Ábrát értelmezni ne féljetek, nem kell…

Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:

Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:

nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!

Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…

Tegyük akkor ezt tisztában:

A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.

Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.

Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:

Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.

Hazai szabályozói tanúsítványt szerzett az INLOCK

Szerdán sikeresen lezajlott az INLOCK platform valaha volt legnagyobb átállása, melynek köszönhetően immáron az összes kamatozó termék egybe lett gyúrva és “Kamatozó Tárca” néven minden a platformon tartott kriptopénzre heti rendszerességgel kamat jár. Alig telt el két nap és újabb fontos fejleményekről tudok beszámolni!

Korábban már többször is jeleztem, hogy itthon is elkezdődött a kriptopénz alapú megoldások regulációja, mely első lépésben a megoldások ügyfélazonosítási, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellenes intézkedéseit szabályozza. A téma kapcsán még márciusban írtam egy bejegyzést itt a blogon:

A hazai reguláció legmagasabb szintjét jelenleg az online ügyfelazonosítási folyamat megvalósítása jelenti. A reguláció egy kötelező jellegű és még banki szempontokból nézve is kifejezetten szigorú követelményrendszert határoz meg, melyet csak megfelelő minősítéssel rendelkező auditorok végezhetnek.

Az INLOCK rendszer auditálása idén áprilisban kezdődött meg és július közepén fejeződött be, melyhez a Security.hu Kft-t választottuk auditor partnerként. A partner élen jár a hazai pénzügyi szolgáltatások auditálásában, több nagybanknál is végez rendszeresen IT biztonsági ellenőrzéseket, illetve behatolási teszteléseket. Az alábbi tanúsítvány igazolja, hogy az INLOCK itthon elsőként felelt meg a szabályozásnak, mely egyben azt is jelenti, hogy a platform teljeskörűen megfelel az EU 5. számú AML irányelv követelményeinek is!

Ezzel a tanúsítvánnyal kijelenthetjük, hogy az INLOCK jelenleg minden létező és elvárt regulációs, illetve ügyfélérték védelmi intézkedést megvalósított. Nemrégiben jelentettük be, hogy az INLOCK kripto letétkezelői partnerként a Fireblocks Inc-t választotta, aki a nagyértékű vagyonbiztosítás mellett SOC 2 Type II minősítéssel is rendelkezik, így az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon lényegében hadiipar szintű védelem alatt áll.

A Fireblock partnerségről az alábbi cikkben tudtok részleteket olvasni:

Az újonnan megszerzett tanúsítványunk:

Folytatás…

Legjobb befektetés: Méz és Whisky

... de semmiképpen sem együtt fogyasztva! Tegnap került elő ez a téma a telegram csatornánkon, amiből később egy hatalmas méhész világtalálkozó is kerekedett. Az eredeti felvetés az volt, hogy a mai hozamsivár gazdasági kilátások között vajon milyen módon lehet tompítani az infláció hatását.

Ha felnézek youtubera, akkor minden negyedik videó azzal foglalkozik, hogy mibe fektessen az ember 100.000 Ft-ot vagy éppen 300-500 dollárt. Feltételezem ez lehet az a lélektani határ, amit az MLM-ekből, unit linked és egyéb befektetési jegy zabáló termékekből kiábrándult átlag polgár megpróbál a mai körülmények között is befektetésként megforgatni.

Befektetni sokféleképpen lehet, azonban ha valaki kerülni akarja a kockázatos ügyleteket (pl. részvény, vállalati kötvény vagy éppen arany, kripto), akkor a mai körülmények között a bankok által nyújtott ajánlatok és az állampapírok lehetősége még a legoptimistább jóslatok szerint is bőségesen alulperformálják az inflációt… Márhogy ugye a közölt és torz statisztikai elveken számolt inflációt is…

Ezen téma kapcsán merült fel az, hogy az infláció ellen az egyik legjobb “befektetés” ha nem fektetünk be, hanem felhalmozunk tartós használati cikkeket. Hogy is jön ki ez?

A pénzromlás, illetve a gazdasági válságmenedzsment határa kinyomtatott friss pénz ugyan nem egyenesen arányosan, de inflációt indukál. Ezt tovább erősíti a gazdasági válság recessziós hatása, illetve a COVID-19 okán kialakult termelési hiány, illetve rohamszerű felvásárlás okozta árkorrekció is.

Az infláció a pénz vásárlóértékének romlását jelző irányszám, ami ugyan erősen kozmetikázott számtalan módszerrel, de még így is jól mutatja, hogy bizony évről évre kevesebbet ér a kuporgatott pénzünk.

A tartós használati és fogyasztási cikkek felhalmozása inflációvédelem szempontjából egyáltalán nem újdonság. A 90-es évek előtt a Forint átlagos inflációja évi 30-40% körül volt, mely csak a 2000-es évekre mérséklődött a 10%-os sáv alá. Szüleink, nagyszüleink még pontosan tudják, hogy mit is jelentett akkoriban a karácsonyi bevásárlás… nem.. nem legót és Barbiet vettek, hanem lisztet, gyógyszert, takarmányt és persze a vidék univerzális fizetőeszközét: a pálinkát. Mindezt tették azért, mert ugye mindenki tudta: januárban jön az áremelés.

A helyzet az, hogy érdemes valami hasonlóra készülni…

Whiskey és Méz éves hozama: 6-10%!

forrás: internetes gyűjtés…

Persze kell némi absztrakció, hogy hozamtermelő befektetésként nézzünk pont a mézre… de a fenti ábrából ez kétségtelenül kiolvasható. Egy kilogramm méz átlagára 2002-ben 900 forint körül alakult, ami mára már meghaladja az 3000 forintot is. (Az ábra csak 2018-ig mutatja…)

Ez barátok között is 300%-os áremelkedés, amihez érdemes hozzávenni, hogy a megfelelő körülmények között (hűvös, naptól védett helyen és üvegben tárolva) a világ végéig eláll, már persze ha minőségi termelői mézről beszélünk.

Nem meglepő módon ugyanez igaz a Whiskey és egyéb égetett szeszekre is. Az áruk hasonlóképpen alakult az elmúlt 20 évben és szintén igen sokáig megtartják az aromájukat, fogyaszthatók.

Oké, de hogyan lesz ebből befektetés?

A jó befektetés lényege, hogy ma lemondasz bizonyos mennyiségű pénz szabad felhasználásáról, amit X idő múlva kamatostól visszakapsz. Ugyanez igaz a spájzolásra is. A ma megvett mézet vagy éppen whisky-t nem kell megvenni utána minden évben, így a jövőbeli kiadásaid nem csak annak jelenlegi árával csökken, de a jövőbeli vásárlóérték romlással is.

Persze ezen két termék mellett számtalan egyéb olyan dolgot is fel lehetne hozni, aminek a raktározása hasonlóképpen pozitív eredményt hozhat. Alapelv: azon árucikkekben érdemes gondolkodni, ami biztosan tartós fogyasztási vagy használati cikk, kis helyen elfér, illetve annak darabára jelentős a saját pénztárcánkhoz képest. Nyilván nem érdemes előre megvenni tíz évre a WC papírt (pláne hogy idén egyszer már megtettünk...). De számos olyan egyéb fogyasztási cikk, kozmetikai vagy tisztasági termék, tisztítószer létezik, amik ide sorolhatók.

Szintén ebbe a kategóriába tartozhatnak az olyan szezonális árucikkek, amikre egy-egy időszakban költünk sokat és minden évben meg kell ismételnünk. Például most is éppen egy ilyen időszak van: az iskolakezdés, ami minden szülőnek az egyik kedvenc nyárvégi hobbija.

A téma kapcsán további gondolatokat olvashatsz az INLOCK_HUN telegram csatornánk… ahol a jelek szerint nem csak INLOCKról beszélgetünk!

Flashloan: a végtelenbe és tovább!

A flashloan alapú, illetve a smart contractokba csomagolt komplexebb DeFi ügyletek az elmúlt hónapokban kétségtelenül komoly szeletet hasítottak ki az ethereum hálózat teljesítőképességéből. Mára az az – egyébként teljesen normális – állapot alakult ki, hogy az Ethereumot elkezdték arra használni, amire az lényegében való. Míg fél évvel ezelőttig a hálózatot javarészt csak az azon futtatott scamek, mlm-en és ponzik… illetve az USDT tranzakciók tették ki (ez utóbbi vajon melyik kategóriába tartozik az előző három közül?), addigra most jó látni, hogy a top gas burnerek listáján jelentős helyet képvisel már az Uniswap, de már az új DeFi megoldások is ott vannak, úgy mint: Curve, Aave vagy éppen a Balancer.

