Mélyponton a crypto világ…

Ha csak az elmúlt napok történéseit akarnám összeszedni, akkor is bőségesen volna miből mazsolázni: sorra dumpolják le vagyonukat az egykoron nagyreményű ICOk, az ebből fakadó Ethereum árfolyam zuhanás és a minig reward harmadolás (3ETH->2ETH) hatására a világ igen nagy részén vesztette el profitabilitását a bányászat (nincs ez másként a többi crypto esetén se…). Mindezek hatására az Ethereum hálózat hashpowere szinte pillanatok alatt zuhant a márciusi pontra és valószínű, hogy ez még koránt sem a legrosszabb állapot.

Időszerű-e már temetni a dolgokat? Pezsgőt bonthatnak a cryptoszkeptikusok, hiszen igazolást nyert, hogy egyszer volt budán kutyavásár? Ezt a cikket eme kérdések megválaszolásának kívánom szentelni.

Jómagam immáron majd öt éve kavarodtam bele a kriptopénzek különös és legfőképpen hektikus világába. Aki a blogot régebb óta követi egy dolgot pontosan tudhat: Mindig is Bitcoin maximalista voltam. Szinte alig-alig írtam a blogon altcoinokról, még akkor is, amikor mindenki Cardano vagy éppen Tron mániában élt. Nyilván emögött nincs semmilyen profétisztikus vízió. Egyszerűen az összes altcoint technológiai workaroundnak tartom, amik nem azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy újat alkossanak (mint ahogy azt tette a Bitcoin), hanem mindösszesen csak azt, hogy jobbak legyenek mint a Bitcoin. Ha egy zavarodott hasonlattal akarnél élni, akkor ez olyan, mintha pl.: Anglia kibocsátana egy “GB-USD” nevű pénzt, amire annyit mondana, hogy ez az új USD, és mondjuk felsorolna egy-két érdekes feature-t. Talán erre a hasonlatra legjobban a Bitcoin Cash és egyéb Bitcoin klónok esete az igazak, amelyek már nagyon jobbak sem akartak lenni, mindösszesen megelégedtek a “mi vagyunk az igazibb Bitcoinok” frázissal. Ebből a ‘futottak még’ kategóriából alig néhány cryptopénz tudott csak kiemelkedni. Gondolok itt pl az Ethereumra vagy éppen a privacy coinok közül a Monerora, avagy a ZCashre. Így utólagosan(?) persze adott a kérdés, hogy megérdemelték-e pont ezek a kiemelkedést.

Az altcoinok szárnyalása és elbukása nem első alkalommal következik be a crypto világ rövidke történelme alatt. 2014-ben közvetlenül az előző nagy Bitcoin lufi után alig negyed év alatt 92%-ról 76%-ra zuhant a Bitcoin piaci dominanciája, amikor megszületett a Ripple és mindenki azt kiáltotta ki az új Bitcoinnak. A következő nagy kanyar 2015-ben következett be, amikorra újra visszaküzdötte magát a Bitcoin 92%-ra, majd onnan negyed év alatt újra 75%-ig zuhant, ezúttal az éppen akkor szénnél hypeolt Ethereum és a theDAO okán, amit követően elindult a “nagy altcoin korszak“… Biztosra merem venni, hogy ez az időszak fontos gazdaságtörténelmi pont lesz, amit egykoron majd a dotcom lufi szerencsevadász IPOjaihoz fogunk hasonlítani.

Miről szólt a 2016-2017-es időszak: “Vacak és rossz a Bitcoin… le kell cserélni…” és jöttek is sorra a kompetítorok, amik gyorsabbak, titkosabbak, okosabbak voltak. Az eredmény pedig a Bitcoin piaci dominanciájának mélypontja lett: 32%. Persze a sokak által vizionált flippening még ekkor sem érkezett el.

Hosszan elemezhetném, hogy szerintem miért nem történt flippening, de ez a cikk most nem erről szól. Sokkal inkább arról, hogy hol is tartunk most és – szerintem – milyen jövő várható. Június 24-én szavaztattam meg az olvasókkal, hogy vajon hol is tartunk a Wall Street cheat sheet szerinti pszichológiai piaci ciklusokban. A legtöbb szavazat, akkor a tagadás fázisra érkezett. Bár nem kizárt, hogy a kérdést az adott válaszok miatt sokan félre értelmezték, azonban elnézve a chartokat két érdekességre lehet felfigyelni:

  • Június 24 volt a jelenlegi Bitcoin krízis egyik mélypontja. Az akkor elért támaszt egyelőre nem tudta áttörni – lefelé – újra az árfolyam.
  • Ugyanez a támasz azonban szinte azonnal megdőlt az összes altcoinnál. Azóta is folyamatos tőkekivonás zajlik az altokból, aminek látványos része táplálódik vissza a Bitcoinba.

Idén a Bitcoin majdhogynem megduplázta a piaci dominanciáját. Hogy tudott ez úgy megtörténni, hogy mindeközben a Bitcoin árfolyama továbbra is a 6000-7000-es sávban oldalazgat? Természetesen úgy, hogy alig fél év alatt közel 200 milliárd dollár tűnt el az altokból. A február végén még közel 300 milliárd dollárnyi összegzett altcoin portfolió mára 86 milliárdra zsugorodott.

Mint Bitcoin maximalista, mindezt én így látom: a Bitcoin tovább menetel a maga útján, továbbra is hiszem, hogy egy alulról épülő csendes pénzügyi forradalomnak vagyunk a szemtanúi, mely forradalomban mindig is lesznek fellángolások. Az elmúlt bő két év az altcoinok által generált lufiról szólt, ami méretesre fújta persze a Bitcoint is. Amikor egyes ígéretesnek kikiáltott altokban akár 1000x érték áramlik be a vak reményért cserébe, akkor ne csodálkozzunk, hogyha a valódi értéket tartalmazó Bitcoinba is bőven jut abból a bizonyos levegőből. Hogy van-e valódi érték a Bitcoinban? Azoknak, akik naponta használják és akiknek napi szinten ennek a léte ad munkát, azok számára biztosan van.

Persze úgy a korrekt, ha egy picit beszélek a jövőképről is. Ehhez azonban fel kell tenni néhány nagyon fontos kérdést:

Miért nem volt képes egyetlen altcoin sem túlszárnyalni a Bitcoint? Lesz-e valaha olyan altcoin, ami képes lesz erre?

A Bitcoin nem csak egy pénz és nem csak egy technológia. A Bitcoin valójában egy ideológia, egy alternatív pénzügyi rendszer víziója. Akinek a kriptopénzek csak annyit jelentenek, hogy “megveszem, mert majd felmegy az ára“…  annak ebből vajmi kevés jöhet át. Számukra a Bitcoin a buta kriptopénz, ami lassú és drága a mining feeje… uhh, de sokszor megkaptam ezt itt a blogon. Azonban néha (… nagyon sokszor) a kevesebb többet ér. Jól látható ez most pont az Ethereum kapcsán. Az Ether hátán felnövekvő ICO-k, most hálátlan kölyökként dumpolják az ERC20 hordozórétegét a 200 dolláros árfolyam alá, ahonnan lássuk be… a két számjegyű árfolyam sem tűnik már annyira irreálisnak…

Szóval jövőkép… Bitcoin maximalistaként továbbra is hiszem, hogy rossz lóra tesz, aki a Bitcoin ellen fogad. A Bitcoin árfolyama újra a tavalyi évben oly sokszor emlegetett “eredeti növekedési csatornában” található. Szóval megérkeztünk újra abba a sávba, ahol lennie kellene az árfolyamnak, ha nincs az altcoin éra és nincs a lufi. Ez persze nem azt jelenti, hogy innen már nincs lefelé. Továbbra is hiszem, hogy a Bitcoinnak is kijár újra a 80+%-os korrekció. Épp úgy, ahogy kijárt 2011-ben és 2014-ben is. Ez pedig vizionálja a 3000-4000 US$ közötti bottom-line-t. Persze én lennék a legboldogabb, ha ez a predikcióm (sem) jönne be…

Meglátásom szerint a Bitcoin még hosszú időre az életünk szerves része marad… sőt egyre fontosabb szerepet fog betölteni.

Most jelenleg aktívan folyik a technológia fejlesztése. Januárban még boldogan blogoltam a Lightning Networkről, amire azóta sajnos nem sok időm jutott, de fontos, hogy a mainneten azóta már 115 BTC-nyi csatorna van nyitva és folyamatosan terelődik oda át a mikrotranzakciós forgalom egyre jelentősebb része. Amit biztosan vélelmezek:

  • A Bitcoin, annak minden hátrányával együtt… továbbra is az ‘értékek internetének’ alapvető infrastruktúrája lesz.
  • Ahogy a legutóbbi bear market időszakban, így az elkövetkező hónapokban és években is azok a szolgáltatások lesznek igazán nagy durranások, amik a Bitcoinra építkeznek és arra alapozva hoznak létre újabb és könnyebben elérhető szolgáltatásokat.
  • A mainstream adaptáció legnagyobb akadálya továbbra is az, hogy infrastruktúrát akarunk építeni, szolgáltatások helyett. Holott a kettőnek folyamatosan kellene együtt épülnie.

Végtelen mennyiségű bitcoinról álmodott Satoshi?

Bár ma már szinte mindenki tudja, hogy soha nem lehet több bitcoin mint 21 millió (egészen pontosan annál egy picit kevesebb…), de ha valaki rászánja az időt, akkor azt fogja látni, hogy ezen limitáció sehol nem található meg sem a whitepaperben, sem a Satoshi által publikált első bitcoin core kódbázisokban. Ezt a véges számú limitációt (finite monetary supply) csak 2014-ben implementálták, Pieter Wuille BIP-0042-es beterjesztése nyomán.

Persze ez nem jelenti azt, hogy Satoshi tényleg végtelen mennyiségű bitcoint szeretett volna látni, ellenben egy igen vicces teóriával indokolta az eredeti kódot. A kód lényegében azt tartalmazta, hogy – a jelenlegi metódusnak megfelelően – 210.000 blokkonként (4 évente) feleződik a reward, onnantól 32 ciklusig nem feleződik (hiszen 0 satnak a fele is nulla). Ám a második 32-es ciklus után újra indul a ciklus, így 64 ciklussal (tehát 64×4=256 év) a genezis blokk után újra 50 BTC lenne a block reward. Ezen sajátosság abból fakad, hogy a block jutalom felezést Satoshi nem egy fix feltétellel kezelte, hanem egy 64 bites int érték shiftelésével, ami bizony 64 shiftnél túlcsordul a referencia C++ implementáció esetén.

Satoshi ezt a sajátosságot (ami a legvalószínűbb, hogy simán csak egy binary shift bug volt, amit nem gondolt végig eredendően…) azzal indokolta, hogy a Bitcoin tervezésekor a természeti kincsek jellemzőire próbált építeni, ahol pl teljesen logikus, hogy miután kimerült egy komolyabb forrás, akkor az emberek újabb lehetséges források felkutatásába kezdenek. Azaz, ha a végtelenségig kiszipolyoztunk egy aranybányát, akkor jelentős idővel később csak találunk egy újabbat. Ennek megfelelően 1024 évente négy egyenrangú szimbolikus “aranybányát” tártak volna a Bitcoin bányászok.

Tehát ha maradt volna az eredeti kódbázis, akkor mindösszesen már csak ~240 éves kellett volna várnunk arra, hogy újra 50 BTC legyen egy kibányászott block jutalma…

#WBSFrankfurt – first impression

Éppen Frankfurtban vagyok a World Blockchain Summiton. Amellett, hogy persze az Inlock kapcsán érkeztem, azért nem feledkezem meg a kriptoblogger mivoltomról sem. Bár maga a konferencia jellegéből fakadóan is a blochchainről kellene, hogy szóljon, de mindettől függetlenül mindegyik második kiállító ICOkhoz kapcsolódó szolgáltatásokat reklámoz és minden második konf speech is vastagon a cryptokról szól.

A konferecia számomra talán legérdekesebb újdonsága, hogy két nagyobb platform provider is megjelent, akik utilty tokenen keresztül adnak szolgáltatást security token kibocsátásra. Mint számomra kiderült Svájc után már Litvániában is engedélyezett a Security Token kibocsátás. Utóbbinál ráadásul az adózás is teljesen ICO friendly. Az ICO célú security token kibocsátások első körös kibocsátása teljesen adómentes (hasonlóan az Észt példához a utility tokenek esetén). A token tradingre pedig 15%-os adót számol fel adórezidens esetén. Szintén hasonlóan az Észt példához, a Litván Security Token issuing esetén is szükséges céget alapítani Litvániában. Ezen lehetőséges megnyílása egy nagyon újszerű piaci rést fog betömni, ahol KKV jellegű céges security token kibocsátással lesznek képesek finanszírozni a működésüket, amiért cserébe profit vagy bevétel alapú osztalékot tudnak osztani valós tulajdonrész kiadás nélkül. Gombamód várható a közeljövőben az ilyen jellegű ICO-k indulása.

