Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is. Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása? Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak. A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a crypto-crypto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást. Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda). A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szertném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn. A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot. Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptovilág első ICO-jaként kezelhető. Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Honnan tudjuk, hogy mennyi Bitcoin node létezik?

Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.

Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.

Folytatás…

Crypto meetup most pénteken!

Ehét pénteken (09.20.) délután a Variance csapat szervezésében meetupot rendezünk. A esemény pontos időpontja: 17:00->to the moon! Helyszín pedig az egyik Budapest belvárosi rendezvényközpont a Király utcában.

Az esemény vendége lesz Filbfilb, aki az egyik legnagyobb daytrader rockstar most a cryptoscene-ben. Aki esetleg nem ismerné a munkásságát, az itt tud képbe kerülni:

  • TradingView: https://www.tradingview.com/u/filbfilb/#published-charts
  • Twitter: https://twitter.com/filbfilb

A meetupon Filb megosztja velünk a meglátásait a cryptopiacok jelenlegi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen hatást gyakorolhat az intézményi befektetők megjelenése, továbbá az olyan eszközök mint a Bakkt vagy ETFek. A meetupon filbfilb bemutatja a decentrader.com siteját is, ami jelenleg egy heti tartalmasabb elemzős hírlevélnek ad helyet. 

A vendégszereplése nálunk azért is nagy szó, mert ezeddig Filb teljesen anonim trader volt, így nagy megtiszteltetés nekünk, hogy elvállalta a felkérést!

Filb előadása után egy INLOCK live prezentációt tartunk, amiben bemutatjuk, hogy miként is működik a platform, illetve, hogy milyen eszközöket nyújt akár a tradereknek, akár a hodlereknek, hogy maximalizálják a profitjukat, illetve minimalizálják a kockázataikat. A két prezi után kötetlen beszélgetéssel vezetjük le az este hátralévő részét.

Az esemény ingyenes, viszont a korlátozott számú férőhely miatt csak a visszaigazolt előregisztrálóknak tudunk helyet biztosítani.  Jelentkezéshez dobj egy emailt az [email protected] email címre “Filbfilb meetup” tárggyal. A válaszban kapod meg a helyszínt és a további részleteket.

Exchange listing nightmare

Anno, amikor – a nyár elején – kitűztük célul, hogy most már aztán tényleg nagyon nekifogunk intézni az INLOCK kriptotőzsdei listázását, akkor elhatároztam, hogy ennek a kalandnak a végén írni fogok erről az egészről egy cikket, hiszen még az általam eddig elértekhez képest is komoly feladatnak tűnt bejutni egy nagy exchange-re. Ezt a cikket anno több meetupon is beígértem, sőt kommentekben és cikkekben is belengettem. Itt az ideje, hogy elvarrjuk ezt a szálat… bár nem pont úgy, ahogy készültem erre…

Nyilván az ember fia nem tart egy vasat a tűzben ha ennyire komoly témáról van szó, így nem egy, hanem egyből négy nagy exchange-nek futottunk neki. A négyből három exchange-en sikerült eljutni addig, hogy vagy már lezárult, vagy érdemben zajlik a due diligence (cég, termék, token, team háttérelemzése) és a mai napon végre megjött a háromból az elsőnek a hivatalos pozitív válasza, mely szerint innentől a miénk a pálya, akkor listázódunk amikor mi akarunk. A másik kettőn is már finish közelben van, így hamarosan nem egy, hanem (legalább kettő… de várhatóan inkább…) három nagy tőzsdén is ott leszünk. A “hamarosan” kifejezést természetesen tessék megfelelő kontextusban elképzelni…

Örömünnep… pezsgőbontás… és tábortűz körüli örömtánc után most jönne az a pillanat, amikor egy hosszú és izgalmas fordulatokkal teli cikket írok arról a kihívásról, ami bár tanulságos, de rajtunk és talán még egy-két hazai projekten kívül érdemben senkinek nem nyújt hasznos információkat.