Korábban a flashloanok kapcsán már született egy írásom a médiumon, abban a cikkben inkább ennek a negatív oldalát szedtem csak össze, viszont a flashloan és akár a flashloan nélküli smart contractba csomagolt komplex pénzügyi műveletek azóta is igen népszerűk. Most gondoltam bemutatok néhány beszédesebb példát (sikereseket… kevésbé sikereseket), hátha kedvet tudok vele csinálni néhány olvasónak ahhoz, hogy szunnyadó kreativitását ne csak a random trader botok konfigurálásában élje ki… hanem belépjen a decentralizált arbitrázs piacra is komoly szereplőként.

15.1 ETH -> 17.2 ETH egy szempillantás alatt

tx: 0xd22def255e811e4094f…

A felhasználó úgy csinált 15 ETH-ból 17.2-őt, hogy egyetlen tranzakción belül előbb elcserélte a 15 ETH-t 49,6 YFL-re a Uniswapen, majd ebből vett a Balanceren aLINK-et, amit withdrawolt az Aave-n, ebből lett neki 445 LINK tokene, melyet eladva a Uniswap-en visszakapott 17.2 ETH-t.

Ugye milyen jól hangzik? Na akkor nézzük, hogy mik is ezek a dolgok pontosan:

  • Uniswap és Balancer: Két különböző decentralizált exchange (dex), mindkettő nagy forgalmú és nagy likviditású, tehát potenciális eszköze az ilyen jellegű arbitrázsnak.
  • Aave: onchain lending platform (DeFi), amin un. kamat hordozó tokeneket lehet létrehozni likviditás biztosítással, mely kamat hordozó tokenek szabadon tradelhetők. A kamat hordozó tokénekről egyébként az előző cikkemben tudsz részletesebben olvasni. Itt a konkrét esetben a contract aLINK-et vásárolt, ami a ChainLink Aave platformon tokenizált (kölcsönadott) verziója.

Ezek tudatában már nem annyira nagy kaland átlátni, hogy mi is történt a contractban. Lényegében az Uniswap ETH->YFL és a Balancer YFL->aLINK árfolyama között volt egy komolyabb arbitrázs ablak, amit bezárva tudott 15 ETH-ból 17.2-őt csinálni a delikvens.

Hogy tud ennyi tranzakció végrehajtódni egyszerre egy contracton belül?

Az Ethereum gyakorlatilag egy hatalmas állapotgép, ahol az összes full node ismeri az összes address és contract aktuális állapotát. Mivel ezek változásai futásidő alatt értékelődnek ki, mely futásidő gyakorlatilag a bányász EVM-jében történik meg, így nem tud ütközés, összefutás, race condition vagy bármilyen egyéb probléma kialakulni, hiszen mindig csak egy aktuális utolsó block és ennek megfelelő aktuális állapottér létezik csak.

Pont ez adja meg arra a lehetőséget, hogy egyetlen contractban képes légy egy adott értéket akár többször is megmozgatni különböző címeken. Az előző pont kapcsán például felmerülhet, hogy mégis hogyan került a megvásárolt 49 YFL token az uniswapról a balancerre? Nos a válasz roppant egyszerű: át lett utalva>

Example transfer from uniswap to balancer

Tehát van arra lehetőség, hogy egyetlen tranzakción belül adjunk-vegyünk (cseréljünk) kriptoeszközöket, majd azokat átmozgassuk egy másik platformra, ahol még ugyanazon tranzakción belül ott is végrehajtsunk műveleteket, melyek eredményét tovább tudjuk mozgatni egy harmadik-negyedik-huszadik platformra.

Ennek határt, igazából csak a gasLimit szab, illetve az, hogy mennyi pénzt vagyunk hajlandók erre elkölteni.

Folytatás…

Amikor a DeFi gazda betakarítja a Yieldet a Farmon!

Az elmúlt néhány hét kétségtelenül azt a képet mutatja, hogy majd három év után, újra a lovak közé csap a kripto ökoszisztéma és elkezd egy újabb kövér buborékot formálni, melyben – a jelek szerint – ezúttal nem kis szerepet játszanak a DeFi megoldások is.

