Bitcoin realizmus

A modern világtörténelem újabb fejezetében kap éppen főszerepet a Bitcoin. Ezt egyre többen látják. 6-7 éve a Bitcoin a tekikatonák világmegváltó hitének manifesztációja volt. Három éve az utca embere döntött úgy, hogy ebből fog pillanatok alatt meggazdagodni… Ma pedig? Ma továbbfejlődött a történt: ma azok a cégvezetők menekülnek Bitcoinba, akik három vagy hat éve még piramisjátékkal szidalmazták és nevették ki a tekitatonákat. És, hogy miért dönt úgy egyre több globális nagyvállalat vezetője, hogy itt az ideje a készpénzállomány átstrukturálásának és a Bitcoinba menekülésnek? A válaszuk szinte kottaszerűen: infláció hatásainak csökkentése. Bizony-bizony… Az elmúlt évtizedek felelőtlen(?) és ész nélküli pénznyomtatásának hajrájában hol máshol is tudott volna lecsapódni a rengeteg készpénz, mint a globális techvállalatoknál… melyek vezetői mára attól félnek leginkább, hogy az őket felhizlaló monopoli társasjáték egy pillanat alatt értékteleníti el a cégeik eredményét. Bizony ám. Adj valakinek olyan sok pénzt, amit ésszel felfogni sem képes és nem is képes azt elkölteni, felhasználni, növekedést finanszírozni belőle. Majd nézd végig, ahol paranoiássá válik a hatalmas nyomás alatt és várd ki az inflexiós pontot, amikor úgy dönt, hogy neki a jelenlegi helyzethez képest már a Bitcoin is sokkal biztonságosabb…

Az elmúlt 3-4 évben számtalan cikket írtam arról, hogy miként válik a Bitcoin hasznára mindaz amit ma modern monetáris elvként alkalmazunk, azaz a nyakló nélküli pénznyomtatás. Jegybankárok ezrei kelnek fel nap mint nap azzal a tudattal, hogy a MMT (modern monetary theory) nem rossz dolog, hiszen az állam sosem adósodhat el, hiszen az állampolgárok lojálisak és a jogállam stabil. Majd végignézzük, hogy egy vikingnek öltözött (egyébként civilben színész) begyalogol a kapitóliumba és beáll szelfiezni a pódiumra… oda, ahol egyébként éppen törvényeket alkotnának és elnököt iktatnának be. Majd másnap kereskedelmi tévék ezreinek műsorán nézzük meg a lesújtó monológokat a demokrácia egy napos haláláról, ami 15 percre megengedi nekünk, hogy tekintetünk elkalandozzon a koronavírus okozta sokkhatásról.

Nem… A jegybankárok nagyot tévednek. A világtörténelem bebizonyította, hogy ha valamit nagyban csinálsz, akkor annak lesz negatív következménye. Az állampolgár lojális… a jogállam stabil… Csak éppen a nyakló nélkül nyomtatott dollár, euró, forint és satöbbi fizetőeszköz nem az állampolgároknál aggregálódik… hanem az állampolgárok munkáltatójánál, aki nagy ívben tesz a MMT-re, nagy ívben tesz a jogállamra, nagy ívben tesz az állampolgárra is… csak egy dolog érdekli: hogy a francba őrizze meg annak a hatalmas kupac pénznek az értékét, ami egyik napról a másikra az ölébe hullott és ma már közel sem ér annyit mint tegnap? A nagyvállalat nem lojális senkihez, sem államhoz, ami szórja rá a pénz, sem a munkavállalóihoz, de legfőképpen a gazdasághoz nem, aminek állítólagos eredménye áll a papírbankók mögött fedezetként. Egy pillanat alatt helyezi át a teljes működését egy másik random balkáni országba ha az 2%-kal kevesebb adót kér, egy pillanat alatt helyezi át a nyersanyagkitermelését Indiából Chilébe, ha a járulékos logisztikai költségek egy év alatt pozitívra fordul és, ha már nincs tovább, mert a globális bábszínházban nem hirdetnek újabb premiereket… akkor gondolkodás nélkül menekül bitcoinba, aranyba vagy bármi egyéb dologba, ami segíthet neki fenntartani a pénzkupac vásárlóértékét.

Üdvözlök mindenkit ismert civilizációnk epilógusában!

Az elmúlt hetekben, soha nem látott tömegekben találtak meg a régi ismerősök, akik rövidre szabott: hogy vagy? jól vagy? aha! után máris rátértek a végtelenül fontos kérdésre: Érdemes most beszállni BTC-be, vagy inkább várjak?

Persze… végülis csak 6-7 éve pezsgek minden fórumon és éltetem a Bitcoin jövőjét. Ha eddig vártál, akkor már minek változtatnál? Csak nem rohansz az elszáguldott vonat után? Vagy mégis?

Nyilván sokkal logikusabb dolog a valaha volt legmagasabb ATH érték DUPLÁJÁN beszállni a Bitcoinba, mint mondjuk kilenc hónappal ezelőtt a jelenlegi árfolyam közel tizedén.

Vajon mi történt a világban, aminek hatására alig fél év alatt a véleményem ennyire felértékelődött? Fél éve, csak az üveges tekintetet láttam a szemedben, amikor a Bitcoinról beszéltem neked. Ma meg én lettem a próféta?

