Egy kis SCAM-tológia… – első rész

Bár draszitkusan lecsengőfélben van az ICO mánia, aminek köszönhetően egyre inkább csak azok az ICO projektek tudnak elérni komolyabb eredményeket, amik valódi problémára próbálnak valódi megoldásokat nyújtani, mégis jellemző, hogy ennek ára továbbra is a nagy és látványos parádé, ami mérhetetlen pénzeket emészt fel egy előkészítés alatt álló ICO esetén. Jelen cikkben bemutatom nektek az ICO életérzés negatív oldalát, amit nyilván csak azért tehetek meg, mert aktív vezetője vagyok a finish közelbe jutott ICO-nak (#INLOCK). Hogy mi is ennek a negatív oldala? Sokan – teljesen jogosan – titulálják az ICO paletta szereplőinek nagy részét scamnek, vagy utólagosan scambe forduló projektnek. Éppen nemrégiben került elő a ‘community-driven’ pletyka, mely szerint az INLOCK nagy és erős piaci konkurenciája (SALT Lending) is scambe fordult vagy scambe készül fordulni miután Shawn Owen (CEO) dobbantott. Pedig ugye végső soron a SALT tényleg egy működőképes és valós igényeket kiszolgáló megoldást hozott létre, csak elfelejtettek kalkulálni azzal, hogy nem csak bika piac létezik és bizony medve piacon is illik tudni növekedni, ha jól a modell.

Na de térjünk is a tárgyra. Szóval bár az ICO-k nagy része vagy scam vagy potenciálisan SCAM-be fordul, de érdekes tapasztalat, hogy az ICO előkészítés rögös útja is scam feliratos taposóaknákkal van kikövezve. Ezen aknák nagy része totálisan unalmas és már-már a ‘nigériai herceg’ szintjét hozza, de van közte néhány igazán brutálisan körmönfont és felépített ‘szolgáltatás’ is. A cikket nyilván azoknak ajánlom, akikben a leghalványabb gondolata is felmerül annak, hogy ICOzni akarnak, de mindenki másnak is érdekes lehet, hogy miként alakult ki egy multimilliárdos csaló szolgáltatás hálózat ami egy multimilliárdos befektetési csalás hálózatot lát el szolgáltatásokkal… azaz: “scam the scammers…”

Azzal biztosan nem mondok újat, hogy ma egy ICO-val már lehetetlen organikus úton építkezni. Nyilván alapvető, hogy legyen egy jó termék vagy termékkoncepció, ki legyenek dolgozva az üzleti folyamatok és az összes dokumentum kellően tüchtig legyen… ám ezen túl minden csak a számokról szól:

  • Illik lennie 20-30-40-50k követőnek facebookon, youtubeon, twitteren és ugyanennyi aktív ember telegramon is. Ha nincs, akkor lepontozásra kerülsz
  • Van-e napi szinten 100-200 hozzászólásod bitcointalkon az announcement csatornán és mi a helyzet a bounty programoddal? Ha nincs… akkor megintcsak minusz.
  • Milyen a csatornák növekedési mutatója és hogyan alakul az alexa.com ranked?

Minden a mérhető KPIkról szól. Ha van olyan projekt, ami tud aktívan mozgatni 20-30 ezer embert, akkor ezt neked is tudnod kell hozni, ellenkező esetben te biztosan csak rosszabb lehetsz… nemde?

Az persze másodlagos, hogy egy közeép kategóriás ICO projektet is jobb esetben max 500-1000 investor fundol, nembaj, akkor is kell, hogy legyen 20k follower. Mindezek miatt a legtöbb ICO lényegében egy színház. Meg lehet próbálni persze eljátszani az intellektuális projektet és kitűnni azzal, hogy te mennyivel jobb vagy… de olyan ez mint a Soundon “informatikus-szürke” bőrrel (amit ugye egyedül a monitor kék fénye ért valaha is…) fehér zokni+tangapapucs kombóval nekiállni csajozni a következő dumával:

“helló-szia. Nem akarsz meginni valamit, szivesen mesélnék neked egy full-stack developer mindennapjairól”

Aki járt már valaha ICO projekthez kapcsolódó telegram csoportban az pontosan tudja, hogy napi szinten kapnak marketing offereket az ICOk direktben a csatornán. Ian Balina, Ivan the tech, Jason Appleton, Tony Tian, The Crypto Lark és lényegében az összes létező nagyobb crypto youtuber ott hemzseg a csatornákon és ékes adminsággal a belépés követően 3 másodpercen belül beírják, hogy : “admin, pm me!”… Nyilván nem nagy meglepetés, hogy ezek egyikének sincs semmi köze a valódi influncerhez. Már a feltételezés is vicc, hogy pl Ivan Liljeqvist az egész napját ICO telegram groupok bogarászásával töltse. De nyilván néhány kezdőbb játékos akár ennek is bedőlhet és biztos sokan szomorkodnak, hogy a kifizetett 10-20 Ether után többé nem áll szóba vele a hamis Ian Balina profil és a várva várt videó sem jelenik meg.

Amit a telegram csatornákon láttok “marketing offereket”, azok csak a töredéke annak, amiket egyéb direkt csatornákon (jellemzően emailben) kapnak a ICOk. Nálunk, az INLOCKnál ez akkor vált kezelhetetlenné, amikor belistázott bennünk néhány nagyobb listing site (trackico, icobench és icoholder). Na onnantól óránként jöttek a fantasztikus marketing offerek:

“Potenciális investorok” akiknél hírdetni fogják az adott ICO-t:

Vicces módon egyébként ezen szogáltatások mögött akár valós teljesítés is lehet. Tényleg időről időre kipostolnak a channelre egy-egy ICO hírdetést, de hogy ezek valós konverziós értéke mennyi, azt szinte képtelenség meghatározni. Nagyon összetett egy ilyen eszközön keresztül mérni a lead konvertálhatóságát.

Na de ne ragadjunk le a telegramnál. Van itt kérem marketing offer a hagyományos mosóporhoz (email) is:

Potom 7 millió email cím 35 ethereumért… Ráadásul előre szűrt potenciális inveszterok a bitcointalkról éa a coinbase-ről, plusz a redditről? Hááát ez már önmagában is brutális offer, nemde? Az persze apróság, hogy mindhárom platform (btt, reddit, coinbase) teljes ügyfélbázisa kileakelt egy-egy korábbi hackelés eredményeként, tehát egyébként ha valaki rászánja az időt/energiát akkor össze tudja állítani magának ezt az adatbázist.

Ezeknél sokkal érdekesebbek azok az újszerű scamek, ahol már ténylegesen valós(-nak látszó) szolgáltatást nyújtanak a scammerek. Erre egy bámulatos példa:

Emberünk, akit nevezzünk mondjuk Johnnynak, hiszen ezt az álnevet használta egy másik híresnek látszó youtube csillagot képviselve házal, hogy árulja a portékáját, ami természetesen a hírnév és a csillogás. A deal nagyon egyszerű: a youtuber azzal izagolja, hogy nem scammer, hogy előre elkészíti a YT videót, publikálja is azt, majd ezt követően kell csak neki fizetni. Hmm, mennyire jó értékajánlat, nemde? Nézzünk a számokat:

32k feiratkozó, napi 1-2 videó, 10k körüli megtekintés, eddig nem rossz egy átlag crypto vloggerhez mérten. A videók alatt egészséges mennyiségű like/dislike arány a megtekintéshez mérten. És még kommentek is vannak, bár a kommentek 90%-a a “good video”, “good project”, “interesting” és hasonló semmitmondó klis szintjéig emelkedik csak, de azért ugye csodákat ne várjunk.

Google-n rákeresve emberünkről annyi derül ki, hogy van egy 6 hónapja feladott steemit profilja és egy twitter profilja, ahol 18,7k followerrel rendelkezik és 3662 tweet született.

Ezen a ponton azonban összedől a színjáték: A twitteken max 1 like szerepel emellett nulla retweet és nulla comment. Persze a listában akad néhány tweet ami alatt jelentősebb retweet és like is szerepel, ezek lehetnek azok a projektek, amiket sikeresen paliztak be és húztak le pénzre.

Ennék talán csak az illető (@martenshacks) twitter elemzése az érdekesebb: összesen 2 alkalommal említette őt bárki is twitteren. Átlagosan 100 tweetre jut egy olyan amiben valaki másnak válaszol, soha senkit nem retweetel és még sorolhatnám a haszonló érdekességeket. De egy szónak is száz a vége, a delikvens youtube és twitter profilja egy ravasz átverés/scam eszköze, amivel a ICO-kat húzzák le a siker reményében.

Mindezekhez hasonló direkt átverésekből végtelen sokkal találkozik az aki kimerészkedik a crypto világ névtelenségéből és saját neve alatt indít egy projektet. A scamek egy különleges vállfajta az, ahol nem az ICO projekteket húzzák le, hanem az ICO projekteknek segítenek abban, hogy nagyobbnak látszanak és ezzel megtévesszék a saját befektetőiket. Szóval külön iparág épült arra, hogy segítsenek a SCAM ICOknak hatákonyan scammelni. Ezen “hópium gyárakról” a cikk folytatásában fogok írni.

Végtelen mennyiségű bitcoinról álmodott Satoshi?

Bár ma már szinte mindenki tudja, hogy soha nem lehet több bitcoin mint 21 millió (egészen pontosan annál egy picit kevesebb…), de ha valaki rászánja az időt, akkor azt fogja látni, hogy ezen limitáció sehol nem található meg sem a whitepaperben, sem a Satoshi által publikált első bitcoin core kódbázisokban. Ezt a véges számú limitációt (finite monetary supply) csak 2014-ben implementálták, Pieter Wuille BIP-0042-es beterjesztése nyomán.

Persze ez nem jelenti azt, hogy Satoshi tényleg végtelen mennyiségű bitcoint szeretett volna látni, ellenben egy igen vicces teóriával indokolta az eredeti kódot. A kód lényegében azt tartalmazta, hogy – a jelenlegi metódusnak megfelelően – 210.000 blokkonként (4 évente) feleződik a reward, onnantól 32 ciklusig nem feleződik (hiszen 0 satnak a fele is nulla). Ám a második 32-es ciklus után újra indul a ciklus, így 64 ciklussal (tehát 64×4=256 év) a genezis blokk után újra 50 BTC lenne a block reward. Ezen sajátosság abból fakad, hogy a block jutalom felezést Satoshi nem egy fix feltétellel kezelte, hanem egy 64 bites int érték shiftelésével, ami bizony 64 shiftnél túlcsordul a referencia C++ implementáció esetén.

Satoshi ezt a sajátosságot (ami a legvalószínűbb, hogy simán csak egy binary shift bug volt, amit nem gondolt végig eredendően…) azzal indokolta, hogy a Bitcoin tervezésekor a természeti kincsek jellemzőire próbált építeni, ahol pl teljesen logikus, hogy miután kimerült egy komolyabb forrás, akkor az emberek újabb lehetséges források felkutatásába kezdenek. Azaz, ha a végtelenségig kiszipolyoztunk egy aranybányát, akkor jelentős idővel később csak találunk egy újabbat. Ennek megfelelően 1024 évente négy egyenrangú szimbolikus “aranybányát” tártak volna a Bitcoin bányászok.

Tehát ha maradt volna az eredeti kódbázis, akkor mindösszesen már csak ~240 éves kellett volna várnunk arra, hogy újra 50 BTC legyen egy kibányászott block jutalma…

Real Estate, Deposit, Smart Contract

A Variance HUB egyik jelenleg még előkészítés fázisában lévő projektje nevében kérném a segítségeteket. A projektet egyébként hamarosan bemutatom itt a blogon, de némileg ‘előspoilerezve’ szeretnélek megkérni benneteket, hogy töltsétek ki az alábbi kérdőívet. Nyilván a címből már sok minden kiderülhet a projektről és a kérdések jellegéből is körvonalazódhat mindenki számára, hogy mi is fő az üstben.

A kérdőív összesen 13 feleletválasztós és pontozós kérdést tartalmaz mindösszesen és a visszajelzések nagyon fontosak a csapat számára, hiszen a készülő megoldás alapvető funkcióit validálják, ezért nagyra értékelném, ha a blog látogatói rászánnának egy kis időt a kérdőív kitöltésére. A kérdőív nagyjából 2-3 perc alatt kitölthető, mindösszesen ennyi időt kérünk csak az életetekből.

A kérdőív elérhetősége: https://www.survio.com/survey/d/E8C4R6O9P6T0M2V6K

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Napi banki agyvérzés…

Alábbi kis történet lehetne akár a képzelet szüleménye is, ha nem éppen az imént történik meg és kezeljük úgy, hogy egy képzeletbeli hazai banknál történt, amit nevezzünk mondjuk BIC Bank fantázianéven, persze az is lehet, hogy összekevertem a betűket, már nem tudom.

A történet előzménye, hogy felvásárlásra került egy cég, aminek az új tulajdonosa forintos és eurós számlát nyitott a bankfiókba. Ez már eleve egy igen körülményes folyamat volt, hiszen a kérdéses ‘képzeletbeli’ banknak csak néhány kitüntetett fiókjában lehet vállalati ügyeket intézni. A kihívás sikeres megugrása után persze megnyitásra kerültek a bankszámlaszámok, amikre már lehet utalni minden gond nélkül és a forintos számla immáron elérhető is a webfelületen keresztül.

Jött azonban a pillanat, hozzá kellett volna férni az eurós számlához, ami azonban nem látszott az ebankban. Semmi gond, gyors telefonos ügyintézés, ahol 2×30 perc után jelezték, hogy legyen kedves az ügyfél befáradni a legközelebbi megfelelő fiókba, ami egész véletlenül Siófokon van, de ne csak úgy nekifusson az ügyfél a 70 kilométeres útnak, tessék csak várni, értesítik a fiókot, ahonnan majd felhívják az ügyfelet, hogy mikorra lehet érkezni, hiszen vállalati ügyek intézéséhez nem lehet csak úgy az utcáról beesni.

Oké… majd egyszer felhívnak és lehet menni. Semmi gond, próbáljuk meg elutalni a pénzt telebankon keresztül. Na itt jött az agyvérzés. A kedves ügyintéző képtelen volt felírni 3×8 karaktert (utalási cél számlaszám) és perceken keresztül próbált érvelni, hogy miért is jó egy teljesen másik számlaszám, amit nem is diktált be az ügyfél…

A történet vége… a digitális banki forradalom kellős közepén, amikor a bankok a PSD2 nyitásra készülnek az, hogy közel két órányi telecenterezés után a következők derültek ki (hogy ez a valóság azt nem tudni, de mindenesetre ez derült ki):

  • Sajnos a kérdéses banknak új webfelülete van, amin sajnos még nem készült el az EURO számlavezetés. Van egy régi banki felület, amihez csak a régi számlatulajok férnek hozzám az újak sajnos nem.
  • Utalni persze lehet telecenteren keresztül, ha a kedves ügyfél elfogadja, hogy egy totálisan más számra megy az utalás mint amit bediktál mivel a “középső négyes szám kiesik…” (agyfasz…)
  • Vagy persze lehet utalni 70 km utazás után Siófokon, már persze ha a Siófoki fiók majd egyszer visszahív, hogy mikorra lehet menni.

Egy szemfelnyitó hétvége után… TechCrunch Blockchain@Zug

Amikor az ember hónapokon keresztül csak egy konkrét témának szenteli szinte minden idejét, akkor hajlamos arra, hogy beszűküljön a látómezeje és erősen befolyásoltá váljon a saját csatornáinak közhangulata által. Az elmúlt fél év a crypto világban igencsak negatív megitélésben telt, már-már letargikus hangulat lengi körül a közvéleményt, amit erősen kihangsúlyoz a mainstream sajtó hozzáállása és persze maga az árfolyam trend is. Nyilván hosszan lehet ecsetelni, hogy úgy egyébként a teljes idővonalas trendvonal továbbra is bullban van és ott is marad egészen 4000 dolláros Bitcoin árfolyamig, de  véletlenül sem szeretném sokadszorra is elkövetni azt a hibát, hogy emelt dózisban adagolom a #hopiumot. Még akkor sem, ha egyébként nem nagy titok, hogy azért a háttérben brutális fejlesztések folynak, de ha az ember nem látja ezt a saját szemével, akkor nehezen szentel ennek komoly figyelmet.

Az elmúlt heteim nagy részében több konferencián is részt vettem Európa szerte, melyet előző héten a TechCrunch Blockchain rendezvénnyel pecsételtem meg Zugban. Zug közismerten az európai kripto közösség egyik legnagyobb bázisa, amit persze a helyszínen nem igazán lehet feltétlenül tapasztalni. Egy kicsi svájci városról beszélünk, ahol az utca embere vajmi keveset tud az alulról épülő pénzügyi forradalom csodás vívmányairól. Persze kétségtelenül szemet szúrt, hogy több szállodának a halljában is beleütköztünk egy-egy General Bytes Bitcoin ATM-be. Ahhoz, hogy valaki jobban szembesülhessen a “cryptovalley” feelinggel, nem árt, ha akad kint néhány ismerős, vagy ne-adj’ tud magával vinni valakit, aki járatos a Zug-is crypto scénában. Persze a TechCrunch hatására nem kicsit pörgött fel a svájci kisváros, többen is megemlítették, hogy brutálisan sok a “turista”.

A Zug-i cryptovalley hangulat magában is megérne egy külön cikket, de most inkább koncentrálnék a TC-re és a címben már említett szemfelnyitó élményekre. Kétségtelenül leírhatatlan élmény volt személyesen összefutni és röviden beszélgetni az esemény nagyágyúival, úgy mint Vitalikkal és pl CZ-vel (Binance CEO), de ha túllépünk a celebeken, akkor nekem személy szerint sokkal inkább érdekes élmény volt találkozni azokkal az üzleti szereplőkkel, akik még egy éve sem léteznek a piacon, de idén már a TechCrunch nagyszínpadán virítanak. Nagyon sokszor kerül elő a crypto világ kapcsán, hogy a beömlő mérhetetlen mennyiségű pénz ellenére nincsenek valós produktumok, termékek, megoldások.

A sokadik nemzetközi networking konferencia után az ember hajlamos azt gondolni, hogy a TechCrunch sem szól másról mint az üzletelésről, ami nyilván nem alaptalan feltételezés az előtérben hömpölygő sárkányfűárusok végtelen hadán átvergődve, azonban a színpad ilyen szempontból mondhatni szent. Aki felkerül a színpadra egy “firechat” session keretei között… na ott nincs politikai korrektség. Felemelően – már-már Robin Hoodi szinten – volt fenomenális látni, ahogy darabokra szedték Jutta Steinert, aki a Parity képviseletében próbált magyarázkodni a tavalyi limbo fiaskók miatt, persze ugyanennyire jó érzés volt hallani, hogy milyen szintű jövőképe van a Paritynek a technológia fejlődése és szélesedése kapcsán. Jó volt ezt hallani most, hogy éppen pár nap választ el engem is az INLOCK token smart contractok mainnetre deployálásától.

Hasonlóképpen folyt vér a padlón, amikor Kris Marszalek (MONACO, MCO token és most már a crypto.com tulajdonosa) állta a sarat a TC szerkesztőjével szemben, aki finoman írta körbe, hogy vajon milyen érzés lehet egy scamcoin színeiben ülni a TC-n, aki a közösség átverésével fundingolt. Kris persze bámulatosan adta elő a betanult sablonszöveget és mesélt arról, hogy valójában már 2,5 éve tárgyaltak a VISA-val, de nem fedhették fel ennek részleteit az ICO alatt és különben is… már kész a kártyájuk… Talán az egyik legjobb panel session Guy Zyskind (Enigma) és Sam Cassatt (ConsenSys) között zajlott, akik számomra is újszerűen vázolták fel a smart contractokhoz kapcsolódó identity management és személyes adatkezelés problémakörét. Persze hamar kiderül, hogy itt sincs új a nap alatt, egyszerűen csak az Enigma fogta magát és ténylegesen megvalósította azt, amiről sokan mások csak tudományos esszék és formális bizonyítások keretei között agyalnak. A rendezvény apropója volt, hogy pont a TC-n ütötték le az egyik újabb Enigma Ambassador kinevezését, aki egyébként pont a mi delegációnkkal közösen érkezett Zugba. Ezúton is grat Attilának a kinevezéshez! 🙂

Hosszan lehetne persze még részletezni az előadásokat, még ha egy bizonyos pont után már sablonossá váltak is. De azt kétségtelenül jó volt látni, hogy mind a színpadon, mind a networking részben nagyon sok olyan post-ICO és esablished-crypto-business jelent meg, akik fél-egy évvel a funding után már valóban működő termékkel építették a saját reputációjuk mellett egyben az újabb partneri kapcsolataikat is.

Az egész esemény olyan szinten volt élettel, energiával és lehetőségekkel teli, amit ott a helyszínen befogadni is nehéz volt.

Az esemény jó időre beírta magát a táncrendembe. Ha valaki tényleg bele akar látni abba, hogy mekkora pezsgés is van az árfolyam okozta eufória és letargia hullámai között és megengedheti magának, hogy évente egyszer kiruccanjon egy hétvégére Zugba, annak ott a helye a #TCBlockchain rendezvényén.

#WBSFrankfurt – first impression

Éppen Frankfurtban vagyok a World Blockchain Summiton. Amellett, hogy persze az Inlock kapcsán érkeztem, azért nem feledkezem meg a kriptoblogger mivoltomról sem. Bár maga a konferencia jellegéből fakadóan is a blochchainről kellene, hogy szóljon, de mindettől függetlenül mindegyik második kiállító ICOkhoz kapcsolódó szolgáltatásokat reklámoz és minden második konf speech is vastagon a cryptokról szól.

A konferecia számomra talán legérdekesebb újdonsága, hogy két nagyobb platform provider is megjelent, akik utilty tokenen keresztül adnak szolgáltatást security token kibocsátásra. Mint számomra kiderült Svájc után már Litvániában is engedélyezett a Security Token kibocsátás. Utóbbinál ráadásul az adózás is teljesen ICO friendly. Az ICO célú security token kibocsátások első körös kibocsátása teljesen adómentes (hasonlóan az Észt példához a utility tokenek esetén). A token tradingre pedig 15%-os adót számol fel adórezidens esetén. Szintén hasonlóan az Észt példához, a Litván Security Token issuing esetén is szükséges céget alapítani Litvániában. Ezen lehetőséges megnyílása egy nagyon újszerű piaci rést fog betömni, ahol KKV jellegű céges security token kibocsátással lesznek képesek finanszírozni a működésüket, amiért cserébe profit vagy bevétel alapú osztalékot tudnak osztani valós tulajdonrész kiadás nélkül. Gombamód várható a közeljövőben az ilyen jellegű ICO-k indulása.

Ennél is sokkal érdemesebb tény Nick Ayton szereplése a konferencián:

Emberünk egyfajta legenda a szakmában, aki kifejezetten azzal szerzett hírnevet, hogy miközben egyik oldalról rengeteg sikeres crypto és blockchain üzletet hozott össze, addig másik oldalon napi szinten temeti a bankrendszert. Amit itt az előadásában kapott az XRP (Ripple) és a “boardban ülő sátán ügynöke” (Bernanke), azt keresve se lehetett volna ennél szélsőségesebben megfogalmazni. Az úriemberhez képest John McAfee egy ártatlan bárány.

Kirakott egy olyan slideot, amit annyira clickbait gyanús, hogy inkább csak a továbbra rakom ki… 🙂

Folytatás…

Közönségszavazás – hol tartunk most…

Az előző post kommentjeiben némi különvélemény alakult ki arról, hogy vajon hol is tartunk a crypto marketciklus témában, ezért gondoltam célszerű lenne megkérdezni erről az olvasók véleményét. Bár a nyári uborkaszezon és az amúgy is lappangó érdeklődés miatt közel sem lehet reprezentatív a felmérés, de nekem hasznos lehet a későbbi postok témája és időzítése kapcsán.

A szavazásba a wall street cheat sheet “aggodalom” fázisát követő szakaszokat raktam csak be, hiszen logikusan legalább itt kell már tartanunk. Én személy szerint ezzel elmondhatom magamról, hogy legalább egy teljes ciklust végig éltem a Bitcoin mellett. 2013 év végén nyitottam a kriptopénzek irányába és 2014 év eleje óta számítom magam hívőnek. Vicces módon pont az előző lufi leeresztő fázisában csatlakoztam, amikor éppen 600 dolláros árfolyamokkal  az akkori “aggodalmi” (Anxiety)  fázisban tartottunk. Kicsit későbbről még egy blogbejegyzésem is van, ami pont az akkori kapitulációs időszakban készült. Én azt követően gyakorlatilag végig csináltam a teljes ciklust… Így ma már ‘veteránként’ teljes másként látom a mindezt, ezért is fontos, hogy lássam, hogy az olvasók nagy része miként vélekedik a jelenlegi helyzetről.

Lássuk Ti mit gondoltok, hol is tartunk akkor most pontosan: (A cheat sheethez klikk a fentebbi képre a nagyobb méretért)

Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