Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

INLOCK - ezúttal legyél Te a Bank!
Bookmark the permalink.

20 Comments

  1. Ezek szerintem jo hirek mert vegre legalizalodik h pontosan hogy is lehet kriptos szolgaltatasokat nyujtani. Meg kellene egy jo adoszabalyozas pl. De minimis szabalyokkal stb es nagyot lepunk elore.

  2. Adószbaályozással nem akarnak kezdeni valamit? fontos az aml, kyc de így 10 évvel a btc indulása után, 3 évvel a legutóbbi hype után igen csak időszerű lenne ha adózással foglalkoznának. ..

    • Az adózás téma kapcsán egyelőre nem tudok semmi konkrétat mondani (se pro se kontra). Ha ez változik és a változás közlésre érdemes, akkor fog róla születni külön post.

    • nem eri meg nekik valtoztatni, a jelenlegi “egyeb jovedelem” ~35%-os (15% szja+eho) eleg jo bevetel

  3. Egy adózási példa.:

    1. Veszek bitcoint (mert az jó, és adómentesen megtehetem :).
    2. Havonta eladok max 1m Ft értékben BTC-t, és adok róla nyugtát mint „KATÁ”-s, persze alkalmanként max. 300 000 Ft értékben.
    3. Havonta befizetem az 50 000 Ft-ot ha nem másodállásban csinálom, mert akkor csak 25 000-et.
    Így egy év alatt 12 millió bevétel után fizetek 600 000 Ft adót. (vagy 300 000-et) ami 5%-nak felel meg. ( vagy 2,5% nak)

    Ez tűrhetőnek tűnik.
    Van aki szerint ez nem lenne törvényes?

    • A három gyerekes anyák, meg nem is kell majd adózzanak a bitcoinuk után…

      Szerintem ez nem így van, ahogy írod.

    • Ez így elsőre eléggé úgy hangzik, mint a kamatjövedelemhez kapcsolódó adóterhek elkerülése. Szerintem mielőtt ezt bárki is élesben elkezdené kipróbálni konzultáljon könyvelőjével, adótanácsadójával, vagy akár direktbn a NAV-val. Addig szerintem rendben van, hogy KATÁsként nem kell külön leadózni a bitcoin váltáshoz szolgáltatási bevételedet (tehát amikor eladod a bitcoint és mondjuk azt mondod, hogy 1-5% díjat kérsz el mindezért); viszont azt nagyon csomálnám, ha ezzel ki lehetne ütni a megváráslás és az eladás közötti árfolyamnyereségre jutó adóterheket. Ha ez tényleg így lenne, akkor szerintem már régen a 10 millió KATÁS országa lennénk, ez konkrétan kedvezőbb, mint bármilyen ma létező offshore téma.

      • hat pedig par eve egyik magyar (asszem szekelyveganos) forumon azt hoztak ki, hogy a katasnak “beveteleznie” kell (nem emlekszem a pontos szakszora) a bitcoint, es mivel a bitcoin nem penz/ertekpapir/akarmi, amikor eladja nem ertelmezheto ra az arfolyamnyereseg. ha jobban erdekel par kulcsszoval rakereshetsz, hatha megtalalod a commenteket

      • Kamatjövedeleeeeem??? Itt nincs kamat.
        Senki nem ad kölcsön senkinek.
        Fel sem merül, szóba se jön.

        Ha veszek egy fatányért és 100 darabban adom el, mert fogpiszkálót faragtam belőle, (vagy gyujtóst) akkor se jut senkinek eszébe, hogy az eladott fa “árfolyama” és a vásárolt fa “árfolyama” hogyan viszonyul egymáshoz.
        És ha a fa amiből a fogpiszkáló készült a kertben nőtt ingyen, akkor sincs semmi.
        A Kata nem a kiadási oldallal foglalkozik (ezért az el se számolható) hanem a bevétellel ami évi max 12 millió lehet… az után pedig fizetni kell, mégpedig a megadott mértékben.

        • Bocs, kicsit túl sokat foglalkozom kölcsönökkel és kamatokkal 🙂 Kamatjövedelem helyett árfolyamnyereséget akartam írni, merthogy ugye a vétel és eladás között realizált árfolyamnyereség itt a lényeg. Ha ezt valóban el tudja nyelni a KATA… nos az sokmindent nagyon-nagyon más fényben tud megvilágítani. Még szerencse, hogy pont holnap lesz a következő munkacsoporti ülés, azt hiszem fogok tudni egy érdekes kérdést vinni magammal.

        • Ennek alapján a Katát lényegében azért találták ki, hogy moderált adózás mellett élvezhesse az ember a vagyonát.

  4. Esetleg ismer bárki adószakértőt, aki képben van hogyan érdemes nagyobb rendszeres crypto trading után adózni (pl cég létrehozás, stb..)? És akinél lehet órabérben vagy fix díjért konzultálni?

  5. Szia Csaba!

    Az lenne a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem szervezetként végzünk hasonló tevékenységet (pénztárca szolgáltatás), hanem magánszemélyként üzemeltetünk ilyesmit?

    A MicroCoin kapcsán van pl. a “Megér egy MicroCoin-t” gomb, amely csak úgy tud működni, ha a szerver tárolja a hozzá rendelt account PK-ját.

