Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

Napi kisszínes…

A Szlovén fővárostól kissé északra húzódik Kranj városa, ahol éppen a napokban adták át az eddigi első Bitcoin emlékművelet… pontosan ahogy arrafelé a hivatalos kommunikációban szerepel az első “Blockchain” emlékművet. A mű egyébként közösségi kezdeményezés alapján született, melynek költségeit a Bitstamp és a 3fs állta. Az emlékmű érdekessége, hogy egy körforgalomban lett felállítva, amely – az értelmezés szerint – a végtelenség és határtalanság jelképe, amit maga a Blockchain technológia is jelképzet.  Íme egy montázs az elkészült és átadott monumentumról. Az alábbi linken pedig megnézhetők a képek nagyobban is: -link-

A nap másik nagy storyja, hogy közel 3 hónapos tiltás után ma végre megszületett a januárban már egyébként belebegtetett ICO szabályozás Dél-Koreában. Ennek köszönhetően újra engedélyezésre került a lakosság számára is az ICO alapú közösségi finanszírozási projektekben történő részvétel. (-link-)

Ennél is izgalmasabb, hogy előző hét második felében Kína is újra lépett. Ezúttal a “húzd meg ereszd el” játék utóbbi részével. Kínában közel fél éve már, hogy életbe lépett az ICO tilalom, ami akkor igen rosszul érintett több kínai direkt ICO-kra szabott cryptopénzt is. Többek között ezen szabályozás okán került laposkúszó pályára anno a NEO is. A frissen megjelent közlemény nem kevesebbet állít, hogy a PBOC (People Bank of China) saját digitális pénzt kíván kibocsátani DCEP név alatt. Mivel a PBOC kvázi a kínai jegybankként funkcionál, ezért ezen kibocsátás egyfajta CBDC-ként is értelmezhető (Central Bank issues Digital Currency). Ezzel együtt a PBOC is kiadta az új ICO regulációt, ebből kiderül, hogy realizálták az ICOk jótékony hatásait és a ICO által facilitálható technológiai fejlesztéseket, amiktől a továbbiakban nem kívánnak elzárkózni. Nem terveznek további szankciókat ezen a téren és folyamatot dolgoztak ki, amin keresztül lehetőség lesz tesztelni és validálni egy-egy ICO hasznosságát és támogathatóságát. A hírek hatására egyébként komoly spekuláció indult el a NEO és a Vechain coinok kapcsán. Mindkettő nagy nyertese lehet a megengedő szabályozásnak.

A végére egy kis bányász-story is: Aki esetleg még kapar GPUval Zcash-t vagy ZEN-t és továbbra is a EWBF minert használ, annak javaslom, hogy álljon át bminerre. 1070-es kártyáknál pl eléggé durva 10% körüli plusz teljesítményt hoz és lényegesen jobban kezeli a network és GPU faultokat is.

Újabb Blokklánc Műhely nyílt nap: ICO cookbook story

Ehét pénteken újra jómagam szereplek a Blokklánc Műhely standup szinpadán. A téma pedig mi más is lehetne mit az amivel manapaság leginkább foglalkozom: Tapasztalatok egy születőfélben lévő ICO (tokenkibocsátás) témájában. Ezúttal összetett és techorientált prezentáció helyett inkább workshop-jellegű találkozót szerveznénk, ahol a leginkább azt mutatnánk meg, hogy mennyire izgalmas feladat nulláról létrehozni egy blockchain-alapú terméket, mit is jelent pontosan tokenizálni egy terméket, hogyan lehet ezt nagyon jól, avagy éppen nagyon rosszul csinálni, miként is néz ki egy életképes token modell, hogyan lehet token supplyt számolni egy kvázi ismeretlen ügyféligényre. Érinteni fogjuk természetesen a a crowdsale folyamat előkészítését és persze a közösségépítés rögös útját sem hagyjuk ki. Mindezeket természetesen a jelenleg még csak munkaanyag formájában létező whitepaperen keresztül.  Akit érdekel az inlock.io jelenlegi állapota vagy gondolkodik saját token kibocsátásában, azt várjuk a workshopra.

A Blokklánc Műhely adta keretek okán igen limitált létszámban tudunk csak a műhelytagokat kívül résztvevőket fogadni, ezért kérném, hogy aki ott szeretne lenni az mihamarabb küldjön egy emailt az xxxxxxxxxxx email címre. Mindenkinek vissza fogunk jelezni a pontos helyszín kapcsán és itt a blogon is jelezni fogom, hogy ha elfogynak a helyek. Sajnos az összes szabad hely lefoglalásra került. További helyeket nem tudunk biztosítani.

