Lightning Network kibeszélő

Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán,  amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.

mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?

Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.

mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?

Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.

mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…

Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.

mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?

Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?

mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?

A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.

mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?

Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.

Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.

Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.

mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?

Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.

Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?

A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.

Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?

Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.

Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?

Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.

Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?

Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.

Mesélsz a watchtowerekről?

A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…

#SmallBlockers vs. #BigBlockers

Újra felütötte a fejét itt a blog komment szekciójában az immáron közel 3 éves vallási harc, aminek célja a Bitcoin közösség megosztása és egymással szembe osztása. A jó öreg tézis: Small Blockers vs Big Blockers.

Egyből az elején kifejteném, hogy ez továbbra is személyes blog és a kérdésben természetesen elfogult vagyok, nem célom tudományos alapon igazolni vagy cáfolni bármit is, eleve nonszensz szerintem már a felvetés is, de azt hiszem időszerű újra feltenni a kérdés: vajon melyik megközelítés a követendőbb?

Egy kis kitekintés a téma kapcsán: A Bitcoin definíciója szerint egy önálló digitális termékosztály, ami kapcsán igen sokáig fel sem merült, hogy szükség lenne mellette “altcoinokra”. Eredendően Satoshi ráadásul eléggé rugalmasra is tervezte az egész protokollt. A 10 perces blocking time, az unlimited block size és persze a true 0-conf egy olyan settlement layert hozott létre, ahol a kis tranzakcióknál akár másodpercek alatt lehetett tranzaktálni, a nagy értékű tranzakcióknál pedig legfeljebb egy óra alatt el lehetett érni a teljesen jóváhagyott állapotot. Ahogy Satoshi ezt megálmodta: technológiailag adott volt az, hogy ez a rendszer simán block size szinten elérje a VISA szintű (akár 20k tx/sec) szintet amennyiben az internet és az asztali számítógépek teljesítménye abban az ütemben skálázódik, ahogy azzal az alkotó számolt.

Ezen nagy szabadságfokot azonban egyszer csak (mindenféle magyarázat nélkül) maga Satoshi Nakamoto húzta keresztbe az r103-as releassel 2010 július 15-én, amikor is implementálta a kódba a max block size paramétert, melyet akkor 1Mb-ra állított be. Többen is megkérdezték ezt követően, hogy mi volt ennek a célja és mi lesz vele később, melyre a szokásos szűkszavú módján Nakamoto csak ennyit válaszolt: “Később növelhetjük…”

Ez a limitáció Satoshi távozásával a kód szerves része maradt, ami végső soron a mai napig nem változott, bár a SegWit protokollnak köszönhetően mára a blokkok között nem ritka 1,5Mb-os darab sem.

Hogy mi volt Satoshi elképzelése az 1Mb/block limit kapcsán arról semmilyen evidencia nem ismert, bárki is állít erről bármit az a saját elképzelése, következtetése. Mindenesetre ez a változtatás végső soron az alkotó egyik leginkább megosztó döntésévé vált.

A BigBlockerek álláspontja szerint ez az érték a demand fényében bármikor állítható, hiszen miért ne lehetne az érték 8Mb, 32Mb vagy akár 1Gb/1Tb amennyiben ez kell a népnek. Tény, hogy a 1Mb-os block méret határ az egyik fontos oka annak, hogy ma nagyon sok “fast and cheap settlement” altcoin létezik, ami mind a Bitcoin lassú és “drága” értéktovábbító képességét hivatott megoldani. Ha annyi bitcoinom lenne, mint amennyi projekt indult az elmúlt 3 évben a “New Bitcoin” címkével… nos akkor nagyon sok bitcoinom lenne…

A BigBlocker (BB) kezdeményezés egyik nagy vezéralakja – Roger Ver – számos alkalommal kifejtette, hogy neki csak az a fontos, hogy a Bitcoinnal bármikor lehessen vásárolni kávét és erre a block size növelés lenne a megoldás, ám mivel ennek kapcsán nem született konszenzus (Ver szerint egy tudatos manipuláció eredményeként), ezért elveszítette a Bitcoin a “medium of exchange” képességét.

Ezen a ponton talán érdemes is rátérni a Small Blockers (SB) vonalra. Hiszen bárki számára logikus következtetés lehet, hogy a blokkok méretét növelni KELL, ha erre van szükség. Mit is mond a BB propaganda a SB-kről: felelőtlen tech idióták, akiket nem érdekel a bitcoin jövőve, csak az, hogy uralkodjanak a kódon, nem értenek az üzlethez és különben is a megvették őket a nagybankok és szándékosan ártanak a Bitcoinnak. Ja és a SegWit hülyeség és bug, a lightning network pedig vaporware… azt hiszem mindent leírtam.

Lesöpörve az asztalról a propaganda hamuját nézzük, hogy mi is a valódi motiváció a SB mögött:

A Small Blockerek fontosabbnak tartják a Bitcoin ideológiáját, mint annak az aktuális adott üzleti potenciálját. A Bitcoin eredendően egy szabad és független pénzügyi rendszerként jött létre, ami technológiai alapon biztosítja, hogy bárki tudjon önállóan validálni, tranzakciót közvetíteni vagy fogadni anélkül, hogy ehhez bármilyen függőségbe kerülne mások szolgáltatásaitól. Jelenleg erre a Bitcoin képes. Ahogy sokszor gúnyosan mondják: a Bitcoin nodet akár egy kávéfőzőn is bárki el tudja futtatni.

Aki a Bitcoinból csak annak árfolyamán látja és lelkesen hajtogatja, hogy “digitális bizbasz, nincs mögötte semmi csak spekuláció”, annak nehéz elmagyarázni, hogy mit is jelent a pénzügyi szuverenitás, az hogy nem függesz mástól, más jó szándékától, hogy rendelkezhess a vagyonod felett. A világnak azonban egyre nagyobb részén ez a fajta szuverenitás alapvetően sem adott. Számukra a Bitcoin maga a pénzügyi szuverenitás.

Márpedig ennek a szuverenitásnak az alap tézise, hogy megvan a jogod arra, hogy TE magad ellenőrizz mindent, amihez persze kell egy full node. Tehát mindenki kell, hogy rendelkezzen egy full nodeddal? Ha valaki NEM csak spekulációs céllal birtokol BTC-t… nos, akkor igen. Alapvető szemantikai hiba azt gondolni, hogy a bányász nodeok validálnak. A bányász nodeok CSAK confirmálnak és a peer-to-peer hálózati jelleg miatt semmi garancia nincs arra, hogy ha egy idegen nodehoz csatlakozol, akkor onnan valód tranzakciókat fogsz kapni. Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha egy SAJÁT nodeon validálsz minden tranzakciót.

A bányászok confirmálnak… de a validációt mindenkinek magának kell elvégeznie a saját full nodejával.

