A FED véleménye a Bitcoinról

Érdekes és több szempontból is szokatlan részletességgel nyilatkozatt a FED a Bitcoin téma kapcsán a “Liberty Street Economics” hasábjain. A cikk címe: “A Bitcoin nem egy újfajta pénz!

A cikk egészében azzal a témával foglalkozik, hogy cáfolja az újabban egyre többször előkerülő felvetést, mely szerint a “Bitcoin az új pénz”.

Hosszan lehetne szétszedni a cikket és elemenként kivesézni annak minden gondolatát, de alapvetően a cikk célja szempontjából nem biztos, hogy ez lenne a célravezető. Aki fabatkát is konyít a Bitcoinhoz, az úgyis tudja, hogy a cikk megközelítése milyen logikai hibákon alapszik. Hogy csak egy konkrétumot hozzak elő: A cikk definiálja, hogy a “pénz”-nek három típusa létezik: fiat pénz, mögöttes eszközre kibocsátott pénz, mögöttes követelésre kibocsátott pénz. A cikk annak a lehetőségét is kizárja, hogy a Bitcoin esetleg ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be annak jellemzői miatt… hiszen ez a lehetőség nyilvánvalóan megcáfolná a cikk címét éppen ezért egy ügyes mozdulattal besorolták a Bitcoint a “fiat money” kategóriába, lévénhogy szerintük ez a kalap illik rá.

Ha eltekintünk egyébként a megközelítés blődségétől, akkor ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mi is az a fiat money, hiszen én is gyakran használom ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy ez minden olvasó számára ismert kifejezés. Fiat pénznek nevezzük azt az eszközt, aminek kibocsátója nem biztosít semmilyen beváltási/átváltási lehetőséget (innen a fiat szó) az adott pénz mögöttes értékéhez. (mert hogy gyakorlatilag nincs annak mögöttes értéke). Gyakorlatilag egy olyan fizetőeszköz ami definíciója szerint semmilyen mögöttes értékkel nem rendelkezik, annak értékét kizárólagosan a kereslet/kínálat aránya határozza meg.

Mindennél is érdekesebb az alábbi közölt táblázat a cikkből:

A táblázat a fent felsorolt a FED szerint kizárólagosan létező pénzkategóriákat párosítja össze az adott eszköz manifesztációjával, úgy mint: fizikailag megjelenő eszköz, köztes bizalmi szereplő által kiadott elektronikus pénz, illetve a köztes bizalmi szereplő nélküli elektronikus pénz.

A táblázat utolsó sora több érdekességet is rejt:

  • Egyrészt a Bitcoin az fiat money… oké erre kicsit később még visszatérek.
  • Viszont a tether és hasonló stablecoinok már a “mögöttes eszközre kibocsátott pénz” kategóriába esnek, ami azért fura, mert ugye ezek mögött dollár áll jellemzően, ami meg fiat pénz, mitől lesz hírtelen mögöttes eszköz ami fiat money? Ezen logika alapján… követve a FED érvelését, ugyan a Bitcoin szerintük fiat money, de vesszük a WBTC-t (Ethereumon kibocsátott bitcoin token), akkor már egy másik kategória, mert amögött van valódi fedezet… Tetszik érteni?
  • Az utolsó kategóriába bedobták az összes ICO tokent, hiszen ugye azok mögött követelés állhat.

Laza mozdulattal lépjünk túl azon a tényen, hogy egyébként a harmadik kategóriába inkább lehetne sorolni a stablecoinokat.

A leírtak alapján a Bitcoin kategóriájáról… ami ugye fiat pénz… ezt kell tudnunk a FED szerint: Alapvetően minden fiat pénz lényegében semmit sem ér, mivel azok mögött csak a puszta hit áll azzal kapcsolatban, hogy az ér valamit. Erre a kategóriára jó példák a valuták. A papír, amire húsz dollár van nyomtatva, szinte semmit sem ér. De mégis lehet ebből vásárolni egy kávét, mivel a barista elfogadja ezt abban a hitben, hogy később ő is tud ebből vásárolni valamit hasonló értékben. De persze a központi bankok által kibocsátott fiat pénzek TELJESEN más témák, hiszen azok TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. Sok fiat pénz létezik ami nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jelleggel és a Bitcoin is csak egy példa erre.

Nos ennyi… Ezen érvelés alapján lett a Bitcoin egy újabb fiat pénz. Azok az apróságok, mint hogy az előállítása ütemezett, a darabszáma korlátos, illetve az előállításához brutális mennyiségű energiára van szükség, ami indirekt módon hatást gyakorol annak árára (jófajta Marxista elvek mentén…) és még számtalan más szempont… ezek mind nem relevánsak a FED szerint.

A cikk zárásképpen tisztázza, hogy a Bitcoin márpedig nem új pénz, hanem… most tessék megkapaszkodni… új csereeszköz mechanizmussal rendelkező pénz. Ezzel utalva arra, hogy a Bitcoin és egyéb kriptopénzek nem központi entitások által kibocsátottak.

A FED megközelítésével egy apró probléma van: Alap tézisként kezelik, hogy a pénznek csak három kategóriája létezhet, majd erre alapozva állapítják meg, hogy a Bitcoin nem lehet új pénz; hiszen ehhez szükség lenne egy újabb kategóriára.

Hogy miért pont ma született meg ez a cikk? Ez persze lehet véletlen is, de mindenesetre fura az áthallás, hogy most látott napvilágot John Bolton botránykönyvének néhány tartalma, melyek között kiemelten hozta le igen sok orgánum Trump viszonyát a Bitcoin kapcsán. A könyvben Bolton megemlít egy egyeztetést Trump és Steve Mnuchin (pénzügyminiszter) között, ahol Trump egyértelműen utasította még 2018 májusában Mnuchint, hogy minden eszközzel tegyenek keresztbe a Bitcoin térnyerésének.

Elkészült a hazai kripto szolgáltatók típusszabályzata

Korábban már említettem (ebben a cikkben), hogy hazánkban is életbe lépett a EU 5 AML irányelv, ami itthon a Pmt.-be került átvezetésre és az ügyfélazonosítás, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések témakörrel foglalkozik. Mindez azért fontos, mert így a Pmt. definiál két olyan új területet, ami érinti a kriptopénz alapú vállalkozásokat is. Ezek:

  • virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó,
  • letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.

Ezen vállalkozásoknak már teljesíteniük kellett a kijelölt személy regisztrációját; aki ezt esetleg nem tett még meg, az ezt a VPOP_KSZ17 v. 1.5. űrlapon tudja megtenni. (-link-)

Nemrégiben végre megjelent a típusszabályzat is, amit figyelembe véve mindenkinek el kell készítenie a saját belső ügyfélazonosítási és pénzmosás illetve terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó szabályzatát.

A típusszabályzat a virtuális és törvényes fizetőeszközök kapcsán ezen a linken érhető el.

Mindettől függetlenül néhány fontos észrevétel a szabályzat alapján, amit érdemes mindenkinek észben tartania, függetlenül attól, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújt avagy használ.

Igen régóta mizéria a Pmt kapcsán az “anyja születési neve” rögzítése, hiszen ez bár Mo-n kötelező, de az országhatárokon túl nyújtott szolgáltatások esetén igen ferde szemmel néznek a szolgáltatóra, ha ilyen adatot kér ügyfelétől. Ennek kapcsán a következő értelmező kitétel kerül a típusszabályzatba:

Folytatás…

Felezési nap

Tegnapi napon (és ma hajnalban is… illetve várhatóan akár ma/holnap is), a mágikus internet pénz és kis barátai is elszenvedték az elmúlt majd három év legbrutálisabb árfolyam zuhanását. A Bitcoin egy személyben zuhant alig 24 óra alatt ~8000 dollárról egészen 4000 dolláros darabárig és próbálkozik most éppen kapaszkodni (kevés sikerrel) az 5000 dolláros támaszba.

Ezúttal azonban a hatalmas korrekció nem csak a kriptopénzek saját mikrouniverzumában történt, hanem melléktermékként a globális piacok teljes összeomlásával. Éppen most a VIX index már 80 pont körül tart, amire a 2008-as válság óta nem volt példa. (VIX: Chicagói börze volatilitás indexe, ami lényegében egyfajta félelem/pánik indexként használatos). A nagyobb tőzsdei indexek pedig gyakorlatilag 3 éves eredményüket nullázták le néhány hét leforgása alatt. Csak példaképpen az S&P500 index potom 30%-ot bukott február 10 óta.

A pánik kapcsán felvetődik a kérdés, hogy akkor a Bitcoin mennyire is hedging eszköz és mennyire ‘safe heaven’. Pragmatikusan az elmúlt napok alapján akár le is lehetne vonni, hogy semennyire, hiszen tökéletesen haladtak együtt az árfolyamok. Ám, ha valóban almát almával akarnánk összehasonlítani, akkor valójában a korreláció csak látszólagos.

Ha valamit bebizonyított a Bitcoin most az a következő: valójában létezhet olyan, hogy szabad piac, ami képes önszabályozón működni külső beavatkozás és felsőbb kontroll nélkül. A tradicionális tőzsdéken az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt 24 órában számos olyan intézkedés történt, ami alapjaiban teszi azokat alkalmatlanná a saját funkciójuk ellátására.

