Hogyan hat a Grayscale a Bitcoin árfolyamára?

A címben szereplő kérdést igen sokszor megkaptam az elmúlt hetekben a Grayscale kapcsán írt cikkem óta. Mind a különböző Facebook csoportokban, mind pedig az offtopic telegram csoportunkban alaposan kiveséztük már ezt a témát. Mivel a kérdés, most újra előkerült comment formájában itt a blogon, ezért úgy döntöttem, hogy a téma kapcsán inkább írnék egy önálló blogpostot.

A kérdés valahogy így hangzik:

Az intézményi befektetők értékpapírt vesznek (nem bitcoint!), majd ezt adják el fél évre rá a másodlagos piacon. Hogy kik veszik meg ekkora volumenben az a kisebbik gondom, a nagyobbik az, hogy hogyan lesz ebből az értékpapírból ismét bitcoin?
Írtad, hogy redeem nincs, de akkor írnál arról is, hogyan tokenizálódik végül is ez a fajta értékpapír? Mert véleményem szerint ez a lépés mozgatná meg végül is az árfolyamot.

Ahhoz, hogy a kérdésre választ tudjuk találni, előbb meg kell értenünk alaposabban néhány releváns tényezőt, ami befolyásolja a Grayscale befektetési alapok működését.

A folyamatot, amikor a Grayscale újabb értékpapírokat bocsát ki ‘private placement’-nek nevezzük. Ilyenkor vagy az ügyfél által átadott coinok kerülnek be a Grayscale számlájára (pontosabban a Coinbase Custodynál vezetett számlájukra), vagy pedig a Grayscale maga veszi meg a piacról az adott mennyiségű coint. A private placement kapcsán három dolgot kell figyelembe venni:

  • Nincs folyamatosan private placement. A Grayscale saját piaci döntése alapján nyitja meg avagy zárja be ennek a lehetőségét. A Bitcoinnál pl. idén február óta zárva van az újabb részvények kibocsátásának lehetősége.
Folytatás…