Miért hamis az inflációs adat?

Az előző cikkem komoly űrt hagyott a 3%-os infláció kontra 30%-os pénznyomtatás kérdéskörében. Bár a cikkben törekedtem arra, hogy elvarrjam ezt a szálat, de teljesen jogosan felmerülhetett az olvasóban, hogy vajon valamiféle globális inflációs statisztika manipulációra próbáltam-e felhívni a figyelmet?

Ez a téma mindenképpen megér egy külön fejezetet, így nem csak komment formájában szeretnék reagálni. Mindenek előtt tisztázzunk két nagyon fontos dolgot:

Egyrészt az infláció és a pénznyomtatás közötti kapcsolat sokkal lazább mint az elsőre tűnhet. A pénznyomtatás célja a gazdaságélénkítés, vagy éppen a gazdaság ciklusainak feltupírozása… lásd előző cikkben a Repo biznisz témát. A pénznyomtatás hatása nem közvetlen módon és nem azonnal épül be a fogyasztói árakba. (Ennek az okáról később részletesen írok). Viszont fontos, hogy a két tevékenységnek igenis van egymásra közvetett hatása. Ezt szintén ki fogom fejteni a cikk végén.

A másik nagyon fontos megállapítás, hogy az infláció egy olyan statisztikai adat aminek az égadta világon semmi köze sincs a valós vásárlóérték változáshoz. Ebből fakadóan igen összetett és nem (feltétlenül) logikus következtetés, hogy ez szándékos manipuláció.

Mi a franc is az az infláció?

A tankönyvi magyarázat helyett nézzük a konyhanyelven megfogalmazott választ: az infláció annak a mértéke, amennyivel adott több pénz szükséges ugyanazon szolgáltatások, termékek megvásárolásához.

Ezen a ponton felmerülhet, hogy ezt mégis hogyan mérik az egész országra. A kérdéses mérést az adott ország statisztikai hivatala (esetünkben a KSH) végzi, akik itthon egy előre beállított fogyasztói kosár alapján számítják hónapról hónapra az árak alakulását. Ez a bizonyos fogyasztói kosár 2019-be összesen 942 terméket és szolgáltatást tartalmaz, kezdve a Rövidkarajtól, a Negro cukron át az IKEA Hemnes dohányzóasztal érintésével, melyre a tanulógitárunkkal tudunk természetesen 100 kg brikettet lapátolni, miközben idén is megvesszük az XBOX ONE-t immáron 6. alkalommal, hogy némi kis COD-ozás után elvigyük a macskát beoltatni a 3-4 komponensű oltással.

Mint látható ebből a kis kalandozásból is, hogy a kosár igencsak jól reprezentálja mindannyiunk életét… Persze csodát ne várjunk, olyan nem létezhet, ami mindenkire ráillik.

Persze a kutya nem itt van elásva. A reprezentánsok listájánál sokkal fontosabb azok súlyozása. Tehát hogy az egyes árucikkek és szolgáltatások drágulása (legyen az akár a Nergo cukorka, vagy egy albérlet havidíja) mégis milyen arányban épül be a fogyasztói kosár változásába.

Kezdésnek talán nézzük meg a nagyobb kategóriák arányait. Ebből mindenki el tudja dönteni, hogy vajon őt személy szerint milyen szinten tudja reprezentálni ama bizonyos kosár: (forrás: -ksh link-)

  • Élelmiszer és alkoholmentes itókák: 21,6%
  • Alkohol és dohányáru: 7,74%
  • Ruházat és lábbeli: 3,72%
  • Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok: 12,83%
  • Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás: 5,17%
  • Egészségügy: 5,75%
  • Közlekedés és szállítás: 15,226%
  • Távközlés: 4,3% (gyakorlatilag.: mobilod és az előfizetés hozzá)
  • Szabadidő és kultúra: 7,53%
  • Oktatás: 1,85%
  • Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás: 7,55%
  • Egyéb termékek és szolgáltatások: 6,67%

Alapvetőn ezek a számok ránézésre nem tűnnek irreálisnak. Nyilván néhányan felhúzhatják a szemüket a 7,7% alkohol és dohány soron például, de sajnálatos tény, hogy itthon ez a szám több mint reális. Minden absztinensre jut legalább két mocsári alkoholista, aki behúzza a strigulát, ahogy sajnálatosan a dohányáruk centralizációs törekvései (nemzeti dohányboltok) is látványosan kontra-produktívan hatottak, hiszen míg idén 4,7 százalékot költ a KSH szerint az átlag honfitársunk a fizetéséből, addig ez az érték 2015-ben is egészen pontosan 4,7% volt. Ennyit a nemzeti dohánybolt intézmény prevenciós hatásáról.

