Trendforduló, készülhetünk az #altsareback hashtagre?

Most, mikor már az én igen konzervatív és jellemzően pesszimista (vagy inkább realista) Twitter feedem is zöldben tündököl és a legnagyobb medveidomárok is már bikákat hajtanak; időszerű körbenézni a releváns (-nak  hitt) számok tükrében is.

Számtalan alkalommal hivatkoztam már a Bitcoin NVT mutatóra, ami a mai napig nagy barátom. A mutató április 5-én érte el a csúcspontját, ahol is lefelé irányt vett. Ezzel megtörve a tavaly decemberben indult folyamatosan emelkedő trendet, ami már önmagában is biztató jel.

Két dolog idézheti elő, hogy az NVT érték (Network Value to Transaction Ratio) valóban tovább csökkenjen:

Folytatás…

Vajon a Bitcoin Cash az igazi Bitcoin Cash?

Az elmúlt hónapokban széndákosan hanyagoltam a Bitcoin Cash témát itt a blogon. Tettem ezt leginkább azért, mert igen sok hazai hívője van a BCH-nak, akikkel nap mint nap találkozok és inkább nem akarom piszkálni őket. Azonban az elmúlt napok történéseinek hatására úgy döntöttem, hogy időszerű újra tollat ragadni és kiírni a gondolataimat, hiszen az amúgy jellemzően negatív meglátásaim mellett történt azért néhány pozitív kezdeményezés is a Bitcoin Cash háza táján… még akkor is, ha ezek egy része inkább csak PR fogás, mintsem valós érték.

Az elmúlt hónapokban nagy volt a csend a Bitcoin Cash körül. Lement a várva várt Tokiói BCH konferencia (Satoshi Vision), ami számottevően nem korbácsolta fel a kedélyeket, így a Bitcoin Cash árfolyama tovább oldalazgatott a Bitcoin melletti 0.09-0.1-es sávban. Természetesen azért CSW (Craig -faketoshi- Wright) szórakoztatott sokunkat egy újabb plágiumával (selfish mining irománya), amiről egyébként pont ez Bitcoin Unlimitedes srác (Peter Rizun) rántotta le a leplet. Ezt leszámítva tényleg nem nagyon történt számottevő esemény a nagy medve piaci menetelésben.

A nagy csend után majd egy bő hete beindult újra a marketing gépezet, ami hol máshol kezdődhetett volna, mint a CNBC Fast Money rovatában, ahol is újra BCH vételre biztatták a műsor nézőit. Ezt követően számos fontosabb bejelentés is következett. Előbb a memo.cash nevű projekt kapott nagyobb lendületet, ami egyfajta decentralizált twitterként funkcionál:  Attól decentralizált, hogy minden egyes bejegyzés, komment vagy like egy-egy onchain tranzakció formájában jelenik meg. Tehát a közösségi funkciók a blokkláncon történnek meg. A memo.cash és hasonló szolgáltatások elterjedésének érdekében számos protokolláris változás történt és fog is történni, ezek célja a blokklánc tároló funkciójának bővítése.

A memo.cash bejelentését követően az AntPool egy újabb érdekességgel rukkolt elő. Egyrészt bejelentve a memo.cash-t és az ahhoz kapcsolódó blockchain változásokat majd jelezték, hogy innentől az Antpool a kibányászott blokkok egy részét (a fee 12%-át) burnölni kezdi. A coinok elégetése lényegében annyit jelent, hogy a reward egy része egy olyan címre kerül továbbításra, amihez senki nem fér hozzá. A coinok égetése alapvetően pozitívan hathat egy erre tervezett coin ökoszisztéma esetén, hiszen a megsemmisített coinok összességében csökkentik a total supply-t és ezáltal értékelik fel a megmaradt coinok értékét.

A pozitív eseményekre pontosan úgy reagált a befektetők, ahogy az várható volt: szépen beindult a #FOMO és az egész piacot túlszárnyalva alig egy hét alatt duplázott a Bitcoin Cash árfolyama.

Ennyit számít egy jó alkalmazás (kvázi decentralizált twitter) és egy az érme-ökoszisztémára pozitívan ható bejelentés (coin burn).

