Kétszámjegy…

A mai nappal hivatalosan is betöltötte a 10. életévét a Bitcoin hálózat, hiszen kereken 10 év készült el a Genesis Block, amivel – két hónappal a Whitepaper debütálás után – gyakorlatban is kezdetét vette az amit ma Bitcoinnak nevezünk. A block időbélyege szerint a hivatalos időpont UTC 18:15:05, ami persze a valóságban nem jelent semmit, hiszen simán lehetséges, hogy csak napokkal vagy hetekkel később született meg a tényleges blokk, mivel a 10 percenkénti tényleges blokk képzés csak 2009 január 9-én kezdődött meg. Hogy mi történt a két időpont között? Erre számos teória létezik: Talán a legvalószínűbb, hogy semmi, valójában Satoshi, csak ténylegesen január 9-re készült el a kóddal és a január 3. visszadátumozás sokkal inkább üzenetértékű annak tartalma miatt. Másik népszerű teória, hogy január 3 és január 9 között is aktívan folytak a blokk képzések, de ott Satoshi olyan hibát talált, ami miatt droppolta az összes blokkolt. Teóriákból etéren is végtelen sokat lehet találni.

Elképzelni is nehéz, hogy mekkora hit és kitartás kellett a hálózat működtetéséhez a kezdeti időszakban, bárkinek bármi is volt a motivációja annak létrehozására és fenntartására. A Bitcoin mára talán a legékesebb bizonyítéka, hogy létezhet még organikusan a semmiből fejlődő “grassroot” érték marketing gépezet, adword kampányok és legfőképpen facebook nélkül. Sokszor és sok információmorzsa előkerüléskor kokettáltam már el a gondolattal, hogy megpróbáljam elképzelni Nakamoto motivációját, vagy egyszerűen csak kitalálni, hogy miként is képzelte el “teremtményét”, ám a legtöbb esetben ezek a gondolatkísérletek értelmét vesztik, akkor amikor a ma történéseit próbálom visszavetíteni azokra az időkre, amikor az egész Bitcoin ideológia megszülethetett. Ami biztos: amire ma használjuk a Bitcoint az köszönőviszonyban sincs azzal, amire azt anno Satoshi elképzelte. Ebből persze logikusan következhet, hogy 1-2-5-10 év múlva is teljesen más célt fog betölteni a Bitcoin mint amit ma el tudunk képzelni. Mára illogikusnak tűnhet, hogy a Bitcoin világpénz legyen, hiszen olyan technológiai és értékképzési akadályai lennének ennek, ami mára ezt lehetetlenné teszi. Persze minden csak megközelítés kérdése, hiszen a fogalmak ilyen időtávon akár új értelmet is nyerhetnek, amit ma a “világpénz” alatt értünk, az könnyen lehet, hogy újabb tíz év alatt teljesen más értelmet nyerhet.

A tíz éves évforduló kapcsán talán érdemes lehet elmélázni azon, hogy mit is jelentett a Bitcoin az elmúlt 10 évben: Kezdetben leginkább semmit, csak egy kísérlet volt, Satoshi maga is csapongott annak kapcsán, hogy mire is hozta létre a Bitcoint, egyszer VISA grade elszámolórendszerről értekezett, majd vele párhuzamosan egy másik threadben szűk kör számára létfontosságú privacy coinként aposztrofálta a Bitcoin aminek a fő célja az államok felett álló szabadság megvalósulása. Ezen utóbbi megközelítést hivatott alátámasztani Satoshi Nakamoto személye is. Nehéz eldönteni, hogy a pszeudonim személyiség mögött egy jól megkomponált és részleteiben megtervezett színdarabot kell elképzelnünk, vagy egy lángelme hánykolódását, aki lehet, hogy csak jókor volt jó helyen. Egy biztos: a Bitcoin, mint ötlet nem egy borgőzös este szüleménye, melynek másnapján elkészült a whitepaper és 2 hónapnyi kódolás után már elindult maga a rendszer is. Aki valaha tervezett akár csak töredék ilyen komplexitású rendszereket, az pontosan tudja, hogy mindez nem így zajlik, de erősen az alapos tervezésre utal lényegében a start előtti időszak összes kézzel fogható maradványa is. A bitcoin.org domaint, már 2008 augusztus 18-án beregisztrálta Satoshi. Természetesen egy TOR networkön keresztüli anonim domain regisztrációs szolgáltatáson keresztül. Tehát a projektnek már akkor pontos neve volt, bő két hónappal a whitepaper publikálása előtt. Bár maga a kód az első perctől opensource volt, azonban fontos részlet, hogy 2009 január 3-án maga a kód még senki számára nem volt elérhető, ugyanis Satoshi azt első alkalommal csak 2009 január 9-én töltötte fel a Sourceforge-ra.

Folytatás…

Fekete Karácsony – 2018-as különkiadás

Talán az olvasók egy része még emlékszik a Fekete Karácsony cikksorozatra, amit tavaly még a karácsonyi szezon előtt publikáltam és három részben próbálta feltárni, hogy mi is várható a 2017-es crypto boom csúcsán (amit persze akkor még nem tudhattunk biztosan…), a cikksorozat a szokásos módon hömpölygött a szélsőséges érzelmek között, egyrészt teret engedtem a közösség örök optimistáinak, akik akkor már 100k feletti árfolyamokat prognosztizáltak, ahogy bemutattam azokat a scenariokat is, ami szerint ez itt már a vég és innen csak a gameover van hátra. Az igazság szokás szerint a kettő között valahol félúton volt, hiszen egy elhúzódó medve piac kellős közepén vagyunk egy évvel később és innen újra csak tippelgetni lehet az irányt. Szerettem volna idén is a “fa alá” rakni egy hasonló cikksorozatot, el is készültem szépen időre a cikkekkel:

Ám végül úgy döntöttem, hogy mindhárom cikk draftban marad, egyrészt mert mire elkészült a cikksorozat már az abban lévő információ egy része elévült, másrészt pedig mert egyszerűen a sorozat nem ütötte meg azt a szintet, amivel jó szívvel kiadtam volna a kezemből. Majd még az ünnepek alatt ha lesz időm és ihletem, akkor megpróbálom menteni a menthetőt, de addig is szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt és további kellemes ünnepeket kívánni, eme kis cikkszösszenettel, amit a bejglimámoros és a talpak alatt ropogó csomagolópapír maradványok közepette írok miközben végre elcsendesedett körülöttem a ház. Felettébb izgalmas év áll mögöttünk, ami nekem személy szerint végre sokkal többről szólt mint, hogy a partvonalról figyeljem amint mások alkotnak és spekuláljak az ügyködéseikre. Egy év nagyon lelkes és rengeteg lemondástól sem mentes munkájának gyümölcseként sikerült lerakni egy olyan saját ökoszisztémát, ami terveim szerint hosszú évekre ad elfoglaltságot nem csak nekem, de a folyamatosan bővülő csapatomnak is. Ennek kapcsán (igen most itt az INLOCKról van szó), hamarosan egy komolyabb cikk is várható a blogon, de elöljáróban annyit, hogy mostanra egy igen komplex történet nőtt ki a kezdeti “fiat hitel crypto fedezetre” koncepcióból és végre olyan fázisba kerültünk, hogy lehetőségem is lesz részleteket megosztani erről.

Persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a sokat emlegetett bear market kellős közepén vagyunk, ez az év újra arról szólt, hogy bár a végtelenbe és tovább is akartunk jutni, de úgy viselkedtünk mint Ikarosz, aki nem fogadta meg apja Daidalosz tanácsát és egyre csak fentebb és fentebb repült, majd egyszer csak a mélybe zuhant. Elnézve a piacok mélyrepülését rossz emlékként pillanthatunk az alábbi listára: GOPRO -95% FIT -92% LC -91% SNAP -83% P -80% ZNGA -77% HIVE -73% TRUE -66% TWTR -63% SONO -60% DBX -57% Z -57% PS -50% FTCH -49% PSTG -48% SPOT -48% BOX -46% DOCU -45% SVMK -45% FB -42%

A hatalmas mínuszok mögött megannyi egykoron sikervárományos projekt tickere található, amik már-már sikeresen hitették el velünk, hogy itt a paradigma váltás… pedig valójában csak üres semmit adtak el (újra) a hiszékeny befektetőknek… ezzel nyújtva (scam-?) exit lehetőséget az intézményi befektetőknek, akikről közismert tény, hogy nem szeretnek veszíteni. A minta már sokunk számára ismerős lehet, nem az első és nem is az utolsó eset a gazdasági világtörténelem során.

Apró megjegyzés: Akinek furán hangzanak a felsorolt tickerek azoknak jelezném, hogy ezek nem crypto projektek, mégcsak nem is ICO-k… ezek kérem szépen a NASDAQ tőzsdén jegyzett nagyhalak, akik ezeket a veszteségeket egyébként az elmúlt néhány hónapban szedték össze. Az első négy helyen szereplő céget talán senkinek nem is kell bemutatni: GoPro (sportkamera), FitBit (sportóra) és SNAP (snapchat) közé beékelődő LC (LendingClub) nekem személyes kis kedvencem. De a listában ott vannak az olyan népszerű szolgáltatások is mint a Dropbox vagy a nagy Facebook. 40-90% közötti droppok 4-6 hónap alatt.

Nemrégiben írtam az információs buborék elméletről… Akik – hozzám hasonlóan – túlságosan is korlátozzák az információs terüket egy-egy témára (legyen az mondjuk a crypto), azok hajlamosak lehetnek nem észrevenni, hogy a szemük előtt repedezik a mézes mázas bábszínház. Hogy milyen is volt ez a decemberi hónap a világtőzsdéken? Miközben a kiskereskedelmi termékeladások az egekbe emelkedtek és újabb csúcsokat döntenek a fogyasztási hitelek, aközben az idei év decemberében érte el az S&P500-as tőzsde index a VALAHA mért legnagyobb mínuszát a hónapon belüli -14.8%-os értékével. A második helyen az 1931 december áll a maga -14.5%-os mínuszával. 1931-ben zajlott le a fejlett nyugat legnagyobb pénzügyi válsága (Great Depression), ahol olyan szintű crash következett be, ami közel 10 évre emelte 10% felé a munkanélküliek arányát az USA-ban és olyan mértékű reál GDP zuhanást eredményezett, amit ezt követően csak a második világháborúban jegyeztek nyugaton.

Persze butaság lenne – különösen a karácsonyi időszakban – itt farkast kiáltani, hiszen majd száz év alatt hatalmasat változott a világgazdaság. Sok egyéb fantasztikus találmány mellett az emberiség feltalálta a hitelpénz intézményét, aminek köszönhetően a Great Depressiont követően nagyon sok válságot sikert csírájában elfojtani, vagy éppen jelentősen csökkenteni annak hatását (lásd 2007-2008). És hogy miként fognak performálni a cryptoeszközök egy gyors lefolyású recesszió alatt? Napról napra egyre valószínűbb, hogy a világgazdaság minél inkább ki akarja provokálni ennek a főpróbáját. Aki azt hiszi, hogy nincs semmilyen összefüggés a cryptopiacok és a hagyományos tőzsdei piacok mozgása között, vagy azzal hitegeti magát, hogy a nevetségesen alacsony piaci kapitalizációjú Bitcoinnak semmi köze nem lehet a nagy NADSAQ, SP500 vagy éppen Dow mozgásokhoz az pont annyira vak, mint azok akik tavaly arra hivatkozva negligálták a Tether botrányt, hogy: “mégis miért gondolja bárki is, hogy egy 2 milliárdos marketcapű tetherrel komolyan lehet befolyásolni egy 500-600 milliárd dolláros Bitcoint“… A következő év ezen a téren mindenképpen komoly meglepetéseket tartogat mindannyiunk számára. Ha morbid szeretnék lenni azt mondnám, hogy oly csodás, hogy ez a hullámvasút pont egy ilyen szép napon indul a szeretet ünnepének előestéjén, amikor Donald Trump nagyvezérünk újra a néphez szólva nyugtatta meg az egyszerű alattvalóit arról, hogy totálisan nem ért egyet a FED politikájával és professzionális meglátása szerint a FED az egyetlen probléma ami valójában fenyegeti a gazdaságot. Az elnöki tisztánlátás hatására a piacok azonnal heves zuhanásba kezdtek minek köszönhetően az SP500 sikeresen át is ütötte a 2400 pontos szintet, amivel “bear market”-be fordult.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek és előre is sikerekben gazdag új évet. Jómagam itt leszek jövőre is és tudósítok az általam vizionált gazdasági “frontról” a magam egyszerű és laikus módján törekedve arra, hogy továbbra is mindent és mindenki összekriptózzak…

 

Fabatka

Az egyik kommentben szerepelt az alábbi felkérés, amire – most, hogy újra van egy kis időm írni – ezúttal külön postban reagálnék:

A black friday cikkedben ezt írtad: “főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk!” Azaz a cryptókat értékelted nullát érő lufiknak. Ebben a cikkben viszont, mivel egy csalással indította el valaki (állítólag) a lufi kipukkadását, kiderült, hogy nem is lufi. Most megint megy fel az árfolyam. Most akkor érnek a cryptók nullánál többet, vagy csak én értem félre, hogy erre utaltál a jelen cikkel?

A blog régi követően pontosan tudják, hogy miként állok a crypto piacokhoz, hiszen évek óta foglalkozom azzal, hogy valamilyen szinten értelmes és fundamentális értékeket próbáljak ezen a piacon találni és abba kapaszkodni. Szintén nem lepek meg talán senkit azzal, ha azt mondom, hogy Bitcoin Maximalista vagyok, hiszen egyrészt ezt folyamatosan hangoztatom, másrészt pedig ez nyilván összefügg erősen az előző állítással és lényegében ez az alapja a fentebb idézett mondásomnak is.

Az elmúlt években a lehetőségeimhez képest megpróbáltam konzekvensen kommunikálni, akkor is a Bitcoint éltettem, amikor éppen alt-run volt, amit valóban csak a vak hype hajtott és akkor is a Bitcoin mellett álltam ki, amikor tavaly talán a legnagyobb propaganda támadás érte előbb a Bitcoin Cash hardfork kapcsán, majd később a technológiai szűkössége kapcsán, amikor a hype csúcsán már 40 dollárt is meghaladta a “next-block” tranzakciók ára. Sőt az sem nagyon tántorított el ettől, amikor itthon a crypto közösségben én lettem kikiáltva a BsCoreShill helyi propagandistájának. Most persze beidézgethetném a frappánsabbnál frappánsabb kommenteket, amikben sokan a Bitcoin rövid halálát jósolták kezdve a Mining Dead Spiraltól a Bitcoin Cash flippeningjéig, de nem célom most ezeket előrángatni.

Egy kis rögtönzött történelemlecke

Amikor azt írom, hogy a 20%-os csökkenéssel, már csak 80%-kal ér többet a crypto piac színe-java mint annak a reális értéke, akkor mindazon coinokra gondolok, amelyek mára csak az egykoron szépreményű projektek mementói. A bear marketek fontos velejárója a piaci tisztulás. Ezen coinok nagy része el fog tűnni. Megtörtént már ez korábban többször is. Az elmúlt két évben egy “álomgyár” épült fel, aminek fő célja a crypto hype bubble learatása volt. Az egész lényegében az Ethereummal és azon belül is a DAO projekttel kezdődött… bár itt jegyezném meg, hogy ha nem lett volna Ethereum, akkor is szerintem ugyanide jutottunk volna… de ne szaladjunk ennyire előre. Gyakran kapom az arcomba, hogy ok nélkül szapulom a top20-ban lévő cryptokat, pedig azok mennyivel jobbak a Bitcoinnál és különben is, fél-egy vagy két éven belül bármelyik flippeningelni fogja a BTC-t (hogy ezt mennyiszer leírtátok…)

Had mutassak egy érdekes ábrát:

Folytatás…

Gyerekcipő…

Sokszor illetjük a cryptopiacokat azzal a jelzővel, hogy mennyire gyerekcipőben járnak még és a kiforratlansága okán nagyon sok kár érheti a gyanútlan felhasználókat… pedig valóban ez a kiforratlanság nem cryptospecifikus, az Internet és annak technológiái olyan szinten gyorsan fejlődnek, hogy ami ma még gyerekcipőben járó újdonság, az holnapra már elunt és kihal szemétdomb lesz csak. Erre keresve sem lehetne jobb példát mutatni eme cikk témájánál.

Néha komolyan elgondolkodom, hogy mi is hajt abban, hogy blogoljak a crypto témában, hiszen itt nem történik semmi. Az árfolyamok is csak vagy felfelé száguldoznak, vagy lefelé zuhannak. Persze vannak jó dolgok is, de igazából azokkal is csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Majd egyszer csak történik valami meglepő és ráébredek, hogy miért is blogolok: azért mert olyan szinten hihetetlen az ami itt nap mint nap történik, hogy az ember kénytelen azt kiírni magából.

Az elmúlt hetekben két nagyon fontos és látványos dolog történt, amire jómagam is ráfókuszáltam: A híres neves bch hashwar és ugye a jelentős árfolyamzuhanás ami kapcsán a BTC árfolyama alig egy hét alatt dropolt 40%-ot, ami azért még a magamfajta flashcrasheken edződött “veteránnak” is sokkoló volt. Az egészben az izgalmas kibogozni a történetek mögött meghúzódó fura történetszálakat. Mi kell ahhoz, hogy egy egyébként lassú növekedés hipersebességre kapcsoljon? (ICOk) Mi kell ahhoz, hogy a növekedés ne törjön meg a dumpolásokkal? (Tether) Miért tetőzik az árfolyam pont 19k körül (hülye kerek számok + karácsonyi news adaptáció), miért törik meg és tesztel vissza 6,5k-n az árfolyam majd egy évig a bezuhanás előtt? (fibo+kapituláció) És még hosszan lehete sorolni ezeket a történeteket. Persze mikroszinten is vannak igazán izgalmas témák, lásd tavaly a BCH hardfork, vagy az az követő megannyi sikertelen flipening try.

És akkor eljutunk szépen lassan az idei nov 15-höz, ahol is összecsaptak az elementáris erők és a nagy hashwar keretei között a “dögöljön meg a szomszéd tehene” elvet vallva… szépen kinyírták maguk körül a piacot, hiszen pont ezt ígérték…

Vagy mégsem? Lehet, hogy a nagy színház mögött valójában egy teljesen banális történet húzódik meg és újra kiderül, hogy nincs itt semmi nagy összeesküvés és világmegváltó kísérlet, csak egyesek megint jókor jó helyen próbálták előadni, hogy mekkora sztárok és egyszerűen csak bemákolták a dolgot?

Nos úgy néz ki, hogy Jihan és CSW kakasviadalába valaki(k) nagyon belerondított(ak). Olyan szinten, hogy az feltételezhetően még a két ellenérdekelt felet is meglepte és nem kizárt, hogy a hirtlen fegyverletétel is ennek az eseménynek köszönhető.

A újabb mozaikkal 3 napja találkoztam egy twitter bejegyzés kapcsán, amikor is szint azonnal blogbejegyzést akartam róla írni, de úgy voltam vele, hogy előbb had tisztuljon a kép. Mára végre ki is tisztult…

Néhány napja került elő egy nagyon fura AES kódolt malware az egyik népszerű node.js projektben, egészen pontosan az event-streamben:

Folytatás…

Véget ért a nagy Bitcoin (Cash) hash-war!

@archillect-ről lopva… köszi!

A történelemkönyveket bújva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a háborúkat mindig magasztos célok érdekében vívják és az esetek igen nagy többségében általában van legalább egy győztes és egy vesztes oldal… Mindez igaz a történelemkönyvekre és az azokban szereplő hatalmas csatákra… A ma háborúira ám ez már koránt sem ennyire igaz. A második világháború óta a hadviselés a fegyverek irányából egyre inkább terelődött át az információ irányába. Mára a fegyveres haderő sokkal inkább szimbolikus jelentőségű, erre talán a legjobb példa a világ egyik legnagyobb haderejét birtokló Észak-Korea, mely ország a hatalmas hadereje ellenére lényegében a CIA homokozója. Mivé válik egy millió katona hadereje, ha már enni sem tudsz adni a népednek a gazdasági elszigeteltség okán? A nagyhatalmak fegyveres beavatkozása mára már csak akkor válik szükségessé, ha az első vonalas információs háború rosszul alakul. Lásd erre jó példaként az iraki vagy az afgán háborút.