Arról a sajnálatos tényről már nem is beszélve, hogy míg az átlag honfitársunk (Mr. Average Béla) cigire 4,7%-ot költ, amihez hozzácsap a fizetéséből további 3%-ot a tüskékre és a kannás kiszerelésű hárslevelűre… addig ugyanez az átlag polgár a fizetésének 5,75%-át költi egészségügyre.

Persze, ha leásunk a részletekbe, akkor bizony nagyon félelmetes… már-már csúsztatás jellegű következtetéseket is találhatunk:

Folytatás…

Rossz úton rossz felé

“Vegyél ingatlant! Az a tuti befektetés!” olvasható a legtöbb gazdasági portál elemzésében. Az ingatlan az esetek többségében a legnagyobb növekedési potenciállal kecsegtető befektetési termék, ha az ember több évre előre gondolkodik. Különösképp igaz egy olyan gazdasági és politikai környezetben, ahol a csapból is az folyik, hogy magyar fenék alá magyar új-építésű otthon való! Vajon az ingatlanpiac lenne a Szent Grál? Tényleg jó ötlet a 2005-ben bebukott agglomerációs szellemvárosokat és szellemlakóparkokat feléleszteni és 3-4 hónap alatt felhúzott házakkal teletömni?

Van egy kedvenc helyem, amolyan elmélkedős hely, ahol régebben nagyon sokat futottam, manapság inkább már csak sétálok arrafelé, ha éppen oda esz a fene. Ez a hely egészen pontosan Biatorbágyon van a viadukton keresztül bele a vadonba a régi vasúttöltésen, aminek a végébe a semmiből nőtt volna ki 2008-ban egy brutálisan nagy lakópark, ha nem jön a válság és nem csappan meg az igény az újépítésű ingatlanokra. Bár a lakóparkból szinte semmi nem lett, de az infrastruktúra javarészt kiépült, több kilométer hosszú aszfalt körben, komoly emelkedővel… anno tökéletes – volt – egy kis kocogáshoz. Az elmúlt években elvétve épült rajta talán 4-6 ház összesen, mindegyiken jól látszik, hogy nem a kisvárosi sorház kategóriás lakásocskáknak lett szánva egykoron a lakópark.

Tippre talán valamikor tavasszal járhattam a környéken, amikor már látszott, hogy valami élet indult be. Valamikor tavasszal készíthetett a google is friss felvételt a környékről, ami akkor így nézett ki:

Látható, hogy a korábbi 4-6 ház helyett már állt ott kb 10 és további talán 10 munkálatai indulhattak el.

Egy hete jártam újra a csodaszarvas lakóparkban… Már – kis túlzással – moccanni nem lehet, a hatalmas házak egymást érik, talpaltnyi föld sem maradt. Mondhatni a lakópark projekt sikeresen alakul.

Hogy miért pont most indult el az építkezés boom, amikor már amúgy is csúcsra van járatva az építőipar és aranyáron lehet csak mesterembert találni, aki hajlandó akár a félig megkötött betonalapot is otthagyni, ha a szomszéd faluból valaki kifizeti a munkadíja kétszeresét?

Az ok nyilvánvaló. A kormány családtámogatási intézkedéseinek hála nagyon sokan jutottak kvázi ingyen-hitelhez, amihez hozzájön az elmúlt évek folyamatos minimálbér emelésével szinkronban lezajlott bruttó béremelés számos szektorban, illetve a szuper-állampapír (MÁP – Magyar Állampapír Plusz) ami 2024-ig sávosan növekedve a végére már 6% éves kamatot ígér. Mindezen kedvező gazdasági intézkedéseknek hála sokaknál eldördült a startpisztoly és elindultak a nagy beruházások és a hosszútávú eladósodások. Okulva persze a korábbi katasztrófából ezúttal természetesen forintban adósodik el az ország… Különösen annak fiatalabb tagjai.

A semmiből kinövő lakóparkok, a forint látszólagos stabilitása, a kiszámítható hitelek és hozzá a szintén kiszámítható kamatokat ígérő és közel zéró kockázatú befektetések (pl. a MÁP Plusz) olyan képet sugallhatnak, amiből könnyen le lehet vonni a következtetést: Itt minden frankó, sínen vagyunk… jó úton haladunk, nem történhet semmi baj.

