Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.

Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Gondolatkosár az ünnepekre

Ahogy beköszönt az év vége, úgy lassul le az élet és hangolódik mindenki az ünnepekre. Az ünnepi asztalnál persze előkerülnek azok a beszélgetések, amikre valahogy egész évben nem jutott idő.

Ha az asztaltársaságnak akár csak egy tagja is rá van kattanva a Bitcoinra vagy bármilyen egyéb denetralizált(-nak látszó) hóka-mókára… Nos ott igen nagy az esélye, hogy a menü mellé ez a téma fogja szolgáltatni az intellektuális főfogást.

Ha így alakul, akkor bizony időszerű lehet elővenni és peporolni újra azt a mantrát, amit bizony nem lehet elégszer elismételni:

  • A Bitcoin NEM befektetés és nem megtakarítás. Aki azt csak az árfolyam miatt veszi, az legyen tisztában azzal, hogy kizárólagosan spekulál.
  • A Bitcoin bármilyen jövőbeli árfolyam becslése mögött bármennyire is álljon fantasztikusan hihető elemzés (pl. Stock-to-Flow, stb.) az valójában csak a szerző elképzeléseit, illetve vágyait reprezentálja, nem pedig a valóban prognosztizálható jövőt.
  • Ha egyszer valaki sikeresen jelezte például a Bitcoin árfolyamának a jövőbeli értékét; az NEM azt jelenti, hogy innentől ismeri a jövőt; hanem azt, hogy lehívta Fortunánál az “egyszer bemákoltam” kártyát…
  • Bár az árfolyam bizonyos trendek alapján rövid távon akár meg is becsülhetők, de az ilyen jóslatok nem a twitterről, nem a fizetős trading groupokból és sajnos egyre inkább nem a tradingview top rated celebektől származnak.
  • A Bitcoin piaci szerep jelenleg annyira csekély, hogy a nagy gazdasági szereplők számára könnyedén manipulálható annak árfolyama. Így gyakorlatilag felesleges arra apellálni, hogy bizonyos események (pl. reward felezés vagy adott régióban történő betiltás vagy éppen engedélyezés), az árfolyamot merre fogják mozgatni. Ha egy rendszer fundamentálisan könnyen elemezhető, akkor megfelelő anyagi háttérrel könnyedén lehet ennek akár az ellenkezőjére is spekulálni.
  • Az, hogy a Bitcoin árfolyama idén 200%-ot növekedett a legalacsonyabb árszinthez képest, sőt 400%-on is volt, az nem azt jelenti, hogy egy évvel korábban nem zuhant be az árfolyama az ötödére.
  • Az, hogy az elmúlt 10 évben a Bitcoin volt a legnagyobb hozamot termelő befektési forma az nyilvánvalóan csak azt jelenti, hogy a következő 10 évben tuti nem lesz az. Lásd fentebb a Fortunás részt.
  • A Bitcoin árfolyama őrünten volatilis. Az, hogy az elmúlt években ez a volatilitás statisztikai szempontból csökkent az egyrészt nem jelenti azt, hogy törvényszerűen tovább fog csökkenni, ahogy azt sem, hogy ezen statisztika megközelítések bármennyire is mérvadó kellene, hogy legyen.
  • A Bitcoin számtalan valós fundamentális értékkel bír, melyek közül igen sokat itt a blogon is bemutattam az elmúlt években (több, kevesebb sikerrel). Éppen ezért, ha a tuti tipped adó ismerősöd ezek közül egyet sem tud felhozni a tippjei kapcsán, akkor kezeld a dolgot a helyén: puszta spekuláció és a vágyainak a verbális manifesztációja.

És a legfontosabb: ha nem érted az alábbi poént, akkor távolról kerüld el a kripto piacokat. Ez biztosan nem neked való:

Békés – árfolyam ingadozások okozta pánikolásoktól mentes – Karácsonyt minden Variance blog olvasónak!

Honnan tudjuk, hogy mennyi Bitcoin node létezik?

Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.

Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.

Folytatás…

Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!

