Csak, hogy Imrének igaza legyen

Ui: Létrehoztunk telegramon egy offtopic csoportot, mivel már kezelhetetlen volt a napi több száz kriptopiaci komment, ATH-zás, elemzés, hírek megemlítése. A csoport teljes nyilvános, aki úgy érzi, hogy szorosabban is szeretné követni a piaci fejleményeket, annak erre tessék:

INLOCK OFFTOPIC telegram csoport

Bitcoin: 10 millió ok az ünneplésre!

Eltelt egy újabb év. Immáron 12 éve ezen a napon indult el a ma ismert Bitcoin hálózat, mely azóta is töretlen lendülettel és lelkesedéssel szolgálja ki a felhasználók igényeit. Vajon a Bitcoin képes volt beváltani, a korai hívők világmegváltó ábrándjait? Erre ma biztosan nem lehet még azt mondani, hogy igen. De ami tény az tény: 12 évvel később a Bitcoin egy megkerülhetetlen eszköze lett a digitális érának, ami különösen egy olyan helyzetben tud felértékelődni, mint az elmúlt egy év, amikor alapvetően kellett újraértelmeznünk azt, hogy mit is gondolunk olyan fogalmakról, mint pl: szabadság vagy közösség.

Mégis lesz nyugdíjad. Te már érted a bitcoint?
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Méta utca.

A Bitcoin a saját létezése mellett azonban sokkal többet adott már eddig is. Hiszen puszta létével indította el azt a digitális érték forradalmat, ami azóta olyan eredményeket termelt ki, mint pl. a smart contract platformok. A folyton változó, fejlődő és megújuló digitális világban, valahogy megnyugtató érzést kelt, hogy létezik valami olyan dolog, amibe beleírt információk nem vésznek el, nem törlődnek, nem módosulnak és várhatóan a teljes emberöltőn keresztül elérhetők maradnak. Lássuk be kevés olyan dolog van a ma ismert interneten, ami változatlanul elérhető lenne akár csak 5-10 éves távlatban.

A Bitcoin a bankok Robin Hoodja. Aki nem hiszi, járjon utána!
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. Deák tér, metró

A világ végérvényesen megváltozott és ebben a Bitcoin szerepe elidegeníthetetlen. Mára már nem kérdés, hogy létezhet pénz anélkül is, hogy azt egy kormány bocsátaná ki és létezhet értékmérő, aminek az értékét senki nem kontrollálná, aminek nincs felügyelete, nincs folyamatosan variált szabályrendszere, amit a világpiachoz igazítanának. Létezhet egy digitális értékmérő anélkül, hogy ez emberiség egy szűk csoportja döntené el, hogy mi számítson értéknek a nagy többség számára.

A Bitcoin nem tökéletes, nem hibátlan. Nem oldja meg a világ problémáit és nem is eszköze a vagyon újraelosztásának. A teljes piaci kapitalizációja alig 627 milliárd dollár, így az árfolyamát egyelőre még könnyedén tudják manipulálni a nagyobb piaci szereplők… De szépen lassan növekszik. Évről-évre egyre nagyobb szeletet kihasítva a globális tortából.

Ma még nem kell hozzá időgép, hogy ne maradj le. A bitcoin a jövő pénze. A jövőd pénze.
tisztabit kampány plakát 2017-ből. Bp. M1-M7 közös szakasz

A mai napnak ráadásul különleges apropót ad, hogy pont most lépte át a Bitcoin a 10 millió forintos árfolyamot.

Visszatekintés a 9. és 10. születésnapi postokra, sok-sok érdekességgel:

Az arany értékének mítosza

Közismert tény: egy befektetési termék minél szélesebb körben ismert, – minél inkább kommercializálódik – annál inkább nem tud már befektetési termékként funkcionálni, hiszen valami akkor tud jó befektetés lenni, ha kellőképpen kevesen játszák azt meg.