Mielőtt bárkinél is elgurulna a gyógyszer az olvasokkal kapcsán: A validálás természetesen nem azt jelenti, hogy TE kézzel fogsz átnézni minden tranzakciót. Csak annyit jelent, hogy egy olyan full nodeot használsz, aminek kapcsán TE magad gondoskodsz annak az integritásáról.A full node integritásvédelmét az adja, hogy csatlakozva a peer-to-peer hálózathoz szépen elkéri az összes blokkot, amiket tételesen ellenőriz, így nem csak rögzíti a blokkláncot, de validálja is annak minden blokkját.

Ezen a pontos sikerült is feltárnom a BigBlocker vs SmallBlocker álláspont egyik legfontosabb valós ellentétét: A Small Blockerek szuverén pénzügyi rendszer akarnak, ahol nem teljesül a fiat pénzek annyira gyűlölt “system of control” tulajdonsága. A Big Blockerek viszont szívesen feladják ezt a szuverenitást azért cserébe, hogy bármikor ihassanak egy kávét…

Hogy mi az a system of control? Ez a modern pénzügyi rendszer egyik legfontosabb befolyásoló tulajdonsága. A világ fizetőeszközei mindig is birtokoltak bizonyos szintű ‘system of control’ tulajdonságot, de ez különösen felerősödött amikor a US dollár lett az egyetemleges világpénz és gyakorlatilag elkezdtünk mindent ahhoz képest mérni. Ezen tulajdonságot különösen felerősítette Nixon döntése, mely szerint leválasztották az US dollár értékét a fizikai biztosítékról. A döntés egyrészről nagyon fontos volt, hiszen így a világhatalom a fizikai erőfitogtatás szintjéről a gazdasági erőfitogtatás szintjére emelkedett, másrészről viszont brutálisan felerősítette a fiat pénzeken keresztül gyakorolható kontrollt. Ha egy ország nem úgy viselkedik, ahogy a vele szemben álló nagyhatalom diktál, akkor elég némi gazdasági szankció és máris jöhet a jobb belátás lényegében fegyveres konfliktus nélkül is. A fiat pénzeken keresztül gyakorolható drasztikus külső kontroll lehetőségét írjuk le a “system of control” tulajdonsággal. Ennek ellenpólusa a pénzügyi szuverenitás, ahol az adott nemzet, állam vagy akár magánszemély közvetlen módon nem kontrollálható.

Ezen a ponton azt hiszem kicsit ki kéne fejteni, hogy mi köze az 1Mb block size-nak a pénzügyi szuverenitáshoz. Jelen pillanatban egy átlagos 1,5 Mb-os block teljes validálása és abban a saját tranzakciók kikeresése nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe egy átlagos szerveren. Ez egy gyengébb gép esetén (pl maradva a jó öreg raspberry pi-nél) sem lényegesen több. Egy tetszőleges RPC library használata esetén is a blokkok teljes validálása (mondjuk pythonból) bőven megvan 10 másodpercen belül. Ám minél komplexebb kódokat engedünk meg a blockchain szintjén annak az átfutási ideje annál inkább növekszik.

Nézzünk erre egy konkrét példát? Legyen az Ethereum… Aki hozzám hasonlóan rákényszerül arra, hogy saját Ethereum nodeot üzemeltessen mondjuk egy halom smartcontract folyamatos használata miatt (pl. token issuing), az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz syncben tartani ma már egy saját nodeot. Az, hogy a nodehoz SSD kell ma már alap, de hogy egy mai felső kategóriás notebookon nem tud folyamatosan syncben maradni a parity node az több mint bosszantó. A 14,5 másodperces block time és az átlagos 20-30kB-os blokkok feldolgozásába még egy nagyon komoly, csak erre fenntartott node esetén is be-be csúszik néhány 1 másodperc feletti blokk validálás:

geth output egy 2 magos Xeon E5-2686 (2.3GHz), 8Gb ramos és SSD-s szerveren

Tehát az Ethereum komplexitású blockchain esetén 10 percenként átlagosan 40 blokk keletkezik, amik átlagosan ~6000 tranzakciót tartalmaznak. Egy komolyabb szerveren csak a blokk validálása 10 percenként fél percig tart.

Ugyanez az én saját notebookomon (i5/3.1GHz, 16Gbram, SSD) már átlagosan 57 másodpercbe kerül. Ami blokkonként átlagosan már majdnem 1,5 másodperc. Mindez 14,5 másodperces átlagos block kibocsátási idővel… Nem csoda, hogy a gépem időről-időre lemarad. Ha csak 24 óráig nem fut a gépemen a parity (mert végső soron azért nem csak erre tartom…), akkor akár 1-2 óráig is eltarthat amíg behozza a gép a lemaradást.

Jól látható, hogy amikor emberek azon problémáznak, hogy pl az Ethereumot vajon miért nem skálázzák onchain… akkor bizony itt az a magyarázat, hogy erre nem nagyon van lehetőség.

Csak, hogy ne legyen annyira egyoldalú a postban a véleményem, így megkérdeztem a hazai közösség egyik tagját, aki nagy mennyiségben futtat különböző nodeokat üzleti célokra (Fusion Solutions), hogy mégis ma mi kell ahhoz, hogy valaki fenn tudjon tartani egy ethereum nodeot. A válasz pedig a következő volt:

Az SSD jó, bár nvme szintű lenne a jobb. közepes asztali CPU és 8Gb ram elengedhetetlen. Az energiatakarékos eszközök, mint pl Rasberry PI, tablet, notebook nem ajánlott. A nodeok futtatása nemsokára központi feladattá válik. Egy gyengébb gépen ha az ember le van maradva egy nappal, annak a szinkronizálása akár több órába is telhet. […] Ja és a hddt mindenki felejtse el. A hybrid megoldások sem jöhetnek szóba.

Na de térünk is vissza a Bitcoinra… Mit is szeretnének a Bitcoin Cash fan BigBlockerek:

  • 1GB-os, vagy akár terabyte méterű blokkokat, amikkel közel végtelenné növelhető  a másodpercenkénti tranzakció szám, mindehhez fenntartva a 1 satoshi méretű fee-t, sőt ha van már mód, akkor menjünk le subsatoshi szintre.
  • A jelenlegi 10 perces blocking time csökkentését 1 percre.
  • A jelenlegi erősen limitált opcode készletet feldúsítani számos számos komplexebb utasítással, ami fontos alapja lehet annak, hogy a Bitcoin Cash-en is lehessen olyan komplex smart contractokat futtatni, mint pl az Ethereumon.
  • Ha már egyszer near-infinite a blocksize és subsatoshi a fee, akkor pedig használjuk is ki ezt pl a memo.cash szintű szolgáltatásokkal, amikkel pl twittert lehet csinálni a blokkláncból.

