We need you! Python és Flutter fejlesztők ide gyűljetek!

Elkészült a 2021-2022-es INLOCK fejlesztési roadmap, ami kapcsán talán a legfontosabb konzekvenciánk, hogy ennek a megvalósításához kifejezetten kevesen vagyunk. Ennek kapcsán már egy ideje tervezünk kiírni 3 újabb pozíciót, amiből kettő kapcsán végre döntésre jutottunk. Ezúton jelezném az érdeklődők felé, hogy a Variance csapatában megnyílt egy Python/Flask/SQLAlchemy és egy Flutter/Dart fejlesztői pozíció.

Azoknak, akik esetleg most kallódtak volna ide az oldalra a felhívás kapcsán röviden hadd mutassam be, hogy mi is a termék: Az INLOCK egy kizárólag kriptopénzalapú alternatív pénzügyi (ún. Fintech) termék, melynek alapjai 2017-ben lettek lerakva és immáron 2 éve aktívan szolgáltat ügyfelei felé. Jelenleg közel 10 ezer ügyfelünk kezel ~13 millió dollárnyi vagyont a platformon. A platform Kamatozó Tárca és Kölcsön szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. A kriptotárca felhasználói kamatjövedelemhez juthatnak, miközben likviditást biztosítanak a kölcsönvevőknek.

Az új kollégákkal szemben nem elvárás, hogy akár kriptopénzek, akár a hagyományos pénzügyi folyamatok kapcsán komoly tapasztaltokkal rendelkezzen, ellenben a programozási tudás kifejezetten fontos, mert tapasztalt szakemberre van szükségünk!

Folytatás…

Grayscale: A feneketlen kút

Valószínűleg az olvasók egy részének teljesen tiszta, hogy mi is az a Grayscale. Azoknak akiknek ez esetleg nincs meg: A Grayscale egy egyesült államokbeli szolgáltató, aki un. Trust formában bocsát ügyfelei részére Bitcoin és egyéb kriptopénzekhez kapcsolódó csomagokat, melyek mögött fizikai kriptopénz letét található.

A Grayscale az amerikai tőzsdefelügyelet kontrollja alatt álló szolgáltató, akinek az összes trustját a felügyelet hagyta jóvá, mely jóváhagyás megteremti a lehetőséget arra, hogy intézményi befektetők úgy vásárolják magukat bele a Bitcoin és egyéb kriptopénzek (pl. Ethereum, ZCash, stb.) növekedési potenciáljába, hogy ezzel együtt nem kell nekik megvásárolni, birtokolni, kezelni az eszközöket. Ennek teljes terhét átvállalja a Grayscale, ráadásul a igen komoly bónuszokat is fizet ügyfeleinek az árfolyam növekedésen túl.

A Grayscale üzleti modellje, azonban nem feltétlenül csak arra alapszik, hogy átvállalja a letétkezelés technológiai részét ügyfeleitől. Ennél sokkal fontosabb, hogy konkrétan tőzsdén kereskedhető termékről beszélünk, amit például itthon szépen rá lehet rakni TBSZ-re, majd kiülve az adómentességi időablakot szépen lehet realizálni a hozamot… persze nem feltétlenül ez a legfontosabb oka a Grayscale sikerének, sokkal inkább az a tény, hogy tőzsdén kereskedett termék révén olyan intézményi szereplők is bevásárolhatnak, akiknek egyébként a működési alapévük tiltja, vagy korlátozza, hogy közvetlenül vásároljanak Bitcoint és egyéb kriptoeszközöket. Márpedig – főleg a tengerentúlon – nagyon sok olyan éhes intézményi szereplő van már (nyugdíjalapok, alapkezelők, hedgefundok), akik már úgy járnak a Grayscalehez $GBTC-t vásárolni, ahogy a kisnyugdíjas rohan reggel a boltba tejért.

Folytatás…

Más tollából…

A világ legveszélyesebb emberei ma nem tartanak fegyvert a kezükben. Helyette pódiumokon álltak, ideológiát terjesztettek, vagy éppen tollat ragadnak és törvényeket írnak. Olyan emberi törvényeket, amiket kizárólag a társadalmi kényszer tartat be velünk. De a világ időközben megérett a technológiai szingularitásra. Hogy mi a franc az a technológiai szingularizé? Nézzük mit mond erről a Wikipédia:

“Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel.”