Ellentétben a tavalyi évvel (amikor szintén szeptember körül lezajlott egy 14 ezer dollár körüli Bitcoin rally), most egyértelműen kirajzolódnak azon a karakterisztikák, amik azt mondatják velem, hogy ez itt már a következő bull run.

Hogy milyen tények mondatják velem mindezt? Számomra a legfontosabb indikátor továbbra is a tweeter feedem, ami az elmúlt bő két évben igencsak csendes volt. A nyugodt semmittevést csak egy-egy oda-vissza anyázás zavarta meg a Bitcoin és az Ethereum közösség között, vagy éppen az egyik Bitcoin kihívó vergődése. Ezek mellett lényegében láttam a saját magam által összetákolt tweeter információs buborékban, hogy szépen lassan fejlődik a teljes piac.

Hogy most hogyan néz ki a tweeter fedem? Nos tele van chartokkal, elemzésekkel, fraktálokkal, árfolyamjóslatokkal, fizetős group felhívásokkal és újra visszaoldalogtak a régi jó influencerek is! Mondhatni dögszagra gyűl az éji vad! Olyan szinten, hogy az elmúlt két évben jó okkal csendben levő Charlie Lee (Litecoin alapítója) is újra shilleli a projektjét:

https://twitter.com/SatoshiLite/status/1295908132737040384

Ami persze eme potenciális false-pozitív indikátorok mellett sokkal fontosabb: talált magának a kripto közösség egy újabb játékszert, méghozzá a DeFi, azon belül is a Yield farming formájában.

Ez elmúlt hetekben szánt szándékkal kerültem a DeFi és a Yield Farming témakört, mert volt egy olyan érzésem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja, azonban mára el kell ismerjem tévedtem… Ez a téma tényleg képes lesz egy újabb kripto boomot összehozni, amire illik is reagálni. Ezért ezzel a cikkemmel, most így előre rendbe is raknék néhány fogalmat.

Mi is az a DeFi?

A DeFi, azaz a decentralizált finance, nem más mint a hagyományos banki pénzügyeknek valamilyen jellegű decentralizált manifesztációja. A hagyományos banki pénzügyek közül főleg a kölcsönnyújtás, kamatoztatás és egyéb derivatív ügyleteket érdemes érteni. De persze a fogalom etéren is rugalmasan kezelendő.

Gyakorlatilag két nagyon egyszerű megközelítés alapján derül ki, hogy mi is az a DeFi:

Folytatás…

Hamarosan indul a Decentrader!

Közel egy éves együttműködés eredményeként hamarosan elindul a Decentrader nevű szolgáltatás, ami főleg napi podcastokat, tippeket, elemzéseket és tanácsokat fog tartalmazni, illetve lehetőséget nyújt, hogy a tagok közvetlenül kommunikálhassanak az oldal két neves traderével Filbfilbbel és Philip Swifttel. Igazi elismert szakemberek, 10 ezer főt meghaladó aktív követőbázissal.

Az előkészületekben az INLOCK csapat is részt vett, melynek eredményeként a Decentrader lesz az első olyan un. white label partner, ahol a követően közvetlenül fognak találkozni az INLOCK ajánlataival és tudják azok igénybe venni.

Philip (@PositiveCrypto) leginkább a tőzsdei kereskedés oktatására helyezi a hangsúlyt, amiben már hosszú időre visszanyúló gyakorlata van. Eddigi munkásságát a lookintobitcoin oldalon lehetett követni. Filbfilb pedig szokásához híven az aktuális piacokat elemzi és prognosztizál élő videókban. 

A szolgáltatások egy része előfizetéses lesz, ide sorolva például Filbfilb valós idejű kereskedési nézetét: mikor hogyan záródnak, nyílnak meg pozíciói. Itt ne egy trading journalt képzeljetek el, ez egy valós idejű nézet a futó pozíciókról, kiegészítve számos trading indikátorral. További fontos funkciók között ott vannak a válogatott hírek, a risk managment calculator és position journal is.

A Decentrader oldalon a háttérben több nemzetközi kripto projektben gyakorlatot szerzett csapattag is dolgozik. Akár profi trader vagy, akár teljesen kezdő a decentrader hasznos segítséget nyújthat számodra.

Az alábbi videón Filbfilb maga mutatja be a Decentrader szolgáltatásait:

Hogy jön a képbe az INLOCK Lending platorm? 

Az INLOCK platform egyik legerősebb aktív felhasználási módja pont a daytradereket célozza meg, hiszen nagyon sok aktív ügyfelünk a napi likviditáskezeléséhez használja az INLOCKot. A partnerségünk eredményeként a decentrader.com-ba közvetlenül beépítve lesznek láthatók az INLOCK ajánlatai. Azon ügyfelek érhetnek el így minket, akinek leginkább szól a termékünk.

Folytatás…

A FED véleménye a Bitcoinról

Érdekes és több szempontból is szokatlan részletességgel nyilatkozatt a FED a Bitcoin téma kapcsán a “Liberty Street Economics” hasábjain. A cikk címe: “A Bitcoin nem egy újfajta pénz!

A cikk egészében azzal a témával foglalkozik, hogy cáfolja az újabban egyre többször előkerülő felvetést, mely szerint a “Bitcoin az új pénz”.

Hosszan lehetne szétszedni a cikket és elemenként kivesézni annak minden gondolatát, de alapvetően a cikk célja szempontjából nem biztos, hogy ez lenne a célravezető. Aki fabatkát is konyít a Bitcoinhoz, az úgyis tudja, hogy a cikk megközelítése milyen logikai hibákon alapszik. Hogy csak egy konkrétumot hozzak elő: A cikk definiálja, hogy a “pénz”-nek három típusa létezik: fiat pénz, mögöttes eszközre kibocsátott pénz, mögöttes követelésre kibocsátott pénz. A cikk annak a lehetőségét is kizárja, hogy a Bitcoin esetleg ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be annak jellemzői miatt… hiszen ez a lehetőség nyilvánvalóan megcáfolná a cikk címét éppen ezért egy ügyes mozdulattal besorolták a Bitcoint a “fiat money” kategóriába, lévénhogy szerintük ez a kalap illik rá.

Ha eltekintünk egyébként a megközelítés blődségétől, akkor ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mi is az a fiat money, hiszen én is gyakran használom ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy ez minden olvasó számára ismert kifejezés. Fiat pénznek nevezzük azt az eszközt, aminek kibocsátója nem biztosít semmilyen beváltási/átváltási lehetőséget (innen a fiat szó) az adott pénz mögöttes értékéhez. (mert hogy gyakorlatilag nincs annak mögöttes értéke). Gyakorlatilag egy olyan fizetőeszköz ami definíciója szerint semmilyen mögöttes értékkel nem rendelkezik, annak értékét kizárólagosan a kereslet/kínálat aránya határozza meg.

Mindennél is érdekesebb az alábbi közölt táblázat a cikkből:

A táblázat a fent felsorolt a FED szerint kizárólagosan létező pénzkategóriákat párosítja össze az adott eszköz manifesztációjával, úgy mint: fizikailag megjelenő eszköz, köztes bizalmi szereplő által kiadott elektronikus pénz, illetve a köztes bizalmi szereplő nélküli elektronikus pénz.

A táblázat utolsó sora több érdekességet is rejt:

  • Egyrészt a Bitcoin az fiat money… oké erre kicsit később még visszatérek.
  • Viszont a tether és hasonló stablecoinok már a “mögöttes eszközre kibocsátott pénz” kategóriába esnek, ami azért fura, mert ugye ezek mögött dollár áll jellemzően, ami meg fiat pénz, mitől lesz hírtelen mögöttes eszköz ami fiat money? Ezen logika alapján… követve a FED érvelését, ugyan a Bitcoin szerintük fiat money, de vesszük a WBTC-t (Ethereumon kibocsátott bitcoin token), akkor már egy másik kategória, mert amögött van valódi fedezet… Tetszik érteni?
  • Az utolsó kategóriába bedobták az összes ICO tokent, hiszen ugye azok mögött követelés állhat.

Laza mozdulattal lépjünk túl azon a tényen, hogy egyébként a harmadik kategóriába inkább lehetne sorolni a stablecoinokat.