Időpont: 2018.03.09 19:00. Téma: “ICO cookbook – az inlock.io story workshop”

Ez is csak egy átlagos napnak indult…

Volt itt ma minden… A SEC (US tőzsdefelügyelet) szerint az összes cryptotőzsde szemétdomb, Japán is elkezdte piszkálni a tőzsdéket, India be is zárt mindjárt két tőzsdét és állítólag ma is feltörték a Binancet… Majd szépen lassan kiderült, hogy: egyrészt a SEC és Japán is csak azt szeretné, hogy kevésbé legyen kupleráj a tőzsdéken, a két indiai exchange napi forgalma kimutathatatlanul alacsony a piachoz képest, a Binancet meg valójában ma se törték fel (valójában az egyik traderbot-platform volt a ludas) . Persze a piac újabb pánikkal reagálta le a félinformációkból tákolt féligazságokat. A Bitcoin árfolyama éppen vadul visszateszteli a december közepe óta kialakult bear csatorna felső sávját (értsd 2 óra alatt zuhant 1000 dollárt a pániksell okán…) és az ember már szépen rajzolgatná is az újabb chartelemzéseket mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló innentől már prediktálható az irány… szóval mindeközben az ember kezébe kerül egy jelentés, amiben az MtGox vagyonkezelője boldogan számol be arról, hogy milyen szépen keresett majd fél milliárd dollárt december közepe és február között abból hogy eladott majd 36k BTC-t és 34k BCH-t.

Mi-mi-mi-mi??? Mit csinált?

Folytatás…

Mekkora esélye van annak, hogy valaki Bitcoint találjon?

Tavaly októberben értekeztem hosszabban az egyik legnépszerűbb Bitcoin körüli tévhitről: A kvantumszámítógépek fenyegetéséről. Most találtam egy igen látványos levezetést, ami kapcsán időszerűnek éreztem elővenni a másik igen népszerű témát: Nevezetesen, hogy vajon mekkora esélye van egy balanceszal rendelkező address privát kulcsának eltalálására? Közismert tény, hogy a privát kulcs->publikus kulcs->address transzformáció lépései között lényegében csak matematikai műveletsor van (ECDSA+2SHA256 és a végére még egy RIPEMD-160), tehát a megfelelő erőforrások bevetésével akár találomra el is lehet kezdeni végigpróbálgatni az összes lehetséges privát kulcsot mondván előbb-utóbb csak belefutunk egy olyan publikus kulcsba, ami mögött vagyon is található. Mivel a Bitcoin címek 256 biten képződnek, így a teljes címtartomány is 256 biten képződik. Jelenleg az UTXO táblázat 53.417.437 db tételt tartalmaz, tehát ennyi addressen van legalább egy morzsányi bitcoin.

A következő ábra azt mutatja be, hogy mekkora az eséllyel lehet beletrafálni egy értéket is tartalmazó privát kulcsba véletlenszerű próbálgatással, szemben mekkora esélye van a powerball nevű amerikai lottó megnyerésének. (5+1-et húznak 1-69-ig). A teljes powerball nyerési esélye egyébként lényegesen alacsonyabb a hazai ötös lottónál (utóbbiban kb 44 millió variáció nyerhet, az amerikai példában viszont 292 millió kombináció játszik).

Folytatás…

Bitcoin alapú debit (bank) kártyák

A januári nagy VISA/WaveCrest takarítást követően komoly űr keletkezett a kriptofedezetű debit kártyák kapcsán. Az összes nagy kártyakibocsátó elvérzett a bizonytalan hátterű wavecrest tanúsítványának visszavonása okán. Mivel azóta rendszeresen kapom meg a kérdést, hogy vajon mikorra várhatók újabb ilyen kártyák, ezért végeztem egy kisebb kutatást, amiből az jött ki, hogy jelenleg kb fél tucat már működőképes kártya van és további kb egy tucat kibocsátó dolgozik aktívan a szükséges előfeltételek megteremtésén. A “coming soon” státuszban jelenleg szinte az összes korábban elvérzett kártyaüzemeltető is ott van: Xapo, BitWala, Uquid, Cryptopay, stb.

Jelenleg a következő kártyák működnek:

Ami viszont fontos: Ezek kártyák nagy része sima banki/pénzügyi szolgáltató által kiadott debit kártya, amihez a szolgáltató biztosít kriptopénz alapú feltöltési lehetőséget. Tehát szemben a wavecrest miatt elvérzett kártyákkal: itt nincs a kártya mögött Bitcoin és egyéb kriptopénz wallet, mindösszesen csak fel lehet tölteni (váltani) a kártyát kriptopénzből. A tényleges váltás nem a vásárlásnál történik meg, hanem a feltöltésnél. Erre érdemes figyelni. Ez alól elvileg egyedül a BitPay kártyája kivétel, ami viszont US-only kártya, tehát itt az EU-ban nem juthatunk hozzá.

Folytatás…

Lightning Network – visszapillantás és összegzés

Az elmúlt két hónapban igen sokat foglalkoztam és írtam is a Lightning Networkről. Talán időszerű most röviden összefoglalnom az eddigi tapasztalatokat, mivel arra jutottam, hogy egy rövid időre félrerakom a témát és az LN helyett egyéb technológiákra fókuszálok.

Ami mostanában ismerkedik a Bitcoinnal, annak egy nagyon gyors összefoglaló minderről.

A Lightning Network lényege, hogy payment channeleken keresztül tegye lehetővé a blockchain alapú kriptopénzek skálázási (párhuzamos tranzakciószám) és egyéb (pl. privacy) problémáinak orvoslását. Akit ennél mélyebben érdekel, annak belinkelem a téma kapcsán készült cikkemet, aminek alapját a január elején tartott Blokklánc Műhelyes előadásom adta. (-link-)

Kezdeném is gyorsan egy rövid körképpel:

Folytatás…

NFH#2: A HODLER spekuláns?

Folytatom a megkezdett cikksorozatot. Az előző fejezetben közösen kitárgyaltuk a Bitcoin és a buborék témakörét. Most következzék a második fejezet: Vajon a HOLDER egy spekuláns?

Megmondom őszintén erre a kijelentésre csaptam leginkább a homlokomra. Ha a HODLER a spekuláns, akkor a daytrader az mi? Spekulánsabb Spekuláns? Persze érlelgetve némileg a fogalmakat kétségtelenül el lehet fogadni a HODLER spekuláns mivoltát, már persze ha eltekintünk a spekuláns fogalom valódi tartalmától. Nyilván érdemes tisztázni a HODLER és a spekuláns fogalmakat, ha ezekben konszenzus tud születni, akkor már sokkal könnyebb lesz eldönteni a két fogalom relációját.

Ki is a HODLER és mit is csinál?

A vizsgált “népcsoport” nevének eredete a HOLD, azaz megtartani szóra vezethető vissza. A betűcsere oka kettős, eredendően egy poénos bitcointalk cikkre vezethető vissza, de az idők során kapott egy másodlagos kifejtést is: “Hold On for Dear Life”. Ezen fogalom okán alakult ki a hodler kifejezés, ami azon emberekre utal, aki úgy száll be a Bitcoinba/kriptopiacba (avagy lényegében bármilyen más nem konvencionális assetbe), hogy nincs exitplanje. Csak annyit rak be, amennyit már nem akar viszontlátni később fiatban. A hodler nem vak, nem hülye és igen nagy tévedés, hogy a HODLER nem költ a vagyonából. Miért ne költenénk? Aki veszi magának a bátorságot, hogy picit beleássa magát a kripto-szubkultúra mélyebb bugyraiba az igen hamar találkozik azzal a ténnyel, hogy itt bizony már léteznek olyan tartalmak, amikor KIZÁRÓLAG bitcoinból lehet megvásárolni. Nyilván trendi dolog bitcoinból kifizetni egy cappuchinot Prágában a Bitcoin Coffeeben… tényleg az, magam is kipróbáltam, de egyre több olyan tartalom, projekt, ideológiai kezdeményezés létezik már, amit kizárólagosan kriptopénzből lehet elérni/támogatni.

