Az arany értékének mítosza

Közismert tény: egy befektetési termék minél szélesebb körben ismert, – minél inkább kommercializálódik – annál inkább nem tud már befektetési termékként funkcionálni, hiszen valami akkor tud jó befektetés lenni, ha kellőképpen kevesen játszák azt meg.

Erre az elvre viszont rendre rácáfol az arany, hiszen a mai napig széles körben az egyik leginkább elterjedt befektetési termék, ami válságállóságát már számos alkalommal bizonyította a modern pénzügyi rendszerben is. Ezen tény alapozza meg az arany értékállóságának mítoszát.

Két éve írtam egy részletesebb cikket, ahol az inflációt és az aranyat is alaposabban cizelláltam. Ha nem olvastad volna az erről szóló cikket, akkor itt az ideje bepótolni:

Miért is állítom, hogy az arany értékállósága mítosz?

Ha ránézünk az arany historikus árfolyamára, akkor a következőt láthatjuk:

forrás: macrotrends.net (link)

Alapvetően az ábra egy hosszútávon jó befektetés képét sugallja, ami egyébként éppen nemrégen volt ATH-n, megközelítve a 2000 dolláros történelmi árfolyamszintet. A fentebb idézett korábbi cikkemben már bemutattam, hogy mindez miért is lenne fals megállapítás, hiszen ha az inflációval korrigált ábrát nézzük, akkor bizony rá kell ébrednünk, hogy az arany kizárólag 1970 és 1990 között volt jó üzlet, azóta pedig csak oldalazgat.

Amivel van azért egy pici logikai probléma…

Ha adott egy közel véges számú eszköz, aminek darabárát egy inflálódó pénznemhez viszonyítjuk, akkor alapvetően elvárható, hogy az árfolyamba beárazódjon az évenként bekövetkezett infláció. Mindez különösen a következő vizualizáció fényében tűnhet érdekesnek:

the rise and fall of the dollar

Az ábra a dollár elmúlt 100 évét mutatja. Pontosabban azt, hogy az 1913-as dollár vásárlóértéke minként alakult az elmúlt 100 évben, a különböző konjunktúra/recessziós időszakokban, illetve a fontosabb világgazdasági történések eredményeként.

Mint látható az ábrán, a dollár vásárlóereje 100 év alatt a századára csökkent, mely nem tűnik megállíthatónak, különösen egy éppen zajló recessziós időszakban.

Adott az arany, ami elvileg egy értékálló és válságkerülő eszköz melynek dollárban mért árfolyama az elmúlt 50 évben 300%-ot emelkedett és másik oldalról adott maga a dollár, aminek a vásárlóereje ugyanezen vizsgált időszakba lényegesen nagyobb ütemben zuhant. Nincs itt valami anomália?

A válasz igen komplex, számos olyan tényező van, ami befolyásolja az arany világpiaci árát, lásd friss kitermelés, illetve az arany hasznosítása a kereskedelemben, stb.

De összességében sajnos tényként kezelhető, hogy az arany kifejezetten rossz befektetés volt az elmúlt 50 év nagy részében.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számos olyan limitált darabszámú értékálló eszköz van a világon, aminek az árfolyamába igenis évről-évre pontosan beárazódik az infláció. Erre jó példák a műkincsek és az olyan limitált darabszámban készült tárgyak, mint pl a svájci manufaktúrák luxus órái. Ezeknél az eszközöknél és műtárgyaknál pontosan érvényesül a meghatározott darabszámon keresztüli érték.

Ha egy kicsit elengedjük a fantáziánkat, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az arany árfolyama erősen manipulált. Ezzel persze senkit sem nagyon tudtam meglepni, hiszen aminek lehet manipulálni az árát, azt nyilván fogják is manipulálni. Lényegében elmondható, hogy az arany látszólag a modern világtörténelem egyik legnagyobb befektetési átverése. Az árfolyam alakulása alapján az a kép alakul ki az emberben, hogy bizonyos érdekkörök szinte generációkon keresztül árasztják el a piacot ezáltal mesterségesen mérsékelve az arany árfolyamát és tompítva azt, hogy megjelenjen benne az inflációs hatás. Hisz lássuk tisztán: ha az arany olyan nagyon jó befektetés lenne, akkor ki akarna állampapírban vagy bankbetétekben tartani bármit is?

