Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Egy szemfelnyitó hétvége után… TechCrunch Blockchain@Zug

Amikor az ember hónapokon keresztül csak egy konkrét témának szenteli szinte minden idejét, akkor hajlamos arra, hogy beszűküljön a látómezeje és erősen befolyásoltá váljon a saját csatornáinak közhangulata által. Az elmúlt fél év a crypto világban igencsak negatív megitélésben telt, már-már letargikus hangulat lengi körül a közvéleményt, amit erősen kihangsúlyoz a mainstream sajtó hozzáállása és persze maga az árfolyam trend is. Nyilván hosszan lehet ecsetelni, hogy úgy egyébként a teljes idővonalas trendvonal továbbra is bullban van és ott is marad egészen 4000 dolláros Bitcoin árfolyamig, de  véletlenül sem szeretném sokadszorra is elkövetni azt a hibát, hogy emelt dózisban adagolom a #hopiumot. Még akkor sem, ha egyébként nem nagy titok, hogy azért a háttérben brutális fejlesztések folynak, de ha az ember nem látja ezt a saját szemével, akkor nehezen szentel ennek komoly figyelmet.

Az elmúlt heteim nagy részében több konferencián is részt vettem Európa szerte, melyet előző héten a TechCrunch Blockchain rendezvénnyel pecsételtem meg Zugban. Zug közismerten az európai kripto közösség egyik legnagyobb bázisa, amit persze a helyszínen nem igazán lehet feltétlenül tapasztalni. Egy kicsi svájci városról beszélünk, ahol az utca embere vajmi keveset tud az alulról épülő pénzügyi forradalom csodás vívmányairól. Persze kétségtelenül szemet szúrt, hogy több szállodának a halljában is beleütköztünk egy-egy General Bytes Bitcoin ATM-be. Ahhoz, hogy valaki jobban szembesülhessen a “cryptovalley” feelinggel, nem árt, ha akad kint néhány ismerős, vagy ne-adj’ tud magával vinni valakit, aki járatos a Zug-is crypto scénában. Persze a TechCrunch hatására nem kicsit pörgött fel a svájci kisváros, többen is megemlítették, hogy brutálisan sok a “turista”.

A Zug-i cryptovalley hangulat magában is megérne egy külön cikket, de most inkább koncentrálnék a TC-re és a címben már említett szemfelnyitó élményekre. Kétségtelenül leírhatatlan élmény volt személyesen összefutni és röviden beszélgetni az esemény nagyágyúival, úgy mint Vitalikkal és pl CZ-vel (Binance CEO), de ha túllépünk a celebeken, akkor nekem személy szerint sokkal inkább érdekes élmény volt találkozni azokkal az üzleti szereplőkkel, akik még egy éve sem léteznek a piacon, de idén már a TechCrunch nagyszínpadán virítanak. Nagyon sokszor kerül elő a crypto világ kapcsán, hogy a beömlő mérhetetlen mennyiségű pénz ellenére nincsenek valós produktumok, termékek, megoldások.

A sokadik nemzetközi networking konferencia után az ember hajlamos azt gondolni, hogy a TechCrunch sem szól másról mint az üzletelésről, ami nyilván nem alaptalan feltételezés az előtérben hömpölygő sárkányfűárusok végtelen hadán átvergődve, azonban a színpad ilyen szempontból mondhatni szent. Aki felkerül a színpadra egy “firechat” session keretei között… na ott nincs politikai korrektség. Felemelően – már-már Robin Hoodi szinten – volt fenomenális látni, ahogy darabokra szedték Jutta Steinert, aki a Parity képviseletében próbált magyarázkodni a tavalyi limbo fiaskók miatt, persze ugyanennyire jó érzés volt hallani, hogy milyen szintű jövőképe van a Paritynek a technológia fejlődése és szélesedése kapcsán. Jó volt ezt hallani most, hogy éppen pár nap választ el engem is az INLOCK token smart contractok mainnetre deployálásától.

Hasonlóképpen folyt vér a padlón, amikor Kris Marszalek (MONACO, MCO token és most már a crypto.com tulajdonosa) állta a sarat a TC szerkesztőjével szemben, aki finoman írta körbe, hogy vajon milyen érzés lehet egy scamcoin színeiben ülni a TC-n, aki a közösség átverésével fundingolt. Kris persze bámulatosan adta elő a betanult sablonszöveget és mesélt arról, hogy valójában már 2,5 éve tárgyaltak a VISA-val, de nem fedhették fel ennek részleteit az ICO alatt és különben is… már kész a kártyájuk… Talán az egyik legjobb panel session Guy Zyskind (Enigma) és Sam Cassatt (ConsenSys) között zajlott, akik számomra is újszerűen vázolták fel a smart contractokhoz kapcsolódó identity management és személyes adatkezelés problémakörét. Persze hamar kiderül, hogy itt sincs új a nap alatt, egyszerűen csak az Enigma fogta magát és ténylegesen megvalósította azt, amiről sokan mások csak tudományos esszék és formális bizonyítások keretei között agyalnak. A rendezvény apropója volt, hogy pont a TC-n ütötték le az egyik újabb Enigma Ambassador kinevezését, aki egyébként pont a mi delegációnkkal közösen érkezett Zugba. Ezúton is grat Attilának a kinevezéshez! 🙂

Hosszan lehetne persze még részletezni az előadásokat, még ha egy bizonyos pont után már sablonossá váltak is. De azt kétségtelenül jó volt látni, hogy mind a színpadon, mind a networking részben nagyon sok olyan post-ICO és esablished-crypto-business jelent meg, akik fél-egy évvel a funding után már valóban működő termékkel építették a saját reputációjuk mellett egyben az újabb partneri kapcsolataikat is.

Az egész esemény olyan szinten volt élettel, energiával és lehetőségekkel teli, amit ott a helyszínen befogadni is nehéz volt.

Az esemény jó időre beírta magát a táncrendembe. Ha valaki tényleg bele akar látni abba, hogy mekkora pezsgés is van az árfolyam okozta eufória és letargia hullámai között és megengedheti magának, hogy évente egyszer kiruccanjon egy hétvégére Zugba, annak ott a helye a #TCBlockchain rendezvényén.

#WBSFrankfurt – first impression

Éppen Frankfurtban vagyok a World Blockchain Summiton. Amellett, hogy persze az Inlock kapcsán érkeztem, azért nem feledkezem meg a kriptoblogger mivoltomról sem. Bár maga a konferencia jellegéből fakadóan is a blochchainről kellene, hogy szóljon, de mindettől függetlenül mindegyik második kiállító ICOkhoz kapcsolódó szolgáltatásokat reklámoz és minden második konf speech is vastagon a cryptokról szól.

A konferecia számomra talán legérdekesebb újdonsága, hogy két nagyobb platform provider is megjelent, akik utilty tokenen keresztül adnak szolgáltatást security token kibocsátásra. Mint számomra kiderült Svájc után már Litvániában is engedélyezett a Security Token kibocsátás. Utóbbinál ráadásul az adózás is teljesen ICO friendly. Az ICO célú security token kibocsátások első körös kibocsátása teljesen adómentes (hasonlóan az Észt példához a utility tokenek esetén). A token tradingre pedig 15%-os adót számol fel adórezidens esetén. Szintén hasonlóan az Észt példához, a Litván Security Token issuing esetén is szükséges céget alapítani Litvániában. Ezen lehetőséges megnyílása egy nagyon újszerű piaci rést fog betömni, ahol KKV jellegű céges security token kibocsátással lesznek képesek finanszírozni a működésüket, amiért cserébe profit vagy bevétel alapú osztalékot tudnak osztani valós tulajdonrész kiadás nélkül. Gombamód várható a közeljövőben az ilyen jellegű ICO-k indulása.

Ennél is sokkal érdemesebb tény Nick Ayton szereplése a konferencián:

Emberünk egyfajta legenda a szakmában, aki kifejezetten azzal szerzett hírnevet, hogy miközben egyik oldalról rengeteg sikeres crypto és blockchain üzletet hozott össze, addig másik oldalon napi szinten temeti a bankrendszert. Amit itt az előadásában kapott az XRP (Ripple) és a “boardban ülő sátán ügynöke” (Bernanke), azt keresve se lehetett volna ennél szélsőségesebben megfogalmazni. Az úriemberhez képest John McAfee egy ártatlan bárány.

Kirakott egy olyan slideot, amit annyira clickbait gyanús, hogy inkább csak a továbbra rakom ki… 🙂

Folytatás…

Közönségszavazás – hol tartunk most…

Az előző post kommentjeiben némi különvélemény alakult ki arról, hogy vajon hol is tartunk a crypto marketciklus témában, ezért gondoltam célszerű lenne megkérdezni erről az olvasók véleményét. Bár a nyári uborkaszezon és az amúgy is lappangó érdeklődés miatt közel sem lehet reprezentatív a felmérés, de nekem hasznos lehet a későbbi postok témája és időzítése kapcsán.

A szavazásba a wall street cheat sheet “aggodalom” fázisát követő szakaszokat raktam csak be, hiszen logikusan legalább itt kell már tartanunk. Én személy szerint ezzel elmondhatom magamról, hogy legalább egy teljes ciklust végig éltem a Bitcoin mellett. 2013 év végén nyitottam a kriptopénzek irányába és 2014 év eleje óta számítom magam hívőnek. Vicces módon pont az előző lufi leeresztő fázisában csatlakoztam, amikor éppen 600 dolláros árfolyamokkal  az akkori “aggodalmi” (Anxiety)  fázisban tartottunk. Kicsit későbbről még egy blogbejegyzésem is van, ami pont az akkori kapitulációs időszakban készült. Én azt követően gyakorlatilag végig csináltam a teljes ciklust… Így ma már ‘veteránként’ teljes másként látom a mindezt, ezért is fontos, hogy lássam, hogy az olvasók nagy része miként vélekedik a jelenlegi helyzetről.

Lássuk Ti mit gondoltok, hol is tartunk akkor most pontosan: (A cheat sheethez klikk a fentebbi képre a nagyobb méretért)

Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂

Szóval mi is ez az INLOCK story? Bevezető rész…

A blog fennállásának majd 5 éve alatt feltett szándékom volt, hogy találjak magamnak egy olyan elfoglaltságot, ami a hobbiból kiemelkedve egy önálló – teljes főműsoridős – programmá tud kiemelkedni. Mivel tudtam, hogy a IT fejlesztői és it-sec szakmai tapasztalataim bár jó alapot tudnak adni, de nem feltétlenül érdemes ezekre építeni, mivel ezeket anno egyszer már kimaxoltam egy startupban még 2001-2007 között. Tekintettel arra, hogy addigra már jó tíz éve éreztem (különösen a 2007-es válságot követően), hogy sokkal inkább van hozzám közel a közgazdaságtan, mintsem az IT szervezés, ezért úgy döntöttem, hogy a tudatos építkezés mellett csak jó lenne a hiányos alapokat is befoltozni, ezért belevágtam egy közgáz szakirányú felsőfokú képzésbe is a főállás mellett, amit 2017 nyarán szín jeles szakdolgozattal, védéssel és államvizsgával fejeztem be.

Az öt év alatt alaposan körbejártam, hogy mire is érdemes itt építkezni. Elsőként a befektetési alapokra koncentráltam és mellette komolyabban elemeztem a zöld energia lehetséges gazdasági hasznosítási lehetőségeit is. A befalapokhoz egy igen komplex elemzőrobotot hoztam létre, ami éveken keresztül a blog egyik legnépszerűbb mellékterméke volt. Később ez adta a diplomamunkám témáját is: “BEFEKTETÉSI ALAPOK ELEMZÉSE, VIZUALIZÁLÁSA EGYSZERŰSÍTETT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS CÉLJÁBÓL”

Bár igen korán volt szerencsém rátalálni a blockchainre… akarom mondani, Bitcoinra, de egészen 2013 végéig nem igazán szenteltem neki komolyabb figyelmet. Ez erősen megváltozott, amikor a QE#3 (quantitative easing – amikor az USA nyakló nélkül kezdte el nyomtatni a pénzt a saját kötvényvásárlásához) és a Ciprusi bank game-over melléktermékeként igen sok általam is követett gazdasági médium elkezdett foglalkozni a decentralizált és programozott digitális monetáris rendszer első produktumával, a Bitcoinnal. A korai kalandozásaimat már számos alkalommal leírtam itt a blogon, így most csak a rövidített kiadásra leszűkítve: egy kollegámmal folytatott több hetes intenzív Bitcoin kitárgyalás után én úgy döntöttem, hogy belevágok a Bitcoin bányászatba, ő meg úgy döntött, hogy nem vág bele. Ő azóta is befalapozik én pedig azóta is Bitcoinozok…

Nagyjából tavaly tavaszra ért el nálam a kriptopénz egy olyan szintet, amikor már elmondhattam, hogy – ugyan akkor még főállás mellett –  a a hobbi kinőtte magát és eldöntöttem, hogy itt az ideje a “leap of faith”-nek. A tavalyi évet személy szerint leginkább a tanulással és a tudásmegosztással töltöttem. Mindezzel párhuzamosan már nyár közepétől kezdődően Gergő Péter kolégámmal és üzlettársammal közösen azon agyaltunk, hogy mivel is kellene konkrétan foglalkoznunk.

A földön rajzolgatós napok, hetek és számtalan a kukában landolt terv után… természetesen az élet tálcán hozta el a megoldást. Miközben mi javában még az alapok lefektetésén agyaltunk velünk párhuzamosan több hazai kezdeményezés is megjelent, akik hatalmas történeteket kezdek el megalapozni. Nagyjából ez volt az a pont, amikor (sokak bánatára) a blogon is témát váltottam és a napi jellegű bitcoin és altcoin gondolatkísérleteim helyett inkább ráfókuszáltam arra, hogy mi mindent is lehetne kihozni akár hazai, akár nemzetközi szinten a kriptopénzek különleges világából. Szóval az egyik hazai kezdeményezés korai finanszírozási problémáira kerestük többen is a megoldást, ám bárhogy is futottunk neki a dolognak, mindig oda jutottunk, hogy a likviditási problémát kizárólagosan kripto alapú hitellel lehet megoldani annak volumene miatt. Azt mondanom sem kell, hogy a szeptemberi bullrun kellős közepén mekkora krízis volt egyáltalán csak felvetni is a kriptopénz hitel gondolatát. Azóta szállóigévé vált a communityben a “svájcifrank hitel on steroids” fogalom. Ez önmagában még talán jó poén is lenne, ha nem történt volna meg a kérdéses ügylet, amire kis híján rá is ment egy egész vállalkozás. A “lessons learned” utógondozási fázis közben merült fel Péterben és bennem, hogy úgy egyébként miért is nincs erre kész termék? Hiszen valójában nincs ebben semmi nagy csoda:

Van egy raklap kriptopénzem, amit nem akarok eladni, de fedezetként használva, miért ne kaphatnék rá rövidtávra forint vagy euro hitelt?

Bár a konkrét eset kétségtelenül komoly piaci validációként volt értelmezhető, de korántsem rohantunk előre ész és értelem nélkül. Az nyilvánvaló volt a korai tervezés szintjén is, hogy itt egy olyan szolgáltatásról beszélünk amivel lényegében a jelenlegi globális pénzügyi rendszert akarjuk kiforgatni és eszközként használni a kriptopénzek újszerű felhasználásához és ezáltal az adoptáció elősegítéséhez. Hogy ez mennyire meredek azt így bő fél évvel az elképzelés konkretizálása után is csak megerősíteni tudom. Eredendően egy nagyon egyszerű megoldásban gondolkodtunk: kriptopénz fedezetre peer-to-peer fiat hitel. Az egészet belerakjuk egy smartcontractba és mindenki boldogan használhatja is. 2-3 hónap alatt prototípus és utána kereshetünk is valami újabb kihívást. Ez a kártyavár persze néhány hetes elemzés alatt szépen össze is omlott… A peer-to-peer hitelezés törvényellenes, itthon konkrétan szembe megy a HPT-vel, de a nyugatabbra is brutálisan szét van szabályozva. Ahol mégis működik ott pedig szabad rablás van. Lényegében az adott régió alulfejlett bankrendszerét próbálják pótolni brutálisan magas kamatokkal és szintén magas vissza nem fizetési arányokkal. Mindezt jellemzően egyébként joghézagok kihasználásával.

Folytatás…

Adatvizualizáció a kriptopiaci hatások elemzéséhez

Újabb roppantul izgalmas időszak kellős közepén vagyunk. A kriptovilág referenciamutatójaként aposztrofált Bitcoin árfolyama immáron harmadik alkalommal nézette le a 6000 US$-os árfolyamra, mely szintről egyelőre igen enerváltan próbál újra elpattanni. Jelen pillanatban minden mutatószám inkább további korrekciókat sugall mintsem látványos kitörést. Persze – ahogy szokás mondani – vihar előtt a legnagyobb a csend.

Aki – bármilyen üzletág kapcsán – már foglalkozott nagy mennyiségű adatok statisztikai elemzésével, az pontosan tudja, hogy a bigdata és machine learning címkékbe csomagolt (általában csak a lineáris regresszió szintig jutó statisztikai elemzés…) olyan hasznos adatokat generálhat, amik alapvetően tudják megváltoztatni egy-egy üzleti vállalkozás vagy akár iparág jövőjét. Persze ennek fontos előfeltétele, hogy az adott üzletág rendelkezzen minél több elemezhető nyers adattal. Ezen a téren a blockchain technológiák komoly lépéselőnnyel indulnak, hiszen minden adat nyers formában publikusan elérhető a blokkláncon.

A bitcoin és ‘vetélytársai’ esetében ez a fajta adatelemzés esszenciális része az árfolyamingadozás mögött meghúzódó fundamentális okok megértéséhez. Az elmúlt hónapokban számos ilyen toolt mutattam be itt a blogon kezdve a Bitcoin NVT mutatótól egészen a UTXO vizualizációig. Ezen ‘szerszámos láda’ most egy újabb komoly vizualizációs eszközzel bővül, ami újabb szinten enged betekintést ezúttal nem csak egy-egy kriptopénz belügyeibe, hanem a fiat és kriptopénzek közötti értékmozgásokba is. A grafikonokat a coinlib.io publikálja és napi (24 órás) bontásban mutatják az értékvándorlásokat:

Az ábra számos olyan kérdésre ad választ, amit nagyon sokszor és nagyon sokan felteszünk. Jól látszik, hogy jelenleg a legtöbb új pénz a Bitcoinba áramlik, a Bitcoinon keresztül pedig az Ethereumba, EOSba, Litecoinba és további 20-30 coinba.

Szintén érdekes, hogy jelenleg a három legnagyobb fiat(-like) feeder az US dollár és Japán Yen és a Tether. Ezek aránya közel azonos. jól látszik továbbá az is, hogy míg a hagyományos fiat pénzek (feltehetően új pénz) nagy része a Bitcoinba áramlik, addig a Tether szinte teljesen arányosan ömlik a Bitcoin, Ethereum és EOS kriptókba. Plusz másodvonalként ömlik további 5-6 cryptoba is. (Bitcoin Cashtől kezdve a ETC-ig arányosan)

A fiat típusú pénzek közül külön figyelmet érdemes a Tether, hiszen a Tetherben aggregálódik a bikapiac profitjának nagy része.

Szintén érdekes tény, hogy a tavaly év végén még annyira az egekbe magasztalt South-Korean Won volumenben mennyire alacsony a többi pénzhez képest és ennél is érdekesebb, hogy az újonnan beáramló Won javarészt az EOS-ba áramlik. Pl a tavaly év végén már annyira pártolt és szénné hypeolt Bitcoin Cashba szinte egyáltalán nem áramlik Won.

hasonlóképpen izgalmas a crypto-crypto value flow ábra is. Itt nyilvánvalóan a Bitcoin a nagyvad, hiszen a tőzsdék igen nagy részét a Bitcoin valutapárok dominálnak.

Itt is a vonalak vastagsága és iránya lehet beszédes. Látszik, hogy a Bitcoinból kiáramló vagyon igen nagy része az Ethereumba, a Bitcoin Cashba és az EOS-ba áramlik. Ezek közül az Ethereum valójában javarészt csak újabb hop, hiszen a beáramló vagyon kb 1/3 megy is tovább EOS-ba és további 4-5 egyéb devizába. Ennek oka szintén ugyanaz mint a Bitcoin esetén. Az Ethereum szintén fontos értékpár számos kisebb likviditású kriptopénz fel.

Érdekes adaléka mindkét chartnak a “Bytom” coin, ami szabad szemmel is látható mennyiségű értéket aggregál Ethereumból, Bitcoinból és “Bibox Token”-ből. Ez önmagában is már érdekes tényező lehet egy researchre.

A Bytom egyébként jelenleg 12-13%-os pluszban áll Bitcoinhoz képest a pumpának köszönhetően. A hirtelen jött hatalmas népszerűség mögött a KuCoin által bejelentett BTM Mainnet swap és a jelenleg látszólag kevés alappal rendelkező Binance listázás híre állhat. A Binancera egyébként community votetal kerülhetne be a Bytom, ami kapcsán egyelőre eléggé rosszul állnak. Perpillanat a Fusion és a Pundi X is jobban áll a szavazáson. Utóbbinak igen jól jönne a listázás, mivel egy hete igen komoly mennyiségű tokent loptak el egy tőzsdei hack során.

Vigyázó szemetek az 51%-os támadásokra vessétek!

Az utóbbi időben igen megszaporodtak az 51%-os támadások. Ennek oka igen komplex, de mindenképp érdemes alaposabban foglalkozni vele, mivel a támadások talán legfontosabb tanulsága az, hogy a közösség nagy része etéren kifejezetten alulinformált. A tavalyi évben számos alkalommal írtam már az 51%-os attackról, így most nem tartanék teljes kiselőadást a technológiai háttérről. Sokkal érdekesebb arról beszélni, hogy mégis miért tud egyáltalán kialakulni ilyen típusú támadás, ha egyszer a blockchain technológia világmegváltó attitűdjének kulcseleme az, hogy az ökoszisztéma minden szereplője abban motivált, hogy tisztességes legyen, hiszen ezzel jár jól.

Ez a feltételezés úgy egyébként teljesen igaz… bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A krízispont mindenképpen ott jön el (mindig is ott jött el), amikor több PoW (Proof of Work) konszenzus típusú kriptopénz osztozik ugyanazon a számítási kapacitáson. Aki kicsit is foglalkozott már a publikus blockchainek technológiájával, az pontosan tudja, hogy a blockchaineken belül attól igaz valami, hogy mennyien állítják azt. Ennek megfelelően a hamis is lehet igaz, ha kellően sokan (50%+1 vote) állítják azt igaznak. Az ökoszisztéma minden szereplője rendelkezik bizonyos szavazati mennyiséggel, melynek súlya lehet akár mondjuk a letétbe helyezett értéke mennyisége (PoS), lehet akár birtokolt vagyon mennyisége után delegált szavazatok száma (DPoS) és persze lehet a ‘hagyományos’ elvégzett munka bizonyítéka (PoW) modell is. Plusz emellett lehet másik 82,5 egyéb módszer, ami éppen kipottyan egy matematikus fejéből miközben egy tetszőleges középkori csatát felelevenítő filmet néz éppen, ahol a kékre mázolt képű főszereplő – a beivódott szintetikus festék által kimart – képpel ordítja a freedomot.

Szóval a képlet igen egyszerű (PoW) esetén: Ha van a világon X mennyiségű specifikus számítási kapacitás (legyen mondjuk ez pl az SHA256D), amin osztozik 50-50%-ban két kriptopénz és az összes kapacitás (hashing power) 5-6 nagy poolban összpontosul, akkor igen kicsi rá az esélye, hogy bármelyik fél is ki legyen téve az 51% támadás esélyének, hiszen iszonyatosan magas a risk szemben a rewarddal, mivel a támadáshoz több órán keresztül kell blokkokat gyártani a kamu láncon, majd ha sikerül behozni a +7 vagy +21 blokk előnyt, akkor propagálni a blokkokat és végrehajtani a double spendinget.

Na de mi a helyzet akkor, ha mondjuk az X mennyiségű hashing poweren nem 50-50%-ban osztozik a két kriptopénz, nem pl. 90-10%-ban. Itt már jól látható, hogy a nagy láncon lévő erőforrásokból elég kicsit >10%-ot elvonni ahhoz, hogy a kisebb láncon végre lehessen hajtani a támadást, ami más sokkal kevésbé tűnik annyira krízisnek.

Persze van egy fontos tényező, amit nem szabad ilyenkor sem figyelmen kívül hagyni: a risk/reward ratio esetén fontos kérdés a két lánc közötti értékkülönbözet is.

A nagyobb láncon ugyanis folyamatosan termelődik érték, ha a bányászok tisztességesen bányásznak. Egy összehangolt (51%) támadás esetén tehát a risk/reward ratio-t erősen rontja, hogy az átirányított erőforrások bizony nem termelnek a nagyobb láncon, ami okán bevételtől esnek el a támadók. Egy 90-10%-os megosztottságú majority/minority hashing power lánc esetén, ha a két lánc marketcapja között is 90-10%-os az arán, akkor a támadás miatt átirányított erőforrások sokkal értéktelenebb coint termelnek, pláne, ha valamiért nem is jön össze a támadás sem. Ez persze mindjárt nem is igaz annyira, ha a két lánc (marketcap) értéke a 90-10%-os hashing power eloszlás ellenére más arányszámot mutat.

Vegyük példaként az Ethereum és az Ethereum classic “testvéreket”, akik lényegében javarészt osztoznak az Ethash algon. 1:31,5 a két coin között a hashing power arány, nyilván a Ethereum javára. Ehhez mérten az árfolyamuk aránya 1:39-hez arányban áll a jelenlegi 600US$ ethereumot és a 15.39US$-os Ethereum Classicot figyelembe véve. Ennek megfelelően nem kifejezetten tűnik profitábilisnek egy ETC 51%-os attack az eddig megismert tényezők kapcsán.

Azonban akad itt még egy fontos tényező, amire nem árt odafigyelni, ez pedig az adott algo bányászatának profitabilitása. Jól látszik, hogy a legtöbb algoritmus esetén a mining diffuculty fejlődésre vajmi kevésbé hatott az, hogy kvázi piaci recesszió van. A bányászokat szemlátomást nem érdekli az alacsony árfolyam miatti alacsony profitabilitás, olyan mértékben nő folyamatosan a kapacitás, ami már-már aggasztólag hathat. Az elmúlt 2 napban a Bitcoin hálózaton végrehajtott difficulty adjustment során a difficulty 0,7T-vel nőtt és így majdnem átlépte már az 5T-s értéket. A dolog abszurditása, hogy kerek egy évvel ezelőtt a TELJES difficulty összesen volt 0.678T, tehát csak az elmúlt bő két hétben állítottak üzembe akkora mennyiségű SHA256D hashing kapacitást, amit egy évvel ezelőttig ÖSSZESEN (8 év alatt) állítottak üzembe, kezdve onnantól, hogy Satoshi nekifogott a saját gépén bányászni, majd lecseszte Hanyecz Lacit, hogy a bányászat mellett azért jó lenne, ha néha kódolna is egy kicsit, ha már egyszer core devnek jelentkezett.

Szóval az utolsó faktor az 51%-os attack kapcsán a profitabilitás. Minél inkább nő a konkurencia és ezáltal csökken az aktuális árfolyamhoz képesti profit margin, annál inkább tűnik reálisnak, hogy a jótét bányászok úgy döntsenek, hogy legyalulnak egy minority hashing powerrel rendelkező láncot. Pontosan ez történt néhány napja a ZenCash kapcsán is, ami egyébként egy kifejezetten jó reputációnak örvendő kriptopénz, amit equihash algoval lehet bányászni, tehát a ZCash hashing powerét csapolja. A támadás pillanatában a ZenCash 1000k-s difficultyval funkcionált, amikor a ZCashnek egyébként éppen 9M körül mozgott. Tehát a két lánc közötti arány akkor éppen 1:9-hez állt. Viszonyítási alapként az árfolyamok júni 3-án az incidens pillanatában: ZCash: 250US$, ZenCash 30 dollár körül mozgott. Ergo minimálisan de érdemesebb volt a minority chaint bányászni.

Ehhez hozzájött a tény, hogy január óta a Zcash diffje duplázódott, az árfolyama pedig feleződött. Ennyi elég is volt, hogy néhány jótét lélek a sötétebb utat választva áttereljen némi hashing powert a zen-es csávók hálózatára, majd összerakjon egy double spending attackot, mely során előbb 13k, majd további 6,6k ZEN-t dupláztak, amivel összesen 550.000 dollár értékű coinhoz jutottak és nem mellesleg 30 dollárról instant szaggatták be a ZenCash árfolyamát 21 dollárra.

Az elmúlt hónapokban ez már a sokadik olyan történet, ahol minority chainek szenvednek el 51%-os támadást. A nevesebb történetek között ott volt nemrégiben a Bitcoin Gold és a Verge is.

Tanulság mindebből: Bármennyire is csábító legyen egy minority chain árelőnye, összességében nagyon komoly vakmerőségre vall, ha valaki ilyen láncokon bányászik vagy éppen használ kriptopénzeket. A PoW consensus kriptopénzek között a nyolcadik legnagyobb marketcappel rendelkező ByteCoin 51%-os támadásához kevesebb mint 1000 dollárnyi CryptoNight algo hashpowert kell bérelni. De kifejezetten ígéretes célpont lehet a közeljövőben a MonaCoin vagy akár a ZClassic is. Mindkettő ráadásul equihashes…

EOS Mainnet start – tennivalók

Az alábbi szösszenetet még tavaly augusztusban írtam:

Kétféle token van/volt/lesz az EOS kapcsán. Van a token-sales során kibocsátott, az Ethereum blockláncon létező EOS ERC-20 token, amin keresztül zavarba ejtően sok pénzt vonz be a fejlesztő cég.
Ezen tokenek 1/1-ben lesznek beváltva a token sale után az EOS platform tokenekké. Az ERC-20-as tokenek ezt követően már semmit nem fognak érni éppen ezért teszik azokat non-transferable-vé.

Az EOS platform tokeneket mindenki a platform éles indításakor kapja meg a freezelés után amihez egy preparált (eth wallet privát kulcsával aláírt) üzenetet kell elküldeni 2018 júni 1 után. Az EOS platform tokenek már nem Ethereum blockláncon fognak futni, hanem az EOS saját blockláncán. Az EOS minden szempontból az Ethereum vetélytársa.

Fene se gondolta volna még akkor, hogy valaha is meg fogjuk élni ezt a napot és nem nyeli el a Földet egy fekete lyuk, amit az LHC egyik balul sikerült ütköztetőkísérlete nyit a föld középpontjában… De mivel szerencsére nem így lett, így valóban úgy néz ki, hogy vészesen közel kerültünk a MainNet starthoz. Bár személy szerint még mindig kételkedem, hogy ez össze fog jönni időre, de lényeg, hogy hamarosan eljön az idő, amikor ki kell cserélni a tokeneket.

Tehát, aki tokent vásárolt és meg is akarja tartani a mainnet indulás után, annak lassan elő kell keresnie a wallet privát kulcsát.

Jó hír viszont, hogy a legtöbb exchange ezt teljesen automatikusan megoldja. A kraken pl már egy jó hónapja bejelentette, hogy fel van készülve az átállásra és az összes tőzsdén tárolt EOS-t on-the-fly fogják konvertálni, így nem kell kipakolni a tokeneket saját tárcába. A többi exchange kapcsán javaslom mindenki végezze el – érintettsége esetén – az utánaolvasást és ha talál valamit, akkor esetleg ossza meg itt a tapasztalatait.

Hogy miért tartom még az EOS tokenjeimet egyáltalán? Egyrészt közismerten beteg HODLer vagyok, másrészt hiszek a matekban… Adott egy coin ami nem csak képes az Ethereum mellett alternatívát mutatni, de egyébként sikeresen pozicionálja is magát erre a szerepre. 8x annyi EOS token lesz mint Ether, ehhez képest az ára jelenleg 1/45-öd része az Ethernek.