Gondolok itt a FED és egyéb jegybanki tőkeinjekciókra és persze a “csillapító” tőzsde szünetekre és felfüggesztésekre. Hogy mennyire groteszk az a valóság, amiben élnek a tradicionális piacok, arra hadd mutassak egy fals példát:

“Satoshi Nakamotó felfedve kilétét a hatalmas pánik hatására úgy döntött, hogy módosítja a Bitcoin konszenzus mechanizmusát és további 200 millió bitcoint premineolt a meglévő cirka 18 millió felett. Az intézkedésre a piacok pozitívan reagáltak és az altcoinok árfolyama újabb emelkedő trendvonalra lépett”

Ugye mennyire nonszensz és életidegen ez a példa? Pedig ha Satoshi helyére a FED-ez rakjuk, a bitcoin helyére a dollárt és az altcoinok helyére az S&P500 indexet… nos akkor tegnap pontosan ez történt.

A Bitcoin indulása óta az első olyan esetről beszélünk, amikor VALÓBAN tőzsdei pánikhelyzet vette kezdetét és VALÓBAN jelentős korrekciók történtek a tradicionális piacokon. Az elmúlt években neves közgazdászok és spekulánsok ezrei nyilatkozták le, hogy a Bitcoin egy ilyen sztesszhelyzetben össze fog omolni és az értéke nullára redukálódik, hiszen nem rendelkezik azokkal a felügyeleti kontrollokkal, ami megmenthetné ettől egy pánikhangulatban.

Ha egy pillanatra elvonatkoztatnunk az árfolyamok alakulásától, akkor egy dolog biztosan kijelenthető: A Bitcoin bebizonyította (egyelőre kicsiben), hogy tőzsde felügyeleti intervenciók és jegybanki intézkedések nélkül is tud működni egy szabad és független piac.

Miközben a felügyeleti kontrollt gyakorló (egyáltalán nem független) intézményi háttér egyre inkább fogy ki a lehetőségekből és eszközökből… nos aközben a Bitcoin bizonyította, hogy egészséges piaci körülmények között valójában NINCS is szükség ezekre az eszközökre. Érdemes lehet ezen elgondolkodni miközben mindenki az önkéntes házi karanténjában próbálja átvészelni a következő hetek megpróbáltatásait.

Gondolatébresztő

Itt a blog hasábjain már számtalan alkalommal futottam neki annak a gondolatnak, hogy vajon “miért is jó a Bitcoin?”. Ez önmagában egy végtelenségig lebutított kérdés, amire nyilván nem létezik jó válasz.

Sok-sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy olyan szinten átlássam a Bitcoin technológiáját, konszenzusvezérelt működését illetve social hatását az emberekre és a gazdaságra, hogy igazán tudjak erre a kérdésre válaszolni.

Pontosítok: legyen erre a kérdésre egy jó válaszom…

A Bitcoin azért jó, mert aki kitalálta (Satoshi Nakamoto álnéven) az minden bizonnyal egy egyszerű szempontot tartott szem előtt:

“Hogyan lehetne egy olyan autonóm pénzügyi rendszert létrehozni, amit az emberek nem tudnak elrontani”

Ezen a ponton értelmét is veszti az, hogy elkezdjük kategorizálgatni a Bitcoint… Nem az a fontos, hogy ez most pénz-e, sem az hogy ez vajon értéktároló (Store of Value) eszköz-e… semmi ilyesmi. A Bitcoin egyetlen kategóriája – kicsit sem nagyzolva – az: “unstoppable force”, azaz megállíthatatlan erő. Tekintsünk el attól a ténytől, hogy ez a kifejezés valójában egy paradoxon.

Banksy and Bitcoin - rethought

A körülöttünk létező világ az állandóság illúzióját próbálja elhitetni velünk. Ez nyilvánvalóan evolúciós maradvány, hiszen az emberiség fejlődése exponenciálisan gyorsul, ami logikusan annyit tesz, hogy “régebben minden sokkal lassabb volt“.

Ennek talán a legfontosabb hatása az volt, hogy a 1900-as évek előtt egy családban akár két-három generáció is le tudta úgy élni az életét, hogy az apák által a gyermekeikre hagyott tudás és élettapasztalat szinte annak teljes életére elég is volt. Lássuk be… ez ma már nem így van…. #okboomer?

Folytatás…

Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

Happy Birthday ​Bitcoin!

Újra eljött ez a nap (márhogy tegnap, csak valami technikai gikszer miatt nem került ki ez a post végül…). Pont a mai napon (márhogy tegnap), immáron 11 éve (+1 napja) került kiadásra a Times méltán híres száma, ami inspirálta Satoshi Nakamotot, hogy eme szép téli (tegnapi) napot válassza a Bitcoin genezis blokkjának kiadására.

Az elmúlt két évben ezt a napot kisebb oknyomozással töltöttem, ahol alaposan összeszedtem és kiveséztem eme naphoz kapcsolódó minden fontosabb információmorzsát és azok lehetséges mögöttes tudásanyagát.

