Újabb online DeFi meetupot szervezünk!

A két héttel ezelőtt megszervezett online DeFi meetup sikerén felbuzdulva, ezen a héten újabb meetupot szervezünk, hiszen sokminden változott a DeFi piacon. Az eheti meetup fő témája az UNI token és általánosságban a Liquidity Mining-ban rejlő lehetőségek és kockázatok kivesézése lesz. A meetup időpontja:

2020. 09. 25. (péntek) 18:00-tól!

A meetup platformja továbbra is a Google Meet, amit akár weben keresztül, akár mobilról is könnyedén tudtok használni. A Meetup meghívót az INLOCK hazai telegram csatornáján fogjuk megosztani, illetve itt tudtok az esemény további részleteiről értesülni, valamint kérdéseket feltenni:

Csatlakozz az INLOCK_HUN telegram csoporthoz!

A héten telegramon már kiveséztük a meetup témáját, így ha az időpont semmiképpen sem jó neked vagy csak érdekel egy kis kedvcsináló, akkor az alábbi bejegyzéstől kezdődően vissza tudod olvasni, hogy mi az UNI token, mi a liqudity mining, mik a kockázatai, hogyan működik a uniswap automatikus market-maker algoritmusa, illetve mi történik a pénzeddel, ha beszállsz egy liquidity poolba: https://t.me/inlock_hun/13790

Nem akar ez menni a bZx-nek…

Ha esetleg nem mondana sokat a bZx neve, azon nincs mit csinálkozni, hiszen egy olyan Defi margin/lending szolgáltatóról beszélünk, ami még a nyár elején égette el sikeresen azzal a saját reputációját, hogy a flashloanok megjelenésekor egy smart contract hiba miatt több tíz ezer Etherrel károsította meg az ügyfeleit.

Egy normális világban egy ekkora fiaskó után az ilyen projekteket szokás lehúzni… de ez nyilván nem így zajlik a DeFi univerzumban. Ezt számos példa bizonyítja, lásd: YAM, Sushi vagy éppen a bZx.

Avatott szemek az alábbi kis kód diff kapcsán már egyből a fejükhöz csapnak:

A támadási trükk mindösszesen annyi volt a bZx iETH tokenjét kezelő smartcontractban, hogy amennyiben ugyanarról a címről ugyanarra a címre küldtél (_from == _to), akkor egyszerűen duplikálódott az iETH tokened anélkül, hogy ténylegesen megjelent volna mögötte az adott mennyiségű valódi ETH fedezet.

Az ügy azért igazán kellemetlen, mert a sokadik incidens után sem érezte fontosnak a bZx, hogy auditáltassa a contractját, helyette inkább élesben teszteltette az ügyfelekkel, mire valakinek feltűnt a bug és jól ki is használta:

https://twitter.com/bZxHQ/status/1305189177730891776

A bejelentést követően a DuneAnalytics csapata végzett egy post-mortem elemzést, ahol kitúrták, hogy az iETH contractban 4,7 ezer ETH-t loptak ezzel a módszerrel el összesen 9 különálló tranzakcióban.

Mondanám, hogy így utólag biztos belátja a bZx, hogy csak olcsóbb lett volna auditáltatni a kódot, de végső soron most sem a saját pénzüket herdálták el és az előző két fiaskó után sem érezték, hogy csak kéne auditáltatniuk magukat.

Ui: Akit nem hagy nyugodni, hogy mi volt a hiba a smart contractban:

  • Kiolvasta a küldő (_from) és a fogad (_to) address egyenlegét.
  • Kivonta az elküldött mennyiséget a _from egyenlegéből, majd hozzáadta a küldött mennyiséget a _to egyenlegéhez.

AHELYETT HOGY:

  • Kiolvassa a _from-ból az egyenleget.
  • Levonja belőle az elküldendő token mennyiséget
  • EZEK UTÁN olvassa ki a _to-ból az egyenleget (ezzel lehetővé téve, hogy amennyiben _from == _to, akkor frissüljön az egyenleg)
  • Hozzáadja a _to egyenlegéhez a küldött mennyiséget.