Erre az elvre viszont rendre rácáfol az arany, hiszen a mai napig széles körben az egyik leginkább elterjedt befektetési termék, ami válságállóságát már számos alkalommal bizonyította a modern pénzügyi rendszerben is. Ezen tény alapozza meg az arany értékállóságának mítoszát.

Két éve írtam egy részletesebb cikket, ahol az inflációt és az aranyat is alaposabban cizelláltam. Ha nem olvastad volna az erről szóló cikket, akkor itt az ideje bepótolni:

Miért is állítom, hogy az arany értékállósága mítosz?

Ha ránézünk az arany historikus árfolyamára, akkor a következőt láthatjuk:

forrás: macrotrends.net (link)

Alapvetően az ábra egy hosszútávon jó befektetés képét sugallja, ami egyébként éppen nemrégen volt ATH-n, megközelítve a 2000 dolláros történelmi árfolyamszintet. A fentebb idézett korábbi cikkemben már bemutattam, hogy mindez miért is lenne fals megállapítás, hiszen ha az inflációval korrigált ábrát nézzük, akkor bizony rá kell ébrednünk, hogy az arany kizárólag 1970 és 1990 között volt jó üzlet, azóta pedig csak oldalazgat.

Amivel van azért egy pici logikai probléma…

Ha adott egy közel véges számú eszköz, aminek darabárát egy inflálódó pénznemhez viszonyítjuk, akkor alapvetően elvárható, hogy az árfolyamba beárazódjon az évenként bekövetkezett infláció. Mindez különösen a következő vizualizáció fényében tűnhet érdekesnek:

the rise and fall of the dollar

Az ábra a dollár elmúlt 100 évét mutatja. Pontosabban azt, hogy az 1913-as dollár vásárlóértéke minként alakult az elmúlt 100 évben, a különböző konjunktúra/recessziós időszakokban, illetve a fontosabb világgazdasági történések eredményeként.

Mint látható az ábrán, a dollár vásárlóereje 100 év alatt a századára csökkent, mely nem tűnik megállíthatónak, különösen egy éppen zajló recessziós időszakban.

Adott az arany, ami elvileg egy értékálló és válságkerülő eszköz melynek dollárban mért árfolyama az elmúlt 50 évben 300%-ot emelkedett és másik oldalról adott maga a dollár, aminek a vásárlóereje ugyanezen vizsgált időszakba lényegesen nagyobb ütemben zuhant. Nincs itt valami anomália?

A válasz igen komplex, számos olyan tényező van, ami befolyásolja az arany világpiaci árát, lásd friss kitermelés, illetve az arany hasznosítása a kereskedelemben, stb.

De összességében sajnos tényként kezelhető, hogy az arany kifejezetten rossz befektetés volt az elmúlt 50 év nagy részében.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számos olyan limitált darabszámú értékálló eszköz van a világon, aminek az árfolyamába igenis évről-évre pontosan beárazódik az infláció. Erre jó példák a műkincsek és az olyan limitált darabszámban készült tárgyak, mint pl a svájci manufaktúrák luxus órái. Ezeknél az eszközöknél és műtárgyaknál pontosan érvényesül a meghatározott darabszámon keresztüli érték.

Ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az arany árfolyama erősen manipulált. Ezzel persze senkit sem nagyon tudtam meglepni, hiszen aminek lehet manipulálni az árát, azt nyilván fogják is manipulálni. Lényegében elmondható, hogy az arany látszólag a modern világtörténelem egyik legnagyobb befektetési átverése. Az árfolyam alakulása alapján az a kép alakul ki az emberben, hogy bizonyos érdekkörök szinte generációkon keresztül árasztják el a piacot ezáltal mesterségesen mérsékelve az arany árfolyamát és tompítva azt, hogy megjelenjen benne az inflációs hatás. Hisz lássuk tisztán: ha az arany olyan nagyon jó befektetés lenne, akkor ki akarna állampapírban vagy bankbetétekben tartani bármit is?