Ennél is sokkal érdemesebb tény Nick Ayton szereplése a konferencián:

Emberünk egyfajta legenda a szakmában, aki kifejezetten azzal szerzett hírnevet, hogy miközben egyik oldalról rengeteg sikeres crypto és blockchain üzletet hozott össze, addig másik oldalon napi szinten temeti a bankrendszert. Amit itt az előadásában kapott az XRP (Ripple) és a “boardban ülő sátán ügynöke” (Bernanke), azt keresve se lehetett volna ennél szélsőségesebben megfogalmazni. Az úriemberhez képest John McAfee egy ártatlan bárány.

Kirakott egy olyan slideot, amit annyira clickbait gyanús, hogy inkább csak a továbbra rakom ki… 🙂

Folytatás…

Közönségszavazás – hol tartunk most…

Az előző post kommentjeiben némi különvélemény alakult ki arról, hogy vajon hol is tartunk a crypto marketciklus témában, ezért gondoltam célszerű lenne megkérdezni erről az olvasók véleményét. Bár a nyári uborkaszezon és az amúgy is lappangó érdeklődés miatt közel sem lehet reprezentatív a felmérés, de nekem hasznos lehet a későbbi postok témája és időzítése kapcsán.

A szavazásba a wall street cheat sheet “aggodalom” fázisát követő szakaszokat raktam csak be, hiszen logikusan legalább itt kell már tartanunk. Én személy szerint ezzel elmondhatom magamról, hogy legalább egy teljes ciklust végig éltem a Bitcoin mellett. 2013 év végén nyitottam a kriptopénzek irányába és 2014 év eleje óta számítom magam hívőnek. Vicces módon pont az előző lufi leeresztő fázisában csatlakoztam, amikor éppen 600 dolláros árfolyamokkal  az akkori “aggodalmi” (Anxiety)  fázisban tartottunk. Kicsit későbbről még egy blogbejegyzésem is van, ami pont az akkori kapitulációs időszakban készült. Én azt követően gyakorlatilag végig csináltam a teljes ciklust… Így ma már ‘veteránként’ teljes másként látom a mindezt, ezért is fontos, hogy lássam, hogy az olvasók nagy része miként vélekedik a jelenlegi helyzetről.

Lássuk Ti mit gondoltok, hol is tartunk akkor most pontosan: (A cheat sheethez klikk a fentebbi képre a nagyobb méretért)

Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂

Adatvizualizáció a kriptopiaci hatások elemzéséhez

Újabb roppantul izgalmas időszak kellős közepén vagyunk. A kriptovilág referenciamutatójaként aposztrofált Bitcoin árfolyama immáron harmadik alkalommal nézette le a 6000 US$-os árfolyamra, mely szintről egyelőre igen enerváltan próbál újra elpattanni. Jelen pillanatban minden mutatószám inkább további korrekciókat sugall mintsem látványos kitörést. Persze – ahogy szokás mondani – vihar előtt a legnagyobb a csend.

Aki – bármilyen üzletág kapcsán – már foglalkozott nagy mennyiségű adatok statisztikai elemzésével, az pontosan tudja, hogy a bigdata és machine learning címkékbe csomagolt (általában csak a lineáris regresszió szintig jutó statisztikai elemzés…) olyan hasznos adatokat generálhat, amik alapvetően tudják megváltoztatni egy-egy üzleti vállalkozás vagy akár iparág jövőjét. Persze ennek fontos előfeltétele, hogy az adott üzletág rendelkezzen minél több elemezhető nyers adattal. Ezen a téren a blockchain technológiák komoly lépéselőnnyel indulnak, hiszen minden adat nyers formában publikusan elérhető a blokkláncon.

A bitcoin és ‘vetélytársai’ esetében ez a fajta adatelemzés esszenciális része az árfolyamingadozás mögött meghúzódó fundamentális okok megértéséhez. Az elmúlt hónapokban számos ilyen toolt mutattam be itt a blogon kezdve a Bitcoin NVT mutatótól egészen a UTXO vizualizációig. Ezen ‘szerszámos láda’ most egy újabb komoly vizualizációs eszközzel bővül, ami újabb szinten enged betekintést ezúttal nem csak egy-egy kriptopénz belügyeibe, hanem a fiat és kriptopénzek közötti értékmozgásokba is. A grafikonokat a coinlib.io publikálja és napi (24 órás) bontásban mutatják az értékvándorlásokat:

Az ábra számos olyan kérdésre ad választ, amit nagyon sokszor és nagyon sokan felteszünk. Jól látszik, hogy jelenleg a legtöbb új pénz a Bitcoinba áramlik, a Bitcoinon keresztül pedig az Ethereumba, EOSba, Litecoinba és további 20-30 coinba.

Szintén érdekes, hogy jelenleg a három legnagyobb fiat(-like) feeder az US dollár és Japán Yen és a Tether. Ezek aránya közel azonos. jól látszik továbbá az is, hogy míg a hagyományos fiat pénzek (feltehetően új pénz) nagy része a Bitcoinba áramlik, addig a Tether szinte teljesen arányosan ömlik a Bitcoin, Ethereum és EOS kriptókba. Plusz másodvonalként ömlik további 5-6 cryptoba is. (Bitcoin Cashtől kezdve a ETC-ig arányosan)

A fiat típusú pénzek közül külön figyelmet érdemes a Tether, hiszen a Tetherben aggregálódik a bikapiac profitjának nagy része.

Szintén érdekes tény, hogy a tavaly év végén még annyira az egekbe magasztalt South-Korean Won volumenben mennyire alacsony a többi pénzhez képest és ennél is érdekesebb, hogy az újonnan beáramló Won javarészt az EOS-ba áramlik. Pl a tavaly év végén már annyira pártolt és szénné hypeolt Bitcoin Cashba szinte egyáltalán nem áramlik Won.

hasonlóképpen izgalmas a crypto-crypto value flow ábra is. Itt nyilvánvalóan a Bitcoin a nagyvad, hiszen a tőzsdék igen nagy részét a Bitcoin valutapárok dominálnak.

Itt is a vonalak vastagsága és iránya lehet beszédes. Látszik, hogy a Bitcoinból kiáramló vagyon igen nagy része az Ethereumba, a Bitcoin Cashba és az EOS-ba áramlik. Ezek közül az Ethereum valójában javarészt csak újabb hop, hiszen a beáramló vagyon kb 1/3 megy is tovább EOS-ba és további 4-5 egyéb devizába. Ennek oka szintén ugyanaz mint a Bitcoin esetén. Az Ethereum szintén fontos értékpár számos kisebb likviditású kriptopénz fel.

Érdekes adaléka mindkét chartnak a “Bytom” coin, ami szabad szemmel is látható mennyiségű értéket aggregál Ethereumból, Bitcoinból és “Bibox Token”-ből. Ez önmagában is már érdekes tényező lehet egy researchre.

A Bytom egyébként jelenleg 12-13%-os pluszban áll Bitcoinhoz képest a pumpának köszönhetően. A hirtelen jött hatalmas népszerűség mögött a KuCoin által bejelentett BTM Mainnet swap és a jelenleg látszólag kevés alappal rendelkező Binance listázás híre állhat. A Binancera egyébként community votetal kerülhetne be a Bytom, ami kapcsán egyelőre eléggé rosszul állnak. Perpillanat a Fusion és a Pundi X is jobban áll a szavazáson. Utóbbinak igen jól jönne a listázás, mivel egy hete igen komoly mennyiségű tokent loptak el egy tőzsdei hack során.

‘Selfish mining’ elv a gyakorlatban

A tegnapi cikk kapcsán előkerült a 51% attack és a double spending gyakorlati kérdésköre. Ennek kapcsán gondoltam edukációs célzattal bemutatom az egyik legismertebb módszer lényegét, amit anno 2013-ban még Emin Gun Sirer és Ittay Eyal publikált “Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable” címmel.

Nézzük az egész témát a gyakorlatban. Ugye így épülnek szépen sorjában a blokkok:

A blokkokat különböző minerek/poolok hozzák létre, majd egyszer csak az egyik pool úgy dönt, hogy double spendelni akar. Ekkor az egyik pool úgy dönt, hogy végrehajt egy 51% attackot. Ehhez persze nem árt, ha az összes hashing power jóval több mint 50%-ával rendelkeznek, de szigorúan matematikai alapon erre úgy egyébként 33,3% is elég, ha a difficulty adjustment nem azonnal reagálja le a fő láncon történő hash elvonódást.

A “Selfish miner” (pirossal jelölt blokkok) elkezd gyártani egy blokkot (piros #1-es), miközben a többi miner gyárt egy blokkot az eredeti #0-ás után. A Selfish miner blokkja persze hamarabb készül el, hiszen több hashing powerrel rendelkezik. Ennek okán a selfish miner lánca lenne a hosszabb lánc, ami miatt a kék #1-es el sem készülhetne, azonban:

A Selfish miner NEM propagálja a blokkot, hanem megtartja azt magának. Így az összes többi miner valójában azt hiszi, hogy az eredeti (kék) lánc a leghosszabb.

Ezt követően a Selfish miner elkészít még egy blokkot (piros #2), mire a többi bányász is propagálja az elkészült (kék #1) blokkját. Itt a támadó már pontosan tudja, hogy olyan mennyiségű hashing power van a kezében, amivel stabilan meg tudja csinálni a támadást. Ekkor:

A támadó előveszi a meglévő – a támadásra félrerakott – coinjait és a főláncon beküldi azt az egyik tőzsdére, majd a továbbra is rejtve bányászott láncon (piros) ugyanazt elküldi egy másik tőzsdére. A rejtett (piros) láncról továbbra sem tud senki a Selfish mineren kívül, mivel ezek a blokkok nem kerülnek propagálásra a hálózat felé!

Ezen a ponton a Selfish minernek tovább kell gyártania a blokkokat a piros láncon, míg a főláncon (kék) megvárja, hogy megtörténjen a 20 confirmation, amíg az exchange elkölthetővé teszi a beküldött coinokat. Amikor ez megtörténik, akkor azonnal eladja a coinokat és az ellenértéket valamilyen gyorsan kiküldhető formában, lehetőleg privacy coinok (zcash, monero, stb.) formájában kimenti a tőzsdéről. Megvárja, amíg a kiküldés is confirmálódik, majd fogja magát és elkezdi szépen lassan propagálni a piros lánc blokkjait:

A propagálás végére a nodeok azt fogják látni, hogy megjelent egy újabb lánc, ami sokkal hosszabb, tehát ezt követően mindenki dropolja az eredeti kék láncot és folytatják a felfedett selfish miner által gyártott láncot. Amint a második láncot elkezdik folytatni a rendes bányászok is valójában nem csak, hogy megtörténik ugyanannak a coin mennyiségnek az elküldése egy másik exchangere (xchg#2), de egyből meg is kapja a 20 confirmation-t, tehát azonnal el is költhető lesz a másik láncon és másik exchangen ugyanaz a coin, ami alig néhány blokkal korábban egyszer már elköltöttek a korábbi (kék) láncon. Természetesen ezt a támadó azonnal el is költi/átváltja.

Hogy ki járt rosszul az egésszel? Természetesen az első exchange (XCHG#1), hiszen a longest chainen valójában meg sem történt az az esemény, amikor beküldésre került hozzá egy adat coin és mégis el lett adva az. Tehát összességében  olyan coinokat adott el, ami valójában sosem kerül az exchangere. Itt nyilván az exchange a lehető leggyorsabban megpróbálja értesíteni a fejlesztőcsapatot és a többi exchanget is. Ám ennek reakcióideje akár extrém hosszú is lehet, így szinte biztos, hogy a támadó minden gond nélkül véghez tudja vinni a támadást és az eladásokat, hiszen valójában a második exchange (XCHG#2) jogosan birtokolta az eladásra került coinokat, mivel az ő általa ismert leghosszabb chainen tényleg hozzá kerültek a coinok.

Persze az exchangek több módon is próbálkoznak védekezni ezen támadás ellen. Pl többször is elfordult már, hogy ha egy kriptopénzből hirtelen tűnik el nagy mennyiségű hashing power, akkor az adott algo összes coinjánál felemelik a confirmation-t. Legutóbb pont a héten bekövetkezett zencash támadásnál emelték fel a tőzsdék 20-ról 120-ra a minimum confirmationt. Hogy mit érnek el ezzel? Nyilván időt nyernek, mely idő alatt esetleg ki tudják hámozni, hogy melyik addressen történt double spending, ehhez persze nagyon hatékony együttműködés szükséges az exchangek között, ami centralizált exchangek esetén még talán létezhet is, de az egyre inkább erősödő decentralizált exchange és atomic swap megoldások tükrében ezen támadások valószínűsége sokkal inkább fog növekedni.

Hogy mi erre a megoldás és ‘ha ennyire bugos, akkor egyáltalán miért nem javítják meg…’ típusú kérdésekre az egyezményes válasz: Nem minden arany ami fénylik. Aki minority hash powerrel rendelkező crypto-t bányászik vagy akár csak tart az legyen felkészülve arra, hogy ilyen támadások bármikor bekövetkezhetnek. Aki pedig szeretné magát ettől megóvni, annak:

  • csak majority hash powerrel bányászott PoW coinokat használj. (Bitcoin, Ethereum, LTC, Zcash, Monero, stb.)
  • vagy használj olyan altcoinokat, amikben a konszenzus egyéb módon (pl. PoS, DPoS) van elérve és van is mögötte akkora mennyiségű validity stake, ami alapján feltételezhető, hogy mindenki tisztességes.

 

 

Egy kis awareness

NY Times Square, kb 330 ezer ember feje felett:

Azt hiszem ehhez nehéz mit hozzátenni… Most már sokkal többen ismerik ezeket a fogalmakat, az egyszer biztos. Kétségtelenül új perspektívát kapott ezzel a tavalyi hazai plakátkampányunk 😉

Egy év – számokban, tényekben, viccekben…

Kicsit lekéstem az évfordulót… Tavaly május elején rebootoltam a blog ‘crypto’ részlegét, amivel akkor le is zártam egy jó időre a bigdata, ElasticSearch és machine learning szekciót. Megmondom őszintén amikor megírtam az első cikket a reboot után álmomba se gondoltam volna, hogy ennyire be fog húzni újra a kripto és blockchain világ. Szó szerint megfordult körülöttem a világ, ami persze a kezdeti toporgás után azért javarészt tudatos építkezés volt. A reboot post egyébként pont arról szólt, hogy újra “bányászunk“. A többesszám akkor is már barátomra és azóta üzlettársammá lett Petyatraderre vonatkozott, akivel akkor már jónéhány hónapja elemezgettük, hogy mit is kellene kezdeni ezzel a témával.


A Zcash témával foglalkozó cikksorozat első részében a bitcoin mellett létező alternatív coinok térhódításáról írtam. Ha érdekel, hogy mik ezek az alternatív coinok és mi milyen módon védettek az ASIC mining ellen, akkor olvasd el ezt a cikket: Zcash (ZEC) – újra bányászunk!


Akkori naivitásom egyik legjobb mementója a reboot cikk. Van abban minden, pl “LightCoin”-névre kereszt LTC 🙂

Hogy mi minden történt ebben az egy évben a “Variance” brand alatt?

  • Megközelítőleg 50 nyilvános és legalább még egyszer ennyi zártkörű rendezvényen evangelizáltam, prezentáltam, paneleztem. Meséltem majd 50.000 embernek a Bitcoinról, a kriptopénzekről, a blockláncról, az ICO-król és a tokenizációról. Mindenhol arról, ami az adott közönséget leginkább érdekelte. Volt olyan nap, amikor kora reggel egy konferencián adtam elő, majd napközben oktattam és az estére még becsúszott egy A38 hajós kerekasztal beszélgetés a Bitcoinról… Mondanom sem kell, a napvégi kaland minden volt már, csak nem produktív. A leginkább emlékezetes események: Blockchaineum, Blockchain Budapest Conf, a Simonyi konferencia és a Simonyi napok, A BME Blockchain kurzusa, a FintechShow… és még hosszan sorolhatnám. Talán a legviccesebb az volt, amikor bő három hónapos elkészítés után a Veszprémi Agórában tartottam egy előadást, amiről nemes egyszerűséggel elfelejtettem írni a blogon és az egész leutazáson azon agyaltunk, hogy vajon egyébként lesz-e bárki is a rendezvényen… Persze a szervezők leleményessége és a téma a különösebb reklámozás nélkül is elég volt ahhoz, hogy megteljen a nagy előadó.
  • Ezeken túl a naptáram szerint közel 100 alkalommal ültem le face2face beszélgetésre olvasókkal az “egy kávéra jó vagyok bármikor” jelige alatt… Személyes kudarcom, hogy ennél nagyságrendekkel több igény lett volna, ezekre a személyes beszélgetésekre… A levelesládámban most is ott vannak az immáron több hónapja felflagelt: “kéne erről beszélni” levelek… Néha tényleg nyomasztóan kevés ez a napi 24 óra…
  • 261 db cikk született a blogon
  • A tavalyi évben született majd 200 postba 178828 szó került (javarésze természetesen elgépelve…), az idén eddig született 52 postba pedig eddig 45752 szó. (Számomra) érdekes módon a tavalyi és az idei words/post arány is szinte pontosan megegyezik: 880.9 és 879.8
  • Hogy miről szóltak a cikkek? Meg se kellett néznem, hiszen mindenki tudja, hogy ha Variance, akkor Bitcoin maximalism… De a számok is alátámasztják ezt: 151 pontban szerepelt a Bitcoint tag. Ehhez képest a bitcoin cash csak 29 postban került említésre, ami persze már önmagában is nagyon soknak tekinthető lévénhogy közismert a BCH kapcsán viseltetett véleményem. A (számomra) partvonalon mozgó ethereum is kapott 24 postot, a bányászat 21 postban került említésre, a Zcash pedig 17-ben. A 10+-os kategóriában még ott van a segwit, segwit2x, satoshi, ico és a lightning network tag is.
  • Ezekhez 5072 alkalommal szóltatok hozzá komment formában.
  • A blogra picit kevesebb mint egymillió alkalommal jutottatok el, ebből csak a nyitóoldal gyűjtött be 395651 hitet.
  • A blog legolvasottabb napja 2017 november 27 volt, amikor napon belül 7593 alkalommal érezték fontosnak az olvasók, hogy idetévedjenek. A naphoz egyébként nem kapcsolódik semmilyen extra nagy dolog, leszámítva, hogy akkoriban indult be a Bitcoin árfolyamának elszabadulása és a csapból is a Bitcoin ömlött… ja és talán pont aznap jelentették be a CME Bitcoinfuturest. Szóval lehet, hogy még is csak történt ott valami…
  • A legtöbbet olvasott postok az elmúlt egy évben:

  • A ‘hogyan jutottatok a blogra’ kérdés kapcsán toronymagasan a facebook és a portfolio.hu áll az élen. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki érdemesnek tartotta az írásaimat, hogy megossza facebookon és szintén örülök annak, hogy a portfolio is érdemesnek tartotta a blogomat, hogy bekerüljek a portfolio bloggers kategóriába. Persze köszönöm mindenki másnak is, aki érdemesnek tartotta az irományaimat arra, hogy forrásként felhasználja és linkelje a saját oldalán.
  • Persze a legtöbb új látogatót a keresőmotorok hozták. Csak az elmúlt egy évben 59 ezer alkalommal jutottatok el ide a blogra. A keresőkifejezések top listájában nincs semmi meglepetés: variance, bitcoin, crypto, bányászat, kriptopénz, stb. A sok-sok éves bloggeri múltam okán pontosan tudom, hogy általában ezen listák alsó szekciója rejtegeti az izgalmas csemegéket. Volt itt minden, kezdve a: “Hogyan tudok az aldiba Bitcoint venni?”-tól kezdve egészen a “Speciális erste megtakarítás”… Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki meg is találta itt amit igazán keresett…
  • Más szempontból persze, de szintén érdekes (nekem), hogy mennyire tartottátok érdemesnek a blogpostokban szereplő linkeket arra, hogy meg is nézzétek a megjelölt forrást, vagy információt. Nyilván ezen a listán is első helyen állnak a social mediumok, úgy mint a twitter, facebook, medium vagy youtube. A fix tartalmak közül az első helyen az unalomig ismételt Bitcoin NVT ratio található, nemsokkal utána jön a fork.lol és a bitcoin mempool vizualizáció, látszik, hogy ezen témák is sokunkat izgatott az elmúlt évben. Vicces (?) módon a top20-as listában ott van status.kraken.com-is, amit ugye egyetlan alkalommal linkeltem csak, amikor éppen zajlott a kraken FUD és heteken keresztül használhatatlan volt az egész szolgáltatás.

Köszönet minden olvasónak/követőnek…