Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!

12 milkás Bitcoin óra Franck Mullertől

A hétvégi F1 futam kapcsán született egy olyan instagram videó egyenesen supercarblondietől, ami igencsak szívet melengető lehet minden bitcoinistának. Aki nem ismerné Supercar Blondiet (az lassan kijöhet a bunkerből… már véget ért a hidegháború)… a hölgy munkásságának látványosabb része abból áll, hogy olyan főleg egyedi gyártású szuperkocsikba ül be és esetleg megy velük néhány métert, amik inkább ékszernek titulálhatók, mintsem közutakra tervezett népautóknak.

Visszatérve a hétvégi instagram videóra, a hölgy ezúttal egy karórát mutatott be, egészen pontosan Franck Muller “Vanguard Encrypto” nevű modelljét. Ami egy limitált darabszámú karóra, melynek fő mottója, hogy a “világ első funkcionális bitcoin órája”. A órában persze nincs semmi bitcoinos, leszámítva, hogy az előlapjára rá van gravírozva a tulajdonos publikus kulcsának a QR kódja, illetve van csomagolva az órához egy OpenDime hardver wallet, aminek ugye az érdekessége, hogy az azon lévő privát kulcs csak az után érhető el, hogy kitörsz egy “pöcköt” a sticken.

A következő egy-két nap hírverése lényegében e videó körül fog pörögni, hiszen ez voltaképpen nagy szám, mivel végső soron supercarblondien keresztül potom 5,2 millió egyébként valamennyire tech heavy követőhöz jut el egy újabb Bitcoin téma köré épített luxustárgy, aminek köszönhetően a Franck Muller manufaktúra minden bizonnyal egy héten belül elpasszolja az összes egyedi gyártású óráját, hiszen egy újabb snob szimbólum született.

Az órából több különböző dizájn készül férfi és női kivitelben, melyek ára darabonként 30 és 50k dollár között mozog. Szóval egy TESLA cybertruck árából simán kijön (~12 milla forintban). Egy bizonyos réteg számára csekélynek tűnő ár azért, hogy másokkal elhitesd: te aztán igazán komoly arc vagy a bitcoinisták között…

De lépjünk túl a külcsínyen: A videó érdekessége, hogy be is mutat egy konkrét órát, ami feltehetően csak egy mintadarab, de persze ezt ezen a ponton nem igazán lehet tudni. Az órán szerepel egy QR kód is, amin potom ~2k BTC szerepel és elvileg ott van hozzá a privát kulcs is az opendimeon. Induljunk ki abból, hogy ez így igaz is. Tehát ez az óra tényleg a kérdéses address (1PxGTuJzDx1ceFHx4Z5CHaWuhiPBNovmZD) tulajdonosáé, ami jelenleg 2422.97347852 BTC-t tartalmaz, ami mai árfolyamon potom 18 millió dollárt tenne ki, ha éppen most akarná valaki ezt eladni mondjuk OTC deallel (a kedvezménybe akár még az óra “jelképes” ára is beleférne).

Ezen a ponton érdekes fordulatot vesz a történet, hiszen összeütközik a svájci órás manufaktúra és az aköré felépített privát világ érája a blockchain technológia nyíltságával és transzparenciájával.

Folytatás…

Miért hamis az inflációs adat?

Az előző cikkem komoly űrt hagyott a 3%-os infláció kontra 30%-os pénznyomtatás kérdéskörében. Bár a cikkben törekedtem arra, hogy elvarrjam ezt a szálat, de teljesen jogosan felmerülhetett az olvasóban, hogy vajon valamiféle globális inflációs statisztika manipulációra próbáltam-e felhívni a figyelmet?