Ma még nem következett be a technológiai szingularitás, de talán már egyre többen érezzük annak elkerülhetetlen közeledtét. A sokat emlegetett Internet újra írja a játékszabályokat az élet majd megannyi területén, de ez csak a kezdet, csak az alapvető építőkocka. Az emberfeletti intelligencia jelenlétét sokszor tévesen degradáljuk a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára. Csodával tekintünk az önvezető autók forradalmi eredményeire, miközben nap, mint nap készségszinten használjuk a Google keresőt és fel sem fogjuk, hogy a Google kereső mögötti algoritmus már 20 éve meghaladta azt az intelligenciaszintet, amit ép ésszel fel tudna fogni az emberiség 99,9999%-a. Az “emberfeletti intelligencia” csak annyit jelent, hogy az emberiség felett áll… Ami sajnos egy olyan megugorható léc, ami évről-évre egyre alacsonyabban van…

A jövő legveszélyesebb emberei nem fegyvert fognak a kezükben tartani, nem fognak pódiumokon szónokolni és nem is törvényeket fognak írni… helyette kódokat írnak. Olyan kódokat, amik alapjaiban módosítják mindennapjainkat. Szépen… lassan… csak pont olyan ütembe, hogy fel se tűnjön a változás. Így válik az emberiség 99,9999%-ának szinte már nélkülözhetetlen eszközévé valami, aminek működését ép ésszel talán csak, ha annak 0,0001%-a tud felérni.

A kulcs a szépen és lassan…

Ezen kódok nagy része már megíródott és elkezdték világmegváltó kalandjukat. Szépen… lassan… komótosan, ahogy egy fekete lyuk fal fel egy komplett univerzumot. Ezek a kódok meghaladják társadalmaink írott és íratlan törvényeit vagy etikai kódexeit. Irodisták hadserege éjt nappallá téve körmöl Brüsszeltől New Yorkig és dolgozik azon, hogy rendeleteket, törvényeket és szabályokat alkosson olyan dolgokra, amiket már csak a társadalmi konvenciók és a technológiák mögött álló személyes kötnek a materiális világunkhoz. Ezek a személyek büszkén járnak (vagy éppen zavarodottan… ki-ki saját képességei szerint) a szenátusi meghallgatások és adják meg a tökéletes választ: “Sajnos már fogalmunk sincs arról, hogy mit csinál az algoritmus… hiszen az már régóta saját magát fejleszti.” Vajon létezik törvény, amit magára nézve kötelezőnek érez egy gépi tanulási kód?

És hogy mikor fog bekövetkezni mindez, mikor fogjuk tudni megtapasztalni mindennek technológiai gyorsulását és társadalmi változásait? Nos a definíció alapján… vagy rossz hírem:

“a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.”

Csak, hogy Imrének igaza legyen

Ui: Létrehoztunk telegramon egy offtopic csoportot, mivel már kezelhetetlen volt a napi több száz kriptopiaci komment, ATH-zás, elemzés, hírek megemlítése. A csoport teljes nyilvános, aki úgy érzi, hogy szorosabban is szeretné követni a piaci fejleményeket, annak erre tessék:

INLOCK OFFTOPIC telegram csoport

Ébredés

Üdv 2021! Üdv Bitcoin! Megérkeztünk!

“A legerősebb és legbölcsebb férfiak állnak itt körülöttem. Sok nagy lehetőség, ami pocsékba megy. Az egész elcseszett nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk; melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk, nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tv elhitette velünk, hogy egy napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk! Erre lassan rádöbbenünk… és nagyon… nagyon berágunk!”

– * – * –

N: De érted, ha az ember vesz egy kanapét, akkor hajlamos azt gondolni, hogy egy életre van egy kanapéja és történjék bármi a kanapé gondot letudta. Összegyűjtöttem mindent, volt egy jó kis hifi tornyom, tisztességes ruhatáram… már majdnem… majdnem kész voltam.

TD: És most fuccs az egésznek. Tudod mi az a dunyha? Egy takaró. Egy sima takaró. Na de honnan tudjuk mi ketten, hogy mi az a dunyha? Szükségünk van dunyhára a túléléshez a szó nomád értelmében? Franckokat. Akkor mik vagyunk?

N: nem tudom… gondolom fogyasztók.