Lakopark Biatorbagy ingatlan
Gyűlnek a “viharfelhők” a lakópark felett…

Közben persze azért látszódnak furán szokatlan jelek. Újra 400 forint felett a benzin litere, nemrégiben lépte át először az euro árfolyama a 332 forintot, majd nem sokkal később a 333-at, majd a 334-et is. Mindez úgy, hogy 2014 és 2018 között gyakorlatilag folyamatosan a 310 forintos árfolyam sávban pihent az euró forinthoz képesti árfolyama.

Persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy szunnyadó lakópark pillanatok alatt történő feltámadásából. De valahogy folyton azzal találkozom, hogy a körülöttem az emberek megint elkezdtek úgy élni mintha nem lenne holnap.

Folytatás…

Bitcoinország vízalatti rögbicsapata!

Ne érezd magad furán, ha soha életedben nem hallottál még a vízalatti rögbiről. Ez egyike azon felettébb újszerű sportágaknak, amik bár komoly jövő előtt állnak, de egyelőre a “kutya se hallott róla” kategóriába esnek. Jelenleg zajlik Grazban a sportág bajnoksága, ahol a cikk írásának pillanatában éppen kezdetét veszi a Kanada és Szlovákia összecsapás második fordulója. Maga a sportág külső szemmel nézve pontosan olyan fura mint a neve. Két tucat játékos püföli egymást jellemzően a víz alatt és néha a víz felett, akik szabad-tüdős merülések közben passzolgatnak egymásnak egy labdát és próbálják az egyik vagy a másik csapat kosarába eljuttatni azt, ahol jellemzően brutális harc folyik ennek megakadályozása érdekében. A látványt leírni nehéz, ezért javaslom, hogy inkább mindenki nézze meg. Különösen, hogy 10:00-kor kezdődik “Bitcoinország” csapata, ami amúgy egyébként a hazai vízalatti rögbi csapat lenne. Aki már ennyiből is beleszeretett a sportágba, annak javaslom tanulmányozásra a sportág magyar nyelvű wikipedia oldalát, ahol többek között a szabályokról és egyéb érdekességekről is lehet olvasni. A szabályokról lényegében csak annyit írnék, hogy a leginkább szofisztikáltabb leírások is elférnek 4-5 sorban…

Mi ez a Bitcoinország dolog és miért nevezik így a csapatot? Az egyik játékos kétségtelenül a hazai Bitcoin közösség egyik oszlopos tagja, aki nem kevés munkát tett abba bele 2011 óta, hogy széles kör számára megismertesse itthon és külhonban is a Bitcoint és annak technológiáját. Megkeresésére álltak össze a hazai érdekeltségű (javarészt crypto-érdekeltségű) vállalkozások mezszponzorként. A támogatók: INLOCK, MrCoin, BitBargain és a Barcraft. Mindegyik mezen egy-egy óriási Bitcoin logó látható, mely méltán alapozta meg, hogy a sportág a Magyar csapatra egyszerű csak “Bitcoinország” csapataként hivatkozzanak.

Bitcoin UWB - underwater rugby team

Szóval szurkolásra fel és lehet készülni a 10:00-ás összecsapásra, amit élőben is követhettek a rangadó youtube livestream oldalán: https://www.youtube.com/watch?v=GiWYmA_YKcY

A csapat természetesen elfogad támogatást is a szurkoláson túl. Mi másban is lehetne hozzájárulni a munkásságukhoz, mint Bitcointban. Címük: 1UWRckcyyQYGt1mKUFa75gCuuxuwgBWXM

Marketinges csapattagot keresünk!

Újabb munkatársat keresünk a Variance csapatába. Részmunkaidős marketinges kollégát (2 vagy 4 órában) szeretnénk ezúttal toborozni. Feladat: Meglévő social csatornák naprakészen tartása, közlemények elkészítése, newsfeeder rendbentartása, események szervezése, kapcsolattartás a PR ügynökségünkkel, marketing kampányok megtervezése és kivitelezése.

A csapattaggal szemben nem elvárás, hogy akár kriptopénzek, akár a hagyományos pénzügyi folyamatok kapcsán komoly tapasztalatokkal rendelkezzen, az ehhez szükséges tudás idővel amúgy is fel fog épülni! Fő feladata a Variance projektjeihez kapcsolód marketing tevékenységek ellátása. Mivel részmunkaidős feladatról van szó, így a munkavégzés helyeként preferáljuk az otthoni munkát. A munkaidő nem kötött, nincs törzsidő, előzetes megbeszélés alapján tömbösíthető. A feladatokat önállóan kell tudni elvégezni megfelelő szakmai koordináció mellett. A megfelelő felkészülést szakértői mentorációval támogatjuk. Hogy miért jó velünk dolgozni? Aki végig kísérte a tavalyi INLOCK marketing kampányunkat, az pontosan tudja, hogy teljesen a social-network és a community-building alapú marketingben hiszünk; a fő eszközünk pedig a content marketing. Ha olyan elfoglaltságot keresel magadnak, ahol a stratégiákat gyártás és a eredményszámokat produkálása helyett a tartalomra és a közösségre tudsz fókuszálni, akkor nálunk biztosan jól fogod érezni magad.

Elvárás a készség szinten használt angol nyelvtudás és nagy előnyt jelent, ha emellett a jelentkező meg tudja magát értetni az alábbi nyelvek bármelyikén is: Spanyol, Német vagy Japán.

Amennyiben felkeltette az érdeklődésed a pozíció, akkor küldj egy emailt az info kukac variance pont hu email címre, amihez mellékeld linkedin profilod, vagy annak a hiányában az önéletrajzod. Ha tudsz olyan ismerősödről, aki ilyen jellegű munkát keres, akkor kérném, hogy küld neki tovább. Köszi.

Ennyi volt

*** Idén (2019) ez volt az áprilisi tréfa post! Remélem mindenki ki tudott szabadulni egy napra a mókuskerékből 😉

Végülis szép 10 évet zárt a Bitcoin. Lássuk be, hogy kevés olyan decentralizált innováció létezik a világon, ami 10 évig kibírta volna, hogy technológiai alapon ne tudják azt megtámadni. Sajnos már elbukott a Bitcoin is. Ma hajnalban sikeresen tudtak egy olyan protokoll támadást indítani a hálózaton amivel több mint 10 bitcoint utaltak úgy, hogy annak semmilyen forrása nem létezett. Konkrétan üres az input field, ami minden szakértő számára egyet jelent: illegálisan lehet Bitcoint létrehozni és azzal kereskedni úgy, hogy amögött csak némi energiapazarlás áll:

A közel 2 órája bekövetkezett incidens óta minden újabb blokkban megjelent 1-1 ilyen illegális tranzakció, ami tendencia ha nem változik, akkor a Bitcoin inflációja éves szinten meg fogja közelíteni a 2%-ot, de mivel nem ismert a sérülékenység pontos oka, ezért nem kizárt, hogy ez az érték akár növekedhet, vagy csökkenhet. Egyes becslések szerint ha sikerült is fenntartani ezt a támadást, akkor is 2020 május körül feleződni fog az ilyen módon termelődő coinok száma.

A piacokat egyelőre nem rengette meg a sérülékenység, sőt kifejezetten emelkednek az árfolyamok, amit egyértelműen az Bitcoin Extremistek ignoranciájával indokolnak. Állításuk szerint a Bitcoin inflációja még így is bőven alatta marad a fiat pénzekének. Lássuk be, ez a megközelítés igencsak hibás és Satoshi minden bizonnyal forogna a sírjában, ha egyáltalán halott lenne.

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a sérülékenység csak a Bitcoint érinti egyes vizsgálatok rámutattak, hogy a hibát sikeresen használják ki Bitcoin Cash és mindenféle egyéb Bitcoin forkokban is. Sőt állítólag az Ethereum Foundation esetén is minden blokkban átlagosan 2 új ETH szivárog be, ebből sokan arra következtetnek, hogy egy olyan összehangolt támadás zajlik a hálózat ellen, aminek a célja egyértelműen az, hogy lejárassák a technológiát még a következő recesszió/pénzügyi válság előtt és így csökkentsék a menekülési opciókat.

Initiative Q – mit is kezdjük ezzel a scam patternnel?

Nagyon sok kérdést kaptam mostanában a Q kapcsán, mondván ez az új Bitcoin killer. Meglepődve konstatáltam , hogy számos hazai kripto és startup celeb is beállt két-kézzel tolni a Q kezdeményezés szekerét, ami még inkább megerősítette bennem a gyanút, hogy érdemes jobban belemászni ebbe a témába. Előre leszögezném, hogy a cikkben nem célom pálcát törni a Q felett, mindösszesen csak szeretném megvilágítani a témát más aspektusból is, mint amit ma kaphatsz amikor egy ismerősöd rád ír, hogy “nyersz Xezer dollárt a jövőben ha most feliratkozol az én regemmel!“. Hogy scam-e a Q? Erre egyelőre nincs jó válaszom, viszont az biztos, hogy a scam patternek nagy részét felvonultatja. Ami ennél is fontosabb, hogy olyan ajtót nyit ki, amin az elkövetkező bő egy évben, számtalan más – egyértelműen rosszindulatú – próbálkozás be fog férni.