A helyzet viszont az, hogy ez a cikk minden ebbéli elhatározásom ellenére sosem fog elkészülni. Ez a négy hónapos munka olyan szinten sokat vett ki belőlem és az ezzel foglalkozó csapatból, hogy erről most biztosan nem igazán esne jól cikket írni. Hogy miért? Azért mert olyan ez mint a párizsi… finom meg minden, de ha egyszer végignézed, hogy miből és hogyan készül, akkor hirtelen élhető opciónak tűnik leélni az életed vegánként.

Nem szeretném túldramatizálni a dolgot, de az INLOCK projekt kapcsán egyetlen korábbi fázis sem volt annyira kemény kihívás mint a tőzsdei listázódás. Pedighát volt itt ám kaland rendesen… Nyilván mindenki el tudja képzelni azt, hogy egy kis (jellemzően kamu forgalmat felmutató) tőzsdére pillanatok alatt fel lehet kerülni, sőt mára a listing price is igen teszkós szinteket karcolgat (kaptunk valós hátterű tőzsdékről már 0,5 BTC-s listing offereket is), de nyilvánvalóan nem azért tartottuk vissza egy évig a tőzsdére kerülést, hogy “letudva a feladatot” egy random sose hallott tőzsdére kerüljünk fel.

Akinek esetleg nem teljesen tiszta, hogy miért is nem szerencsés felkerülni egy kis tőzsdére és mit is jelent pontosan ez a kamu forgalom dolog, az olvassa el az alábbi cikkemet:

A másik oka a kifejtős cikk elvetésének az, ha én most tényleg leírom, hogy mekkora kálvária menet mindez, akkor annak is elveszem a kedvét mindettől, akinek esetleg akár motivációja is lenne ilyesmivel foglalkozni.

Egyetlen pozitívuma ennek a négy hónapos rémálomnak az, hogy el tudom mondani: vége, túl vagyunk rajta… pipa. Nyilván másik oldalról fontos pozitívum, hogy ezzel az INLOCK projekt túl tud lépni azon a különböző fázisokban elhalt ICO és egyéb közösségi elven finanszírozott projektek temetőjén, mely projektek el sem tudtak jutni addig, hogy olyan tőzsdén jegyezzék, amik mögött valós forgalom és ügyfélbázis áll.

Ha feltétlenül ki kéne magamból erőszakolnom még egy pozitívumot, akkor azok talán a Legal Opinion-ök lennének. Bár nekünk eddig is napnál világosabb volt, hogy az INLOCK token egy pure utility token és ennek megfelelően is van kezelve, de a jogi nyilatkozatokkal a zsebünkben immáron a témában jártas kripto-jogászok által ellenjegyzett állásfoglalásaink is vannak. Persze ennyivel nem érjük be, jelenleg is zajlik az előkészítése annak az állásfoglalásnak, ami végérvényesen tisztázza, hogy az INLOCK szolgáltatásai pontosan minek is minősülnek szabályozói szempontból.

Összességében maradjunk annyiban, hogy túl vagyunk ezen és végre bejelenthetjük, hogy az INLOCK projekt a sikeres platform launch és a product validation után megérte az exchange listinget is! A távlati céljaink persze nem változtak: minél szélesebb kör számára ismerté és elérhetővé tenni az INLOCK szolgáltatásait!

Hogy mi minden történt, illetve fog történni a közeljövőben még a projekttel? Erről nemrégiben írtam itt: https://medium.com/@menorel/summer-stories-from-inlock-hungarian-transcript-27159bd8da9f

Akik most kaptak kedvet, hogy megismerkedjenek a projekttel, azoknak javaslom a https://inlock.io/, illetve a https://go.inlock.io/ oldalakat, továbbá a telegramot aktívan használókat ezúton invitálom meg az INLOCK hazai követőit tömörítő INLOCK_HUN csoportba!

Ui: A “hol” és pontosan “mikor” kérdésekre még egy kicsit várnia kell az érdeklődőknek… Utóbbi kérdésre azért is, mert van rá esély, hogy a jelenleg már tuti befutó kripto-tőzsde mellett még eggyel le tudjuk zárni időre a tárgyalásokat.

Újra 70%-ra erősödött a Bitcoin dominanciája

Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.

Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.

Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.

Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.

A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:

Bitocoin real dominance index, based on kryptografen.com report
Bitcoin real dominance, source: kryptografen

Miért fontos, hogy újra magas a Bitcoin dominanciája?

Ha ránézünk teljes időtávon a dominancia indexre, akkor hamar levonható belőle némi érdekes következtetés:

Folytatás…

Litecoin: a szomorú valóság…

A jelek szerint a litecoin neve igen pontosan írja körül a valóságot. Olyan mint a light-cola, mivel nincs benne cukor, így már csak a kátrány, a mesterséges színezék és a rákot okozó édesítőszer marad benne. Szóval végülis teljesen egészséges! Legalábbis erre utal, hogy miközben a Litecoin éppen egy komolyabb belső bizalmatlansági válságot él át; aközben Charlie Lee, a Litecoin létrehozója azt tartja a legfontosabbnak közölni követőivel, hogy a Miami Dolphins csapat meccsén a lelátón Litecoin reklám látható:

https://twitter.com/LTCFoundation/status/1159930528516231168

Nem kifejezetten foglalkozom a Litecoinnal, azonban szembesültem azzal, hogy a hazai fórumokon (különösen a kriptós facebook csoportokban) igen komoly vita alakult ki akörül, hogy most akkor mennyire is jó vagy éppen értéktelen vacak a Litecoin kriptoeszköz. A vita apropóját a nemrégiben lezajlott bányászati jutalomfelezés indukálta, amit egyesek hatalmas árfolyamkitörési lehetőségként értékeltek.

Egy kriptoeszközt lehet szeretni és nem szeretni, lehet vakon rajongani érte és lehet érdemi végiggondolás nélkül élből elutasítani. Én személy szerint alapvetően neutrális viszonyt ápolok a Litecoinnal. Meglátásom szerint megvan a maga helye a kripto-ökoszisztémában. Éppen ennek okán lepett meg igencsak amikor a mai napon előkerült egy leakelt chat a Litecoin Alapítvány fejlesztői csatornájáról. Charlie Lee (Litecoin fő promótere és az alapítvány vezetője) valamint a projekt néhány vezetője beszélget a projekt fejlesztési problémáiról és annak nemlétező jövőképéről. Első nekifutásra azt gondoltam, hogy csak koholmány, hiszen még ha valóban ezt is gondolnák a projektről, akkor sem hiszem, hogy ezt ilyen módon beszélnék meg. Azonban ma megerősítette Charlie Lee (a @Litecoin telegram csatornán), hogy valóban lezajlott ez a beszélgetés:

A beszélgetés hátteréről annyit, hogy az alapítvány prominensei (Franklyn – Founding Director, Ilir Gashi – community manager és ugy Charlie Lee, mint az alapítvány vezetője) beszélgetnek. Franklyn kissé csalódottan kéri számon a többieken az igenycsak gyér fejleményeket. Nem akarom tételesen lefordítani a teljes chatet, mert egyrészt szerintem irreleváns, másrészt pedig sok dolgot bele lehet képzelni feleslegesen. Akit érdekel az eredeti transscript az itt megtalálhatja: -link-

Röviden a beszélgetés lényege: Franklyn kifejezi elégedetlenségét a CT fejlesztés előrehaladtával. (CT = Confidental Transaction » kvázi a Litecoin megoldása a privacy tranzakció témára, ez a fejlesztés oldaná meg, hogy végre non-fungible legyen a litecoin is, hasonlóan a Monerohoz)

Franklyn számonkérésére Charlie (Lee) annyit nyilatkozik, hogy meglátása szerint már senki nincs akit érdekelne a Litecoin protokoll fejlesztése, sőt ő úgy látja, hogy nincs is senki aki valóban kompetens lenne ehhez (CT). Igazából csak pénzkidobás az egész. Hárman kezdték ezt el, de ebből ketten már leléptek és jelenleg Charlie próbál ezzel foglalkozni valamennyit, de ő is már próbálta lepasszolni a teljes MW projektet (MimbleWimble), sajnos nem járt sikerrel, senkit se talált.

A beszélgetés végén Franklyn kifejezi a teljes elégedetlenségét az egész projekttel szemben. Jelzi, hogy az alapítvány igazgatósági tagjaként számos esetben kér státuszt a fejlesztésekről, de sosem kap semmilyen visszajelzést. A monológját ezzel az igen fájdalmas konzekvenciával zárja:

Folytatás…

Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint?

Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.

Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.

A probléma a BetterHash mögött

Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…

Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.

Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:

  • Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
  • Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
  • Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
  • Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
  • Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
  • Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.

Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:

Folytatás…

IEO: a Bitcoin legújabb koporsószege

Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.

IEO troll
crypto troll is watching you…

A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.

Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.

Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.

Folytatás…

A blockchainnel mindent el lehet adni?

Gyakran kezeljük a blockchain technológiát valamiféle világmegváltó, vagy legalábbis jövőformáló csodafegyverként. Decentralizált társadalom, felügyelet nélküli vagy piaci verseny-alapú monetáris politika, sőt valamiféle társadalmat összességében jobbá tevő technológia. Mindez nyilván benne is rejlik a blockchain technológiában; ám ezeket evidenciaként kezelni pontosan annyira nagy badarság lenne, mint ha a 80-90-es években azt mondtuk volna az akkori Internetet látva, hogy ez a technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a jövőnket. Pedig hát akkoriban legjobb esetben is maximum a leveleinket olvasgattuk, ha egyáltalán kaptunk valakitől és etettük a tevéinket. (Igen… ez az a pont amikor HA érted ezt a poént az azt jelenti, hogy már neked is a B oldal pörög…)

Blockchain... understanding

A blockchain technológia egy ugyanolyan buzzword ma, mint anno azt mondani, hogy az Internet mindent meg fog változtatni. Jóóó, de mégis hogyan? Márpedig a válasz igazából akkor sem és most sem nagyon érdekel(t) senkit. Ahogy anno evidens volt, hogy az ami “Internetes” az tuti jó lehet (lásd dot.com lufi), úgy ma ugyanezt gondoljuk a blockchain technológiáról… Ha valami blockchain technológián fut… nos akkor az a jövő.

A blockchain mint buzzword lassan a legalja vásári cirkusz szintjére töpörödik és bármilyen szemétkupacot eladhatóvá tesz.

Hogy miért pont ezt a témát választottam mai postomhoz? A napokban láttam egy youtube videót, amiben egy terméket… pontosabban termékcsaládot mutattak be. A termékcsalád legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy blockchainen fut és innentől ez fogja megváltoztatni a világot, hiszen, ami blockchainen fut az biztos, hogy csak jó lehet. Nyilván az olvasók egy része az alábbiakból rá fog jönni, hogy melyik videóról és melyik termékről van szó, de a cikk most korántsem az adott termék és/vagy videó ekézéséről akar szólni, ez a cél áll tőlem a legtávolabb. Pontosan ezért NEM is fogom sem a forrásvideót, sem a terméket belinkelni vagy megnevezni, hiszen ez a lentebbiek szempontjából irreleváns. A cikkem célja roppantul egyszerű. Amikor valaki ilyen, vagy olyan blockchain-projektet próbál neked “eladni”, akkor tudj átlátni a szitán és megérteni, hogy itt bizony nem minden arany ami fénylik…

Persze mindenek előtt érdemes lenne tisztázni, hogy mégis mi is az a blockchain. Ezzel azonban most nem rabolnám az olvasó drága idejét, hiszen nagy részetek találkozhatott a témában született írásaimmal. Ha mégsem, akkor egyetlen cikket emelnék ki, ami a tavalyi Flux.energy konferencia előadásom bővített átirata: Mi is az a Blockchain?

Így most frappánsan folytathatnám is azzal, hogy:

Mi is az ami NEM Blockchain?

A blockchain nem egy szoftver. Nem attól lesz blockchainünk, hogy “fejlesztünk egy forradalmi enterprise blockchaint“. Egy blockchain szoftver önmagában nem garantál semmit az olyan hangzatos kifejezések közül mint pl: transzparencia, manipulálhatatlanság, központi kontroll nélküli decentralizált működés vagy az oly sokszor hangoztatott bizalmi harmadik felek nélküli működés.

Folytatás…