapasztalataikról pláne ha végül csalás áldozatai lettek esetleg – viszont annyira bicskanyitogatóan arcátlan ez a csalási kísérlet és látva egy-két hozzászólást a csatorna egyébként passzívabb szereplői is becsatlakoztak a beszélgetésbe. Még engem meglepett, hogy mennyire szerteágazó ez a hálózat és mennyi variánsa létezik a sztorinak.

Az egyik válasz ez volt:

“I think I was on a meeting with the same guy in Milan, Italy. He told me in phone that he want to invest in ICO, but on a meeting he said he want to invest 500k but can pay only in cash, which is very strange. There was one more guy from Germany at the same day, he got the same offer as me and also haven’t accepted the cash payment.”

Egy másik futó ICO managertől ennél is durvábbat kaptunk:

“Sziasztok, egy nagyon hasonló hívást kaptunk mi is Svájcból. Az állítólagos real-state üzletágban érdekelt üzletember nagyon érdeklődik cryptovilág felé és szeretne minimum 500k Euro-t befektetni, de csak cashben tudja odaadni. A második hívás után azonnal megszakítottunk velük minden kapcsolatot, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy ez csak egy pénzmosási akció.

De van itt egy másik érdekes történet is, ami sajnos újabb bizonyíték az ICO CEO-k nagyfokú naivitására. Felhívott bennünket egy indiai üzletember, aki a saját állítólagosan family officeának a CEOja, ami 1 milliárd dollárt kezel éves szinten ami a saját élelmiszer és üdítő üzletből származik. Szeretett volna beinvesztálni 1 millió USD-t a private saleünkbe, de ahelyett, hogy utalt volna BTC-t vagy fiatot, inkább nyitni akart egy escrow számlát egy Dubai banknál. A számlán egy drága és hitelesített kézzel festett képet helyezett volna el ami igazoltan többet ér 1 millánál. Ezt követően emberünk megkapja a tokenjeit, amiket csak AKKOR fog kifizetni, hogyha a tokennek az ára a törzsdéken bármikor meghaladja a kibocsátáskori árfolyamot. Amennyiben mégsem fizetne, akkor természetesen a képet megkapja az ICO cég fedezetül. Mondanom sem kell a deal megkötését követően soha nem hallottak a másik félről többé és természetesen a kép sem került hozzájuk…”

Plusz egy extra érdekes válasz:

Egy indiai akcentusú ember hívott fel és jelezte, hogy szeretnének cashben befizetni 1 millió eurót, de kérnek vissza ethereumban 900k-t euronyit. Ha ez nem pénzmosás, akkor nem tudom mi más lehet az…

Még hosszan tudnám sorolni a kapott válaszokat, hiszen különböző kontextusban majd mindenkit megpróbálnak bepalizni és a jelek szerint ez néha be is jön nekik. Szóval bár a fejemben, már-már Homeland szintű emberrablásokat és váltságdíjakat vizionáltam a megkeresés kapcsán és természetesen a film már lepergett addig a szintig, amíg a TEK szabadit ki bennünket a fogságból, de sajnos itt is csak egy egyszerű gazdasági csalásról beszélünk, aminek alapja a hiszékenység (#hopium).

Bár szívesen és jókat szórakozunk az ilyen és ehhez hasonló eseteken azonban meg kell jegyezni, hogy ezeknek könnyen lehet fatális végkimenetele is. Egy-egy naívabb CEO simán elutazik egy számára ismeretlen országba/városba, természetesen taxit küldenek elé a reptérre is – a díszlet egyébként úgy-ahogy stimmel is. Ezután valószínűleg a taxi nem a Hiltonba viszi, hanem egy sötét sikátorba ahol nem az álombefektető várja hanem pár mérges úriember… Ha elképzeljük, hogy egy átlagos fiatalokból álló startup vezetői vajon mennyi élet/üzleti tapasztalattal és dörzsöltséggel rendelkeznek különösen elszomorító, hogy ezek a hiénák ezt könyörtelenül ki is használják. Vajon hány projektet tettek így tönkre, vagy hány ígéretes fiatal tehetség tett le a tervéről (vagy rosszabb) “köszönhetően” ezeknek a gengsztereknek.

Végtelen mennyiségű bitcoinról álmodott Satoshi?

