Rossz úton rossz felé

“Vegyél ingatlant! Az a tuti befektetés!” olvasható a legtöbb gazdasági portál elemzésében. Az ingatlan az esetek többségében a legnagyobb növekedési potenciállal kecsegtető befektetési termék, ha az ember több évre előre gondolkodik. Különösképp igaz egy olyan gazdasági és politikai környezetben, ahol a csapból is az folyik, hogy magyar fenék alá magyar új-építésű otthon való! Vajon az ingatlanpiac lenne a Szent Grál? Tényleg jó ötlet a 2005-ben bebukott agglomerációs szellemvárosokat és szellemlakóparkokat feléleszteni és 3-4 hónap alatt felhúzott házakkal teletömni?

Van egy kedvenc helyem, amolyan elmélkedős hely, ahol régebben nagyon sokat futottam, manapság inkább már csak sétálok arrafelé, ha éppen oda esz a fene. Ez a hely egészen pontosan Biatorbágyon van a viadukton keresztül bele a vadonba a régi vasúttöltésen, aminek a végébe a semmiből nőtt volna ki 2008-ban egy brutálisan nagy lakópark, ha nem jön a válság és nem csappan meg az igény az újépítésű ingatlanokra. Bár a lakóparkból szinte semmi nem lett, de az infrastruktúra javarészt kiépült, több kilométer hosszú aszfalt körben, komoly emelkedővel… anno tökéletes – volt – egy kis kocogáshoz. Az elmúlt években elvétve épült rajta talán 4-6 ház összesen, mindegyiken jól látszik, hogy nem a kisvárosi sorház kategóriás lakásocskáknak lett szánva egykoron a lakópark.

Tippre talán valamikor tavasszal járhattam a környéken, amikor már látszott, hogy valami élet indult be. Valamikor tavasszal készíthetett a google is friss felvételt a környékről, ami akkor így nézett ki:

Látható, hogy a korábbi 4-6 ház helyett már állt ott kb 10 és további talán 10 munkálatai indulhattak el.

Egy hete jártam újra a csodaszarvas lakóparkban… Már – kis túlzással – moccanni nem lehet, a hatalmas házak egymást érik, talpaltnyi föld sem maradt. Mondhatni a lakópark projekt sikeresen alakul.

Hogy miért pont most indult el az építkezés boom, amikor már amúgy is csúcsra van járatva az építőipar és aranyáron lehet csak mesterembert találni, aki hajlandó akár a félig megkötött betonalapot is otthagyni, ha a szomszéd faluból valaki kifizeti a munkadíja kétszeresét?

Az ok nyilvánvaló. A kormány családtámogatási intézkedéseinek hála nagyon sokan jutottak kvázi ingyen-hitelhez, amihez hozzájön az elmúlt évek folyamatos minimálbér emelésével szinkronban lezajlott bruttó béremelés számos szektorban, illetve a szuper-állampapír (MÁP – Magyar Állampapír Plusz) ami 2024-ig sávosan növekedve a végére már 6% éves kamatot ígér. Mindezen kedvező gazdasági intézkedéseknek hála sokaknál eldördült a startpisztoly és elindultak a nagy beruházások és a hosszútávú eladósodások. Okulva persze a korábbi katasztrófából ezúttal természetesen forintban adósodik el az ország… Különösen annak fiatalabb tagjai.

A semmiből kinövő lakóparkok, a forint látszólagos stabilitása, a kiszámítható hitelek és hozzá a szintén kiszámítható kamatokat ígérő és közel zéró kockázatú befektetések (pl. a MÁP Plusz) olyan képet sugallhatnak, amiből könnyen le lehet vonni a következtetést: Itt minden frankó, sínen vagyunk… jó úton haladunk, nem történhet semmi baj.

Lakopark Biatorbagy ingatlan
Gyűlnek a “viharfelhők” a lakópark felett…

Közben persze azért látszódnak furán szokatlan jelek. Újra 400 forint felett a benzin litere, nemrégiben lépte át először az euro árfolyama a 332 forintot, majd nem sokkal később a 333-at, majd a 334-et is. Mindez úgy, hogy 2014 és 2018 között gyakorlatilag folyamatosan a 310 forintos árfolyam sávban pihent az euró forinthoz képesti árfolyama.

Persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy szunnyadó lakópark pillanatok alatt történő feltámadásából. De valahogy folyton azzal találkozom, hogy a körülöttem az emberek megint elkezdtek úgy élni mintha nem lenne holnap.

Folytatás…

Gondolatok a lejtmenet előtt

Bár kétségtelenül színes jövő vár a Bitcoinra és társaira (a színes alatt itt most főleg a piros színre gondolok a zöld kárára…), de ebben a postban most kevésbé lesz szó a kripto piacokról. Most kivételesen más témában kárognék… Sőt át is adnám a szót egy vendégbloggernek, aki ugyan az alábbi irományt nem kifejezetten blogpostnak szánta, viszont annyira szépen és kereken sikerült megfogalmaznia a gondolatokat, hogy úgy döntöttem, ez szélesebb kör számára is hasznos és érdekes lehet. Passzolnám is a keyboardot:

Az emberek elfelejtették, hogy nem mástól kell várni a megoldás ha gáz van, és baromira elkényelmesedtek.

Sokszorosan túlvállalva magukat ugranak bele mindenféle hitelkonstrukcióba magánszemélyként és “felelős” szülőként (mert az éppen aktuális BUBOR alapján éppen húdejó lesz neki)….és én aki lehetőség szerint minden […] hiteltől ódzkodtam egész életemben most látni vélem ennek a beigazolását.

Az emberek túlfogyasztanak, túlságosan elkényelmesedtek, mind bér/mind minden téren elfelejtették hogy mi is az a munka, de azért igények vannak… teljesítmény meg egy nagy 0-t.
A 90-es évek után születettekről már ne is beszéljünk: annyira […] el vannak szállva, nekik minden normális és minden jár ALANYI jogon, és minden egy […] kívánságműsor.

Tudod, ha jön egy válság az nekem egész biztosan nem fog annyira fájni mint a fent említett rétegeknek (mert én mindent amit elértem 0-ból építettem fel vér/veríték árán termelő tevékenységgel segítség nélkül). Viszont a fent említett rétegeknek itt az ideje megtanulni valamit, hogy baromira semmi nem jár alanyi jogon és dolgozni kell ahhoz hogy ne halj éhen kb.

Én csak annyit szeretnék hogyha az emberek végre megtanulnák azt újra, amit elfelejtettek már 50 éve…hogy az élet […] nem egy kívánságműsor, és a polgároknak végre ideje újra látniuk – hol a helyük a társadalmi ranglétrán. És hogy a pénz az valójában micsoda. És hogyha egy munkáltató kifizet évi min. 4-5M -t az illető után évente, akkor nehogymár ő problémázzon aki beleült a kényelembe és 5-kor megy haza és várja a nyugdíjat, de cserébe azért még csak nem is számonkérhető és ha rosszul nézel rá másnap felmond mert a babaleány lelkét megsértetted.

Igen Csaba, nagyon nagyon várom ezt a pillanatot, mert ma szerintem úgy nagy általánosságban elmondható – tisztelet a kivételnek – hogy a 40-50 éves korosztály alatt nem tudják az emberek értékelni amit kapnak, cserébe mindent alanyi jogon várnak el, viszont nekik a két szemükre jár a töb-ésa-több-ésa-mégtöbb úgy hogy van 0 pénzügyi intelligenciájuk.

Bocsánat hogy így rád rage-elek de amikor erre a témára gondolok elfog az indulat, mert bosszant érted hogy velem egykorú mondjuk hitelre veszi a második bőven 100M Ft feletti ingatlanját holott ugyanannyit keres mint én, és már van egy amiben lakik szintén 100M Ftos hitel mellett.. a bére 80%-a törlesztőre megy el + az anyjáéknak is fizetni kell. Én tudom hogy ez egy időzített bomba, de mivel én még nem állapodtam meg optikailag mi látszik: “látod-látod Ő előrébb tart mint te” PFFFF hajrá. XD De amikor megjelentem az új <insert random premium category car> amit KP-re vettem akkor mindenki ferde szemmel irigyen nézett holott Ő is megtehette volna….csak dolgoznia kellett volna érte. (ja az már fúj az már piszkos)

Akinek nem inge az ne vegye magára. Én ezzel a posttal letudtam a “társadalmi felelősségvállalást” a téma kapcsán (köszönet G.-nek, hogy kíméletlen pontossággal megfogalmazta helyettem a téma kapcsán a gondolataimat). Aki legalább 2-3 éve foglalkozik a crypto piacokkal, az pontosan tudja, hogy mit jelent a gyakorlatban a “fák nem érnek az égig” kifejezés. Ma még nem késő átgondolni, hogy biztosan a következő recessziós időszakban előtt akarsz-e pl. eladósodni.

