INLOCK: Nagyot léptünk előre!

Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:

Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.

Biztosítás. Fireblocks. INLOCK új megoldásszállító parnere.

A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.

Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.

Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!

Valódi arany tokenizálva!

Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.

Folytatás…

A helikopterpénz inflációs hatása

Gyakori tévhit, hogy a jegybankok által kezdeményezett mennyiségi könnyítés (értsd: pénznyomtatás) egyértelműen az infláció, sőt akár az adott valuta teljes összeomlását gerjesztő hiperinfláció felé tudja sodorni az adott eszközt.

A magamfajta crypto-nihilisták egyik közkedvelt mondása az, hogy a pénznyomtatás és az infláció között egyértelmű korreláció van, ami összességében a kriptopénzek felé hajtja a gazdaság szekerét, ahol adott időszakonként pont, hogy csökken az új kínálat, mintsem növekedne az.

Persze a teljes kép ennél lényegesen összetettebb.

#TLDR

A pénznyomtatásnak lehet közvetlen inflációs hatása, de ez erősen függ attól, hogy milyen helyzetben levő társadalmi rétegeknek és milyen időszakban juttat friss tőkét az adott kormány. Azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a frissen nyomtatott pénz valóban árfelhajtó hatást idéz elő. Sőt sok esetben pont, hogy az árstabilitást tudja elősegíteni a verseny fenntartásán keresztül, különösen olyan esetekben, amikor egy iparágat komolyabb válság súlyt és a tőkeinjekció hiányában várhatóan számos nagyobb szereplő is összeomlana.

A jól időzített és megfelelő garanciák mellett a szükséges célközönségnek juttatott forrás (legyen az mentőcsomag, kamatmentes hitel vagy akár részmunkaidős bérkiegészítés) rövidtávú inflációs hatása csekély vagy akár nulla is lehet. A kihívás sokkal inkább az, hogy miként tudja egy adott kormány vagy jegybank kezelni a válsághelyzetben kezdeményezett pénznyomtatás hosszútávú inflációs hatásait, amikor már elült a gazdasági pánik és kilábal a gazdaság a recesszióból… hiszen a kérdéses pénztöbblet, magától nem szívódik fel a rendszerben.

A pénznyomtatás leginkább békeidőben eredményez inflációt, amikor az adott jegybank a monetáris stabilitás fenntartása okán közvetlenül a pénzügyi szereplőkhöz juttatja a frissen nyomtatott pénzt. Hogy miért van szükség egyáltalán arra, hogy konjunkturális időszakban likviditást bővítsen a jegybank? Leginkább azért, hogy késleltesse az elkerülhetetlent: a következő recessziót.

Mivel azonban az ilyen jellegű likviditásbővítés egyértelműen inflációt gerjeszt, ezért a jegybankoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy meddig érdemes elhúzni az elkerülhetetlent; hiszen bár kétségtelenül jól néz ki a tőzsdék szárnyalása, ám az így generálódó infláció hatása kíméletlenül megmutatkozik a legszegényebb rétegeknél és például a nyugdíjasoknál.

Magyarországon 2019 év végén tetőzött az infláció bőven 4% felett és a koronavírussal gerjesztett hirtelen recesszió hatására sajnos ez az érték egyelőre nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy az év elején a közigazgatási szereplők ezt magas prioritású célként definiálták.

A továbbiakban főleg az USA példáján keresztül fogom bemutatni, hogy milyen jó vagy éppen rossz jegybanki intézkedések történtek az elmúlt bő 10 évben, illetve hogy ezek milyen módon interpretálódtak a jelenlegi inflációs adatokban. Mindezt kevésbé elemzős, sokkal inkább story-zós stílusban.

Folytatás…

Kriptopénz, stabil alapokon: mire jó a stablecoin?

Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?

Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.

Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.

Az ezerarcú stablecoin-világ 

Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.

Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.

Folytatás…

Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

Flutter recruit

Valaki tegnap azt mondta nekem, hogy teljesen kizárt, hogy találok itthon szabadúszó Flutter/Dart programozót, aki rá is ér.

Illetve esetleg olyan Android Studio vagy XCode App programozót, aki nagyon szeretne nyitni Flutter felé.

Nos nézzük meg, igaza van-e.

Kezdeném mindjárt itt a blogon: ha foglalkoztál már Flutterrel, vagy leküzdhetetlen késztetést érzel, hogy ezzel foglalkozz… ne adj’ isten van egy ismerősöd, aki folyamatosan ezzel rágja a füled… akkor azt hiszem mindketten jó helyen járunk.

flutter

Nagyjából egy fél éves projektre keresünk kódert, akinek előre elkészített wireframeből és UX tervből kell elkészíteni az alkalmazást, ami egyébként egy rest api backenddel beszélget. A munka java része remote-workben végezhető, mi amúgy is eleve ezt preferáljuk.

Az sem jelent semmi hátrányt, ha vidéken vagy akár külföldön élsz, nem Te leszel az első olyan tagja a csapatnak, akivel vagy nagyon ritkán, vagy soha nem találkozunk személyesen.

Minden egyéb dolgot meg tudunk beszélni, ha érdekes számodra a dolog.

Miért a Flutter?

Zöldmezős mobil app fejlesztésre van szükségünk az egyik Variance projekthez és szeretnénk szakítani a jelenlegi cross-platformos mobil app frameworkünkkel, illetve nem szeretnénk nyitni a natív mobil app platformok felé… helyette a Google legfrissebb cross-platformos üdvöskéjét, a Fluttert szemeltük ki magunknak.

Ha érdekelne téged egy ilyen lehetőség, akkor dobj egy emailt az [email protected] email címre az elérhetőségeiddel.

Happy Birthday ​Bitcoin!

Újra eljött ez a nap (márhogy tegnap, csak valami technikai gikszer miatt nem került ki ez a post végül…). Pont a mai napon (márhogy tegnap), immáron 11 éve (+1 napja) került kiadásra a Times méltán híres száma, ami inspirálta Satoshi Nakamotot, hogy eme szép téli (tegnapi) napot válassza a Bitcoin genezis blokkjának kiadására.

Az elmúlt két évben ezt a napot kisebb oknyomozással töltöttem, ahol alaposan összeszedtem és kiveséztem eme naphoz kapcsolódó minden fontosabb információmorzsát és azok lehetséges mögöttes tudásanyagát.

A legutóbbi ilyen jellegű cikkem megjelenése óta érdemi információ nem látott – a téma kapcsán – napvilágot, így csak összegezve: Satoshi továbbra is pihen (ha még él egyáltalán), az önjelölt faketoshik száma továbbra is exponenciálisan növekszik évről-éve, 2019 december végével sem semmisült meg a bitcoin és továbbra is érintettlen a Satoshi által kibányászott közel 1 millió bitcoin; annak ellenére is, hogy a google szerintem már elértük a quantum fölényt.

A Bitcoin (mint blockchain) továbbra is censorship resistant, illetve immutable… és így tovább. Szóval önismétlés helyett, inkább berakom az előző két év eme témával foglalkozó cikkeit, jó olvasást azoknak, akik esetleg lemaradtam volna ezekről.

Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.

Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Gondolatkosár az ünnepekre

Ahogy beköszönt az év vége, úgy lassul le az élet és hangolódik mindenki az ünnepekre. Az ünnepi asztalnál persze előkerülnek azok a beszélgetések, amikre valahogy egész évben nem jutott idő.

Ha az asztaltársaságnak akár csak egy tagja is rá van kattanva a Bitcoinra vagy bármilyen egyéb denetralizált(-nak látszó) hóka-mókára… Nos ott igen nagy az esélye, hogy a menü mellé ez a téma fogja szolgáltatni az intellektuális főfogást.

Ha így alakul, akkor bizony időszerű lehet elővenni és peporolni újra azt a mantrát, amit bizony nem lehet elégszer elismételni:

  • A Bitcoin NEM befektetés és nem megtakarítás. Aki azt csak az árfolyam miatt veszi, az legyen tisztában azzal, hogy kizárólagosan spekulál.
  • A Bitcoin bármilyen jövőbeli árfolyam becslése mögött bármennyire is álljon fantasztikusan hihető elemzés (pl. Stock-to-Flow, stb.) az valójában csak a szerző elképzeléseit, illetve vágyait reprezentálja, nem pedig a valóban prognosztizálható jövőt.
  • Ha egyszer valaki sikeresen jelezte például a Bitcoin árfolyamának a jövőbeli értékét; az NEM azt jelenti, hogy innentől ismeri a jövőt; hanem azt, hogy lehívta Fortunánál az “egyszer bemákoltam” kártyát…
  • Bár az árfolyam bizonyos trendek alapján rövid távon akár meg is becsülhetők, de az ilyen jóslatok nem a twitterről, nem a fizetős trading groupokból és sajnos egyre inkább nem a tradingview top rated celebektől származnak.
  • A Bitcoin piaci szerep jelenleg annyira csekély, hogy a nagy gazdasági szereplők számára könnyedén manipulálható annak árfolyama. Így gyakorlatilag felesleges arra apellálni, hogy bizonyos események (pl. reward felezés vagy adott régióban történő betiltás vagy éppen engedélyezés), az árfolyamot merre fogják mozgatni. Ha egy rendszer fundamentálisan könnyen elemezhető, akkor megfelelő anyagi háttérrel könnyedén lehet ennek akár az ellenkezőjére is spekulálni.
  • Az, hogy a Bitcoin árfolyama idén 200%-ot növekedett a legalacsonyabb árszinthez képest, sőt 400%-on is volt, az nem azt jelenti, hogy egy évvel korábban nem zuhant be az árfolyama az ötödére.
  • Az, hogy az elmúlt 10 évben a Bitcoin volt a legnagyobb hozamot termelő befektési forma az nyilvánvalóan csak azt jelenti, hogy a következő 10 évben tuti nem lesz az. Lásd fentebb a Fortunás részt.
  • A Bitcoin árfolyama őrünten volatilis. Az, hogy az elmúlt években ez a volatilitás statisztikai szempontból csökkent az egyrészt nem jelenti azt, hogy törvényszerűen tovább fog csökkenni, ahogy azt sem, hogy ezen statisztika megközelítések bármennyire is mérvadó kellene, hogy legyen.
  • A Bitcoin számtalan valós fundamentális értékkel bír, melyek közül igen sokat itt a blogon is bemutattam az elmúlt években (több, kevesebb sikerrel). Éppen ezért, ha a tuti tipped adó ismerősöd ezek közül egyet sem tud felhozni a tippjei kapcsán, akkor kezeld a dolgot a helyén: puszta spekuláció és a vágyainak a verbális manifesztációja.

És a legfontosabb: ha nem érted az alábbi poént, akkor távolról kerüld el a kripto piacokat. Ez biztosan nem neked való:

Békés – árfolyam ingadozások okozta pánikolásoktól mentes – Karácsonyt minden Variance blog olvasónak!

Honnan tudjuk, hogy mennyi Bitcoin node létezik?

Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.

Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.

Folytatás…

Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!