Bár ma már szinte mindenki tudja, hogy soha nem lehet több bitcoin mint 21 millió (egészen pontosan annál egy picit kevesebb…), de ha valaki rászánja az időt, akkor azt fogja látni, hogy ezen limitáció sehol nem található meg sem a whitepaperben, sem a Satoshi által publikált első bitcoin core kódbázisokban. Ezt a véges számú limitációt (finite monetary supply) csak 2014-ben implementálták, Pieter Wuille BIP-0042-es beterjesztése nyomán.

Persze ez nem jelenti azt, hogy Satoshi tényleg végtelen mennyiségű bitcoint szeretett volna látni, ellenben egy igen vicces teóriával indokolta az eredeti kódot. A kód lényegében azt tartalmazta, hogy – a jelenlegi metódusnak megfelelően – 210.000 blokkonként (4 évente) feleződik a reward, onnantól 32 ciklusig nem feleződik (hiszen 0 satnak a fele is nulla). Ám a második 32-es ciklus után újra indul a ciklus, így 64 ciklussal (tehát 64×4=256 év) a genezis blokk után újra 50 BTC lenne a block reward. Ezen sajátosság abból fakad, hogy a block jutalom felezést Satoshi nem egy fix feltétellel kezelte, hanem egy 64 bites int érték shiftelésével, ami bizony 64 shiftnél túlcsordul a referencia C++ implementáció esetén.

Satoshi ezt a sajátosságot (ami a legvalószínűbb, hogy simán csak egy binary shift bug volt, amit nem gondolt végig eredendően…) azzal indokolta, hogy a Bitcoin tervezésekor a természeti kincsek jellemzőire próbált építeni, ahol pl teljesen logikus, hogy miután kimerült egy komolyabb forrás, akkor az emberek újabb lehetséges források felkutatásába kezdenek. Azaz, ha a végtelenségig kiszipolyoztunk egy aranybányát, akkor jelentős idővel később csak találunk egy újabbat. Ennek megfelelően 1024 évente négy egyenrangú szimbolikus “aranybányát” tártak volna a Bitcoin bányászok.

Tehát ha maradt volna az eredeti kódbázis, akkor mindösszesen már csak ~240 éves kellett volna várnunk arra, hogy újra 50 BTC legyen egy kibányászott block jutalma…

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Egy szemfelnyitó hétvége után… TechCrunch [email protected]

Amikor az ember hónapokon keresztül csak egy konkrét témának szenteli szinte minden idejét, akkor hajlamos arra, hogy beszűküljön a látómezeje és erősen befolyásoltá váljon a saját csatornáinak közhangulata által. Az elmúlt fél év a crypto világban igencsak negatív megitélésben telt, már-már letargikus hangulat lengi körül a közvéleményt, amit erősen kihangsúlyoz a mainstream sajtó hozzáállása és persze maga az árfolyam trend is. Nyilván hosszan lehet ecsetelni, hogy úgy egyébként a teljes idővonalas trendvonal továbbra is bullban van és ott is marad egészen 4000 dolláros Bitcoin árfolyamig, de  véletlenül sem szeretném sokadszorra is elkövetni azt a hibát, hogy emelt dózisban adagolom a #hopiumot. Még akkor sem, ha egyébként nem nagy titok, hogy azért a háttérben brutális fejlesztések folynak, de ha az ember nem látja ezt a saját szemével, akkor nehezen szentel ennek komoly figyelmet.

Az elmúlt heteim nagy részében több konferencián is részt vettem Európa szerte, melyet előző héten a TechCrunch Blockchain rendezvénnyel pecsételtem meg Zugban. Zug közismerten az európai kripto közösség egyik legnagyobb bázisa, amit persze a helyszínen nem igazán lehet feltétlenül tapasztalni. Egy kicsi svájci városról beszélünk, ahol az utca embere vajmi keveset tud az alulról épülő pénzügyi forradalom csodás vívmányairól. Persze kétségtelenül szemet szúrt, hogy több szállodának a halljában is beleütköztünk egy-egy General Bytes Bitcoin ATM-be. Ahhoz, hogy valaki jobban szembesülhessen a “cryptovalley” feelinggel, nem árt, ha akad kint néhány ismerős, vagy ne-adj’ tud magával vinni valakit, aki járatos a Zug-is crypto scénában. Persze a TechCrunch hatására nem kicsit pörgött fel a svájci kisváros, többen is megemlítették, hogy brutálisan sok a “turista”.