A blokkok validálása idő és energia igényes feladat. Minél komplexebb a kód, minél több a tranzakció és minél gyorsabb a blocking time, annál több kell ezekből, amiket egyre inkább lehetetlen “otthoni” körülmények között megteremteni. Jól látszik ez az Ethereumnál is, ahol a fejlesztők nem mernek tovább onchain skálázni, helyette a sharding felé lépnek tovább.

A BigBlockerek szószólói azonban kvázi tudomást sem vesznek minderről. A Bitmain és a nChain egy perces blocking timeról és akár Terabyteos blokkokról álmodik… És kinek lesz ehhez erőforrása? Természetesen a Bitmainnek és az nChainnek. Ahogy a Bitmain az ASIC fejlesztésekkel szépen lassan kisajátította Satoshi álmát, mely szerint mindenki képes lesz a saját asztali gépvel blokkokat generálni és valódi játékelméleti verseny fog zajlani. A bányászat biznisz sikeres centralizálásával (1 db monopol gyártó) jogosan felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés? Ha már a Bitmain  és az – nChain partnere – a coingeeks birtokolja a hashing power nagy részét, akkor mégis miért ne ők birtokolhatnák (gyárthatnák és üzemeltethetnék) az összes olyan gépet is, ami képes elviselni azt a terhelést, amit a zárt ajtók mögött megálmodnak a BigBlocker promininsek?

Satoshi még 2008-ban ezt írta erről a trendről:

At first, most users would run network nodes, but as the network grows beyond a certain point, it would be left more and more to specialists with server farms of specialized hardware. A server farm would only need to have one node on the network and the rest of the LAN connects with that one node.

És majdnem napra pontosan 10 évvel később elmondhatjuk, hogy igaza lett: Tényleg arra tart a BigBlockerek hálózata, hogy eltűnjön a szuverenitás és eltűnjön a trustless a hálózatból. Ezeket pedig egy újabb pénzügyi nagyhatalom felé gyakorolt hamis bizalom váltja le. Csak ezúttal ezt a világhatalmat nem FED-nek, World Banknak vagy éppen jegybanknak nevezzük, hanem nChain-nek és Bitmainnek. (Akik ráadásul még össze is balhéztak a saját BigBlocker jövőképükön…)

Hogy miképpen működik a BigBlockerek jövőképe? Úgy, hogy mindenki használjon SPV walleteket, hiszen az SPV walletek is tudják validálni a saját tranzakciókat, igaz csak block headerből, ráadásul a legtöbb a saját full nodejára csatlakozik, nem is véletlenszerűen és semmilyen valós garanciád nincs arra, hogy az adott node tényleg azt a konszenzus ágat követi amit a legtöbben “Bitcoinnak” hisznek. Tavaly az év második felében már majdnem sikeresen lezajlott egy nagyon komoly SPV wallet támadás a hálózat ellen a SegWit2X kezdeményezés kapcsán, amit több tényező mellett az akadályozott meg, hogy közel egy év alatt jelentősen sikerült elterjeszteni a Bitcoin Core fejlesztőknek azt a szemléletet, hogy a full node az egyetlen komolyan vehető védelem a hardforkok ellen.

22-es csapda?

Röviden összefoglalva az eddigieket: A SmallBlocker megközelítés zsákutca, mert a blockméret limitálása erősen visszaveti az adaptációt és használhatatlanná teszi a networköt, míg a BigBlocker megközelítés tovább centralizálja a hálózatot annak erőforrás igénye szempontjából, amivel elveszítik az egyének a pénzügyi szuverenitásukat, amivel lényegében pont ugyanoda jutnak, ami elől elvileg menekülni akartak volna.

Tehát elmondható, hogy az egész crypto világ egy zsákutca? Elmondható, hogy Satoshi álma egy tévedés és végül “játszottunk egy jót?” Szó sincs erről. A Bitcoin mögött lényegében egy hatalmas fejlesztői bázis és egy még inkább komoly üzleti érdekkör tömörül, aminek egy része (Bitcoin Core devek főleg), hithűen próbálják megtalálni azt a középutat, ami megoldás lehet erre a 22-es csapdájára. Felismerve az onchain skálázás centralizálódó hatását – amit feltehetően (saját véleményem alapján) Satoshi is felismerhetett, amikor behúzta a kéziféket – inkább egyéb alternatívákat hoznak létre. Erre jó példa a napi szintű költések biztosítására egyre inkább alkalmas (bár még gyerekcipőben járó) lightning network. De ugyanúgy fontos mozaik a “Liquid network”, ami pont ellenkezőleg a “fizetőképes” nagyszereplők számára nyújt two-way pegged sidechain funkciót, amin keresztül pl az exchangek tudnak  egymás között néhány perc alatt Bitcoin cserélni oda-vissza. Mindezt fix monthly cost mellett. Mind a Liquid, mind a Lightning leválaszt egy-egy nagy terhelést a Bitcoin onchainről.

Hogy jó irány-e az, hogy a Blockstream kisajátítja a Liquiden keresztül a Bitcoin nagyvállalati forgalmát és saját üzletet épít rá? Egyértelműen nem, de az én szememben még mindig sokkal jobb mint az, hogy az nChain és a Bitmain az EGÉSZ blokkláncot ki akarja sajátítani azzal, hogy olyan feltételeket teremt, amiben hagyományos élő ember már képtelen saját full nodeot futtatni.

A Blockstream/BitcoinCore vízióban legalább megmarad a pénzügyi szuverenitás lehetősége és az, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mi a valid és mi nem az.

Lesz valaha 1Mb-nál nagyobb Bitcoin block?

Egyrészt már most is van, de ez ugye a SegWit trükközésnek köszönhető. Viszont, ha a base blockokat nézzük, akkor erre elvileg minden lehetőség megvan a Bitcoin blokkláncon is. Bár az elmúlt 9 hónap ezt sehol sem indokolja. A Bitcoin Core csapat nem a MA problémáira fókuszál, hanem a holnapra. Ez persze baromi aggasztó azoknak, pl tavaly évvégén belefutottak a hatalmas mining feekbe, ellenben jól látszik, hogy 9 hónappal később csak-csak kijönnek már azok a fejlesztések, amik akkor még csak “vaporware” álomnak tűntek. Ráadásul a SegWit tx-ek aránya is már karcolgatja a 50%-ot blokkonként.

Mindazonáltal bármennyire is ódzkodnak a CoreDev-ek; a blokkok méretének növelése hosszabb távon elengedhetetlen. Hiszen mind a Lightning Network, mind a Liquid Network esetében nagyon fontos, hogy az onchain tx-ek tervezhető módon kerüljenek bele a soron következő blokkba, ellenkező esetben az egész modell sérül. Ehhez viszont szükséges, hogy valóban indokolt esetben növelni lehessen a blokkok méretét.

Konklúzió?

Aki BigBlocker az a MA problémájával foglakozik és azt nyers erővel akarja megoldani figyelmen kívül hagyva, hogy ennek milyen hosszútávú veszélyei vannak. Fontosabb az, hogy ma meg lehessen venni a kávét Bitcoinból, mint az, hogy 15-30 év múlva ennek oltárán már csak 20-30 full node lesz a világon, amik ugyanúgy 3-4 szereplő kezében lesznek, ahogy most a bányászat is lényegében ugyanennyi szereplő kezében összpontosul. Viszont lássuk be azt is, hogy az erősen centralizált bányászat kevésbé jelent komoly veszélyt, hiszen a bányászok incentívája sokkal inkább indokolj a tisztességet magatartást, mivel számukra ez a kifizetődőbb, ráadásul egy esetlegesen átengedett double-spending vagy inflation szinte azonnal kiderül a független full nodeok validálása során. Ezzel szemben ha valóban ‘halandó ember’ számára már képtelenség lesz full nodeot futtatni, akkor lényegében megszűnik a decentralizált blockchain értelme: a decentralizáció és a független validálás. A BigBlockerek a mai hálózatot egy végleges valaminek tekintik, amin már nem kell fejleszteni, elég azt skálázni. Jó az úgy ahogy van…

A SmallBlockerek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a MA problémáit és görcsösen ragaszkodnak a szuverenitáshoz valamint ahhoz, hogy előbb legyen kész a jövő problémáira reflektáló technológia, majd utána nyúljunk esetleg a skálázáshoz. A decentralizáció jegyében meghozzák azokat a kompromisszumokat, hogy a gyors tranzakciókat layer2-re kell terelni, az üzleti hasznosítást pedig sidechainekbe. A SmallBlockerek a mai hálózatot egy bétának tekintik, ami egyfajta spekulatív játékszer, de látják azt a távoli jövőt, ahol ez valóban egy komoly pénzügyi rendszer lehet, amihez azonban még nagyon sok fejlesztés szükséges.

Ez a két út áll a Bitcoin és annak közössége előtt…

Nick Szabo magyar földre téved…

Sokszor írtam már itt a blogon Nick Szabo kapcsán [1] [2] [3]. Nem kevés szervezéssel és utánajárással sikerült elintézni, hogy Nick idén novemberben hazánkba látogasson és egy előadást tartson a B-Day 2.0 (Blockchain Budapest) rendezvényen. Legjobb tudomásunk szerint ez lesz az első alkalom, hogy a magyar felmenőkkel rendelkező kriptográfus és informatikai mérnök hazánkba látogasson. Bár nem hiszem, hogy bárkinek is be kell mutatni Nicket, de ha mégis, akkor Nick munkásságának köszönhetően ismert ma számunkra a digital contract (smart contract) és a digital currency (cryptocurrency). Már a kilencvenes évek közepén megírta tanulmányát a smart contractokkól és  a “bitgold” névre keresztelt esszéje 10 évvel előzte meg a Bitcoin whitepaperjét. Pont ezek okán sokan élnek azzal a feltételezéssel, hogy Nick Szabo közvetlenül tagja lehetett annak a csoportosulásnak, ami álnéven publikálta a Bitcoin whitepapert.

Nick Szabo 2014-ben egy hivatalos megkeresésre adott válaszában tagadta, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto. Mindez ha igaz, ha nem, akkor is elmondható, hogy fontos szereplője a kripto scénának. Nick egy nagyon izgalmas előadással készül a novemberi konferenciára, melyről egyelőre részleteket nem oszthatok meg, de mindenképp érdemes lesz meghallgatni.

Nick mellett persze számos egyéb izgalmas előadó is várható, melyek listája folyamatosan fog felkerülni a rendezvény honlapjára. A rendezvény időpontja: November 8-9. A helyszín pedig ezúttal (stílusosan) a Bálna lesz.

Aki nem vett még jegyet a rendezvényre, de tervezi, hogy ellátogat, az továbbra is használni tudja a VARIANCE kuponkódot, ami 20% kedvezményt biztosít a vételárból.

A rendezvény kapcsán két fontos információra hívnám még fel a hazai blockchain startupok figyelmét:

  • Lehetőség lesz a rendezvényen kiállítóként megjelenni, jelenleg még akad néhány kiállítói hely. Ennek kapcsán Szilágyi Imivel érdemes felvenni a kapcsolatot: +36-70-7788-211
  • A rendezvényen debütál a Variance HUB is, ami egy demoday keretei között ad rövid pitch lehetőséget azoknak a startupoknak, akik még nagyon korai (ötletelési) fázisban léteznek csak és szeretnék bemutatni ötletüket szélesebb plénum előtt. A Variance HUB ezen demoday-en fogja elindítani azon programját, aminek fő célja az lesz, hogy egységes keretet biztosítson az ötlet fázistól, a technológiai kutatáson át egészen a tőkebevonásig. A programról részleteket szintén a konferencián fogunk ismertetni. Aki szeretne rész venni saját startupjával, vagy annak ötletével a demodayen, az kérem írjon egy rövid bemutatkozó levelet az info@variance.hu címre.

Bitcoin maximalizmus

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

Bitcoin végre megérett az ETFre :)

Ezt így itt hagyom, mert annyira jól mutatja, hogy mennyire érett a Bitcoin piac az ETF-re. Különösen mióta a Bitmex gondoskodik a mindennapi fun-fun-fun-ról a brutális margin pozícióknak köszönhetően:

Alig 20 perc leforgása alatt likvidáltak 10 millió USD értékben long pozikat (stop loss) egy leszúrással (6300->6100), majd onnan egy laza pumpával néhány ezek bitcoin megvásárolása mellett feltornászták az árakat 6500 US$ felé, amivel kivégeztek további 6,5 millió dollárnyi short pozit. Mindezt csak a Bitmexen.

Mélyponton a crypto világ…

Ha csak az elmúlt napok történéseit akarnám összeszedni, akkor is bőségesen volna miből mazsolázni: sorra dumpolják le vagyonukat az egykoron nagyreményű ICOk, az ebből fakadó Ethereum árfolyam zuhanás és a minig reward harmadolás (3ETH->2ETH) hatására a világ igen nagy részén vesztette el profitabilitását a bányászat (nincs ez másként a többi crypto esetén se…). Mindezek hatására az Ethereum hálózat hashpowere szinte pillanatok alatt zuhant a márciusi pontra és valószínű, hogy ez még koránt sem a legrosszabb állapot.

Időszerű-e már temetni a dolgokat? Pezsgőt bonthatnak a cryptoszkeptikusok, hiszen igazolást nyert, hogy egyszer volt budán kutyavásár? Ezt a cikket eme kérdések megválaszolásának kívánom szentelni.

Jómagam immáron majd öt éve kavarodtam bele a kriptopénzek különös és legfőképpen hektikus világába. Aki a blogot régebb óta követi egy dolgot pontosan tudhat: Mindig is Bitcoin maximalista voltam. Szinte alig-alig írtam a blogon altcoinokról, még akkor is, amikor mindenki Cardano vagy éppen Tron mániában élt. Nyilván emögött nincs semmilyen profétisztikus vízió. Egyszerűen az összes altcoint technológiai workaroundnak tartom, amik nem azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy újat alkossanak (mint ahogy azt tette a Bitcoin), hanem mindösszesen csak azt, hogy jobbak legyenek mint a Bitcoin. Ha egy zavarodott hasonlattal akarnél élni, akkor ez olyan, mintha pl.: Anglia kibocsátana egy “GB-USD” nevű pénzt, amire annyit mondana, hogy ez az új USD, és mondjuk felsorolna egy-két érdekes feature-t. Talán erre a hasonlatra legjobban a Bitcoin Cash és egyéb Bitcoin klónok esete az igazak, amelyek már nagyon jobbak sem akartak lenni, mindösszesen megelégedtek a “mi vagyunk az igazibb Bitcoinok” frázissal. Ebből a ‘futottak még’ kategóriából alig néhány cryptopénz tudott csak kiemelkedni. Gondolok itt pl az Ethereumra vagy éppen a privacy coinok közül a Monerora, avagy a ZCashre. Így utólagosan(?) persze adott a kérdés, hogy megérdemelték-e pont ezek a kiemelkedést.

Az altcoinok szárnyalása és elbukása nem első alkalommal következik be a crypto világ rövidke történelme alatt. 2014-ben közvetlenül az előző nagy Bitcoin lufi után alig negyed év alatt 92%-ról 76%-ra zuhant a Bitcoin piaci dominanciája, amikor megszületett a Ripple és mindenki azt kiáltotta ki az új Bitcoinnak. A következő nagy kanyar 2015-ben következett be, amikorra újra visszaküzdötte magát a Bitcoin 92%-ra, majd onnan negyed év alatt újra 75%-ig zuhant, ezúttal az éppen akkor szénnél hypeolt Ethereum és a theDAO okán, amit követően elindult a “nagy altcoin korszak“… Biztosra merem venni, hogy ez az időszak fontos gazdaságtörténelmi pont lesz, amit egykoron majd a dotcom lufi szerencsevadász IPOjaihoz fogunk hasonlítani.

Miről szólt a 2016-2017-es időszak: “Vacak és rossz a Bitcoin… le kell cserélni…” és jöttek is sorra a kompetítorok, amik gyorsabbak, titkosabbak, okosabbak voltak. Az eredmény pedig a Bitcoin piaci dominanciájának mélypontja lett: 32%. Persze a sokak által vizionált flippening még ekkor sem érkezett el.

Hosszan elemezhetném, hogy szerintem miért nem történt flippening, de ez a cikk most nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy hol is tartunk most és – szerintem – milyen jövő várható. Június 24-én szavaztattam meg az olvasókkal, hogy vajon hol is tartunk a Wall Street cheat sheet szerinti pszichológiai piaci ciklusokban. A legtöbb szavazat, akkor a tagadás fázisra érkezett. Bár nem kizárt, hogy a kérdést az adott válaszok miatt sokan félre értelmezték, azonban elnézve a chartokat két érdekességre lehet felfigyelni:

  • Június 24 volt a jelenlegi Bitcoin krízis egyik mélypontja. Az akkor elért támaszt egyelőre nem tudta áttörni – lefelé – újra az árfolyam.
  • Ugyanez a támasz azonban szinte azonnal megdőlt az összes altcoinnál. Azóta is folyamatos tőkekivonás zajlik az altokból, aminek látványos része táplálódik vissza a Bitcoinba.

Idén a Bitcoin majdhogynem megduplázta a piaci dominanciáját. Hogy tudott ez úgy megtörténni, hogy mindeközben a Bitcoin árfolyama továbbra is a 6000-7000-es sávban oldalazgat? Természetesen úgy, hogy alig fél év alatt közel 200 milliárd dollár tűnt el az altokból. A február végén még közel 300 milliárd dollárnyi összegzett altcoin portfolió mára 86 milliárdra zsugorodott.

Mint Bitcoin maximalista, mindezt én így látom: a Bitcoin tovább menetel a maga útján, továbbra is hiszem, hogy egy alulról épülő csendes pénzügyi forradalomnak vagyunk a szemtanúi, mely forradalomban mindig is lesznek fellángolások. Az elmúlt bő két év az altcoinok által generált lufiról szólt, ami méretesre fújta persze a Bitcoint is. Amikor egyes ígéretesnek kikiáltott altokban akár 1000x érték áramlik be a vak reményért cserébe, akkor ne csodálkozzunk, hogyha a valódi értéket tartalmazó Bitcoinba is bőven jut abból a bizonyos levegőből. Hogy van-e valódi érték a Bitcoinban? Azoknak, akik naponta használják és akiknek napi szinten ennek a léte ad munkát, azok számára biztosan van.

Persze úgy a korrekt, ha egy picit beszélek a jövőképről is. Ehhez azonban fel kell tenni néhány nagyon fontos kérdést:

Miért nem volt képes egyetlen altcoin sem túlszárnyalni a Bitcoint? Lesz-e valaha olyan altcoin, ami képes lesz erre?

A Bitcoin nem csak egy pénz és nem csak egy technológia. A Bitcoin valójában egy ideológia, egy alternatív pénzügyi rendszer víziója. Akinek a kriptopénzek csak annyit jelentenek, hogy “megveszem, mert majd felmegy az ára“…  annak ebből vajmi kevés jöhet át. Számukra a Bitcoin a buta kriptopénz, ami lassú és drága a mining feeje… uhh, de sokszor megkaptam ezt itt a blogon. Azonban néha (… nagyon sokszor) a kevesebb többet ér. Jól látható ez most pont az Ethereum kapcsán. Az Ether hátán felnövekvő ICO-k, most hálátlan kölyökként dumpolják az ERC20 hordozórétegét a 200 dolláros árfolyam alá, ahonnan lássuk be… a két számjegyű árfolyam sem tűnik már annyira irreálisnak…

Szóval jövőkép… Bitcoin maximalistaként továbbra is hiszem, hogy rossz lóra tesz, aki a Bitcoin ellen fogad. A Bitcoin árfolyama újra a tavalyi évben oly sokszor emlegetett “eredeti növekedési csatornában” található. Szóval megérkeztünk újra abba a sávba, ahol lennie kellene az árfolyamnak, ha nincs az altcoin éra és nincs a lufi. Ez persze nem azt jelenti, hogy innen már nincs lefelé. Továbbra is hiszem, hogy a Bitcoinnak is kijár újra a 80+%-os korrekció. Épp úgy, ahogy kijárt 2011-ben és 2014-ben is. Ez pedig vizionálja a 3000-4000 US$ közötti bottom-line-t. Persze én lennék a legboldogabb, ha ez a predikcióm (sem) jönne be…

Meglátásom szerint a Bitcoin még hosszú időre az életünk szerves része marad… sőt egyre fontosabb szerepet fog betölteni.