Fekete Karácsony – 2018-as különkiadás

Talán az olvasók egy része még emlékszik a Fekete Karácsony cikksorozatra, amit tavaly még a karácsonyi szezon előtt publikáltam és három részben próbálta feltárni, hogy mi is várható a 2017-es crypto boom csúcsán (amit persze akkor még nem tudhattunk biztosan…), a cikksorozat a szokásos módon hömpölygött a szélsőséges érzelmek között, egyrészt teret engedtem a közösség örök optimistáinak, akik akkor már 100k feletti árfolyamokat prognosztizáltak, ahogy bemutattam azokat a scenariokat is, ami szerint ez itt már a vég és innen csak a gameover van hátra. Az igazság szokás szerint a kettő között valahol félúton volt, hiszen egy elhúzódó medve piac kellős közepén vagyunk egy évvel később és innen újra csak tippelgetni lehet az irányt. Szerettem volna idén is a “fa alá” rakni egy hasonló cikksorozatot, el is készültem szépen időre a cikkekkel:

Ám végül úgy döntöttem, hogy mindhárom cikk draftban marad, egyrészt mert mire elkészült a cikksorozat már az abban lévő információ egy része elévült, másrészt pedig mert egyszerűen a sorozat nem ütötte meg azt a szintet, amivel jó szívvel kiadtam volna a kezemből. Majd még az ünnepek alatt ha lesz időm és ihletem, akkor megpróbálom menteni a menthetőt, de addig is szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt és további kellemes ünnepeket kívánni, eme kis cikkszösszenettel, amit a bejglimámoros és a talpak alatt ropogó csomagolópapír maradványok közepette írok miközben végre elcsendesedett körülöttem a ház. Felettébb izgalmas év áll mögöttünk, ami nekem személy szerint végre sokkal többről szólt mint, hogy a partvonalról figyeljem amint mások alkotnak és spekuláljak az ügyködéseikre. Egy év nagyon lelkes és rengeteg lemondástól sem mentes munkájának gyümölcseként sikerült lerakni egy olyan saját ökoszisztémát, ami terveim szerint hosszú évekre ad elfoglaltságot nem csak nekem, de a folyamatosan bővülő csapatomnak is. Ennek kapcsán (igen most itt az INLOCKról van szó), hamarosan egy komolyabb cikk is várható a blogon, de elöljáróban annyit, hogy mostanra egy igen komplex történet nőtt ki a kezdeti “fiat hitel crypto fedezetre” koncepcióból és végre olyan fázisba kerültünk, hogy lehetőségem is lesz részleteket megosztani erről.

Persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sokat emlegetett bear market kellős közepén vagyunk, ez az év újra arról szólt, hogy bár a végtelenbe és tovább is akartunk jutni, de úgy viselkedtünk mint Ikarosz, aki nem fogadta meg apja Daidalosz tanácsát és egyre csak fentebb és fentebb repült, majd egyszer csak a mélybe zuhant. Elnézve a piacok mélyrepülését rossz emlékként pillanthatunk az alábbi listára: GOPRO -95% FIT -92% LC -91% SNAP -83% P -80% ZNGA -77% HIVE -73% TRUE -66% TWTR -63% SONO -60% DBX -57% Z -57% PS -50% FTCH -49% PSTG -48% SPOT -48% BOX -46% DOCU -45% SVMK -45% FB -42%

A hatalmas mínuszok mögött megannyi egykoron sikervárományos projekt tickere található, amik már-már sikeresen hitették el velünk, hogy itt a paradigma váltás… pedig valójában csak üres semmit adtak el (újra) a hiszékeny befektetőknek… ezzel nyújtva (scam-?) exit lehetőséget az intézményi befektetőknek, akikről közismert tény, hogy nem szeretnek veszíteni. A minta már sokunk számára ismerős lehet, nem az első és nem is az utolsó eset a gazdasági világtörténelem során.

Apró megjegyzés: Akinek furán hangzanak a felsorolt tickerek azoknak jelezném, hogy ezek nem crypto projektek, mégcsak nem is ICO-k… ezek kérem szépen a NASDAQ tőzsdén jegyzett nagyhalak, akik ezeket a veszteségeket egyébként az elmúlt néhány hónapban szedték össze. Az első négy helyen szereplő céget talán senkinek nem is kell bemutatni: GoPro (sportkamera), FitBit (sportóra) és SNAP (snapchat) közé beékelődő LC (LendingClub) nekem személyes kis kedvencem. De a listában ott vannak az olyan népszerű szolgáltatások is mint a Dropbox vagy a nagy Facebook. 40-90% közötti droppok 4-6 hónap alatt.

Nemrégiben írtam az információs buborék elméletről… Akik – hozzám hasonlóan – túlságosan is korlátozzák az információs terüket egy-egy témára (legyen az mondjuk a crypto), azok hajlamosak lehetnek nem észrevenni, hogy a szemük előtt repedezik a mézes mázas bábszínház. Hogy milyen is volt ez a decemberi hónap a világtőzsdéken? Miközben a kiskereskedelmi termékeladások az egekbe emelkedtek és újabb csúcsokat döntenek a fogyasztási hitelek, aközben az idei év decemberében érte el az S&P500-as tőzsde index a VALAHA mért legnagyobb mínuszát a hónapon belüli -14.8%-os értékével. A második helyen az 1931 december áll a maga -14.5%-os mínuszával. 1931-ben zajlott le a fejlett nyugat legnagyobb pénzügyi válsága (Great Depression), ahol olyan szintű crash következett be, ami közel 10 évre emelte 10% felé a munkanélküliek arányát az USA-ban és olyan mértékű reál GDP zuhanást eredményezett, amit ezt követően csak a második világháborúban jegyeztek nyugaton.

Persze butaság lenne – különösen a karácsonyi időszakban – itt farkast kiáltani, hiszen majd száz év alatt hatalmasat változott a világgazdaság. Sok egyéb fantasztikus találmány mellett az emberiség feltalálta a hitelpénz intézményét, aminek köszönhetően a Great Depressiont követően nagyon sok válságot sikert csírájában elfojtani, vagy éppen jelentősen csökkenteni annak hatását (lásd 2007-2008). És hogy miként fognak performálni a cryptoeszközök egy gyors lefolyású recesszió alatt? Napról napra egyre valószínűbb, hogy a világgazdaság minél inkább ki akarja provokálni ennek a főpróbáját. Aki azt hiszi, hogy nincs semmilyen összefüggés a cryptopiacok és a hagyományos tőzsdei piacok mozgása között, vagy azzal hitegeti magát, hogy a nevetségesen alacsony piaci kapitalizációjú Bitcoinnak semmi köze nem lehet a nagy NADSAQ, SP500 vagy éppen Dow mozgásokhoz az pont annyira vak, mint azok akik tavaly arra hivatkozva negligálták a Tether botrányt, hogy: “mégis miért gondolja bárki is, hogy egy 2 milliárdos marketcapű tetherrel komolyan lehet befolyásolni egy 500-600 milliárd dolláros Bitcoint“… A következő év ezen a téren mindenképpen komoly meglepetéseket tartogat mindannyiunk számára. Ha morbid szeretnék lenni azt mondnám, hogy oly csodás, hogy ez a hullámvasút pont egy ilyen szép napon indul a szeretet ünnepének előestéjén, amikor Donald Trump nagyvezérünk újra a néphez szólva nyugtatta meg az egyszerű alattvalóit arról, hogy totálisan nem ért egyet a FED politikájával és professzionális meglátása szerint a FED az egyetlen probléma ami valójában fenyegeti a gazdaságot. Az elnöki tisztánlátás hatására a piacok azonnal heves zuhanásba kezdtek minek köszönhetően az SP500 sikeresen át is ütötte a 2400 pontos szintet, amivel “bear market”-be fordult.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek és előre is sikerekben gazdag új évet. Jómagam itt leszek jövőre is és tudósítok az általam vizionált gazdasági “frontról” a magam egyszerű és laikus módján törekedve arra, hogy továbbra is mindent és mindenki összekriptózzak…