A Zug-i cryptovalley hangulat magában is megérne egy külön cikket, de most inkább koncentrálnék a TC-re és a címben már említett szemfelnyitó élményekre. Kétségtelenül leírhatatlan élmény volt személyesen összefutni és röviden beszélgetni az esemény nagyágyúival, úgy mint Vitalikkal és pl CZ-vel (Binance CEO), de ha túllépünk a celebeken, akkor nekem személy szerint sokkal inkább érdekes élmény volt találkozni azokkal az üzleti szereplőkkel, akik még egy éve sem léteznek a piacon, de idén már a TechCrunch nagyszínpadán virítanak. Nagyon sokszor kerül elő a crypto világ kapcsán, hogy a beömlő mérhetetlen mennyiségű pénz ellenére nincsenek valós produktumok, termékek, megoldások.

A sokadik nemzetközi networking konferencia után az ember hajlamos azt gondolni, hogy a TechCrunch sem szól másról mint az üzletelésről, ami nyilván nem alaptalan feltételezés az előtérben hömpölygő sárkányfűárusok végtelen hadán átvergődve, azonban a színpad ilyen szempontból mondhatni szent. Aki felkerül a színpadra egy “firechat” session keretei között… na ott nincs politikai korrektség. Felemelően – már-már Robin Hoodi szinten – volt fenomenális látni, ahogy darabokra szedték Jutta Steinert, aki a Parity képviseletében próbált magyarázkodni a tavalyi limbo fiaskók miatt, persze ugyanennyire jó érzés volt hallani, hogy milyen szintű jövőképe van a Paritynek a technológia fejlődése és szélesedése kapcsán. Jó volt ezt hallani most, hogy éppen pár nap választ el engem is az INLOCK token smart contractok mainnetre deployálásától.

Hasonlóképpen folyt vér a padlón, amikor Kris Marszalek (MONACO, MCO token és most már a crypto.com tulajdonosa) állta a sarat a TC szerkesztőjével szemben, aki finoman írta körbe, hogy vajon milyen érzés lehet egy scamcoin színeiben ülni a TC-n, aki a közösség átverésével fundingolt. Kris persze bámulatosan adta elő a betanult sablonszöveget és mesélt arról, hogy valójában már 2,5 éve tárgyaltak a VISA-val, de nem fedhették fel ennek részleteit az ICO alatt és különben is… már kész a kártyájuk… Talán az egyik legjobb panel session Guy Zyskind (Enigma) és Sam Cassatt (ConsenSys) között zajlott, akik számomra is újszerűen vázolták fel a smart contractokhoz kapcsolódó identity management és személyes adatkezelés problémakörét. Persze hamar kiderül, hogy itt sincs új a nap alatt, egyszerűen csak az Enigma fogta magát és ténylegesen megvalósította azt, amiről sokan mások csak tudományos esszék és formális bizonyítások keretei között agyalnak. A rendezvény apropója volt, hogy pont a TC-n ütötték le az egyik újabb Enigma Ambassador kinevezését, aki egyébként pont a mi delegációnkkal közösen érkezett Zugba. Ezúton is grat Attilának a kinevezéshez! 🙂

Hosszan lehetne persze még részletezni az előadásokat, még ha egy bizonyos pont után már sablonossá váltak is. De azt kétségtelenül jó volt látni, hogy mind a színpadon, mind a networking részben nagyon sok olyan post-ICO és esablished-crypto-business jelent meg, akik fél-egy évvel a funding után már valóban működő termékkel építették a saját reputációjuk mellett egyben az újabb partneri kapcsolataikat is.

Az egész esemény olyan szinten volt élettel, energiával és lehetőségekkel teli, amit ott a helyszínen befogadni is nehéz volt.

Az esemény jó időre beírta magát a táncrendembe. Ha valaki tényleg bele akar látni abba, hogy mekkora pezsgés is van az árfolyam okozta eufória és letargia hullámai között és megengedheti magának, hogy évente egyszer kiruccanjon egy hétvégére Zugba, annak ott a helye a #TCBlockchain rendezvényén.