Ez a téma mindenképpen megér egy külön fejezetet, így nem csak komment formájában szeretnék reagálni. Mindenek előtt tisztázzunk két nagyon fontos dolgot:

Egyrészt az infláció és a pénznyomtatás közötti kapcsolat sokkal lazább mint az elsőre tűnhet. A pénznyomtatás célja a gazdaságélénkítés, vagy éppen a gazdaság ciklusainak feltupírozása… lásd előző cikkben a Repo biznisz témát. A pénznyomtatás hatása nem közvetlen módon és nem azonnal épül be a fogyasztói árakba. (Ennek az okáról később részletesen írok). Viszont fontos, hogy a két tevékenységnek igenis van egymásra közvetett hatása. Ezt szintén ki fogom fejteni a cikk végén.

A másik nagyon fontos megállapítás, hogy az infláció egy olyan statisztikai adat aminek az égadta világon semmi köze sincs a valós vásárlóérték változáshoz. Ebből fakadóan igen összetett és nem (feltétlenül) logikus következtetés, hogy ez szándékos manipuláció.

Mi a franc is az az infláció?

A tankönyvi magyarázat helyett nézzük a konyhanyelven megfogalmazott választ: az infláció annak a mértéke, amennyivel adott több pénz szükséges ugyanazon szolgáltatások, termékek megvásárolásához.

Ezen a ponton felmerülhet, hogy ezt mégis hogyan mérik az egész országra. A kérdéses mérést az adott ország statisztikai hivatala (esetünkben a KSH) végzi, akik itthon egy előre beállított fogyasztói kosár alapján számítják hónapról hónapra az árak alakulását. Ez a bizonyos fogyasztói kosár 2019-be összesen 942 terméket és szolgáltatást tartalmaz, kezdve a Rövidkarajtól, a Negro cukron át az IKEA Hemnes dohányzóasztal érintésével, melyre a tanulógitárunkkal tudunk természetesen 100 kg brikettet lapátolni, miközben idén is megvesszük az XBOX ONE-t immáron 6. alkalommal, hogy némi kis COD-ozás után elvigyük a macskát beoltatni a 3-4 komponensű oltással.

Mint látható ebből a kis kalandozásból is, hogy a kosár igencsak jól reprezentálja mindannyiunk életét… Persze csodát ne várjunk, olyan nem létezhet, ami mindenkire ráillik.

Persze a kutya nem itt van elásva. A reprezentánsok listájánál sokkal fontosabb azok súlyozása. Tehát hogy az egyes árucikkek és szolgáltatások drágulása (legyen az akár a Nergo cukorka, vagy egy albérlet havidíja) mégis milyen arányban épül be a fogyasztói kosár változásába.

Kezdésnek talán nézzük meg a nagyobb kategóriák arányait. Ebből mindenki el tudja dönteni, hogy vajon őt személy szerint milyen szinten tudja reprezentálni ama bizonyos kosár: (forrás: -ksh link-)

  • Élelmiszer és alkoholmentes itókák: 21,6%
  • Alkohol és dohányáru: 7,74%
  • Ruházat és lábbeli: 3,72%
  • Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok: 12,83%
  • Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás: 5,17%
  • Egészségügy: 5,75%
  • Közlekedés és szállítás: 15,226%
  • Távközlés: 4,3% (gyakorlatilag.: mobilod és az előfizetés hozzá)
  • Szabadidő és kultúra: 7,53%
  • Oktatás: 1,85%
  • Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás: 7,55%
  • Egyéb termékek és szolgáltatások: 6,67%

Alapvetőn ezek a számok ránézésre nem tűnnek irreálisnak. Nyilván néhányan felhúzhatják a szemüket a 7,7% alkohol és dohány soron például, de sajnálatos tény, hogy itthon ez a szám több mint reális. Minden absztinensre jut legalább két mocsári alkoholista, aki behúzza a strigulát, ahogy sajnálatosan a dohányáruk centralizációs törekvései (nemzeti dohányboltok) is látványosan kontra-produktívan hatottak, hiszen míg idén 4,7 százalékot költ a KSH szerint az átlag honfitársunk a fizetéséből, addig ez az érték 2015-ben is egészen pontosan 4,7% volt. Ennyit a nemzeti dohánybolt intézmény prevenciós hatásáról.