Persze a dolgok mélyére ásva azért kihullik néhány csontváz a szekrényből… Az AntPool látványos bejelentése kapcsán igen hamar kiderülhet egy minimális fejszámolás után, hogy bizony ez inkább csak egy PR fogás mintsem valós beavatkozás az ökoszisztémába. Az elégetett coin mennyiség napi piaci értéke alig éri el a 12-15 US$ értéket. Ez valójában vajmi kevésbé fogja drasztikusan érinteni a token supply-t.

Az árfolyamra szintén pozitívan hatott az elmúlt napokra időzített számos egyéb bejelentés is: BitPay BCH checkout mellett éppen mostanra időzítette a Genesis Mining is a natív BCH bányászati lehetőség bevezetését a meglévő SHA256d eszközein. Napon kérdése és kiderül, hogy van-e még tartalék a marketing lufiban, ami tovább hajthatja a Bitcoin Cash árfolyamát. Mindezekkel párhuzamosan természetesen tovább erőlteti a Bitcoin.com a saját enyhén kifacsart retorikáját, aminek újabb állomása érkezett meg a napokban a Bitcoin.com saját block explorerére, amit a jövőben immáron nemes egyszerűséggel “Bitcoin (BCH) Explorer”-nek neveznek. Hosszan elmélkedhetnék még a téma kapcsán, de mivel ezeket a dolgokat képtelen vagyok pártatlanul megítélni, ezért inkább itt zárom is ezt a postot 🙂

Blockchain és Investment: diszruptív lépések…

Kellemetlenül sokszor kerül elő manapság a blockchain paradigmaváltó jellege, mint buzzword. Ma már a csapból is az folyik, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni az egész világot ez a kis lineáris adatbázis, aminek csodája a bizalom nélküli értékcsere és a harmadik fél nélküli időrendiség garantálása. Jómagam is heti rendszerességgel állok ki kisebb-nagyobb plénum elé és mesélek erről a történetről. Ezen a héten két alkalommal is volt lehetőségem szélesebb kör előtt értekezni, előbb a hét elején a Simonyi konferencia keretei között kaptam lehetőséget, hogy osszam meg a több száz fős hallgatósággal a jövőképem, majd a Startup Safary-n már konkrétan a hazai crypto startupok nemzetközi kilátásairól diskurálhattam a kerekasztal résztvevőivel.

Itt a blogon lassan egy éve írok rendszeresen erről a témáról és számtalan életszerű usecaset hoztam már: a mikrotranzakciós autonóm autózástól kezdve a jövő egységes fizetőeszközén keresztül, a blokklánc adta agrárfejlesztési lehetőségig szinte mindenről. Viszont, ha már diszruptív jellegről beszélünk, akkor szépen lassan időszerű lenne a jövőbeli lehetőségek mellett végre beszélni a JELEN eredményeiről is. Vajon meg fog-e olyan mértékben reformálni bármilyen üzletágat a blockchain, mint amennyire megreformálta az internet az információ-kommunikációt, vagy amennyire megreformálta a cloud-computing az infrastruktúra szolgáltatást?

A nyílt blockchain alapú projektek lényege, hogy rövidre zárja a kapcsolatot a befektetői szándék kereslete és a kínálata között, mindezt teszi úgy, hogy a trustless környezetnek köszönhetően szükségtelenné teszi a közvetítő felek létezését is. A korábbi hónapokban több ilyen projektet is bemutattam, pl: BAT, ami a hirdetés piacot kívánja megreformálni azáltal, hogy szükségtelenné teszi a közvetítőket (lásd Google AdWords pl); de volt itt szó az OmiseGo-ról is, ami ugyanezen elven oldja meg az unbanked problémát, sőt ha már cloud computing, akkor bemutattam anno a kedvenc ICO-mat is: a SONM-t, ami a fog computing ideológiában teszi szükségtelenné az egész cloud computinget.

In medias res, kezdemény is az írásomat egy megállapítással, majd a cikk hátralevő részében megkísérelem ezt tényekkel is alátámasztani:

Miközben mindenki a kriptopénzek világgazdaság formáló jövőképére spekulál és már minden bokorban egy újabb világpénzt vizionál, addig szépen-csendben zajlott le egy kisebb forradalom a háttérben. A blockchain alapokra helyezett (tokenizált) investment számokkal alátámasztható módon igazoltan az első olyan iparág, ahol a technológia sikeresen szorította a háttérbe a kockázati tőke alapon történő beruházásokat. A változást a hagyományos VCk és befektetési alapok adaptálták és belépve az új piacra folyamatosan hozzák létre a saját crypto investment fundjaikat, ahol már egymás mellett a kisbefektetőkkel és a kisbefektetők által létrehozott poolokkal is versenyezniük kell. Egy fontos és kritikus terepen győzedelmeskedett a blockchain technológia.