Nem… senkit nem akarok megbántani, pláne az ismerőseimet és barátaimat nem. És véletlenül sem szeretném azt a képet sugallni, hogy én tudnám a tutit. Jó döntés volt az, amikor 2013-ban nem hagytam magam lebeszélni a kollégám által arról, hogy belevágjak a Bitcoin bányászatba? Jó döntés volt 2017-ben bemenni az akkori főnökömhöz és azt mondani neki: bocs… én alapvetően tényleg jól érzem itt magam, de egy percig nem fogok tovább dolgozni egy nagybanknak… vár engem a bitcoin biznisz! Tegye fel a kezét aki szerint ezek rossz döntések voltak? Őszintén? Nem volt ez így mindig…

Akkor innentől jön a Mad Max éra és vége a modern civilizációnak… és tényleg a Bitcoin a kiút? Úgy egyébként igen, de korántsem mindenkinek. Olyan nincs, hogy valami mindenkinek jó. A világ nem igazán így működik.

Gyerekkorunk óta követjük tétlen statisztaként a világ átalakulását. Nézzük az olyan filmeket, mint a Mátrix vagy a Fight Club, melyeken keresztül átéljük a generációkon átívelő rejtett igazságokat… majd folytatjuk ugyanazt az életet. Olyan ez, mint az egyszeri karikatúrában, amikor a próféta fohászkodik teremtőjéhez és csak egy jelet kér! Majd a következő kockán az isteni sziluett kérdőn tekint le gyermekére: most komolyan, még mennyit küldjek?!

A Bitcoin nem váltja meg a világot. Nem eszköze a vagyon újraelosztásnak. A Bitcoin gazdagabbá teszik a gazdagokat és szegényebbekké a szegényeket. A Bitcoin egyetlen valódi értéke a valós szűkösség és a tény, hogy mindez digitálisan létezik. Ha én azt mondom, hogy megveszek egy bitcoint és garantáltan nem fogok hozzá nyúlni öt évig, akkor a világ szegényebb lesz egy bitcoinnal. Beszűkül a kínálati oldal. Ha sokan mások is követnek, akkor a szűkösség extrém szintekre csap, amiből lesz a 40 ezer dolláros árfolyam.

A Bitcoinban hinni már-már karcolgatja a szektaszerű mentalitást. Nagyjából olyan ez, mintha a 90-es évek végén a Microsoft azt mondta volna, hogy “én baromi jó operációs rendszert tudok gyártani… de ne vedd meg, nem kell az neked, vegyél helyette Microsoft részvényt!“. Vagy mondjuk, hogy egy modernebb példát mondjak: Olyan ez, mintha kiállna Elon Musk a pódiumra és azt mondaná: “Mi fogjuk a világ legjobb elektromos autóját gyártani, de igazából nem akarunk megcsinálni egyet sem, helyette viszont tőzsdére vittük a cégünket és vegyen mindenki TSLA részvényt, mert a TSLA részvény az sokkal menőbb, mintha helyett inkább vettél volna egy TESLA autót!”

Ugye milyen hülyének néznénk? Pedig valójában a legtöbben ugyanezt csináljuk a Bitcoinnal… És nem… ez nem a bitcoin hibája. A Bitcoin egy végtelenül értékes dolog. A mai ~40.000 dolláros árfolyam bagatell, szinte semmi ahhoz képest amennyit majd a bitcoinnak érnie kell akkor, amikor kinövi magát és valóban valamiféle digitális menekülőeszközként fog létezni… Merthogy ugye erre tartunk.

A Bitcoin ma egy startup… hatalmas vízióval, kevés konkrétummal és iszonyatos mennyiségű angyalbefektetővel.

Rosszul teszi az, aki befektető játszik?

Ehhez a kérdéshez nem ártana tisztázni, hogy mi a franc is a Bitcoin. A Bitcoin a világ második globális eszköze. A második olyan eszköz, ami országhatárokon, vállaltokon, politikai ideológiákon túl létezik, mondhatni valami olyasmi, ami meghaladta identitásban a haldokló kulturális alapjainkat. Miért második? Azért, mert az első maga az Internet volt. Az Internet senkié és mindenkié. Nincs egy Internet Ltd. mögötte, ahol hozzáférést kéne kérned. Alanyi jogon jár az Internet mindenkinek, aki képes azt elérni.

A Bitcoin ugyanez, nem áll mögötte cég, ország, hatalom, ideológia. Mindenki azt lát bele amit akar, arra használja amire akarja (meg amire érdemes). Nem illik bele semmilyen tradicionális modellbe, pont úgy ahogy a nagytesó… az Internet sem. Meglepő, hogy a kategorizálás nagymesterei valahogy mindig olyan következtetésekre jutnak, hogy: piramisjáték? Ne csodálkozzunk már annyira azon: ha valakinek a kezébe kalapácsot adunk, akkor valahogy mindig mindent szögnek akar látni!