Apróság…

Hazai szabályozói tanúsítványt szerzett az INLOCK

Szerdán sikeresen lezajlott az INLOCK platform valaha volt legnagyobb átállása, melynek köszönhetően immáron az összes kamatozó termék egybe lett gyúrva és “Kamatozó Tárca” néven minden a platformon tartott kriptopénzre heti rendszerességgel kamat jár. Alig telt el két nap és újabb fontos fejleményekről tudok beszámolni!

Korábban már többször is jeleztem, hogy itthon is elkezdődött a kriptopénz alapú megoldások regulációja, mely első lépésben a megoldások ügyfélazonosítási, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellenes intézkedéseit szabályozza. A téma kapcsán még márciusban írtam egy bejegyzést itt a blogon:

A hazai reguláció legmagasabb szintjét jelenleg az online ügyfelazonosítási folyamat megvalósítása jelenti. A reguláció egy kötelező jellegű és még banki szempontokból nézve is kifejezetten szigorú követelményrendszert határoz meg, melyet csak megfelelő minősítéssel rendelkező auditorok végezhetnek.

Az INLOCK rendszer auditálása idén áprilisban kezdődött meg és július közepén fejeződött be, melyhez a Security.hu Kft-t választottuk auditor partnerként. A partner élen jár a hazai pénzügyi szolgáltatások auditálásában, több nagybanknál is végez rendszeresen IT biztonsági ellenőrzéseket, illetve behatolási teszteléseket. Az alábbi tanúsítvány igazolja, hogy az INLOCK itthon elsőként felelt meg a szabályozásnak, mely egyben azt is jelenti, hogy a platform teljeskörűen megfelel az EU 5. számú AML irányelv követelményeinek is!

Ezzel a tanúsítvánnyal kijelenthetjük, hogy az INLOCK jelenleg minden létező és elvárt regulációs, illetve ügyfélérték védelmi intézkedést megvalósított. Nemrégiben jelentettük be, hogy az INLOCK kripto letétkezelői partnerként a Fireblocks Inc-t választotta, aki a nagyértékű vagyonbiztosítás mellett SOC 2 Type II minősítéssel is rendelkezik, így az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon lényegében hadiipar szintű védelem alatt áll.

A Fireblock partnerségről az alábbi cikkben tudtok részleteket olvasni:

Az újonnan megszerzett tanúsítványunk:

Folytatás…

A SushiSwap végül az FTX-nél kötött ki

Az elmúlt nap sem telt eseménytelenül a DeFi világában. Bár továbbra is óránként indulnak újabb és újabb hatalmas ígéretekkel a projektek, de perpillanat a médiát egyértelműen a SushiSwap története uralja. (Leszámítva ugye a blacklist->blocklist skandallumot a BitcoinCore háza táján… de ezt inkább hagyjuk.)

Aki esetleg nem követné ezt a témát szorosabban, annak röviden recap-elem:

  • A SushiSwap egy Uniswap klón, tehát a DeFi univerzumnak az exchange ökoszisztémáját erősítő szereplője.
  • Ellentétben az Uniswappal a SushiSwap már a trendi “governance token” modell szerint készült, tehát a protokoll szabályokat és paramétereket elvileg a közösség tudja megszavazni. Illetve a Uniswap LP token modelljét olyan módon alakították át, hogy akik SUSHI tokent stakelnek, azok extra jutalmat kapnak minden újabb Ethereum block után… De, erről kicsit később.

Hogy ezt megértsük érdemes feleleveníteni, hogy mitől is annyira jó a Uniswap:

Uniswap ELI5

A uniswap (pontosabban annak második verziója) egy merőben új, úgynevezett liquidity pool elvű tradinget valósít meg. Ennek lényege, hogy minden kereskedési pár esetén egy liquidity pool jön létre, amiben az első feltöltéskor jön létre gyakorlatilag az árfolyam függően attól, hogy mennyi egység kerül betöltésre. Ezt követően a uniswap az alapján mozdítja el az árfolyamot felfelé vagy éppen lefelé, hogy a kiindulási állapothoz képest milyen ügyletek futnak a poolban. Bárki bármikor beszállhat a már futó poolba.

A Uniswap az összes trade 0,3%-át elvonja és ezt az adott pool LP (liquidity pool) belső tokenében tartja nyilván, amit azok kapnak meg, akik likviditást tartanak az adott poolban. Ha a példa kedvéért egy WBTC-ETH uniswap v2 poolról beszélünk, akkor a kereskedési volumen 0,3%-át azok kapják meg az LP tokenen keresztül, akik likviditást biztosítanak az adott párnak.

A Uniswap lényegében azt és csak azt jutalmazza, ha valaki likviditást tart a platformon, tehát ha kivonásra kerül a likviditás, akkor nincs tovább passzív bevétel. A SushiSwap ezt a tulajdonságot támadta és önjelölt evulúcióként a modellt úgy alakította át, hogy ugyan megmarad az LP token, de mellette a likviditást biztosítók minden blokk után SUSHI tokent is kapnak, amit meg is tudnak tartani és a projekt ígérete alapján hosszútávon jól is tudnak járni vele.

Anélkül, hogy nagyon elvesznénk a részleteknek, lényegében erről van szó: Az Uniswap 0,3%-os LP token redisztribúciója a SushiSwap esetén úgy oszlop meg, hogy 0,25% megy a liquidity pool tagoknak, a fennmaradó 0.05% pedig a SUSHI stakereknek.

SushiSwap skandallum

Az augusztus végén landolt projekt anonim vezetője ChefNomi, akitől több alkalommal is megkérdezték a projekt indulásakor, hogy mi a terve a “devshare”-re. A devshare általában a kripto tokenizált projekteknél a kibocsátott tokenek bizonyos százaléka, amit a fejlesztők kapnak jutalomként. Kvázi ez a jutalmuk. A motiváció hosszútávú fenntartása érdekében ezen a devshare-n általában szokott lenni bizonyos időszakos zárolás. Ennek célja, hogy a befektetők biztosítottak legyenek arról, hogy a fejlesztő brigád nem lép le idő előtt és nem fordul scam exitbe a projekt.

Folytatás…

Egy újabb buborék pukkan ki

Nem szokásom lekezelő és kioktató címet adni az írásaimnak, így most sem teszem, pedig talán most megbocsátható lenne, hiszen tényleg megtettem mindent, hogy minden létező platformon kongassam a harangot a DeFi buborék kapcsán. Bár már napok óta omladozik a történet, de a mai napon indult el a likvidációs és scam exit hullám a legtöbb projektnél.

Csak néhány példa. A teljesség igénye nélkül.

Annak rendje és módja szerint a scam DeFi exitekkel párhuzamosan menekül mindenki az Etherből is. Mely szépen be is indította ugyanazt a likvidációs hullámot, ami már márciusban is bekövetkezett. Alig két nap alatt több mint 2 milliárd dollárnyi likviditás tűnt el a rendszerből:

defipulse.com

Egyelőre a MakerDAO keeperei jól kezelik a helyzetet. Szépen árazódik ki a piacból a rengeteg DAI. Átlag 10% discounttal jutnak ETH-hoz a keeperek, ami persze további eladói nyomást helyez az ETH-ra. Ennek (is) köszönhetően éppen most a 330 dolláros árfolyamba próbál vadul kapaszkodni a piac, de láthatóan kevés sikerrel.

Hogy egy nagyon zavaros képpel illusztráljam a helyzetet: Sajnos még bőven van mit lehúzni… De a jó hír, hogy ha ez megtörténik, akkor utána le fog tisztulni a piac és (mint oly sokszor már) a talpon maradók el tudnak végre kezdeni stabil alapokon építkezni.

yETH: ebből nagy baj lesz…

Tegnap telegramon, már alaposan kielemeztem az yETH-t, de akkor még nem akartam erről külön cikket írni, mert nem állt rendelkezésre elégséges információ, hogy valóban le lehessen vonni konklúziókat. Nézzük mit látunk ma.

Az yETH, a korábban már bemutatott YFI (yEarn.finance) csapat legújabb innovációja… persze a kijelentés kapcsán fenntartva annak a jogát, hogy amikor ezt a cikket olvasod, akkor már lehet, hogy lesz ennél újabb innovációjuk is.

A gyanútlan szemnek az yETH nem feltétlenül tűnhet egy érdekes dolognak, lényegében ugyanolyan pool-elvű kölcsöntermék, mint akár a compound, aave és a többi ETH pool. A fura az, hogy míg ETH kölcsönadásra a legtöbb lendingplatform szerény 0.1-0.2% éves hozamot ígér, de még a centralizált megoldások sem merészkednek 3-4%-nál sokkal magasabbra (pl. az INLOCKnál ez most éppen 3.03%)… addig az yETH Vault lazán ígér évi 60-80%-os kamatot.

Hagyom ezt így feldolgozni minden kedves olvasónak. Mielőtt tovább haladnánk szeretnék tisztázni két nagyon fontos dolgot:

Egyrészt a mai DeFi piacon boldog boldogtalan scamprojekt ígér 100%-ot, sőt még ennél is meredekebb kamatokat. Ezen nem lehet okunk meglepődni. Ha csak az elmúlt két-három napot nézzük, akkor itt van a SUSHI, a KIMCHI vagy éppen a tegnap beborult HOTDOG. Ezek értékajánlata azonban csak 1-2 óráig áll fenn, amíg az adott platform, pool vagy vault likviditáshiányos, majd utána szépen össze is omlik a teljes történet. Pont ez történt legutóbb a HOTDOG-gal, aminek governance tokene 4000 dollárról zuhant néhány centre alig 5 perc alatt. Azonban az yearn finance nem pont ugyanez a kategória…

Hogy megértsük a csavart az yETH vault ajánlatában, ehhez tisztázni kell, hogy mi is a különbség az “earn poolok” és a “vaultok” között. Előbbi (earn pool) egy egyszerű termék, ami összegereblyézi az ügyfelek pénzét és azt “általában” megpróbálja berakni oda ahol a legtöbbet kaphat az ügyfél érte. Valójában ez sajnos nem igazán tud érvényesülni a gyakorlatban a kezelt vagyon mennyisége miatt, de erről az előző cikkemben részletesen értekeztem. Ha nem olvastad volna, akkor itt tudod pótolni:

A Vaultok ezzel szemben önálló stratégiával rendelkező contractok, amikben – a poolokkal ellentétben – igen komplex logikák futnak és a fő céljuk a profitmaximalizálás jellemzően a yield farmingon keresztül.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a beutalt Eth-t a yEarn yETH szerződés fedezetként használja, felvesz arra DAI kölcsönt, a DAI kölcsönt kihelyezi a Curve DAI pooljába, majd a keletkező DAI, illetve CRV farm rewardot automatikusan eladja, illetve Eth-ra váltja, amit elszámol kamatként.

A stratégia annyira jól működik, hogy az elmúlt egy napban az évesített kamat (a DEFI őrület miatt) meghaladta a 100%-ot és egyébként nem kizárható, hogy ez még egy jó darabig akár ilyen magasan is tud maradni.

Shut up and take my money?

Ez lehet az a pont, amikor eldob mindenki mindent és már rohan is berakni a pénzért az yETH-ba, hiszen éves 60-80… vagy akár 100+% kamat mellett nincs miről beszélni.

Persze azért érdemes megérteni, hogy mit is jelent ez a termék pontosan, illetve, hogy mik is ennek a kockázatai.

Kezdjük azzal, hogy mennyire is népszerű a termék: a cikk írásakor 386 ezer ETH van már a contractban, ami éppen most potom 160 millió dollárt ér, erre már ki is van nyomtatva majd 70 millió dollárnyi friss DAI kölcsön, ami ott is van a Curve yDAI contractjában, ahonnan szépen csorog is vissza az extra hozam.

Mindez kis túlzással kevesebb mint egy nap alatt…

Lehet, hogy ebből baj lesz?

A “lehet” nem igazán tudja pontosan visszadni, hogy mekkora méretű atombomba készülődik itt éppen. Ez az egy termék (yETH), simán lehet a DeFi piac CDO/szintetikus-CDO terméke, ami anno 2008-ban összeomlasztotta a teljes világgazdaságot. És a hasonló több szempontból is találó. Egyrészt a CDO (Collateralized Debt Obligation) lényegében pont ugyanazt a célt szolgálja, mint amit valójában a yETH vault csinál… másrészt pedig (jelenlegi állás szerint) ha az ETH árfolyama benézne a 300 dollár alá kb. olyan hirtelenséggel, ahogy történt ez március 12-én… nos, az nem csak az yETH-ban lévő ETH nagy részét végezné ki, de valószínűleg bedöntené a MakerDAO/DAI-t is.

A helyzet az, hogy alig egy nap alatt a yETH vault lett a Maker legnagyobb fedezetbirtokosa:

Folytatás…

A DeFi kevésbé napos oldala

Miközben a DeFi (decentralizált pénzügyi kütyük, amik jellemzően ethereum blockchainen futnak) fénykorukat élik, sajnos beindult a DeFi piacra épülő scam projektek özönvízszerű áramlása is.

Az ami egykoron az ICO mánia volt, majd a fork mánia, majd az IEO mánia… nos ezek ma átcsaptak a governance token mániába. Ha nem sokat mond neked még a DeFi, illetve a governance token téma, akkor olvasd el a téma kapcsán készült értelmező cikkemet:

Egy konkrét példán keresztül had mutassam be, hogy mi is fortyog perpillanat az Ethereum hálózat bugyraiba:

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A történet valahol ott kezdődött bő egy éve, hogy elindultak a liquidity pool elvű onchain (defi) lending platformok. Ezek közül a leghíresebb a Compound, de ide sorolandó a fulcrum, dydx, aave és még néhány egyéb játékos. Ezek működési elve pofon egyszerű: az ügyfelek tokenjeit egy kalapba (pool) söprik, amiből bárki tud felvenni kölcsönt fedezet ellenében. A kölcsönre fizetett kamat pedig szétoszlik a poolon belül pénzen. Ennek nyilvántartására és kezelésére jöttek létre az interest-bearing tokenek. Az egész ökoszisztéma finomhangolására jöttek létre a governance tokenek, amiken keresztül pl. szavazni lehet, hogy milyen küszöbértékeknél hogyan változzanak a kamatok, stb. Összességében ezek a projektek kifejezetten pozitív példáját mutatják, hogy mire is jó a DAO működés.

Mivel a különböző projektekben különböző mennyiségű szabad likviditás áll rendelkezésre és különböző a dinamikája a kölcsönök felvételének is; ezért logikusan előfordulhat, hogy az egyik platform sokkal több kamatot kínál mint egy másik.

És akkor jöttek a kufárok…

yEarn.finance

A yearn.finance és hasonló megoldások, azt tűzték ki zászlajukra, hogy majd ők szépen lefölözik a kamat profitot a különböző DeFi lending projektek között. Lényegében az ügyfél nem a compoundba tölti be a (pl.) USDC tokenjét, hanem a yEarn.financebe, ami a teljes vagyont szépen mozgatja a különböző lending providerek között, mindig oda rakva, ahol a legtöbb kamatot lehet érte kapni.

Az ügyfelek pedig ezért cserébe ugyanúgy egy interest-bearning tokent kapnak… USDC esetén az yUSDC-t.

Sajnos a valóság az, hogy a yearn.finance nemhogy pozitív eredményt nem képes termelni, de gyakorlatilag konkrétan kivégzi maga alatt a teljes piacot. Ennek megértéséhez nézzünk egy konkrét példát:

A yearn finance yUSDCv3 contractjában jelenleg cirka 360 ezer dollárnyi USDC található. Ennek most a 100%-a az Aave-be van allokálva. Ez persze nem tűnik soknak az Aavenél lévő 229 millió dollárhoz képest, de elég nagy ahhoz, hogy ha átkerül a teljes összeg mondjuk a compoundra, akkor jelentősen módosítja a két platform közötti kamat kínálatot.

Jelenleg (a cikk írásakor) 1,81% az irányadó éves kamat az Aave USDC pooljában, míg pl. a compoundnál ez 1.95%, de a dydx-nél éppen most 3% felett van. Akkor miért is van a teljes vagyon az Aave-n? Nos a válasz nagyon egyszerű: mert nem éri meg átmozgatni, mivel ha megtennék, akkor a compundon vagy a dydx-en vernék le a kamatokat.

A probléma nagyon egyszerű: addig amíg sok-sok egyedi játékos könnyedén tudna arbitrálni a különböző platformok között és akár jelentősebben nyerni is, addig ugyanezen vagyont összegerebjézve már egyáltalán nem lehet ilyen hatékonyan mozgatni.