A legutóbbi ilyen jellegű cikkem megjelenése óta érdemi információ nem látott – a téma kapcsán – napvilágot, így csak összegezve: Satoshi továbbra is pihen (ha még él egyáltalán), az önjelölt faketoshik száma továbbra is exponenciálisan növekszik évről-éve, 2019 december végével sem semmisült meg a bitcoin és továbbra is érintettlen a Satoshi által kibányászott közel 1 millió bitcoin; annak ellenére is, hogy a google szerintem már elértük a quantum fölényt.

A Bitcoin (mint blockchain) továbbra is censorship resistant, illetve immutable… és így tovább. Szóval önismétlés helyett, inkább berakom az előző két év eme témával foglalkozó cikkeit, jó olvasást azoknak, akik esetleg lemaradtam volna ezekről.

Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.

Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

Folytatás…

Gondolatkosár az ünnepekre

Ahogy beköszönt az év vége, úgy lassul le az élet és hangolódik mindenki az ünnepekre. Az ünnepi asztalnál persze előkerülnek azok a beszélgetések, amikre valahogy egész évben nem jutott idő.

Ha az asztaltársaságnak akár csak egy tagja is rá van kattanva a Bitcoinra vagy bármilyen egyéb denetralizált(-nak látszó) hóka-mókára… Nos ott igen nagy az esélye, hogy a menü mellé ez a téma fogja szolgáltatni az intellektuális főfogást.

Ha így alakul, akkor bizony időszerű lehet elővenni és peporolni újra azt a mantrát, amit bizony nem lehet elégszer elismételni:

  • A Bitcoin NEM befektetés és nem megtakarítás. Aki azt csak az árfolyam miatt veszi, az legyen tisztában azzal, hogy kizárólagosan spekulál.
  • A Bitcoin bármilyen jövőbeli árfolyam becslése mögött bármennyire is álljon fantasztikusan hihető elemzés (pl. Stock-to-Flow, stb.) az valójában csak a szerző elképzeléseit, illetve vágyait reprezentálja, nem pedig a valóban prognosztizálható jövőt.
  • Ha egyszer valaki sikeresen jelezte például a Bitcoin árfolyamának a jövőbeli értékét; az NEM azt jelenti, hogy innentől ismeri a jövőt; hanem azt, hogy lehívta Fortunánál az “egyszer bemákoltam” kártyát…
  • Bár az árfolyam bizonyos trendek alapján rövid távon akár meg is becsülhetők, de az ilyen jóslatok nem a twitterről, nem a fizetős trading groupokból és sajnos egyre inkább nem a tradingview top rated celebektől származnak.
  • A Bitcoin piaci szerep jelenleg annyira csekély, hogy a nagy gazdasági szereplők számára könnyedén manipulálható annak árfolyama. Így gyakorlatilag felesleges arra apellálni, hogy bizonyos események (pl. reward felezés vagy adott régióban történő betiltás vagy éppen engedélyezés), az árfolyamot merre fogják mozgatni. Ha egy rendszer fundamentálisan könnyen elemezhető, akkor megfelelő anyagi háttérrel könnyedén lehet ennek akár az ellenkezőjére is spekulálni.
  • Az, hogy a Bitcoin árfolyama idén 200%-ot növekedett a legalacsonyabb árszinthez képest, sőt 400%-on is volt, az nem azt jelenti, hogy egy évvel korábban nem zuhant be az árfolyama az ötödére.
  • Az, hogy az elmúlt 10 évben a Bitcoin volt a legnagyobb hozamot termelő befektési forma az nyilvánvalóan csak azt jelenti, hogy a következő 10 évben tuti nem lesz az. Lásd fentebb a Fortunás részt.
  • A Bitcoin árfolyama őrünten volatilis. Az, hogy az elmúlt években ez a volatilitás statisztikai szempontból csökkent az egyrészt nem jelenti azt, hogy törvényszerűen tovább fog csökkenni, ahogy azt sem, hogy ezen statisztika megközelítések bármennyire is mérvadó kellene, hogy legyen.
  • A Bitcoin számtalan valós fundamentális értékkel bír, melyek közül igen sokat itt a blogon is bemutattam az elmúlt években (több, kevesebb sikerrel). Éppen ezért, ha a tuti tipped adó ismerősöd ezek közül egyet sem tud felhozni a tippjei kapcsán, akkor kezeld a dolgot a helyén: puszta spekuláció és a vágyainak a verbális manifesztációja.

És a legfontosabb: ha nem érted az alábbi poént, akkor távolról kerüld el a kripto piacokat. Ez biztosan nem neked való:

Békés – árfolyam ingadozások okozta pánikolásoktól mentes – Karácsonyt minden Variance blog olvasónak!

Honnan tudjuk, hogy mennyi Bitcoin node létezik?

Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.

Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.

Folytatás…

Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!