IEO: a Bitcoin legújabb koporsószege

Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.

IEO troll
crypto troll is watching you…

A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.

Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.

Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.

Folytatás…

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Őrület határán

Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.

Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.

A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.

Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.

Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!

Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…

Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…

Az első…

Helyi idő szerint ma 13:55-kor sikeresen arattuk le szűk másfél év kőkemény munkájának gyümölcsét. Engedjétek meg, hogy ezen euforikus mámor közepette megmutassam, hogy – nekem – mit is jelent ma idehaza egy startupot menedzselni. Aki ismer az pontosan tudja, hogy bár nagyobbrészt mindig is multik körül dolgoztam, de bőven kivettem a részem startupok építgetéséből. Az INLOCK nem az első sikeres startup vállalkozásom…. már persze ha megengeditek, hogy sikeresnek predesztináljam a gyerekcipőben botorkáló történetünket. Valójában egyébként már az alap megfogalmazás is hibás. Az INLOCK nem egy cég és nem is egy startup. Az INLOCK leginkább egy projekt és én legjobb szándékkal is csak a projekt vezetőjeként aposztrofálhatom magam. Az INLOCK egy épülő (token) ökoszisztéma, ami azoké, akik birtokolják a tokenket és ezen keresztül hatást gyakorolnak annak működésére, hiszen általa jelenleg nyújtott és a jövőben nyújtandó megannyi szolgáltatásokban egy dolog közös: mindennek ára van, amit ILK-ban kell fizetni és amit megfizetnek a felhasználók az az ILK egy teljesen zárt folyamat szerint (a whitepapernek megfelelően) visszacsorog az ökoszisztémába, bármiféle kontroll és beavatkozási lehetőség nélkül.

Majd két tucat évnyi szakmai múlttal a hátam mögött meg kell mondjam minden ilyen projekt más és más. Amikor felmerült 2017 őszén a gondolat, hogy jöhetne már a cliff-hangernek és vágjunk bele egy újabb storyba szó szerint nulláról, akkor többször is elméláztam azon, hogy nem-e túlkoros vagyok egy ilyen projekt irányításához, de nyilvánvalóan hajtott a vágy, hogy bebizonyítsam ennek az ellenkezőjét, hiszen sok-sok év után újra találtam egy történetet, amiben hinni tudtam.

Kemény tizenegy évnyi nagybanki karrierrel és tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy itt az ideje felülni a blockchain vonatra és létrehozni egy olyan platformot, amiben mindenki a saját maga bankja lehet. A kriptoeszközök kapcsán létfontosságú, hogy létrejöjjön több, magasabb szintű peer-to-peer pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő platform, melyeknek a technológiai belépőszintje nem magasabb, mint amit elvár egy mai neobank vagy webbank. Ezt a jelenleg tátongó űrt neveztük el adaptációs paradoxonnak (amiről korábban részletesen írtam itt: -link-), mely kapcsán büszkén jelenthetem be, hogy…

Jahogy mi történt ma 13:55-kor? Az INLOCK platformon sikeresen kiszolgáltuk az első éles ügyfél hiteligényt, ami ráadásul úgy alakult, hogy két független kölcsönnyújtótól kapta meg (peer-to-peer módon) a kívánt összeget a kölcsönigénylő. A tranzakció teljesen zökkenőmentesen zajlott le a több hetes tesztelés és a majd fél éves fejlesztés után. Ezzel kijelenthető, hogy letettük az asztalra azt amit vállaltunk és amivel tavaly év elején (egészen pontosan január 31-én) álltam fel a kongresszusi színpadára, majd nem-sokkal később a FintechShow-t jeleztem a tisztelt egybegyűlt zsűrinek, hogy a fintech szerintünk messze többet jelent, mint beállni a nagybankok mögé és csinálni egy csili-vili PFM UI-t a PSD2 OpenApikra. Talán pont ennek a pimaszságnak köszönhetem a Fintechzone magazin megtisztelő figyelmét (akik éppen a minap is megemlítették a projektet), továbbá enyém a megtiszteltetés, hogy idén az első előadással megnyithatom a FintechShow Kriptogazdaság szekcióját… Merthogy igen… 2019-ben a FintechShow-n már külön termet kap a kriptogazdaság, mely 4 előadást és egy kerekasztal-beszélgetést is fog tartalmazni.

Folytatás…

Debunk: Real volume vs wash-trade

A szabályozatlan piacokon, különösen az olyanokon, mint a Bitcoin és egyéb kriptoeszközök piaca halmozottan igaz, hogy ‘csak a szemednek ne akarj hinni‘. Hogy miért ez a mai témánk? Azért, mert nem véletlenül van felírva az irodám egyik falára ez az örök igazság:

“We ignore truths for temporary happiness”

Azaz hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a nyilvánvalót, ha éppen az szolgálja a saját kényelmünket és örömünket. A mai cikkben szeretném olyan bugyrait is bemutatni az exchangekhez kapcsolódó washtradenek, amivel a legtöbb felhasználó nem igazán találkozik. Én is csak azért tudok ebbe belelátni, mert a saját tokenkibocsátásomnak köszönhetően becsúszta abba a kategóriába, akik miatt épül és szépül ez a hatalmas színjáték.

Na de kezdjük is mindjárt egy kis fogalommagyarázattal: A washtrade kifejezést első hallásra sokan összekeverik a pénzmosással, holott ezen két fogalomnak nincs semmi köze egymáshoz. A pénzmosás (money laundering) egy olyan gazdasági csalási tevékenység, ahol jellemzően illegális tevékenységből (pl fegyver-, drogkereskedés, korrupció, stb.) származó bevételt olyan vállalkozásokon vezetnek át, amik ezáltal tisztázzák annak eredetét tipikusan befektetés, refinanszírozás, stb. tevékenységeken keresztül.

A washtrade ezzel szemben egy olyan tevékenység, ahol adott eszközt (legyen az jelen esetben mondjuk egy kriptoeszköz, pl az Ether) egy szűk csoport ad vesz egymás között, így minimális mennyiségű befektetéssel is hatalmas volument tud generálni, ami megtévesztő lehet, hiszen azt a képet sugallja, mintha az adott eszköz iránt hatalmas kereslet lenne, amely információ komolyan befolyásolhatja az esetleges döntési mechanizmusokat.

A washtrade motivációja nagyon széles sprektumon helyezhető el. A legtriviálisabb: Többszörös áttételű (margin) long pozíció mellett jelentős forgalom-(volumen)növekedést produkálni és ezzel beindítani egy pump and dump sémát, hiszen nagyon sok trading signal tool pozitív jelként értékeli a hirtelen megugró forgalmat. Persze ennél sokkal komplexebb okai is lehetnek a washtradenek. A cikk végén bemutatok egy konkrét példát, amit nemrégiben az INLOCK token kapcsán játszottak el és nem sokon múlott, hogy még időben tudtunk reagálni, amihez persze először meg kellett érteni a motivációt.

Ezen cikk megírása kapcsán szintén fontos motiváció volt az előző cikkemre kapott comment válaszok is. Ahogy a cikkben is írtam hatalmas hurráoptimizmus van a piacon, ami – mint az közismert tény – csak annyit jelent, hogy innentől fogunk csak igazán zuhanni. Hadd emeljek ki egy konkrét kommentet csak a példa kedvéért, viszont fontos, hogy nem célom ezzel a hozzászólás szerzőjének írását minősíteni, egyszerűen csak egyszerűbb egy példa kapcsán bemutatni a washtrade intézményesített csalásmechanizmusát:

Ami viszont érdekes, a volumen alakulása. Lehet csak a pozitív hangulat miatt, de meglehetősen magas. Főleg ETH. Ez főleg annak tükrében furcsa, hogy amikor utoljára ilyen magas volt, akkor még 1000 dollár felett kereskedtek vele.

A helyzet az, hogy szigorúan a matekot nézve a leírtak igazak. Az ETH napi volumen dollárértékben közel azonos szinten van mint 2018 januárjában, viszont ha belenézünk azon konkrét exchangek chartjába, amiknek mondjuk el is hisszük az adatait (pontosabban kevésbé valószínű, hogy sokat csalnának, mivel nem szorulnak rá…), akkor igen fura adatokat fogunk látni:

  • Coinbase: A csúcshoz képest a napi volumen közel a 60%-ára esett vissza
  • Kraken: A csúcshoz képest (átlag 200k MA) a forgalom közel a 2x-esére növekedett (alulról súrolja a 400k MA-t)
  • Bitstamp: Közel azonos szinten van most a napi kereskedési volumen mint a csúcsnál.

…. és hosszan sorolhatnám tovább, azonban FONTOS megérteni, hogy az exchangek az adatokan az adott cryptoban elszámolva közlik, tehát az, hogy a bitstampen darabra ugyanannyi ETH-val kereskednek ma mint az 1500 dolláros csúcskísérletnél az annyit jelent, hogy dollárba átszámolva a piaci forgalom ma alig az egytizede az egy évvel ezelőttinek, hiszen időközben 1 db Ether árfolyama letizedelődött! A fenti három exchange nem csak sebészi pontossággal kiválasztott fekete bárány, amik éppen jól jöttek, hogy a magam igazát alátámasszam. Meg lehet nézni a többi nagy exchanget is, beleérve a BitMexet is, ahol közismerten a legnagyobb spekulatív forgalom zajlik.

Ha egyezményesen kimondható, hogy az ETH esetén a csúcshoz képesti napi dollárban elszámolt volumen az összes komoly és többé kevésbé regulált tőzsdén átlagosan a 10-20%-ára esett vissza 2018 januárhoz képest VISZONT a coinmarketcap ETH chartja szerint ennek ellenére a napi dollárban elszámolt volumen mégis ugyanazon a szinten van:

Erre logikusan csak az a válasz lehetséges, hogy amennyiben a NAGY, széles körben használt és ismert exchangeken a napi forgalom jelentősen lezuhant, akkor a forgalom oroszlánrészét minden bizonnyal újabb tőzsdék adják. Az exchange/market bontás ezt jó mutatja is, alább a top30 legnagyobb napi forgalmat adó szereplő adata:

A lista tele van hangzatosabbnál hangzatosabb nevekkel. A 30-as listába szinte egyetlen “ismertebb” exchange sem található meg. Még az OKEx és HITBTC is csak a 28-29. helyen található meg, mely két exchange egyébként egyáltalán nem arról híres, hogy annyira tisztán játszanának. Ha a listát tovább böngésszük a CMC-n, akkor bizony az 50. helyig kell lemennünk, hogy találkozzunk egy Huobival vagy Binance-szel és bizony egészen 110. helyig kell lelapozni, hogy találkozhattunk egy bithumb, coinbasepro vagy éppen a kraken dobogós forgalmú ETHBTC vagy ETHUSD párjaival.

Tényleg ennyire jó lenne az élmezőnyt adó FCoin vagy éppen a Coineal; nem is beszélve a már nevében is epikus DOBI Exchange-t? Nyilván nem, a lista 90%+ részét adó forgalom kizárólagosan washtradeből származik, tehát olyan forgalom, ami mögött nincs valós ügyfél, vásárlási szándék, csak oda-vissza adogatja egymás között egy-két szereplő a pénzt, amivel ilyen irreális forgalmakat generál, melyek összességében azt a tévképzetet tudják kialakítani, hogy itt bizony ugyanakkora óriási forgalom van, mint az árfolyamcsúcson.

Mi a motiváció?

A motiváció végtelenül egyszerű: “We ignore truths for temporary happiness“. Egy nagy forgalmú(-nak látszó) exchange komoly alapot adhat bármihez. Elég csak belenéznem a levelezésembe, vagy a telegramomba és halomszámra fogom látni ezen fantasztikus exchangek offereit. Engedjétek meg, hogy csak egyetlen példát mutassak a napi több 10 levélből, amit kaptunk az INLOCK infoboxba:

Az IDAX a fentebbi list 19. helyén leledzik a washtradejének köszönhetően. Potom 20 btc-t kérnek arra, hogy belistázzák az INLOCK tokent a fantasztikus forgalmú exchangeükre, aminek a neve cseppet sem próbál hajazni az IDEX-re… Tiszta jó üzlet lenne, ugye?

Lényegében ennyi a motiváció. Csinálnak egy látványos Patyomkint, majd betargetálnak minden olyan projektet, akik kellően megtéveszthetőnek tűnnek. Elég ha csak havonta 2-3 bejön nekik, márpedig bejön, hiszen ha rápillantotok az IDAX jelenlegi listázott párjainak készletére, akkor bizony sok olyan tokent láthattok ott, amik 2018-ban szép reményekkel zártak középsikeres token saleket, majd kitörő örömmel nyugtázták, hogy be tudták magukat listázni olyan fenomenális exchangekre mint például a CoinBene, Bibox, BitForex vagy éppen IDAX. Ezek a projektek a lista végén találhatók átlagosan napi nullás volumennel. Nem feltétlenül azért mert rossz projektek, de nyilván sokat ártott a büdzséjüknek, hogy a tokensale után “19-re lapot húzva” belistázták magukat ezekre a kamu/scam exchangekre.

Patyomkin exchange, washtrade, scam, megtévesztés, illúzió… Néhány újabb kártya a kriptovilág Tarot Deckjéből.

Márpedig a deck folyamatosan bővül. A legújabb lapokat most az IEO és launchpad szolgáltatások adják éppen. Hiszen egy nagyon-nagyon-nagy forgalmú exchangenek minden bizonnyal hatalmas ügyfélbázisa is van éééés ha a Binance sikeresen tud IEO-kat (Initial Exchange Offering) levezényelni a saját Launchpadján, akkor miért ne tudna ilyesmit lefolytatni mondjuk a Bibox, a BitMart vagy bármelyik nevenincs exchange is? Hogy az ebben rejlő mérhetetlen lehúzást bővebben ki tudjam fejteni, ahhoz alaposabban ki kellene fejteni az egyre népszerűbbé váló IEO intézményt, hiszen ezek a kamu exchangek ma még csak a tokenprojekteket verik át egy-egy IEO ígéretével, de hamarosan ezen platformok elkezdik majd becélozni az egyszeri ügyfeleket is, akik mindehhez az investmentpénzt is adni fogják… ám ez a cikk ezúttal nem erről akar szólni. Erről majd talán máskor írok egy részletesebb cikket.

Itt minden csak átverés?

Azt immáron tudjuk, hogy az exchangek nagy része csak színjátékot játszik a haszonszerzés okán és nincs semmilyen valódi forgalmuk, sőt igazából ügyfeleik sem. Az is nyilvánvaló, hogy a valós forgalommal rendelkező exchangek nagy részén is folyamatosan zajlik a washtrade (elég csak ránézni a Bitfinex tüskékre vagy a BitMex-re), utóbbi esetekben ugye azon motivációval, hogy egy-egy pump and dumpot idézzenek elő.

