Közösségi hitelezés INLOCK módra!

Május elején indítottuk el az INLOCK közösségi kölcsönzési funkcióját. Itt az idő, hogy megnézzük miként performál a hazai alternatív finanszírozási eszközök zászlóshajója. A cikknek különös apropót ad az, hogy éppen a napokban kaptuk meg a hivatalos is az információt, hogy az Altfinator program felvette az INLOCKot a “p2p business lending” partnerei közé, ezzel az INLOCK belépett a KKV finanszírozás piacára a közép-kelet európai régió egyetlen közösségi hitelplatform szereplőjeként.

Today, INLOCK is the only peer-to-peer business lending partner of Altfinator in the CEE region!

Hogy mindjárt kezdjem is a fontosabb számokkal: 2 hónapnyi működés alatt: ~1000 sikeres szerződés, ~1,5 millió dollárnyi közvetített kölcsön, a szerződések 8%-a került fedezeti pont elérése miatti zárásra, 250 aktív kölcsönnyújtó (1% alatti lemorzsolódással!) és átlagos 6% körüli APR (éves időszakra vetített kamat) «-» Le merném fogadni, hogy minden egyes szám kapcsán kérdések garmadája merül fel az olvasóban… Nos ebben a hosszú cikkben mindre megpróbálok válaszolni.

Csak röviden azoknak akik most hallanak először az INLOCKról: Az INLOCK egy kripto fedezetű stablecoin kölcsönplatform, ahol a ügyfelek peer-to-peer elven biztosítanak egymásnak likviditást jellemzően rövidtávra. Az INLOCK esetén módszeresen “közösségi kölcsönplatformról” beszélünk annak ellenére, hogy gyakran peer-to-peer lendingként hivatkoznak erre a tevékenységre, ugyanis ennek átirata a (hitelezés) megtévesztő lehet, hiszen a peer-to-peer finance platformok nem hitelnyújtók és legkevésbé sem hitelintézetek, itt sokkal inkább kölcsönnyújtás közvetítés tevékenységről beszéltünk, ami mögött ugyebár nincs hitelpénzteremtés tevékenység.

Tehát az INLOCK nem egy hitelplatform és nem is saját tőkét helyez ki hitelként. Akkor mi is az INLOCK? Az INLOCK egy fedezetbiztosításra specializálódott platform, ahol teljesen automatizálva van a kölcsönökhöz kapcsolódó matchmaking (felek összekötése) folyamat, tehát a feleknek nem listákat kell böngészniük és kiválasztani nekik ami a legjobb, hanem:

Folytatás…

A Bitcoin újra átütötte a 10.000 dollárt

Alig másfél évvel a legutóbbi Bitcoin hype ciklus után ma hajnalban újra átütötte a Bitcoin a 10.000 dolláros árfolyamszintet, sőt egy picit fentebb is kúszott, aminek köszönhetően egy bitcoin ára jófajta hazai fizetőeszközben immáron újra 3 millió forint felett érhető el. Mindez úgy, hogy márciusban még benézett az árfolyam az egy milka alá is…

Az, hogy ennek be kellett következnie és, hogy ilyen mértékben az papírforma volt. De, hogy miért pont most? Ez kétségtelenül az egyik legnagyobb kérdés. Ha ez a kérdés csak bennem merült volna fel, akkor nincs is miről beszélni, de a téma előkerült egy heti rendszerességgel megtartott teleconf beszélgetésen, ahol bizony a megannyi szakértő és elemző egységesen tette szét a kezét.

Így hajnal négykor a Balatonparton (miközben a távoli yacht clubból még most is üvöltetik a 90 évek techno és house slágereit) nem is találhatnák annál jobb témát, hogy elmerengjek ezen a kérdésen.

Mennyivel másabb most a Bitcoin helyzete?

Kezdjük a pozitív oldallal. Hiszen nem először üti át az árfolyam a 10k USD-t, így jöhet a ‘then and now’. Mi minden változott a kripto világ körül az elmúlt bő két évben:

Folytatás…

Kontextus

Gyakran kerülök jómagam is olyan helyzetbe, hogy megpróbálom érzékeltetni a kriptogazdaság méreteit annak bizonyos mérőszámai alapján.

A baj ezekkel a mérőszámokkal, hogy általában nehezen köthetők bármilyen valós életből hozott példához. Ráadásul ezek nagy része finoman szólva is tupírozott. A példa kedvéért érdemes összemérni a legnagyobb forgalmú crypto-exchange teljesítményét mondjuk a NASDAQ napi forgalmával. A eredmény egyrészt lehangoló, másrészt pedig még ezt is beárnyékolja a tudat, hogy a Binance által közölt adatok finoman szólva sem feltétlenül tükrözik a valóságot.

Márpedig a mérőszámok hiánya csak méginkább erősíti a kriptopiacokkal szembeni szkeptikusságot. Ezen problémán hivatott javítani valamennyit a fantasztikus fiatmarketcap.com oldal, ami kétségtelenül hiánypótló e téren. (* sarcasm… *)

FiatMarketCap.com - Bitcoin vs. Hungarian Forint comparation

Az oldal célja roppantul egyszerű: összehasonlítja a világ vezető fiat pénzeinek értékét a Bitcoin értékével.

Olyan hasznos adatokat tudhatunk meg mint például, hogy mennyi sat-ba (satoshiba) kerül az adott fizetőeszközből egy egység, vagy hogy az adott fizetőeszköz összes forgalomban lévő értéke mennyi BTC-vel ér fel.

Hogy hazai példával éljünk: tudtátok, hogy egy forint jelenleg 37 satba kerül, illetve az összes létező bitcoin feléből teljesen fel lehetne vásárolni az összes forintot? Nyilván az utóbbi állítás erős dilettantizmust feltételez, hiszen a kereslet/kínálat eleve alapján ha valaki elkezdené felvásárolni biztcoinból a HUF-ot, akkor egyrészt nagyon hamar elfogynának a coinjai, másrészt pedig nem gyengén felverné a forint árát a kínálat szűkülés okán.

Oké, most hogy elmorzsoltunk néhány örömkönnycseppet a fiat vs btc kontextuson nézzünk néhány konkrét mérőszámot, régen volt már ilyen post…

Folytatás…

The real ecoin has born!

Korábban már írtam egy cikket a “facebook coin” (a.k.a. globalcoin, a.k.a. libra) nevű érdekes jelenségről, de ott a stablecoin sikervárományost csak egy konkrét aspektusból vizsgáltam. Azóta viszont nagyon sokan megkerestek direktben és különböző fórumokon, hogy: “mit is gondolok én erről az izéről“. Alapvetően tartom, hogy az EFBÉCOIN továbbra is egy trójai faló, de időközben egyre több részletet tudtunk meg róla. Például azt, hogy bár valóban stablecoin lesz, de egy konkrét kosárhoz lesz kötve az értéke, amiben a nagyobb világpénzek mellett akár értékpapírok is lehetnek, ennek megfelelően az értéke koránt sem lesz annyira stabil, hanem egy monetáris bizottság döntései fényében valamennyire volatilis lesz. Persze csak éppen annyira, hogy boldog-boldogtalan a digitális arany ígéretet lássa benne.

Ma azt is tudjuk, hogy a meghirdetett 10 millió dolláros beugrót a saját node futtatásához mely cégek perkálták már le. A lista igazán impozáns és nem meglepő módon ott van a rajta több meglévő crypto-space tag is, úgy mint a Coinbase vagy a xapo. Ezen szereplők mellett számos “A” kategóriás nagyágyú is csatlakozott már a kezdeményezéshez, pl.: UBER, Vodafone, eBay, Spotify, és persze a listából nem hiányozhatnak a hagyományos pénzügyi világ jelenlegi vesztesei, akik a saját üzleti jövőjüket látját semmivé porladni, hiszen valójában az elmúlt 20-30 évben homokot próbáltak eladni a sivatagokban, a GlobalCoin vonatra közülük a következő cégek próbálnak felugrani: MasterCard, Visa, Paypal.

Folytatás…

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Létezik olyan, hogy jó hitel?

A végtelenül ártatlannak látszó Facebook féle Libra (Libra Association) monetáris atombombaként készül átértelmezni mindazt, amit a modern pénzügyi rendszerekről gondolunk. Ahhoz azonban, hogy megértsük ennek lehetséges hatását a mélyre kell ásni a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb alkotóelemének: a hitelnek.

A hitel az emberiség egyik legnagyobb találmánya, olyan szintű evolúción ment keresztül az elmúlt évezredekben, amit nagyon kevés más innovációs vívmány tudhat maga mögött. Mindennek ellenére talán a legkevésbé ismert… sőt merem állítani, hogy az egyik leginkább félreismert találmányról beszélünk most. Aki nem érti a hitel működését, az minden rossz forrását látja benne, aki érti, az pedig a modern világunk legfőbb mozgatórúgóját. Ezt a cikket, annak szánom, hogy az olvasóval megismertessem a hitel intézményét és a megannyi kiaknázatlan pénzügyi termék között némi eligazítást adjak.

Az olvasók nagy része nyilván tudja, hogy kicsit több mint tíz éve foglalkozom ezzel a témával és ebből az utolsó bő másfél évben konkrétan a hitel és a kriptoeszközök összeházasításával foglalkozó startupot vezetek. Azonban ezúttal most nem a konkrét termékről (INLOCK) lesz szó… Engedjétek meg, hogy egy kis gazdaságtörténelmi leckével kezdjem. Aki úgy érzi, hogy ez számára már unalomig ismételt, az nyugodtan ugorja át a következő bekezdést.

A hitel intézménye közel egyidős magával az értékmérés és azon keresztül a fizetőeszköz, vagy fizetést helyettesítő csereeszköz intézményével. A hitel működése a kezdetekben végtelenül egyszerű volt. Bizonyos – jellemzően bizalmi, vagy alárendelt – viszony alapján a felek egymásnak likviditást (pénzt) biztosítottak, amiért cserébe elvártak bizony részt az így keletkező haszonból, ami a kamatban testesült meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy ennek a fajta likviditásmenedzsmentnek (kölcsönnek) semmi köze nincs a mára kialakult hitelezéshez, de a történelmi kerekség okán érdemes innen kezdeni. Mindez a maga idejében nagyon jól ment… már persze, ha jónak tekintjük azt, hogy számos történelmi vallás alapját képezi az a dogma, hogy szigorúan tilos kamatért cserébe kölcsönt biztosítani. Az Islamic Banking rendszer a mai napig a kölcsönkamat tilalmára épül. A Biblia is tartalmazza a kölcsönbe adott javak esetén a kamat felszámolását, amit a keresztény egyházak csak az 1400-as években oldottak fel egy furán kifacsart indoklással, ahol a kamat felszámolását a kockázatvállalással mosták össze. Miután a vallás szabad kezet adott, elindult az őrült tempó a hitelintézmények fejlesztése kapcsán. A 16. századtól gombamód kezdtek szaporodni a kereskedelmi bankok Olaszországban, majd Spanyolországban. Mégis a modern bankrendszer alapját Hollandia rakta le, amikor is létrejött az első fractional reserve (részlegesen fedezett) bank, amit ezt követően nagyon hamar átvett számos más ország is és mára szinte az egész világon ez vált a gazdaság alappillérévé. Mára kötelező tartalékráta nem csak, hogy egy számjegyű, de a legtöbb fejlett gazdaságban 1-2% körül mozog, ezzel biztosítva, hogy a hitel mindig legyen és a hitelhez elég csak 1-2%-nyi tőkét zárolni a többi.. ahogy szokás mondani a semmiből keletkezik és a gazdaság teljesítménye van mögötte. Ez a fajta bizalmi alapú pénzteremtési gyakorlat (hitelpénz) alapozta meg a mai fractional reserve bankrendszert.

Fractional reserve avagy részlegesen fedezett/kötelező tartalékráta: a rendszer lényege, hogy egy kereskedelmi bank által nyújtott hitel mögött mindig valamilyen jövőbeli teljesítmény (pl. össz nemzetgazdaság eredmény) áll fedezetként, ennek okán nem szükséges az adott banknak 100%-osan lefedeznie (letétbe helyeznie) a felvett összeg ellenértékét a jegybanknál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 10%-os kötelező tartalékráta esetén ha valaki felvesz 1 millió forint hitelt, akkor valójában ebből 100.000 forintot kap ténylegesen az adott banktól (pontosabban ennyit helyez el letétként az adott kerbank a jegybankjánál) és a további 900.000 forintot gyakorlatilag virtuálisan kinyomtatja az adott bank és így adja oda az ügyfelének. Ugyanez a folyamat a törlesztésnél. A visszatörlesztett 1 millió forintból 900.000 forintot gyakorlatilag “eléget” a bank (mintha nem is lett volna) a fennmaradó 100.000 forinttal pedig fedezi a saját kinnlevőségét.

Folytatás…

Őrület határán

Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.

Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.

A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.

Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.

Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!

Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…

Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…

Bitcoin PizzaDay az Anker’tben!

Május 22 mára igencsak kultikus nappá vált a Bitcoin rajongók táborának, kilenc évvel ezelőtt ezen a napon történt ugyanis, hogy Hanyecz Laci fogta magát és vett két pizzát potom 10.000 Bitcoinért egy köztes szereplőn keresztül. A történetet már olyan sokszor leírtam jómagam is, hogy most nem kezdenék ódákat zengeni a valaha volt ELSŐ valós tranzakcióról. Helyette viszont meginvitálnék mindenkit arra, hogy közösen ünnepeljük meg eme fontos évfordulót.

A Bitcoin Budapest és a Variance közös szervezésében Bitcoin PizzaDay-t tartunk, ahol a szervezők jóvoltából jónéhány szelet – Bitcoinból vásárolt – pizzára is a vendégeink vagytok. Plusz, hogy igazán eklektikusak legyünk, lesz a rendezvényen valami blockchain sör is!

Az esemény helyszíne az Anker’t, időpont május 22 18:00. Ha eljönnél, akkor ezt kérjük jelezd az esemény facebook oldalán: https://www.facebook.com/events/363811640926370/

Konszenzus vs. hatalom

A Bitcoin mint önállóan és mindennemű governance nélkül létező autonóm pénzügyi rendszer folyamatosan támadásoknak van kitéve. Legutóbb épp a mai napon kellett egy potom 40 millió dolláros támadást túlélnie, aminek a tétje az a bizonyos “immutability”, azaz manipulálhatatlanság/módosíthatatlanság volt. Potom 7000 bitcoint loptak ma el a Binancetől, mely egy összehangolt támadás eredménye, ahol ügyfelek API kulcsainak segítségével raktak össze egy nagyobb rablást a támadók. A biztonsági incidens során a Binanceben felmerült, hogy a nagyobb bányászok bevonásával egy rollbacket hajtatnak végre, amivel visszacsinálják a kérdéses kiutalást, melynek már a felvetése is azonnal komoly felháborodást okozott a közösségben. De ne szaladjunk ennyire előre…

Folytatás…

Mégis mi az a Bitcoin?

Régen volt már ez a téma kitárgyalva. Egyrészt nem árt az ismétlés, másrészt pedig ne feledjük el, hogy napról napra egyre több ember teszi fel ezt a kérdést…

Lássunk erre egy frappáns választ: A Bitcoin a világ első kriptopénze, melyet a világ első publikus blokklánc hálózata működtet. Mégis mire jó? Egyszerűen arra, hogy értéket küldj és fogadj bárkinek és bárkitől legyen bárhol is a világon, amihez semmi másra nincs szükség mint egy számítógépre (vagy mobiltelefonra) és internet kapcsolatra. Mégis miért forradalmi ez? Szemben minden más eszközzel, amivel pénzt lehet küldeni interneten keresztül ez az egyetlen megoldás amivel úgy tehet ezt meg, hogy nem kell megbíznod egy közvetítő félben. Tekintettel arra, hogy nincs semmilyen köztes szereplő a Bitcoin nevezhető a világ első nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrájának. A nyilvános ebben az esetben annyit jelent, hogy mindez úgy érhető el bárki számára, hogy egyetlen üzleti szereplő sem birtokolja azt.

Persze már ma is rendelkezünk nyilvános információs infrastruktúrákkal, például a weboldalak vagy az email, ezeket nevezzük egységesen Internetnek. De az egyetlen nyilvános fizetési rendszerünk a pénz volt ezelőtt, máshogy a papírpénz mely kizárólagosan csak szemtől-szemben történű műveleteknél használható. A Bitcoin előtt, ha valakinek szerettünk volna kifizetni valamit távolra telefonon vagy Interneten keresztül, akkor ezt nem tehettük meg nyilvános infrastruktúrán keresztül, helyette privát bankoknál vezetett számlákat kellett használni és a küldés feltehetően számos további privát bank által vezetett számlákon haladt át. A Bitcoin esetén a nyilvántartás maga a nyilvános és transzparens blokklánc és bárkinek van arra joga, hogy újabb tételeket adjon ehhez a nyilvántartáshoz mikor át akar utalni bitcoint valaki másnak. És bárki – függetlenül a nemzetiségétől, vallásáról vagy nemétől teljesen ingyenesen tud számlát nyitni és fogadni bitcoin utalásokat. A Bitcoin az első a teljes világ számára elérhető nyilvános pénz. A Bitcoin tökéletes? Nem, ahogy az email sem volt az, amikor feltalálták 1972-ben. A Bitcoin sok szempontból nem tekinthető még jónak, nem fogadják el mindenhol, ritkán használják a vételár meghatározásánál és biztosan nem alkalmas a stabil értéktartásra, de mindezek ellenére működik arra amire való.

Folytatás…