Mi vár az aranyra? A digitalizáció korában, amikor már a magyar jegybankelnök is digitális pénzről beszél és nem rest egy Bitcoin slide előtt pózolni a közgazdász vándorgyűlésen… nos az arany mítosza kezd megkopni. A fiat pénzek még hosszútávon velünk fognak maradni valamilyen formában, így a piacok folyamatosan fürkészik azokat a limitált mennyiségben létező eszközöket, amiknek az értékállósága az infláció mértékével korrigálódik évről évre. Márpedig az arany nem ilyen eszköz, szemben akár műtárgyakkal, vagy éppen az olyan digitális eszközökkel, mint a Bitcoin. Ha az arany az lenne, aminek a belénk plántált tudás alapján lennie kellene, akkor az arany árfolyamának pontosan olyan ütemben kéne növekednie, ahogy az elmúlt 10 évben növekedett a Bitcoin értéke…

A Bitcoin mindenképpen érdekes alternatíva, hiszen nem hamisítható, senki nem tud több bitcoint gyártani, mint amennyi az éves kibocsátás. A meglévő Bitcoinokat nem lehet lefoglalni, nem lehet duplikálni és semmilyen olyan ismert támadási mód nem létezik, amivel duplán lehetne elkölteni a hálózaton ugyanazt a bitcoint. A Bitcoin véges számban létezik és a friss kibocsátása tervezhető. Pontosan tudjuk, hogy ma mennyi van belőle és azt is nagy biztonsággal tudhatjuk, hogy egy év múlva mennyi lesz. Mindez ráadásul digitálisan létezik, anélkül, hogy egy központi játékos írná a játékszabályokat. Nem véletlen, hogy egyre több befektető kezdi belelátni a Bitcoinba ugyanazt az értéktároló tulajdonságot, amit egykoron az aranyban látott.

Hisz ne felejtsük el: A Bitcoin árfolyam nem csak azért növekszik, mert egyre népszerűbb az eszköz. Legalább ilyen ütemben növekszik azért, mert az árfolyama alapját adó dollárt vásárlóértéke folyamatosan értéktelenedik. Ahogy ábrándul ki a világ a dollárból és az aranyból… nos úgy nyitnak egyre többen a Bitcoin irányába.

Nincs új a nap alatt, az érték csak átcsoportosul.

Ma is tanultam valamit: Bitcoin CPFP!

Előszó: Tudom-tudom… nem pont egy ilyen teki cikkel kéne megünnepelni, hogy újabb ATH-n vagyunk… De most éppen ez volt a csőben. Majd jönni fog hamarosan általánosabb és to-the-moonosabb cikk is, de továbbra is törekednék arra a blog kapcsán, hogy az agy dopamin termelő receptorai mellett azért a szürkeállományt is tudjam stimulálni.

Bár az elmúlt években sokat javult a viszonyom az Ethereummal, de azt továbbra sem állítanám, hogy szoros barátságban lennénk. Itt a blogon is sokszor értekeztem már az olyan nonszensz dolgokról, mint a trackelhetetlen belső tranzakciók, vagy az előre azonosíthatatlan contract címre történő transfer, stb. Ezekről a témákról még 2019 februárban írtam alaposabban itt: -link-

Egy olyan dolog volt eddig az Ethereum kapcsán, amire viszont – hithű Bitcoinosként – kifejezetten féltékenyen tekintettem: Ez pedig a tranzakció kicserélés lehetőség. Ennek nagyon leegyszerűsítve annyi a lényege, hogy amíg egy tranzakció nem kerül blokkba, addig az bármikor kicserélhető egy másik tranzakcióra. Főleg akkor van létjogosultsága, ha például sikerül egy tranzakciót nagyon alcsony fee-vel elindítani, ami hírtelen sürgőssé válik. Ilyenkor ethereum tx esetén egyszerűen csak fogom magam, összerakom az új tranzakciót, majd ugyanazzal a nonce-szal (sorszámmal) külön el, mint ami a kicserélendő tranzakció sorszáma és voilá(!)

Természetesen Bitcoin esetén is van erre lehetőség, korábban már elmélkedtem itt a blogon a Replace-by-Fee (RbF) megoldásról, ami egyébként egy horror, nem is beszélve arról, hogy a különböző kliensek különböző módon kezelik és kifejezetten körülményes azzal boostolni a tranzakciót. Pláne, hogy eleve csak a meglévő change output terhére növelhető vagy módosítható a tranzakció. Plusz hozzájön még az, hogy alap esetben majd az összes wallet tiltja az RbF-et (nSequence=max(UINT)).

Szóval nem az igazi…

Pont a napokban keveredtem egy olyan helyzetbe, amikor nagyon megszorultunk egy tranzakcióval, ami egy téves költségbecslés miatt igen alacsony fee-vel futott ki, úgyhogy kicsit beleástam magam a Bitcoin ezirányú rejtelmeibe… Mikor is több helyen is elém került a Child-Pays-for-Parent megoldás.

Ez gyakorlatilag az ethereum kapcsán fentebb bemutatott tranzakció kicserélős módszer Bitcoinos implementációja. Ráadásul simán használható bármilyen tranzakció esetén (kivéve az n. input 1 output tranzakciókat, ahol az output nem a mi címünk -> De ez igencsak ritka holló…).

Child-Pays-for-Parent (CPFP)

A megoldás lényege végtelenül egyszerű. Adott egy beszorult tranzakció, ami feltehetően napokig vagy hetekig nem fog blokkba kerülni, sőt az is lehet, hogy teljesen eltűnik a fullnodeokból. Ez a tranzakció minimum 1 darab inputot (utxo) tartalmaz, amit el akarunk költeni és ideális esetben egy vagy több elköltendő outputot és egy további un. change outputot, ami valójában a mi saját címünk.

Folytatás…

A kripto éra küszöbén a skálázás lesz az új üzlet!

Az idei év egyértelműen már a ökoszisztéma térnyeréséről szólt. A PayPal lépése, a Libra… akarom mondani Diem és most a sorhoz kapcsolódó Spotify is ezt erősíti. Ha ide vesszük azokat a tőzsdén kereskedett cégeket is, amelyek a készpénzállományuk bizonyos százalékát rakták át bitcoinba, akkor az összkép tovább élénkül. MicroStrategy, Galaxy Digital Holdings, Square… csak néhány cég a nagyon körül, akik jelenleg az összes kibocsátott Bitcoin 4%-án ülnek és terveznek ülni és még igen sokáig.

Az idei évet (rögtön január 1-én) egy visszatekintő és előre mutató trendelemzéssel kezdtem, melyben megpróbáltam meghatározni, hogy az 2010-et követően melyik évben mi volt a kripto piac meghatározó trendje, majd tettem egy jóslatot a 2020-as évre is. Az eredeti cikket itt lehet elolvasni:

A jóslatom pedig a következő volt a 2020-as évre:

Folytatás…

Ábrát értelmezni ne féljetek, nem kell…

Egyre több helyen látom (már az itthoni telegram, facebook és egyéb csoportokban is) az alábbi ábrát:

Az ábra a “Bitcoin” kifejezés Google Trends elemzését mutatja, nevezetesen, hogy mennyire is keresnek most rá az emberek a Bitcoin kifejezésre a legnépszerűbb kereső motorban. Sokan érthetetlennek tartják, hogy miként tud újra 18.000.- dollár felett lenni a bitcoin árfolyama úgy, hogy közben:

nem is keresnek olyan sokan rá mint 3 éve!!!

Sőt sok esetben mindenféle teóriákat is gyártódnak arról, hogy itt bizony már az intézményi befektetők zsákolnak. Meg ugye a koronavírus és az 5g…

Tegyük akkor ezt tisztában:

A magas érdeklődést nyilván az utca embere generálja, hiszen ők vannak sokan. Az utca emberének nem akkor lesz érdekes a Bitcoin, amikor három év után újra eléri a 18 ezer dolláros árfolyamot, hanem ha esetleg eléri a 30 vagy akár 40 ezer dolláros árfolyamot és beindul újra a fomo mánia; elkezdenek repkedni a sok százezres jóslatok, amiket már valós emelkedéssel is alá támaszt az árfolyam.

Ha esetleg előállna az a helyzet, hogy újabb ATH-ra (valaha mért legmagasabb árfolyamra) tévedne a Bitcoin, akkor az kb annyit jelentene, hogy ott tartunk, mint ahol 2017 januárjában jártunk… hiszen akkor állt legutóbb elő olyan állapot, ahol a Bitcoin árfolyama átlépte a korábban beállított és hosszú évekig csak távolról figyelt 1000+ dolláros árfolyamot.

Szóval ha valaki mindenképpen a Google Trends-et szeretné viszonyítási alapként kezelni, akkor NE a 2017-es mánia csúcsához mérje a jelenlegi állapotot, hanem bizony a januári állapothoz:

Így szerintem sokkal reálisabb képet lehet alkotni arról, hogy miként is alakult a Bitcoin ismertsége és népszerűsége a – remélhetőleg – mögöttünk álló crypto-winter után.

A FED véleménye a Bitcoinról

Érdekes és több szempontból is szokatlan részletességgel nyilatkozatt a FED a Bitcoin téma kapcsán a “Liberty Street Economics” hasábjain. A cikk címe: “A Bitcoin nem egy újfajta pénz!

A cikk egészében azzal a témával foglalkozik, hogy cáfolja az újabban egyre többször előkerülő felvetést, mely szerint a “Bitcoin az új pénz”.

Hosszan lehetne szétszedni a cikket és elemenként kivesézni annak minden gondolatát, de alapvetően a cikk célja szempontjából nem biztos, hogy ez lenne a célravezető. Aki fabatkát is konyít a Bitcoinhoz, az úgyis tudja, hogy a cikk megközelítése milyen logikai hibákon alapszik. Hogy csak egy konkrétumot hozzak elő: A cikk definiálja, hogy a “pénz”-nek három típusa létezik: fiat pénz, mögöttes eszközre kibocsátott pénz, mögöttes követelésre kibocsátott pénz. A cikk annak a lehetőségét is kizárja, hogy a Bitcoin esetleg ezen kategóriák egyikébe sem sorolható be annak jellemzői miatt… hiszen ez a lehetőség nyilvánvalóan megcáfolná a cikk címét éppen ezért egy ügyes mozdulattal besorolták a Bitcoint a “fiat money” kategóriába, lévénhogy szerintük ez a kalap illik rá.

Ha eltekintünk egyébként a megközelítés blődségétől, akkor ezen a ponton érdemes tisztázni, hogy mi is az a fiat money, hiszen én is gyakran használom ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy ez minden olvasó számára ismert kifejezés. Fiat pénznek nevezzük azt az eszközt, aminek kibocsátója nem biztosít semmilyen beváltási/átváltási lehetőséget (innen a fiat szó) az adott pénz mögöttes értékéhez. (mert hogy gyakorlatilag nincs annak mögöttes értéke). Gyakorlatilag egy olyan fizetőeszköz ami definíciója szerint semmilyen mögöttes értékkel nem rendelkezik, annak értékét kizárólagosan a kereslet/kínálat aránya határozza meg.

Mindennél is érdekesebb az alábbi közölt táblázat a cikkből:

A táblázat a fent felsorolt a FED szerint kizárólagosan létező pénzkategóriákat párosítja össze az adott eszköz manifesztációjával, úgy mint: fizikailag megjelenő eszköz, köztes bizalmi szereplő által kiadott elektronikus pénz, illetve a köztes bizalmi szereplő nélküli elektronikus pénz.