Folytatás…

Startup Safary Bp 2018 – Április 19,20(!)

Budapest két napra Startup nagyhatalommá avanzsálódik a Startup Safary keretei között. (így, már csak 363 napra kellene programot találni…). 13 kategóriában összesen 310 program kerül lebonyolításra a város különböző pontjain! A ‘fintech’ kategórián belül különösen nagy hangsúlyt kap idén a blockchain és a kriptopénz topik. A kis startupok mellett az igazán nagyhalak is időt és helyet szentelnek az újszerű alulról épülő gazdasági forradalom legújabb vívmányainak.

A blockchain témakör két helyszínen fog igazán koncentrálódni, ezek: Blockchain Competence Center (BCC, Váci út 99, Balance Irodaház) és az A38 Hajó a Petfői híd lábánál. Előbbi helyen mindkét nap délelőtt és kora délután találkozhattok a hazai startup szereplőkkel, utóbbin (A38) pedig a Shinrai csapata tart néhány  izgalmas és érdekes előadást a banki és a blockchain alapú világ viszonyáról.

Jómagam mindkét nap a BCC-ben leszek és lesz is külön standunk az Inlock csapattal közösen, emellett csütörtök 10:30-tól részt veszek egy kerekasztal panelen is, ahol a hazai crypto és blockchain vállalkozások nemzetközi kilátásairól értekezünk.

Hogyan lesz üzlet a cryptoból: ICO-tól a token saleig

Az elmúlt bő fél évemben minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy közel 100 előkészítő fázisban lévő crypto és/vagy blockchain alapú projektet ismertem meg. Igen sokan komolyan vettétek a tavaly tett felelőtlen ígéretemet, mely szerint egy kávéra jó vagyok bármikor… Volt olyan hetem amikor 6-7 ICO pitchet is volt szerencsém megismerni, meghallgatni. Ha össze kellene foglalnom mindennek az eredményét, akkor:

  • Egy teljesen előkészített projekt, ami már túl van az első körös tőkebevonás (-előkészítésén). Kész az egész koncepció, tokenmodell, whitepaper, stb. Ez ugye az inlock.io, amit már néhányszor itt a blogon is promóztam.
  • Van további egy projekt, ami egy merőben újszerű blockchain alapú kedvezményrendszert fog megvalósítani. Jelenleg whitepaper előkészítés kellős közepén vagyunk, de már folyamatban van az első körös tőkebevonás is.
  • Ezeken kívül további 3 olyan projekt van a látómezőnkben, ahol sikerült egy értelmes tokenmodellt kitalálni, mely segítségével akár – valaha – még értelmes projekt is lehet az egészből.

És így, a fennmaradó több mint 90%-a a projekteknek javarészt az első körös beszélgetések során kihullott a kosárból. A legtöbb esetben a kezdeményező realizálta a beszélgetésünk után, hogy olyan fába vágta a fejszéjét, amit képtelen végig csinálni, de volt olyan kör is, ahol a kezdeményező inkább máshoz fordult, mondván hátha másnál ez könnyebb lesz… Hát nem lett… Kicsi ez a piac

Alább összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán. Ennek fő célja, hogy kvázi azt írjam le, amit amúgy is el szoktam/szoktunk mondani ezeken a kávézásokon.

Folytatás…

Mit mutatnak a számok?

Bár az elmúlt időszak kétségtelenül bebizonyította, hogy a technológiai szintű számoknak vajmi kevés köze van a valós piaci mozgásokhoz, mindettől függetlenül persze érdekes lehet időről-időre rápillantani a releváns mérőszámokra, hiszen ha a prompt piaci helyzetre nem is igazán hatnak, de a technológia igencsak befolyásolhatja egy jövőbeli piaci hatás lefolyását (lásd a 2017. év végi árfolyamrobbanás mellékhatásaként kialakult transaction fee krízist, amit sokan félreértelmezve az árfolyamzuhanás egyik okaként aposztrofáltak). Szóval miközben vadul folyik éppen az ILK tokenek smartcontractjának sütése (lásd mellékelt képet…) úgy döntöttem, hogy készítek egy összefoglalót azokról a bizonyos technológiai számokról, amik oly sokszor kerültek elő érvként vagy éppen ellenérvként az elmúlt hónapokban. Jó szokásomhoz híven természetesen most is koncentrálnék a Bitcoinhoz kapcsolódó számokra, hiszen továbbra is (egyre inkább nagyobb meggyőződéssel) vallom, hogy a kriptopénz termékosztálynak az ‘arany-‘sztenderdje a Bitcoin és egy jó ideig elképzelhetetlennek tartom, hogy komoly kihívója akadjon.

A tavalyi év talán legnagyobb lutrija az a bizonyos SegWit adaptációs ráta volt, ami  során félelmetes mennyiségű FUD került elő. Ezek lényegében egyfajta kartelgyanús ügyletet véltek felfedezni a SegWit2X előkészítése, majd bukása és ennek kapcsán a SegWit protokoll adaptálásának halogatása kapcsán. A helyzet mára persze sokat javult. A legtöbb értelmes platform és exchange már elérhetővé tette a SegWit protokollt, melynek adaptációs rátája ennek megfelelően rohamosan gyarapodott. A stabilan 30% feletti ráta komoly fricska az ellenérdekelt tábor számára, akik az egész utolsó félévet azzal töltötték, hogy az alacsony SegWit adaptációs rátán élcelődtek:

Folytatás…

Boldog bolondos húsvéti nyulat mindenkinek!


Hibátlan időzítés, hogy idén egy napra esett a bolondok napja és húsvétvasárnap, így egy napra rendesen felpezsdült a crypto-subkult legtöbb szereplője. Ma kiderült, hogy a Trezor roller ICO-t akar indítani, hogy a tradingview végre támogatni fogja az igen népszerű nokia 3310-es készüléket is. Persze azt is megtudtuk, hogy “$BTC shorts = rekt“, bár ez utóbbi kapcsán utólagosan lehet, majd csak eldönteni, hogy Koala ezt is csak áprilisi tréfának szánta-e. Ami viszont tény, hogy 2 órája pumpálják a BTC-t, ami napnál világosabb, hogy csakis egy igen költséges tréfa lehet, valaki félrenyomhatott valamit a Spoofy consolon. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy ma végre felkerült a coinmarketcapre a valaha volt legfontosabb fejlesztés: a LAMBO tradingpair.

Ennek köszönhetően megtudhattunk, hogy az összes Bitcoinból 590 ezer lambot lehetne venni. 1 Bitcoinból 0.034 LAMBO-t lehet venni és a mai napon az összes exchangen 23224 db LAMBO árának megfelelő forgalom következett be.

Ma startolt el a méltán népszerű ponzischeme.io ICO is, ami igen komoly teamet vonultat fel (többek között Dr. Craig Sweet Potatot és Satoshi Potatot is!) és a funding során egyből nagyon komoly rewardokat lehet begyűjteni.

Humorbombából jutott bőven mára. Holnap reggelre mindenkinek kellemes locsolkodást.

Merre tart a piac?

Nagyon régóta nem írtam a piaci kilátások kapcsán. Nem azért nem írok naponta ebben a témában, mert nem szeretek a medvepiac kellős közepén elmélkedni az árfolyamról, hanem sokkal inkább azért, mert a piaci sentimenttől függetlenül nem nagyon szeretek ebben a témában elmélkedni. Most azonban kissé félreteszem az elveimet és megnyitom a szócsapot, teszem ezt leginkább azért, mert éppen ilyen hangulatban vagyok. Az elmúlt immáron három hónapban egy folyamatos csökkenő pályán halad a Bitcoin és azzal együtt az egész cryptoasset piac is. Jelenleg az árfolyam a tavaly novemberi Bitcoin mészárláskor kialakult csúcson áll. Ez volt az a bizonyos pillanat, amikor egy látványosan felépített kampány keretei között kisebb puccskísérlet zajlott le a SegWit2X visszavonását követő napokban. Az árfolyamszint és esemény talán azért is fontos, mert ezt követően a Bitcoin lényegi korrekció nélkül folyamatos zöld napi gyertyák mellett menetelt egészen a 16 ezres szintig, majd onnan némi bukdácsolással egészen a 19660-ig tolta el a karácsonyi lendület. Tehát elmondható, hogy akik tavaly november 12-t követően leltek rá a Bitcoinra, mint befektetési célú termékosztályra, azok egészen a decemberi csúcsig nem találkoztak 1-2 napnál hosszabb korrekciókkal, na de azóta…

Folytatás…

NFH#3: A Bitcoin rossz, a blockchain jó?

Gyakran kerül elő a blockchain paradigmaváltó tulajdonságainak méltatása kapcsán a kriptopénz mint rákfenéje ennek az egésznek. Tudom, hogy most ezzel a cikkel nagyot ugrok a “Nagy Fogalmatlanság Határozó” rovatban, de engedjétek meg, hogy ma előrevegyem ezt a témát. Egy ismerősömmel beszélgettem és szóba került, hogy mi is az én “story”-m a blockchain kapcsán, hogy lehet, hogy néhány éve nagy hirtelenséggel beleszerettem ebben a történetbe és perpillanat alárendelek ennek mindent (még a szakmai karrieremet is). Nekifutottam: miért is jó a blockchain, mennyire disruptív, paradigm shift és whatever, mégse tudtam átadni igazán az esszenciáját. Miért is vagyok annyira oda mindezért? Az ilyenfajta kérdések jót tesznek az embernek, hiszen segítenek újraértelmezni mindazt, amiért éppen rajongunk. Unalomig csépelt az a frázis, hogy a blockchain talán legfontosabb forradalmi vívmánya, hogy azon keresztül kizárható a harmadik féllel szembeni bizalom és ez mindenkinek jó. De mégis mi a baj azzal a harmadik féllel? Tényleg itt csak annyiról van szó, hogy mindenkiben korrupt tolvajt látunk, akinek egyetlen célja mások megkárosítása és megtévesztése? Bár ez is ide sorolható, de ez kétségtelenül csak egy véglet.

Folytatás…

Néhány gondolat az Invia World lehúzásról

Kifejezetten nagy élmény számomra minden alkalommal nézni Kallós Peti videóit. A hazai cryptovloggerek/jutyuberek nagyöregének munkái hétről hétre adtak szórakozást és sokszor akár ihletet is a saját munkámhoz. Most is ez történt, amikor megnéztem Péter videóját amiben azt ecseteli, hogy minek is kellene ahhoz történnie, hogy újra 20k-ra fusson fel a Bitcoin árfolyama. Bár alapvetően sem az ok-okozattal, sem a következtetéssel nem értek egyet, mindettől függetlenül Péter legfrissebb videója most is hiánypótló és szemnyitogató, ami miatt szeretnék most ezzel napirenden kívül foglalkozni.

A videó a technológia árfolyamfelhajtó hatásán túlmenően részletesen taglalja a kriptopénzekhez kapcsolódó csalások negatív hatását. Na ez az a pont amire most újfent szeretném én is felhívni a figyelmet. Teszem ezt azért, mert kétségtelenül sok ezirányú munkám ellenére is folyamatosan találkozom az áldozatok hadával. Tavaly év végén tettem egy statmentet, amelynek fontos része volt a hazai tudatosságfejlesztés, hogy minél kevesebb embernek kelljen áldozatául esnie olyan MLM alapokra épülő csalásoknak, amik új lendületet kaptak a kriptopénzek világában. Ezen tevékenységem egyik manifesztációja volt a máig létező és üzemelő tisztabit.hu kampányoldal, ahol több alfejezetet is szántunk az ilyen jellegű csalásoknak. Bár a kampány kapcsán a legtöbben csak az óriásplakátokra emlékeznek, de ugye annak a fő célja a kampányoldalon keresztüli tudatosságfejlesztés volt.

Jelen cikkem különös apropóját adja, hogy ehét szerdán volt szerencsém egy rövid kitérőt tenni Veszprémbe, ahol az Agóra Művház invitációjának eleget téve tartottam egy előadást a Bitcoinról. Az előadást követő beszélgetésen az egyik érdeklődő lelkesen újságolta, hogy ő már bizony benne van a bányászatban és komoly pénzeket invesztált a történetbe. Itt jött a horror rész, amikor megkérdezte a véleményemet a befektetése kapcsán és jött a feketeleves: Invia World… Megmondom őszintén relatív keveset tudok az Inviáról és azt is inkább csak másodkézből, de az egyik ismerősöm spontán érdeklődésből végighallgatta év elején a cég hazai terjeszkedéséhez kapcsolódó egyik előadását, ahol a cég képviseletében Berki Krisztián (nem… nem a tornász… hanem a másik… a vasalós csávó) méltatta a Bitcoin bányászat jövőjét. Ha már a kérdés elhangzott, akkor hát elmondtam a véleményem. De bár ne kellett volna, nem szeretek a rossz hír hozója lenni.