A körülöttünk létező világ nem túl jó. Lehet tipizálni a nem-jóságot: környezetkárok, klímaprobléma, szegénység, kizsákmányolás, emberek eszközként használata… De ezek mind csak kontextusból kiragadott kicsúcsosodások. Pont úgy törné derékba a mondandóm logikai ívét, ahogy törte derékba Christopher Nolan a Tenet cselekményét azzal, amikor egyébként egy bámulatos akciókavalkád lezárásaként nekifogott Greta Thunbergeskedni. Óhh bocs, a spoilerért… ha esetleg még nem láttad volna. Ami mondjuk nem lenne meglépő, lévén hogy a premier óta egy olyan világban élünk, amiben egy mozilátogatás túlélésének kockázata vetekszik azzal, mint amikor nagyapáinkat kivezényelték a Don kanyarba. Vagyis vetekedett, amikor még lehetett moziba menni, tudjátok a kijárási előtt.

Pedig hát szegény Nolan nem igazán akart rosszat, csak gondolta megpróbálja átütni az a bizonyos negyedik falat és valami értéket hagyni a mozinéző agyában. Valahogy rámutatni arra, hogy vannak következményei annak ahogyan élünk. Márpedig előbb-utóbb ezekkel a következményekkel szembesülnünk kell.

Ugyanez van a Bitcoinnal is. Én évek óta írogatom itt a kis postjaimat, álltam több száz színpadon a kongresszusitól kezdve a legkisebb lepukkant vidéki művházig hajtogattam ugyanazt a víziót. Kapom a mai napig a leveleket amik valahogy így kezdődnek (mai termésből):

“Szia Csaba !
Évekkel ezelőtt az írásaid hatására (is) vettem egy kis BTC-t, amelybe fektetett pénzem azóta megsokszorozódott. Ezért mindenképpen köszönetet szeretnék mondani neked.”

Szívesen! Szóval küzdök, mint disznó a jégen, hogy valahogy átüssem a negyedik falat, valahogy eljuttassam a gondolatot az olvasóhoz. És ha neki ebből csak annyi jön le, hogy: “Oké, ugyan nem értem, hogy miről dumálsz… de azért veszek egy kis bitkojint!” Nos… végülis éppen ma akár ennek örülhetnék is.

Pedig jó lenne, ha valahogy jobban is el tudnám ezt mondani. Vagy ha mondjuk valaki más jobban el tudná mondani. Az mégjobb lenne, mert akkor nem éreznék végtelen késztetést, hogy 83 alkalommal is nekifogjak megírni ugyanazt a cikket, amiből előtte 82 alkalommal valahogy ugyanaz a konzekvencia jött le: “Vegyél Bitcoint!

A Bitcoin nem az evolúció következő szintje, nem a civilizáció következő lépcsőfoka. A Bitcoin csak egy eszköze annak, hogy továbblépjünk. Visszakanyarodva a Microsoft és Tesla részvény hasonlatra: A Bitcoin csak egy részvény előjegyzése annak a jövőnek, aminek a útjára LEHET, hogy rá fog lépni az emberiség. A Bitcoin puszta léte egy igen szörnyű disztópia vizionál, ami a ma ismert pusztító, mindent megszerző, kizsákmányoló, felélő, felperzselő világ sajnálatosan logikus következménye.

Az Internet alanyi jogon jár neked, valójában senki nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj. Maximum csak meg tudja neked nehezíteni, blokkolni, vagy szűrni tudja, de nem tudja megakadályozni, hogy hozzáférj, ha igazán hozzá akarsz férni. Ugyanez a Bitcoin, csak éppen nem információkra, hanem értékre. A világ azon kevés értéktároló eszközeinek egyike, amit képes vagy kizárólagosan birtokolni anélkül, hogy azt más valaki megengedné neked. Nincs szükséged közvetítőkre, bankokra, fintech cégekre, hogy megszerezhesd, birtokolhasd vagy felhasználhasd. Senki… de senki nem képes megakadályozni abban, hogy ezt megtedd. Senki nem tudja azt elvenni, nem képes lefoglalni, elkobozni tőled, nem lehet inkasszózni és a bíróság “eredeti állapot helyreállítása” igényét sem tudja senki rajtad végrehajtani.

Ma még lehet, hogy ezek a tulajdonságok nem tűnnek annyira nagy dolognak. Ma még abban az illúzióban élhetünk, hogy alanyi jogon jár nekünk sok minden… Tiszta levegő, tiszta víz, élelem, tető a fejünk felett, munka ami nem cél, hanem eszköze a jólétnek (ezt a napi bölcseletet tegnap egy benzinkutastól hallottam… mondjuk inkább nem kérdeztem vissza…) Szóval mi még leélhetjük az életünket (talán) úgy, hogy ezek a dolgok látszólag alanyi jogként funkcionálnak… Bár nem árt egyre jobban becsukni a szemünket, hogy ne nagyon homályosítsa el a tisztánlátásunkat az a tény, hogy már a szűkebb hazánkban is egyre többen élnek mélyszegénységben, ahol a fentebb felsorolt lista elemeinek nagy része már luxus…

Minél kevesebb dolgot élvezhetünk alanyi jogon, annál inkább felértékelődik az, amink megmaradt. Ma bitcoint venni egy nagy kaland… néha sírós… de általában inkább nevetős.

Viszont ha a világ arrafelé tart amerre látszólag tart és ha tényleg úgy éljük le az életünket, hogy nem veszünk tudomást a rengeteg intő jelről, legyen az akár egy bugyuta hollywoodi filmbe rejtve vagy éppen mondjuk egy olyan mű mint az 1984 Orwelltől avagy az Asimov féle alapítvány disztópiája… Nos, akkor könnyen előfordulhat, ha gyerekeink már ezen fantázia szülte világok kaotikus mixtúrájában fognak élni megfosztva mindentől, amitől csak meg lehet fosztani az embert. Abban a világban felfoghatatlanul fontos lesz birtokolni valamit, amivel valóban alanyi jogon rendelkezhetsz és nem azért, mert valaki megengedi neked, hogy rendelkezhess azzal.