A táblázat utolsó sora több érdekességet is rejt:

  • Egyrészt a Bitcoin az fiat money… oké erre kicsit később még visszatérek.
  • Viszont a tether és hasonló stablecoinok már a “mögöttes eszközre kibocsátott pénz” kategóriába esnek, ami azért fura, mert ugye ezek mögött dollár áll jellemzően, ami meg fiat pénz, mitől lesz hírtelen mögöttes eszköz ami fiat money? Ezen logika alapján… követve a FED érvelését, ugyan a Bitcoin szerintük fiat money, de vesszük a WBTC-t (Ethereumon kibocsátott bitcoin token), akkor már egy másik kategória, mert amögött van valódi fedezet… Tetszik érteni?
  • Az utolsó kategóriába bedobták az összes ICO tokent, hiszen ugye azok mögött követelés állhat.

Laza mozdulattal lépjünk túl azon a tényen, hogy egyébként a harmadik kategóriába inkább lehetne sorolni a stablecoinokat.

A leírtak alapján a Bitcoin kategóriájáról… ami ugye fiat pénz… ezt kell tudnunk a FED szerint: Alapvetően minden fiat pénz lényegében semmit sem ér, mivel azok mögött csak a puszta hit áll azzal kapcsolatban, hogy az ér valamit. Erre a kategóriára jó példák a valuták. A papír, amire húsz dollár van nyomtatva, szinte semmit sem ér. De mégis lehet ebből vásárolni egy kávét, mivel a barista elfogadja ezt abban a hitben, hogy később ő is tud ebből vásárolni valamit hasonló értékben. De persze a központi bankok által kibocsátott fiat pénzek TELJESEN más témák, hiszen azok TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. Sok fiat pénz létezik ami nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jelleggel és a Bitcoin is csak egy példa erre.

Nos ennyi… Ezen érvelés alapján lett a Bitcoin egy újabb fiat pénz. Azok az apróságok, mint hogy az előállítása ütemezett, a darabszáma korlátos, illetve az előállításához brutális mennyiségű energiára van szükség, ami indirekt módon hatást gyakorol annak árára (jófajta Marxista elvek mentén…) és még számtalan más szempont… ezek mind nem relevánsak a FED szerint.

A cikk zárásképpen tisztázza, hogy a Bitcoin márpedig nem új pénz, hanem… most tessék megkapaszkodni… új csereeszköz mechanizmussal rendelkező pénz. Ezzel utalva arra, hogy a Bitcoin és egyéb kriptopénzek nem központi entitások által kibocsátottak.

A FED megközelítésével egy apró probléma van: Alap tézisként kezelik, hogy a pénznek csak három kategóriája létezhet, majd erre alapozva állapítják meg, hogy a Bitcoin nem lehet új pénz; hiszen ehhez szükség lenne egy újabb kategóriára.

Hogy miért pont ma született meg ez a cikk? Ez persze lehet véletlen is, de mindenesetre fura az áthallás, hogy most látott napvilágot John Bolton botránykönyvének néhány tartalma, melyek között kiemelten hozta le igen sok orgánum Trump viszonyát a Bitcoin kapcsán. A könyvben Bolton megemlít egy egyeztetést Trump és Steve Mnuchin (pénzügyminiszter) között, ahol Trump egyértelműen utasította még 2018 májusában Mnuchint, hogy minden eszközzel tegyenek keresztbe a Bitcoin térnyerésének.

Elkészült a hazai kripto szolgáltatók típusszabályzata

Korábban már említettem (ebben a cikkben), hogy hazánkban is életbe lépett a EU 5 AML irányelv, ami itthon a Pmt.-be került átvezetésre és az ügyfélazonosítás, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések témakörrel foglalkozik. Mindez azért fontos, mert így a Pmt. definiál két olyan új területet, ami érinti a kriptopénz alapú vállalkozásokat is. Ezek:

  • virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó,
  • letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.

Ezen vállalkozásoknak már teljesíteniük kellett a kijelölt személy regisztrációját; aki ezt esetleg nem tett még meg, az ezt a VPOP_KSZ17 v. 1.5. űrlapon tudja megtenni. (-link-)

Nemrégiben végre megjelent a típusszabályzat is, amit figyelembe véve mindenkinek el kell készítenie a saját belső ügyfélazonosítási és pénzmosás illetve terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó szabályzatát.

A típusszabályzat a virtuális és törvényes fizetőeszközök kapcsán ezen a linken érhető el.

