18 évente teljes sötétség!

W.D. Gann pénzügyi cikluselmélete 110 évvel annak megszületése után is kíméletlenül pontos. Lehetséges az, hogy valaki 1909-ben megjósolta, hogy 2024-ben hatalmas krízis vár a világra? Persze, hogy lehetséges. De hogy ez be is következik, nos ezen talán érdemes egy kicsit elgondolkodni.

Nagyon sokszor hoztam már elő itt a blogon és telegramon is William Delbert Gann időtáblázatát, amiben leírta a pénzügyi ciklusokat és azok hatására a tőzsdei árfolyamokra.

Alapvetően szkeptikus vagyok minden “TA” jellegű dologgal szemben, ami logikát próbál találni adat és árfolyamsorokban és abból próbál prediktálni, azonban W.D. Gann táblázata nem ilyen. Az ő táblázata egyszerűen a piac és az emberi pszichét hozza egy közös metszetre és egyszerűen a generációs elméleten alapszik, melynek lényege, hogy ami ma hihetetlen újdonság, az egy generációval később, már mindennapos evidenciává tud válni. A modell lényegében tű pontosan megmutatja azt a tömegpszichózist, amit a konteó gyártók gyakran emlegetett gazdasági háttérhatalomként vagy a piacok mögötti láthatatlan kézként. Van úgy, hogy valami távolról egy hatalmas bálnának látszik, azonban közelebbről szemlélve rájövünk, hogy temérdek kis halból összeverődött raj…

Gann a következő ábrát készítette el, amire lényegében feltette teljes karrierjét:

A táblázat 1909-ben készült, ami visszamenőlegesen és előre haladva is közel 230 év pénzügyi ciklusait hivatott modellezni és egy mintába szervezni.

Az emberi elme játékának ciklusai

Gann modellje 18 éves egymást követő ciklusokra bontja fel a gazdaság fejlődését. Minden ciklus recesszióval ér véget és recesszióval kezdődik. Ezek jellemzően kb 7. évet foglalnak magukba, melyből 3-4 kemény év után következik újabb 3-4 év folyamatos és racionális fejlődés, mely végül konjunktúrába csap át. A racionális fejlődési időszak a melegágya az innovációnak, a startupok, garázscégek megjelenésének, akik hatalmas lehetőségek előtt állnak, a konjunktúra időszakában. A legutóbbi ilyen időszak a cikluselmélet szerint 2010 és 2013 között zajlott. Érdemes végig gondolni, hogy ebben a szűk négy évben milyen cégek jöttek létre a semmiből vagy erősödtek meg. Ha egy sem jut eszedbe, akkor nézed meg az S&P 500 top 50 cégét és találni fogsz jónéhányat.

A konjunktúrát jellemzően 2 pánik év szakítja meg (C és F fázis), ezeket leszámítva ezen ~10 éves időszak minden ciklusban a hatalmas gazdasági teljesítményt és őrületes részvényárakat hivatott magába foglalni, ezen ciklusok vége felé szokása kiállni a politikai vezetőknek és saját érdemüket fitogtatva konstatálni, hogy az elmúlt évszázad legnagyobb növekedésén vagyunk túl… ami nyilván nem jöhetett volna létre, ha nincs az adott politikai erő támogatása. Ekkora érik el a prosperáló cégek csúcsukat, döntik meg a korábbi hihetetlen szinteket és a két sikeresen kezelt pánikidőszak tudatában mindenki már-már elhiszi, hogy innen nincs már vissza, innen csak az ég van előttünk, sőt inkább már a hold. A bődületes eredmények hatására az alapkezelők, a bankárok és a nagy befektetési mogulok elveszítik realitásérzékelésüket és elkezdenek egymással is versenyezni, hogy ki tudja a legjobb eredményeket elérni, ki a legerősebb játékos a piacon! Ehhez persze tőke kell, amit egyik oldalról boldogan öntenek bele a piacba a jegybankok, hiszen a gazdasági fejlődés jó és ezen időszakok hatására minden releváns(-nak hitt) mutatószám javul; amikor ez a likviditás is már kevés, akkor jön a tőkeáttétel, amikor már a részvényekre felvett kölcsönből veszik az újabb részvényeket, sőt teszik ezt akár kétszeres, ötszörös, tízszeres, vagy akár harmincszoros tőkeáttétellel! Kit érdekel, hiszen ezek a nyomorul chartok csak felfelé mennek!

Persze a 10 éves konjunktúra időszak vége felé egyre több neves közgazdász, piaci elemző híresség emel szót az eszetlen száguldás ellen és inti óvatosságra a parkett ördögeit. Mire rendre meg is kapják válaszul, hogy csak kárognak, savanyú nekik a szőlő és nincs itt semmi látnivaló… addig kell ütni a vasat amíg izzik!

Majd amikor már minden józan eszét elveszítette a piac… már csak a frissen nyomtatott pénzek és a hatalmas tőkeáttételek fűtik tovább a piacot, mikor már a sarki fűszeres is úgy dönt, hogy YouTubeon, Instagramon vagy éppen Tiktokon csap fel tőzsdei suttogó influencernek azt követően, hogy két hónap alatt visszafizette a 420 ezer dolláros diákhitelét mindösszesen abból, hogy belongolta a Gamestopot a Robinhood accountján… Nos, akkor néhányan úgy döntenek, hogy itt az ideje learatni a “balekokat”. Azokat a balekokat, akik all-innel vannak mondjuk Netflixben, vagy Shiba Inuban, esetleg egy két hete indult random ICO-ban.

Így eljutunk a ciklus végéhez, az összeomláshoz, a “J” fázishoz. Közel 10 éven keresztül épült kártyavárak omlanak össze, sodorva emberek százezreit a csőd szélére, néhányukat pedig kicsit tovább is. Prosperáló vállalkozások jelentenek csődöt pillanatok alatt, amik akár geopolitikai kríziseket is eredményezhetnek. Csak, hogy egy aktuális utalást is belecsempésszek a cikkbe: előfordulhat, hogy egy tőkeerős bank az egyik napról a másikra jelent csődöt és sodor a tönk szélére több ezer KKV-t, akiknek a pénzét volt hivatott kezelni.

A 18 éves ciklus lezárásaként pedig jön a sötétség, bezuhant tőzsdei árfolyamok, munkanélküliség, mélyszegénység, kétségbeesés. Mely során kitisztul a piac, csak azok maradnak talpon, akiknek a termékeikre és szolgáltatásaikra valóban szükség van, amelyeket nem csak a divat hajt. A “self made man”-ek, influencerek, életvitel és befektetési tanácsadók szépen visszamennek korábbi állásaikba és a hosszan eluralkodó pánikban végre lecsillapodik a zaj, kitisztulnak a fejek.

W.D. Gann a pénzügyi ciklus táblázatát élete főművének tekintette és igen komoly vagyont szedett össze annak segítségével. Az eredeti táblázata 100 évre tekintett előre és a lefedezett időszak utolsó nagy összeomlásaként 2008-ra hívta fel a figyelmünket. Amúgy, mintha akkortájt valóban lett volna valami pénzügyi krízis, nemde?

Nézzünk a jövőbe

Az eredeti táblázatnak számos kiterjesztése készült, ezek körül a legelterjedtebb az alábbi, amit én is gyakran szoktam használni:

W.D. Gann financial time table extended and adjusted

A kiterjesztett tábláznak jelenleg a 2008 és 2026 közötti időszakában vagyunk. Az előző ciklus lezárásaként bekövetett pénzügyi krízis előfutása a 2006-2007-es amerikai ingatlanlufi volt, melyet követte 2012-ig egy recessziós időszak. Ezt persze ahogy tudták csillapították a jegybankok a mérhetetlen mennyiségi lazítási programmal (QE). Az elmúlt években is jól láthatók voltak a pánik időszakok. Gondolok itt a ciprusi bankválságra, vagy a görög államcsőd helyzetre, ezeknek köszönhetően 2015-ben meg is volt a ciklus első nagyobb pánik rohama, amit követően 2020-ban szinte óramű pontossággal jött a következő nagy pánik, amikor a COVID első jeleire őrült zuhanásba kezdtek a tőzsdék.

Akkor 2024-ben komoly gondok lesznek?

Szerintem ma már nem nagy balgaság recessziót jósolni a következő évekre, melynek fontos része lesz a részvénypiacok teljes és tartós összezuhanása, ahogy történt ez 2007-2008-ban is. Az infláció már jelentős, amit tovább tetéz a orosz-ukrán konfliktus hatására kialakuló humanitárius és energia krízis. Bár még ki sem heverte a világ a COVID hatására összeomlott ellátási problémákat, máris ott tartunk, hogy újra széthullanak az ellátási láncok. Mintha csak óramű pontosan akarna összezuhanni körülöttük az ismert és civilizált világ.

Az elmúlt szűk 20 évben a világ jegybankjai megpróbáltak kitörni ebből a recesszió és konjunktúra ciklusból, mihez segítségül hívták a modern monetáris elvet és a folyamatos likviditásbővítést. Ezzel a módszerrel kétségtelenül hatékonyan tudták tompítani a 2008-2010 közötti időszak negatív hatásait, sőt villámgyorsan sikerült kilábalnia a gazdaságnak a 2015-2016-os hullámvölgyből, illetve a 2020-as tőzsdei zakóból is. Ám az eszköz kifulladni látszik, a gazdaságba beleöntött pénz szépen lassan lecsorgott a perimetriákig, ami beépülve a fogyasztói árakban az elmúlt évtizedek legnagyobb inflációját okozta és ebbe még nincs is benne az EU-s sújtó energiaválság és a tőlünk keletre zajló geopolitikai konfliktus elkerülhetetlen negatív hatása.

A következő hetekben-hónapokban minden arról fog szólni, hogy “MOST ÉRDEMES BELEVÁSÁROLNI” ebbe, abba, amabba. Legyen az bankpapír, nyersanyag, befektetési jegy, Netflix, Meta vagy akármi egyéb… és persze ki ne hagyjuk a sorból a bitcoint és az aranyat is. Aki arra szavaz, hogy az utóbbi hetekben lezajlott bődületes korrekciók csak ideiglenesek és ugyanolyan gyors talpra állás jön, mint 2020-ban… Nos annak ezek most fantasztikus belép pontok. Ez a cikk kétségtelenül nem nekik szól.

De miért???

Teljes zsibbadtsággal tud csak az ember erre az egész történetre ráeszmélni. Magam is hasonlót éreztem anno. Pedig valójában maga a modell teljesen racionális alapokon nyugszik. Az emberiség egy hatalmas organizmus, ami autonóm módon törekszik arra, hogy jólétben éljen, ez azonban olyan utópia, amire csak ideig óráig lehet törekedni és a “rendszer” sajnos törvényszerűen időről-időre kompenzál.

Ez az a piaci kompenzáció, amit nagyon sokszor tévesen valamilyen külső beavatkozásként azonosítanak és könyvelik el, hogy a “bálnák” áldozatává váltak… Holott – mint arra fentebb már felhívtam a figyelmet – az a bálna nem volt más, mint sok tízezer kis hal, akik vakon követték azt a rajt, amit valójában senki sem irányított, csak sodródott az árral…

Az, hogy ezek a ciklusok miért pont 18 évente zajlanak le… nos ennek okát csak találgatni lehet, de abban biztos vagyok, hogy ez kétségtelenül jó témája lehet a szociológusoknak.

We need you! Python és Flutter fejlesztők ide gyűljetek!

Elkészült a 2021-2022-es INLOCK fejlesztési roadmap, ami kapcsán talán a legfontosabb konzekvenciánk, hogy ennek a megvalósításához kifejezetten kevesen vagyunk. Ennek kapcsán már egy ideje tervezünk kiírni 3 újabb pozíciót, amiből kettő kapcsán végre döntésre jutottunk. Ezúton jelezném az érdeklődők felé, hogy a Variance csapatában megnyílt egy Python/Flask/SQLAlchemy és egy Flutter/Dart fejlesztői pozíció.

Azoknak, akik esetleg most kallódtak volna ide az oldalra a felhívás kapcsán röviden hadd mutassam be, hogy mi is a termék: Az INLOCK egy kizárólag kriptopénzalapú alternatív pénzügyi (ún. Fintech) termék, melynek alapjai 2017-ben lettek lerakva és immáron 2 éve aktívan szolgáltat ügyfelei felé. Jelenleg közel 10 ezer ügyfelünk kezel ~13 millió dollárnyi vagyont a platformon. A platform Kamatozó Tárca és Kölcsön szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek. A kriptotárca felhasználói kamatjövedelemhez juthatnak, miközben likviditást biztosítanak a kölcsönvevőknek.

Az új kollégákkal szemben nem elvárás, hogy akár kriptopénzek, akár a hagyományos pénzügyi folyamatok kapcsán komoly tapasztaltokkal rendelkezzen, ellenben a programozási tudás kifejezetten fontos, mert tapasztalt szakemberre van szükségünk!

Folytatás…

Grayscale: A feneketlen kút

Valószínűleg az olvasók egy részének teljesen tiszta, hogy mi is az a Grayscale. Azoknak akiknek ez esetleg nincs meg: A Grayscale egy egyesült államokbeli szolgáltató, aki un. Trust formában bocsát ügyfelei részére Bitcoin és egyéb kriptopénzekhez kapcsolódó csomagokat, melyek mögött fizikai kriptopénz letét található.

A Grayscale az amerikai tőzsdefelügyelet kontrollja alatt álló szolgáltató, akinek az összes trustját a felügyelet hagyta jóvá, mely jóváhagyás megteremti a lehetőséget arra, hogy intézményi befektetők úgy vásárolják magukat bele a Bitcoin és egyéb kriptopénzek (pl. Ethereum, ZCash, stb.) növekedési potenciáljába, hogy ezzel együtt nem kell nekik megvásárolni, birtokolni, kezelni az eszközöket. Ennek teljes terhét átvállalja a Grayscale, ráadásul a igen komoly bónuszokat is fizet ügyfeleinek az árfolyam növekedésen túl.

A Grayscale üzleti modellje, azonban nem feltétlenül csak arra alapszik, hogy átvállalja a letétkezelés technológiai részét ügyfeleitől. Ennél sokkal fontosabb, hogy konkrétan tőzsdén kereskedhető termékről beszélünk, amit például itthon szépen rá lehet rakni TBSZ-re, majd kiülve az adómentességi időablakot szépen lehet realizálni a hozamot… persze nem feltétlenül ez a legfontosabb oka a Grayscale sikerének, sokkal inkább az a tény, hogy tőzsdén kereskedett termék révén olyan intézményi szereplők is bevásárolhatnak, akiknek egyébként a működési alapévük tiltja, vagy korlátozza, hogy közvetlenül vásároljanak Bitcoint és egyéb kriptoeszközöket. Márpedig – főleg a tengerentúlon – nagyon sok olyan éhes intézményi szereplő van már (nyugdíjalapok, alapkezelők, hedgefundok), akik már úgy járnak a Grayscalehez $GBTC-t vásárolni, ahogy a kisnyugdíjas rohan reggel a boltba tejért.

Folytatás…

Más tollából…

A világ legveszélyesebb emberei ma nem tartanak fegyvert a kezükben. Helyette pódiumokon álltak, ideológiát terjesztettek, vagy éppen tollat ragadnak és törvényeket írnak. Olyan emberi törvényeket, amiket kizárólag a társadalmi kényszer tartat be velünk. De a világ időközben megérett a technológiai szingularitásra. Hogy mi a franc az a technológiai szingularizé? Nézzük mit mond erről a Wikipédia:

“Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel.”

Ma még nem következett be a technológiai szingularitás, de talán már egyre többen érezzük annak elkerülhetetlen közeledtét. A sokat emlegetett Internet újra írja a játékszabályokat az élet majd megannyi területén, de ez csak a kezdet, csak az alapvető építőkocka. Az emberfeletti intelligencia jelenlétét sokszor tévesen degradáljuk a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára. Csodával tekintünk az önvezető autók forradalmi eredményeire, miközben nap, mint nap készségszinten használjuk a Google keresőt és fel sem fogjuk, hogy a Google kereső mögötti algoritmus már 20 éve meghaladta azt az intelligenciaszintet, amit ép ésszel fel tudna fogni az emberiség 99,9999%-a. Az “emberfeletti intelligencia” csak annyit jelent, hogy az emberiség felett áll… Ami sajnos egy olyan megugorható léc, ami évről-évre egyre alacsonyabban van…

A jövő legveszélyesebb emberei nem fegyvert fognak a kezükben tartani, nem fognak pódiumokon szónokolni és nem is törvényeket fognak írni… helyette kódokat írnak. Olyan kódokat, amik alapjaiban módosítják mindennapjainkat. Szépen… lassan… csak pont olyan ütembe, hogy fel se tűnjön a változás. Így válik az emberiség 99,9999%-ának szinte már nélkülözhetetlen eszközévé valami, aminek működését ép ésszel talán csak, ha annak 0,0001%-a tud felérni.

A kulcs a szépen és lassan…

Ezen kódok nagy része már megíródott és elkezdték világmegváltó kalandjukat. Szépen… lassan… komótosan, ahogy egy fekete lyuk fal fel egy komplett univerzumot. Ezek a kódok meghaladják társadalmaink írott és íratlan törvényeit vagy etikai kódexeit. Irodisták hadserege éjt nappallá téve körmöl Brüsszeltől New Yorkig és dolgozik azon, hogy rendeleteket, törvényeket és szabályokat alkosson olyan dolgokra, amiket már csak a társadalmi konvenciók és a technológiák mögött álló személyes kötnek a materiális világunkhoz. Ezek a személyek büszkén járnak (vagy éppen zavarodottan… ki-ki saját képességei szerint) a szenátusi meghallgatások és adják meg a tökéletes választ: “Sajnos már fogalmunk sincs arról, hogy mit csinál az algoritmus… hiszen az már régóta saját magát fejleszti.” Vajon létezik törvény, amit magára nézve kötelezőnek érez egy gépi tanulási kód?

És hogy mikor fog bekövetkezni mindez, mikor fogjuk tudni megtapasztalni mindennek technológiai gyorsulását és társadalmi változásait? Nos a definíció alapján… vagy rossz hírem:

“a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.”

Csak, hogy Imrének igaza legyen

Ui: Létrehoztunk telegramon egy offtopic csoportot, mivel már kezelhetetlen volt a napi több száz kriptopiaci komment, ATH-zás, elemzés, hírek megemlítése. A csoport teljes nyilvános, aki úgy érzi, hogy szorosabban is szeretné követni a piaci fejleményeket, annak erre tessék:

INLOCK OFFTOPIC telegram csoport

Ébredés

Üdv 2021! Üdv Bitcoin! Megérkeztünk!

“A legerősebb és legbölcsebb férfiak állnak itt körülöttem. Sok nagy lehetőség, ami pocsékba megy. Az egész elcseszett nemzedék benzint csapol, kaját tálal vagy nyakkendős rabszolgának állt. Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk; melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk, nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tv elhitette velünk, hogy egy napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk! Erre lassan rádöbbenünk… és nagyon… nagyon berágunk!”

– * – * –

N: De érted, ha az ember vesz egy kanapét, akkor hajlamos azt gondolni, hogy egy életre van egy kanapéja és történjék bármi a kanapé gondot letudta. Összegyűjtöttem mindent, volt egy jó kis hifi tornyom, tisztességes ruhatáram… már majdnem… majdnem kész voltam.

TD: És most fuccs az egésznek. Tudod mi az a dunyha? Egy takaró. Egy sima takaró. Na de honnan tudjuk mi ketten, hogy mi az a dunyha? Szükségünk van dunyhára a túléléshez a szó nomád értelmében? Franckokat. Akkor mik vagyunk?

N: nem tudom… gondolom fogyasztók.

TD: Úgy van! Mi fogyasztók vagyunk. Az életszínvonal megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? Színes magazinok, a televízió, az 500 csatorna egy név az alsógatyánkon, viagra, hajnövesztő. […] Süllyedünk, úgyhogy szard le azt a vacak kanapét a zöld kárpittal együtt. Ne akarj mindent megszerezni. Ne akarj tökéletes lenni. Egyszerűen csak élj a világba. Had jöjjön aminek jönnie kell.

Ma is tanultam valamit: Bitcoin CPFP!

Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.

Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-

Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)

Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).

Szóval nem az igazi…

Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.

Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).

Child-Pays-for-Parent (CPFP)

A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.

Folytatás…

INLOCK: Nagyot léptünk előre!

Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:

Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.

Biztosítás. Fireblocks. INLOCK új megoldásszállító parnere.

A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.

Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.

Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!

Valódi arany tokenizálva!

Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.

Folytatás…

A helikopterpénz inflációs hatása

Gyakori tévhit, hogy a jegybankok által kezdeményezett mennyiségi könnyítés (értsd: pénznyomtatás) egyértelműen az infláció, sőt akár az adott valuta teljes összeomlását gerjesztő hiperinfláció felé tudja sodorni az adott eszközt.

A magamfajta crypto-nihilisták egyik közkedvelt mondása az, hogy a pénznyomtatás és az infláció között egyértelmű korreláció van, ami összességében a kriptopénzek felé hajtja a gazdaság szekerét, ahol adott időszakonként pont, hogy csökken az új kínálat, mintsem növekedne az.

Persze a teljes kép ennél lényegesen összetettebb.

#TLDR

A pénznyomtatásnak lehet közvetlen inflációs hatása, de ez erősen függ attól, hogy milyen helyzetben levő társadalmi rétegeknek és milyen időszakban juttat friss tőkét az adott kormány. Azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a frissen nyomtatott pénz valóban árfelhajtó hatást idéz elő. Sőt sok esetben pont, hogy az árstabilitást tudja elősegíteni a verseny fenntartásán keresztül, különösen olyan esetekben, amikor egy iparágat komolyabb válság súlyt és a tőkeinjekció hiányában várhatóan számos nagyobb szereplő is összeomlana.

A jól időzített és megfelelő garanciák mellett a szükséges célközönségnek juttatott forrás (legyen az mentőcsomag, kamatmentes hitel vagy akár részmunkaidős bérkiegészítés) rövidtávú inflációs hatása csekély vagy akár nulla is lehet. A kihívás sokkal inkább az, hogy miként tudja egy adott kormány vagy jegybank kezelni a válsághelyzetben kezdeményezett pénznyomtatás hosszútávú inflációs hatásait, amikor már elült a gazdasági pánik és kilábal a gazdaság a recesszióból… hiszen a kérdéses pénztöbblet, magától nem szívódik fel a rendszerben.

A pénznyomtatás leginkább békeidőben eredményez inflációt, amikor az adott jegybank a monetáris stabilitás fenntartása okán közvetlenül a pénzügyi szereplőkhöz juttatja a frissen nyomtatott pénzt. Hogy miért van szükség egyáltalán arra, hogy konjunkturális időszakban likviditást bővítsen a jegybank? Leginkább azért, hogy késleltesse az elkerülhetetlent: a következő recessziót.

Mivel azonban az ilyen jellegű likviditásbővítés egyértelműen inflációt gerjeszt, ezért a jegybankoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy meddig érdemes elhúzni az elkerülhetetlent; hiszen bár kétségtelenül jól néz ki a tőzsdék szárnyalása, ám az így generálódó infláció hatása kíméletlenül megmutatkozik a legszegényebb rétegeknél és például a nyugdíjasoknál.

Magyarországon 2019 év végén tetőzött az infláció bőven 4% felett és a koronavírussal gerjesztett hirtelen recesszió hatására sajnos ez az érték egyelőre nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy az év elején a közigazgatási szereplők ezt magas prioritású célként definiálták.

A továbbiakban főleg az USA példáján keresztül fogom bemutatni, hogy milyen jó vagy éppen rossz jegybanki intézkedések történtek az elmúlt bő 10 évben, illetve hogy ezek milyen módon interpretálódtak a jelenlegi inflációs adatokban. Mindezt kevésbé elemzős, sokkal inkább story-zós stílusban.

Folytatás…