Az internet megjelenésével az információs háborúk újabb szintre léptek. Mára már nem a célzott irányos az érték, hanem a hatalmas információs tömegekben rejlő statisztikai jellemzők. Így válik sok millió twitter account regressziós elemzése a leghatékonyabb brexit vagy éppen usa elnökválasztási eredmény indikátorrá és így oldódik meg, hogy néhány ügyesen felépített kampánymondattal egész országok véleményét és figyelmét lehessen megfelelő irányba terelni… vagy éppen elterelni valami másról. Az internet és az információ alapjaiban változtatja meg a teljes társadalmunkat. Ennek nyomán váltott fókuszt az összes titkosszolgálat; míg a hidegháború bámulatos és bravúros kémtörténetek borzolták a kedélyeket, addigra már a kémeket lecserélték Bigdata elemzőkre. Az az információ, amit a interneten keresztül szabaddá tesz egyben el is szigeteli az embereket egymástól. Információs buborékokban élünk, amiknek az alapja az, hogy valamiben hinni akarunk.

„A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ” (Orwell, 1984)

Ha valaki a 2005-2006-os évek körül úgy döntött volna, hogy szeretné szimulálni annak a társadalmi hatását, hogy miként is hathat az emberiségre az, ha olyan értéket hozunk létre, ami csak a virtuális világban létezik, de kihathat a fizikai valós életükre is… nos akkor keresve sem tudott volna erre jobb eszközt alkotni mint a Bitcoint.

Immáron 5 éve képezi a Bitcoin az életem igen szerves részét, az utóbbi két évben ez már kilépett a “hobbi” kategóriából. Aki követi a blogot az pontosan tudja, hogy mit is jelent ez… pontosabban, max csak sejtheti, hiszen azért a blog is csak egy részét reprezentálja mindennek. Aki hozzám hasonlóan szó szerint a ‘mocsokban dagonyázik’ a Bitcoin kapcsán, az pontosan tudja, hogy milyen szinten van tele ez a téma a félrevezetésekkel, fudokkal, szezonalitásokkal és persze a rengeteg csalással és megtévesztéssel. A semmiből emelkednek ki próféták és hullanak pillanat alatt a földre, majd válnak semmivé a kárörvendés nyomása alatt. Tavaly ilyenkor szó szerint Jamie Dimonon röhögtünk, amikor a Bitcoin bull run kezdetén “csalást” kiáltott és piramisjátékot kántált. Mostanra akár prófétának is nevezhetnénk, nemde? Nopersze ezen magaszos pozíción sokat ronthat, hogy éppen a minap bűntették meg a CITI-t és a JPMorgan-t intézményesített csalásért… dehát ne legyünk naívak, ez ott a fal utcában így megy.

Folytatás…

Crypto Black Friday

Nem tudom nem ellőni ezt a poént… Megérkezett a black friday akció a crypto piacokra! Közel 20%-os discounttal lehet venni szinte bármit, de főleg olyan dolgokat, amik a 20%-kal csökkentett árukkal pont 80%-kal érnek többet, mint ami a reális áruk! Az utóbbi időben komolyabban foglalkoztam azoknak a metrikáknak a kinyerésével és elemzésével, amikkel objektívan lehet mérni egy cryptoeszköz mögött meghúzódó fundamentális értéket és ez alapján prognosztizálni bármilyen jellegű jövőképet. Most, hogy az árfolyamok lassan bezúgnak abba az tartományba, ami a reális mélypont, időszerű lesz beszélni arról, hogy miben van valós növekedési potenciál. Aki részt tudott venni a Kriptoegyetemes előadásomon, az már találkozhatott ezeken metrikák egy részével, amik miatt hónapok óta hajtogatom, hogy a 200+-os Ether és a 6500+-os BTC még nem jó beszálló. Nem szeretném összecsapni az ezzel kapcsolatos cikket, ezért szeretném kérni mindenkinek a türelmét. Nincs végül is hova sietni… messze még a crypto tavasz (minden létező szempont alapján…)

Addig is lehet bőszen tovább fogyasztani a popcornt, hiszen a BCH-ABC-BAB-BSV tovább szórakoztatja a népet. Jelenleg a két tábor már közel 2-2,5 millió dolláros veszteséggel üzemelteti a “színházat”, amit tovább fog fokozni az amikor valamelyik fél úgy dönt, hogy feladja. Márpedig a két fél a napi szintű üzengetésen túl egyre több erőforrás bevonásával is támogatja a törekvését.

Ezek a fránya Futures dátumok…

Ha emlékezetem nem csal, akkor majdnem pontosan egy évvel ezelőtt zajlott le a Bitcoinnal szembeni talán legnagyobb és legkomplexebb social attack, amikor a Bitcoin Cash (BCH) coinbase tőzsdei bevezetésének farvizén a BCH árfolyama az egekbe szökellt és sokan már flippeninget kiabáltak, majd egy kisebb technikai malőrnek köszönhetően végül elbukott a kísérlet és a Bitcoin Cash majd egy év alatt a jól kiérdemelt shitcoin kategóriába laposodott vissza.

Az alig 16 óra múlva esedékes hardfork körül kialakult hashwar-t sokan egy újabb kísérletnek tekintik. A mai napon bekövetkezett árfolyamzuhanás (15%-ot is meghaladó korrekció) kapcsán szintén sokan következtetnek arra, hogy már zajlik is a támadás. Erre vastagon rásegít az elmúlt napok folyamatosan erősödő retorikai szájkaratéja, amit a BSV és a BCH-ABC csapat művel. Különösebben nem is idézgetném a dolgot, hiszen akit igazán érdekel, az megnézi CSW tweetjét, akit pedig nem annak nem szennyezném a lelkét ezzel.

Sokkal inkább hívnám fel a figyelmét mindenkinek erre az ábrára:

Akit komolyan érdekel, hogy holnap és a holnapi napot követően mi fog történni a BCH láncon és miként hathat ki ez a BTC láncra, annak ezt az ábrát érdekes nézni a fork.lol oldalon. Egyelőre ugyan nem látható, hogy komolyabb mennyiségű erőforrást vontak volna el a BTC láncról a BCH hashwar okán, de az már most is jól látszik, hogy a poolok egy része kézi vezérlésen működik, hiszen annak ellenére marad komolyabb hashpower a Bitcoin Cash láncon, hogy a BTC lánc pofitábilisebb:

Végtelenül hosszan lehetne elemezni, hogy mi történik a piacokon most, miként használja ki CSW pl az aktuális piaci állapotot kommunikáció trükközésre és próbálja beállítani a jelenlegi helyzetet a személyes bosszújaként, továbbá próbál sokakat megtéveszteni és valótlan összefüggéseket koholni a történések között. Pedig valójában a mai drasztikus árfolyamváltozásnak vajmi kevés köze van a BCH-hoz (najó… egy picit talán). Ám – ahogy szokott lenni – az árfolyamot ezúttal is a színfalak mögött mozgatják, miközben a bohócok az orrunk előtt táncolnak.

Folytatás…

Mi várható a Bitcoin ETF kapcsán?

Alig egy hete, hogy bemutattam számos indikátort, amikből arra lehetett következtetni, hogy itt bizony még egy jó darabig őrlángon lesz a kripto piac és… hát nem megint rámcáfolni készül? Egyelőre persze még nem nagyon érdemes pezsgőt bontani, de mindenesetre több olyan fundamentális mutató is “zöldbe” váltott, amikre érdemes figyelni.

Egyrészt a (Bitcoin…) blokkonkénti tranzakciók száma folyamatosan növekszik és már a tavalyi hype időszakot karcolgatja… másrészt, ami ennél is jobb, hogy ez egyelőre nem okozott komolyabb torlódást a blokkláncon, köszönhetően a 40%+ segwit adaptációnak:

Szintén fontos indikátor, hogy a tranzakciónkénti outputok számának átlagos értéke legalább ilyen ütemben zuhan, ami arra enged következtetni, hogy nem az exchangek közötti forgalom vagy bármilyen másik intézményi szereplő forgalma generálja a magasabb tranzakciószámot, hanem sokkal inkább a kis/magánszereplők, akik nem törekszenek a transaction batchingre.

Az onchain activity mellett több olyan egyéb esemény is a láthatáron van, amik jótékonyan hathatnak az árfolyamokra. Bár ezek kapcsán erősen kérdéses, hogy egy rövid felfutás után nem várható-e nagyobb pofára esés. Ezek közül kétségtelenül leginkább a régóta várt ETF bejelentés tudja az elkövetkező hetekben megmozgatni a kedélyeket.

Folytatás…

Kriptoeszközök fundamentális elemzése

A bearmarket kellős közepén talán keresve sem lehetne jobb témát találni, mint ennek a különösen fura piacnak a fundamentális elemzése. A kriptoegyetem felkérésére a holnapi napon 18:30-as kezdéssel jómagam fogom ezt a témát képviselni a Codecoolban (Nagymező utca 44, Budapest).

Az előadás célja leginkább az lesz, hogy bevezesse az érdeklődőket a fundamentális elemzés rejtelmeibe, különösen fókuszálva a kriptopiacok sajátosságaira. A szokásos chart varázslás, alakzat, formáció, fraktál elemzések helyett most beleásunk azokba a módszerebe, amik segítségével lehetőség nyílik egyrészt a teljes crypto piacot befolyásoló alapok értékelésébe és mérésbe. Sokszor merül fel akár asztalbeszélgetések keretei között is, hogy nincs a crypto mögött semmi, ezt csak egy ponzi és szerencsejáték… Vajon tényleg nincs mögötte semmi? Ha van, akkor mi is az a fundamentum, az fundamentális érték, ami azonosítható és mérhető.

Mely hírek azok, amik hosszútávon trendfordítók lehetnek? Tényleg instant trendfordító lehet például egy Bitcoin ETF bejelentés? De ha már Bitcoin, akkor tényleg képes a Bitcoin megtartani a piacvezető szerepét? Miért van az, hogy egy az egyész kripto piacot érintő lufikipukkanás bizonyos coinok esetén 99%+-os veszteséget hoztak, míg másikat “csak” 60-70%-ban érintett az érték kiáramlás? Különben is hova áramlottak ezek a vagyonok? Milyen hatással lehet a crypto piacokra egy újabb ‘hagyományos’ pénzügyi megcsuklás avagy válság? Tényleg igaza lehetett Satoshinak, amikor a Bitcoint a válságálló asset classnak definiálta? Érdemes egy közelgő válság esetén a kripto eszközökbe menekülni? Egyáltalán valóban közeleg itt bármilyen újabb válság és ha igen, akkor ezt elősegítheti a cryptopénzek létezése?

Leképződik az adaptáció az árfolyamban? Várható, hogy egy-egy nagyobb bejelentés megjelenjen az árfolyamban is (túl a hypon)? Mekkora növekedési pontenciál van egyáltalán még ebben a piacnak? Igaza volt Vitaliknak, amikor azt mondta, hogy itt már nem lesznek 1000x-es szorzók, vagy csak sokan félreértették?

Ezekre a kérdésekre fogok választ keresni az előadással.

Kilépve a makropiaci elemzés kereteiből, vajon mi a helyzet mikro szinten… pl. egy-egy projekt esetén? Lehet fundamentális értékeket keresni egy-egy induló projekt vagy akár ICO mögött, vagy itt minden csak #hopium és #fomo? Gyakorlati módszereket próbálok bemutatni arra, hogy miként is lehet hatékonyan kiemelezni egy induló projekt mögött rejlő lehetőségeket, kiindulva a csapat elemzésétől a technológián át egészen a kitűzött célig. Ez utóbbi ponthoz bőségesen lesz lehetőségem a saját tapasztalataimat is igénybe venni, hiszen az elmúl egy évben volt szerencsém elindítani egy saját tokenkibocsátást és crypto projektet, amin keresztül bőségesen bepillanthattam a függöny mögé…

Ha érdekelnek ezek a témák és ráérsz holnap 18:30-tól, akkor találkozzunk a CodeCoolban. A kriptoegyetem rendezvényei egyébként teljesen ingyenesek, viszont regisztrálni szükséges, amit az esemény eventbrite oldalán keresztül tudtok megtenni.

#SmallBlockers vs. #BigBlockers

Újra felütötte a fejét itt a blog komment szekciójában az immáron közel 3 éves vallási harc, aminek célja a Bitcoin közösség megosztása és egymással szembe osztása. A jó öreg tézis: Small Blockers vs Big Blockers.

Egyből az elején kifejteném, hogy ez továbbra is személyes blog és a kérdésben természetesen elfogult vagyok, nem célom tudományos alapon igazolni vagy cáfolni bármit is, eleve nonszensz szerintem már a felvetés is, de azt hiszem időszerű újra feltenni a kérdés: vajon melyik megközelítés a követendőbb?

Egy kis kitekintés a téma kapcsán: A Bitcoin definíciója szerint egy önálló digitális termékosztály, ami kapcsán igen sokáig fel sem merült, hogy szükség lenne mellette “altcoinokra”. Eredendően Satoshi ráadásul eléggé rugalmasra is tervezte az egész protokollt. A 10 perces blocking time, az unlimited block size és persze a true 0-conf egy olyan settlement layert hozott létre, ahol a kis tranzakcióknál akár másodpercek alatt lehetett tranzaktálni, a nagy értékű tranzakcióknál pedig legfeljebb egy óra alatt el lehetett érni a teljesen jóváhagyott állapotot. Ahogy Satoshi ezt megálmodta: technológiailag adott volt az, hogy ez a rendszer simán block size szinten elérje a VISA szintű (akár 20k tx/sec) szintet amennyiben az internet és az asztali számítógépek teljesítménye abban az ütemben skálázódik, ahogy azzal az alkotó számolt.