12 milkás Bitcoin óra Franck Mullertől

A hétvégi F1 futam kapcsán született egy olyan instagram videó egyenesen supercarblondietől, ami igencsak szívet melengető lehet minden bitcoinistának. Aki nem ismerné Supercar Blondiet (az lassan kijöhet a bunkerből… már véget ért a hidegháború)… a hölgy munkásságának látványosabb része abból áll, hogy olyan főleg egyedi gyártású szuperkocsikba ül be és esetleg megy velük néhány métert, amik inkább ékszernek titulálhatók, mintsem közutakra tervezett népautóknak.

Visszatérve a hétvégi instagram videóra, a hölgy ezúttal egy karórát mutatott be, egészen pontosan Franck Muller “Vanguard Encrypto” nevű modelljét. Ami egy limitált darabszámú karóra, melynek fő mottója, hogy a “világ első funkcionális bitcoin órája”. A órában persze nincs semmi bitcoinos, leszámítva, hogy az előlapjára rá van gravírozva a tulajdonos publikus kulcsának a QR kódja, illetve van csomagolva az órához egy OpenDime hardver wallet, aminek ugye az érdekessége, hogy az azon lévő privát kulcs csak az után érhető el, hogy kitörsz egy “pöcköt” a sticken.

A következő egy-két nap hírverése lényegében e videó körül fog pörögni, hiszen ez voltaképpen nagy szám, mivel végső soron supercarblondien keresztül potom 5,2 millió egyébként valamennyire tech heavy követőhöz jut el egy újabb Bitcoin téma köré épített luxustárgy, aminek köszönhetően a Franck Muller manufaktúra minden bizonnyal egy héten belül elpasszolja az összes egyedi gyártású óráját, hiszen egy újabb snob szimbólum született.

Az órából több különböző dizájn készül férfi és női kivitelben, melyek ára darabonként 30 és 50k dollár között mozog. Szóval egy TESLA cybertruck árából simán kijön (~12 milla forintban). Egy bizonyos réteg számára csekélynek tűnő ár azért, hogy másokkal elhitesd: te aztán igazán komoly arc vagy a bitcoinisták között…

De lépjünk túl a külcsínyen: A videó érdekessége, hogy be is mutat egy konkrét órát, ami feltehetően csak egy mintadarab, de persze ezt ezen a ponton nem igazán lehet tudni. Az órán szerepel egy QR kód is, amin potom ~2k BTC szerepel és elvileg ott van hozzá a privát kulcs is az opendimeon. Induljunk ki abból, hogy ez így igaz is. Tehát ez az óra tényleg a kérdéses address (1PxGTuJzDx1ceFHx4Z5CHaWuhiPBNovmZD) tulajdonosáé, ami jelenleg 2422.97347852 BTC-t tartalmaz, ami mai árfolyamon potom 18 millió dollárt tenne ki, ha éppen most akarná valaki ezt eladni mondjuk OTC deallel (a kedvezménybe akár még az óra “jelképes” ára is beleférne).

Ezen a ponton érdekes fordulatot vesz a történet, hiszen összeütközik a svájci órás manufaktúra és az aköré felépített privát világ érája a blockchain technológia nyíltságával és transzparenciájával.

Folytatás…

USDC beszerzése egyszerűen VAGY olcsón!?

#Update: A cikk megírását követően a hazai MrCoin kripto váltó közölte velem, hogy: “fogd meg a söröm”…

Ezzel gyakorlatilag HUF banki utalás esetén a MrCoin átlagosan alig 1,5% díj ellenében segít USDC stablecoinhoz jutni mindazokat, akik alternatív eszközöket keresnek a hagyományos befektetési termékek mellett… vagyis inkább helyett!

Ma egy izgalmas téma került elő az INLOCK hazai telegram csatornáján, felmerült a kérdés, hogy vajon milyen úton módon lehet legolcsóbban USDC-t szerezni forintból. (USDC: dollár árfolyamához kötött stablecoin) aminek a magyarországi kereslete is igencsak megemelkedett, lévén, hogy az INLOCK-ban ebben a coinban helyezhető ki kölcsön.

Ha az egyszerűen illetve a gyorsan megoldást keressük, akkor ennek kapcsán verhetetlenek azok a hazai váltók, akik már foglalkoznak stablecoinokkal is (pl. coinmixed.eu vagy a mrcoin.eu). Azonban a kérdés ezúttal arra vonatkozott, hogy miként lehet a LEGOLCSÓBBAN hozzájutni, legyen bármennyire is körülményes annak módja.

Nos egész nap záporoztak az alternatívák a Binance Jerseytől kezdve a bitstamp kártyás vásárláson keresztül megannyi megoldást körbe járva, de valahogy minden esetben oda jutottunk, hogy a a forintból történő kiindulás esetén a Revolut lehet a jó megoldás.

Hogy pontosítsam: Revolut forint top-up hazai banknál vezetett forintos bankkártyáról. Ezzel ugye gyakorlatilag teljesen kikerülhető a hazai bankrendszer áldásos és jótét devizaváltási árfolyam nyerészkedése a forint számláról euro számlára történő utalás kapcsán, hiszen a Revolutra feltöltött forintos középárfolyamon lehet váltani egyből eurora.

Itt jön be az érdekesség: A Revolut – annak ellenére, hogy egyébként nyújt zárt crypto váltást a saját platformján belül – kifejezetten nincs oda azért, ha valaki csak crypto exchangek felé történő átjárónak akarja használni.

Azonban bizonyos exchangek esetén (pl. Coinbase Pro) kifejezetten megengedő a Revolut. Konkrétan két olyan exchange van, amit rendszeresen használnak a hazai INLOCK ügyfelek a revoluton keresztül: Coinbase Pro és a crypto.com. Előbbi esetén a váltás igen körülményes, ugyanis a beutalt EUR-ból előbb BTC-t kell venni, majd onnan USDC-t, amit viszont egyből ki is lehet utalni ingyen. A két váltás díja a Coinbase Pro-n összesen kb (2x) 0,5%-a a beutalt EUR mennyiségnek.

Utóbbin (crypto.com) direktben lehet venni USDC-t (0,2% comission fee), viszont ott minden kiutalásnál levonnak 1 USDC-t.

Némi egyéb észrevétel, ha valaki esetleg használni is akarja ezt:

  • Érdemes csak akkor gondolkodni ilyen megoldásban, ha egyébként másra is használod a Revolutot.
  • A fentebbiek szándékosan CSAK az USDC vásárlásról szóltak. Ha eladni kivánsz bármilyen kriptot és annak a fiat ellenértékét visszautalni Revolut számládra… nos, ott lehetnek gondjaid. Egyrészt AML-re hivatkozva a Revolut akár hetekre is lockolhatja az beutalásod, mely során konkrétan mindent el fognak kérni, amit csak el lehet kérni és ha mindent megadsz akkor is komoly esélyed van, hogy a végén a Revolut zárolja a számlád és visszaküldi a depositot a küldő félnek.
  • Az előző pont esélyét nagyban tudja növelni az, ha több milliós (forint) nagyságrendben próbálsz ilyen módon szerezni bármilyen crypto-t vagy éppen eladni azt ugyaezen az úton.
  • A cikkben szereplő Coinbase Pro és a crypto.com nem véletlenszerűen kiválasztott két exchange, amit éppen ajánlok. Számos exchange (pl. Bitpanda) a fiat kiutalásnál már eleve figyelmezteti az ügyfelet, hogy Revolutra történő kiutalásnál a Revolut vissza fogja utasítani a műveletet.
  • Peer-to-peer crypto-fiat váltásoknál (pl. localbitcoin, hodlhodl és hasonló platformok) különösen veszélyes Revolut-ot használni a fentebb már leírt okból. Ugyanis, ha a Revolut úgy dönt, hogy nem szereti a beutalást és inkább visszadobja azt a küldő félnek, akkor bizony az ügyletben érintett másik fél kifejezetten jól fog járni, hiszen övé marad a fiat és a crypto is.

Összegezve: létezik arra mód, hogy nagyon alacsony költséggel ‘menekülj’ USDC-be forintból, de ez egy erősen limitált megoldás, amit illik ésszel használni.

Diszklémer: A fentebbi módszereket jómagam nem használtam, személy szerint igencsak szkeptikus vagyok a Revolut kapcsán, főleg ha crypto ügyletekről beszélünk, mindettől függetlenül mivel többen is használják ezeket az útvonalakat rendszeresen, ezért megosztom itt a blogon is, hátha mást is foglakloztat ez a lehetőség. Mindezeken felül, nincs garancia arra, hogy ez a módszer hosszabbtávon is nyitva marad.

Utinapló INLOCK témában

Korábban azt ígértem, hogy két havonta fogok itt a blog hasábjain összefoglalót írni az INLOCK projektről. A legutóbbi ilyen beszámoló azonban csak a privát mediumos blogomra került fel, így kétségtelenül itt az ideje, hogy elkészüljön egy aktuális cikk a témában.

A projekt elmúlt negyedéve talán kétségtelenül legpörgősebb és legfontosabb időszakot szakította ránk. Közel két éves előkészület és fejlesztés után végre élőben is ki tudtuk próbálni szélesebb közönség előtt, hogy miként is értelmeztük újra a közösségi kölcsönzés fogalmát. Akinek esetleg nem hangzana ismerősen az INLOCK projekt neve, annak egy nagyon rövid összefoglaló: Az INLOCK egy közösségi kölcsönplatform, aminek célja, hogy összekösse a kölcsönt nyújtókat és a kölcsönt igénylőket. A platform mindehhez egy kriptoeszköz-alapú fedezetkezelés szolgáltatást biztosít. Az INLOCK platform célja, hogy teljesen eliminálja a felek közötti kényszerű bizalmat, ennek okán természetesen az INLOCK nem nyújt megoldást bárkinek, csak azoknak, akik amúgy is rendelkeznek kriptoeszköz befektetésekkel és hosszútávon meg is akarják azt tartani. A megoldás abban segít, hogy ha valakinek rövidtávú anyagi problémája akad, akkor legyen számára más alternatíva is mint hogy eladja a kriptoeszköz alapú megtakarításait.

INLOCK homepage

Talán az őszi szezon leginkább várt központi eseménye a platform saját tokenjének első komolyabb exchange listingje volt. Fél éves előkészítés után szeptember elején az INLOCK token (ILK) sikeresen listázódott a Liquid by Quine tőzsdén. Hogy miért pont ott és miért pont akkor… nos erről legnagyobb örömünkre lényegében a teljes hazai kriptoorientált sajtó hírt adott; a kriptoakadémiától a fintechzone-ig bezárólag. Nehéz is kiválasztani, hogy melyik forrást linkeljem, így engedjétek meg, hogy a kriptoworld cikkén keresztül mutassam be mindezt, mivel hirtelen ez jutott először eszembe. Mindenesetre ezúton szeretném megköszönni, hogy a hazai kriptofókuszú média szinte egyként állt mellénk és nyújtott komoly támogatást a szeptemberi időszakban!

Folytatás…

Miért hamis az inflációs adat?

Az előző cikkem komoly űrt hagyott a 3%-os infláció kontra 30%-os pénznyomtatás kérdéskörében. Bár a cikkben törekedtem arra, hogy elvarrjam ezt a szálat, de teljesen jogosan felmerülhetett az olvasóban, hogy vajon valamiféle globális inflációs statisztika manipulációra próbáltam-e felhívni a figyelmet?

Ez a téma mindenképpen megér egy külön fejezetet, így nem csak komment formájában szeretnék reagálni. Mindenek előtt tisztázzunk két nagyon fontos dolgot:

Egyrészt az infláció és a pénznyomtatás közötti kapcsolat sokkal lazább mint az elsőre tűnhet. A pénznyomtatás célja a gazdaságélénkítés, vagy éppen a gazdaság ciklusainak feltupírozása… lásd előző cikkben a Repo biznisz témát. A pénznyomtatás hatása nem közvetlen módon és nem azonnal épül be a fogyasztói árakba. (Ennek az okáról később részletesen írok). Viszont fontos, hogy a két tevékenységnek igenis van egymásra közvetett hatása. Ezt szintén ki fogom fejteni a cikk végén.

