Közösségi hitelezés INLOCK módra!

Május elején indítottuk el az INLOCK közösségi kölcsönzési funkcióját. Itt az idő, hogy megnézzük miként performál a hazai alternatív finanszírozási eszközök zászlóshajója. A cikknek különös apropót ad az, hogy éppen a napokban kaptuk meg a hivatalos információt, hogy az Altfinator program felvette az INLOCKot a “p2p business lending” partnerei közé, ezzel az INLOCK belépett a KKV finanszírozás piacára a közép-kelet európai régió egyetlen közösségi hitelplatform szereplőjeként.

Today, INLOCK is the only peer-to-peer business lending partner of Altfinator in the CEE region!

Hogy mindjárt kezdjem is a fontosabb számokkal: 2 hónapnyi működés alatt: ~1000 sikeres szerződés, ~1,5 millió dollárnyi közvetített kölcsön, a szerződések 8%-a került fedezeti pont elérése miatti zárásra, 250 aktív kölcsönnyújtó (1% alatti lemorzsolódással!) és átlagos 6% körüli APR (éves időszakra vetített kamat) «-» Le merném fogadni, hogy minden egyes szám kapcsán kérdések garmadája merül fel az olvasóban… Nos ebben a hosszú cikkben mindre megpróbálok válaszolni.

Csak röviden azoknak akik most hallanak először az INLOCKról: Az INLOCK egy kripto fedezetű stablecoin kölcsönplatform, ahol a ügyfelek peer-to-peer elven biztosítanak egymásnak likviditást jellemzően rövidtávra. Az INLOCK esetén módszeresen “közösségi kölcsönplatformról” beszélünk annak ellenére, hogy gyakran peer-to-peer lendingként hivatkoznak erre a tevékenységre, ugyanis ennek átirata a (hitelezés) megtévesztő lehet, hiszen a peer-to-peer finance platformok nem hitelnyújtók és legkevésbé sem hitelintézetek, itt sokkal inkább kölcsönnyújtás közvetítés tevékenységről beszéltünk, ami mögött ugyebár nincs hitelpénzteremtés tevékenység.

Tehát az INLOCK nem egy hitelplatform és nem is saját tőkét helyez ki hitelként. Akkor mi is az INLOCK? Az INLOCK egy fedezetbiztosításra specializálódott platform, ahol teljesen automatizálva van a kölcsönökhöz kapcsolódó matchmaking (felek összekötése) folyamat, tehát a feleknek nem listákat kell böngészniük és kiválasztani nekik ami a legjobb, hanem:

Folytatás…

Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Az első…

Helyi idő szerint ma 13:55-kor sikeresen arattuk le szűk másfél év kőkemény munkájának gyümölcsét. Engedjétek meg, hogy ezen euforikus mámor közepette megmutassam, hogy – nekem – mit is jelent ma idehaza egy startupot menedzselni. Aki ismer az pontosan tudja, hogy bár nagyobbrészt mindig is multik körül dolgoztam, de bőven kivettem a részem startupok építgetéséből. Az INLOCK nem az első sikeres startup vállalkozásom…. már persze ha megengeditek, hogy sikeresnek predesztináljam a gyerekcipőben botorkáló történetünket. Valójában egyébként már az alap megfogalmazás is hibás. Az INLOCK nem egy cég és nem is egy startup. Az INLOCK leginkább egy projekt és én legjobb szándékkal is csak a projekt vezetőjeként aposztrofálhatom magam. Az INLOCK egy épülő (token) ökoszisztéma, ami azoké, akik birtokolják a tokenket és ezen keresztül hatást gyakorolnak annak működésére, hiszen általa jelenleg nyújtott és a jövőben nyújtandó megannyi szolgáltatásokban egy dolog közös: mindennek ára van, amit ILK-ban kell fizetni és amit megfizetnek a felhasználók az az ILK egy teljesen zárt folyamat szerint (a whitepapernek megfelelően) visszacsorog az ökoszisztémába, bármiféle kontroll és beavatkozási lehetőség nélkül.

Majd két tucat évnyi szakmai múlttal a hátam mögött meg kell mondjam minden ilyen projekt más és más. Amikor felmerült 2017 őszén a gondolat, hogy jöhetne már a cliff-hangernek és vágjunk bele egy újabb storyba szó szerint nulláról, akkor többször is elméláztam azon, hogy nem-e túlkoros vagyok egy ilyen projekt irányításához, de nyilvánvalóan hajtott a vágy, hogy bebizonyítsam ennek az ellenkezőjét, hiszen sok-sok év után újra találtam egy történetet, amiben hinni tudtam.

Kemény tizenegy évnyi nagybanki karrierrel és tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy itt az ideje felülni a blockchain vonatra és létrehozni egy olyan platformot, amiben mindenki a saját maga bankja lehet. A kriptoeszközök kapcsán létfontosságú, hogy létrejöjjön több, magasabb szintű peer-to-peer pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő platform, melyeknek a technológiai belépőszintje nem magasabb, mint amit elvár egy mai neobank vagy webbank. Ezt a jelenleg tátongó űrt neveztük el adaptációs paradoxonnak (amiről korábban részletesen írtam itt: -link-), mely kapcsán büszkén jelenthetem be, hogy…

Jahogy mi történt ma 13:55-kor? Az INLOCK platformon sikeresen kiszolgáltuk az első éles ügyfél hiteligényt, ami ráadásul úgy alakult, hogy két független kölcsönnyújtótól kapta meg (peer-to-peer módon) a kívánt összeget a kölcsönigénylő. A tranzakció teljesen zökkenőmentesen zajlott le a több hetes tesztelés és a majd fél éves fejlesztés után. Ezzel kijelenthető, hogy letettük az asztalra azt amit vállaltunk és amivel tavaly év elején (egészen pontosan január 31-én) álltam fel a kongresszusi színpadára, majd nem-sokkal később a FintechShow-t jeleztem a tisztelt egybegyűlt zsűrinek, hogy a fintech szerintünk messze többet jelent, mint beállni a nagybankok mögé és csinálni egy csili-vili PFM UI-t a PSD2 OpenApikra. Talán pont ennek a pimaszságnak köszönhetem a Fintechzone magazin megtisztelő figyelmét (akik éppen a minap is megemlítették a projektet), továbbá enyém a megtiszteltetés, hogy idén az első előadással megnyithatom a FintechShow Kriptogazdaság szekcióját… Merthogy igen… 2019-ben a FintechShow-n már külön termet kap a kriptogazdaság, mely 4 előadást és egy kerekasztal-beszélgetést is fog tartalmazni.

Folytatás…