Hogy mennyire igaz mindez, arról nemrégiben a BitWise Investment készített egy komolyabb elemzést a SEC megbízásából. Az összes egy millió dollár napi forgalmat legalább produkáló exchanget vizsgálták és arra jutottak, hogy a BTC-ben közölt napi volumen adatok 95%-a fake. A valós napi BTC forgalom most valahol 270-300 millió dollár körül van (ez ~4.5%-a a kamu közölt adatoknak). 10 olyan exchanget találtak, ami a vizsgálat alapján valós adatokat közöl (tehát tényleges user aktivitás áll mögöttük). Ezek: Binance, Coinbase, Kraken, BitFlyer, itBit, Bittrex, Poloniex, Bitfinex, Bitstamp, Gemini, and Circle Pay. Fontos, hogy mind a 10 exchange felügyeleti kontroll alatt áll. A BitWise készített egy különálló weboldalt, ami egy nagyon érdekes aspektusra hívja fel a figyelmet:

  • A regulált és hitelesnek tekinthető 10 cryptotőzsde napi BTC forgalma (éppen tegnap): 316 millió dollár volt. Ennek közel a felét adta a Binance (142 MUS$), melyet az egységesen 30 millió dolláros sávban mozgó Kraken, Bitfinex, coinbase és Bitstamp követ.
  • A regulált és hitelesnek tekinthető 2 tőzsdén jegyzett Bitcoin future napi forgalma 41,3 millió dollár. Amiből a CME Group 39,7 millió dolláros szelettel rendelkezik.

Konklúzió?

Jól látszik, hogy az adatok értelmezésénél nagyon fontos a kontextus. Nagyon sokszor olvasom, hogy a tőzsdén jegyzett Bitcoin futures-ök piaci volumene alacsony, sőt elhanyagolható és felesleges bármilyen összefüggést is keresni a tőzsdei határidős termékek és a spot piaci aktivitások között. Ehhez képest a BitWise elemzéséből kiderül, hogy valójában sokkal szűkebb az olló. A határidős termékek napi forgalma több mint 10%-át teszi ki a spot exchange forgalomnak, ami egyáltalán nem elhanyagolható. Ez az érték ráadásul a fordulópontok körül még magasabbra is tud kúszni.

A releváns konklúziókat egyébként szépen levonta ebből a BitWise is, erről egy bődületesen hosszú prezentáció készült amit a SEC-nek nyomtak le, aki kész rászánni erre egy fél délutánt, annak: -link-

Röviden a lényeg, a BitWise szerint túl a látszaton, a Bitcoin piaca kifejezetten erős és olyan jellemzőket mutat amik alapján kijelenthető, hogy érett egy komolyabb szintre lépéshez. Hangsúlyozzák a technológiai fejlettségét, az alacsony arbitrázsablakokat és azt, hogy egészséges az arány a regulált futures és regulált exchange spot forgalom között.

Szintén fontos konklúzió, hogy a nemrégiben bejelentett CBOE Bitcoin Futures felfüggesztés sem nagyon fogja befolyásolni a piacot, hiszen jól látható, hogy a CBOE forgalma elenyésző a CME Grouphoz képest.

A konklúzió-konkúziója pedig: El kell felejteni az olyan – a patyomkin szempontjából sajnos kifejezetten káros – oldalak adatait mint pl a coinmarketcap. Szokás szerint: ha igazán tiszta képet akarsz látni, akkor ahhoz a kutatást magadnak kell végezned, hiszen mindenki másnak potenciálisan az lehet a motivációja, hogy megtévesszen. Aki pedig nem érez mindehhez elég tudást és tapasztalatot magában, az inkább vegyen lottószelvényt vagy pörgesse ki a három cseresznyét a félkarúból. Pont ugyanolyan esélyekkel indul ott a főnyereményre, mint az aki a coinmarketcap-en közölt statsztikák és a twitteres cryptoinfluencerek signaljai alapján próbál “kereskedni”.


A Google nyomott egy *micdrop*-ot…

A mai napon komolyabb népünnep alakult ki a crypto szcénában annak okán, hogy a Google mobile keyboardon (android alap és iOS hozzáadható keyboard) a pénznemek között megjelent váratlanul a Bitcoin szimbólum is.

#Update: Idáig tartott a cikk tudományos ismeretterjesztő szakasza… innentől pedig következik a szórakoztató fakenews szekció, amit spec én is jól bekajáltam…

Ennek okán a nép egyszerű gyermeke, a clapping mágus Vitalik mester, a méltán népszerű Ethereum platform atyja úgy döntött, hogy itt az ideje szerencsét próbálni, hiszen ahol az ütött kopott Bitcoin elfér, ott csak van helye az Éter szimbólumának is.

Az angollal hadilábon állóknak röviden az átirat: Realizálva, hogy a Google Keyboard immáron natív módon támogatja a Bitcoin szimbólumot Vitalik felajánlkozott, hogy szívesen egyeztetne a Google-el az ETH icon natív támogatásáról egy soron következő kiadás kapcsán, kérve, hogy ennek kapcsán DM-ben (privát) vegyék fel vele a kapcsolatot. Hogy pontosan miért kellene erről egyeztetni Vitalikkal azt ezen a ponton elképzelni sem tudom… Megrajzolja nekik? Vagy mi lehetett itt a szerző szándéka? Mindenesetre a Google kommunikációs gépezete beindult és perceken belül meg is született a válasz:

A válasz rövid és nyers: Köszi az érdeklődést, de sajnálattal közöljük, hogy a google-nek esze ágában sincs bármilyen más crypto icont is hozzáadni a keyboardjához a Bitcoinon túl, mivel számunkra minden más jogilag erősen kérdőjeles és hosszútávon nem életképes.