Folytatás…

Legjobb befektetés: Méz és Whisky

... de semmiképpen sem együtt fogyasztva! Tegnap került elő ez a téma a telegram csatornánkon, amiből később egy hatalmas méhész világtalálkozó is kerekedett. Az eredeti felvetés az volt, hogy a mai hozamsivár gazdasági kilátások között vajon milyen módon lehet tompítani az infláció hatását.

Ha felnézek youtubera, akkor minden negyedik videó azzal foglalkozik, hogy mibe fektessen az ember 100.000 Ft-ot vagy éppen 300-500 dollárt. Feltételezem ez lehet az a lélektani határ, amit az MLM-ekből, unit linked és egyéb befektetési jegy zabáló termékekből kiábrándult átlag polgár megpróbál a mai körülmények között is befektetésként megforgatni.

Befektetni sokféleképpen lehet, azonban ha valaki kerülni akarja a kockázatos ügyleteket (pl. részvény, vállalati kötvény vagy éppen arany, kripto), akkor a mai körülmények között a bankok által nyújtott ajánlatok és az állampapírok lehetősége még a legoptimistább jóslatok szerint is bőségesen alulperformálják az inflációt… Márhogy ugye a közölt és torz statisztikai elveken számolt inflációt is…

Ezen téma kapcsán merült fel az, hogy az infláció ellen az egyik legjobb “befektetés” ha nem fektetünk be, hanem felhalmozunk tartós használati cikkeket. Hogy is jön ki ez?

A pénzromlás, illetve a gazdasági válságmenedzsment határa kinyomtatott friss pénz ugyan nem egyenesen arányosan, de inflációt indukál. Ezt tovább erősíti a gazdasági válság recessziós hatása, illetve a COVID-19 okán kialakult termelési hiány, illetve rohamszerű felvásárlás okozta árkorrekció is.

Az infláció a pénz vásárlóértékének romlását jelző irányszám, ami ugyan erősen kozmetikázott számtalan módszerrel, de még így is jól mutatja, hogy bizony évről évre kevesebbet ér a kuporgatott pénzünk.

A tartós használati és fogyasztási cikkek felhalmozása inflációvédelem szempontjából egyáltalán nem újdonság. A 90-es évek előtt a Forint átlagos inflációja évi 30-40% körül volt, mely csak a 2000-es évekre mérséklődött a 10%-os sáv alá. Szüleink, nagyszüleink még pontosan tudják, hogy mit is jelentett akkoriban a karácsonyi bevásárlás… nem.. nem legót és Barbiet vettek, hanem lisztet, gyógyszert, takarmányt és persze a vidék univerzális fizetőeszközét: a pálinkát. Mindezt tették azért, mert ugye mindenki tudta: januárban jön az áremelés.

A helyzet az, hogy érdemes valami hasonlóra készülni…

Whiskey és Méz éves hozama: 6-10%!

forrás: internetes gyűjtés…

Persze kell némi absztrakció, hogy hozamtermelő befektetésként nézzünk pont a mézre… de a fenti ábrából ez kétségtelenül kiolvasható. Egy kilogramm méz átlagára 2002-ben 900 forint körül alakult, ami mára már meghaladja az 3000 forintot is. (Az ábra csak 2018-ig mutatja…)

Ez barátok között is 300%-os áremelkedés, amihez érdemes hozzávenni, hogy a megfelelő körülmények között (hűvös, naptól védett helyen és üvegben tárolva) a világ végéig eláll, már persze ha minőségi termelői mézről beszélünk.

Nem meglepő módon ugyanez igaz a Whiskey és egyéb égetett szeszekre is. Az áruk hasonlóképpen alakult az elmúlt 20 évben és szintén igen sokáig megtartják az aromájukat, fogyaszthatók.

Oké, de hogyan lesz ebből befektetés?

A jó befektetés lényege, hogy ma lemondasz bizonyos mennyiségű pénz szabad felhasználásáról, amit X idő múlva kamatostól visszakapsz. Ugyanez igaz a spájzolásra is. A ma megvett mézet vagy éppen whisky-t nem kell megvenni utána minden évben, így a jövőbeli kiadásaid nem csak annak jelenlegi árával csökken, de a jövőbeli vásárlóérték romlással is.

Persze ezen két termék mellett számtalan egyéb olyan dolgot is fel lehetne hozni, aminek a raktározása hasonlóképpen pozitív eredményt hozhat. Alapelv: azon árucikkekben érdemes gondolkodni, ami biztosan tartós fogyasztási vagy használati cikk, kis helyen elfér, illetve annak darabára jelentős a saját pénztárcánkhoz képest. Nyilván nem érdemes előre megvenni tíz évre a WC papírt (pláne hogy idén egyszer már megtettünk...). De számos olyan egyéb fogyasztási cikk, kozmetikai vagy tisztasági termék, tisztítószer létezik, amik ide sorolhatók.

Szintén ebbe a kategóriába tartozhatnak az olyan szezonális árucikkek, amikre egy-egy időszakban költünk sokat és minden évben meg kell ismételnünk. Például most is éppen egy ilyen időszak van: az iskolakezdés, ami minden szülőnek az egyik kedvenc nyárvégi hobbija.

A téma kapcsán további gondolatokat olvashatsz az INLOCK_HUN telegram csatornánk… ahol a jelek szerint nem csak INLOCKról beszélgetünk!

Flashloan: a végtelenbe és tovább!

A flashloan alapú, illetve a smart contractokba csomagolt komplexebb DeFi ügyletek az elmúlt hónapokban kétségtelenül komoly szeletet hasítottak ki az ethereum hálózat teljesítőképességéből. Mára az az – egyébként teljesen normális – állapot alakult ki, hogy az Ethereumot elkezdték arra használni, amire az lényegében való. Míg fél évvel ezelőttig a hálózatot javarészt csak az azon futtatott scamek, mlm-en és ponzik… illetve az USDT tranzakciók tették ki (ez utóbbi vajon melyik kategóriába tartozik az előző három közül?), addigra most jó látni, hogy a top gas burnerek listáján jelentős helyet képvisel már az Uniswap, de már az új DeFi megoldások is ott vannak, úgy mint: Curve, Aave vagy éppen a Balancer.

Korábban a flashloanok kapcsán már született egy írásom a médiumon, abban a cikkben inkább ennek a negatív oldalát szedtem csak össze, viszont a flashloan és akár a flashloan nélküli smart contractba csomagolt komplex pénzügyi műveletek azóta is igen népszerűk. Most gondoltam bemutatok néhány beszédesebb példát (sikereseket… kevésbé sikereseket), hátha kedvet tudok vele csinálni néhány olvasónak ahhoz, hogy szunnyadó kreativitását ne csak a random trader botok konfigurálásában élje ki… hanem belépjen a decentralizált arbitrázs piacra is komoly szereplőként.

15.1 ETH -> 17.2 ETH egy szempillantás alatt

tx: 0xd22def255e811e4094f…

A felhasználó úgy csinált 15 ETH-ból 17.2-őt, hogy egyetlen tranzakción belül előbb elcserélte a 15 ETH-t 49,6 YFL-re a Uniswapen, majd ebből vett a Balanceren aLINK-et, amit withdrawolt az Aave-n, ebből lett neki 445 LINK tokene, melyet eladva a Uniswap-en visszakapott 17.2 ETH-t.

Ugye milyen jól hangzik? Na akkor nézzük, hogy mik is ezek a dolgok pontosan:

  • Uniswap és Balancer: Két különböző decentralizált exchange (dex), mindkettő nagy forgalmú és nagy likviditású, tehát potenciális eszköze az ilyen jellegű arbitrázsnak.
  • Aave: onchain lending platform (DeFi), amin un. kamat hordozó tokeneket lehet létrehozni likviditás biztosítással, mely kamat hordozó tokenek szabadon tradelhetők. A kamat hordozó tokénekről egyébként az előző cikkemben tudsz részletesebben olvasni. Itt a konkrét esetben a contract aLINK-et vásárolt, ami a ChainLink Aave platformon tokenizált (kölcsönadott) verziója.

Ezek tudatában már nem annyira nagy kaland átlátni, hogy mi is történt a contractban. Lényegében az Uniswap ETH->YFL és a Balancer YFL->aLINK árfolyama között volt egy komolyabb arbitrázs ablak, amit bezárva tudott 15 ETH-ból 17.2-őt csinálni a delikvens.

Hogy tud ennyi tranzakció végrehajtódni egyszerre egy contracton belül?

Az Ethereum gyakorlatilag egy hatalmas állapotgép, ahol az összes full node ismeri az összes address és contract aktuális állapotát. Mivel ezek változásai futásidő alatt értékelődnek ki, mely futásidő gyakorlatilag a bányász EVM-jében történik meg, így nem tud ütközés, összefutás, race condition vagy bármilyen egyéb probléma kialakulni, hiszen mindig csak egy aktuális utolsó block és ennek megfelelő aktuális állapottér létezik csak.

Pont ez adja meg arra a lehetőséget, hogy egyetlen contractban képes légy egy adott értéket akár többször is megmozgatni különböző címeken. Az előző pont kapcsán például felmerülhet, hogy mégis hogyan került a megvásárolt 49 YFL token az uniswapról a balancerre? Nos a válasz roppant egyszerű: át lett utalva>

Example transfer from uniswap to balancer

Tehát van arra lehetőség, hogy egyetlen tranzakción belül adjunk-vegyünk (cseréljünk) kriptoeszközöket, majd azokat átmozgassuk egy másik platformra, ahol még ugyanazon tranzakción belül ott is végrehajtsunk műveleteket, melyek eredményét tovább tudjuk mozgatni egy harmadik-negyedik-huszadik platformra.

Ennek határt, igazából csak a gasLimit szab, illetve az, hogy mennyi pénzt vagyunk hajlandók erre elkölteni.

Folytatás…

Amikor a DeFi gazda betakarítja a Yieldet a Farmon!

Az elmúlt néhány hét kétségtelenül azt a képet mutatja, hogy majd három év után, újra a lovak közé csap a kripto ökoszisztéma és elkezd egy újabb kövér buborékot formálni, melyben – a jelek szerint – ezúttal nem kis szerepet játszanak a DeFi megoldások is.

Ellentétben a tavalyi évvel (amikor szintén szeptember körül lezajlott egy 14 ezer dollár körüli Bitcoin rally), most egyértelműen kirajzolódnak azon a karakterisztikák, amik azt mondatják velem, hogy ez itt már a következő bull run.

Hogy milyen tények mondatják velem mindezt? Számomra a legfontosabb indikátor továbbra is a tweeter feedem, ami az elmúlt bő két évben igencsak csendes volt. A nyugodt semmittevést csak egy-egy oda-vissza anyázás zavarta meg a Bitcoin és az Ethereum közösség között, vagy éppen az egyik Bitcoin kihívó vergődése. Ezek mellett lényegében láttam a saját magam által összetákolt tweeter információs buborékban, hogy szépen lassan fejlődik a teljes piac.

Hogy most hogyan néz ki a tweeter fedem? Nos tele van chartokkal, elemzésekkel, fraktálokkal, árfolyamjóslatokkal, fizetős group felhívásokkal és újra visszaoldalogtak a régi jó influencerek is! Mondhatni dögszagra gyűl az éji vad! Olyan szinten, hogy az elmúlt két évben jó okkal csendben levő Charlie Lee (Litecoin alapítója) is újra shilleli a projektjét:

https://twitter.com/SatoshiLite/status/1295908132737040384

Ami persze eme potenciális false-pozitív indikátorok mellett sokkal fontosabb: talált magának a kripto közösség egy újabb játékszert, méghozzá a DeFi, azon belül is a Yield farming formájában.

Ez elmúlt hetekben szánt szándékkal kerültem a DeFi és a Yield Farming témakört, mert volt egy olyan érzésem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja, azonban mára el kell ismerjem tévedtem… Ez a téma tényleg képes lesz egy újabb kripto boomot összehozni, amire illik is reagálni. Ezért ezzel a cikkemmel, most így előre rendbe is raknék néhány fogalmat.

Mi is az a DeFi?

A DeFi, azaz a decentralizált finance, nem más mint a hagyományos banki pénzügyeknek valamilyen jellegű decentralizált manifesztációja. A hagyományos banki pénzügyek közül főleg a kölcsönnyújtás, kamatoztatás és egyéb derivatív ügyleteket érdemes érteni. De persze a fogalom etéren is rugalmasan kezelendő.

Gyakorlatilag két nagyon egyszerű megközelítés alapján derül ki, hogy mi is az a DeFi:

Folytatás…