Arról a sajnálatos tényről már nem is beszélve, hogy míg az átlag honfitársunk (Mr. Average Béla) cigire 4,7%-ot költ, amihez hozzácsap a fizetéséből további 3%-ot a tüskékre és a kannás kiszerelésű hárslevelűre… addig ugyanez az átlag polgár a fizetésének 5,75%-át költi egészségügyre.

Persze, ha leásunk a részletekbe, akkor bizony nagyon félelmetes… már-már csúsztatás jellegű következtetéseket is találhatunk:

Folytatás…

A pénzügyi relativitás elmélete

A jelenleg ismert és széles körben alkalmazott befektetési és pénzügyi termékekhez kapcsolódó elemzési iparág egy végtelenül egyszerű trükköt alkalmaz az egyes termékek összehasonlíthatóságához: figyelmen kívül hagyja az érték relativitását és kvázi stabilként predesztinál olyan értékeket, amik egyébként egyáltalán nem azok. Az alábbi cikkben azt a célt tűzöm ki, hogy kvázi konyhanyelven elmagyarázzam a pénzügyi termékek értékének relativitását és ez alapján segítsek az olvasónak megérteni, hogy mi is a valódi értéke az egyes befektetési, megtakarítási vagy éppen hitel termékeknek, ha lehámozzuk arról az abszurd abszolutizmus maszlagját… legyen az bankbetét, lakáskölcsön, befektetési alap… vagy épp állampapír.

Az Abszurd Abszolutizmus…

Bár háztartási szinten ezt kevésbé érezzük, de a jelenlegi pénzügyi piac abszolút értéke az USA dollár. Ugyan nem hiszem, hogy az USD regnálása túlságosan sokáig fenntartható, de ettől a konspirációkat egyenlőre még hanyagolnám. Minden komolyabb pénzügyi termék árát szokás az USA dollárhoz mérni. Nézzük miként is alakult az elmúlt 100 évben például az arany árfolyama:

forrás: macrotrends.net (link)

Az ábrára ránézte számos fontos következtetést tudunk levonni: Egyrészt kijelenthető, hogy az arany akár egy jó befektetésnek is tekinthető, hiszen lényegében a 1970-es évek óta kisebb korrekciókkal ugyan, de folyamatosan felfelé húz az ára. Mondhatjuk vajon, hogy:

Aki aranyba fektette a pénzét az nagyot nem bukhatott rajta???

Ha ránézünk tetszőleges más befektetési termékre, legyen az pl a NASDAQ comp index vagy a nehézipart reprezentáló Dow Jones Industrial Averages (DJIA) akkor pont ugyanezt látjuk. De nem kell ehhez persze a világ másik végére kalandozni. Itt van nekünk a saját hazai értéktőzsdénk is és annak a BUX indexe, ami 5 évvel ezelőtti végtelenül unalmas volt és csak oldalazgatott a dög unalmas 15-20 ezer pont közötti sávban, majd 2015-ben kitört és mára potom 250-300%-ot performált.

Az egyébként totálisan eltérő pénzügyi termékek chartjai furán korrelálnak, ami persze koránt sem annyira fura, ha figyelembe vesszük a gazdaság ciklikusságát. De az összességében csak az ábrák alapján elmondható, hogy itt bizony a 60-as évek óta nem nagyon lehetett rossz üzletet kötni…

Vajon ezt az olvasó is így gondolja? Tartok tőle hogy nem.

Folytatás…

Rossz úton rossz felé

“Vegyél ingatlant! Az a tuti befektetés!” olvasható a legtöbb gazdasági portál elemzésében. Az ingatlan az esetek többségében a legnagyobb növekedési potenciállal kecsegtető befektetési termék, ha az ember több évre előre gondolkodik. Különösképp igaz egy olyan gazdasági és politikai környezetben, ahol a csapból is az folyik, hogy magyar fenék alá magyar új-építésű otthon való! Vajon az ingatlanpiac lenne a Szent Grál? Tényleg jó ötlet a 2005-ben bebukott agglomerációs szellemvárosokat és szellemlakóparkokat feléleszteni és 3-4 hónap alatt felhúzott házakkal teletömni?

Van egy kedvenc helyem, amolyan elmélkedős hely, ahol régebben nagyon sokat futottam, manapság inkább már csak sétálok arrafelé, ha éppen oda esz a fene. Ez a hely egészen pontosan Biatorbágyon van a viadukton keresztül bele a vadonba a régi vasúttöltésen, aminek a végébe a semmiből nőtt volna ki 2008-ban egy brutálisan nagy lakópark, ha nem jön a válság és nem csappan meg az igény az újépítésű ingatlanokra. Bár a lakóparkból szinte semmi nem lett, de az infrastruktúra javarészt kiépült, több kilométer hosszú aszfalt körben, komoly emelkedővel… anno tökéletes – volt – egy kis kocogáshoz. Az elmúlt években elvétve épült rajta talán 4-6 ház összesen, mindegyiken jól látszik, hogy nem a kisvárosi sorház kategóriás lakásocskáknak lett szánva egykoron a lakópark.

Tippre talán valamikor tavasszal járhattam a környéken, amikor már látszott, hogy valami élet indult be. Valamikor tavasszal készíthetett a google is friss felvételt a környékről, ami akkor így nézett ki:

Látható, hogy a korábbi 4-6 ház helyett már állt ott kb 10 és további talán 10 munkálatai indulhattak el.

Egy hete jártam újra a csodaszarvas lakóparkban… Már – kis túlzással – moccanni nem lehet, a hatalmas házak egymást érik, talpaltnyi föld sem maradt. Mondhatni a lakópark projekt sikeresen alakul.

Hogy miért pont most indult el az építkezés boom, amikor már amúgy is csúcsra van járatva az építőipar és aranyáron lehet csak mesterembert találni, aki hajlandó akár a félig megkötött betonalapot is otthagyni, ha a szomszéd faluból valaki kifizeti a munkadíja kétszeresét?

Az ok nyilvánvaló. A kormány családtámogatási intézkedéseinek hála nagyon sokan jutottak kvázi ingyen-hitelhez, amihez hozzájön az elmúlt évek folyamatos minimálbér emelésével szinkronban lezajlott bruttó béremelés számos szektorban, illetve a szuper-állampapír (MÁP – Magyar Állampapír Plusz) ami 2024-ig sávosan növekedve a végére már 6% éves kamatot ígér. Mindezen kedvező gazdasági intézkedéseknek hála sokaknál eldördült a startpisztoly és elindultak a nagy beruházások és a hosszútávú eladósodások. Okulva persze a korábbi katasztrófából ezúttal természetesen forintban adósodik el az ország… Különösen annak fiatalabb tagjai.

A semmiből kinövő lakóparkok, a forint látszólagos stabilitása, a kiszámítható hitelek és hozzá a szintén kiszámítható kamatokat ígérő és közel zéró kockázatú befektetések (pl. a MÁP Plusz) olyan képet sugallhatnak, amiből könnyen le lehet vonni a következtetést: Itt minden frankó, sínen vagyunk… jó úton haladunk, nem történhet semmi baj.

Lakopark Biatorbagy ingatlan
Gyűlnek a “viharfelhők” a lakópark felett…

Közben persze azért látszódnak furán szokatlan jelek. Újra 400 forint felett a benzin litere, nemrégiben lépte át először az euro árfolyama a 332 forintot, majd nem sokkal később a 333-at, majd a 334-et is. Mindez úgy, hogy 2014 és 2018 között gyakorlatilag folyamatosan a 310 forintos árfolyam sávban pihent az euró forinthoz képesti árfolyama.

Persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy szunnyadó lakópark pillanatok alatt történő feltámadásából. De valahogy folyton azzal találkozom, hogy a körülöttem az emberek megint elkezdtek úgy élni mintha nem lenne holnap.

Folytatás…

Crypto meetup most pénteken!

Ehét pénteken (09.20.) délután a Variance csapat szervezésében meetupot rendezünk. A esemény pontos időpontja: 17:00->to the moon! Helyszín pedig az egyik Budapest belvárosi rendezvényközpont a Király utcában.

Az esemény vendége lesz Filbfilb, aki az egyik legnagyobb daytrader rockstar most a cryptoscene-ben. Aki esetleg nem ismerné a munkásságát, az itt tud képbe kerülni:

  • TradingView: https://www.tradingview.com/u/filbfilb/#published-charts
  • Twitter: https://twitter.com/filbfilb

A meetupon Filb megosztja velünk a meglátásait a cryptopiacok jelenlegi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen hatást gyakorolhat az intézményi befektetők megjelenése, továbbá az olyan eszközök mint a Bakkt vagy ETFek. A meetupon filbfilb bemutatja a decentrader.com siteját is, ami jelenleg egy heti tartalmasabb elemzős hírlevélnek ad helyet. 

A vendégszereplése nálunk azért is nagy szó, mert ezeddig Filb teljesen anonim trader volt, így nagy megtiszteltetés nekünk, hogy elvállalta a felkérést!

Filb előadása után egy INLOCK live prezentációt tartunk, amiben bemutatjuk, hogy miként is működik a platform, illetve, hogy milyen eszközöket nyújt akár a tradereknek, akár a hodlereknek, hogy maximalizálják a profitjukat, illetve minimalizálják a kockázataikat. A két prezi után kötetlen beszélgetéssel vezetjük le az este hátralévő részét.

Az esemény ingyenes, viszont a korlátozott számú férőhely miatt csak a visszaigazolt előregisztrálóknak tudunk helyet biztosítani.  Jelentkezéshez dobj egy emailt az [email protected] email címre “Filbfilb meetup” tárggyal. A válaszban kapod meg a helyszínt és a további részleteket.

Újra 70%-ra erősödött a Bitcoin dominanciája

Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.

Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.

Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.

Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.

A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:

Bitocoin real dominance index, based on kryptografen.com report
Bitcoin real dominance, source: kryptografen

Miért fontos, hogy újra magas a Bitcoin dominanciája?

Ha ránézünk teljes időtávon a dominancia indexre, akkor hamar levonható belőle némi érdekes következtetés:

Folytatás…

IEO: a Bitcoin legújabb koporsószege

Bár egyáltalán nem unikum, hogy a szerencsevadászok minden módszerét megragadják az egyszerű pénzszerzésnek, de a kriptoeszközök világában extrém módon folyik mindennek az innovációja. Az IEO… (Initial Exchange Offering), vagy manapság népszerűbb nevén: Launchpad services ezen innováció következő állomása, ami közvetlenül a ICO és STO mánia után jön a sorban.

IEO troll
crypto troll is watching you…

A Bitcoin megkerülhetetlensége mára minden kérdésen felül kell, hogy álljon. Hiszen a világ nagyhatalmainak egyre nagyobb része fogja fel, hogy miért is indokolt a következő gazdasági ciklust a “digitális aranyra” alapozni. Legutóbb a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos (USA) szenátusi meghallgatáson került elő az a gondolat, hogy a Bitcoin (ki-)tiltása sokkal nagyobb feladat lenne mint azt bárki is gondolná. Nyilván ez a téma megérne egy külön cikket (és valószínűleg meg is fog), de már biztosan kijelenthető, hogy kezdetét vette a világgazdaság következő ciklusa, ami a bizalom nélküli digitális aranyra fog alapulni. Ez persze egyáltalán nem jelenti törvényszerűen a jelenleg regnáló IOU (fiatmoney) alapú pénzrendszer szükségszerű végét, sőt pont ellenkezőleg. A vezetők elvárják a “néptől” a feltétel nélküli bizalmat a gazdasági teljesítményben és az azt reprezentáló hitelpénzben, ám a nagyhatalmak egymás között már korán sem ilyen szívesen osztják a bizalmat. Így szükségszerű egy olyan mindenkin felül álló kvázi egyetemes érték léte, ami helyettesíteni tudja a bizalmat. Erre pedig… lássuk be jelenleg leginkább a Bitcoin tud pályázni… bármennyire is tűnik ma még naivitásnak mindezt feltételezni.

Persze ez az út igen hosszú még, hiszen a nemesfémeket sem egykönnyen váltotta le a ‘fekete arany’. Márpedig az energiaszektor biztosan nem könnyen fogja hagyni magát “lecserélni”, ahogy annak szereplői sem könnyen fogják elengedni azt a mérhetetlen vagyont, amiből a sivatagokban metropoliszokat emeltek.

Még ha valójában nem is ez a jövője a Bitcoinnak, akkor is egyre inkább ezt a fajta univerzális “store of value” szerepet sulykolja ma minden hírforrás az egyszeri ember fejébe. Sőt a legfrissebb (pl. a Grayscale alapok által készített) felmérések szerint a befektetők igen nagy százaléka gondolja ezt hasonlóképpen, ez pedig folyamatosan be is árazódik a Bitcoinba. A piac ciklikusságára jellemző, hogy a “lemaradók” mindig megpróbálják megkeresni a következő unikornis projekteket, amiknek hatalmas növekedési potenciálja van. Hisz logikus következtetés lehet, hogy ha a Bitcoin a ‘digitális arany’, akkor biztos lesznek itt még ezüstök, bronzok, platinák és a többi nemesfém alliterációk. Márpedig ha kereslet van, akkor bizony a kínálat is hamar létrejön.

Folytatás…

A blockchainnel mindent el lehet adni?

Gyakran kezeljük a blockchain technológiát valamiféle világmegváltó, vagy legalábbis jövőformáló csodafegyverként. Decentralizált társadalom, felügyelet nélküli vagy piaci verseny-alapú monetáris politika, sőt valamiféle társadalmat összességében jobbá tevő technológia. Mindez nyilván benne is rejlik a blockchain technológiában; ám ezeket evidenciaként kezelni pontosan annyira nagy badarság lenne, mint ha a 80-90-es években azt mondtuk volna az akkori Internetet látva, hogy ez a technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a jövőnket. Pedig hát akkoriban legjobb esetben is maximum a leveleinket olvasgattuk, ha egyáltalán kaptunk valakitől és etettük a tevéinket. (Igen… ez az a pont amikor HA érted ezt a poént az azt jelenti, hogy már neked is a B oldal pörög…)

Blockchain... understanding

A blockchain technológia egy ugyanolyan buzzword ma, mint anno azt mondani, hogy az Internet mindent meg fog változtatni. Jóóó, de mégis hogyan? Márpedig a válasz igazából akkor sem és most sem nagyon érdekel(t) senkit. Ahogy anno evidens volt, hogy az ami “Internetes” az tuti jó lehet (lásd dot.com lufi), úgy ma ugyanezt gondoljuk a blockchain technológiáról… Ha valami blockchain technológián fut… nos akkor az a jövő.

A blockchain mint buzzword lassan a legalja vásári cirkusz szintjére töpörödik és bármilyen szemétkupacot eladhatóvá tesz.

Hogy miért pont ezt a témát választottam mai postomhoz? A napokban láttam egy youtube videót, amiben egy terméket… pontosabban termékcsaládot mutattak be. A termékcsalád legfontosabb tulajdonsága az volt, hogy blockchainen fut és innentől ez fogja megváltoztatni a világot, hiszen, ami blockchainen fut az biztos, hogy csak jó lehet. Nyilván az olvasók egy része az alábbiakból rá fog jönni, hogy melyik videóról és melyik termékről van szó, de a cikk most korántsem az adott termék és/vagy videó ekézéséről akar szólni, ez a cél áll tőlem a legtávolabb. Pontosan ezért NEM is fogom sem a forrásvideót, sem a terméket belinkelni vagy megnevezni, hiszen ez a lentebbiek szempontjából irreleváns. A cikkem célja roppantul egyszerű. Amikor valaki ilyen, vagy olyan blockchain-projektet próbál neked “eladni”, akkor tudj átlátni a szitán és megérteni, hogy itt bizony nem minden arany ami fénylik…

Persze mindenek előtt érdemes lenne tisztázni, hogy mégis mi is az a blockchain. Ezzel azonban most nem rabolnám az olvasó drága idejét, hiszen nagy részetek találkozhatott a témában született írásaimmal. Ha mégsem, akkor egyetlen cikket emelnék ki, ami a tavalyi Flux.energy konferencia előadásom bővített átirata: Mi is az a Blockchain?

Így most frappánsan folytathatnám is azzal, hogy:

Mi is az ami NEM Blockchain?

A blockchain nem egy szoftver. Nem attól lesz blockchainünk, hogy “fejlesztünk egy forradalmi enterprise blockchaint“. Egy blockchain szoftver önmagában nem garantál semmit az olyan hangzatos kifejezések közül mint pl: transzparencia, manipulálhatatlanság, központi kontroll nélküli decentralizált működés vagy az oly sokszor hangoztatott bizalmi harmadik felek nélküli működés.

Folytatás…

Közösségi hitelezés INLOCK módra!

Május elején indítottuk el az INLOCK közösségi kölcsönzési funkcióját. Itt az idő, hogy megnézzük miként performál a hazai alternatív finanszírozási eszközök zászlóshajója. A cikknek különös apropót ad az, hogy éppen a napokban kaptuk meg a hivatalos információt, hogy az Altfinator program felvette az INLOCKot a “p2p business lending” partnerei közé, ezzel az INLOCK belépett a KKV finanszírozás piacára a közép-kelet európai régió egyetlen közösségi hitelplatform szereplőjeként.

Today, INLOCK is the only peer-to-peer business lending partner of Altfinator in the CEE region!

Hogy mindjárt kezdjem is a fontosabb számokkal: 2 hónapnyi működés alatt: ~1000 sikeres szerződés, ~1,5 millió dollárnyi közvetített kölcsön, a szerződések 8%-a került fedezeti pont elérése miatti zárásra, 250 aktív kölcsönnyújtó (1% alatti lemorzsolódással!) és átlagos 6% körüli APR (éves időszakra vetített kamat) «-» Le merném fogadni, hogy minden egyes szám kapcsán kérdések garmadája merül fel az olvasóban… Nos ebben a hosszú cikkben mindre megpróbálok válaszolni.

Csak röviden azoknak akik most hallanak először az INLOCKról: Az INLOCK egy kripto fedezetű stablecoin kölcsönplatform, ahol a ügyfelek peer-to-peer elven biztosítanak egymásnak likviditást jellemzően rövidtávra. Az INLOCK esetén módszeresen “közösségi kölcsönplatformról” beszélünk annak ellenére, hogy gyakran peer-to-peer lendingként hivatkoznak erre a tevékenységre, ugyanis ennek átirata a (hitelezés) megtévesztő lehet, hiszen a peer-to-peer finance platformok nem hitelnyújtók és legkevésbé sem hitelintézetek, itt sokkal inkább kölcsönnyújtás közvetítés tevékenységről beszéltünk, ami mögött ugyebár nincs hitelpénzteremtés tevékenység.

Tehát az INLOCK nem egy hitelplatform és nem is saját tőkét helyez ki hitelként. Akkor mi is az INLOCK? Az INLOCK egy fedezetbiztosításra specializálódott platform, ahol teljesen automatizálva van a kölcsönökhöz kapcsolódó matchmaking (felek összekötése) folyamat, tehát a feleknek nem listákat kell böngészniük és kiválasztani nekik ami a legjobb, hanem:

Folytatás…