TD: Úgy van! Mi fogyasztók vagyunk. Az életszínvonal megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? Színes magazinok, a televízió, az 500 csatorna egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő. […] Süllyedünk, úgyhogy szard le azt a vacak kanapét a zöld kárpittal együtt. Ne akarj mindent megszerezni. Ne akarj tökéletes lenni. Egyszerűen csak élj a világba. Had jöjjön aminek jönnie kell.

Ma is tanultam valamit: Bitcoin CPFP!

Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.

Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-

Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)

Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).

Szóval nem az igazi…

Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.

Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).

Child-Pays-for-Parent (CPFP)

A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.

Folytatás…

INLOCK: Nagyot léptünk előre!

Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:

Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.

Biztosítás. Fireblocks. INLOCK új megoldásszállító parnere.

A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.

Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.

Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!

Valódi arany tokenizálva!

Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.

Folytatás…

A helikopterpénz inflációs hatása

Gyakori tévhit, hogy a jegybankok által kezdeményezett mennyiségi könnyítés (értsd: pénznyomtatás) egyértelműen az infláció, sőt akár az adott valuta teljes összeomlását gerjesztő hiperinfláció felé tudja sodorni az adott eszközt.

A magamfajta crypto-nihilisták egyik közkedvelt mondása az, hogy a pénznyomtatás és az infláció között egyértelmű korreláció van, ami összességében a kriptopénzek felé hajtja a gazdaság szekerét, ahol adott időszakonként pont, hogy csökken az új kínálat, mintsem növekedne az.

Persze a teljes kép ennél lényegesen összetettebb.

#TLDR

A pénznyomtatásnak lehet közvetlen inflációs hatása, de ez erősen függ attól, hogy milyen helyzetben levő társadalmi rétegeknek és milyen időszakban juttat friss tőkét az adott kormány. Azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a frissen nyomtatott pénz valóban árfelhajtó hatást idéz elő. Sőt sok esetben pont, hogy az árstabilitást tudja elősegíteni a verseny fenntartásán keresztül, különösen olyan esetekben, amikor egy iparágat komolyabb válság súlyt és a tőkeinjekció hiányában várhatóan számos nagyobb szereplő is összeomlana.

A jól időzített és megfelelő garanciák mellett a szükséges célközönségnek juttatott forrás (legyen az mentőcsomag, kamatmentes hitel vagy akár részmunkaidős bérkiegészítés) rövidtávú inflációs hatása csekély vagy akár nulla is lehet. A kihívás sokkal inkább az, hogy miként tudja egy adott kormány vagy jegybank kezelni a válsághelyzetben kezdeményezett pénznyomtatás hosszútávú inflációs hatásait, amikor már elült a gazdasági pánik és kilábal a gazdaság a recesszióból… hiszen a kérdéses pénztöbblet, magától nem szívódik fel a rendszerben.

A pénznyomtatás leginkább békeidőben eredményez inflációt, amikor az adott jegybank a monetáris stabilitás fenntartása okán közvetlenül a pénzügyi szereplőkhöz juttatja a frissen nyomtatott pénzt. Hogy miért van szükség egyáltalán arra, hogy konjunkturális időszakban likviditást bővítsen a jegybank? Leginkább azért, hogy késleltesse az elkerülhetetlent: a következő recessziót.

Mivel azonban az ilyen jellegű likviditásbővítés egyértelműen inflációt gerjeszt, ezért a jegybankoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy meddig érdemes elhúzni az elkerülhetetlent; hiszen bár kétségtelenül jól néz ki a tőzsdék szárnyalása, ám az így generálódó infláció hatása kíméletlenül megmutatkozik a legszegényebb rétegeknél és például a nyugdíjasoknál.

Magyarországon 2019 év végén tetőzött az infláció bőven 4% felett és a koronavírussal gerjesztett hirtelen recesszió hatására sajnos ez az érték egyelőre nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy az év elején a közigazgatási szereplők ezt magas prioritású célként definiálták.

A továbbiakban főleg az USA példáján keresztül fogom bemutatni, hogy milyen jó vagy éppen rossz jegybanki intézkedések történtek az elmúlt bő 10 évben, illetve hogy ezek milyen módon interpretálódtak a jelenlegi inflációs adatokban. Mindezt kevésbé elemzős, sokkal inkább story-zós stílusban.

Folytatás…

Kriptopénz, stabil alapokon: mire jó a stablecoin?

Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?

Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.

Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.

Az ezerarcú stablecoin-világ 

Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.

Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.

Folytatás…

Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.