Mégis mi az a Bitcoin?

Régen volt már ez a téma kitárgyalva. Egyrészt nem árt az ismétlés, másrészt pedig ne feledjük el, hogy napról napra egyre több ember teszi fel ezt a kérdést…

Lássunk erre egy frappáns választ: A Bitcoin a világ első kriptopénze, melyet a világ első publikus blokklánc hálózata működtet. Mégis mire jó? Egyszerűen arra, hogy értéket küldj és fogadj bárkinek és bárkitől legyen bárhol is a világon, amihez semmi másra nincs szükség mint egy számítógépre (vagy mobiltelefonra) és internet kapcsolatra. Mégis miért forradalmi ez? Szemben minden más eszközzel, amivel pénzt lehet küldeni interneten keresztül ez az egyetlen megoldás amivel úgy tehet ezt meg, hogy nem kell megbíznod egy közvetítő félben. Tekintettel arra, hogy nincs semmilyen köztes szereplő a Bitcoin nevezhető a világ első nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrájának. A nyilvános ebben az esetben annyit jelent, hogy mindez úgy érhető el bárki számára, hogy egyetlen üzleti szereplő sem birtokolja azt.

Persze már ma is rendelkezünk nyilvános információs infrastruktúrákkal, például a weboldalak vagy az email, ezeket nevezzük egységesen Internetnek. De az egyetlen nyilvános fizetési rendszerünk a pénz volt ezelőtt, máshogy a papírpénz mely kizárólagosan csak szemtől-szemben történű műveleteknél használható. A Bitcoin előtt, ha valakinek szerettünk volna kifizetni valamit távolra telefonon vagy Interneten keresztül, akkor ezt nem tehettük meg nyilvános infrastruktúrán keresztül, helyette privát bankoknál vezetett számlákat kellett használni és a küldés feltehetően számos további privát bank által vezetett számlákon haladt át. A Bitcoin esetén a nyilvántartás maga a nyilvános és transzparens blokklánc és bárkinek van arra joga, hogy újabb tételeket adjon ehhez a nyilvántartáshoz mikor át akar utalni bitcoint valaki másnak. És bárki – függetlenül a nemzetiségétől, vallásáról vagy nemétől teljesen ingyenesen tud számlát nyitni és fogadni bitcoin utalásokat. A Bitcoin az első a teljes világ számára elérhető nyilvános pénz. A Bitcoin tökéletes? Nem, ahogy az email sem volt az, amikor feltalálták 1972-ben. A Bitcoin sok szempontból nem tekinthető még jónak, nem fogadják el mindenhol, ritkán használják a vételár meghatározásánál és biztosan nem alkalmas a stabil értéktartásra, de mindezek ellenére működik arra amire való.

Mindez a frappáns, rövid és lényegre törő megfogalmaz nem tőlem származik, nem is valamelyik első vonalas crypto celebtől… Hanem egy “egyszerű” ügyvédtől Peter Van Valkenburgtól, aki szakmáját úgy gyakorolja, hogy azzal a kriptogazdaság érdekét szolgálja és pl ilyen frappáns összefoglalókkal támasztja alá a gondolatait.

Hogy mi kell ahhoz, hogy a Bitcoin tökéletes legyen? A felsorolt egyáltalán nem marginális tökéletlenségek fejlődése. Ennek egyik legfontosabb eszköze az adaptáció. Fontos lépés amikor egy pék úgy dönt, hogy elfogad bitcoint, ugyanígy fontos lépés, amikor egy ügyvéd úgy dönt, hogy szakosodik a kriptopiacokra és például a lefordítja az általunk mantraként hajtogatott buzzwordöket és technoblablákat ilyen a fentihez hasonló tiszta és mindenki számára megérthető gondolatokra.

Büszke vagyok arra, hogy kis hazánkban is egyre több szakma nyit ebbe az irányba. Jól eső élmény amikor ezt a fajta adaptációt saját szememmel is meg tudom tapasztalni. Amikor az ICO láz lecsengése után bő egy évvel a hazai Fintechshow minden termében folyamatosan elhangzik a blockchain szó, amikor rendezvény a megnyitóbeszédében Dr. Windisch László, az MNB alelnöke a Blockchain technológiát tekinti az egyik legkiemelkedőbb technológiai eszköznek, amire figyelni kell, sőt konkrétan beszél arról is, hogy milyen szempontok mentén foglalkoznak éppen a kriptopénzek elfogadásával, váltásával felügyeleti szempontból. Majd kitér arra, hogy az MNB házon belül saját – kutatási jellegű – blockchain projektet futtat, aminek célja az lesz, hogy a biztosítók és hitelintézetek számára egy egységes fedezet nyilvántartáshoz biztosítsanak olyan konzorciális transzparenciát, amivel drasztikusan csökkenthetők a fedezetkezelési ügyletekhez kapcsolódó visszaélések. (Nem ismerős nektek valahonnan ez a projekt? 🙂

De hogy mindez ne legyen elég, a konferencián külön termet kap a “kriptogazdaság” téma, ahol négy rövid előadást követően egy nagyon komoly adok-kapok kerekasztal beszélgetés kereti között ütközteti véleményét az MNB igazgatója (Gabler Gergely) az egyik hazai kriptováltó képviselőjével (Mogyorósi Attila, CoinCash) és kettejük között a pártatlan közvetítésre ott van Dr. Varsányi Károly, aki évek óta az egyik legelhivatottabb hazai kripto orientációjú jogtanácsos – mára ügyvéd – és nem áll távol tőle az, hogy a Bitcoin adaptációját annak munkadíjként történő elfogadásával is segítse.

Sokszor érzem úgy, hogy a választott utam miatt elzárom magam az eredmények elől, éppen ezért hatalmas élmény egy-egy ilyen konferenciára elmenni és nézőként végig “mozizni” azt, hogy igenis van értelme a “nyilvános digitális fizetésforgalmi infrastruktúrának”…

Bookmark the permalink.

11 Comments

  1. és ezen minden érintett sok-sok millió, esetleg milliárd dollárt akar keresni.

  2. ” A nyilvános ebben az esetben annyit jelent, hogy mindez úgy érhető el bárki számára, hogy egyetlen üzleti szereplő sem birtokolja azt.”
    -hát igen , ahogy a bankrendszerben sem egyetlen szereplő van, de azért valljuk be, hogy a bitcoin bányászata is eléggé centralizálttá vált, 5 cég tartja a kezében az infrastruktúra több mint a felét.
    Arról nem is beszélve, hogy a BTC nagy része egy kis kör coinbáró kezében van.
    A criptopiac meg egy nagy manipuláció, a coinbárók garázstőzsdéi úgy huncutkodnak, ahogy akarnak.
    A tetherrel könnyen befolyásolják a piacot.
    A blokklánc tényleg egy szuper dolog, csak meg kellene találni az igazi helyét, ami a véleményem szerint távol van az ilyen típusú fizetőeszköztől.

    • A Bitcoin bányászata nem centralizált, nem értem, hogy miért állítod, hogy 5 cég kezében koncentrálódik. Erdemes lenne erről megnézned egy aktuális chartot. De ha meg is nézed, akkor sem a bányászatról fogsz információt kapni, hanem a bányász poolokról, akik mögött nem 5 cég áll, hanem kismillió magánszemély és kisebb/nagyobb vállalkozás, akik az adott stratum proxy-t használják. Szóval az érték (fee) nem a kérdéses általad 5-nek titulált bányász céghez áramlik, hanem ehhez a több tízezer/százezer autonóm játékoshoz, akik ezt követően teljesen saját maguk döntik el, hogy mit kezdenek a bitcoinjaikkal. Sokak azt állították, hogy a Bitmainnél van az összes kibányászott Bitcoin nagy része… A tavalyi IPO bevezetésnél kiderül, hogy szó sincs erről, ráadásul még ami volt nekik azt is elveszítették köszönhetően, hogy rossz lóra ültek és úgy döntöttek, hogy VALÓBAN centralizálni próbálják a Bitcoint (BCH fork). Az általad nehezményezetett állítólagos 5 poolnál/cégnél (ami egyébként inkább 20) a fee coinok 1-3%-a marad csak. Így biztosan nem áll meg a centralizáció vádja.

      Az, hogy a BTC nagy része egy kis kör coinbáró kezében van megint csak irreleváns (ha egyáltalán így van, hiszen minden egyes bull/bear market ciklusban jelentősen megkeverednek azért a lapok). 1 BTC 100 millió darabra osztható. Tehát fizikailag 2,1^15 önálló értékmérő darab létezik belőle. Ráadásul ez a coinbárós narratíva teljesen irreleváns, mivel ez csak az árfolyamot befolyásolja, a cikk viszont egy szóval sem tér ki arra, hogy milyen fantasztikus a Bitcoin árfolyama, hiszen a rendszer sem erről szól.

      A blokklánc technológiát pedig egészen pontosan erre találták ki (fizetőeszköz), hogy másra is jó az annak köszönhető, hogy nem a fizetőeszköz az egyetlen egy olyan dolog, amit alapjaiban átjár a központosított manipuláció és a harmadik felek megkerülhetetlensége.

      Sem az általad coinbároknak nevezett szereplők, sem az általad tévesen 5 cég kezében lévő bányászat és végképp az általad huncutkodó garázstőzsdék nevezett szereplők nem tudják befolyásolni azt, hogy valaki rendelkezhessen bitcoinnal és azt a nyilvános hálózaton keresztül bárki másnak el tudja küldeni, aki azzal azt csinálhat amit akar, mindegy milyen célból. Ez a Bitcoin, mindazt amit leírál az az alap infrastruktúrára rárakódó szeméthalmaz, ami természetesen kéretlen fókuszt élvez a szkeptikus szemében. A narratíva bár folyamatosan változik (A Bitcoin a drogosok pénze, a bitcoin ponzi, a bitcoin tulipán, a bitcoin felgyújtja a Földet, a bitcoint coinbárók uralják, a bitcoin centralizált), de folyamatosan ugyanabba az irányba lejt. Pont úgy ahogy a 90-es években hallgattuk ugyanezt az Internet kapcsán (Az Internet nem jó semmire, az internet drága, csak az elit (bárók?) számára érhető el, internetre fejleszteni pénzkidobás, az interneten csak pornó van, az interneten bomba receptek vannak, az internet rossz mert van darkweb).

      Majd eltelt 20 éve és az Internet továbbra is rossz és gonosz, hiszen néhány nagy cég kezében van a tartalom nagy része, akik eldöntik, hogy mihez van jogod és mihez nincs, sőt igazából azt is eldöntik, hogy egyáltalán hozzáférhetsz-e magához az Internethez. Megint mások ellopják a személyiséged, átvernek, pénzt zsarolnak ki belőled vagy éppen öngyilkosság közelbe zaklatják ezen keresztül hozzátartozóinkat. De mégis mindenki ezt használja… Mert nem maga az internet a rossz, hanem az a nagy szemétkupac (tartalom) ami ráépül és MEGFELELŐ tudatossággal ettől akár meg is tudod menteni magad és hozzátartozóid. A nyilt hálózat lényege az hogy nyílt, legyen az Internet, Bitcoin vagy bármilyen más autonóm decentralizált infrastruktúra. A hálózaton azt csinálsz amit akarsz, használhatod jóra vagy akár rosszra is, rajta áll. Lehetsz áldozat de akár lehetsz scammer is, szintén rajtad áll. A nyilt hálózat lényege, hogy bár meg lehet próbálni szabályozni, de általában ezek nem igazán működnek. Ha egy “nigériai herceg” kilejmol belőled 100 dollárt, akkor nincs egy “kamu nigériai herceg felügyelő szerv”, aki visszaadja azt neked. Ha egy ramsonware kizsarol belőled 0,17 BTC-t, hogy feloldja a titkosított filejaidat, akkor nincs egy ramsonware ellenes hivatal, aki ezt majd visszadja neked. Ilyen egy nyílt hálózat/infrastruktúra.

      Az autonom decentralizált hálózatoké a jövő és ez nem a bitcoinnal és nem is a blockchainnel indult, hanem az internettel. (sőt sokkal előbb már…) Ma még fénykorukat élik az ezekre épülő centralizált tartalmak, de szépen lassan ez át fog alakulni, ahogy az emberiség egyre jobban megérik minderre. (Márpedig ennek tendenciáját senki nem tagadhatja…) Minél inkább lesz az életünk elkerülhetlen része az információ és az érték, annál inkább fogjuk akarni azt egy-egy központi szereplő kontrollja alatt tudni, aki egy-egy “ÁSZF” frissítéssel bármikor át tudja írni a játékszabályokat.

      • A POS technológia nem fog veszélyt jelenteni a BTC-re és a többi ténylegesen bányászható érmére? Energiafelhasználás tekintetében ég és föld a kettő. POS-nál ugye elég mondjuk 100 NODE-ot futtatni.
        A másik meg a 0 tranzakciós költségű érmék, mint az Iota, vagy a Nano.
        Azért a költségnélküliség elég nagy előny, nem?
        Mondjuk a lighting network nem tudom mennyire lesz költséges, de hosszútávon a sok kicsi sokra megy elv alapján sokan a harmadik generációs érméket választhatják.

        • A Bitcoin nem törvényszerűen az egyetlen alternatíva, mégha jómagam ezt egyébként vallom is. De azt is biztosan állíthatom, hogy az általad felsorolt szempontokat és coinokat nem tekintem érdemi kihívóknak. Hogy miért:
          – POS technológia: Ennek kapcsán osztom altcoin kolléga véleményét. Bár a BTC esetén koránt sem annyira nagy krízis a ‘coinbárók’ léte, de egy POS alapú coin esetén ez életveszélyes lehet, hiszen a POS lényege, hogy minél több érméd van, annál nagyobb hatalommal rendelkezel. Számos PoS/DPoS implementáció ez a kockázatot különböző trükközésekkel kezeli, amik szintén a centralizáció irányába hatnak. A Bitcoin 2017-ben a nagy forkoknál és az NYA/SW2X botránynál bebizonyította, hogy a konszenzus továbbra is a felhasználók kezében van és egyetlen piaci szereplő (beleértve a minereket is) sem erősödött meg annyira, hogy takeoverelni tudja a hálózatot. Ez biztosan nem tudott volna megtörténni egy POS alapú hálózaton.
          – 100 NODE: Nem a darabszám számít, a legtöbb blokklánc esetén (kivéve a Bitcoin, Ethereum) eleve nem beszélhetünk néhány száznál többről. A gond ott kezdődik, amikor a 100 nodeból 90 ugyanabban az AWS az azure adatközpontban van. A nodeok számánál sokkal fontosabb tényező a geolokáció. Az Internetet nagyon sokan (tévesen) egy elosztott hálózaként képzelik el, ahol mindenki mindenkivel kapcsolatban tud lenni, pedig az Internet ‘csak’ decentralizált. Ami azt jelenti, hogy néhány jól irányzott támadással (egy-két) adatközpont ellehetetlenítése egész komoly szeparálásokat lehet benne elérni. (Aki ezt jobban érdekel, annak ajánlom figyelmébe Barabási Albert-László kutatásait a témában) Egy decentralizált blokklánc akkor jó, ha annak nodejai kellően szét vannak szórva a világban.
          – A tranzakciós költség egyrészt incentíva, másrészt pedig az adott decentralizált hálózat egyik leghatékonyabb önvédelmi képesség. Logikus, hogyha egy hálózat korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, akkor a legegyszerűbb támadási felülete az erőforrások kisajátítása és ezáltal mások ellehetetlenítése. 2017 végén ez megtörtént a Bitcoinnál, közel fél évig a hálózat szinte használhatatlan volt a nagyfokú túlterhelés okán, de mégis bárki-bármikor tranzaktálhatott, ha éppen megérte neki kifizetni a magas tranzakciós költségeket.

          A technológia fejlődik, ahogy az Internet sem ragadt meg a 70-es évek szintjén és a mai napig szépen csendben a háttérben folyamatosan újabb és újabb protokollváltásokat élünk meg, amikről nem is kell tudnunk. A Bitcoin is fejlődik és annak kihívói is vadul fejlesztenek. Nem törvényszerű, hogy itt a Bitcoinnak kellene lennie az egyetlen szereplőnek, bár meglátásom szerint ma még nem születtek meg azok a kihívói, ami komolyabban labdába is rúghatnának mellette.

      • Köszönöm válaszodat, tényleg nem nézegetem a tulajdonosi kört, honnan is tudhatnánk, hogy az mögött a több millió pénztárca mögött valójában mennyi tulajdonos van, illetve a bányásztársaságoknál hogyan oszlik meg a résztulajdonosok valódi aránya. Hiszen névtelenül bármennyit nyithat bárki.
        Múltkor a forgalomról és a használatról volt értekezés, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a coinpiacon forgó mennyiség nagy része fiktív üzlet, a spekuláció melegágya.
        Jó pár évvel ezelőtt a coin tulajdonosok egymást biztatták, hogy követeljék mindenhol a bitcoin elfogadását, azóta viszont nagyon sokan a gyűjtögetésre álltak át. A pénzt költeni kell, az a funkciója.
        Szeretném még a véleményedet kérni a tether működéséről, mi a jó abban, hogy 24 óra alatt az egész mennyiségének a 12 szerese fordul meg.Vagy ez is csak álkimutatás? Szerintem “huncutkodás” a javából.
        Mára még egy utolsó gondolat, Nem hiszem, hogy a nagyhatalmak ölbe tett kézzel fogják nézni a hatalomátvételt. Minden eszközt bevetnek majd, hogy ha veszély éreznének, lépjenek valamit. Tudom, a tiltás ellenére is sokan drogoznak, meg gyorsan hajtanak…….stb., de mégis van visszatartó erő.

        • Szerintem illogikusabb a tiltás. A Bitcoin egy iszonyatosan transzparens dolog, sokkal transzparensebb mint bármi más. A “nagyhatalmak” avagy “háttérhatalmak” sokkal többre mennek, ha inkább kihasználják a technológia adottságait. Az Internet kapcsán is ez történt. Az új ukrán elnök csak interneten kampányolt és egyébként egy helyi celeb… nem beszélve az USA elnökéről, akinek szintén interneten nyerték meg a választást (rossz nyelvek szerint ugye az oroszok). Azok a hatalmak, amik az Internet kapcsán a tiltás politikáját választották (lásd pl. Kína) egyrészt elszigetelték magukat, másrészt lokálisan ugyanúgy felépítettek kicsiben ugyanazt, így gyakorlatilag csak a gazdasági hasznos koncentrálták lokálisan.
          Az FBI jónéhány darkwebes nagyhalat már lehalászott azzal, hogy kamu szolgáltatásokat kínáltak BTC-ért, amit mután kifizetett az anoním delikvens, simán le tudták követni a korábbi tranzakcióit és egy-egy exchangen vagy egyéb public szolgáltatáson bukott meg.

          Felesleges démonizálni a Bitcoint. Az tény, hogy sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja, de azért lángon… (nem kicsit) A füst meg annak rendje és módja szerint szépen lassan fel fog szívódni (hogy ezzel a képzavarral éljek.)

          A kérdésedre a választ nem szűkíteném le a tetherre, sokkal inkább érdekes, hogy minek egyáltalán a stablecoin és ha már vannak, akkor miért ilyen óriási a napi forgási sebességük. Az ok az esetek 90%-ában igen prózai. Technikai értékmérői, ami pont annyit ér egy short vagy long zárásakor (pl BTC->USDt) mint 20 perccel később amikor új pozíciót nyitsz. Az USDt a “szegény exchange dollára”. Emellett persze számtalan egyéb pozitívabb usercase is van a stablecoinoknak (különösen az ERC20-on kiadottaknak), hiszen pl lehetővé teszik azt, hogy a hosszabbtávon kiértékelődő smart contract alapú dealeknél értékálló legyen a contractbe elhelyezett fedezeti érték. Megint más usercase az amit mi is csinálunk az INLOCKnál, ahol az ügyfelek crypto fedezetre stablecoin hitelt vehetnek fel, ezáltal a hitelösszeg kiutalás a hagyományos banki rendszereken megy át (és tart el akár 3-4 napig), hanem a felvett hitel perceken belül az ügyfél walletén van, amit innentől számtalan gyors módon tud hasznosítani. De hangsúlyozom, hogy ezen “pozitív” usecasek talán ha a 10%-át adják a forgalomnak (vagy akár annál is kevesebbet), az összes többi forgalomnak egy része a valós tőzsdei leverage short/long daytradekre megy el, másik része pedig egyébként washtrade amit azok a tőzsdék csinálnak, akik szeretnék magukat sokkal nagyobbnak mutatni és ezzel behúzni ügyfeleket, projekteket, stb.

          A merchant adaptation jelenleg tényleg nem kifejezetten pörög, de ez egyébként jellemzője a bear marketeknek, ilyenkor sokkal jellemzőbb az, hogy fejlesztik vadul az újabb és újabb technológiákat, ami alapja lehet egy következő adaptációs ciklusnak. Etéren a sidechain és layer2 (lightning network) fejlesztések pörögnek most nagyon és ezzel kapcsolatban az olyan gyors és egyszerű integrációs eszközök fejlesztése, ami lehetővé teszi azt, hogy a Bitcoint (és hasonló UTXO alapú cryptokat) valóban el lehessen fogadni instant payment műveleteknél, hiszen jelenleg unconfirmed tx-szel a legjobb szándékkal sem lehet elfogadni egy kávé áránál többet, márpedig pl egy étteremben eléggé fura lenne, ha az ebéd elkészülte és kifizetése után 1 órát kellene még ott ülni, amíg végig megy a confirmation.
          Aszem minden feltett kérdést érintettem, ha mégsem, akkor jelezd.

      • Ez a komment egy külön cikket is megért volna! Köszi!

  3. Variance: “de szépen lassan ez át fog alakulni, ahogy az emberiség egyre jobban megérik minderre. (Márpedig ennek tendenciáját senki nem tagadhatja…)”

    Ahogy egy nagy költő írta: “„Ment-e a könyvek által a világ elébb?”
    És vajon ment-e az internet által a világ elébb? 🙂 Szerinted erkölcsi tekintetben tényleg fejlődik az emberiség?

    • Ez a kérdés biztosan túlmutat a blog és jómagam keretein. Biztos vagyok abban, hogy akár az ‘igen’, akár a ‘nem’ válaszról kisesszét tudnék írni tételesen igazolva, hogy miért igen avagy éppen miért nem. De filozófiai eszmefuttatástól most tartózkodnék. Ahogy a cikkben is felhívtam erre a figyelmet alapvetően van nagyon rossz oldala az Internetnek, ahogy a Bitcoinnak is lehet. Mindig is nagy kérdés volt, hogy vajon a mások kontrollja és irányítása alól felszabadított individum mit is kezd a saját szabadságával. Mert bár nyomasztó érzés látni az Internetet a gatekeeperek (facebook, google, stb.) kezében és megélni azt, hogy ezek a nagy szereplők döntenek arról, hogy mi jó és mi nem, de ugyanezen hatalmas szabadságfokot egyéltalán nem igénylem társadalmi szinten, nem vagyok anarchista. Nincs bajom az adófizetés béklyójával, hiszen pontosan látom, hogy mit kapcsok cserébe. Nem hiszek abban, hogy mindennek központosítottnak kellene lennie, ahogy abban sem, hogy mindennek decentralizáltnak. Abban viszont hiszek, hogy minden ki kell próbálni.

  4. 1 BTC 100 millió darabra osztható.

    *** köszi jogos!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *