Gazdálkodj okosan! A gasPrice rejtelmei

Éppen ma öt éves az Ethereum! Ez már önmagában sem kis szó, pláne egy olyan gyerekcipőben járó piacon, mint amilyen a kriptagazdaság. Ez a mérföldkő arra sarkallt, hogy elővegyek egy igen fontos témát, hiszen miközben mára az Ethereum méltán vált a kripto világ meghatározó platformjává, egyben komoly sorsfordító problémákkal is küzd. Ezek közül talán a legjelentősebb… mi más is lehetne, mint a skálázás és ennek árnyoldala a toronymagas gasPrice költségek.

Akinek napi szinten kell Ethereum hálózaton utalnia akár Ethert, akár tokeneket, annak biztos feltűnt az elmúlt hónapokban, hogy az Ethereum hálózati költségek igencsak megszakadtak, aminek nyilvánvalóan a fő oka nem más, mint az, hogy a hálózat kezdi nagyon kinőni a saját kereteit. Miközben az átlagos utalások is már felkúsznak két dollár felé napközben, aközben a komplexebb szerződés hívások, akár az 4-5 dollárt is elérik csúcsidőben! Alább bontva a dolgot, jól látható, hogy egyre inkább komoly erőforrásokat kíván magának egyrészt a Stablecoins és a teljes DeFi ökoszisztéma; másrészt pedig egyre több decentralizált scam és ponti program is fut már az Ethereum által biztosított “szabad földön”.

Folytatás…

Hamarosan indul a Decentrader!

Közel egy éves együttműködés eredményeként hamarosan elindul a Decentrader nevű szolgáltatás, ami főleg napi podcastokat, tippeket, elemzéseket és tanácsokat fog tartalmazni, illetve lehetőséget nyújt, hogy a tagok közvetlenül kommunikálhassanak az oldal két neves traderével Filbfilbbel és Philip Swifttel. Igazi elismert szakemberek, 10 ezer főt meghaladó aktív követőbázissal.

Az előkészületekben az INLOCK csapat is részt vett, melynek eredményeként a Decentrader lesz az első olyan un. white label partner, ahol a követően közvetlenül fognak találkozni az INLOCK ajánlataival és tudják azok igénybe venni.

Philip (@PositiveCrypto) leginkább a tőzsdei kereskedés oktatására helyezi a hangsúlyt, amiben már hosszú időre visszanyúló gyakorlata van. Eddigi munkásságát a lookintobitcoin oldalon lehetett követni. Filbfilb pedig szokásához híven az aktuális piacokat elemzi és prognosztizál élő videókban. 

A szolgáltatások egy része előfizetéses lesz, ide sorolva például Filbfilb valós idejű kereskedési nézetét: mikor hogyan záródnak, nyílnak meg pozíciói. Itt ne egy trading journalt képzeljetek el, ez egy valós idejű nézet a futó pozíciókról, kiegészítve számos trading indikátorral. További fontos funkciók között ott vannak a válogatott hírek, a risk managment calculator és position journal is.

A Decentrader oldalon a háttérben több nemzetközi kripto projektben gyakorlatot szerzett csapattag is dolgozik. Akár profi trader vagy, akár teljesen kezdő a decentrader hasznos segítséget nyújthat számodra.

Az alábbi videón Filbfilb maga mutatja be a Decentrader szolgáltatásait:

Hogy jön a képbe az INLOCK Lending platorm? 

Az INLOCK platform egyik legerősebb aktív felhasználási módja pont a daytradereket célozza meg, hiszen nagyon sok aktív ügyfelünk a napi likviditáskezeléséhez használja az INLOCKot. A partnerségünk eredményeként a decentrader.com-ba közvetlenül beépítve lesznek láthatók az INLOCK ajánlatai. Azon ügyfelek érhetnek el így minket, akinek leginkább szól a termékünk.

Folytatás…

Orosz rulett Ethereum módra

A történelem ismétli önmagát. Miközben a Bitcoin kapcsán már megnyugodni látszanak a kedélyek a skálázási vita kapcsán (nem… nem oldódott meg semmi, csak már kevésbé érdekel bárki is a vita, mindenki beletörődött, hogy ez van; ezzel kell élni)… szóval aközben most az Ethereum háza táján zajlik valami nagyon hasonló történet. Kisebb belső háború folyik éppen a bányászok és a core fejlesztők között, mely persze sok szempontból mondvacsinált, de mégis csak sok az áthallás:

  • A minerek növelni akarják a blokkokat, ezáltal csökkentve a hálózat terhelését, ami implicit csökkentené a költségeket, de valójában csak a bányászok anyagi hasznát hajtja fel azáltal, hogy sokkal több tranzakció tud átmenni.
  • A core fejlesztők (élükön Szilányi Péterrel) viszont több szempontból is kifakadnak, mivel a bővítés miatt tovább növekedik a full nodeok erőforrás igénye, ami szükségképpen a centralizáció felé vezet. Ráadásul a növelés lassítja a full nodeok feldolgozását, ami miatt növekedni fog az orphan blokkok aránya is.

Eléggé dejá vu szituáció…

A dolognak talán egyetlen szépséghibája, hogy míg Bitcoin esetén ebből a kérdésből valóban egy nagyon komoly belső polgárháború lett (BIP-148 aktiváció vs SegWit-2), addig ethereumon a minerek szépen zárt ajtók mögött megegyeztek és felcsavarták a blokkonkénti gaslimitet 10 millióról 12 millióra.

Hogy ez mennyire egy látszat megoldás volt csak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az átállás óta ugyanúgy tele vannak a nagyobb blokkok is, illetve az átlagos gasPrice továbbra is 25 és 40 gwei közül alakul szinte konstansan.

Persze ha a történetnek itt lenne vége, akkor nem írok róla külön bejegyzést. De a helyezet ennél kacifántosabb. Ahogy szokott lenni, Vitaliknak általában van egy jó ötlete, amivel a problémát meg lehet kerülni vagy újraértelmezni:

EIP-1559 – A megoldás(?)

Idén április 13-án terjesztette be Vitalik, néhány további fejlesztővel közösen a 1559-es sorszámú Ethereum fejlesztési kezdeményezését. Ennek a célja alapjaiban újragondolni a teljes fee market modellt.

Jelenleg az Ether tranzakciók díja teljesen szabadáras és aukción dől el, hogy mely tranzakciók kerülnek blokkba és melyek maradnak a várakozási sorban. Bárki bármekkora feevel (gasPrice) be tud rakni bármilyen tranzakciót, annak reményében, hogy az előbb-utóbb blokkba kerül. A legtöbb tárca/kliens/node a szokásos költség saccolási metódust használja, aminek lényege, hogy az előző blokkokba került tranzakciók gasPrice értékét átlagolják és súlyozzák, majd az így keletkező értékre még ráraknak egy kicsit ha a blokk tele volt. Ez a megközelítéssel egyrészt az a baj, hogy nagyon könnyen az egekbe tud repülni a gasPrice, másrészt a minerek profitmaximalizálása miatt akár előfordulhat, hogy hibás becslések jönnek ki. Ennek negatív hatását valószínűleg már sokan megtapasztalták, amikor megpróbáltak “olcsón” elküldeni egy tranzakciót leterheltebb időszakban.

Mit is jelent pontosan ez a profitmaximalizálás miatt keletkező becslési hiba? A probléma alapja az, hogy egyszerűen a jelen idő alapján akarunk egy jövőbeli eseményre saccolni. Ez azt eredményezi, hogy amikor éppen hírtelen nagyon sok tranzakció tódul be a hálózatra, akkor alábecsülésre kerülnek a tranzakciós díjak, amikor viszont csökken a hálózat terhelése, akkor viszont a fee-k még nagyon sokáig magasan maradnak és csak lassan csökkennek. Előbbi probléma azt eredményezi, hogy nagyon sok tranzakció egyszerűen nem tud blokkba kerülni és beszorul a mempoolba hosszú időre. Utóbbi pedig azt, hogy gyakran 2-3x többet fizetnek egy-egy tranzakcióért, mint amennyit valóban kéne, hogy bekerüljön az a következő blokkba… ami explicit eredményezi, hogy a következő blokkba kerülő tranzakciók is sokkal drágábbak lesznek, mint ami indokolt lenne.

A EIP-1559 kezdeményezés a problémát a következőképpen hivatott orvosolni: bevezetésre kerül három újabb protokoll paraméter, ezek a: BASEFEE, GASPREMIUM és FEECAP.

Ezek közül a BASEFEE egy a hálózat által kiszámolt és nem módosítható érték. Alap értéke az 1 gwei, ami akkor növekszik, ha az előző blokk tele volt és akkor csökken, ha nem volt tele.

Minden tranzakció küldésénél két paramétert lehet majd megadni: GASPREMIUM (kvázi a miner borravalója), illet a FEECAP, ami a maximum gwei-ben mért gasPrice, amit hajlandó a küldő kifizetni. Logikusan a GASPREMIUM értékének valahol 0 és “nem-túl-sok” között kéne lennie, míg a FEECAP-ot tudjuk úgy értelmezni és számolni, mint ahogy korábban a gasPrice-t számoltuk

Ezt követően a matek már egyszerű. A tranzakció gasPrice értéke a BASEFEE+GASPREMIUM lesz, de nem haladhatja meg a FEECAP-et.

GASPRICE = min(BASEFEE+GASPREMIUM , FEECAP)

Mit jelent ez a gyakorlatban:

JELENLEG, ha az jön ki a gasPrice becslésnél, hogy a tranzakció várható költsége mondjuk 52 gwei kell hogy legyen és bekerül az adott tranzakció a blokkba, akkor a miner zsebre rakja az 52 gwei*txgas jutalmat, függetlenül attól, hogy egyébként mondjuk 38 gweivel is bele fért volna az adott blokkba.

EIP-1559 aktiválása után: Legyen mondjuk a BASEFEE 20 gwei és mondjuk ajánljunk fel a minereknek +10 gwei borravalót (GASPREMIUM), de limitáljuk ezt maximum 50 gwei FEECAP-en. Ebben az esetben ha a soron következő blokkba bekerül a tranzakció, akkor annak a díja garantáltan 30 gwei lesz. Viszont ha mégsem kerülne be, akkor sincs pánik, mert a következő blokkra már a protokoll fentebb húzza a BASEFEE-t pl 21 gwei-re és amennyiben az így keletkező 31 gwei (BASEFEE+GASPREMIUM) ajánlatommal már beleférek a következő blokkba, akkor tutira benne is leszek, ráadásul tutira 31 gwei gasPrice tranzakciós költséggel… annak ellenére, hogy egyébként ez a tranzakció nekem akár 50 gwei-t is megért volna (FEECAP).

És akkor jöjjön a csavar

Az előző pontban bemutatott EIP-1559-es metódus alapvetően egyszerű és nagyszerű, de közismert, hogy egy ilyen modellnek, bizony meg kell állnia a helyét az olyan eltérő anyagi motivációkkal rendelkező komplex rendszerben is, mint az Ethereum. Hiszen jól látható, hogy a BASEFEE-t igazából könnyedén lehet manipulálni, ha folyamatosan be vannak tömve a blokkok és máris dől a lóvé a minerekhez.

Erre Vitalik és barátainak megoldása végtelenül egyszerű:

A BASEFEE minden esetben elégetésre kerül, tehát azt NEM írhatják jóvá maguknál a minerek jutalomként.

Ergo a minerek kizárólag a GASPREMIUM-ot tudják jóváírni bevételként. Ez – a fenti példánál maradva – azt jelenti, hogy bár az adott tranzakció tényleges költsége akár lehet 31 gwei is amikor blokkba kerül, de a miner akkor is csak a GASPREMIUM értékét (10 gwei) írhatja jóvá magánál bevételként. Ezzel gyakorlatilag jelentősen letörve a minerek előnyét a becslések és eszkalációk miatt elszabaduló bányász költségek kapcsán.

Valóban megoldja a problémákat?

Bár az EIP-1559 által előterjesztett módosítás elegáns, egyszerű és jól kezeli a problémát, de sajnos nem tudja teljesen kizárni a manipuláció lehetőségét a bányászok oldaláról. Egyrészt a minerek tudják manipulálni a BASEFEE-t. Ehhez csak annyi kell, hogy folyamatosan olyan blokkokat készítsenek, amelyek nincsennek tele (tehát nem kerül elfogyasztásra a teljes 12 milliós blokkonkénti gas limit). Így:

  • Egyrészt ki tudják kapcsolni a teljes BASEFEE modellt, ezáltal visszahozva a jelenlegihez hasonló aukciós fee modellt.
  • Másrészt mivel ehhez a blokkok nem lesznek tele, így amikor éppen felgyűlnek a pending tranzakciók, akkor azok méginkább nem fognak beleférni a blokkba és méginkább elszállnak az tranzakciós költségek.

Ehhez persze az kell, hogy a nagyobb bányászok (cirka 60%+) megegyezzen ebben a stratégiában. Sajnos az elmúlt években a Bitcoin esetén már bebizonyosodott, hogy a nagyobb bányász poolok hajlamosak ilyen jellegű háttérmegegyezéseket kötni.

A EIP-1559 egyértelműen vízválasztó lehet az Ethereum jövője kapcsán. Vagy tényleg jól sül el és a bányászok önös anyagi érdeke lehetetlenné teszi a manipulációt… ha mégsem így lesz, akkor még a mostaninál is durvább vadnyugati időszak várható a tranzakciós költségek kapcsán.

A FED véleménye a Bitcoinról

Érdekes és több szempontból is szokatlan részletességgel nyilatkozatt a FED a Bitcoin téma kapcsán a “Liberty Street Economics” hasábjain. A cikk címe: “A Bitcoin nem egy újfajta pénz!

A cikk egészében azzal a témával foglalkozik, hogy cáfolja az újabban egyre többször előkerülő felvetést, mely szerint a “Bitcoin az új pénz”.

Hosszan lehetne szétszedni a cikket és elemenként kivesézni annak minden gondolatát, de alapvetően a cikk célja szempontjából nem biztos, hogy ez lenne a célravezető. Aki fabatkát is konyít a Bitcoinhoz, az úgyis tudja, hogy a cikk megközelítése milyen logikai hibákon alapszik. Hogy csak egy konkrétumot hozzak elő: A cikk definiálja, hogy a “pénz”-nek három típusa létezik: fiat pénz, mögöttes eszközre kibocsátott pénz, mögöttes követelésre kibocsátott pénz. A cikk annak a lehetőségét is kizárja, hogy a Bitcoin esetleg ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be annak jellemzői miatt… hiszen ez a lehetőség nyilvánvalóan megcáfolná a cikk címét éppen ezért egy ügyes mozdulattal besorolták a Bitcoint a “fiat money” kategóriába, lévénhogy szerintük ez a kalap illik rá.

Ha eltekintünk egyébként a megközelítés blődségétől, akkor ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mi is az a fiat money, hiszen én is gyakran használom ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy ez minden olvasó számára ismert kifejezés. Fiat pénznek nevezzük azt az eszközt, aminek kibocsátója nem biztosít semmilyen beváltási/átváltási lehetőséget (innen a fiat szó) az adott pénz mögöttes értékéhez. (mert hogy gyakorlatilag nincs annak mögöttes értéke). Gyakorlatilag egy olyan fizetőeszköz ami definíciója szerint semmilyen mögöttes értékkel nem rendelkezik, annak értékét kizárólagosan a kereslet/kínálat aránya határozza meg.

Mindennél is érdekesebb az alábbi közölt táblázat a cikkből:

A táblázat a fent felsorolt a FED szerint kizárólagosan létező pénzkategóriákat párosítja össze az adott eszköz manifesztációjával, úgy mint: fizikailag megjelenő eszköz, köztes bizalmi szereplő által kiadott elektronikus pénz, illetve a köztes bizalmi szereplő nélküli elektronikus pénz.

A táblázat utolsó sora több érdekességet is rejt:

  • Egyrészt a Bitcoin az fiat money… oké erre kicsit később még visszatérek.
  • Viszont a tether és hasonló stablecoinok már a “mögöttes eszközre kibocsátott pénz” kategóriába esnek, ami azért fura, mert ugye ezek mögött dollár áll jellemzően, ami meg fiat pénz, mitől lesz hírtelen mögöttes eszköz ami fiat money? Ezen logika alapján… követve a FED érvelését, ugyan a Bitcoin szerintük fiat money, de vesszük a WBTC-t (Ethereumon kibocsátott bitcoin token), akkor már egy másik kategória, mert amögött van valódi fedezet… Tetszik érteni?
  • Az utolsó kategóriába bedobták az összes ICO tokent, hiszen ugye azok mögött követelés állhat.

Laza mozdulattal lépjünk túl azon a tényen, hogy egyébként a harmadik kategóriába inkább lehetne sorolni a stablecoinokat.

A leírtak alapján a Bitcoin kategóriájáról… ami ugye fiat pénz… ezt kell tudnunk a FED szerint: Alapvetően minden fiat pénz lényegében semmit sem ér, mivel azok mögött csak a puszta hit áll azzal kapcsolatban, hogy az ér valamit. Erre a kategóriára jó példák a valuták. A papír, amire húsz dollár van nyomtatva, szinte semmit sem ér. De mégis lehet ebből vásárolni egy kávét, mivel a barista elfogadja ezt abban a hitben, hogy később ő is tud ebből vásárolni valamit hasonló értékben. De persze a központi bankok által kibocsátott fiat pénzek TELJESEN más témák, hiszen azok TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. Sok fiat pénz létezik ami nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jelleggel és a Bitcoin is csak egy példa erre.

Nos ennyi… Ezen érvelés alapján lett a Bitcoin egy újabb fiat pénz. Azok az apróságok, mint hogy az előállítása ütemezett, a darabszáma korlátos, illetve az előállításához brutális mennyiségű energiára van szükség, ami indirekt módon hatást gyakorol annak árára (jófajta Marxista elvek mentén…) és még számtalan más szempont… ezek mind nem relevánsak a FED szerint.

A cikk zárásképpen tisztázza, hogy a Bitcoin márpedig nem új pénz, hanem… most tessék megkapaszkodni… új csereeszköz mechanizmussal rendelkező pénz. Ezzel utalva arra, hogy a Bitcoin és egyéb kriptopénzek nem központi entitások által kibocsátottak.

A FED megközelítésével egy apró probléma van: Alap tézisként kezelik, hogy a pénznek csak három kategóriája létezhet, majd erre alapozva állapítják meg, hogy a Bitcoin nem lehet új pénz; hiszen ehhez szükség lenne egy újabb kategóriára.

Hogy miért pont ma született meg ez a cikk? Ez persze lehet véletlen is, de mindenesetre fura az áthallás, hogy most látott napvilágot John Bolton botránykönyvének néhány tartalma, melyek között kiemelten hozta le igen sok orgánum Trump viszonyát a Bitcoin kapcsán. A könyvben Bolton megemlít egy egyeztetést Trump és Steve Mnuchin (pénzügyminiszter) között, ahol Trump egyértelműen utasította még 2018 májusában Mnuchint, hogy minden eszközzel tegyenek keresztbe a Bitcoin térnyerésének.

INLOCK: Nagyot léptünk előre!

Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:

Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.

Biztosítás. Fireblocks. INLOCK új megoldásszállító parnere.

A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.

Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.

Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!

Valódi arany tokenizálva!

Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.

Folytatás…

Ethereum 2.0 – Már a horizonton!

Megvan az az érzés, amikor a pirkadat első pislákolására odakuckózol az ablakhoz azzal az elvárással, hogy nemsokára végig nézheted a gyönyörű napfelkeltét… vársz-vársz… közben rájössz, hogy azért egy kávét csak csinálhattál volna… de nem akarsz megfordulni, mert akkor lemaradsz a legszebb pillanatról… vársz tovább… eltelik újabb 10 perc és még mindig csak a pislákolás erősödik, de a nap koronája még sehol… közben már egyre inkább menned kéne a mellékhelyiségbe is… de akkor sem fogod otthagyni, ha már több mint fél órája itt rostokolsz… tovább várod a csodálatos látványt… majd egy hangos “OTT ROHADJON MEG!!!” felkiáltással elmész elintézni a dolgod…

Na körülbelül ilyen érzésem van, amikor BÁRHOL, BÁRMIT olvasok az ethereum jövőjéről. Éppen ennek okán eléggé ignoráltam is, remélve, ha kellően sok idő eltelik, akkor csak láthatom nyomát értékelhető progressznek. Kb. 2 éve foglalkoztam komolyabban itt a blogon [1], [2] a témával. Nos, pont ez a két év kellett, hogy végre ne csak álmokról és tévelygésekről tudjak írni, hanem konkrétumokról is.

Persze az Ethereum törzsgárda mentségére legyen mondva, hogy az elmúlt bő három évük nagyon kemény volt. Gyakorlatilag asszisztáltak az ICO mániához, ami miatt a nap 24 órájában mindenféle scam projekteket kellett shillelniük. Roadshowzniuk kellett körbe a világban és rengeteg tánc koreográfiát megtanulniuk.

This is how Ethereum 2.0 works! /sarcasm...

Mára azonban alább hagyott a mánia és ezzel együtt elkezdett kiapadni az alapítvány végtelennek tűnő anyagi forrása, ami miatt folyamatosan dobálják ki a korábbi full expat finanszírozott projekteket. Mindez intő jel lehetett, hogy a fiatalok úgy döntsenek, ideje visszatérnünk ahhoz, amihez értenek is: és elindult gőzerővel az Ethereum 2.0 átállás és vele együtt az Ethereum 1.X foltozás is. Ezzel kapcsolatban mára lényegesen többel rendelkezünk, mint néhány raklap whitepaper; így időszerűnek tartom újra leporolni a témát.

Teszem ezt azért is, mert végre elindult és stabilan működik is az első Ethereum 2.0 testnet (Topar) a PrysmaticLabs jóvoltából, így a folytatás mögött leírt elmélet ma már élesben is kipróbálható. A cikk végére rakok is egy kis segédletet, hogy miként tudja bárki egyszerű eszközökkel (Metamask + Pyrsm client) kipróbálni, hogy milyen is a validálás.

Folytatás…

Mit is jelent a negatív olajár?

Tegnap a teljes gazdasági sajtót bejárta a -300%-kal a negatív sávba zuhanó “olaj” ár történet, sokan már Mad Maxi jövőképet sugalltak és, hogy mindez milyen szinten fog majd beépülni a benzin árába, illetve mindennek egyéb piaci hatását elemezgették. A gazdasági sajtón fellelkesülve természetesen a témát átvette a kevésbé gazdasági, de annál sokkal inkább élvhajhász sajtó is, akik már az olajpiac összeomlásáról írtak a maguk bulvár stílusából.

A legtöbb témával foglalkozó írás kapcsán sajnos összefoglalható, hogy a szerzők még csak alapvetően sem vették a fáradtságot, hogy megértsék miről is írnak, vagy ha mégis, akkor nem igazán érezték fontosnak, hogy a jó story helyett a tényeknek is szenteljenek némi figyelmet.

Bár a tegnapi “olajhiszti” kétségtelenül megtépte az olaj árát is, azonban a témát gerjesztő “olaj” nem igazán az az olaj… Hogy a konkrétumok mezejére lépjünk: A tegnapi napon a WTI (lite)Crude árfolyama érte el rövid idő alatt a nulla tartományt, majd onnan egészen a -40 dolláros árfolyamig zuhant tovább az egységnyi jegyzett ára.

Mindez egy konkrét határidős árutőzsdei termék, májusi FIZIKAI leszállítással. Az adott termék kapcsán a tegnapi napon volt a határideje annak, hogy a tulajdonosok megjelöljék a fizikai leszállítás pontos helyét. Aki viszont csak puszta spekulációból vásárolt korábban WTI Crude olajat annak – szó szerint – bármekkora veszteséggel is de el kellett adnia azt, hiszen a WTI országon belüli tárolói tele vannak, így kötelező volt a készletkisöprés.

Mi is ez a WTI pontosan? A WTI a West Texas Intermediate neve, aki a neve után logikusan az USA-ban földterületeken kitermelt és ott tárolt olajért felelős szervezet. Azonban a világpiacokon sokkal inkább a Brent Crude olajtermék árát tekintik referenciaértéknek, ami a tengereken és óceánokon kitermelt olaj hordónkénti árát mutatja. A WTI-t gyakran litecrudeként is emlegetik, mivel annak állaga sokkal lágyabb, mint a Brent Crude esetén.

Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe: A fizikai leszállítású futures piacok alapvetően végtelenül unalmas piacok éppen ezért, ha valaki ott spekulál, akkor azt csakis jelentős tőkeáttétellel teszi meg. Az olajár zuhanása elég jól prognosztizálható volt, ezért sokan játszották meg short pozícióra a terméket az elmúlt hetekben, ennek hatása jól tetten érhető mind a Brend Crude, mind a WTI esetén is. Viszont a leszállítási határidő közeledtével a fizikai leszállítású árupiaci termékek pozícióját le kell zárni, ellenben a long pozíció vége az lesz, hogy kiszállítanak a kertedbe néhány ezer hordó kőolajat, ami sokban rontja a short pozíció profitját.

Éppen ezért a shortoló spekik szépen meg is szabadultak a pozícióiktól még időben, amivel a WTI árfolyama be is zuhant a történelmi néhány dolláros árfolyamra.

Jav.: A túlkínálat, a tárlókapacitások maximumon futtatása és a lezárásra kerülő fizikai leszállításos határidős short pozíciók hatására hatalmas long squeeze alakult ki, ami miatt a hoppon maradt és hatalmas veszteséget realizált longosoknak menekülniük kellett a pozícióból akár annak árán is, hogy konkrétan pénzt adnak azért, ha valaki megveszi tőlük a pozíciókat. Amit nyilván előszeretettel tettek meg az igazán kizáró shortosok ezzel tetemes profitra szert téve és tovább fokozza a nyomást a piacon és az árfolyamon.

Több sem kellett a botcsinálta tőzsdei influencereknek és “elemzőnek” máris olajlong pozícióban égett a fél internet. Itthon is láttam néhány olajvásárlásra buzdító cikket. Akik itt eljátszották a balekot és belevásároltak a WTI árába azoknak röviddel ezután jött is a meglepetés:

hova is kéri a fizikai leszállítást?

A pillanatnyi sokk után persze realizálva a ballépést a legtöbben úgy dönthettek, hogy akkor ezt most szépen eladjuk legyen rajt bármekkora veszteségünk is, hiszen – mint fentebb már leírtam – a WTI összes bérelhető átmeheti tárolója tele van. Mindez azt eredményezte, hogy 20 dollár körüli árfolyamról -40 dollárig zuhant a WTI árfolyama köszönhetően azon wannabe tradereknek, akiknek a tisztánlátását nem homályosították el holmi tények és azok nem ismerete.

Ma reggelre ezek a leszállítási ügyletek már kipörögtek, így a WTI árfolyama újra pozitív tartományba került, perpillanat éppen 1,5 dollár körül van egy hordó olaj ára.

Most jönne az, hogy a cikkben alaposabb körképet adok mindennek a kialakulásáról… arról, hogy miként alakult ki a jelenlegi helyzet, miért is nem tudott megegyezni az orosz és szaudi fél a kitermelés korlátozásban és miként alakult úgy, hogy ezzel a látszólagos balhézással az oroszok most jó időre kicsinálták az USA palagáz kitermelési piacát. Szintén érdekes lehet mindehhez hozzávenni, hogy miként katalizálta mindezt a koronavírus és annak gazdasági hatása, gondolok itt a fogyasztáscsökkenésre, különösen az olyan nagyfogyasztóknál mint a repülőgép társaságok, akik manapság járatritkítással próbálják elkerülni a teljes becsődölést.

Ezt követően érdemes lehetne még beszélni mindennek a geopolitikai és gazdasági hatásairól is. De az ehhez kapcsolódó kutatómunkát az olvasóra bíznám. Tőlem mindez biztos nem lenne hiteles, hiszen nem kifejezetten követem ezt az iparágat. Azt a végkonklúziót viszont mindenképpen levonnám előre is – spoiler jelleggel -, hogy az Oroszok látványosan hozzák most ki ebből a világjárványból és az azt követő gazdasági krízisből a maximumot. Szinte már-már forgatókönyvszerűen. (csak hogy legyen a végére egy konteo is)

Ui.: Nem nagyon szoktam utólagosan átírogatni a cikkeimbe, maximum csak akkor ha valami nagyon durva tipót vétek, de ezúttal ettől el kellett, hogy térjek és módosítanom kellett a cikk egyik fontosabb szakaszát, mivel egy igen nagy logikai bukfencet sikerült levezetnem tévesen. Mint látható én is csak botcsinálta elemző vagyok… mea culpa 🙂

A helikopterpénz inflációs hatása

Gyakori tévhit, hogy a jegybankok által kezdeményezett mennyiségi könnyítés (értsd: pénznyomtatás) egyértelműen az infláció, sőt akár az adott valuta teljes összeomlását gerjesztő hiperinfláció felé tudja sodorni az adott eszközt.

A magamfajta crypto-nihilisták egyik közkedvelt mondása az, hogy a pénznyomtatás és az infláció között egyértelmű korreláció van, ami összességében a kriptopénzek felé hajtja a gazdaság szekerét, ahol adott időszakonként pont, hogy csökken az új kínálat, mintsem növekedne az.

Persze a teljes kép ennél lényegesen összetettebb.

#TLDR

A pénznyomtatásnak lehet közvetlen inflációs hatása, de ez erősen függ attól, hogy milyen helyzetben levő társadalmi rétegeknek és milyen időszakban juttat friss tőkét az adott kormány. Azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a frissen nyomtatott pénz valóban árfelhajtó hatást idéz elő. Sőt sok esetben pont, hogy az árstabilitást tudja elősegíteni a verseny fenntartásán keresztül, különösen olyan esetekben, amikor egy iparágat komolyabb válság súlyt és a tőkeinjekció hiányában várhatóan számos nagyobb szereplő is összeomlana.

A jól időzített és megfelelő garanciák mellett a szükséges célközönségnek juttatott forrás (legyen az mentőcsomag, kamatmentes hitel vagy akár részmunkaidős bérkiegészítés) rövidtávú inflációs hatása csekély vagy akár nulla is lehet. A kihívás sokkal inkább az, hogy miként tudja egy adott kormány vagy jegybank kezelni a válsághelyzetben kezdeményezett pénznyomtatás hosszútávú inflációs hatásait, amikor már elült a gazdasági pánik és kilábal a gazdaság a recesszióból… hiszen a kérdéses pénztöbblet, magától nem szívódik fel a rendszerben.

A pénznyomtatás leginkább békeidőben eredményez inflációt, amikor az adott jegybank a monetáris stabilitás fenntartása okán közvetlenül a pénzügyi szereplőkhöz juttatja a frissen nyomtatott pénzt. Hogy miért van szükség egyáltalán arra, hogy konjunkturális időszakban likviditást bővítsen a jegybank? Leginkább azért, hogy késleltesse az elkerülhetetlent: a következő recessziót.

Mivel azonban az ilyen jellegű likviditásbővítés egyértelműen inflációt gerjeszt, ezért a jegybankoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy meddig érdemes elhúzni az elkerülhetetlent; hiszen bár kétségtelenül jól néz ki a tőzsdék szárnyalása, ám az így generálódó infláció hatása kíméletlenül megmutatkozik a legszegényebb rétegeknél és például a nyugdíjasoknál.