Most jelenleg aktívan folyik a technológia fejlesztése. Januárban még boldogan blogoltam a Lightning Networkről, amire azóta sajnos nem sok időm jutott, de fontos, hogy a mainneten azóta már 115 BTC-nyi csatorna van nyitva és folyamatosan terelődik oda át a mikrotranzakciós forgalom egyre jelentősebb része. Amit biztosan vélelmezek:

  • A Bitcoin, annak minden hátrányával együtt… továbbra is az ‘értékek internetének’ alapvető infrastruktúrája lesz.
  • Ahogy a legutóbbi bear market időszakban, így az elkövetkező hónapokban és években is azok a szolgáltatások lesznek igazán nagy durranások, amik a Bitcoinra építkeznek és arra alapozva hoznak létre újabb és könnyebben elérhető szolgáltatásokat.
  • A mainstream adaptáció legnagyobb akadálya továbbra is az, hogy infrastruktúrát akarunk építeni, szolgáltatások helyett. Holott a kettőnek folyamatosan kellene együtt épülnie.

Startup SCAMtológia – második felvonás

Az előző (első) fejezetben inkább vicces és ‘nigériai herceges’ SCAMeket mutattam be, ami akkor érheti az ember fiát, ha úgy dönt, hogy széles kör számára (világpiac) próbál egy megoldást biztosítani és ehhez egy közösséget építeni. Ezen a rögös úton rengetegen jelentkeznek be, hogy szó szerint most azonnal szeretnének neked segíteni eljutni az áhított célhoz.

Vannak akik segítenek és persze vannak olyanok is akik inkább ártani akarnak. Ezen utóbbi téren mutatnék be két példát. Előbb egy kézenfekvő, utóbb pedig egy ilyencsak megdöbbentőt:

“Fizess vagy oda a projekted”

A projekt első percétől vártuk, hogy mikor jelennek majd meg a “feltörlek/leDOSollak/stb” támadók, akik váltásdíjért cserében mondanak csak le erről a tervükről. Ezek a kéretlen támogatók kb. egy hónapja jelentek meg az #INLOCK projekt körül. A legtöbb egyébként alapvetően jó fej volt, megkérdezte, hogy végezhet-e egy teljes secuity scant, amiért cserébe csak 1-2 Ethert kér, őket rendszerint betereltük a Bug Bounty programba és volt közöttük olyan jelentkező is, aki kifejezetten komoly segítséget nyújtott. De volt a jelentkezők között egy igen arrogáns idióta is, aki ékes angolsággal (érts: I DDoS you or pay 5 ether to not”) közölte, hogy most akkor földbe döngöli a projektet, ha azonnal nem fizetjük ki neki a váltságdíjat. Kb. fél éve vagyunk felkészülve erre a típusú támadásra. Természetesen cloudflare védi az inlock.io-t, ami megfelelően fel van paraméterezve, a website pedig egészen eddig egy közepesen erős cloud gépen futott, ami addig lazán elbírta a terhelést. A barátunk neki is fogott a roppantul szofisztikált támadásának (értsd nekifogott kb 800 sessionből GET / HTTP/1.0-t) hívogatni. Igazodva a könnyen jött terheléses teszthez gyorsan felskáláztuk a szervereket a megfelelő szintre, átbillentettük a cloudflare-t a “we are under attack” módba, majd végig néztük, ahogy a cloudflare szépen lassan kizárja a támadót és megköszöntük az idiótájának, hogy ingyen és bérmentve segített behangolni a szervereket a szükséges szintre. Ezután még néhány óráig próbálkozott különböző egyéb tartalmakkal, de nem igazán sikerült neki elérnie semmi számottevőt. Az elmúlt egy hétben már megszűntek az ilyen jellegű támadások…

“A világjáró magánbefektető”

Bár elég sok private dealünk volt az INLOCK kapcsán, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer egy private deal ügyintézője fog felhívni bennünket direktben, hogy az ügyfele be akar fektetni. Ne értsétek félre, nem gondolom, hogy ez ne történhetet meg, hiszen van ennyire jó az INLOCK, de azért ez nem feltétlenül így szokott zajlani.

Az emberünk bejelentkezett és előadta, hogy rendszeresen pitchel a megbízójának és a legutóbb bemutatott három ICO investment közül az ügyfele az INLOCKra fókuszált rá és természetesen azonnal szeretne befektetni még a public sale előtt. Viszont éppen a világot járja és kérdés, hogy tudnánk-e vele találkozni valahol EU-ban. Kiderült, hogy a hét második felben Svájcban lesz, de most éppen Olaszországban van. Jeleztük, hogy egy telefonhívásra biztosan nem fogunk repülőre űlni bő egy héttel az ICO indulása előtt, de nyitottak vagyunk arra, hogyha megtudhatunk ennél több információt az ügyfélről, akkor mérlegeljük az ajánlatot. Természetesen jött a millió euro feletti mézesmadzag és az, hogy az ügyfél nemsokára az USA-ba repül. Alapvetően ez az a pont ahol droppoltuk volna az egész ügyet, de ekkor már éreztem, hogy ebből akár egy jó cikk is lehet, hát belementünk a játékba és jeleztük, hogy alapvetően nyitottak vagyunk a dealre. Meg is kaptuk az infót, a magánbefektető Milánóban van ehét közepén és ott kéne találkozni. (éppen ma kellene kirepülnünk).

Egy kis kitérő Milánó kapcsán:

Valószínűleg nem mindenkinek tiszta, de az elmúlt félévben (köszönhetően a bear marketnek) a cryptok és különösen a bitcoin és ethereum kereskedésnek igen drasztikusan nagy volumene terelődött át OTC piacra. Az elmúlt fél évben jómagam is több százerez bitcoinnyi deal felkérést kaptam úgy, hogy egyébként semmi közöm ehhez a piachoz (csak úgy hátha alapon…) Ezt a piaci átrendeződést nagyon hamar leadaptálta a scammer piaci is, ennek az egyik nagy fellegvára Milánó, ahonnan folyamatos keres minden privát OTC dealert egy csoportosulás. A story általában ugyanaz: Itt van egy nagy halom euro (értsd milliós nagyságrend), amit nagyon gyorsan szeretnének átváltani bitcoinra. Tudják utalni is, de akkor is személyesen kellene találkozni. Hol máshol, természtesen Milánóban. Én személy szerint két olyan jóembert ismerek, aki odament néhány száz(!) bitcoinnal és üres zsebbel jött el onnan… Plusz három embert beszéltem le sikeresen ugyanerről a csalásról.

Szóval az apró kitérő után különösen érdekes lett, hogy pont Milánóban kellene találkozni. Ekkor még nem nagyon tudtuk, hogy miről is szól az egész történet. Valamiféle ICO előtti emberrablást és váltságdíjat vizionáltunk a gyanútlan hopium kajálóknak, ezért elkezdtük lenyomozni a titokzatos magánbefektető és annak ügyintézőjét, akit hogy máshogy is hívhattak volna mint “Vincent Lehman”…

Van egy zárt csoport, ahova csak futó ICO managerek kapnak invitálást és azonnal eltávolítják a kéretlen bepróbákozókat. Bedobtuk oda a kapott információkat és szinte perceken belül jött is a megoldás. Bár jellemzően nem szívesen beszélnek a negatív tapasztalataikról pláne ha végül csalás áldozatai lettek esetleg – viszont annyira bicskanyitogatóan arcátlan ez a csalási kísérlet és látva egy-két hozzászólást a csatorna egyébként passzívabb szereplői is becsatlakoztak a beszélgetésbe. Még engem meglepett, hogy mennyire szerteágazó ez a hálózat és mennyi variánsa létezik a sztorinak.

Az egyik válasz ez volt:

“I think I was on a meeting with the same guy in Milan, Italy. He told me in phone that he want to invest in ICO, but on a meeting he said he want to invest 500k but can pay only in cash, which is very strange. There was one more guy from Germany at the same day, he got the same offer as me and also haven’t accepted the cash payment.”

Egy másik futó ICO managertől ennél is durvábbat kaptunk:

“Sziasztok, egy nagyon hasonló hívást kaptunk mi is Svájcból. Az állítólagos real-state üzletágban érdekelt üzletember nagyon érdeklődik cryptovilág felé és szeretne minimum 500k Euro-t befektetni, de csak cashben tudja odaadni. A második hívás után azonnal megszakítottunk velük minden kapcsolatot, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy ez csak egy pénzmosási akció.

De van itt egy másik érdekes történet is, ami sajnos újabb bizonyíték az ICO CEO-k nagyfokú naivitására. Felhívott bennünket egy indiai üzletember, aki a saját állítólagosan family officeának a CEOja, ami 1 milliárd dollárt kezel éves szinten ami a saját élelmiszer és üdítő üzletből származik. Szeretett volna beinvesztálni 1 millió USD-t a private saleünkbe, de ahelyett, hogy utalt volna BTC-t vagy fiatot, inkább nyitni akart egy escrow számlát egy Dubai banknál. A számlán egy drága és hitelesített kézzel festett képet helyezett volna el ami igazoltan többet ér 1 millánál. Ezt követően emberünk megkapja a tokenjeit, amiket csak AKKOR fog kifizetni, hogyha a tokennek az ára a törzsdéken bármikor meghaladja a kibocsátáskori árfolyamot. Amennyiben mégsem fizetne, akkor természetesen a képet megkapja az ICO cég fedezetül. Mondanom sem kell a deal megkötését követően soha nem hallottak a másik félről többé és természetesen a kép sem került hozzájuk…”

Plusz egy extra érdekes válasz:

Egy indiai akcentusú ember hívott fel és jelezte, hogy szeretnének cashben befizetni 1 millió eurót, de kérnek vissza ethereumban 900k-t euronyit. Ha ez nem pénzmosás, akkor nem tudom mi más lehet az…

Még hosszan tudnám sorolni a kapott válaszokat, hiszen különböző kontextusban majd mindenkit megpróbálnak bepalizni és a jelek szerint ez néha be is jön nekik. Szóval bár a fejemben, már-már Homeland szintű emberrablásokat és váltságdíjakat vizionáltam a megkeresés kapcsán és természetesen a film már lepergett addig a szintig, amíg a TEK szabadit ki bennünket a fogságból, de sajnos itt is csak egy egyszerű gazdasági csalásról beszélünk, aminek alapja a hiszékenység (#hopium).

Bár szívesen és jókat szórakozunk az ilyen és ehhez hasonló eseteken azonban meg kell jegyezni, hogy ezeknek könnyen lehet fatális végkimenetele is. Egy-egy naívabb CEO simán elutazik egy számára ismeretlen országba/városba, természetesen taxit küldenek elé a reptérre is – a díszlet egyébként úgy-ahogy stimmel is. Ezután valószínűleg a taxi nem a Hiltonba viszi, hanem egy sötét sikátorba ahol nem az álombefektető várja hanem pár mérges úriember… Ha elképzeljük, hogy egy átlagos fiatalokból álló startup vezetői vajon mennyi élet/üzleti tapasztalattal és dörzsöltséggel rendelkeznek különösen elszomorító, hogy ezek a hiénák ezt könyörtelenül ki is használják. Vajon hány projektet tettek így tönkre, vagy hány ígéretes fiatal tehetség tett le a tervéről (vagy rosszabb) “köszönhetően” ezeknek a gengsztereknek.

Végtelen mennyiségű bitcoinról álmodott Satoshi?

Bár ma már szinte mindenki tudja, hogy soha nem lehet több bitcoin mint 21 millió (egészen pontosan annál egy picit kevesebb…), de ha valaki rászánja az időt, akkor azt fogja látni, hogy ezen limitáció sehol nem található meg sem a whitepaperben, sem a Satoshi által publikált első bitcoin core kódbázisokban. Ezt a véges számú limitációt (finite monetary supply) csak 2014-ben implementálták, Pieter Wuille BIP-0042-es beterjesztése nyomán.

Persze ez nem jelenti azt, hogy Satoshi tényleg végtelen mennyiségű bitcoint szeretett volna látni, ellenben egy igen vicces teóriával indokolta az eredeti kódot. A kód lényegében azt tartalmazta, hogy – a jelenlegi metódusnak megfelelően – 210.000 blokkonként (4 évente) feleződik a reward, onnantól 32 ciklusig nem feleződik (hiszen 0 satnak a fele is nulla). Ám a második 32-es ciklus után újra indul a ciklus, így 64 ciklussal (tehát 64×4=256 év) a genezis blokk után újra 50 BTC lenne a block reward. Ezen sajátosság abból fakad, hogy a block jutalom felezést Satoshi nem egy fix feltétellel kezelte, hanem egy 64 bites int érték shiftelésével, ami bizony 64 shiftnél túlcsordul a referencia C++ implementáció esetén.

Satoshi ezt a sajátosságot (ami a legvalószínűbb, hogy simán csak egy binary shift bug volt, amit nem gondolt végig eredendően…) azzal indokolta, hogy a Bitcoin tervezésekor a természeti kincsek jellemzőire próbált építeni, ahol pl teljesen logikus, hogy miután kimerült egy komolyabb forrás, akkor az emberek újabb lehetséges források felkutatásába kezdenek. Azaz, ha a végtelenségig kiszipolyoztunk egy aranybányát, akkor jelentős idővel később csak találunk egy újabbat. Ennek megfelelően 1024 évente négy egyenrangú szimbolikus “aranybányát” tártak volna a Bitcoin bányászok.

Tehát ha maradt volna az eredeti kódbázis, akkor mindösszesen már csak ~240 éves kellett volna várnunk arra, hogy újra 50 BTC legyen egy kibányászott block jutalma…

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Egy szemfelnyitó hétvége után… TechCrunch Blockchain@Zug

Amikor az ember hónapokon keresztül csak egy konkrét témának szenteli szinte minden idejét, akkor hajlamos arra, hogy beszűküljön a látómezeje és erősen befolyásoltá váljon a saját csatornáinak közhangulata által. Az elmúlt fél év a crypto világban igencsak negatív megitélésben telt, már-már letargikus hangulat lengi körül a közvéleményt, amit erősen kihangsúlyoz a mainstream sajtó hozzáállása és persze maga az árfolyam trend is. Nyilván hosszan lehet ecsetelni, hogy úgy egyébként a teljes idővonalas trendvonal továbbra is bullban van és ott is marad egészen 4000 dolláros Bitcoin árfolyamig, de  véletlenül sem szeretném sokadszorra is elkövetni azt a hibát, hogy emelt dózisban adagolom a #hopiumot. Még akkor sem, ha egyébként nem nagy titok, hogy azért a háttérben brutális fejlesztések folynak, de ha az ember nem látja ezt a saját szemével, akkor nehezen szentel ennek komoly figyelmet.

Az elmúlt heteim nagy részében több konferencián is részt vettem Európa szerte, melyet előző héten a TechCrunch Blockchain rendezvénnyel pecsételtem meg Zugban. Zug közismerten az európai kripto közösség egyik legnagyobb bázisa, amit persze a helyszínen nem igazán lehet feltétlenül tapasztalni. Egy kicsi svájci városról beszélünk, ahol az utca embere vajmi keveset tud az alulról épülő pénzügyi forradalom csodás vívmányairól. Persze kétségtelenül szemet szúrt, hogy több szállodának a halljában is beleütköztünk egy-egy General Bytes Bitcoin ATM-be. Ahhoz, hogy valaki jobban szembesülhessen a “cryptovalley” feelinggel, nem árt, ha akad kint néhány ismerős, vagy ne-adj’ tud magával vinni valakit, aki járatos a Zug-is crypto scénában. Persze a TechCrunch hatására nem kicsit pörgött fel a svájci kisváros, többen is megemlítették, hogy brutálisan sok a “turista”.

A Zug-i cryptovalley hangulat magában is megérne egy külön cikket, de most inkább koncentrálnék a TC-re és a címben már említett szemfelnyitó élményekre. Kétségtelenül leírhatatlan élmény volt személyesen összefutni és röviden beszélgetni az esemény nagyágyúival, úgy mint Vitalikkal és pl CZ-vel (Binance CEO), de ha túllépünk a celebeken, akkor nekem személy szerint sokkal inkább érdekes élmény volt találkozni azokkal az üzleti szereplőkkel, akik még egy éve sem léteznek a piacon, de idén már a TechCrunch nagyszínpadán virítanak. Nagyon sokszor kerül elő a crypto világ kapcsán, hogy a beömlő mérhetetlen mennyiségű pénz ellenére nincsenek valós produktumok, termékek, megoldások.

A sokadik nemzetközi networking konferencia után az ember hajlamos azt gondolni, hogy a TechCrunch sem szól másról mint az üzletelésről, ami nyilván nem alaptalan feltételezés az előtérben hömpölygő sárkányfűárusok végtelen hadán átvergődve, azonban a színpad ilyen szempontból mondhatni szent. Aki felkerül a színpadra egy “firechat” session keretei között… na ott nincs politikai korrektség. Felemelően – már-már Robin Hoodi szinten – volt fenomenális látni, ahogy darabokra szedték Jutta Steinert, aki a Parity képviseletében próbált magyarázkodni a tavalyi limbo fiaskók miatt, persze ugyanennyire jó érzés volt hallani, hogy milyen szintű jövőképe van a Paritynek a technológia fejlődése és szélesedése kapcsán. Jó volt ezt hallani most, hogy éppen pár nap választ el engem is az INLOCK token smart contractok mainnetre deployálásától.

Hasonlóképpen folyt vér a padlón, amikor Kris Marszalek (MONACO, MCO token és most már a crypto.com tulajdonosa) állta a sarat a TC szerkesztőjével szemben, aki finoman írta körbe, hogy vajon milyen érzés lehet egy scamcoin színeiben ülni a TC-n, aki a közösség átverésével fundingolt. Kris persze bámulatosan adta elő a betanult sablonszöveget és mesélt arról, hogy valójában már 2,5 éve tárgyaltak a VISA-val, de nem fedhették fel ennek részleteit az ICO alatt és különben is… már kész a kártyájuk… Talán az egyik legjobb panel session Guy Zyskind (Enigma) és Sam Cassatt (ConsenSys) között zajlott, akik számomra is újszerűen vázolták fel a smart contractokhoz kapcsolódó identity management és személyes adatkezelés problémakörét. Persze hamar kiderül, hogy itt sincs új a nap alatt, egyszerűen csak az Enigma fogta magát és ténylegesen megvalósította azt, amiről sokan mások csak tudományos esszék és formális bizonyítások keretei között agyalnak. A rendezvény apropója volt, hogy pont a TC-n ütötték le az egyik újabb Enigma Ambassador kinevezését, aki egyébként pont a mi delegációnkkal közösen érkezett Zugba. Ezúton is grat Attilának a kinevezéshez! 🙂

Hosszan lehetne persze még részletezni az előadásokat, még ha egy bizonyos pont után már sablonossá váltak is. De azt kétségtelenül jó volt látni, hogy mind a színpadon, mind a networking részben nagyon sok olyan post-ICO és esablished-crypto-business jelent meg, akik fél-egy évvel a funding után már valóban működő termékkel építették a saját reputációjuk mellett egyben az újabb partneri kapcsolataikat is.

Az egész esemény olyan szinten volt élettel, energiával és lehetőségekkel teli, amit ott a helyszínen befogadni is nehéz volt.

Az esemény jó időre beírta magát a táncrendembe. Ha valaki tényleg bele akar látni abba, hogy mekkora pezsgés is van az árfolyam okozta eufória és letargia hullámai között és megengedheti magának, hogy évente egyszer kiruccanjon egy hétvégére Zugba, annak ott a helye a #TCBlockchain rendezvényén.