Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Hogy mi ebben a nagy kaland? Az, hogy László megoldotta az egyik legfontosabb kihívást, amire perpillanat csak sokkal körülményesebb és vitatható kimenetelű smartcontractokkal lehet megoldást találni, azaz: Miként lehet BIZTONSÁGOSAN fizikai tárgyat megvásárolni kriptopénzért cserébe úgy, hogy a fizikai tárgy átvételekor legyen lehetősége ellenőrizni annak minőségét a vásárlónak. A folyamat a két lightning pizza esetében így nézett ki:

  1. Laci megkapta a payment requestet, amit ekkor még NEM fizetett ki.
  2. A jótét lélek megrendelte a pizzát és kifizette Laci helyett.
  3. A megrendeléshez mellékelt a 2×4 karaktert (preimage első és utolsó 4 karakter), amit kvázi jelszóként jelölt meg a pizzafutár számára.
  4. Lacihoz megérkezett a pizzafutár, aki a következőt kérdezte: “Mi a preimage?”
  5. Lacinak ekkor el kellett küldeni az utalást (lightning-cli pay …) ahhoz, hogy megkapja a “jelszót”. A sikeres utalás után megkapta a preimage-t, aminek első és utolsó 4 karakterét kellett beolvasnia, amiért cserébe a pizzafutár átadta a pizzát.

A preimage-t egészen addig csak az invoice elkészítője ismeri, amíg az nem kerül kifizetésre. Ezt a preimaget akár ilyen csereügyletek biztosításaként lehet használni, de akár arra is tökéletesek, hogy egy bonyolultabb smart contract hashlock-jaként működjenek. Sokan a Lightning Networköt csak a Bitcoin layer2-es gyorsításaként kezelik (kvázi egyfajta kényszerű skálázi megoldásként), holott a boltprotokoll sok olyan lehetőséget tartalmaz, amit layer1-en vagy eleve nem lehet megcsinálni, vagy csak nagyon körülményes. A Hanyecz László által bemutatott példa még csak kapargatja a lehetőségeket… Well done Laci 🙂 Köszönjük, hogy továbbra is a Bitcoinnal vagy!

A nap, amikor akár ki is végezhették volna a Bitcoint…

De jött Chris Giancarlo (CFTC) és Jay Clayton (SEC), akik úgy döntöttek, hogy nagyon nem kéne szórakozni a gyermekeik játékszerével… Az elmúlt két napban a cryptovilág lüktető homlokkal figyelte a SEC (értékpapír felügyelet) és a CFTC (határidős-termék felügyelet) összevont ülését, ahol nem kisebb tét forgott, minthogy a véresszájú szenátus még véresebb-szájú szenátorai darabokra cincálják a “virtuális pénzeket” és az azokat finanszírozási eszközként hasznosító ICO-kat. Az előzetes várakozások nagyon vegyesek voltak, amit rendesen be is árazott a piac a ma hajnalra 6000 dollár alá bezuhant Bitcoin árfolyammal. A tanúk padjára idézett Giancarlo és a Clayton urak szakértői minőségükben nyilatkoztak a kérdésről. Míg Clayton igen kimérten, leginkább a semlegesség és a “csak kéne valamit ezen szabályozni” végletek között kavargott, addig Giancarlo előadása maga volt a crypto-orgazmus. Hosszan fejtegette, hogy lehet szidni a Bitcoint, de azt vegyék már észre a szenátusi tagok, hogy sehol nem lenne blockchain és a fintech szektort megreformáló DLT, ha anno nem jön létre a Bitcoin. Szintén hosszan fejtegette a generációs különbségeket és azt, hogy mit is jelent a mai fiatalságnak a kriptopénzek adta pénzügyi szabadság és, hogy ennek hosszabb távon milyen szinten lehet pozitív hatása az egész világgazdaságra. A tanúskodás csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor Giancarlo elmagyarázta a szenátusi tagoknak,hogy mi az a “HODL” és miért is fontos megérteni ezt a fogalmat.

Konklúzió? Talán a legfontosabb, hogy a két tanú munkálkodásának és az egyébként a témában amúgy is megosztott szenátoroknak köszönhetően nem következett be katasztrófa, nem hozott olyan döntést a testület mely azonnali kivégzésként hatna a kriptopénzekre. Mindazonáltal a szabályozó szervek szerepe elég jól körvonalazódott a jövőre nézve. Letisztázásra került, hogy a virtuális pénzek (cryptok) nem ördögtől valók és nem kell őket tiltani, ellenben a szabályozásra szükség van, hiszen igen sok csalás kapcsolódik hozzájuk, amiktől viszont meg kell védeni a befektetőket. Ezen szabályozás kapcsán a SEC és a CFTC erősen együtt fog működni. Három különálló témára bontották fel a szabályozást: DLT (Elosztott főkönyvi technológiák), Virtuális pénzek (kriptopénzek) és az ICO-k. A DLT kapcsán egy nagyon gyenge szabályozás várható, melynek fő célja a gyors és hatékony adaptáció elősegítése, míg az ICO-k kapcsán egy nagyon komoly szabályozást helyeztek kilátásba, aminek a fő célja a jelenlegi teljesen tiltó és démonizáló SEC állásfoglalás felülvizsgálata és egy olyan jogi környezet létrehozatala, amiben az arra alkalmas kezdeményezések zöld lámpát kaphatnak az államok területén is. A kriptopénzek ezen skálán középre kerülnek. Itt a reguláció célja egyértelműen a csalások és a piaci manipulációk elleni hatékony szabályozás kialakítása lesz.

Az USA ezzel meghozta azt a pozitív döntést, amit már régóta várt a piac: a kriptopénzek nem kerülnek eleve tiltásra, avagy banolásra, azok használata innentől hivatalosan is legális és azok adaptációját szabályozással kívánják a jövőben erősíteni. Bár a szabályozás önmagában nem feltétlenül kellene, hogy pozitív élményként érjen bárkit is (különösen egy stateless cryptocurrency esetén), azonban a tény, ahogy beszélt minderről a két vezető (Clayton és Giancarlo) már önmagában is azt sugallja, hogy végre a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását. Az élőben közvetített tanúskodás egyes jelenetei már-már olyan szinten hajlottak “Bitcoin awareness” irányba, hogy így utólagosan végigpörgetve is könnyeket csaltak a magamfajta kissé megfáradt Bitcoin rajongó szemébe. Annyiszor írtam már le a saját világmegváltó Bitcoin víziómat és annyiszor kaptam meg, hogy: “Áhhh. Úgyis kivégzik a regulációval…” Ilyen ez.

A pozitív fordulatot a piac ezidáig napon belül +30%-os emelkedéssel jutalmazta a BTCUSD árfolyamon az egyes altoknál (pl. Ethereum) még ennél is jelentősebb az emelkedés. Ezeddig egyedül a Bitcoin Cash árfolyam reagált csak mérsékeltebben a jó hírekre, nyilván a BCH kapcsán piac kevésbé éli meg pozitívumként, hogy a SEC és a CFTC komolyan fel akar lépni a piaci manipuláció ellen… 🙂

Ui: Mielőtt bárki is pezsgőt bontana: Továbbra is medvepiac van, egy fecske nem csinál nyarat. A mai SEC/CFTC ülést tessék kifejezetten óvatosan értékelni startpisztolyként…

Bitcoin: a nagyság ára és átka

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…

CBOE Bitcoin januári futures lezárásra került (végre)

A december 17.-én kibocsátott CBOE januári Bitcoin futures egy órával ezelőtt lezárásra került. A ‘settlement’ értéke 10 900 USD. Vastagon profitáltak a határidős traderek. Grat nekik. A Bitcoin árfolyama pedig visszakerült a tegnap már jelzett – szerintem – organikus csatornába, ahol most éppen enyhe emelkedés mellett oldalazgat és bukdácsol a sávon belül. Mondanám, hogy “huhh túl vagyunk a nehezén“, de perpillanat szerintem ez még igencsak komoly hurráoptimizmus lenne. Az árfolyam nem érte el a sáv alját (8800 USD) és az emelkedés is gyanúsan “deadcat bounce”-nak néz ki. Persze ne legyen igazam.

Viszont nagyon örülök, hogy az előző topicban többen is felvetették a spekuláció és a hosszútávú valós értékeket nyújtó technológiai fejlesztések kérdéskörét. Néhány hete tartottam egy előadást a Blokklánc Műhelyben a Lightning Network kapcsán (megjegyzem ehét pénteken is igen érdekes téma várható…), aminek kapcsán bedobtam a műhelytagoknak, hogy mi lenne, ha készítenének egy saját, könnyen implementálható LN invoicing plugint, amit könnyedén lehetne implementálni tetszőleges PHP/Wordpress webáruházba. Rögtön az előadás után már elindult a lázas munka és azóta több embernapot beletoltak a srácok a fejlesztésbe, mely kapcsán néhány feketeöves Lightning Network szakértő kezd felcseperedni a műhely keretei között.

Hogy mennyire valid erre az igény: ma a Blockstream hivatalos sajtóközleményben jelezte, hogy elkészítettek egy node.js alapú woocommerce/wordpress plugin, ami pontosan azt az igényt valósítja meg, amit jómagam is felvetettem a Műhelyben. Aki szeretné kipróbálni ezt a gyakorlatban (immáron a mainneten már!), az fáradjon el a teszt célból felhúzott webboltjukba és próbálja ki a funkciót: https://store.blockstream.com

Mindezzel párhuzamosan a mainnet-en futó Lightning Network nodeok és azok közötti channelek száma is egyre jobban bővül, mely szintén biztató jel a gyors adaptációra.

De még ennél is biztatóbb jel, hogy már Roger Ver is nyíltan reklámozza a Blockstream Lightning Network törekvéseit, bár mindezt nyilván a maga szokásos morbid stílusában… Erre mondják azt, hogy a rossz reklám is reklám…

Amennyiben viszont kész tényként kezeljük a Lightning Network hamarosan szélesebb körű adaptálódását és ezzel a layer1 (onchain) problémák kezelődését… mely feltételezés azért rejt némi erős optimizmust… Akkor máris jöhet egy izgalmas kérdés. Szerintetek mi az a téma, aminek a nagyon gyors adaptálása elő tudná segíteni a kriptopénzek szélesebb körű elfogadottságát: (mivel a listából egy tételt kiválasztani kb lehetetlen, ezért max 4 választási lehetőséggel élhettek, aki nem talál kedvére való választ az tegye meg, hogy commentben megírja, hogy mi egyéb tetszene neki)

commercial break...

Bitcoin panic sell-out, ez megint nagyon sokan bekajálták

Sokakban felmerülhetett, hogy vajon mi történt ma, ami miatt iszonyatos vagyontömegek távoztak a teljes (crypto-) piaci kapitalizációból. A csúcs valahol 145 milliárd USD mínusz körül volt a market capben, de reggelre az egyes termékek árában is hatalmas drop következett be. A furán hirtelen (és legfőképpen gyanús) árfolyamzuhanás egy pillanat alatt következett be ma hajnalban 5:45-kor… lényegében az összes nagyobb kriptopénznél.

Persze a “first shoot and never research” wannabe facebook hangadóknál máris beindult a pánikolás. Van itt minden: “kipukkad a lufi”, “anyukám megmondta!”, “a csajomnak reggel viszketett a tenyere!”, and so on…

Na de mi is történt valójában, mitől pirosodott szét minden szinte pillanatok alatt. Az ördög szokás szerint a részletekben rejlik. Rápillantva a coinmarketcap bármelyik coin alábontására ezt vehetjük észre:

* Price Excluded

A coinmarketcap ma reggelre úgy döntött, hogy felszámol a dél-koreai tőzsdék elszabadult áraival, amik csak torzítják az összpiaci képet, hiszen jellemzően 30-40%-kal magasabb ott a kereskedés köszönhetően az extrém piaci ralinak és a kyc-val zárt tőzsdéknek. Ezen intézkedésnek köszönhetően a coinmarketcap végre egy reálisabb képet mutat a piacról…

Vagyis mutatna, ha ezt előre jelzik és széles körben felhívják mindenki figyelmét erre a változásra. De mivel ezt nem tették meg, ezért a reggeli kávé után a szeméből az álmosságot törölgető tömegek azt látták kedvenc price index oldalukon, hogy újra bezuhant a total marketcap 700 milliárd alá, miközben a kedvenc coinjaik is veszítettek az átlag piaci értékükből akár 20-30%-ot is. Több sem kellett az egyszeri invesztoroknak már csattantak is az eladások majd az összes tőzsdén. Íme mindennek az eredménye a krakenen (1H chart, január 5 0:00 órától):

 Gyönyörű… 17k USD-ről zuhant az árfolyam 13,5k-ra alig 16 óra alatt. Mindezt azért, mert a coinmarketcap.com API-hoz kötött traderrobotok és a botok által kiváltott pánikrohamban érintett daytraderek szó szerint eladtak mindent amit csak találtak gondolván, hogy ha egy pillanat alatt eltűnt az összesített piaci kapitalizáció majd 10%, akkor itt bizony vége a cryptovilágnak…

Igen, ez az a pont, ahol elő szoktam jönni a konspirációimmal, hogy vajon ki mindenkinek is állhatott érdekében ez a ‘fatális véletlen’. De ezt most inkább magamban tartom, sokkal inkább szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét egy nagyon fontos kifejezésre: DYOR! Azaz Do Your Own (fucking) Research! Azaz, nézz már utána a dolgoknak, mielőtt cselekszel. Ez roppantul sokat tud segíteni, hogy ne járulj hozzá leleményes fiatalok (vagy éppen öregek…) hirtelen vagyongyarapodásához a saját károdra.

Ui: Csak hogy igazán izgalmas legyen ez a nap, még hozzájött extrában a: “most már tényleg banolja a Bitcoin bányászatot a kínai kormány!” híresztelés is.

commercial break...

2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Csak meglett a négy számjegy…

Bár az 1.000 USD álomhatár elérését követően azonnal veszett dumpolásba fordult az Ethereum, de mindettől függetlenül kétségtelenül figyelemre méltó, hogy csak belépett sikeres negyedikként az “érménkénti 1000 dolláros árfolyamon túliak” klubjába a mi kis kedvenc világszámítógép-üzemanyagunk is. A lista dobogósai ugye a Bitcoin, Bitcoin Cash és a Dash. Nem emlékszem, hogy mikor írtam le itt a blogon először, hogy 2018-ra négy számjegyre várom az Ethereumot, de az biztos, hogy ezen kiszólásom szállóigévé vált. Nem egy konferencián és kerekasztal beszélgetésen megkaptam az elmúlt fél évben, hogy: “na, hol van már a négy számjegyű ETH?”, ami egyébként teljesen helyénvaló kérdés volt a Bitcoin szárnyalásának árnyékában.  Most azonban, hogy néhány hétre elment pihenni a Bitcoin az ünnepek alatt, hirtelen mindenki már az új királyokat ünnepli. Amennyi helyen én olvastam mostanában Cardano és Ripple flippeninget, annyi hírforrás szerintem nincs is. Persze időközben apuci hazaérkezett és berúgta az ajtót. Most éppen a 15.250-es ellenállásnak feszül neki éppen. Ha azt átüti, akkor lesz itt altcoin sírás-rívás megint.

Folytatás…

Minden tiszteletem a Nocoinereké, de…

Nocoinerek helyett talán ildomosabb lenne “kripto-szkeptikust” írni, de ha már bevezetésre került (urbandictionary) a Nocoiner fogalom, akkor használjuk… Amikor azt olvasom valakitől (és itt most tényleg csak a példa kedvéért hozom fel a konkrét idézetet Balázstól), hogy:

“A store of value kapcsán sokszor hangoztatott aranyos analógia is sántít. Az aranynak messze nem olyan elhanyagolható a reálgazdasági szerepe, mint ahogyan azt sokan képzelik…”

Az ilyen mondatoknál egyszerűen értetlenül állok a tény előtt, hogy emberek MA még mindig képesek leragadni a materiális világnál. Az ipari automatizálás és a robotizálás széles körű elterjedése óta egyetlen olyan iparág létezik, ami számottevően képes fejlődni, ez pedig az informatika és azon belül is a folyamatok digitalizálása. A nagy emberek nagy mondataival Dunát lehetne rekeszteni, de tény, hogy elvetemült emberek kellettek ahhoz, hogy olyan témákat forradalmasítsanak, mint pl az újságolvasás, vagy a tévénézés.

Sokszor éltem már jómagam is az ipad szkeptikus példámmal, amit most ide is idéznék: (clickre kinyithatod, ha még nem olvastad)

Az ezredfordulós informatikai eszközök talán egyik legnagyobb zsákutcája a tabletek voltak. Több nagyvállalat (Dell, IBM) dobott a piacra táblagépeket, de valahogy ezek mindig is suták, esetlenek voltak. Majd eljött 2010 január 27, amikor egy roppantul karizmatikus férfi kiállt egy nagy színpadra, majd a show végén bedobta a kultikussá vált mondatot: “and one more thing” és bemutatta az iPad-et. Nem sokkal ezt követően találkoztam egy barátommal, akivel nagyon komoly vitába keveredtem az iPad kapcsán. Hosszan ecseteltem neki, hogy mekkora egy őrültség volt az Apple részéről kiadni egy táblagépet, hiszen ez egy hasztalan dolog. Tényleg az újság olvasást akarják megreformálni? Minek egy olyan gép, ami annyit tud mint egy okostelefon, csak nagyobb a kijelzője? Mégis ki adna ezért pénzt? Majd egy éven belül megvettem az első iPad-emet és megértettem… Hihetetlen, hogy mennyit számít a marketing és persze a kijelző orientációja. A mobiltelefon álló, a tablet fekvő. És ennyi, ez a nagy ötlet és az emberek zabálják.

Mára az iPad teljesen hétköznapi termékké vált. Ez a fajta szűklátókörűségem az, ami minden vélt vagy valós érv és indok ellenére is azt mondja, hogy a digitális pénz valójában egy evolúciós lépcsőfokot képeznek, aminek nem az a célja, hogy lecserélje a jelenlegi globális pénzügyi rendszert, hanem nemes egyszerűséggel csak átlépjen rajta. Sokszor hoztam már fel, hogy a kriptopénzekkel szembeni szkeptikusság legfőbb oka az a tény, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem érti ezek értelmét. Mi értelme egy olyan digitális pénznek, amivel pont ugyanazt lehet csinálni mint a valós pénzekkel, de semmilyen állami/jegybanki szintű garancia nem kapcsolódik hozzá?

Az elmúlt 10 évben tetten érhető az a jelenség, hogy a digitálisan létező adat egyre inkább értékesebb, mint maga a materiális adatforrás, ahonnan származik. Külön iparágak nőttek ki a semmiből, amik arról szólnak, hogy értékkel ruházzák fel az adatokat. Vegyük csak példának az ezredforduló nagy üzletét: Adatbányászat és annak ipari adaptációs platformját az adattárházak. Hova fejlődött mára ez a technológia: Bigdata és Machine Learning, ahol már értelmezhetetlen az elemi adat és annak forrása, lényegében nem az adatok tartalma a fontos, hanem azok változásának jellege… ahogy a blog fejlécében is olvashatjátok: “a rendezetlen adathalmazok elemzése”

Minden digitalizálódik, minden adattá konvertálódik és minden ami adattá konvertálódik az elveszti az materiális értékét és jellegét is. Erről szól a ma egyre népszerűbb “tokenizáció” üzletág is, ami a következő egy-két év egyik legjobban fejlődő üzletága lehet.

Folytatás…

Hamarosan indul a Bitcoin Futures második hulláma

Stílusosan elegendő lenne ezt a postot ezzel a sokatmondó vicces ábrával zárnom is:

Nagyjából ez történt egy hete a CBOE Bitcoin Futures indulásakor és hasonlót vár mindenki a mai CME Group BTC Futures startnál is. Egy dolog biztos: a Bitcoin spot árfolyama szabályosan rajzolgatja továbbra is a bullish flag patterneket, a cikk írásának a pillanatában is éppen véget ért a flag form és elindult az árfolyam 18,5k USD-ről egyenesen felfelé és perpillanat 19,2k USD-n gyűjtögeti az erejét. Kb. másfél óra múlva nyitják meg a határidős terméket és valamikor (hazai idő szerint) éjfélkor indul élesben a jegyzés (CST 5:00-kor). A határidős termék jegyzési információit a CME group oldalán lehet követni: -link-

Holnap reggelre mindenképp okosabbak leszünk a határidős termékek kapcsán, hiszen a piaci várakozások nagyságrendekkel komolyabb forgalmat várnak a CME Grouptól, mint amit a CBOE jegyzett az azonos termék kategóriájában. Kiderül, hogy a Bitcoin spot árát tovább hizlalja-e a határidős termék jegyzésének pozitívuma, vagy beindul egy komolyabb korrekció.

Az elmúlt három hétben üveghangon foglalkoztam az árfolyamon kívül szinte mindennel (tisztabit, MCGA plakátok, konferenciák, meetupok, bitcoin drinkupok…). Eme szabadságfokban persze sokat segített az a tény, hogy az árfolyam ezen időszak alatt gyakorlatilag naponta döntött újabb csúcsokat és a mai nappal a nagyobb tőzsdéken is alulról megérintette a 20.000 dolláros árfolyamot. Nos igen, jócskán átléptük az öt millió forintos szintet. Még augusztus 13-án tettem közhírré itt a blogon, hogy a Bitcoin átlépte a bűvös 1 millió forintos árfolyamot (4150 USD), ez egyben ama fontos mérföldkő is volt, amikor a Bitcoin legkisebb váltópénze (1 sat) is elérte az 1 filléres árfolyamot. Alig 4 hónap alatt azóta potom 500%-ot csinált a legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénz, mely mára átlépte a 320 milliárd dolláros piaci kapitalizációt és  54% körül van a dominanciája.

Talán, ami ennél is fontosabb volt az elmúlt három hétben: látszólag befejeződött, vagy legalábbis egy időre felfüggesztődött a kriptopénzek kannibalizációja. Úgy tudott a Bitcoin folyamatosan emelkedni, hogy az ehhez szükséges erőforrásokat nem az altcoinokból szívta el, így azok is gyönyörű ralit tudtak lenyomni. Az Ether tesók mellett látványosat ment a Litecoin és a ZCash is és mellettük igazán komoly gyöngyszemek is levegőhöz jutottak. Még a két nagy személyes csalódásom (IOTA és NEO) is pislákoltak. De figyelmemet leginkáb az ADA (Cardano) tudta lekötni. Apropó: Cardano… aktívan barátkozom vele, komoly meglepetés volt nekem az $ADA és legkevésbé sem csak az árfolyama miatt, technológiailag is érdekes egy darab. Hamarosan összefoglaló cikk várható.

Folytatás…

Bitcoin kibeszélő: $100k pricetag és a CME group Bitcoin futures

A blogos kommentek és a facebookon általam követett közösségi aktivitások alapján úgy látom, hogy most a címben szereplő két téma izgatja legjobban a hazai közösséget.

Kezdeném is az előző cikkben megemlített $100k-os célárral. Talán logikailag nem volt egyértelmű, de a “Bitcoin: fekete karácsony” cikksorozat a legkevésbé sem arról szól, hogy én bármilyen célárat is adjak bármihez. A cikksorozat lényege, hogy bemutassam a nemrégiben csatlakozott új olvasóknak azt, hogy milyen szinten ambivalens az a piac, amire éppen a megtakarításaikat akarják beönteni. Egyik oldalról óvodások szintjén működő konfliktuskezelési képességekkel ássák alá az ellenérdekelt felek a közösség bizalmát és ezáltal próbálják saját anyagi haszonszerzésüket előtérbe helyezni, másik oldalról viszont adott egy közösség, aki nem akarja mindezt tudomásul venni és igazából még az sem nagyon zavarja, hogy nyilvánvalóan mesterségesen pumpálják fel az árfolyamot. Ennek a “csalinak” a célja az lehet, hogy a lufit pumpáló lelkes közkatonák szeretnék minél magasabban eladni az évek alatt összekuporgatott bitcoinjaikat.

Folytatás…