Ahogy Péter is említi a videójában: A legtöbb felhőalapú bányász cég gyakorlatilag egyfajta átverésre alapul. Rosszabb esetben eleve lenyúlják az ügyfelek pénzét amiből egy rövidebb ideig csak cryptot vesznek, amit lassan szivárogtatnak vissza az ügyfeleknek. Jobb esetben vesznek belőle vagy bányászkapacitást mástól vagy invesztálnak saját gépparkba és a megtermelt pénz töredékét vissza is adják az ügyfeleknek, akik ezt követően csak reménykedhetnek egy hosszútávú árfolyamfelfutásban, amiből talán keresni is tudnak. Hogy melyik kategória ezek közül akár az Invia World, akár bármely másik hasonló sémára épülő vállalkozás? Nem tisztem ezt eldönteni, de azért néhány gondolatot a hasonló lehúzások elkerülésére:

  • A cég konkrétan nem létezik linkedin-en. Ez azért több mint fura. Van néhány ember, akinek az Invia World van megjelölve mint munkahelye (jellemzően sales, marketing, partner titulusban), de a legtöbbnél nincs semmilyen előzmény. Mintha az Inviába születtek volna bele…
  • Ahogy az Invia World honlapja is írja: “A kriptovaluta (mint a Bitcoin, Ethereum stb.) professzionális üzemeltetéséhez nem elég egy rövid kirándulás egy EDV kereskedésbe és egy pár rész összeállítása.“. Ehhez képest a linkedin-en egyetlen technikust, üzemeltetőt vagy akár csak egy szerverterem üzemeltetőt sem találtam, aki az Invia Worldnek dolgozna.
  • De ha már a cég honlapja, érdemes belenézni a Csapat fülbe is: Van itt minden, van CEO, CME és CFO is meg mindjárt két invesztor is. Ami viszont nincs a csapatban: szakértő, üzemeltetési vezető, technológia vezető, satöbbi. Leszámítva ugye a CEO-t, aki egy személyben vezeti a céget és persze ért kriptobányászathoz is. Ami ennél is viccesebb, hogy a vezető szerepben lévő nagy múltú szakemberek egyikének sincs linkedin profilja, vagy ha van, azon nyoma sincs az Invia Worldnek.
  • Különösen érdekes szereplő a csapatban DANIEL ZDESAR, aki a honlap szerint három éve már kriptopénzekkel foglalkozik… Holott emberünk valójában Questra/AGAM piramisjátékot építette, ami ellen itthon is folyt rendőrségi nyomozás.
  • Persze némi youtube kalandozás után lehet ám találni bőven videót az Invia World fantasztikus kínai bányáiról is. A bányák érdekessége, hogy a bejáratnál ugyanaz az 0,4-1m-es vászon Invia molinó található, amit később több vágóképen is odaraknak 1-2 rack alá. Majd a végén ahol legelőször volt a molinó ott már nincs… Szóval gyanúsan csak a videó miatt került fel. Kvázi gyanúsan kibéreltek egy random kínai bányát csak azért, hogy csinálhassanak ott egy videót, mintha az övék lenne.

Összefoglalva? Nem, nem vagyok ellenérdekelt az Invia World üzletében, már ha valóban folytatnak bármilyen valós üzleti vállalkozást, sőt nem vagyok érdekelt semmilyen másik cloud mining szolgáltató üzletében sem, ami miatt érdekem lenne az Invia Worldöt sározni. Egyszerűen csak ez a story nálam kiüti a scam szintet.

Megkérnék minden olvasót, hogy ha az ismeretségében akár csak a gyanúja is felállna annak, hogy valakit hasonló jellegű átverésbe próbálnak berántani, amiben ennyire látványos jelei vannak a lehúzásnak, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy felhívja az illető figyelmét erre a cikkre. Az a baj, hogy az ilyen jellegű átverések egyértelműen az emberi hiszékenységre alapoznak. Néhány éve ezeket az áldozatokat még az HYIP (high yield investment programs) storykkal semmizték ki, most találtak egy tökéletes új piacot a cloud mining formájában.