A másik nagyon fontos megállapítás, hogy az infláció egy olyan statisztikai adat aminek az égadta világon semmi köze sincs a valós vásárlóérték változáshoz. Ebből fakadóan igen összetett és nem (feltétlenül) logikus következtetés, hogy ez szándékos manipuláció.

Mi a franc is az az infláció?

A tankönyvi magyarázat helyett nézzük a konyhanyelven megfogalmazott választ: az infláció annak a mértéke, amennyivel adott több pénz szükséges ugyanazon szolgáltatások, termékek megvásárolásához.

Ezen a ponton felmerülhet, hogy ezt mégis hogyan mérik az egész országra. A kérdéses mérést az adott ország statisztikai hivatala (esetünkben a KSH) végzi, akik itthon egy előre beállított fogyasztói kosár alapján számítják hónapról hónapra az árak alakulását. Ez a bizonyos fogyasztói kosár 2019-be összesen 942 terméket és szolgáltatást tartalmaz, kezdve a Rövidkarajtól, a Negro cukron át az IKEA Hemnes dohányzóasztal érintésével, melyre a tanulógitárunkkal tudunk természetesen 100 kg brikettet lapátolni, miközben idén is megvesszük az XBOX ONE-t immáron 6. alkalommal, hogy némi kis COD-ozás után elvigyük a macskát beoltatni a 3-4 komponensű oltással.

Mint látható ebből a kis kalandozásból is, hogy a kosár igencsak jól reprezentálja mindannyiunk életét… Persze csodát ne várjunk, olyan nem létezhet, ami mindenkire ráillik.

Persze a kutya nem itt van elásva. A reprezentánsok listájánál sokkal fontosabb azok súlyozása. Tehát hogy az egyes árucikkek és szolgáltatások drágulása (legyen az akár a Nergo cukorka, vagy egy albérlet havidíja) mégis milyen arányban épül be a fogyasztói kosár változásába.

Kezdésnek talán nézzük meg a nagyobb kategóriák arányait. Ebből mindenki el tudja dönteni, hogy vajon őt személy szerint milyen szinten tudja reprezentálni ama bizonyos kosár: (forrás: -ksh link-)

  • Élelmiszer és alkoholmentes itókák: 21,6%
  • Alkohol és dohányáru: 7,74%
  • Ruházat és lábbeli: 3,72%
  • Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok: 12,83%
  • Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás: 5,17%
  • Egészségügy: 5,75%
  • Közlekedés és szállítás: 15,226%
  • Távközlés: 4,3% (gyakorlatilag.: mobilod és az előfizetés hozzá)
  • Szabadidő és kultúra: 7,53%
  • Oktatás: 1,85%
  • Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás: 7,55%
  • Egyéb termékek és szolgáltatások: 6,67%

Alapvetőn ezek a számok ránézésre nem tűnnek irreálisnak. Nyilván néhányan felhúzhatják a szemüket a 7,7% alkohol és dohány soron például, de sajnálatos tény, hogy itthon ez a szám több mint reális. Minden absztinensre jut legalább két mocsári alkoholista, aki behúzza a strigulát, ahogy sajnálatosan a dohányáruk centralizációs törekvései (nemzeti dohányboltok) is látványosan kontra-produktívan hatottak, hiszen míg idén 4,7 százalékot költ a KSH szerint az átlag honfitársunk a fizetéséből, addig ez az érték 2015-ben is egészen pontosan 4,7% volt. Ennyit a nemzeti dohánybolt intézmény prevenciós hatásáról.

Arról a sajnálatos tényről már nem is beszélve, hogy míg az átlag honfitársunk (Mr. Average Béla) cigire 4,7%-ot költ, amihez hozzácsap a fizetéséből további 3%-ot a tüskékre és a kannás kiszerelésű hárslevelűre… addig ugyanez az átlag polgár a fizetésének 5,75%-át költi egészségügyre.

Persze, ha leásunk a részletekbe, akkor bizony nagyon félelmetes… már-már csúsztatás jellegű következtetéseket is találhatunk:

Folytatás…