Mindettől függetlenül néhány fontos észrevétel a szabályzat alapján, amit érdemes mindenkinek észben tartania, függetlenül attól, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújt avagy használ.

Igen régóta mizéria a Pmt kapcsán az “anyja születési neve” rögzítése, hiszen ez bár Mo-n kötelező, de az országhatárokon túl nyújtott szolgáltatások esetén igen ferde szemmel néznek a szolgáltatóra, ha ilyen adatot kér ügyfelétől. Ennek kapcsán a következő értelmező kitétel kerül a típusszabályzatba:

Folytatás…

Felezési nap

Tegnapi napon (és ma hajnalban is… illetve várhatóan akár ma/holnap is), a mágikus internet pénz és kis barátai is elszenvedték az elmúlt majd három év legbrutálisabb árfolyam zuhanását. A Bitcoin egy személyben zuhant alig 24 óra alatt ~8000 dollárról egészen 4000 dolláros darabárig és próbálkozik most éppen kapaszkodni (kevés sikerrel) az 5000 dolláros támaszba.

Ezúttal azonban a hatalmas korrekció nem csak a kriptopénzek saját mikrouniverzumában történt, hanem melléktermékként a globális piacok teljes összeomlásával. Éppen most a VIX index már 80 pont körül tart, amire a 2008-as válság óta nem volt példa. (VIX: Chicagói börze volatilitás indexe, ami lényegében egyfajta félelem/pánik indexként használatos). A nagyobb tőzsdei indexek pedig gyakorlatilag 3 éves eredményüket nullázták le néhány hét leforgása alatt. Csak példaképpen az S&P500 index potom 30%-ot bukott február 10 óta.

A pánik kapcsán felvetődik a kérdés, hogy akkor a Bitcoin mennyire is hedging eszköz és mennyire ‘safe heaven’. Pragmatikusan az elmúlt napok alapján akár le is lehetne vonni, hogy semennyire, hiszen tökéletesen haladtak együtt az árfolyamok. Ám, ha valóban almát almával akarnánk összehasonlítani, akkor valójában a korreláció csak látszólagos.

Ha valamit bebizonyított a Bitcoin most az a következő: valójában létezhet olyan, hogy szabad piac, ami képes önszabályozón működni külső beavatkozás és felsőbb kontroll nélkül. A tradicionális tőzsdéken az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt 24 órában számos olyan intézkedés történt, ami alapjaiban teszi azokat alkalmatlanná a saját funkciójuk ellátására.

Gondolok itt a FED és egyéb jegybanki tőkeinjekciókra és persze a “csillapító” tőzsde szünetekre és felfüggesztésekre. Hogy mennyire groteszk az a valóság, amiben élnek a tradicionális piacok, arra hadd mutassak egy fals példát:

“Satoshi Nakamotó felfedve kilétét a hatalmas pánik hatására úgy döntött, hogy módosítja a Bitcoin konszenzus mechanizmusát és további 200 millió bitcoint premineolt a meglévő cirka 18 millió felett. Az intézkedésre a piacok pozitívan reagáltak és az altcoinok árfolyama újabb emelkedő trendvonalra lépett”

Ugye mennyire nonszensz és életidegen ez a példa? Pedig ha Satoshi helyére a FED-ez rakjuk, a bitcoin helyére a dollárt és az altcoinok helyére az S&P500 indexet… nos akkor tegnap pontosan ez történt.

A Bitcoin indulása óta az első olyan esetről beszélünk, amikor VALÓBAN tőzsdei pánikhelyzet vette kezdetét és VALÓBAN jelentős korrekciók történtek a tradicionális piacokon. Az elmúlt években neves közgazdászok és spekulánsok ezrei nyilatkozták le, hogy a Bitcoin egy ilyen sztesszhelyzetben össze fog omolni és az értéke nullára redukálódik, hiszen nem rendelkezik azokkal a felügyeleti kontrollokkal, ami megmenthetné ettől egy pánikhangulatban.

Ha egy pillanatra elvonatkoztatnunk az árfolyamok alakulásától, akkor egy dolog biztosan kijelenthető: A Bitcoin bebizonyította (egyelőre kicsiben), hogy tőzsde felügyeleti intervenciók és jegybanki intézkedések nélkül is tud működni egy szabad és független piac.

Miközben a felügyeleti kontrollt gyakorló (egyáltalán nem független) intézményi háttér egyre inkább fogy ki a lehetőségekből és eszközökből… nos aközben a Bitcoin bizonyította, hogy egészséges piaci körülmények között valójában NINCS is szükség ezekre az eszközökre. Érdemes lehet ezen elgondolkodni miközben mindenki az önkéntes házi karanténjában próbálja átvészelni a következő hetek megpróbáltatásait.

Gondolatébresztő

Itt a blog hasábjain már számtalan alkalommal futottam neki annak a gondolatnak, hogy vajon “miért is jó a Bitcoin?”. Ez önmagában egy végtelenségig lebutított kérdés, amire nyilván nem létezik jó válasz.

Sok-sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy olyan szinten átlássam a Bitcoin technológiáját, konszenzusvezérelt működését illetve social hatását az emberekre és a gazdaságra, hogy igazán tudjak erre a kérdésre válaszolni.

Pontosítok: legyen erre a kérdésre egy jó válaszom…

A Bitcoin azért jó, mert aki kitalálta (Satoshi Nakamoto álnéven) az minden bizonnyal egy egyszerű szempontot tartott szem előtt:

“Hogyan lehetne egy olyan autonóm pénzügyi rendszert létrehozni, amit az emberek nem tudnak elrontani”

Ezen a ponton értelmét is veszti az, hogy elkezdjük kategorizálgatni a Bitcoint… Nem az a fontos, hogy ez most pénz-e, sem az hogy ez vajon értéktároló (Store of Value) eszköz-e… semmi ilyesmi. A Bitcoin egyetlen kategóriája – kicsit sem nagyzolva – az: “unstoppable force”, azaz megállíthatatlan erő. Tekintsünk el attól a ténytől, hogy ez a kifejezés valójában egy paradoxon.

Banksy and Bitcoin - rethought

A körülöttünk létező világ az állandóság illúzióját próbálja elhitetni velünk. Ez nyilvánvalóan evolúciós maradvány, hiszen az emberiség fejlődése exponenciálisan gyorsul, ami logikusan annyit tesz, hogy “régebben minden sokkal lassabb volt“.

Ennek talán a legfontosabb hatása az volt, hogy a 1900-as évek előtt egy családban akár két-három generáció is le tudta úgy élni az életét, hogy az apák által a gyermekeikre hagyott tudás és élettapasztalat szinte annak teljes életére elég is volt. Lássuk be… ez ma már nem így van…. #okboomer?

Folytatás…

Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

Happy Birthday ​Bitcoin!

Újra eljött ez a nap (márhogy tegnap, csak valami technikai gikszer miatt nem került ki ez a post végül…). Pont a mai napon (márhogy tegnap), immáron 11 éve (+1 napja) került kiadásra a Times méltán híres száma, ami inspirálta Satoshi Nakamotot, hogy eme szép téli (tegnapi) napot válassza a Bitcoin genezis blokkjának kiadására.

Az elmúlt két évben ezt a napot kisebb oknyomozással töltöttem, ahol alaposan összeszedtem és kiveséztem eme naphoz kapcsolódó minden fontosabb információmorzsát és azok lehetséges mögöttes tudásanyagát.

A legutóbbi ilyen jellegű cikkem megjelenése óta érdemi információ nem látott – a téma kapcsán – napvilágot, így csak összegezve: Satoshi továbbra is pihen (ha még él egyáltalán), az önjelölt faketoshik száma továbbra is exponenciálisan növekszik évről-éve, 2019 december végével sem semmisült meg a bitcoin és továbbra is érintettlen a Satoshi által kibányászott közel 1 millió bitcoin; annak ellenére is, hogy a google szerintem már elértük a quantum fölényt.

A Bitcoin (mint blockchain) továbbra is censorship resistant, illetve immutable… és így tovább. Szóval önismétlés helyett, inkább berakom az előző két év eme témával foglalkozó cikkeit, jó olvasást azoknak, akik esetleg lemaradtam volna ezekről.