Mi az a Blockchain?

Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztak.

Sokan ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.

Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…


  • A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia közé, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.

Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:

[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.

[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.

Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös: Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.

A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz. 

Folytatás…

Real Estate, Deposit, Smart Contract

A Variance HUB egyik jelenleg még előkészítés fázisában lévő projektje nevében kérném a segítségeteket. A projektet egyébként hamarosan bemutatom itt a blogon, de némileg ‘előspoilerezve’ szeretnélek megkérni benneteket, hogy töltsétek ki az alábbi kérdőívet. Nyilván a címből már sok minden kiderülhet a projektről és a kérdések jellegéből is körvonalazódhat mindenki számára, hogy mi is fő az üstben.

A kérdőív összesen 13 feleletválasztós és pontozós kérdést tartalmaz mindösszesen és a visszajelzések nagyon fontosak a csapat számára, hiszen a készülő megoldás alapvető funkcióit validálják, ezért nagyra értékelném, ha a blog látogatói rászánnának egy kis időt a kérdőív kitöltésére. A kérdőív nagyjából 2-3 perc alatt kitölthető, mindösszesen ennyi időt kérünk csak az életetekből.

A kérdőív elérhetősége: https://www.survio.com/survey/d/E8C4R6O9P6T0M2V6K

Ethereum: Van mit ünnepelni (!?)

Bő fél éve, hogy parity ethereum kliens egyik fejlesztője (Afri Scheodon) hosszan elmélkedett a dev.to-s cikkében arról, hogy a korábbi pletykák és spekulációk ellenére miért valótlan, hogy reális esélye lenne az Ethereum blokklánc 1 TB-os szint felé történő gyarapodásának. Afri számos indokot hozott fel emellett. A cikk tavaly november végén született, amikor az Ethereum blokklánc archive (full) mérete 326GB-nál tartott és a trace(+fat) állapota is még éppen belefért a 385GB-ba. Az akkor majd 2,5 éves blokklánc terjedelme alapján talán logikus következtetés is lehetett, hogy egyhamar nem lesz meg az 1TB… Nos Afri tévedett… de nem kicsit. Az elmúlt napokban átlépte az Ethereum (Ethereum Foundation) blokklánc teljes mérete (parity archive full) az 1 Tb méretet. Sőt azóta már az 1.1 TB-ot is. Ez önmagában hatalmas szó, hiszen ennél jobb bizonyítékát keresve sem lehet találni az Ethereum hatékonyságának és fontosságának. Maga az alap blokkláncon monetizált piaci érték közel 60 milliárd dollár körül vagy, de ha ehhez hozzáadjuk a blokkláncon – nyilvánosan – kibocsátott és tőzsdéken listázott tokenek piaci értékét, akkor ezen érték már kicsivel 100 milliárd US$ felé emelkedik, amivel az Ethereum blokkláncon aggregálódó piaci kapitalizáció látványosan közelíti meg a Bitcoin teljes piaci kapitalizációját.

Hogy mit mutat a varázsgömb? Hogy fog ez így tovább nőni? StopAndDecrypt készített egy igen komplex elemzést, ami egyébként lényegében jelen cikkemnek a teljes hátterét is adja. Az elemzés extrapolációja már júliusra 1,4TB feletti értéket mutat és tovább húzva a képzeletbeli vonalat még az év vége előtt bőven túl leszünk a 2 Tbyteos méreten is. Persze mindez koránt sem ennyire egyszerű. Hiszen a platform népszerűsége eddig sem és nyilván a jövőben sem lineárisan fog növekedni. Elnézve az egy éves, vagy akár csak a fél éves marketcap adatokat jól látható, hogy az Ethereumba beömlő mérhetetlen mennyiségű vagyon sem lineárisan gyarapodott.

Persze téves következtetés azt gondolni, hogy az Ethereum blockchain méretnövekedése exponenciális pályára lépne. Az elmúlt bő fél évben a méret havonta fixen 10GB körül gyarapodott. Ez a gyarapodás ennél sokkal nagyobbra nem nőhet, ami az egyik alapvetően Ethereum hálózati paraméterből származik: gas limit. A gas limit (ami egyébként most 8 millió gas) határozza meg, hogy blokkba mennyi elemi tranzakció kerülhet be, ami voltaképpen a blokkok méretét és ezáltal a blokklánc méretgyarapodását is befolyásolja. Minden egyes műveletnek amit egy tranzakció/smart contract futtatni tud van egy fix gas értéke. A matematikai műveletek kifejezetten olcsók, cserébe viszont a blokkláncot bővítő műveletek (store, array/hashmap append, tranzasction) kifejezetten borsosak. Egy egyszerű elemi tranzakció 21.000 gas-ba kerül, amiből következik, hogy egy blokkba egyébként jelenleg maximum 380 db sima tranzakció férhetne bele. Ugyanez az érték már egy alap funkciójú ERC20-as tokennél simán felfuthat akár 60-80.000 gas-ra is, hiszen az ERC20-as tokenek saját tokendb-t/inventoryt tartanak fenn, aminek a karbantartása közvetlen blokkláncban tárolt információ módosítást igényel. Egy komplexebb ERC20-as token esetén ez némileg több is lehet. Pont emiatt áll elő rendszeresen az az állapot, hogy amikor egy nagyobb és jobban marketingelt token kibocsátás történik, akkor akár órákig használhatatlanná válik az ethereum hálózat, hiszen ha egy blokkba csak 100-150 ERC20-as tranzakció fér bele és egyszerre akar whitelistről akár 4000-5000 individuum depositálni, akkor bizony 30-50 blokkot is kitömhet csak az adott ERC20-as token disztributálása.

Folytatás…

Blokklánc Műhely – alkotóközösség indul

Bár még javában dolgozunk a múlt heti MCGA kampányon, aminek eredményét hamarosan mind az utcákon, mind az ahhoz készült micrositeon megtekinthetitek, máris egy remek újabb kezdeményezést mutathatok be nektek: A Blokklánc Műhelyt.

Az alkotóközösség Borbás Anti és Hosztafi Vilmos fejéből pattant ki. Két hete kerestek meg és azonnal beleszerettem a kezdeményezésbe, különösen mivel erősen kapcsolódik az a “Te már érted a Bitcoint?” személyes küldetésemhez. A műhely célja pofonegyszerű: Egy olyan helyszín biztosítása, ahol szó szerint a nap 24 órájában lehet ismerkedni a blockchain és a smart contractok programozásával, de nem csak úgy oktatás jelleggel, hanem konkrétan projekt munka keretei között. A műhely egy zuglói közösségi coworking irodában fog működni, mely iroda folyamatosan biztosít a műhely rendelkezésére néhány asztalt, melyhez Antiék gondoskodnak egyrészről a megfelelő infrastruktúráról és persze a feladatokról, kihívásokról is. A műhely gyakorlatilag proof of concept-ként szolgál, célja megvizsgálni, hogy vajon van-e kereslet és igény arra, hogy a blocklánc és az okosszerződések programozásának témáját teljesen közösségi alapon sajátítsa el minél több ember és ha már elsajátította, akkor freelancer elven hasznosítsa is. Szóval, ha tanulni akarsz Solidity-t, vagy nem rémülsz meg egy exchange api wrappertől, esetleg akár érdekelne egy lineáris regresszióra épülő autotrader fejlesztés… nos akkor itt a helyed.

Persze fontos megjegyezni, hogy a műhely nem nyílt és nem szabadon látogatható, a helyszín limitált és Antiék nem tudnak párhuzamosan több száz emberrel foglalkozni, ezért a műhelybe jelentkezni kell, ahol a potenciális jelöltek között komoly szűrés várható. A cél egy minél ütősebb csapat felállítása, képzése, szinten tartása és az esetlegesen megüresedő helyek minél gyorsabb betöltése. Személyes reményeim szerint, amennyiben a koncepció sikeres lesz, akkor szeretném, ha Antiék kezdeményezése mellett számos további (főleg vidéki) hasonló műhely alakulna hasonló független kezdeményezésben. Mindehhez most lerakásra kerülnek az alapok, reményeink szerint egy kész “szakácskönyvet” fogunk tudni adni mindehhez mindenkinek, aki bele akar vágni.

Ahogy fentebb is írtam a műhely 0-24-ben fog üzemelni, melynek fő oka, hogy ha valaki egyébként a főállása mellett szeretne részt venni az alkotóműhely munkálataiban, akkor ezt se jelentsen akadályt. Ennek megfelelően a jelenlegi tervek szerint várhatóan leginkább a hétköznap esték lesznek az igazán aktívak.

Jómagam bár nem veszek részt direktben a Műhely szervezésében, ellenben együttműködök Antiékkal és lehetőségeimhez mérten maximálisan támogatom az alkotóműhely sikerességét.

Hivatalos megnyitó rendezvény: December 15. 18:00

A megnyitón történő részvételhez előzetes jelentkezés szükséges, amit a következő email címen tudsz jelezni: esemeny kukac blokklancmuhely pont club. Erősen limitált mennyiségű hely áll rendelkezésre, ezért aki szeretne részt venni, az mihamarabb jelentkezzen. A megnyitó egyébként inkább meetup jellegű lesz, tehát ott nem előfeltétel a komoly programozói háttér, sokkal inkább azokat várják a szervezők, akiket érdekel egy ilyen jellegű műhely tervezett atmoszférája és működése. Helyszín: Fehér út 1/b, B lépcsoház, 5. emelet, Budapest, 1106

Akit érdekelnek a kezdeményezés részletei, vagy akár jelentkezni szeretne az műhely brigádjába, annak az elérhetőség: http://blokklancmuhely.club/

Az okos Bitcoin – a tx scriptek jelentősége

Sokszor kapom meg kérdésként, hogy miért is annyira jó a Bitcoin, miért nem döngölte még a földbe az Ethereum; ami ugye sokkal jobb, sokkal gyorsabb, lehet vele smart contractolni, sőt még valós életbeli javak tokenizálására is tökéletes. Mint evolúciós lépés az idő előre haladtával jogosan elvárható lenne, hogy egy sokkal fejlettebb, gyorsabb és biztonságosabb termék nyugdíjazza az elődjét. Persze ha az evolúció ennyire logikus elvek mentén szelektálna, akkor ma nem élnének kacsacsőrű emlősök és lássuk be, hogy a koalamackó is furán tekinthetne az együgyű életére…

A tegnap(-előtti…) estémet sikerült egy kifejezetten prominens hazai blockchain szakértői körben eltöltenem, ahol legnagyobb meglepetésemre előkerült a fentebbi alapkérdés (nem… nem a koalás meg a platipusos…). A téma kitárgyalása során vetődött fel bennem, hogy talán időszerű lenne erről egy blogpostot is írni.

Jelen cikkel nem kisebb kihívást próbálok teljesíteni, minthogy egyrészt meggyőzzem arról az olvasót, hogy a Bitcoin protokolljában ugyanúgy megtalálható a smart-contracting funkció (még ha nem is oly komplex módon). Hogy miért fontos ez? Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy neves közgazdászok egyszerűen csak pénzként definiálják a Bitcoin. Egy pénznek (pillanatnyi) értéke van, míg egy árucikknek (commodity) funkciója, mellyel képes értéket kifejezni. Az alábbi cikk reményeim szerint mindenkit meggyőz arról, hogy a puszta pénzben kifejezhető értéken túlmenően a Bitcoin valóban képes commodity jellegű funkciókat is ellátni.

Főleg azok számára lehet érdekes ez a cikk, akik nem csak birtokolni/kereskedni akarnak, hanem akár üzleti vállalkozásokat, lehetőségeket is akarnak erre építeni. Talán már tudjátok néhányan, hogy előadóként meghívást kaptam egy hazai szakmai konferenciára novemberben, ahol lehetőségem lesz az okos szerződések jelentőségét bemutatni, az alábbi cikk (és ennek későbbi folytatásai) háttéranyagként szolgálnak majd az előadáshoz (is).

Kezdjünk is bele: a Bitcoin protokoll tervezésének korai fázisában már ráébredt Nakamoto, hogy komoly limitációkat fog elszenvedni a technológia, ha a tranzakciók küldése során kizárólagosan csak megadott publikus kulcsokra (addressekre) lehetne küldeni bitcoint. Bár a legtöbb felhasználó számára kétségtelenül elégséges lehet a konkrét címre történő utalás, de valós igény van arra, hogy egy-egy tranzakció fedezetének és jogosultságának vizsgálata túlmutasson egy egyszerű publikus kulcs (address) ellenőrzésen. Ennek megfelelően már a korai állapotban számos tranzakciót kezdeményező utasítás is implementálásra került, ezek közül kettőt emelnék ki: P2PKH s és a P2SH.

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Folytatás…

Atomic-swap, HTLC: A következő nagy crypto big-bang

Már egy jó ideje téma az atomic-swap és az azt lehetővé tevő HTLC technológia, ugyhogy itt az ideje, hogy alaposabban is megértsem mi is ennek pontosan a technológiája. A téma apropóját leginkább az adja, hogy az eddig lényegében csak ‘whitepaper’ szinten működő történet hírtelen konkrét termékekben manifesztálódott. Ahogy arról a héten írtam a Litecoin csapatának atomic-swap implementációja már ‘release-candidate’ állapotba került és tegnap a Z.Cash csapata is bejelentette, hogy szintén tesztelhető állapotba került a saját XCAT néven futó atomic-swap megoldásuk, ami első körben természetesen a BTC-ZEC párok közötti instant cserét valósítja meg. Az XCAT az Cross-Chain Atomic Transactions rövidítése, ami úgy egyébként valójában nem a Z.Cash saját találmánya, az XCAT egy teljesen független történet amit még egy bitcoin fan TierNolan talált ki, a Z.Cash most csak implementálta ezt a ZEC-BTC páron.

Folytatás…

Ethereum 35% korrekció: mekkora a baj?

Aki a héten közelebbről szemlélte az Ethereum árfolyamát (mert mondjuk pozícióban ragadt, vagy éppen bányássza), annak minden bizonnyal nem kifejezetten teltek vidáman a napjai. A június 12-én beállított 404,99 USD-s all-time-high szinthez képes mára lassú döglődés közepette egészen $264-ig zuhant az árfolyam. A lassú vergődés során lényegében minden olyan szintet kiütött, amelyek a korábbi árfolyam fordulópontok alapján logikus támaszok lehettek volna, tehát azt biztosan elmondhatjuk, hogy nem egy sima erőgyűjtő visszakorrekcióról beszélünk.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi a helyzet? Eljött a nagy lufi vége, kipukkadt és visszakorrigál az árfolyam a ‘reális’ értékre (legyen is az akármennyi)? Nos a válasz természetesen a részletekben rejlik. Itt a blogon is már sokat részleteztem az Ethereum fundamentális értékét. Bár sokan az ETH-t csak egyfajta bitcoin alternatívaként kezelik, azonban az Ethereum ennél sokkal több. Gyakorlatilag a crpyto valuta evolúció egy nagyon fontos lépcsőjét alapozta meg 3 éve, amikor létrehozták azáltal, hogy definiált keretet adott a digitális pénzből történő részvény kibocsátásnak (ICO, crowdsale) és a felek között létrejövő digitális szerződéseknek (smart contracting). A most bekövetkezett korrekció mögött ezen fundamentális értékkel szemben keletkezett bizalomvesztés áll.

Folytatás…

Tényleg a szemünk előtt épül a digitális szocializmus?

DAO, ICO, Smart Contract, Crowdsale: Ezek a fogalmak az elmúlt egy-két évben kerültek a pénzügyi underground látómezejébe és a nyugat kisbefektetői nagyon zabálják őket. Sorra születnek meg a ‘harmadik fél által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat‘ megtorpedózó kezdeményezések, melyek kezdeti kibocsátása rendre hatalmas sikerrel zárul. Ne érezd azonban magad furán, ha soha nem is hallottál eddig ezekről a fogalmakról. Miközben a mainstream sajtó a fintechekről, a PSD2-ről és SEPA vagy éppen kis hazánk esetében a DIP-ről (azonnali fizetési rendszer) harsong és mindezeket egyfajta pénzügyi evolúció következő lépcsőjeként aposztrofálja, addig a háttérben az ICO-kon és a DAO-kon keresztül már szó szerint épül az a gazdasági forradalom ami nagyjából olyan lesz, mint amikor Douglas Adams méltán híressé vált Galaxis utikalauz stopposoknak című művében  a Vogonok nekifogtak elpusztítani a Földet csak azért, mert az egy újabb galaktikus autósztráda útjában állt.

Egy korábbi cikkben már ígértem, hogy részletesen bemutatom a közösségi finanszírozás eme digitális fizetőeszköz platformokra épülő válfaját. Mivel előttünk van egy újabb komoly jövő előtt álló ICO kibocsátás (SONM), ezért ennek apropóján írnám meg ‘leleplező’ cikkemet a háttér-hatalom által épített digitális szocializmusról 🙂 Hogy mi is a szocializmus a tankönyvi definíció szerint: “olyan eszmei áramlatok, ideológiák összessége, melyeknek közös eleme az individualizmus, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség. A szocializmus gazdasági programja: a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formája.” A továbbiakban bemutatom a digitális szocializmus néhány új építőkövét:

Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.

Folytatás…