Ha eddig a pillanatig nem sikerült összeraknod, hogy miről is beszélek, akkor van egy jó hírem: A mai social media által szennyezett világunkban Te képes voltál megtartani azt a tiszta értékrendet, aminek köszönhetően nem ért el ez az őrület… nem kis teljesítmény, különösen, ha egyébként nyitott vagy a kriptoeszközök irányába… Ha viszont találkoztál már az Initiative Q-val, akkor érdemes lehet tovább olvasni a cikket.

A “Q” lényegében nem ígér semmit csodát, semmit amit anno a Bitcoin nem ígért volt, és aminek az ígéretébe a Bitcoin ne failelt volna bele… A Bitcoin ugye egy elektronikus peer-to-peer cash rendszert ígért, amit ugyan elért és ezen a téren ma is funkcionál, de a Bitcoin sokkal inkább egyfajta elektronikus értéktárrá avanzsálódott az elmúlt 10 év alatt. Feltehetően ez a motiváció hajthatta a “Q” csapatát is, amikor előrukkoltak a projektjükkel. Hogy mi is ez a projekt? A világ minden lakója számára elérhetővé tenni egy olyan payment rendszert, ami könnyedén használható, alacsonyak a költségei és széles körben fog adaptálódni.

Maga a platform a roadmap szerinte 2020 körül indul, amikor is széles körben fognak elfogadóhelyeket recruitolni és onnantól hirtelen mindenki számára ez lesz a legjobb eszköz fizetéshez. Bár az egész történet ezer sebből vérzik, mindenesetre a projekt időzítése valóban érdekes, ha ma valaki megkérdezné, hogy feltehetően mikorra tud kialakulni egy komolyabb generációváltási igény a fizetési rendszerek kapcsán, akkor jómagam is a 2020-2022-es időszakot jelölném meg. Tehát ilyen térne az időzítés pompás. Ami már koránt sem annyira pompás: Maga az egész koncepció alapjaiban hibás és még ha el is készülne egy ilyen rendszer, akkor is kapásból a fél világon betiltanák, hiszen a pénzkibocsátás továbbra is a nemzetállamok pénzügyi felügyeletének hatáskörébe tartozik. Persze a kriptoeszközök világában mondhatnánk, hogy kit érdekel a pénzügyi felügyeletek véleménye, hiszen itt a decentralizáció és a community driven payment providing! A helyzet az, hogy a “Q” nem decentralizált és még csak nem is elosztott. A saját kibocsátású tokenjeik nyilvántartása központilag történik egy saját adatbázisban, ahol mind a fraud management, mind pedig a tranzakciók visszafordíthatósága egy belső jelenleg ismeretlen folyamaton keresztül történik. A folyamatok kapcsán egyébként a “Q” kvázi whitepapere olyan szintű blődségeket tartalmaz, ami kapcsán már-már felmerül bennem, hogy itt egy újabb Nigériai herceg átverésről beszélünk, aminek célja, hogy csak a “butáknak” engedjen bebocsátást a vágóhídra. Csak, hogy egy pontot kiemeljek:

Folytatás…

Real Estate, Deposit, Smart Contract

A Variance HUB egyik jelenleg még előkészítés fázisában lévő projektje nevében kérném a segítségeteket. A projektet egyébként hamarosan bemutatom itt a blogon, de némileg ‘előspoilerezve’ szeretnélek megkérni benneteket, hogy töltsétek ki az alábbi kérdőívet. Nyilván a címből már sok minden kiderülhet a projektről és a kérdések jellegéből is körvonalazódhat mindenki számára, hogy mi is fő az üstben.

A kérdőív összesen 13 feleletválasztós és pontozós kérdést tartalmaz mindösszesen és a visszajelzések nagyon fontosak a csapat számára, hiszen a készülő megoldás alapvető funkcióit validálják, ezért nagyra értékelném, ha a blog látogatói rászánnának egy kis időt a kérdőív kitöltésére. A kérdőív nagyjából 2-3 perc alatt kitölthető, mindösszesen ennyi időt kérünk csak az életetekből.

A kérdőív elérhetősége: https://www.survio.com/survey/d/E8C4R6O9P6T0M2V6K

Napi banki agyvérzés…

Alábbi kis történet lehetne akár a képzelet szüleménye is, ha nem éppen az imént történik meg és kezeljük úgy, hogy egy képzeletbeli hazai banknál történt, amit nevezzünk mondjuk BIC Bank fantázianéven, persze az is lehet, hogy összekevertem a betűket, már nem tudom.

A történet előzménye, hogy felvásárlásra került egy cég, aminek az új tulajdonosa forintos és eurós számlát nyitott a bankfiókba. Ez már eleve egy igen körülményes folyamat volt, hiszen a kérdéses ‘képzeletbeli’ banknak csak néhány kitüntetett fiókjában lehet vállalati ügyeket intézni. A kihívás sikeres megugrása után persze megnyitásra kerültek a bankszámlaszámok, amikre már lehet utalni minden gond nélkül és a forintos számla immáron elérhető is a webfelületen keresztül.

Jött azonban a pillanat, hozzá kellett volna férni az eurós számlához, ami azonban nem látszott az ebankban. Semmi gond, gyors telefonos ügyintézés, ahol 2×30 perc után jelezték, hogy legyen kedves az ügyfél befáradni a legközelebbi megfelelő fiókba, ami egész véletlenül Siófokon van, de ne csak úgy nekifusson az ügyfél a 70 kilométeres útnak, tessék csak várni, értesítik a fiókot, ahonnan majd felhívják az ügyfelet, hogy mikorra lehet érkezni, hiszen vállalati ügyek intézéséhez nem lehet csak úgy az utcáról beesni.

Oké… majd egyszer felhívnak és lehet menni. Semmi gond, próbáljuk meg elutalni a pénzt telebankon keresztül. Na itt jött az agyvérzés. A kedves ügyintéző képtelen volt felírni 3×8 karaktert (utalási cél számlaszám) és perceken keresztül próbált érvelni, hogy miért is jó egy teljesen másik számlaszám, amit nem is diktált be az ügyfél…

A történet vége… a digitális banki forradalom kellős közepén, amikor a bankok a PSD2 nyitásra készülnek az, hogy közel két órányi telecenterezés után a következők derültek ki (hogy ez a valóság azt nem tudni, de mindenesetre ez derült ki):

  • Sajnos a kérdéses banknak új webfelülete van, amin sajnos még nem készült el az EURO számlavezetés. Van egy régi banki felület, amihez csak a régi számlatulajok férnek hozzám az újak sajnos nem.
  • Utalni persze lehet telecenteren keresztül, ha a kedves ügyfél elfogadja, hogy egy totálisan más számra megy az utalás mint amit bediktál mivel a “középső négyes szám kiesik…” (agyfasz…)
  • Vagy persze lehet utalni 70 km utazás után Siófokon, már persze ha a Siófoki fiók majd egyszer visszahív, hogy mikorra lehet menni.

Python programozó kerestetik

Újabb munkatársat keresünk a Variance/Inlock csapatába. Ezúttal fulltime munkaviszonyra szeretnénk munkaerőt toborozni. Feladat: Python/RestAPI alapú szolgáltatásfejlesztés. Fontos, hogy a jelentkező rendelkezzen SQL ismeretekkel is.

A feladat részeként a munkavállaló a hagyományos API integrációs feladatok mellett lehetőséget kap arra, hogy cryptopénzekkel és tokenizációval kapcsolatos tapasztalatokat is szerezzen (payment api gateway, custodian wallet service, belső elszámoló, stb.), továbbá a kolléga feladata lesz TPP/OpenAPI (külső fiat payment APIkkal történő kapcsolattartás) fejlesztések kivitelezése is. A munkák során olyan tapasztalatokat tud szerezni, ami mind kripto, mind fintech (payment) orientált projekteken kifejezetten értékes lesz néhány éven belül.

A kollégával szemben nem elvárás, hogy akár kriptopénzek, akár a hagyományos pénzügyi folyamatok kapcsán komoly tapasztaltokkal rendelkezzen, ellenben a programozási tudás kifejzetten fontos, mert tapasztalt szakemberre van szükségünk!

Munkavégzés helye: Variance HUB (Budapest XI. kerület)

Amennyiben felkeltette az érdeklődésed a pozíció, akkor küldj egy emailt az info kukac variance pont hu email címre, amihez mellékeld rövid szakmai önéletrajzod és/vagy linkedin profilod.