yETH: ebből nagy baj lesz…

Tegnap telegramon, már alaposan kielemeztem az yETH-t, de akkor még nem akartam erről külön cikket írni, mert nem állt rendelkezésre elégséges információ, hogy valóban le lehessen vonni konklúziókat. Nézzük mit látunk ma.

Az yETH, a korábban már bemutatott YFI (yEarn.finance) csapat legújabb innovációja… persze a kijelentés kapcsán fenntartva annak a jogát, hogy amikor ezt a cikket olvasod, akkor már lehet, hogy lesz ennél újabb innovációjuk is.

A gyanútlan szemnek az yETH nem feltétlenül tűnhet egy érdekes dolognak, lényegében ugyanolyan pool-elvű kölcsöntermék, mint akár a compound, aave és a többi ETH pool. A fura az, hogy míg ETH kölcsönadásra a legtöbb lendingplatform szerény 0.1-0.2% éves hozamot ígér, de még a centralizált megoldások sem merészkednek 3-4%-nál sokkal magasabbra (pl. az INLOCKnál ez most éppen 3.03%)… addig az yETH Vault lazán ígér évi 60-80%-os kamatot.

Hagyom ezt így feldolgozni minden kedves olvasónak. Mielőtt tovább haladnánk szeretnék tisztázni két nagyon fontos dolgot:

Egyrészt a mai DeFi piacon boldog boldogtalan scamprojekt ígér 100%-ot, sőt még ennél is meredekebb kamatokat. Ezen nem lehet okunk meglepődni. Ha csak az elmúlt két-három napot nézzük, akkor itt van a SUSHI, a KIMCHI vagy éppen a tegnap beborult HOTDOG. Ezek értékajánlata azonban csak 1-2 óráig áll fenn, amíg az adott platform, pool vagy vault likviditáshiányos, majd utána szépen össze is omlik a teljes történet. Pont ez történt legutóbb a HOTDOG-gal, aminek governance tokene 4000 dollárról zuhant néhány centre alig 5 perc alatt. Azonban az yearn finance nem pont ugyanez a kategória…

Hogy megértsük a csavart az yETH vault ajánlatában, ehhez tisztázni kell, hogy mi is a különbség az “earn poolok” és a “vaultok” között. Előbbi (earn pool) egy egyszerű termék, ami összegereblyézi az ügyfelek pénzét és azt “általában” megpróbálja berakni oda ahol a legtöbbet kaphat az ügyfél érte. Valójában ez sajnos nem igazán tud érvényesülni a gyakorlatban a kezelt vagyon mennyisége miatt, de erről az előző cikkemben részletesen értekeztem. Ha nem olvastad volna, akkor itt tudod pótolni:

A Vaultok ezzel szemben önálló stratégiával rendelkező contractok, amikben – a poolokkal ellentétben – igen komplex logikák futnak és a fő céljuk a profitmaximalizálás jellemzően a yield farmingon keresztül.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a beutalt Eth-t a yEarn yETH szerződés fedezetként használja, felvesz arra DAI kölcsönt, a DAI kölcsönt kihelyezi a Curve DAI pooljába, majd a keletkező DAI, illetve CRV farm rewardot automatikusan eladja, illetve Eth-ra váltja, amit elszámol kamatként.

A stratégia annyira jól működik, hogy az elmúlt egy napban az évesített kamat (a DEFI őrület miatt) meghaladta a 100%-ot és egyébként nem kizárható, hogy ez még egy jó darabig akár ilyen magasan is tud maradni.

Shut up and take my money?

Ez lehet az a pont, amikor eldob mindenki mindent és már rohan is berakni a pénzért az yETH-ba, hiszen éves 60-80… vagy akár 100+% kamat mellett nincs miről beszélni.

Persze azért érdemes megérteni, hogy mit is jelent ez a termék pontosan, illetve, hogy mik is ennek a kockázatai.

Kezdjük azzal, hogy mennyire is népszerű a termék: a cikk írásakor 386 ezer ETH van már a contractban, ami éppen most potom 160 millió dollárt ér, erre már ki is van nyomtatva majd 70 millió dollárnyi friss DAI kölcsön, ami ott is van a Curve yDAI contractjában, ahonnan szépen csorog is vissza az extra hozam.

Mindez kis túlzással kevesebb mint egy nap alatt…

Lehet, hogy ebből baj lesz?

A “lehet” nem igazán tudja pontosan visszadni, hogy mekkora méretű atombomba készülődik itt éppen. Ez az egy termék (yETH), simán lehet a DeFi piac CDO/szintetikus-CDO terméke, ami anno 2008-ban összeomlasztotta a teljes világgazdaságot. És a hasonló több szempontból is találó. Egyrészt a CDO (Collateralized Debt Obligation) lényegében pont ugyanazt a célt szolgálja, mint amit valójában a yETH vault csinál… másrészt pedig (jelenlegi állás szerint) ha az ETH árfolyama benézne a 300 dollár alá kb. olyan hirtelenséggel, ahogy történt ez március 12-én… nos, az nem csak az yETH-ban lévő ETH nagy részét végezné ki, de valószínűleg bedöntené a MakerDAO/DAI-t is.

A helyzet az, hogy alig egy nap alatt a yETH vault lett a Maker legnagyobb fedezetbirtokosa:

Folytatás…

A DeFi kevésbé napos oldala

Miközben a DeFi (decentralizált pénzügyi kütyük, amik jellemzően ethereum blockchainen futnak) fénykorukat élik, sajnos beindult a DeFi piacra épülő scam projektek özönvízszerű áramlása is.

Az ami egykoron az ICO mánia volt, majd a fork mánia, majd az IEO mánia… nos ezek ma átcsaptak a governance token mániába. Ha nem sokat mond neked még a DeFi, illetve a governance token téma, akkor olvasd el a téma kapcsán készült értelmező cikkemet:

Egy konkrét példán keresztül had mutassam be, hogy mi is fortyog perpillanat az Ethereum hálózat bugyraiba:

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A történet valahol ott kezdődött bő egy éve, hogy elindultak a liquidity pool elvű onchain (defi) lending platformok. Ezek közül a leghíresebb a Compound, de ide sorolandó a fulcrum, dydx, aave és még néhány egyéb játékos. Ezek működési elve pofon egyszerű: az ügyfelek tokenjeit egy kalapba (pool) söprik, amiből bárki tud felvenni kölcsönt fedezet ellenében. A kölcsönre fizetett kamat pedig szétoszlik a poolon belül pénzen. Ennek nyilvántartására és kezelésére jöttek létre az interest-bearing tokenek. Az egész ökoszisztéma finomhangolására jöttek létre a governance tokenek, amiken keresztül pl. szavazni lehet, hogy milyen küszöbértékeknél hogyan változzanak a kamatok, stb. Összességében ezek a projektek kifejezetten pozitív példáját mutatják, hogy mire is jó a DAO működés.

Mivel a különböző projektekben különböző mennyiségű szabad likviditás áll rendelkezésre és különböző a dinamikája a kölcsönök felvételének is; ezért logikusan előfordulhat, hogy az egyik platform sokkal több kamatot kínál mint egy másik.

És akkor jöttek a kufárok…

yEarn.finance

A yearn.finance és hasonló megoldások, azt tűzték ki zászlajukra, hogy majd ők szépen lefölözik a kamat profitot a különböző DeFi lending projektek között. Lényegében az ügyfél nem a compoundba tölti be a (pl.) USDC tokenjét, hanem a yEarn.financebe, ami a teljes vagyont szépen mozgatja a különböző lending providerek között, mindig oda rakva, ahol a legtöbb kamatot lehet érte kapni.

Az ügyfelek pedig ezért cserébe ugyanúgy egy interest-bearning tokent kapnak… USDC esetén az yUSDC-t.

Sajnos a valóság az, hogy a yearn.finance nemhogy pozitív eredményt nem képes termelni, de gyakorlatilag konkrétan kivégzi maga alatt a teljes piacot. Ennek megértéséhez nézzünk egy konkrét példát:

A yearn finance yUSDCv3 contractjában jelenleg cirka 360 ezer dollárnyi USDC található. Ennek most a 100%-a az Aave-be van allokálva. Ez persze nem tűnik soknak az Aavenél lévő 229 millió dollárhoz képest, de elég nagy ahhoz, hogy ha átkerül a teljes összeg mondjuk a compoundra, akkor jelentősen módosítja a két platform közötti kamat kínálatot.

Jelenleg (a cikk írásakor) 1,81% az irányadó éves kamat az Aave USDC pooljában, míg pl. a compoundnál ez 1.95%, de a dydx-nél éppen most 3% felett van. Akkor miért is van a teljes vagyon az Aave-n? Nos a válasz nagyon egyszerű: mert nem éri meg átmozgatni, mivel ha megtennék, akkor a compundon vagy a dydx-en vernék le a kamatokat.

A probléma nagyon egyszerű: addig amíg sok-sok egyedi játékos könnyedén tudna arbitrálni a különböző platformok között és akár jelentősebben nyerni is, addig ugyanezen vagyont összegerebjézve már egyáltalán nem lehet ilyen hatékonyan mozgatni.

Folytatás…