Ennyi… Ennyi a Bitcoin. Egy ígéret arra, hogy ha ezen az úton haladunk tovább és szépen lassan szétcsesszük maguk körül a világot… akkor a gyermekeinknek lesz egy “kijöhetsz a börtönből” kártyájuk ama jövőbeli monopoli játékban, aminek a játékszabályait most azok a multicégek írják, akik mindeközben két pofára vásárolják ugyanezek a “kijöhetsz a börtönből” kártyákat… hiszen minél többet vásárolnak meg belőle, annál kevesebb marad mindenki másnak.

Ennyi a Bitcoin. Pontosan ugyanez volt 3 éve is, ugyanez volt 6 éve is és nagy valószínűséggel ugyanez volt pontosan 12 évvel ezelőtt is, amikor ezen a napon egy Satoshi Nakamoto álnéven futó személy úgy döntött, hogy elindítja a Bitcoin hálózatot és csörgő-csattogó irodai számítógépével nekifogott kibányászni az első blokkot.

Ma 12 éves a Bitcoin hálózat, ma majdnem percre pontosan 12 évvel ezelőtt publikálódott a Bitcoin 0.1-es béta szoftvere a sourceforge-on és kezdte el talán fél tucat ember lelkesen gyártani a blokkokat… szépen… komótosan… egymás után. Átlagosan tíz percenként zsebre rakva valamit, ami ma kicsit több mint fél milliárd forintot ér…

Boldog születésnapot Bitcoin hálózat! Bár csak soha nem jöttél volna létre. Bár csak egy olyan világban élhetnénk, ahol senki nem érezte volna a késztetést, hogy létrehozzon téged… az ismert civilizáció egyetlen olyan értékmérőjét és értéktárolóját, ami nem függ senkitől és puszta léte teremti meg a létjogosultságát. Bár csak azt mondhatnám így 12 évvel később, hogy: ezt a hülyeséget! Aki ezt kitalálta, annak nem volt ki az összes kereke. Csakhát… az elmúlt 12 éve eddig forgatókönyvszerűen bizonyította, hogy sajnos igencsak igaza volt.

Bookmark the permalink.

35 Comments

  1. Csaba, van egy nagy kérésem, a Csillét javítsd ki Chile-re és utána töröld ezt a kommentemet!

  2. Jó írás, hasonlóan negatív érzések kavarognak bennem is a jövőt illetően. Több, közeli ismerősöm felhívott, gratulált a btc-s nyereséghez. -És mégis mire váltsam át? – kérdeztem tőlük. A fizetőértékének 40%-át 4 év alatt elvesztő forintra (ksh-adatokkal ne áltassuk magunkat ha lehet), vegyek belőle lakást itthon v Bécsben, 20-30 év közti megtérüléssel? Vagy még több pozíciót, amelyeket szintén túlárazva veszek már, egy brutálisan felpörgetett részvénypiacon? Lakásvásárlás esetén egy 40k-s szinttel is csak épphogy jobbak vagyunk 2017-es ath-hoz képest. Vagy rosszabbak. Kár, hogy sokan mellőzték a pénzügyi relativitás gondolatát, és elhitték, hogy a jegybank jót tesz a stabilitásnak. Ilyen alapon vehettek volna bitcoin-t is. Tennék szmájlit a végére, de a helyzet inkább szomorú.

  3. Szep kis szuletesnapi koszonto.
    Egyebkent kar aggodni, hiszen mindenkit megnyugtattak!
    😉

  4. Sok fantasztikus cikket olvastam ezen az oldalon 2017 késő tavasza óta de szerintem ez vitte a prímet.

  5. Koszonjuk. Nagyon klassz ez a cikk.

  6. Köszi Csaba tökéletes cikk. A lényeget mindenki érti és nem kell foglalkozni azzal, hogy helyesen írtunk le egy szót vagy sem. Nem ez a lényeg!

  7. “Átlagosan tíz percenként zsebre rakva valamit, ami ma kicsit több mint fél milliárd forintot ér…”

    Már nem 50 btc a blokk reward.

    • A BTC-t a Blocstream pumpálja a Tetheren keresztül, amit ugyanúgy “becsületszóra” nyomtatnak, mint a FED a dollárt.

      • A hitről kár vitatkozni, ezért ha ez hit kérdés akkor nem említenék észérveket, ha nem az, akkor íme:
        A bitcoinban és a theterben is lehet hinni vagy nem hinni.
        Pumpálni is lehet, de csak a thetert!
        A bitcoin arról híres (aki érti, hogy hogyan működik), hogy nem pumpálható. (hullámokat lehet kelteni, nagyot is, de se több se kevesebb nem lesz… ellentétben a tetherrel és a dollárral)
        Azt gondolod, hogy a theterről hamarosan kiderül, hogy semmit nem ér (vagy a dollár esik össze, vagy kiderül, hogy még az sincs mögötte).
        Ez megeshet.
        De azokon kívül ez kit zavar akinek tetherje van?
        Azt gondolod, hogy aki megszedte magát a tetheren (gyakorlatilag dollárhamisítás lenne) az eladja hirtelen a sok bitcoint amit a hamis pénzen vett?
        Miért tenné ha bitcoinfan? 🙂
        Ja vagy nem az, hanem az aranyban hisz?
        Akkor biztos folyamatosan átváltotta mindenét aranyba. Tehát ma egy nagy kupac aranyon ül.
        És mondjuk holnap lehull a lepel.
        Szerinted az arany ára érzi meg?
        A bitcoiné?
        Vagy csak a hamis pénz válik porrá.
        (ha lassan derül ki akkor szerintem felfele menne mindennek az ára amit hirtelen az utolsó pillanatokban még theteren venni lehet, így a bitcoinnak is…)

    • Állítottam valahol ennek az ellenkezőjét?

    • De Ő az akkori viszonyokról beszélt.

  8. Amúgy meg a BTC-t a Blockstream pumpálja a Tether-rel, amit ugyanúgy becsszóra “nyomtatnak” mint a FED a dollárt

    • Blockstream pumpálja a tethert? Mesélj még 🙂

      • A valuták az országokhoz köthetők a kriptovaluták company-khoz
        BTC Blockstream
        BCH bitcoin.com
        BSV nchain
        Libra-Diem Facebook

        • Egy nemzeti valuta összes pénzügyi paramétere az adott ország jegybankjának a kezében van, az e felett gyakorolt kontrollt nevezzük monetáris politikának.

          A Blockstream milyen kontrollt gyakorol a Bitcoin pénzügyi paraméterei felett? Befolyásolja a kínálatot? Hígítja esetleg azt? Befolyásolja az elérhetőségét bárki számára is? Esetleg olyan paramétereket változtat mint pl az oszthatóság/darabolhatóság? Végez esetleg részlegesen fedezett vagy ideiglenes kibocsátást, esetleg bocsát ki saját maga fedezet nélkül bitcoint?

          És akkor újra kérdezem, mert a kérdésemre nem válaszoltál: “Blockstream pumpálja a tethert?”

          • Amiket megfogalmaztál, azzal jól körbejártad azokat a pontokat amikben különböznek a valuták és a kriptók.
            Mindenek előtt nem igaz, hogy a kripto elérhetősége korlátozott, tetszőleges mennyiséget lehet létrehozni. Forkolni kell a blokkláncot vagy új blokkláncot indítani. A hit az, ami értéket ad ennek a bőséggel rendelkezésre álló valutának. Az hogy melyik a “tuti” amit érdemes venni. Ez persze nincs magától, mindegyik mögött ott a patrónus aki lépéseket tesz a nagyközönség meggyőzésére hogy az övé a nyerő. Pedig a jelenleg létező főbb Bitcoin klónok (BTC BCH BSV ABC sőt a LTC is) technikailag ugyanazok némi extrában térnek csak el egymástól. Most a BTC mögött áll a legbefolyásosabb lobby és nem fukarkodnak a módszerekben. BTC-t nyomtatni nem tudnak, de pumpálni igen, Token-helyettesítőket bocsátanak ki, profitot csinálnak belőle. Megfigyelhető hogy a BTC (bevallottan) egy asset value, spekulációs tárgy, és nem általános csereeszköz ahogy egy valutához illene.
            De ettől függetlenül áll az amit korábban mondtam: az állami valuták mögött ott az állam, a fontosabb kriptok mögött meg ott áll egy company.

          • Ne haragudj, de ebben most biztos nem fogunk egyetérteni. Tudod, ha én holnap fogok 100 kg trombitarezet, azt beolvasztom rudakká és nekifogok házalni mindenhol, hogy ez itt arany és vegyék meg arany árban… nos az is lehet, hogy még meg is vennék néhányan, ahogy pl magyar bank is vett már trombitarezet aranyként… De ettől ez még nem lenne arany. Pontosan ugyanez az esete annak amikor fogod magad és leforkolod a Bitcoint. A Bitcoin forkok vagy egyéb tokenek nem bővítik a Bitcoin készletet. Meg lehet nézni az általad is felemlegetett forkokat. A legtöbb a Bitcoin közelében sincs azóta sem, sőt javarészt lassan haldokolnak. Csak az tartja bennük a szuszt, hogy még néhány tucat megtévesztett felhasználó vadul szorongatja a kezében a trombitarezét és hajtogatja mindenkinek, hogy ez bizony arany. Ezen szerintem kár is vitázni.

            A Bitcoinnak van értéke és van ára. Azok számára van értéke, akik nem csak egy spekulatív eszköznek vásárolják, hanem azért, mert használni akarják. Az ára viszont a spekulánsok kezében van. Ha kell felnyomják, ha kell lenyomják. Amerre könnyebb nyerni rajta.

  9. “Senki nem tudja azt elvenni, nem képes lefoglalni, elkobozni tőled, nem lehet inkasszózni és a bíróság “eredeti állapot helyreállítása” igényét sem tudja senki rajtad végrehajtani.”

    Kiveve a finn vamugy? Vagymi? 😀

    https://www.kriptoworld.hu/a-finn-vamugy-nem-tud-mit-kezdeti-15-millio-euronyi-lefoglalt-bitcoinnal/

    • Az alapelv: “azé a bitcoin akié a privát kulcs.” Ha a finn vámügyé a privát kulcs, akkor övé a bitcoin.

      • Olvastam egy bejegyzésben egy börtönt megjárt fraudstert, akinek elvették a bitcoinját.
        Egyrészt, a börtönbüntetésének enyhítése céljából messzemenőkig együttműködött a hatóságokkal, másrészt pedig mindenkinek nyomatékosan javasolta, hogy a laptopjához használja a Linux file-system encoding feature-t.

  10. Az embereken nem lehet segíteni.
    Rajtatok se. Aki rosszul akarja érezni magát, az meg is teszi.
    Mert szerencsére olyan korban élünk, hogy bárki büszkén nyüszíthet jó dolgában.
    Régen, ha egy férfi panaszkodott körberöhögték. Vagy nem tartották annak.

    Jaj, jaj, túl sok fölösleges pénzem van, és annyira buta vagyok, hogy nem tudom mit csináljak vele…
    Ajaj, ha pénzben akarom tartani a vagyonom (miért vajon) akkor elinflálja a csúnya állam, jaj szerencsétlen pénzes embereknek…
    Nálam a szegénység fogalma a fázás és éhezés fogalmát juttatja eszembe. Nem azt, hogy a szomszédnak nagyobb kocsira telik.
    Nem ismerek olyat akinek ne lehetne ingyen elég meleg ruhája, és olyat se aki éhezik.
    A gazdagoktól nem a szegények akarják elvenni a pénzt, hanem az irigyek.
    A szegény ember –gondolom- egy táblát tart amire az van írva:
    Bármilyen becsületes munkát elvállalok amit képes vagyok elvégezni. Annyiért mint mások.
    No én ilyet még nem láttam.
    Miért szegény aki annak tartja magát?
    Miért szegény az akit annak tartasz?
    Buta? Á dehogy, hisz nem kérdez meg téged se, hogy mit tévő legyen.
    Lusta? Neeem, hisz akkor nem gondolnánk, hogy igazságtalan az élet…
    Gyenge? Talán ez se lehet az igazi ok, manapság van bőven ücsörgős munka.
    Egy biztos, a szegény ember semmi képen nem tehet róla, hogy szegény.
    És ha annak akarja érezni magát, akkor megteheti, csak ki kell válasszon valakit aki többre vitte valamiért. (biztos csalt vagy lopott, különben hogy történhetett volna meg?)
    Kizsákmányol a céged? 🙂
    Minek mentél oda?
    Tán csak nem az utcáról hurcolt el mint nagyapámat rabszolgának?
    Lehet, hogy túl kevéssé ismerem a történelmet, vagy túlzottan, de ilyen jól nem tudom mikor éltek emberek.
    Persze tudom sok a gond… hová tegyem a felesleges pénzem, hogy még több legyen.
    Teljesen felesleges a bitcoinra bárkit rábeszélni.
    Ha jó bor, akkor nem kell neki cégér.

    • JPÉ (JP2?),
      ez a cikk szépen idevág Csaba írásához:
      https://tldr.444.hu/2021/01/10/fiatal-felnottek-akiknel-a-kieges-az-alapallapot
      Figyelmedbe ajánlom a “Az egyéni felelősség egyeduralma” bekezdést, egy picit kontextusba helyezi a ” van bőven ücsörgős munka” megállapításodat.
      Ezzel viszont egyetértek: “A gazdagoktól nem a szegények akarják elvenni a pénzt, hanem az irigyek.” Mondjuk ezzel azt mondod, hogy a kommunisták irigyek, de ez ellen nem tiltakozom.

      • Nem JP2. Ez egy régebbi alkalmazás, de kevesen használják.
        444? nem vagyok meglepve kicsit se 🙂
        Az jó hely. Azoknak akik szeretik rosszul érezni magukat, de önállóan nem képesek okot találni rá.
        Ha valakit meg akarsz győzni, hogy Isten létezik akkor belinkeled a Bibliát? 🙂
        Egyszerű, nem kell gondolkozni, az ő ideje nem drága olvasgasson csak…
        Itt van, hogy kinek fontos, hogy szarul érezd magad: (nem kell végignézni, hamar kiderül)

        Állításod hazugság, én nem ezt mondtam. (bocs ha igazat mondok és ez számodra sértő, nem ez a cél):
        „Mondjuk ezzel azt mondod, hogy a kommunisták irigyek,”
        Pl. van aki naivan hisz benne és nem irigy, ezeknek idővel néha megjön az eszük.
        De ne gondold, hogy a liberálisok között ne lenne sok irigy ember (talán te is az vagy, mármint liberális) de a jobboldaliak se mentesek az irigységtől.
        Ez természetes velejárója az embernek.
        Kérdés, hogy kiben mennyire dominál.

  11. A BTC-t a Blockstream pumpálja a Tetherrel. A Tethert becsületszóra hozzák létre, úgy mint ahogy a FED nyomtatja a dollárt. Az értéke pedig azért 1 dollár, mert ez van mondva.

    • De ennek mi köze van a blockstreamhez? Azt, hogy a tether az egyik eszköze a kripto piac szárnyalásának, illetve azt, hogy a tether egy fedezet nélküli stablecoin ebben szerintem nincs közöttünk vita. De mire alapozod azt az állítást, hogy a Blockstream áll emögött?

  12. Bitcoin időben a második globális eszköz.
    Ha az ezüstöt nem számoljuk?
    Interneeeet?
    Az az amihez mindenki hozzáférhet, és a hatalom majd megmondja, hogy mi lehet rajta???
    Mint a szocialista egypártrendszerben: mindenkit megtanítunk írni olvasni, de hogy mi az amit el is szabad olvasni azt majd mi eldöntjük?
    Én nagyon igénytelen vagyok, de ez szerintem kevés.
    Talán az internet 2.0.
    Akié a pénz, azé a hatalom.

    • Bár a cikkben is próbáltam ezt tisztázni, de akkor nekifutok még egyszer: Azt tekintem globális eszköznek, amihez az emberiség minden tagjának egyaránt van alanyi jogon hozzáférése, tudja azt használni, felhasználni vagy sajátjaként tudja azt kezelni valamilyen formában.

      Az arany nem egy globális eszköz, ahogy a többi fém sem sorolható ide. Nem tudsz alanyi jogon hozzájutni aranyhoz. Nem tudsz bányászni magadnak, illetve csak korlátozottan tudod árucserére használni. Az aranyhoz képest a bitcoin sokkal szabadabb. Tudod birtokolni anélkül, hogy azt bárki is megengedné neked, nem kell ehhez regisztrálnod sehol, nem tudja senki azt elvenni tőled anélkül, hogy te ahhoz hozzájárulnál valamilyen formában. Illetve bármikor tudsz saját magadnak is előállítani bitcoint, mely akár 100%-osan anonim is tud lenni egészen addig amíg nem használod (onnantól nyilván peszeudonimmá válik).

      Tudom, hogy az érvelésem jópár sebből vérzik és ide lehet hozni számos példát és ellenpéldát arra, hogy pl hogy az arany mennyivel jobb minderre, vagy pl, hogy a bitcoint is le lehet foglalni, mert X már lefoglalta Y bitcoinját. De ezek a példák mindegyike esetén igazolható, hogy valójában vagy kicsalták az illetőtől a bitcoint, vagy pl. vádalku részeként adta át; avagy éppen mondjuk egy razzia során találták meg a word seed libraryját.

      A Bitcoin nem azért globális eszköz, mert bárki birtokolhatja. Ez egy végtelenül leegyszerűsített és téves magyarázat, amibe sajnos én is időről időre beleesek. A Bitcoin azért globális eszköz, mert valójában SENKI nem birtokolhatja. Nem birtokolom a hálózatot, valójában hatni sem tudok a működésére, bár bármikor részt vehetek benne akár aktív szereplőként (full node vagy mining), de csak úgy, hogy követem azokat a játékszabályokat. Valójában senki más sem tudja birtokolni a hálózatot, senki sem tud rajta felügyeletet gyakorolni. Azonban bárki tudja kezdeményezni annak változását… mely változás kizárólag akkor fog végrehajtódni, ha a hálózat aktív szereplőinek kellően nagy aránya támogatja azt. Hogy előfordulhatnak-e puccs kísérletek, igen… hogyne, ott volt rá példának a BIP-148 vagy akár a SegWit-2x. Előbbi átment végül, mert az ellenállók feladták, az utóbbi pedig elvérzett. Hogy lehet-e cenzúrázni a kódot (bitcoind)? Igen… de a bitcoind nem egyenlő a bitcoin hálózattal. A bitcoind csak egy referencia implementáció, ami azért és csak azért domináns, mert a hálózat aktív szereplőinek nagy része meg van elégedve azzal az iránnyal, amerre az a referencia implementáció tart.
      De visszatérve a félreértésekre: a bitcoinomat nem birtokolom, hiába is hiszem ezt. Valójában kizárólag a sajátként ismert addressek/walletek privát kulcsát birtokolom, amit ha egyedüliként teszek, akkor kijelenthetem, hogy kizárólag csak én költhetem el azt a bitcoint ami ezekhez az addressekhez/walletekhez tartozik… már persze, az elköltéshez szükséges script ezt csak nekem engedi meg.

      Az aranyat fizikailag birtokolnom kell, ahhoz az enyém legyen. Ez egy nagyon fontos megszorítása a reprezentációjának. A Bitcoint nem kell és nem is tudom birtokolni. Nem tud valaki bejönni a házamba és kipakolni a mackóból a bitcoinokat. Kivéve persze, ha a mackóban tartom a word seedeket… De ha ezt teszem az pont olyan, mint amikor a nagyon fontos ember a telefonjának a tokjába rejti a postit-et, amire rá van írva a telefonja PIN kódja.

      Mindettől függetlenül teljesen el tudom fogadni, ha valakinek ezek az érvek nem tűnnek relevánsnak. Azzal is együtt tudok élni, hogy valaki szerint az arany és ezüst mint értéktároló eszköz ugyanolyan jó, sőt akár sokkal jobb is mint a bitcoin. Szóval ezeket érvként el tudom fogadni, csak éppen nem értek vele egyet és meg vagyok arról győződve, hogy ezen állítások mögött mindösszesen annyi áll, hogy az illető nem igazán érti, hogy mi az arany vagy a bitcoin… De ezzel nincs semmi baj, nekem is bele tellett néhány évbe, hogy megértsem és felfogjam. Ez egy ilyen dolog. Hogy lehet, hogy tévedésben élek? Nos, kizárni ezt sem tudom.

      • Jó, hogy tisztáztad az elején.
        Szerintem a bitcoin értékében egyetértünk.
        Az aranyéban is.
        A tulajdonságaikat is tudjuk, de nem egyformán ítéljük meg ezen tulajdonságok fontosságát súlyát külön külön.
        A globális eszköz fogalmát pedig egészen másnak gondolom mint te.
        „az emberiség minden tagjának egyaránt van alanyi jogon hozzáférése”
        Alanyi jogon bányászhatok. 🙂 (jogom van? akkor azt el tudják venni, ha lehetőségem lenne az más)
        Kit érdekel? Majd hülye leszek nekiállni gépet rendelni (tudom, alanyi jogon készíthetek is egyet), áramot fizetni vagy lopni (alanyi jogon termelni)… és várni, hogy a beruházásom valamikor megtérüljön, amikor helyette megvehetem 10 perc alatt a kiszemelt mennyiséget. (hacsak nem vállalkozóként pénzt akarok keresni, de az egy másik eset)
        Aranyat is „bányászhatsz” egyszerűbb mint gondolnád. Lapát, Dunapart, agregát (engedélyt adnak, mert jogod van erre is 🙂 ) de bolond lennék egy napon át lapátolni a sóder azért a fél –egy grammért. ( 10 ezret Ft-ot biztosan összehoz aki ért hozzá)
        De ez is kit érdekel?
        Tehát ezek ugyan tulajdonságok, de nem fontosak. Az arany sárga, de nem ez benne a lényeg.
        Ha holnaptól nem születnének új bitcoinok és csak a meglévők maradnának forgalomba gond lenne? Dehogy. Sőt! 🙂
        „A Bitcoin azért globális eszköz, mert valójában SENKI nem birtokolhatja”
        Két kulcsszó Bitcoin és Senki. Ez itt a lényeg!
        Bár nem úgy foglalnám mondatba mint te.
        A bitcoin hálózat Senkié, és odaadta mindenkinek.
        Aki akarja veszi, aki akarja bányássza, csak vigyék! 
        Nevem Senki találta ki, (okosan) mert ha Valaki találta volna ki, akkor azonnal lett volna egy másik valaki aki megosztva az embereket létrehozta volna a másik bitcoint (mert az jobb).
        (ez persze meg is történt a sok altcoin révén, de Senkit nem lehet alázni, zsarolni… És így ez a senki jó nagy előnyre tett szert a hálózattal
        Az „aranyhálózat” pedig szintén senkié.
        Ez egy nagyon fontos közös pont!
        Én azt tekintem globálisnak amit világszerte elfogadnak (így vagy úgy) és persze némi megkötéssel, mert kis faluban nehéz vevőt találni még a dollárra is…
        Tehát nálam globális az arany is, de ha fogadni lehet a jövőre akkor bitcoint vennék.
        Az elfogadási hajlandóság kell globális legyen, ebben talán még vezet a dollár vagy az arany, de minden megtörténhet.

        • Teljesen más pontok alapján vizsgáljuk ezt a kérdést. Naphosszatt támadhatnánk a különböző szempontokat és nyilván igazunk is lenne (leginkább magunk szerint), helyette én maradnék a már leírtaknál. Ezt az egyébként erősen szubjektív kérdést nem tudjuk/akarjuk ugyanúgy látni.

      • Teljesen mindegy, hogy fizikailag birtoklod az aranyat, vagy az információt birtoklod, ami a privát kulcsot jelenti, egyiket se lehet megenni, mind a kettőt be kell váltani, cserélni kell. Az pedig szubjektív dolog, a két fél közös értékrendjének egyezősége.

        • bár BTC párti vagyok, azért az aranynak komoly létjogosultsága van, amíg a népesség kb felénél jó érzést kelt a sima látványa is 🙂

  13. A fenti dilemmák bennem is felmerültek. Bitcoin – arany – fiat pénz mibe tegyem a hatalom kiszolgálásáért kapott megtakarítást.
    Bitcoin és a többi kriptoval van egy komoly probléma, amiről a hivők szeretnek elfelejtkezni.
    Addig ér valamit, amíg működik a globális internet hálózat, de a katasztrófától van egy reálisabb veszély is.
    A hatalom bármikor blokkolhatná a kripto alapú forgalmat, ha érdekében állna, de egyelőre nem teszi.
    Szorgos szoftver mérnökök már olyan kiválló routereket, tűzfalakat tudnak készíteni, amikkel mindenféle adatforgalmat tudnak elemezni, szűrni, blokkolni, átirányítani. Kinában ez már régótta megy, a többiekről kevésbé tudunk.
    Néhány nagy cég gyártja azokat az eszközöket, amikkel a világ össze van drótozva. Cisco, Huawei, …
    Nagy kérdés, hogy ezek az eszközök a forgalom továbbítását hogyan végzik.
    Tartok tőle hogy el fogunk jutni a totális kontrolling, ahogyan azt a Sci-fi filmekben lehet látni. Pár év múlva (5G világméretű elterjedése után) egy státusz bit átállítával el lehet vágni a kellemetlenkedő emberek a digitális pénzüktől, szabad mozgásuktól, mindentől, a saját lakásába se fog tudni bemenni.
    Addig lehet gyűjteni a Bitcoint és társait, ki melyikben hisz.
    A hitet a média remekül tudja irányítani.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *