Nick Szabo magyar földre téved…

Sokszor írtam már itt a blogon Nick Szabo kapcsán [1] [2] [3]. Nem kevés szervezéssel és utánajárással sikerült elintézni, hogy Nick idén novemberben hazánkba látogasson és egy előadást tartson a B-Day 2.0 (Blockchain Budapest) rendezvényen. Legjobb tudomásunk szerint ez lesz az első alkalom, hogy a magyar felmenőkkel rendelkező kriptográfus és informatikai mérnök hazánkba látogasson. Bár nem hiszem, hogy bárkinek is be kell mutatni Nicket, de ha mégis, akkor Nick munkásságának köszönhetően ismert ma számunkra a digital contract (smart contract) és a digital currency (cryptocurrency). Már a kilencvenes évek közepén megírta tanulmányát a smart contractokkól és  a “bitgold” névre keresztelt esszéje 10 évvel előzte meg a Bitcoin whitepaperjét. Pont ezek okán sokan élnek azzal a feltételezéssel, hogy Nick Szabo közvetlenül tagja lehetett annak a csoportosulásnak, ami álnéven publikálta a Bitcoin whitepapert.

Nick Szabo 2014-ben egy hivatalos megkeresésre adott válaszában tagadta, hogy ő lenne Satoshi Nakamoto. Mindez ha igaz, ha nem, akkor is elmondható, hogy fontos szereplője a kripto scénának. Nick egy nagyon izgalmas előadással készül a novemberi konferenciára, melyről egyelőre részleteket nem oszthatok meg, de mindenképp érdemes lesz meghallgatni.

Nick mellett persze számos egyéb izgalmas előadó is várható, melyek listája folyamatosan fog felkerülni a rendezvény honlapjára. A rendezvény időpontja: November 8-9. A helyszín pedig ezúttal (stílusosan) a Bálna lesz.

Aki nem vett még jegyet a rendezvényre, de tervezi, hogy ellátogat, az továbbra is használni tudja a VARIANCE kuponkódot, ami 20% kedvezményt biztosít a vételárból.

A rendezvény kapcsán két fontos információra hívnám még fel a hazai blockchain startupok figyelmét:

  • Lehetőség lesz a rendezvényen kiállítóként megjelenni, jelenleg még akad néhány kiállítói hely. Ennek kapcsán Szilágyi Imivel érdemes felvenni a kapcsolatot: +36-70-7788-211
  • A rendezvényen debütál a Variance HUB is, ami egy demoday keretei között ad rövid pitch lehetőséget azoknak a startupoknak, akik még nagyon korai (ötletelési) fázisban léteznek csak és szeretnék bemutatni ötletüket szélesebb plénum előtt. A Variance HUB ezen demoday-en fogja elindítani azon programját, aminek fő célja az lesz, hogy egységes keretet biztosítson az ötlet fázistól, a technológiai kutatáson át egészen a tőkebevonásig. A programról részleteket szintén a konferencián fogunk ismertetni. Aki szeretne rész venni saját startupjával, vagy annak ötletével a demodayen, az kérem írjon egy rövid bemutatkozó levelet az info@variance.hu címre.

Bitcoin maximalizmus

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

Novemberben B-Day#2…

Idén immáron második alkalommal kerül megrendezésre a Blockchain Budapest konferencia. A konferenciának ezúttal a Bálna ad otthont november 8-9-én. Ebből máris kiderült, hogy a rendezvény ezúttal két napos lesz. A rendezvény fő célja, hogy hivatalosan is kilépjen a nemzetközi porondra és néhány olyan szereplőjét is elhozza a szakmának, akik mondandója komoly érdeklődésre adhat okot nem csak itthon. Egyelőre nem áll módomban, hogy a nevesebb nemzetközi szereplőket megnevezzem, de azt bizton állíthatom, hogy aki régebb óta követi a Variance blogot és alapvetően hasonlóképpen látja a crypto világ jövőjét mint jómagam, az biztosan nem fog csalódni a felhozatalban. Több olyan neves szakértő is várható, akik egyrészt nagyon ritkán látogatnak el Európába, másrészt pedig itt a blogon rendszeresen megfordul a nevük és személyes tiszteletemet is élvezik.

A rendezvény fővédnöke a Blockchain Kutatási Egyesület, melynek elnökségi tagjaként személyesen is hozzájárulok a konferencia szervezéséhez lehetőségeimhez mérten. A konferencia a Bálnán belül több helyszínen fog zajlani. A kis- és nagytermi előadások mellett kiállítói részleg és workshopok is fognak információkat szolgáltatni a vendégeknek. A konferenciáról részleteket annak honlapján találtok: -link-. A program részletei folyamatosan kerülnek publikálásra az elkövetkező hetekben.

Aki tervezi, hogy ellátogat a konferenciára, az már meg is tudja venni a jegyeket, amihez a “VARIANCE” kuponkódot használva 20% kedvezményt kaphattok.

Startup SCAMtológia – második felvonás

Az előző (első) fejezetben inkább vicces és ‘nigériai herceges’ SCAMeket mutattam be, ami akkor érheti az ember fiát, ha úgy dönt, hogy széles kör számára (világpiac) próbál egy megoldást biztosítani és ehhez egy közösséget építeni. Ezen a rögös úton rengetegen jelentkeznek be, hogy szó szerint most azonnal szeretnének neked segíteni eljutni az áhított célhoz.

Vannak akik segítenek és persze vannak olyanok is akik inkább ártani akarnak. Ezen utóbbi téren mutatnék be két példát. Előbb egy kézenfekvő, utóbb pedig egy ilyencsak megdöbbentőt:

“Fizess vagy oda a projekted”

A projekt első percétől vártuk, hogy mikor jelennek majd meg a “feltörlek/leDOSollak/stb” támadók, akik váltásdíjért cserében mondanak csak le erről a tervükről. Ezek a kéretlen támogatók kb. egy hónapja jelentek meg az #INLOCK projekt körül. A legtöbb egyébként alapvetően jó fej volt, megkérdezte, hogy végezhet-e egy teljes secuity scant, amiért cserébe csak 1-2 Ethert kér, őket rendszerint betereltük a Bug Bounty programba és volt közöttük olyan jelentkező is, aki kifejezetten komoly segítséget nyújtott. De volt a jelentkezők között egy igen arrogáns idióta is, aki ékes angolsággal (érts: I DDoS you or pay 5 ether to not”) közölte, hogy most akkor földbe döngöli a projektet, ha azonnal nem fizetjük ki neki a váltságdíjat. Kb. fél éve vagyunk felkészülve erre a típusú támadásra. Természetesen cloudflare védi az inlock.io-t, ami megfelelően fel van paraméterezve, a website pedig egészen eddig egy közepesen erős cloud gépen futott, ami addig lazán elbírta a terhelést. A barátunk neki is fogott a roppantul szofisztikált támadásának (értsd nekifogott kb 800 sessionből GET / HTTP/1.0-t) hívogatni. Igazodva a könnyen jött terheléses teszthez gyorsan felskáláztuk a szervereket a megfelelő szintre, átbillentettük a cloudflare-t a “we are under attack” módba, majd végig néztük, ahogy a cloudflare szépen lassan kizárja a támadót és megköszöntük az idiótájának, hogy ingyen és bérmentve segített behangolni a szervereket a szükséges szintre. Ezután még néhány óráig próbálkozott különböző egyéb tartalmakkal, de nem igazán sikerült neki elérnie semmi számottevőt. Az elmúlt egy hétben már megszűntek az ilyen jellegű támadások…

“A világjáró magánbefektető”

Bár elég sok private dealünk volt az INLOCK kapcsán, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egyszer egy private deal ügyintézője fog felhívni bennünket direktben, hogy az ügyfele be akar fektetni. Ne értsétek félre, nem gondolom, hogy ez ne történhetet meg, hiszen van ennyire jó az INLOCK, de azért ez nem feltétlenül így szokott zajlani.

Az emberünk bejelentkezett és előadta, hogy rendszeresen pitchel a megbízójának és a legutóbb bemutatott három ICO investment közül az ügyfele az INLOCKra fókuszált rá és természetesen azonnal szeretne befektetni még a public sale előtt. Viszont éppen a világot járja és kérdés, hogy tudnánk-e vele találkozni valahol EU-ban. Kiderült, hogy a hét második felben Svájcban lesz, de most éppen Olaszországban van. Jeleztük, hogy egy telefonhívásra biztosan nem fogunk repülőre űlni bő egy héttel az ICO indulása előtt, de nyitottak vagyunk arra, hogyha megtudhatunk ennél több információt az ügyfélről, akkor mérlegeljük az ajánlatot. Természetesen jött a millió euro feletti mézesmadzag és az, hogy az ügyfél nemsokára az USA-ba repül. Alapvetően ez az a pont ahol droppoltuk volna az egész ügyet, de ekkor már éreztem, hogy ebből akár egy jó cikk is lehet, hát belementünk a játékba és jeleztük, hogy alapvetően nyitottak vagyunk a dealre. Meg is kaptuk az infót, a magánbefektető Milánóban van ehét közepén és ott kéne találkozni. (éppen ma kellene kirepülnünk).

Egy kis kitérő Milánó kapcsán:

Valószínűleg nem mindenkinek tiszta, de az elmúlt félévben (köszönhetően a bear marketnek) a cryptok és különösen a bitcoin és ethereum kereskedésnek igen drasztikusan nagy volumene terelődött át OTC piacra. Az elmúlt fél évben jómagam is több százerez bitcoinnyi deal felkérést kaptam úgy, hogy egyébként semmi közöm ehhez a piachoz (csak úgy hátha alapon…) Ezt a piaci átrendeződést nagyon hamar leadaptálta a scammer piaci is, ennek az egyik nagy fellegvára Milánó, ahonnan folyamatos keres minden privát OTC dealert egy csoportosulás. A story általában ugyanaz: Itt van egy nagy halom euro (értsd milliós nagyságrend), amit nagyon gyorsan szeretnének átváltani bitcoinra. Tudják utalni is, de akkor is személyesen kellene találkozni. Hol máshol, természtesen Milánóban. Én személy szerint két olyan jóembert ismerek, aki odament néhány száz(!) bitcoinnal és üres zsebbel jött el onnan… Plusz három embert beszéltem le sikeresen ugyanerről a csalásról.

Szóval az apró kitérő után különösen érdekes lett, hogy pont Milánóban kellene találkozni. Ekkor még nem nagyon tudtuk, hogy miről is szól az egész történet. Valamiféle ICO előtti emberrablást és váltságdíjat vizionáltunk a gyanútlan hopium kajálóknak, ezért elkezdtük lenyomozni a titokzatos magánbefektető és annak ügyintézőjét, akit hogy máshogy is hívhattak volna mint “Vincent Lehman”…

Van egy zárt csoport, ahova csak futó ICO managerek kapnak invitálást és azonnal eltávolítják a kéretlen bepróbákozókat. Bedobtuk oda a kapott információkat és szinte perceken belül jött is a megoldás. Bár jellemzően nem szívesen beszélnek a negatív tapasztalataikról pláne ha végül csalás áldozatai lettek esetleg – viszont annyira bicskanyitogatóan arcátlan ez a csalási kísérlet és látva egy-két hozzászólást a csatorna egyébként passzívabb szereplői is becsatlakoztak a beszélgetésbe. Még engem meglepett, hogy mennyire szerteágazó ez a hálózat és mennyi variánsa létezik a sztorinak.

Az egyik válasz ez volt:

“I think I was on a meeting with the same guy in Milan, Italy. He told me in phone that he want to invest in ICO, but on a meeting he said he want to invest 500k but can pay only in cash, which is very strange. There was one more guy from Germany at the same day, he got the same offer as me and also haven’t accepted the cash payment.”

Egy másik futó ICO managertől ennél is durvábbat kaptunk:

“Sziasztok, egy nagyon hasonló hívást kaptunk mi is Svájcból. Az állítólagos real-state üzletágban érdekelt üzletember nagyon érdeklődik cryptovilág felé és szeretne minimum 500k Euro-t befektetni, de csak cashben tudja odaadni. A második hívás után azonnal megszakítottunk velük minden kapcsolatot, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy ez csak egy pénzmosási akció.

De van itt egy másik érdekes történet is, ami sajnos újabb bizonyíték az ICO CEO-k nagyfokú naivitására. Felhívott bennünket egy indiai üzletember, aki a saját állítólagosan family officeának a CEOja, ami 1 milliárd dollárt kezel éves szinten ami a saját élelmiszer és üdítő üzletből származik. Szeretett volna beinvesztálni 1 millió USD-t a private saleünkbe, de ahelyett, hogy utalt volna BTC-t vagy fiatot, inkább nyitni akart egy escrow számlát egy Dubai banknál. A számlán egy drága és hitelesített kézzel festett képet helyezett volna el ami igazoltan többet ér 1 millánál. Ezt követően emberünk megkapja a tokenjeit, amiket csak AKKOR fog kifizetni, hogyha a tokennek az ára a törzsdéken bármikor meghaladja a kibocsátáskori árfolyamot. Amennyiben mégsem fizetne, akkor természetesen a képet megkapja az ICO cég fedezetül. Mondanom sem kell a deal megkötését követően soha nem hallottak a másik félről többé és természetesen a kép sem került hozzájuk…”

Plusz egy extra érdekes válasz:

Egy indiai akcentusú ember hívott fel és jelezte, hogy szeretnének cashben befizetni 1 millió eurót, de kérnek vissza ethereumban 900k-t euronyit. Ha ez nem pénzmosás, akkor nem tudom mi más lehet az…

Még hosszan tudnám sorolni a kapott válaszokat, hiszen különböző kontextusban majd mindenkit megpróbálnak bepalizni és a jelek szerint ez néha be is jön nekik. Szóval bár a fejemben, már-már Homeland szintű emberrablásokat és váltságdíjakat vizionáltam a megkeresés kapcsán és természetesen a film már lepergett addig a szintig, amíg a TEK szabadit ki bennünket a fogságból, de sajnos itt is csak egy egyszerű gazdasági csalásról beszélünk, aminek alapja a hiszékenység (#hopium).

Bár szívesen és jókat szórakozunk az ilyen és ehhez hasonló eseteken azonban meg kell jegyezni, hogy ezeknek könnyen lehet fatális végkimenetele is. Egy-egy naívabb CEO simán elutazik egy számára ismeretlen országba/városba, természetesen taxit küldenek elé a reptérre is – a díszlet egyébként úgy-ahogy stimmel is. Ezután valószínűleg a taxi nem a Hiltonba viszi, hanem egy sötét sikátorba ahol nem az álombefektető várja hanem pár mérges úriember… Ha elképzeljük, hogy egy átlagos fiatalokból álló startup vezetői vajon mennyi élet/üzleti tapasztalattal és dörzsöltséggel rendelkeznek különösen elszomorító, hogy ezek a hiénák ezt könyörtelenül ki is használják. Vajon hány projektet tettek így tönkre, vagy hány ígéretes fiatal tehetség tett le a tervéről (vagy rosszabb) “köszönhetően” ezeknek a gengsztereknek.

Mire is használható az INLOCK, a hazai blockchain startup terméke?

Közel egy éves előkészület után szeptember végén indul az INLOCK, minek célja, hogy nemzetközi porondon versenyeztesse a regionális kereskedelmi bankok hitelnyújtási szolgáltatásait.

Az előző postban teljesen jogosan vetette fel Herpai, hogy még lógok egy komolyabb Inlock elemzéssel itt a blogon. Megmondom őszintén nem szándékosan húzom halasztom a post elkészítését, ennek a fő oka leginkább az, hogy maga az ICO előkészítés tetemes mennyiségű időt és energiát emészt fel, mely kapcsán kevésbé jut időm arra, hogy blogoljak. Viszont ezzel párhuzamosan kivirágoztak az INLOCK saját blogjai, ahol angolul bőségesen találtok tartalmat a készülő termék és az egész koncepció kapcsán, ezek:

  • medium.com/@INLOCK
  • https://ico.inlock.io/category/inlock-blogposts/

Viszont az nem lenne igazságos, ha ennyivel le is zárnám a postot, ezért most eszközölnék egy kisebb teasert annak kapcsán, hogy nekem személy szerint miért tetszik az INLOCK ötlete és én személy szerint miért tolom bele az előkészítésbe az összes vagyonom. Ezen a ponton hívnám fel mindenki figyelmét, hogy eszem ágában sincs befektetési tanácsot adni. Ha ezt akarnám tenni, akkor már hónapok óta széttrombitálhattam volna minden hazai csatornát az INLOCK kapcsán, de én személy szerint hiszek abban, hogy mindenki el tudja végezni a saját kutatását (DYOR) és messze túlnőttünk már azon, hogy wannabe influencerek után rohanjunk (ohh. dehogy nőttünk túl rajta…).

Szóval minden termék pont annyit ér, mint amennyire szükség van arra és minden szükség alapja a probléma, amit megold, kielégít. Az INLOCK kapcsán már részletesen bemutattam több szemszögből is magát a problémát a korábbi cikkekben, így most inkább fókuszálnék a usecasekre… tehát néhány olyan konkrét példára, ahol az INLOCK megoldást nyújt.

Leszögezném előre, hogy ezek a problémák nem feltétlenül a mindennapok problémái, ráadásul ezen problémák országonként/régiónként változhatnak. Egy világméretű termék fejlesztésénél nagyon fontos, hogy a termékedet ne szűkítsd le egy régió igényeire, hiszen ezzel magadat korlátozod. Sokszor kapjuk meg, hogy az INLOCK által megoldott probléma nem valós probléma, hiszen pl M.o.-n olcsón lehet hitelhez jutni, olcsón lehet utalni és különben is itt a provident és a többi fantasztikus pénzügyi termék és innováció.

Ez alapvetően mind igaz, ha csak bezárkózunk a saját kis kereteink közé és megfeledkezünk arról, hogy több egyéb tényező mellett a kriptopénzeknek köszönhetően is az elmúlt években őrületes tempóban kezdtek el felzárkózni az elmaradottabb régiók. Nem véletlenül született néhány hete az Afrikai helyzetet bemutató cikk, ami kapcsán igen sok pacsit kaptam, többek között azért is, mert sokaknak átjött belőle az INLOCK áthallás, amit úgy egyébként baromira nem volt célom belerakni, de jó látni, hogy sokatok már ilyen szempontból is nézi a cikkeimet. De ne kalandozzunk el. A kriptopénzek által generált pénzügyi szabadság egyre inkább érezhető. Ezt különösen akkor érzi az ember, ha megpróbál felépíteni egy olyan sztorit mint pl egy ICO. Az INLOCK csapata pl. egyre inkább multinacionális irányba halad, vagy már egy indiai CM-ünk, aki heti 7/7-ben válaszol a kérdésekre a különböző csatornákon, kisegítve ezzel  new yorki community management csapatot. De már éppen betanítás alatt áll egy nigériai leányzó is, aki szintén hamarosan csatlakozni fog a csapathoz. Az igen színes csapaton keresztül lehetőségünk nyílik jobban rálátni az egyes régiók igényeire és pénzügyi problémáira is. De ami ennél is fontosabb: a Bitcoin és Ethereum nélkül kvázi lehetetlen lenne együtt dolgozni ezekkel a srácokkal és lányokkal, mivel a heti apanázsukkal kvázi ekvivalens értékben kellene fizetnünk egy egyszerű SEPA utalás esetén.

Csak újra elkalandoztam… úgyhogy lássunk egy konkrét példát arra, hogy mire is jó az INLOCK: Az első usecase legyen az, ami lényegében életre hívta magát az INLOCK ötletét is. Ugyan ezt korábban már leírtam egy előző postban, de mivel alapja az egész történetnek, így nem kihagyható. Innentől teljesen személyes jellegű történet/tapasztalat következik, aminek szereplője voltam. Adott egy pénzügyi helyzet, rövidtávú likviditási probléma, amibe egy ismerősöd kerülhet és megkeres, hogy segítsd ki. A felek között megvan a bizalom, viszont éppen nagy mennyiségű kriptopénz kitettségben ülsz, ami okán vagy a Bitcoinjaidat adod kölcsön, vagy pedig eladva azt adod kölcsön a kapott fiatot. Előbbi esetben a kölcsönbevevő futja az árfolyam kockázatot, hiszen Te vissza ugyanakkora mennyiségű Bitcoint vársz, utóbbi esetben pedig Te futod az árfolyam kockázatot, hiszen Te fiatban ugyanannyit fogsz visszakapni mint amennyit kölcsön adtál, ellenben jó kérdés, hogy azért akkor mennyi cryptot fogsz tudni venni. Ismerős a történt? Az elmúlt évben számtalan ilyen történetet hallottam és éltem is át.

Hogy jön itt képbe az INLOCK? Szerintem már maga a példa alapján mindenki számára logikus a következtetés, de röviden leírom: Az INLOCK lehetővé teszi, hogy NE kelljen egyik félnek sem extra kockázatot futnia egy rövidtávú likviditás kezelő kölcsön esetén. A rövidebb távú árfolyam kockázatoktól is védekezve a kölcsönadó megfelelő (akár 100%+) túlbiztosítás mellett felveszi a hitelt az INLOCKon keresztül, így fiat (USD, EUR vagy akár HUF) pénzhez jut, amivel ki tudja segíteni a barátját. A hitelösszeg visszafizetését követően pedig mindkét fél elégedetten zárhatja a dealt.

Persze a képlet ennél némileg összetettebb, hiszen az INLOCK használata sincs ingyen, egyrészt token kell a lockoláshoz, másrészt pedig a banki partner sem ingyen adja a hitelt, tehát egy ilyen ügyletnek vannak extra költségei, amit a feleknek vállalniuk kell. Az viszont elmondható, hogy minél rövidebb távú az átmenedzselendő krízis és minél inkább vállal a hitelfelvevő magas fedezetet, annál inkább csökkenthető az ügylet kockázati tényezője közel nullára.

Bár ez a konkrét példa elég szárazra sikerült, de fontosnak tartottam megosztani, az origó issue-t. Viszont nézzünk néhány kevésbé száraz példát is, ami viszont már erősen crypto-world jellegű lesz.

Az első a “Bányász problémája“:

A bányászok elsődleges célja jellemzően az, hogy rentábilisan operáljanak. Ez végtelenül leegyszerűsítve annyit tesz, hogy az adott időszakban termelt bevétel legyen nagyobb, mint az ugyanezen időszak alatt keletkezett költség. Egy hagyományos iparágban a bevételi oldal viszonylag tervezhető, a kiadási oldal szintén. A cryptobányászat viszont egy különleges fajta. Kezdjük a költségoldallal (tekintsünk most el az egyszeri bekerülési költségtől, tegyük fel, hogy már szépen robog a bányászvonat), milyen tételekből áll a folyamatos termelés: felhasznált áram és internet költsége, amortizációból eredő hardverköltségek és persze a humán munkaerő költsége, amivel akkor is számolni kell, ha valaki a saját pincéjében termel. Ezeket a bányászok kénytelenek megfizetni hónapról-hónapra, hogy tudjanak működni. A bevételi oldalt befolyásoló tényezők pedig egy kusza halmazból állnak: a bánya kapacitása (total hashrate), a bányászott coin difficultyja (amely egyre növekszik) és persze maga az árfolyam, mint legfontosabb tényező. A tavalyi szép bullrun közben ezeket egyébként el lehetett hanyagolni, viszont a mostani bearmaket idején a probléma sokkal égetőbb: egyrészt ki kell fizetni a működéshez szükséges költségeket, miközben valószínűleg a gödör alján kell megválni a nehezen megszerzett (és egyre nehezebben megszerezhető) coinoktól. Ez hobbybányászként még csak-csak átmenedzselhető, hiszen a szűkös hónapokban egyéb bevételi forrásból finanszírozható a működés, kivárva a jobb időket. Azonban aki nem ilyen szerencsés, illetve az elsődleges bevételi forrása a bányászat (bányászkonglomerátumok) annak a hosszútávú ROI-ját rendkívül lerontja ez a jelenség. Amit ilyenkor tenni tud, hogy a cryptoját letétbe helyezi és így FIAT likviditáshoz jut – anélkül, hogy ténylegesen el kelljen adnia a coinjait. Ez a use-case pontosan illik az INLOCK fő profiljába: rövid távú FIAT likviditási problémák áthidalása, úgy hogy a kriptopénzt fedezetként használom fel.

Készítettünk egy rövid videót is, amely illusztrálja ezt a problémát:

A másik use-case pedig a “Traderek dilemmája” művésznevet viseli:

Képzeljük el azt a hipotetikus helyzetet, hogy a tavalyi bullrun végén nem adtuk el a kriptót… Ezen a ponton hivatkoznék a Coindesk gigantikus reportjára, potom 111 oldalas – tele statisztikákkal amit lehet, hogy egyedül én olvastam végig 🙂

Szóval, ha lehet hinni a riportnak, akkor igenis sokan vannak akik – lévén abszolút kriptohívők – nem terminálták a pozíciójukat. Erre a piacra egyébként jellemző, hogy mindenki valamilyen elegye a következő személyiségjegyeknek: szerencsejátékos; befektető; daytrader; long term hodler és persze orákulum avagy jövőbelátó. Ezzel egyébként nincs is semmi baj, azonban amikor éppen az orákulum dominál az emberben, avagy “ittazalja” felkiáltással a képzeletbeli traderünk úgy érzi, hogy megtalálta az aktuális mélypontot és MOST akar bevásárolni még egy kis kriptót… Viszont FIAT likviditása már nincs, hiszen a kriptóra szánt vagyonát bent tartotta. Ekkor egy megoldás lehet, hogy kezelni tudja a monitorok előtt szépen fénylő homlokán kidagadt vénavastagságú ereket, hogy a meglévő kriptopénzére fedezetet vesz fel és szépen megvásárolja az áhított padlón lévő kriptót. Az, hogy egyébként igaza lesz-e majd elválik, viszont maga a tény, hogy az INLOCK-nak köszönhetően erre végre van lehetősége, óriási dolog.

Végső soron az INLOCK egy plusz felhasználási lehetőséget biztosít a kriptóknak és azt gondolom, hogy így mi is hozzájárulhatunk a kriptó adoptációhoz. Persze nem gondolom azt, hogy ezek a usecasek fogják hosszútávon fenntartani a platformot, de tény, hogy jelenleg ezek élő és valid felhasználási módok, amire lehetőségeinkhez mérten tudunk is jó megoldást nyújtani az INLOCKkal. Mindez egy jó alapot biztosít nekünk, ami lehetővé teszi a folyamatos termékfejlesztést. Biztosra vesszük, hogy a ma ismert kriptopiac nagyon korai fejlettségi fázisban van és hatalmas a benne rejlő növekedési potenciál, de ezen potenciál csak megfelelő termékek fejlesztésével válik elérhetővé.

 

Real Estate, Deposit, Smart Contract

A Variance HUB egyik jelenleg még előkészítés fázisában lévő projektje nevében kérném a segítségeteket. A projektet egyébként hamarosan bemutatom itt a blogon, de némileg ‘előspoilerezve’ szeretnélek megkérni benneteket, hogy töltsétek ki az alábbi kérdőívet. Nyilván a címből már sok minden kiderülhet a projektről és a kérdések jellegéből is körvonalazódhat mindenki számára, hogy mi is fő az üstben.

A kérdőív összesen 13 feleletválasztós és pontozós kérdést tartalmaz mindösszesen és a visszajelzések nagyon fontosak a csapat számára, hiszen a készülő megoldás alapvető funkcióit validálják, ezért nagyra értékelném, ha a blog látogatói rászánnának egy kis időt a kérdőív kitöltésére. A kérdőív nagyjából 2-3 perc alatt kitölthető, mindösszesen ennyi időt kérünk csak az életetekből.

A kérdőív elérhetősége: https://www.survio.com/survey/d/E8C4R6O9P6T0M2V6K

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Napi banki agyvérzés…

Alábbi kis történet lehetne akár a képzelet szüleménye is, ha nem éppen az imént történik meg és kezeljük úgy, hogy egy képzeletbeli hazai banknál történt, amit nevezzünk mondjuk BIC Bank fantázianéven, persze az is lehet, hogy összekevertem a betűket, már nem tudom.

A történet előzménye, hogy felvásárlásra került egy cég, aminek az új tulajdonosa forintos és eurós számlát nyitott a bankfiókba. Ez már eleve egy igen körülményes folyamat volt, hiszen a kérdéses ‘képzeletbeli’ banknak csak néhány kitüntetett fiókjában lehet vállalati ügyeket intézni. A kihívás sikeres megugrása után persze megnyitásra kerültek a bankszámlaszámok, amikre már lehet utalni minden gond nélkül és a forintos számla immáron elérhető is a webfelületen keresztül.

Jött azonban a pillanat, hozzá kellett volna férni az eurós számlához, ami azonban nem látszott az ebankban. Semmi gond, gyors telefonos ügyintézés, ahol 2×30 perc után jelezték, hogy legyen kedves az ügyfél befáradni a legközelebbi megfelelő fiókba, ami egész véletlenül Siófokon van, de ne csak úgy nekifusson az ügyfél a 70 kilométeres útnak, tessék csak várni, értesítik a fiókot, ahonnan majd felhívják az ügyfelet, hogy mikorra lehet érkezni, hiszen vállalati ügyek intézéséhez nem lehet csak úgy az utcáról beesni.

Oké… majd egyszer felhívnak és lehet menni. Semmi gond, próbáljuk meg elutalni a pénzt telebankon keresztül. Na itt jött az agyvérzés. A kedves ügyintéző képtelen volt felírni 3×8 karaktert (utalási cél számlaszám) és perceken keresztül próbált érvelni, hogy miért is jó egy teljesen másik számlaszám, amit nem is diktált be az ügyfél…

A történet vége… a digitális banki forradalom kellős közepén, amikor a bankok a PSD2 nyitásra készülnek az, hogy közel két órányi telecenterezés után a következők derültek ki (hogy ez a valóság azt nem tudni, de mindenesetre ez derült ki):

  • Sajnos a kérdéses banknak új webfelülete van, amin sajnos még nem készült el az EURO számlavezetés. Van egy régi banki felület, amihez csak a régi számlatulajok férnek hozzám az újak sajnos nem.
  • Utalni persze lehet telecenteren keresztül, ha a kedves ügyfél elfogadja, hogy egy totálisan más számra megy az utalás mint amit bediktál mivel a “középső négyes szám kiesik…” (agyfasz…)
  • Vagy persze lehet utalni 70 km utazás után Siófokon, már persze ha a Siófoki fiók majd egyszer visszahív, hogy mikorra lehet menni.

Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂

Adatvizualizáció a kriptopiaci hatások elemzéséhez

Újabb roppantul izgalmas időszak kellős közepén vagyunk. A kriptovilág referenciamutatójaként aposztrofált Bitcoin árfolyama immáron harmadik alkalommal nézette le a 6000 US$-os árfolyamra, mely szintről egyelőre igen enerváltan próbál újra elpattanni. Jelen pillanatban minden mutatószám inkább további korrekciókat sugall mintsem látványos kitörést. Persze – ahogy szokás mondani – vihar előtt a legnagyobb a csend.

Aki – bármilyen üzletág kapcsán – már foglalkozott nagy mennyiségű adatok statisztikai elemzésével, az pontosan tudja, hogy a bigdata és machine learning címkékbe csomagolt (általában csak a lineáris regresszió szintig jutó statisztikai elemzés…) olyan hasznos adatokat generálhat, amik alapvetően tudják megváltoztatni egy-egy üzleti vállalkozás vagy akár iparág jövőjét. Persze ennek fontos előfeltétele, hogy az adott üzletág rendelkezzen minél több elemezhető nyers adattal. Ezen a téren a blockchain technológiák komoly lépéselőnnyel indulnak, hiszen minden adat nyers formában publikusan elérhető a blokkláncon.

A bitcoin és ‘vetélytársai’ esetében ez a fajta adatelemzés esszenciális része az árfolyamingadozás mögött meghúzódó fundamentális okok megértéséhez. Az elmúlt hónapokban számos ilyen toolt mutattam be itt a blogon kezdve a Bitcoin NVT mutatótól egészen a UTXO vizualizációig. Ezen ‘szerszámos láda’ most egy újabb komoly vizualizációs eszközzel bővül, ami újabb szinten enged betekintést ezúttal nem csak egy-egy kriptopénz belügyeibe, hanem a fiat és kriptopénzek közötti értékmozgásokba is. A grafikonokat a coinlib.io publikálja és napi (24 órás) bontásban mutatják az értékvándorlásokat:

Az ábra számos olyan kérdésre ad választ, amit nagyon sokszor és nagyon sokan felteszünk. Jól látszik, hogy jelenleg a legtöbb új pénz a Bitcoinba áramlik, a Bitcoinon keresztül pedig az Ethereumba, EOSba, Litecoinba és további 20-30 coinba.

Szintén érdekes, hogy jelenleg a három legnagyobb fiat(-like) feeder az US dollár és Japán Yen és a Tether. Ezek aránya közel azonos. jól látszik továbbá az is, hogy míg a hagyományos fiat pénzek (feltehetően új pénz) nagy része a Bitcoinba áramlik, addig a Tether szinte teljesen arányosan ömlik a Bitcoin, Ethereum és EOS kriptókba. Plusz másodvonalként ömlik további 5-6 cryptoba is. (Bitcoin Cashtől kezdve a ETC-ig arányosan)

A fiat típusú pénzek közül külön figyelmet érdemes a Tether, hiszen a Tetherben aggregálódik a bikapiac profitjának nagy része.

Szintén érdekes tény, hogy a tavaly év végén még annyira az egekbe magasztalt South-Korean Won volumenben mennyire alacsony a többi pénzhez képest és ennél is érdekesebb, hogy az újonnan beáramló Won javarészt az EOS-ba áramlik. Pl a tavaly év végén már annyira pártolt és szénné hypeolt Bitcoin Cashba szinte egyáltalán nem áramlik Won.

hasonlóképpen izgalmas a crypto-crypto value flow ábra is. Itt nyilvánvalóan a Bitcoin a nagyvad, hiszen a tőzsdék igen nagy részét a Bitcoin valutapárok dominálnak.

Itt is a vonalak vastagsága és iránya lehet beszédes. Látszik, hogy a Bitcoinból kiáramló vagyon igen nagy része az Ethereumba, a Bitcoin Cashba és az EOS-ba áramlik. Ezek közül az Ethereum valójában javarészt csak újabb hop, hiszen a beáramló vagyon kb 1/3 megy is tovább EOS-ba és további 4-5 egyéb devizába. Ennek oka szintén ugyanaz mint a Bitcoin esetén. Az Ethereum szintén fontos értékpár számos kisebb likviditású kriptopénz fel.

Érdekes adaléka mindkét chartnak a “Bytom” coin, ami szabad szemmel is látható mennyiségű értéket aggregál Ethereumból, Bitcoinból és “Bibox Token”-ből. Ez önmagában is már érdekes tényező lehet egy researchre.

A Bytom egyébként jelenleg 12-13%-os pluszban áll Bitcoinhoz képest a pumpának köszönhetően. A hirtelen jött hatalmas népszerűség mögött a KuCoin által bejelentett BTM Mainnet swap és a jelenleg látszólag kevés alappal rendelkező Binance listázás híre állhat. A Binancera egyébként community votetal kerülhetne be a Bytom, ami kapcsán egyelőre eléggé rosszul állnak. Perpillanat a Fusion és a Pundi X is jobban áll a szavazáson. Utóbbinak igen jól jönne a listázás, mivel egy hete igen komoly mennyiségű tokent loptak el egy tőzsdei hack során.