A leírtak alapján a Bitcoin kategóriájáról… ami ugye fiat pénz… ezt kell tudnunk a FED szerint: Alapvetően minden fiat pénz lényegében semmit sem ér, mivel azok mögött csak a puszta hit áll azzal kapcsolatban, hogy az ér valamit. Erre a kategóriára jó példák a valuták. A papír, amire húsz dollár van nyomtatva, szinte semmit sem ér. De mégis lehet ebből vásárolni egy kávét, mivel a barista elfogadja ezt abban a hitben, hogy később ő is tud ebből vásárolni valamit hasonló értékben. De persze a központi bankok által kibocsátott fiat pénzek TELJESEN más témák, hiszen azok TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. Sok fiat pénz létezik ami nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jelleggel és a Bitcoin is csak egy példa erre.

Nos ennyi… Ezen érvelés alapján lett a Bitcoin egy újabb fiat pénz. Azok az apróságok, mint hogy az előállítása ütemezett, a darabszáma korlátos, illetve az előállításához brutális mennyiségű energiára van szükség, ami indirekt módon hatást gyakorol annak árára (jófajta Marxista elvek mentén…) és még számtalan más szempont… ezek mind nem relevánsak a FED szerint.

A cikk zárásképpen tisztázza, hogy a Bitcoin márpedig nem új pénz, hanem… most tessék megkapaszkodni… új csereeszköz mechanizmussal rendelkező pénz. Ezzel utalva arra, hogy a Bitcoin és egyéb kriptopénzek nem központi entitások által kibocsátottak.

A FED megközelítésével egy apró probléma van: Alap tézisként kezelik, hogy a pénznek csak három kategóriája létezhet, majd erre alapozva állapítják meg, hogy a Bitcoin nem lehet új pénz; hiszen ehhez szükség lenne egy újabb kategóriára.

Hogy miért pont ma született meg ez a cikk? Ez persze lehet véletlen is, de mindenesetre fura az áthallás, hogy most látott napvilágot John Bolton botránykönyvének néhány tartalma, melyek között kiemelten hozta le igen sok orgánum Trump viszonyát a Bitcoin kapcsán. A könyvben Bolton megemlít egy egyeztetést Trump és Steve Mnuchin (pénzügyminiszter) között, ahol Trump egyértelműen utasította még 2018 májusában Mnuchint, hogy minden eszközzel tegyenek keresztbe a Bitcoin térnyerésének.

INLOCK: Nagyot léptünk előre!

Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:

Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.

Biztosítás. Fireblocks. INLOCK új megoldásszállító parnere.

A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.

Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.

Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!

Valódi arany tokenizálva!

Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.

Folytatás…

Mit is jelent a negatív olajár?

Tegnap a teljes gazdasági sajtót bejárta a -300%-kal a negatív sávba zuhanó “olaj” ár történet, sokan már Mad Maxi jövőképet sugalltak és, hogy mindez milyen szinten fog majd beépülni a benzin árába, illetve mindennek egyéb piaci hatását elemezgették. A gazdasági sajtón fellelkesülve természetesen a témát átvette a kevésbé gazdasági, de annál sokkal inkább élvhajhász sajtó is, akik már az olajpiac összeomlásáról írtak a maguk bulvár stílusából.

A legtöbb témával foglalkozó írás kapcsán sajnos összefoglalható, hogy a szerzők még csak alapvetően sem vették a fáradtságot, hogy megértsék miről is írnak, vagy ha mégis, akkor nem igazán érezték fontosnak, hogy a jó story helyett a tényeknek is szenteljenek némi figyelmet.

Bár a tegnapi “olajhiszti” kétségtelenül megtépte az olaj árát is, azonban a témát gerjesztő “olaj” nem igazán az az olaj… Hogy a konkrétumok mezejére lépjünk: A tegnapi napon a WTI (lite)Crude árfolyama érte el rövid idő alatt a nulla tartományt, majd onnan egészen a -40 dolláros árfolyamig zuhant tovább az egységnyi jegyzett ára.

Mindez egy konkrét határidős árutőzsdei termék, májusi FIZIKAI leszállítással. Az adott termék kapcsán a tegnapi napon volt a határideje annak, hogy a tulajdonosok megjelöljék a fizikai leszállítás pontos helyét. Aki viszont csak puszta spekulációból vásárolt korábban WTI Crude olajat annak – szó szerint – bármekkora veszteséggel is de el kellett adnia azt, hiszen a WTI országon belüli tárolói tele vannak, így kötelező volt a készletkisöprés.

Mi is ez a WTI pontosan? A WTI a West Texas Intermediate neve, aki a neve után logikusan az USA-ban földterületeken kitermelt és ott tárolt olajért felelős szervezet. Azonban a világpiacokon sokkal inkább a Brent Crude olajtermék árát tekintik referenciaértéknek, ami a tengereken és óceánokon kitermelt olaj hordónkénti árát mutatja. A WTI-t gyakran litecrudeként is emlegetik, mivel annak állaga sokkal lágyabb, mint a Brent Crude esetén.

Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe: A fizikai leszállítású futures piacok alapvetően végtelenül unalmas piacok éppen ezért, ha valaki ott spekulál, akkor azt csakis jelentős tőkeáttétellel teszi meg. Az olajár zuhanása elég jól prognosztizálható volt, ezért sokan játszották meg short pozícióra a terméket az elmúlt hetekben, ennek hatása jól tetten érhető mind a Brend Crude, mind a WTI esetén is. Viszont a leszállítási határidő közeledtével a fizikai leszállítású árupiaci termékek pozícióját le kell zárni, ellenben a long pozíció vége az lesz, hogy kiszállítanak a kertedbe néhány ezer hordó kőolajat, ami sokban rontja a short pozíció profitját.

Éppen ezért a shortoló spekik szépen meg is szabadultak a pozícióiktól még időben, amivel a WTI árfolyama be is zuhant a történelmi néhány dolláros árfolyamra.

Jav.: A túlkínálat, a tárlókapacitások maximumon futtatása és a lezárásra kerülő fizikai leszállításos határidős short pozíciók hatására hatalmas long squeeze alakult ki, ami miatt a hoppon maradt és hatalmas veszteséget realizált longosoknak menekülniük kellett a pozícióból akár annak árán is, hogy konkrétan pénzt adnak azért, ha valaki megveszi tőlük a pozíciókat. Amit nyilván előszeretettel tettek meg az igazán kizáró shortosok ezzel tetemes profitra szert téve és tovább fokozza a nyomást a piacon és az árfolyamon.

Több sem kellett a botcsinálta tőzsdei influencereknek és “elemzőnek” máris olajlong pozícióban égett a fél internet. Itthon is láttam néhány olajvásárlásra buzdító cikket. Akik itt eljátszották a balekot és belevásároltak a WTI árába azoknak röviddel ezután jött is a meglepetés:

hova is kéri a fizikai leszállítást?

A pillanatnyi sokk után persze realizálva a ballépést a legtöbben úgy dönthettek, hogy akkor ezt most szépen eladjuk legyen rajt bármekkora veszteségünk is, hiszen – mint fentebb már leírtam – a WTI összes bérelhető átmeheti tárolója tele van. Mindez azt eredményezte, hogy 20 dollár körüli árfolyamról -40 dollárig zuhant a WTI árfolyama köszönhetően azon wannabe tradereknek, akiknek a tisztánlátását nem homályosították el holmi tények és azok nem ismerete.

Ma reggelre ezek a leszállítási ügyletek már kipörögtek, így a WTI árfolyama újra pozitív tartományba került, perpillanat éppen 1,5 dollár körül van egy hordó olaj ára.

Most jönne az, hogy a cikkben alaposabb körképet adok mindennek a kialakulásáról… arról, hogy miként alakult ki a jelenlegi helyzet, miért is nem tudott megegyezni az orosz és szaudi fél a kitermelés korlátozásban és miként alakult úgy, hogy ezzel a látszólagos balhézással az oroszok most jó időre kicsinálták az USA palagáz kitermelési piacát. Szintén érdekes lehet mindehhez hozzávenni, hogy miként katalizálta mindezt a koronavírus és annak gazdasági hatása, gondolok itt a fogyasztáscsökkenésre, különösen az olyan nagyfogyasztóknál mint a repülőgép társaságok, akik manapság járatritkítással próbálják elkerülni a teljes becsődölést.

Ezt követően érdemes lehetne még beszélni mindennek a geopolitikai és gazdasági hatásairól is. De az ehhez kapcsolódó kutatómunkát az olvasóra bíznám. Tőlem mindez biztos nem lenne hiteles, hiszen nem kifejezetten követem ezt az iparágat. Azt a végkonklúziót viszont mindenképpen levonnám előre is – spoiler jelleggel -, hogy az Oroszok látványosan hozzák most ki ebből a világjárványból és az azt követő gazdasági krízisből a maximumot. Szinte már-már forgatókönyvszerűen. (csak hogy legyen a végére egy konteo is)

Ui.: Nem nagyon szoktam utólagosan átírogatni a cikkeimbe, maximum csak akkor ha valami nagyon durva tipót vétek, de ezúttal ettől el kellett, hogy térjek és módosítanom kellett a cikk egyik fontosabb szakaszát, mivel egy igen nagy logikai bukfencet sikerült levezetnem tévesen. Mint látható én is csak botcsinálta elemző vagyok… mea culpa 🙂

A helikopterpénz inflációs hatása

Gyakori tévhit, hogy a jegybankok által kezdeményezett mennyiségi könnyítés (értsd: pénznyomtatás) egyértelműen az infláció, sőt akár az adott valuta teljes összeomlását gerjesztő hiperinfláció felé tudja sodorni az adott eszközt.

A magamfajta crypto-nihilisták egyik közkedvelt mondása az, hogy a pénznyomtatás és az infláció között egyértelmű korreláció van, ami összességében a kriptopénzek felé hajtja a gazdaság szekerét, ahol adott időszakonként pont, hogy csökken az új kínálat, mintsem növekedne az.

Persze a teljes kép ennél lényegesen összetettebb.

#TLDR

A pénznyomtatásnak lehet közvetlen inflációs hatása, de ez erősen függ attól, hogy milyen helyzetben levő társadalmi rétegeknek és milyen időszakban juttat friss tőkét az adott kormány. Azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a frissen nyomtatott pénz valóban árfelhajtó hatást idéz elő. Sőt sok esetben pont, hogy az árstabilitást tudja elősegíteni a verseny fenntartásán keresztül, különösen olyan esetekben, amikor egy iparágat komolyabb válság súlyt és a tőkeinjekció hiányában várhatóan számos nagyobb szereplő is összeomlana.

A jól időzített és megfelelő garanciák mellett a szükséges célközönségnek juttatott forrás (legyen az mentőcsomag, kamatmentes hitel vagy akár részmunkaidős bérkiegészítés) rövidtávú inflációs hatása csekély vagy akár nulla is lehet. A kihívás sokkal inkább az, hogy miként tudja egy adott kormány vagy jegybank kezelni a válsághelyzetben kezdeményezett pénznyomtatás hosszútávú inflációs hatásait, amikor már elült a gazdasági pánik és kilábal a gazdaság a recesszióból… hiszen a kérdéses pénztöbblet, magától nem szívódik fel a rendszerben.

A pénznyomtatás leginkább békeidőben eredményez inflációt, amikor az adott jegybank a monetáris stabilitás fenntartása okán közvetlenül a pénzügyi szereplőkhöz juttatja a frissen nyomtatott pénzt. Hogy miért van szükség egyáltalán arra, hogy konjunkturális időszakban likviditást bővítsen a jegybank? Leginkább azért, hogy késleltesse az elkerülhetetlent: a következő recessziót.

Mivel azonban az ilyen jellegű likviditásbővítés egyértelműen inflációt gerjeszt, ezért a jegybankoknak folyamatosan mérlegelniük kell, hogy meddig érdemes elhúzni az elkerülhetetlent; hiszen bár kétségtelenül jól néz ki a tőzsdék szárnyalása, ám az így generálódó infláció hatása kíméletlenül megmutatkozik a legszegényebb rétegeknél és például a nyugdíjasoknál.

Magyarországon 2019 év végén tetőzött az infláció bőven 4% felett és a koronavírussal gerjesztett hirtelen recesszió hatására sajnos ez az érték egyelőre nem igazán akar csökkenni, annak ellenére sem, hogy az év elején a közigazgatási szereplők ezt magas prioritású célként definiálták.

A továbbiakban főleg az USA példáján keresztül fogom bemutatni, hogy milyen jó vagy éppen rossz jegybanki intézkedések történtek az elmúlt bő 10 évben, illetve hogy ezek milyen módon interpretálódtak a jelenlegi inflációs adatokban. Mindezt kevésbé elemzős, sokkal inkább story-zós stílusban.

Folytatás…