Szóval ki a HODLER? A HODLER kripto-optimista (nem pedig kripto-anarchista!), aki a megtakarításainak egy részét kriptopénzekbe rakja, nyilván megpróbálja ezt ésszel tenni. A nagy értékű kriptopénzek mellett ha lehetősége engedi, akkor nyomot követ olyan új kezdeményezéseket is, amik lehetőség szerint SZÁMÁRA is hasznos termelnek, ezeket pl ICO fundrisingen keresztül támogatja. Nem kifejezetten érdekli az árfolyam, mert pontosan tudja, hogy jó helyen van a pénze és nem ül fel egy-egy alapvető FUD-nak. Másrészről viszont a HODLER tisztában van azzal is, hogy a kriptovagyonért csak saját maga felel, ezért folyamatosan elvégzi a házi feladatot (DYOR) és meghozza a szükséges döntéseket a vagyonának gyarapítása és/vagy értékállósága érdekében.

A számomra jó kripto-optimista a vagyonát Bitcoinban avagy esetleg egyéb kriptopénzben méri, nem pedig USD-ben, vagy bármilyen más fiat alapú pénzben. A HODLER hosszútávú célja a kriptovagyonának gyarapítása. Ezt jellemzően alacsony kockázatú ügyletekkel, folyamatos extra forrásbevonással és hosszabb távon realizálódó invesztíciókkal (pl. ígéretes ICO befektetések) éri el.

Na és ki a spekuláns?

Folytatás…

Életjel-“szerűség”…

Bár az elmúlt egy hónapom blogaktivitása fényében nehezen hinnél el bárki is, hogy igazából nem tűntem el, de ezúton adnék életjelet és jelezném, hogy a show (blog) természetesen tovább zakatol. A talán meglepő posztolási passzivitás mögött nagyon komoly háttérmunkálatok álltak, melyekről nyilván sok olvasó ilyen/olyan formában már hallott is. Persze még nem időszerű mindenről felreppenteni a fátylat és nem is feltétlenül szeretnék a blogból “önreklámozási” eszközt csinálni, de annyit elmondhatok, hogy az éppen csak véget ért február hónap talán eddigi “kripto”-pályafutásom legaktívabb hónapja volt. Na de itt nem én vagyok ám a téma, nézzük mi mindenről nem írtam az utóbbi időszakban:

A Bitcoin kapcsán korábban igencsak pozitívan nyilatkozó Bill Gates a héten egy reddites AMA-ban igen komoly kritikát fogalmazott meg a kriptopénzek kapcsán, amit egyszerűen gyilkos eszközként definiált, ami csak arra jó, hogy annak segítségével fentanilt lehessen vásárolni anonim módon.

A hét egyik – talán – legnagyobb története a híres-neves 10 milliárd dolláros per volt Craig S. Wright ellen. Emberünk ugye az a kedves fiatalember, aki saját magát Satoshi Nakamotonak állítja be, csak a bizonyítékokat nem nagyon szeretné bemutatni a nagyközönségnek erről. Tavaly nyáron került újra a porondra, amikor is a fake-satoshi coming-out miatti két éves kényszerszünet után újra előugrott a sötétből és egyből a Bitcoin Cash kezdeményezés élére is állt, azóta is az anti-Bitcoin propaganda egyik élharcosát tisztelhetjük benne. Szóval emberünk ellen 10 milliárd dolláros kártérítési per indult annak okán, hogy állítólagosan kifosztotta a David Kleiman hagyatékát képező közel 1 millió Bitcoint érő walleteket. Megmondom őszintén a hír kipattanásakor – a hét elején – nagyon bennem volt, hogy alaposabban kivesézem az ügyet egy kifejtős cikkben, de volt egy olyan érzésem, hogy talán érdemes még altatni az ügyet, mert gyanúsan nem ismerünk még minden szükséges információt. A peranyag egyébként bámulatos részletességgel mutatja be az egész aláírás-hamisítás, visszadátumozás és egyéb bűncselekményeket is felsorakoztató ügyet, azonban a beadvány CSW bűncselekményeit egybemossa azzal, hogy CSW és Kleiman már a Bitcoin megjelenése előtt tudott a kezdeményezésről és hatalmas céget hoztak létre arra, hogy aktívan foglalkozzanak Bitcoin bányászattal és technológiakutatással. Holott a csatolt megkérdőjelezhető evidenciákat leszámítva egyébként nincs annak írásos nyoma (nyilván a CSW által hamisított dokumentumokon kívül), hogy Craig S. Wright valóban ott lett volna a Genezis pillanatban. Szóval azok akik a peranyag mellé állnak, azok kvázi explicit ezzel azt is állítják, hogy CSW és Satoshi akár egy személy is lehet.

Folytatás…

Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Folytatás…