Mi vár az aranyra? A digitalizáció korában, amikor már a magyar jegybankelnök is digitális pénzről beszél és nem rest egy Bitcoin slide előtt pózolni a közgazdász vándorgyűlésen… nos az arany mítosza kezd megkopni. A fiat pénzek még hosszútávon velünk fognak maradni valamilyen formában, így a piacok folyamatosan fürkészik azokat a limitált mennyiségben létező eszközöket, amiknek az értékállósága az infláció mértékével korrigálódik évről évre. Márpedig az arany nem ilyen eszköz, szemben akár műtárgyakkal, vagy éppen az olyan digitális eszközökkel, mint a Bitcoin. Ha az arany az lenne, aminek a belénk plántált tudás alapján lennie kellene, akkor az arany árfolyamának pontosan olyan ütemben kéne növekednie, ahogy az elmúlt 10 évben növekedett a Bitcoin értéke…

A Bitcoin mindenképpen érdekes alternatíva, hiszen nem hamisítható, senki nem tud több bitcoint gyártani, mint amennyi az éves kibocsátás. A meglévő Bitcoinokat nem lehet lefoglalni, nem lehet duplikálni és semmilyen olyan ismert támadási mód nem létezik, amivel duplán lehetne elkölteni a hálózaton ugyanazt a bitcoint. A Bitcoin véges számban létezik és a friss kibocsátása tervezhető. Pontosan tudjuk, hogy ma mennyi van belőle és azt is nagy biztonsággal tudhatjuk, hogy egy év múlva mennyi lesz. Mindez ráadásul digitálisan létezik, anélkül, hogy egy központi játékos írná a játékszabályokat. Nem véletlen, hogy egyre több befektető kezdi belelátni a Bitcoinba ugyanazt az értéktároló tulajdonságot, amit egykoron az aranyban látott.

Hisz ne felejtsük el: A Bitcoin árfolyam nem csak azért növekszik, mert egyre népszerűbb az eszköz. Legalább ilyen ütemben növekszik azért, mert az árfolyama alapját adó dollárt vásárlóértéke folyamatosan értéktelenedik. Ahogy ábrándul ki a világ a dollárból és az aranyból… nos úgy nyitnak egyre többen a Bitcoin irányába.

Nincs új a nap alatt, az érték csak átcsoportosul.

Ma is tanultam valamit: Bitcoin CPFP!

Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.

Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-

Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)

Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).

Szóval nem az igazi…

Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.

Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).

Child-Pays-for-Parent (CPFP)

A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.

Folytatás…

A kripto éra küszöbén a skálázás lesz az új üzlet!

Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.

Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:

A jóslatom pedig a következő volt a 2020-as évre:

Folytatás…

Ábrát értelmezni ne féljetek, nem kell…

Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:

Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:

nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!

Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…

Tegyük akkor ezt tisztában:

A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.

Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.

Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:

Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.

Miért NEM fogok ETH2.0 stakelni?

Az elmúlt hetekben igazán fellendült az ETH2.0 körüli felhajtás. Már a csapból is az folyik, hogy december elején indul az Eth2.0 mainnet és több helyen is félelmetesen magas, akár 20%-ot is meghaladó éves letéti jutalmakról írnak, amihez nem is kell más mint 32 Ether… Hát nem fantasztikus? Mielőtt megválaszolnám a feltett kérdést, némi gyorstalpaló azoknak, akik nem igazán vannak tisztában azzal, hogy mit is ígér az Ethereum 2.0:

Válasz: hát nem…

Nehéz jó hasonlatot kitalálni arra, ami az Ethereum 2.0 kapcsán a valóságot jól példázná, úgyhogy inkább nem is próbálom meg hasonlatot gyártani arra a rémálomra, amire azok számíthatnak, akik felülnek erre a vonatra. Helyette leírnék néhány tényt:

  • Sokan a mai napig azt gondolják (annak ellenére, hogy számtalan helyen ezt már tisztázták…), hogy az Ethereum 2.0 esetén a staking (azaz a hálózat validálásához szükséges saját letét) egy egyszeri letét, amiért cserébe majd csöpög a kamat folyamatosan. -> Nem szó sincs erről, Eth 2.0 nem DPOS elven működik, nem tudod delegálni a jogot és nem fog más validálni helyetted. Neked kell biztosítanod a validáláshoz szükséges szoftvert, amit futtatnod is kell, mely ha nem áll rendelkezésre legalább 80%-on, akkor simán el is bukhatod a letéted egy részét!
  • Sokan azt gondolják, hogy a berakott letétet (32 Ether), bármikor kivehetik a megtermelt jutalommal együtt. -> Szó sincs róla, ez egy egyirányú út, ha belépsz, akkor évekkel később (legoptimistább becslések szerint is 2022-ben) fog felépülni az a visszairányú kapu, amin keresztül esélyed van a jutalmad és a letéted egyéb módon történő hasznosítására, esetleg eladására.
Folytatás…

Nem akar ez menni a bZx-nek…

Ha esetleg nem mondana sokat a bZx neve, azon nincs mit csinálkozni, hiszen egy olyan Defi margin/lending szolgáltatóról beszélünk, ami még a nyár elején égette el sikeresen azzal a saját reputációját, hogy a flashloanok megjelenésekor egy smart contract hiba miatt több tíz ezer Etherrel károsította meg az ügyfeleit.

Egy normális világban egy ekkora fiaskó után az ilyen projekteket szokás lehúzni… de ez nyilván nem így zajlik a DeFi univerzumban. Ezt számos példa bizonyítja, lásd: YAM, Sushi vagy éppen a bZx.

Avatott szemek az alábbi kis kód diff kapcsán már egyből a fejükhöz csapnak:

A támadási trükk mindösszesen annyi volt a bZx iETH tokenjét kezelő smartcontractban, hogy amennyiben ugyanarról a címről ugyanarra a címre küldtél (_from == _to), akkor egyszerűen duplikálódott az iETH tokened anélkül, hogy ténylegesen megjelent volna mögötte az adott mennyiségű valódi ETH fedezet.

Az ügy azért igazán kellemetlen, mert a sokadik incidens után sem érezte fontosnak a bZx, hogy auditáltassa a contractját, helyette inkább élesben teszteltette az ügyfelekkel, mire valakinek feltűnt a bug és jól ki is használta:

https://twitter.com/bZxHQ/status/1305189177730891776

A bejelentést követően a DuneAnalytics csapata végzett egy post-mortem elemzést, ahol kitúrták, hogy az iETH contractban 4,7 ezer ETH-t loptak ezzel a módszerrel el összesen 9 különálló tranzakcióban.

Mondanám, hogy így utólag biztos belátja a bZx, hogy csak olcsóbb lett volna auditáltatni a kódot, de végső soron most sem a saját pénzüket herdálták el és az előző két fiaskó után sem érezték, hogy csak kéne auditáltatniuk magukat.

Ui: Akit nem hagy nyugodni, hogy mi volt a hiba a smart contractban:

  • Kiolvasta a küldő (_from) és a fogad (_to) address egyenlegét.
  • Kivonta az elküldött mennyiséget a _from egyenlegéből, majd hozzáadta a küldött mennyiséget a _to egyenlegéhez.

AHELYETT HOGY:

  • Kiolvassa a _from-ból az egyenleget.
  • Levonja belőle az elküldendő token mennyiséget
  • EZEK UTÁN olvassa ki a _to-ból az egyenleget (ezzel lehetővé téve, hogy amennyiben _from == _to, akkor frissüljön az egyenleg)
  • Hozzáadja a _to egyenlegéhez a küldött mennyiséget.

Apróság…

A SushiSwap végül az FTX-nél kötött ki

Az elmúlt nap sem telt eseménytelenül a DeFi világában. Bár továbbra is óránként indulnak újabb és újabb hatalmas ígéretekkel a projektek, de perpillanat a médiát egyértelműen a SushiSwap története uralja. (Leszámítva ugye a blacklist->blocklist skandallumot a BitcoinCore háza táján… de ezt inkább hagyjuk.)

Aki esetleg nem követné ezt a témát szorosabban, annak röviden recap-elem:

  • A SushiSwap egy Uniswap klón, tehát a DeFi univerzumnak az exchange ökoszisztémáját erősítő szereplője.
  • Ellentétben az Uniswappal a SushiSwap már a trendi “governance token” modell szerint készült, tehát a protokoll szabályokat és paramétereket elvileg a közösség tudja megszavazni. Illetve a Uniswap LP token modelljét olyan módon alakították át, hogy akik SUSHI tokent stakelnek, azok extra jutalmat kapnak minden újabb Ethereum block után… De, erről kicsit később.

Hogy ezt megértsük érdemes feleleveníteni, hogy mitől is annyira jó a Uniswap:

Uniswap ELI5

A uniswap (pontosabban annak második verziója) egy merőben új, úgynevezett liquidity pool elvű tradinget valósít meg. Ennek lényege, hogy minden kereskedési pár esetén egy liquidity pool jön létre, amiben az első feltöltéskor jön létre gyakorlatilag az árfolyam függően attól, hogy mennyi egység kerül betöltésre. Ezt követően a uniswap az alapján mozdítja el az árfolyamot felfelé vagy éppen lefelé, hogy a kiindulási állapothoz képest milyen ügyletek futnak a poolban. Bárki bármikor beszállhat a már futó poolba.

A Uniswap az összes trade 0,3%-át elvonja és ezt az adott pool LP (liquidity pool) belső tokenében tartja nyilván, amit azok kapnak meg, akik likviditást tartanak az adott poolban. Ha a példa kedvéért egy WBTC-ETH uniswap v2 poolról beszélünk, akkor a kereskedési volumen 0,3%-át azok kapják meg az LP tokenen keresztül, akik likviditást biztosítanak az adott párnak.

A Uniswap lényegében azt és csak azt jutalmazza, ha valaki likviditást tart a platformon, tehát ha kivonásra kerül a likviditás, akkor nincs tovább passzív bevétel. A SushiSwap ezt a tulajdonságot támadta és önjelölt evulúcióként a modellt úgy alakította át, hogy ugyan megmarad az LP token, de mellette a likviditást biztosítók minden blokk után SUSHI tokent is kapnak, amit meg is tudnak tartani és a projekt ígérete alapján hosszútávon jól is tudnak járni vele.

Anélkül, hogy nagyon elvesznénk a részleteknek, lényegében erről van szó: Az Uniswap 0,3%-os LP token redisztribúciója a SushiSwap esetén úgy oszlop meg, hogy 0,25% megy a liquidity pool tagoknak, a fennmaradó 0.05% pedig a SUSHI stakereknek.

SushiSwap skandallum

Az augusztus végén landolt projekt anonim vezetője ChefNomi, akitől több alkalommal is megkérdezték a projekt indulásakor, hogy mi a terve a “devshare”-re. A devshare általában a kripto tokenizált projekteknél a kibocsátott tokenek bizonyos százaléka, amit a fejlesztők kapnak jutalomként. Kvázi ez a jutalmuk. A motiváció hosszútávú fenntartása érdekében ezen a devshare-n általában szokott lenni bizonyos időszakos zárolás. Ennek célja, hogy a befektetők biztosítottak legyenek arról, hogy a fejlesztő brigád nem lép le idő előtt és nem fordul scam exitbe a projekt.

Folytatás…