Ezen nagy szabadságfokot azonban egyszer csak (mindenféle magyarázat nélkül) maga Satoshi Nakamoto húzta keresztbe az r103-as releassel 2010 július 15-én, amikor is implementálta a kódba a max block size paramétert, melyet akkor 1Mb-ra állított be. Többen is megkérdezték ezt követően, hogy mi volt ennek a célja és mi lesz vele később, melyre a szokásos szűkszavú módján Nakamoto csak ennyit válaszolt: “Később növelhetjük…”

Ez a limitáció Satoshi távozásával a kód szerves része maradt, ami végső soron a mai napig nem változott, bár a SegWit protokollnak köszönhetően mára a blokkok között nem ritka 1,5Mb-os darab sem.

Hogy mi volt Satoshi elképzelése az 1Mb/block limit kapcsán arról semmilyen evidencia nem ismert, bárki is állít erről bármit az a saját elképzelése, következtetése. Mindenesetre ez a változtatás végső soron az alkotó egyik leginkább megosztó döntésévé vált.

A BigBlockerek álláspontja szerint ez az érték a demand fényében bármikor állítható, hiszen miért ne lehetne az érték 8Mb, 32Mb vagy akár 1Gb/1Tb amennyiben ez kell a népnek. Tény, hogy a 1Mb-os block méret határ az egyik fontos oka annak, hogy ma nagyon sok “fast and cheap settlement” altcoin létezik, ami mind a Bitcoin lassú és “drága” értéktovábbító képességét hivatott megoldani. Ha annyi bitcoinom lenne, mint amennyi projekt indult az elmúlt 3 évben a “New Bitcoin” címkével… nos akkor nagyon sok bitcoinom lenne…

A BigBlocker (BB) kezdeményezés egyik nagy vezéralakja – Roger Ver – számos alkalommal kifejtette, hogy neki csak az a fontos, hogy a Bitcoinnal bármikor lehessen vásárolni kávét és erre a block size növelés lenne a megoldás, ám mivel ennek kapcsán nem született konszenzus (Ver szerint egy tudatos manipuláció eredményeként), ezért elveszítette a Bitcoin a “medium of exchange” képességét.

Ezen a ponton talán érdemes is rátérni a Small Blockers (SB) vonalra. Hiszen bárki számára logikus következtetés lehet, hogy a blokkok méretét növelni KELL, ha erre van szükség. Mit is mond a BB propaganda a SB-kről: felelőtlen tech idióták, akiket nem érdekel a bitcoin jövőve, csak az, hogy uralkodjanak a kódon, nem értenek az üzlethez és különben is a megvették őket a nagybankok és szándékosan ártanak a Bitcoinnak. Ja és a SegWit hülyeség és bug, a lightning network pedig vaporware… azt hiszem mindent leírtam.

Lesöpörve az asztalról a propaganda hamuját nézzük, hogy mi is a valódi motiváció a SB mögött:

A Small Blockerek fontosabbnak tartják a Bitcoin ideológiáját, mint annak az aktuális adott üzleti potenciálját. A Bitcoin eredendően egy szabad és független pénzügyi rendszerként jött létre, ami technológiai alapon biztosítja, hogy bárki tudjon önállóan validálni, tranzakciót közvetíteni vagy fogadni anélkül, hogy ehhez bármilyen függőségbe kerülne mások szolgáltatásaitól. Jelenleg erre a Bitcoin képes. Ahogy sokszor gúnyosan mondják: a Bitcoin nodet akár egy kávéfőzőn is bárki el tudja futtatni.

Aki a Bitcoinból csak annak árfolyamán látja és lelkesen hajtogatja, hogy “digitális bizbasz, nincs mögötte semmi csak spekuláció”, annak nehéz elmagyarázni, hogy mit is jelent a pénzügyi szuverenitás, az hogy nem függesz mástól, más jó szándékától, hogy rendelkezhess a vagyonod felett. A világnak azonban egyre nagyobb részén ez a fajta szuverenitás alapvetően sem adott. Számukra a Bitcoin maga a pénzügyi szuverenitás.

Márpedig ennek a szuverenitásnak az alap tézise, hogy megvan a jogod arra, hogy TE magad ellenőrizz mindent, amihez persze kell egy full node. Tehát mindenki kell, hogy rendelkezzen egy full nodeddal? Ha valaki NEM csak spekulációs céllal birtokol BTC-t… nos, akkor igen. Alapvető szemantikai hiba azt gondolni, hogy a bányász nodeok validálnak. A bányász nodeok CSAK confirmálnak és a peer-to-peer hálózati jelleg miatt semmi garancia nincs arra, hogy ha egy idegen nodehoz csatlakozol, akkor onnan valód tranzakciókat fogsz kapni. Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha egy SAJÁT nodeon validálsz minden tranzakciót.

A bányászok confirmálnak… de a validációt mindenkinek magának kell elvégeznie a saját full nodejával.

Mielőtt bárkinél is elgurulna a gyógyszer az olvasokkal kapcsán: A validálás természetesen nem azt jelenti, hogy TE kézzel fogsz átnézni minden tranzakciót. Csak annyit jelent, hogy egy olyan full nodeot használsz, aminek kapcsán TE magad gondoskodsz annak az integritásáról.A full node integritásvédelmét az adja, hogy csatlakozva a peer-to-peer hálózathoz szépen elkéri az összes blokkot, amiket tételesen ellenőriz, így nem csak rögzíti a blokkláncot, de validálja is annak minden blokkját.

Ezen a pontos sikerült is feltárnom a BigBlocker vs SmallBlocker álláspont egyik legfontosabb valós ellentétét: A Small Blockerek szuverén pénzügyi rendszer akarnak, ahol nem teljesül a fiat pénzek annyira gyűlölt “system of control” tulajdonsága. A Big Blockerek viszont szívesen feladják ezt a szuverenitást azért cserébe, hogy bármikor ihassanak egy kávét…

Hogy mi az a system of control? Ez a modern pénzügyi rendszer egyik legfontosabb befolyásoló tulajdonsága. A világ fizetőeszközei mindig is birtokoltak bizonyos szintű ‘system of control’ tulajdonságot, de ez különösen felerősödött amikor a US dollár lett az egyetemleges világpénz és gyakorlatilag elkezdtünk mindent ahhoz képest mérni. Ezen tulajdonságot különösen felerősítette Nixon döntése, mely szerint leválasztották az US dollár értékét a fizikai biztosítékról. A döntés egyrészről nagyon fontos volt, hiszen így a világhatalom a fizikai erőfitogtatás szintjéről a gazdasági erőfitogtatás szintjére emelkedett, másrészről viszont brutálisan felerősítette a fiat pénzeken keresztül gyakorolható kontrollt. Ha egy ország nem úgy viselkedik, ahogy a vele szemben álló nagyhatalom diktál, akkor elég némi gazdasági szankció és máris jöhet a jobb belátás lényegében fegyveres konfliktus nélkül is. A fiat pénzeken keresztül gyakorolható drasztikus külső kontroll lehetőségét írjuk le a “system of control” tulajdonsággal. Ennek ellenpólusa a pénzügyi szuverenitás, ahol az adott nemzet, állam vagy akár magánszemély közvetlen módon nem kontrollálható.

Ezen a ponton azt hiszem kicsit ki kéne fejteni, hogy mi köze az 1Mb block size-nak a pénzügyi szuverenitáshoz. Jelen pillanatban egy átlagos 1,5 Mb-os block teljes validálása és abban a saját tranzakciók kikeresése nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe egy átlagos szerveren. Ez egy gyengébb gép esetén (pl maradva a jó öreg raspberry pi-nél) sem lényegesen több. Egy tetszőleges RPC library használata esetén is a blokkok teljes validálása (mondjuk pythonból) bőven megvan 10 másodpercen belül. Ám minél komplexebb kódokat engedünk meg a blockchain szintjén annak az átfutási ideje annál inkább növekszik.

Nézzünk erre egy konkrét példát? Legyen az Ethereum… Aki hozzám hasonlóan rákényszerül arra, hogy saját Ethereum nodeot üzemeltessen mondjuk egy halom smartcontract folyamatos használata miatt (pl. token issuing), az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz syncben tartani ma már egy saját nodeot. Az, hogy a nodehoz SSD kell ma már alap, de hogy egy mai felső kategóriás notebookon nem tud folyamatosan syncben maradni a parity node az több mint bosszantó. A 14,5 másodperces block time és az átlagos 20-30kB-os blokkok feldolgozásába még egy nagyon komoly, csak erre fenntartott node esetén is be-be csúszik néhány 1 másodperc feletti blokk validálás:

geth output egy 2 magos Xeon E5-2686 (2.3GHz), 8Gb ramos és SSD-s szerveren

Tehát az Ethereum komplexitású blockchain esetén 10 percenként átlagosan 40 blokk keletkezik, amik átlagosan ~6000 tranzakciót tartalmaznak. Egy komolyabb szerveren csak a blokk validálása 10 percenként fél percig tart.

Ugyanez az én saját notebookomon (i5/3.1GHz, 16Gbram, SSD) már átlagosan 57 másodpercbe kerül. Ami blokkonként átlagosan már majdnem 1,5 másodperc. Mindez 14,5 másodperces átlagos block kibocsátási idővel… Nem csoda, hogy a gépem időről-időre lemarad. Ha csak 24 óráig nem fut a gépemen a parity (mert végső soron azért nem csak erre tartom…), akkor akár 1-2 óráig is eltarthat amíg behozza a gép a lemaradást.

Jól látható, hogy amikor emberek azon problémáznak, hogy pl az Ethereumot vajon miért nem skálázzák onchain… akkor bizony itt az a magyarázat, hogy erre nem nagyon van lehetőség.

Csak, hogy ne legyen annyira egyoldalú a postban a véleményem, így megkérdeztem a hazai közösség egyik tagját, aki nagy mennyiségben futtat különböző nodeokat üzleti célokra (Fusion Solutions), hogy mégis ma mi kell ahhoz, hogy valaki fenn tudjon tartani egy ethereum nodeot. A válasz pedig a következő volt:

Az SSD jó, bár nvme szintű lenne a jobb. közepes asztali CPU és 8Gb ram elengedhetetlen. Az energiatakarékos eszközök, mint pl Rasberry PI, tablet, notebook nem ajánlott. A nodeok futtatása nemsokára központi feladattá válik. Egy gyengébb gépen ha az ember le van maradva egy nappal, annak a szinkronizálása akár több órába is telhet. […] Ja és a hddt mindenki felejtse el. A hybrid megoldások sem jöhetnek szóba.

Na de térünk is vissza a Bitcoinra… Mit is szeretnének a Bitcoin Cash fan BigBlockerek:

  • 1GB-os, vagy akár terabyte méterű blokkokat, amikkel közel végtelenné növelhető  a másodpercenkénti tranzakció szám, mindehhez fenntartva a 1 satoshi méretű fee-t, sőt ha van már mód, akkor menjünk le subsatoshi szintre.
  • A jelenlegi 10 perces blocking time csökkentését 1 percre.
  • A jelenlegi erősen limitált opcode készletet feldúsítani számos számos komplexebb utasítással, ami fontos alapja lehet annak, hogy a Bitcoin Cash-en is lehessen olyan komplex smart contractokat futtatni, mint pl az Ethereumon.
  • Ha már egyszer near-infinite a blocksize és subsatoshi a fee, akkor pedig használjuk is ki ezt pl a memo.cash szintű szolgáltatásokkal, amikkel pl twittert lehet csinálni a blokkláncból.

A blokkok validálása idő és energia igényes feladat. Minél komplexebb a kód, minél több a tranzakció és minél gyorsabb a blocking time, annál több kell ezekből, amiket egyre inkább lehetetlen “otthoni” körülmények között megteremteni. Jól látszik ez az Ethereumnál is, ahol a fejlesztők nem mernek tovább onchain skálázni, helyette a sharding felé lépnek tovább.

A BigBlockerek szószólói azonban kvázi tudomást sem vesznek minderről. A Bitmain és a nChain egy perces blocking timeról és akár Terabyteos blokkokról álmodik… És kinek lesz ehhez erőforrása? Természetesen a Bitmainnek és az nChainnek. Ahogy a Bitmain az ASIC fejlesztésekkel szépen lassan kisajátította Satoshi álmát, mely szerint mindenki képes lesz a saját asztali gépvel blokkokat generálni és valódi játékelméleti verseny fog zajlani. A bányászat biznisz sikeres centralizálásával (1 db monopol gyártó) jogosan felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés? Ha már a Bitmain  és az – nChain partnere – a coingeeks birtokolja a hashing power nagy részét, akkor mégis miért ne ők birtokolhatnák (gyárthatnák és üzemeltethetnék) az összes olyan gépet is, ami képes elviselni azt a terhelést, amit a zárt ajtók mögött megálmodnak a BigBlocker promininsek?

Satoshi még 2008-ban ezt írta erről a trendről:

At first, most users would run network nodes, but as the network grows beyond a certain point, it would be left more and more to specialists with server farms of specialized hardware. A server farm would only need to have one node on the network and the rest of the LAN connects with that one node.

És majdnem napra pontosan 10 évvel később elmondhatjuk, hogy igaza lett: Tényleg arra tart a BigBlockerek hálózata, hogy eltűnjön a szuverenitás és eltűnjön a trustless a hálózatból. Ezeket pedig egy újabb pénzügyi nagyhatalom felé gyakorolt hamis bizalom váltja le. Csak ezúttal ezt a világhatalmat nem FED-nek, World Banknak vagy éppen jegybanknak nevezzük, hanem nChain-nek és Bitmainnek. (Akik ráadásul még össze is balhéztak a saját BigBlocker jövőképükön…)

Hogy miképpen működik a BigBlockerek jövőképe? Úgy, hogy mindenki használjon SPV walleteket, hiszen az SPV walletek is tudják validálni a saját tranzakciókat, igaz csak block headerből, ráadásul a legtöbb a saját full nodejára csatlakozik, nem is véletlenszerűen és semmilyen valós garanciád nincs arra, hogy az adott node tényleg azt a konszenzus ágat követi amit a legtöbben “Bitcoinnak” hisznek. Tavaly az év második felében már majdnem sikeresen lezajlott egy nagyon komoly SPV wallet támadás a hálózat ellen a SegWit2X kezdeményezés kapcsán, amit több tényező mellett az akadályozott meg, hogy közel egy év alatt jelentősen sikerült elterjeszteni a Bitcoin Core fejlesztőknek azt a szemléletet, hogy a full node az egyetlen komolyan vehető védelem a hardforkok ellen.

22-es csapda?

Röviden összefoglalva az eddigieket: A SmallBlocker megközelítés zsákutca, mert a blockméret limitálása erősen visszaveti az adaptációt és használhatatlanná teszi a networköt, míg a BigBlocker megközelítés tovább centralizálja a hálózatot annak erőforrás igénye szempontjából, amivel elveszítik az egyének a pénzügyi szuverenitásukat, amivel lényegében pont ugyanoda jutnak, ami elől elvileg menekülni akartak volna.

Tehát elmondható, hogy az egész crypto világ egy zsákutca? Elmondható, hogy Satoshi álma egy tévedés és végül “játszottunk egy jót?” Szó sincs erről. A Bitcoin mögött lényegében egy hatalmas fejlesztői bázis és egy még inkább komoly üzleti érdekkör tömörül, aminek egy része (Bitcoin Core devek főleg), hithűen próbálják megtalálni azt a középutat, ami megoldás lehet erre a 22-es csapdájára. Felismerve az onchain skálázás centralizálódó hatását – amit feltehetően (saját véleményem alapján) Satoshi is felismerhetett, amikor behúzta a kéziféket – inkább egyéb alternatívákat hoznak létre. Erre jó példa a napi szintű költések biztosítására egyre inkább alkalmas (bár még gyerekcipőben járó) lightning network. De ugyanúgy fontos mozaik a “Liquid network”, ami pont ellenkezőleg a “fizetőképes” nagyszereplők számára nyújt two-way pegged sidechain funkciót, amin keresztül pl az exchangek tudnak  egymás között néhány perc alatt Bitcoin cserélni oda-vissza. Mindezt fix monthly cost mellett. Mind a Liquid, mind a Lightning leválaszt egy-egy nagy terhelést a Bitcoin onchainről.

Hogy jó irány-e az, hogy a Blockstream kisajátítja a Liquiden keresztül a Bitcoin nagyvállalati forgalmát és saját üzletet épít rá? Egyértelműen nem, de az én szememben még mindig sokkal jobb mint az, hogy az nChain és a Bitmain az EGÉSZ blokkláncot ki akarja sajátítani azzal, hogy olyan feltételeket teremt, amiben hagyományos élő ember már képtelen saját full nodeot futtatni.

A Blockstream/BitcoinCore vízióban legalább megmarad a pénzügyi szuverenitás lehetősége és az, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mi a valid és mi nem az.

Lesz valaha 1Mb-nál nagyobb Bitcoin block?

Egyrészt már most is van, de ez ugye a SegWit trükközésnek köszönhető. Viszont, ha a base blockokat nézzük, akkor erre elvileg minden lehetőség megvan a Bitcoin blokkláncon is. Bár az elmúlt 9 hónap ezt sehol sem indokolja. A Bitcoin Core csapat nem a MA problémáira fókuszál, hanem a holnapra. Ez persze baromi aggasztó azoknak, pl tavaly évvégén belefutottak a hatalmas mining feekbe, ellenben jól látszik, hogy 9 hónappal később csak-csak kijönnek már azok a fejlesztések, amik akkor még csak “vaporware” álomnak tűntek. Ráadásul a SegWit tx-ek aránya is már karcolgatja a 50%-ot blokkonként.

Mindazonáltal bármennyire is ódzkodnak a CoreDev-ek; a blokkok méretének növelése hosszabb távon elengedhetetlen. Hiszen mind a Lightning Network, mind a Liquid Network esetében nagyon fontos, hogy az onchain tx-ek tervezhető módon kerüljenek bele a soron következő blokkba, ellenkező esetben az egész modell sérül. Ehhez viszont szükséges, hogy valóban indokolt esetben növelni lehessen a blokkok méretét.

Konklúzió?

Aki BigBlocker az a MA problémájával foglakozik és azt nyers erővel akarja megoldani figyelmen kívül hagyva, hogy ennek milyen hosszútávú veszélyei vannak. Fontosabb az, hogy ma meg lehessen venni a kávét Bitcoinból, mint az, hogy 15-30 év múlva ennek oltárán már csak 20-30 full node lesz a világon, amik ugyanúgy 3-4 szereplő kezében lesznek, ahogy most a bányászat is lényegében ugyanennyi szereplő kezében összpontosul. Viszont lássuk be azt is, hogy az erősen centralizált bányászat kevésbé jelent komoly veszélyt, hiszen a bányászok incentívája sokkal inkább indokolj a tisztességet magatartást, mivel számukra ez a kifizetődőbb, ráadásul egy esetlegesen átengedett double-spending vagy inflation szinte azonnal kiderül a független full nodeok validálása során. Ezzel szemben ha valóban ‘halandó ember’ számára már képtelenség lesz full nodeot futtatni, akkor lényegében megszűnik a decentralizált blockchain értelme: a decentralizáció és a független validálás. A BigBlockerek a mai hálózatot egy végleges valaminek tekintik, amin már nem kell fejleszteni, elég azt skálázni. Jó az úgy ahogy van…

A SmallBlockerek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a MA problémáit és görcsösen ragaszkodnak a szuverenitáshoz valamint ahhoz, hogy előbb legyen kész a jövő problémáira reflektáló technológia, majd utána nyúljunk esetleg a skálázáshoz. A decentralizáció jegyében meghozzák azokat a kompromisszumokat, hogy a gyors tranzakciókat layer2-re kell terelni, az üzleti hasznosítást pedig sidechainekbe. A SmallBlockerek a mai hálózatot egy bétának tekintik, ami egyfajta spekulatív játékszer, de látják azt a távoli jövőt, ahol ez valóban egy komoly pénzügyi rendszer lehet, amihez azonban még nagyon sok fejlesztés szükséges.

Ez a két út áll a Bitcoin és annak közössége előtt…