Folytatás…

Miért vagyok az Ethereummal eddig… eddig… eddig…

Bő egy éve folyik aktívan az INLOCK körüli szolgáltatások fejlesztése, aminek az egyik nagyon fontos részét képezi a nyílt blokkláncokkal történő kapcsolattartás. Mit is jelent ez pontosan? Egy teljesen online rendszer esetén nyilvánvaló, hogy pl. a deposit (beutalás), withdraw (kiutalás) és a különböző (pl. exchange) művelet is teljesen automatikusan működjenek. Akinek kellett valaha is programoznia pl. Bitcoin ÉS Ethereum payment gatewayt az tudja pontosan, hogy miért pofon egyszerű ez a Bitcoin (és klónjai) esetén és miért egy totális világégéssel felérő katasztrófa az Ethereum kapcsán.

Aki viszont nem…

… annak álljon érdekességként itt ez a cikk. Anélkül, hogy túlságosan belevezetném az olvasót a technológia mélységeibe nézzük, hogy miért is annyira nagyon különböző a két technológia: a nyílt blokkláncoknál közismert tény, hogy a blokklánc valamilyen elv mentén tárolja az értékeket. Ez Bitcoin esetlén az UTXO (unspend transaction output), míg Ethereum kapcsán a blokkonkénti balance nyilvántartás.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Bitcoin esetén onnan tudod, hogy mennyi egy address egyenlege, hogy megnézed az adott addresshez tartozó összes UTXO-t és azok amountját összegzed, míg ezzel szemben az Etheruem-ban könnyedén le tudod kérni egy adott address egyenlegét, sőt node típustól függően akár visszamenőlegesen is le tudod kérni, hogy X blokkal korábban mennyi volt az egyenlege, így látszólag sokkal könnyebben tudsz pl. egy fizetésforgalmi szolgáltatást fejleszteni Ethereumra, hiszen a (geth/parity) node a kezed alá ad mindent. Blokkonként tudod a fogadó címek egyenlegét és a blokkból szépen ki is tudod olvasni, hogy az adott címre mennyi Ethereum érkezett. Ergo könnyedén lehet kezelni pl. a blokklánc elágazásait (Uncle blokkok), és ha megfelelő mennyiségű confirmationt hagysz rá, akkor egész komoly reorgok esetén sem kell attól félned, hogy olyan egyenleget írsz jóvá, ami valójában nem is létezik.

UTXO: A blokklánc nodejai egy kivonatot képeznek az összes el nem költött outputról, amik összege explicit megadja egy address szabadon felhasználható balanceát. A Bitcoin és abból forkolt blokkláncok az UTXO technológiát használják az egyenlegek nyomon követésére.

Uncle blokk: Ethereum esetén azon blokkok, amik bár elkészültek és propagálódtak is, de nem képezik részét a főláncnak.

Reorg: Ha egy blokk uncle-be kerül, akkor a nodeok újraépítik a saját főláncukat az uncle előtti állapotból, ezt a folyamatot nevezzük blokklánc reorganizációnak.

Ezen a ponton persze feltehetnénk a kérdést, hogyha egyszer ennyire egyszerű ás kezesbárány az Ethereum, akkor mégis mi is a bajom vele? Az ördög ezúttal is a részletekben lakozik.

Folytatás…

Fabatka

Az egyik kommentben szerepelt az alábbi felkérés, amire – most, hogy újra van egy kis időm írni – ezúttal külön postban reagálnék:

A black friday cikkedben ezt írtad: “főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk!” Azaz a cryptókat értékelted nullát érő lufiknak. Ebben a cikkben viszont, mivel egy csalással indította el valaki (állítólag) a lufi kipukkadását, kiderült, hogy nem is lufi. Most megint megy fel az árfolyam. Most akkor érnek a cryptók nullánál többet, vagy csak én értem félre, hogy erre utaltál a jelen cikkel?

A blog régi követően pontosan tudják, hogy miként állok a crypto piacokhoz, hiszen évek óta foglalkozom azzal, hogy valamilyen szinten értelmes és fundamentális értékeket próbáljak ezen a piacon találni és abba kapaszkodni. Szintén nem lepek meg talán senkit azzal, ha azt mondom, hogy Bitcoin Maximalista vagyok, hiszen egyrészt ezt folyamatosan hangoztatom, másrészt pedig ez nyilván összefügg erősen az előző állítással és lényegében ez az alapja a fentebb idézett mondásomnak is.

Az elmúlt években a lehetőségeimhez képest megpróbáltam konzekvensen kommunikálni, akkor is a Bitcoint éltettem, amikor éppen alt-run volt, amit valóban csak a vak hype hajtott és akkor is a Bitcoin mellett álltam ki, amikor tavaly talán a legnagyobb propaganda támadás érte előbb a Bitcoin Cash hardfork kapcsán, majd később a technológiai szűkössége kapcsán, amikor a hype csúcsán már 40 dollárt is meghaladta a “next-block” tranzakciók ára. Sőt az sem nagyon tántorított el ettől, amikor itthon a crypto közösségben én lettem kikiáltva a BsCoreShill helyi propagandistájának. Most persze beidézgethetném a frappánsabbnál frappánsabb kommenteket, amikben sokan a Bitcoin rövid halálát jósolták kezdve a Mining Dead Spiraltól a Bitcoin Cash flippeningjéig, de nem célom most ezeket előrángatni.

Egy kis rögtönzött történelemlecke

Amikor azt írom, hogy a 20%-os csökkenéssel, már csak 80%-kal ér többet a crypto piac színe-java mint annak a reális értéke, akkor mindazon coinokra gondolok, amelyek mára csak az egykoron szépreményű projektek mementói. A bear marketek fontos velejárója a piaci tisztulás. Ezen coinok nagy része el fog tűnni. Megtörtént már ez korábban többször is. Az elmúlt két évben egy “álomgyár” épült fel, aminek fő célja a crypto hype bubble learatása volt. Az egész lényegében az Ethereummal és azon belül is a DAO projekttel kezdődött… bár itt jegyezném meg, hogy ha nem lett volna Ethereum, akkor is szerintem ugyanide jutottunk volna… de ne szaladjunk ennyire előre. Gyakran kapom az arcomba, hogy ok nélkül szapulom a top20-ban lévő cryptokat, pedig azok mennyivel jobbak a Bitcoinnál és különben is, fél-egy vagy két éven belül bármelyik flippeningelni fogja a BTC-t (hogy ezt mennyiszer leírtátok…)

Had mutassak egy érdekes ábrát:

Folytatás…

Adatvizualizáció a kriptopiaci hatások elemzéséhez

Újabb roppantul izgalmas időszak kellős közepén vagyunk. A kriptovilág referenciamutatójaként aposztrofált Bitcoin árfolyama immáron harmadik alkalommal nézette le a 6000 US$-os árfolyamra, mely szintről egyelőre igen enerváltan próbál újra elpattanni. Jelen pillanatban minden mutatószám inkább további korrekciókat sugall mintsem látványos kitörést. Persze – ahogy szokás mondani – vihar előtt a legnagyobb a csend.

Aki – bármilyen üzletág kapcsán – már foglalkozott nagy mennyiségű adatok statisztikai elemzésével, az pontosan tudja, hogy a bigdata és machine learning címkékbe csomagolt (általában csak a lineáris regresszió szintig jutó statisztikai elemzés…) olyan hasznos adatokat generálhat, amik alapvetően tudják megváltoztatni egy-egy üzleti vállalkozás vagy akár iparág jövőjét. Persze ennek fontos előfeltétele, hogy az adott üzletág rendelkezzen minél több elemezhető nyers adattal. Ezen a téren a blockchain technológiák komoly lépéselőnnyel indulnak, hiszen minden adat nyers formában publikusan elérhető a blokkláncon.

A bitcoin és ‘vetélytársai’ esetében ez a fajta adatelemzés esszenciális része az árfolyamingadozás mögött meghúzódó fundamentális okok megértéséhez. Az elmúlt hónapokban számos ilyen toolt mutattam be itt a blogon kezdve a Bitcoin NVT mutatótól egészen a UTXO vizualizációig. Ezen ‘szerszámos láda’ most egy újabb komoly vizualizációs eszközzel bővül, ami újabb szinten enged betekintést ezúttal nem csak egy-egy kriptopénz belügyeibe, hanem a fiat és kriptopénzek közötti értékmozgásokba is. A grafikonokat a coinlib.io publikálja és napi (24 órás) bontásban mutatják az értékvándorlásokat:

Az ábra számos olyan kérdésre ad választ, amit nagyon sokszor és nagyon sokan felteszünk. Jól látszik, hogy jelenleg a legtöbb új pénz a Bitcoinba áramlik, a Bitcoinon keresztül pedig az Ethereumba, EOSba, Litecoinba és további 20-30 coinba.

Szintén érdekes, hogy jelenleg a három legnagyobb fiat(-like) feeder az US dollár és Japán Yen és a Tether. Ezek aránya közel azonos. jól látszik továbbá az is, hogy míg a hagyományos fiat pénzek (feltehetően új pénz) nagy része a Bitcoinba áramlik, addig a Tether szinte teljesen arányosan ömlik a Bitcoin, Ethereum és EOS kriptókba. Plusz másodvonalként ömlik további 5-6 cryptoba is. (Bitcoin Cashtől kezdve a ETC-ig arányosan)

A fiat típusú pénzek közül külön figyelmet érdemes a Tether, hiszen a Tetherben aggregálódik a bikapiac profitjának nagy része.

Szintén érdekes tény, hogy a tavaly év végén még annyira az egekbe magasztalt South-Korean Won volumenben mennyire alacsony a többi pénzhez képest és ennél is érdekesebb, hogy az újonnan beáramló Won javarészt az EOS-ba áramlik. Pl a tavaly év végén már annyira pártolt és szénné hypeolt Bitcoin Cashba szinte egyáltalán nem áramlik Won.

hasonlóképpen izgalmas a crypto-crypto value flow ábra is. Itt nyilvánvalóan a Bitcoin a nagyvad, hiszen a tőzsdék igen nagy részét a Bitcoin valutapárok dominálnak.

Itt is a vonalak vastagsága és iránya lehet beszédes. Látszik, hogy a Bitcoinból kiáramló vagyon igen nagy része az Ethereumba, a Bitcoin Cashba és az EOS-ba áramlik. Ezek közül az Ethereum valójában javarészt csak újabb hop, hiszen a beáramló vagyon kb 1/3 megy is tovább EOS-ba és további 4-5 egyéb devizába. Ennek oka szintén ugyanaz mint a Bitcoin esetén. Az Ethereum szintén fontos értékpár számos kisebb likviditású kriptopénz fel.

Érdekes adaléka mindkét chartnak a “Bytom” coin, ami szabad szemmel is látható mennyiségű értéket aggregál Ethereumból, Bitcoinból és “Bibox Token”-ből. Ez önmagában is már érdekes tényező lehet egy researchre.

A Bytom egyébként jelenleg 12-13%-os pluszban áll Bitcoinhoz képest a pumpának köszönhetően. A hirtelen jött hatalmas népszerűség mögött a KuCoin által bejelentett BTM Mainnet swap és a jelenleg látszólag kevés alappal rendelkező Binance listázás híre állhat. A Binancera egyébként community votetal kerülhetne be a Bytom, ami kapcsán egyelőre eléggé rosszul állnak. Perpillanat a Fusion és a Pundi X is jobban áll a szavazáson. Utóbbinak igen jól jönne a listázás, mivel egy hete igen komoly mennyiségű tokent loptak el egy tőzsdei hack során.

Vigyázó szemetek az 51%-os támadásokra vessétek!

Az utóbbi időben igen megszaporodtak az 51%-os támadások. Ennek oka igen komplex, de mindenképp érdemes alaposabban foglalkozni vele, mivel a támadások talán legfontosabb tanulsága az, hogy a közösség nagy része etéren kifejezetten alulinformált. A tavalyi évben számos alkalommal írtam már az 51%-os attackról, így most nem tartanék teljes kiselőadást a technológiai háttérről. Sokkal érdekesebb arról beszélni, hogy mégis miért tud egyáltalán kialakulni ilyen típusú támadás, ha egyszer a blockchain technológia világmegváltó attitűdjének kulcseleme az, hogy az ökoszisztéma minden szereplője abban motivált, hogy tisztességes legyen, hiszen ezzel jár jól.

Ez a feltételezés úgy egyébként teljesen igaz… bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A krízispont mindenképpen ott jön el (mindig is ott jött el), amikor több PoW (Proof of Work) konszenzus típusú kriptopénz osztozik ugyanazon a számítási kapacitáson. Aki kicsit is foglalkozott már a publikus blockchainek technológiájával, az pontosan tudja, hogy a blockchaineken belül attól igaz valami, hogy mennyien állítják azt. Ennek megfelelően a hamis is lehet igaz, ha kellően sokan (50%+1 vote) állítják azt igaznak. Az ökoszisztéma minden szereplője rendelkezik bizonyos szavazati mennyiséggel, melynek súlya lehet akár mondjuk a letétbe helyezett értéke mennyisége (PoS), lehet akár birtokolt vagyon mennyisége után delegált szavazatok száma (DPoS) és persze lehet a ‘hagyományos’ elvégzett munka bizonyítéka (PoW) modell is. Plusz emellett lehet másik 82,5 egyéb módszer, ami éppen kipottyan egy matematikus fejéből miközben egy tetszőleges középkori csatát felelevenítő filmet néz éppen, ahol a kékre mázolt képű főszereplő – a beivódott szintetikus festék által kimart – képpel ordítja a freedomot.

Szóval a képlet igen egyszerű (PoW) esetén: Ha van a világon X mennyiségű specifikus számítási kapacitás (legyen mondjuk ez pl az SHA256D), amin osztozik 50-50%-ban két kriptopénz és az összes kapacitás (hashing power) 5-6 nagy poolban összpontosul, akkor igen kicsi rá az esélye, hogy bármelyik fél is ki legyen téve az 51% támadás esélyének, hiszen iszonyatosan magas a risk szemben a rewarddal, mivel a támadáshoz több órán keresztül kell blokkokat gyártani a kamu láncon, majd ha sikerül behozni a +7 vagy +21 blokk előnyt, akkor propagálni a blokkokat és végrehajtani a double spendinget.

Na de mi a helyzet akkor, ha mondjuk az X mennyiségű hashing poweren nem 50-50%-ban osztozik a két kriptopénz, nem pl. 90-10%-ban. Itt már jól látható, hogy a nagy láncon lévő erőforrásokból elég kicsit >10%-ot elvonni ahhoz, hogy a kisebb láncon végre lehessen hajtani a támadást, ami más sokkal kevésbé tűnik annyira krízisnek.

Persze van egy fontos tényező, amit nem szabad ilyenkor sem figyelmen kívül hagyni: a risk/reward ratio esetén fontos kérdés a két lánc közötti értékkülönbözet is.

A nagyobb láncon ugyanis folyamatosan termelődik érték, ha a bányászok tisztességesen bányásznak. Egy összehangolt (51%) támadás esetén tehát a risk/reward ratio-t erősen rontja, hogy az átirányított erőforrások bizony nem termelnek a nagyobb láncon, ami okán bevételtől esnek el a támadók. Egy 90-10%-os megosztottságú majority/minority hashing power lánc esetén, ha a két lánc marketcapja között is 90-10%-os az arán, akkor a támadás miatt átirányított erőforrások sokkal értéktelenebb coint termelnek, pláne, ha valamiért nem is jön össze a támadás sem. Ez persze mindjárt nem is igaz annyira, ha a két lánc (marketcap) értéke a 90-10%-os hashing power eloszlás ellenére más arányszámot mutat.

Vegyük példaként az Ethereum és az Ethereum classic “testvéreket”, akik lényegében javarészt osztoznak az Ethash algon. 1:31,5 a két coin között a hashing power arány, nyilván a Ethereum javára. Ehhez mérten az árfolyamuk aránya 1:39-hez arányban áll a jelenlegi 600US$ ethereumot és a 15.39US$-os Ethereum Classicot figyelembe véve. Ennek megfelelően nem kifejezetten tűnik profitábilisnek egy ETC 51%-os attack az eddig megismert tényezők kapcsán.

Azonban akad itt még egy fontos tényező, amire nem árt odafigyelni, ez pedig az adott algo bányászatának profitabilitása. Jól látszik, hogy a legtöbb algoritmus esetén a mining diffuculty fejlődésre vajmi kevésbé hatott az, hogy kvázi piaci recesszió van. A bányászokat szemlátomást nem érdekli az alacsony árfolyam miatti alacsony profitabilitás, olyan mértékben nő folyamatosan a kapacitás, ami már-már aggasztólag hathat. Az elmúlt 2 napban a Bitcoin hálózaton végrehajtott difficulty adjustment során a difficulty 0,7T-vel nőtt és így majdnem átlépte már az 5T-s értéket. A dolog abszurditása, hogy kerek egy évvel ezelőtt a TELJES difficulty összesen volt 0.678T, tehát csak az elmúlt bő két hétben állítottak üzembe akkora mennyiségű SHA256D hashing kapacitást, amit egy évvel ezelőttig ÖSSZESEN (8 év alatt) állítottak üzembe, kezdve onnantól, hogy Satoshi nekifogott a saját gépén bányászni, majd lecseszte Hanyecz Lacit, hogy a bányászat mellett azért jó lenne, ha néha kódolna is egy kicsit, ha már egyszer core devnek jelentkezett.

Szóval az utolsó faktor az 51%-os attack kapcsán a profitabilitás. Minél inkább nő a konkurencia és ezáltal csökken az aktuális árfolyamhoz képesti profit margin, annál inkább tűnik reálisnak, hogy a jótét bányászok úgy döntsenek, hogy legyalulnak egy minority hashing powerrel rendelkező láncot. Pontosan ez történt néhány napja a ZenCash kapcsán is, ami egyébként egy kifejezetten jó reputációnak örvendő kriptopénz, amit equihash algoval lehet bányászni, tehát a ZCash hashing powerét csapolja. A támadás pillanatában a ZenCash 1000k-s difficultyval funkcionált, amikor a ZCashnek egyébként éppen 9M körül mozgott. Tehát a két lánc közötti arány akkor éppen 1:9-hez állt. Viszonyítási alapként az árfolyamok júni 3-án az incidens pillanatában: ZCash: 250US$, ZenCash 30 dollár körül mozgott. Ergo minimálisan de érdemesebb volt a minority chaint bányászni.

Ehhez hozzájött a tény, hogy január óta a Zcash diffje duplázódott, az árfolyama pedig feleződött. Ennyi elég is volt, hogy néhány jótét lélek a sötétebb utat választva áttereljen némi hashing powert a zen-es csávók hálózatára, majd összerakjon egy double spending attackot, mely során előbb 13k, majd további 6,6k ZEN-t dupláztak, amivel összesen 550.000 dollár értékű coinhoz jutottak és nem mellesleg 30 dollárról instant szaggatták be a ZenCash árfolyamát 21 dollárra.

Az elmúlt hónapokban ez már a sokadik olyan történet, ahol minority chainek szenvednek el 51%-os támadást. A nevesebb történetek között ott volt nemrégiben a Bitcoin Gold és a Verge is.

Tanulság mindebből: Bármennyire is csábító legyen egy minority chain árelőnye, összességében nagyon komoly vakmerőségre vall, ha valaki ilyen láncokon bányászik vagy éppen használ kriptopénzeket. A PoW consensus kriptopénzek között a nyolcadik legnagyobb marketcappel rendelkező ByteCoin 51%-os támadásához kevesebb mint 1000 dollárnyi CryptoNight algo hashpowert kell bérelni. De kifejezetten ígéretes célpont lehet a közeljövőben a MonaCoin vagy akár a ZClassic is. Mindkettő ráadásul equihashes…