Magyarországon 2019 év végén tetőzött az infláció bőven 4% felett és a koronavírussal gerjesztett hirtelen recesszió hatására sajnos ez az érték egyelőre nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy az év elején a közigazgatási szereplők ezt magas prioritású célként definiálták.

A továbbiakban főleg az USA példáján keresztül fogom bemutatni, hogy milyen jó vagy éppen rossz jegybanki intézkedések történtek az elmúlt bő 10 évben, illetve hogy ezek milyen módon interpretálódtak a jelenlegi inflációs adatokban. Mindezt kevésbé elemzős, sokkal inkább story-zós stílusban.

Folytatás…

Kriptopénz, stabil alapokon: mire jó a stablecoin?

Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?

Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.

Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.

Az ezerarcú stablecoin-világ 

Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.

Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.

Folytatás…

Koronavírus: kriptovaluta adománnyal az egészségügyi dolgozókért

Hazánk vezető kriptovaluta szolgáltatói adományozásra buzdítanak a járvány elleni védekezésben résztvevő kórházak számára.

A MrCoin, a CoinCash.eu és az INLOCK.io adománygyűjtő pénztárcát hozott létre a koronavírus elleni védekezésben résztvevő kórházak számára. Ezzel egyidőben a MrCoin gyorssegéllyel, 1.000.000 Ft adománnyal segítette a Szent László és Szent István Kórház Betegeiért, Orvosaiért és Dolgozóiért Alapítványt, illetve felajánlott további 5000 dollár értékű kriptovalatát egy mobil lélegeztetőgép megvásárlására.

Az adománygyűjtő pénztárcra segítségével bárki küldhet bitcoin (BTC), ether (ETH), tether (USDT) és USD Coin (USDC) támogatást az alapítvány számára, így segítve a koronavírussal fertőzött betegek gyógyulásáért küzdő orvosokat, ápolókat, egészségügyi dolgozókat.

“A mostani vészhelyzetben nem hagyhatjuk magukra azokat az orvosokat, ápolókat, egészségügyi dolgozókat, akik az első vonalban harcolnak a koronavírus járvány ellen a betegekért. Hálásan köszönjük minden egészségügyi dolgozó munkáját, és kérjük kedves ügyfeleinket, partnereinket, a magyarországi kripto-közösség tagjait, hogy aki teheti, bármilyen csekély felajánlással is, de segítse őket” – hívta fel a figyelmet az adományozási lehetőségre Debreceni Barnabás, a MrCoin alapítója.

„A CoinCash számára nem ismeretlen az adománygyűjtés, ez már a második ilyen jellegű akciónk, tavaly decemberben az SOS Gyermekfalvakat támogattuk. Bízunk abban, hogy ez alkalommal is mind többen adományoznak az alapítvány számára. A befolyt kriptovalutát természetesen ingyen váltjuk forintra, ami így banki és egyéb költségek levonása nélkül érkezik majd meg az alapítvány számlájára” – mondta el Mogyorósi Attila, a CoinCash.eu ügyvezetője.

Hogyan működik a kriptovalutában történő adományozás?

A szolgáltatók honlapjain, illetve a www.bitcoinadomany.hu oldalon folyamatosan elérhetőek lesznek az alapítvány részére létrehozott kriptovaluta tárca címek. Nem kell mást tenni, mint elutalni az adományozni kívánt összeget az ott található kriptovaluta tárca címre, vagy beolvasni az adott kriptopénz mellett található QR kódot a tárcával. 

Hogyan történik a coinok forintba történő váltása?

Az adományozott bitcoin, ether, tether és USD Coin forintba történő átváltását a CoinCash.eu és a MrCoin együttműködésben végzi. Az átváltás díjmentesen zajlik, így patrónusaink adományainak teljes összege hiánytalanul jut el az alapítványhoz. A beérkezett kriptopénzek átváltása nagyobb összeg esetében 1 munkanapon belül, vagy minimum hetente történik meg, amennyiben a coinok összege eléri a minimum váltási értéket (35 EUR/10 000 HUF).

A kriptovalutában történő adományozás a blokklánc technológiának köszönhetően teljesen transzparens és megmásíthatatlan módon zajlik: a gyűjtés mindenkori aktuális egyenlege itt és itt a blokklánc figyelő szoftverek segítségével bármikor megtekinthető és mindenki számára nyomon követhető. A kriptovalutákkal az adakozók számára továbbá az is lehetségessé válik, hogy teljesen anonim módon adakozzanak. A kripto-közösség már korábban is bizonyította, hogy egy jó ügy érdekében bármikor képes összefogással cselekedni – a koronavírus járvány miatt kialakult vészhelyzetben is jelentős adományra számítanak a szervezők.