    Továbba van egy Discordos, chatrobot alapú tárcánk is, ott is értelemszerűen a szervernek tárolni kell a PK-t.

    Csak MicroCoin-t kezelnek és a MicroCoin bár hobbi projekt (és nem végzünk vele kapcsolatban gazdasági tevékenységet), mégis virtuális fizetőeszköz.

    Ilyenkor mi a teendő? Kapcsoljuk le őket és dobjuk ki a belefektetett időt, munkát, lelkesedést? Vagy céget kellene alapítani? Az nekünk nagyon nem lenne jó, hiszen egy hobbiprojekthez csak nem alapít az ember egy céget és nem is fogunk, mert nincs ablakon kidobni való pénzünk. Ilyen szempontból ezen fejlesztéseink jövőjét nem látom és félek, hogy azt kell hamarosan közölni, hogy bocsi, le kellett lőni őket, a törvényi szabályozás kinyírta a MicroCoin-t (Elsőként érkezett, elsőként távozott). Ebben az esetben nagyon szomorú lennék. Szerinted mit tehetünk, ilyen esetekről nem volt szó az egyeztetéseken?

    Köszönöm a válaszod!
    Péter

    (PS: A bejelentkezés nem működik, se Google, se WordPress, csak a progress megy, de nem léptet be, ha igen, akkor meg hibát dob amikor beküldöm a hozzászólást)

    • Szia Péter. Éppen ma találkoztam a postotokkal, ami alapján úgy döntöttetek, hogy ezeket a szolgáltatásokat végül lekapcsoljátok feb 4 dátummal. Sajnálom, hogy végül erre jutottatok, mindazonáltal én sem hiszem, hogy tudtam volna épkézláb tanácsot adni. Azt semmiképpen nem lehet – jelen esetben – elkerülni, hogy ügyfelek pénzét kezelitek ezekkel a funkciókkal. A Pmt ennek kapcsán eléggé egzaktul fogalmaz:
      “letétkezelő pénztárca-szolgáltató: olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt;” forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700053.tv

      • Köszönöm szépen a válaszod és az együttérzésed!

        Igen, mi is sajnáljuk, ez volt az egyetlen ésszerű lehetőségünk ezeknél a szolgáltatásoknál, de majd találunk ki helyett újakat, jobbakat. 🙂

        Amúgy valami értékhatár elfért volna a Pmt-ben, hiszen az összes kibányászott MicroCoin értéke jelenleg kb. 200 000 Ft, ezzel nehéz bármit finanszírozni, vagy mosni 😀

        Azt viszont remélem, hogy, ha már mi ilyen módon figyelembe vesszük a szabályozást és meghozzuk a szükséges áldozatokat, akkor ezt a példát mindenki követni fogja, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egy tiszta, törvényesen működő, megbízható kripto közösség legyen itthon, ahol a felhasználók megbízhatnak a szolgáltatásokban és senki sem “keveri rossz hírbe” az ágazatot!

        • Ez jól hangzik, de tartok tőle, hogy a MicroCoin áldozata vajmi kevésbé fogja meghatni és tettre sarkallni azokat a szereplőket, akik amúgy is csak exceltáblákban vezetett nyilvántartásokat “kriptobefektetésekként” aposztrofálva húzzák le a kisnyugdíjasokat.

          • Ezzel egyet tudok érteni, természetesen költői túlzás volt.
            Viszont az mégis jó lenne, ha a hatóságok valóban fellépnének ezek ellen. Időnkéntt mi is kapunk e-mailt, hogy a nénike rendelt kriptovaluta kártyát, vagy ripple csomagot (levélben kézbesítve, postán!!!) és tőlünk érdeklődik, hogy mennyi most a haszna, mennyit hozott. Ilyenkor mindig az agyvérzést határán vagyok, egyrészt azért, mert tudom, hogy megint jól átvertek egy szerencsétlent, másrészt azért, mert minden ilyen esettel csökken a bizalom a kriptovaluták felé, meg ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miért minket talált meg a kérdéssel, de általában kiderül, hogy szegény az első szembe jövőnek írt, ahol azt látta, hogy kriptovaluta, mert azt se tudja kitől vett mit. Ezeket kellene már valahogy eltakarítani, de gondolom szélmalomharc lenne…

  6. ize, most esett le. akkor a bitcoin/críptora mar kimondtak hogy virtualis fizetoeszkoz?
    vagy miert vonatkozik ra ez a penzmosasi torveny?

    • A Pmt egészen pontosan így fogalmaz:
      “virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.”

  7. Sok sok szabalyozas…. Penzmosas es terrorizmus urugyen……a legnagyobb bunozok a bankarok es penzugyi maffiozok nem azok akik kiakarnak torni ebbol az igazsagtalan vilagbol. Ha azt hiszitek,hogy mindenfajta szabalyozassal magatok ala tudjatok hajtani a cryptot akkor nagyon is tevedtek. Minnel jobban szabalyoztok annal nagyobb ellenállás lesz.
    Aki projektet csinal es “crypto guru” nak mondja magat de a lelke melyen a fiat ban hisz az nem mas mint egy szelhamos….. Szerencsere hamarosan valtoznak majd a dolgok. 😉

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *