Bitcoin váltás az 5. AML direktíva fényében

A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.

A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.

Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.

Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.

Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény

Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?

Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.

A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.

kripto

Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.

Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.

Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))

n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.

A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.

A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).

A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:

  • “kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
  • belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.

Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.

A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.

Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.

Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!

Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.

USDC beszerzése egyszerűen VAGY olcsón!?

#Update: A cikk megírását követően a hazai MrCoin kripto váltó közölte velem, hogy: “fogd meg a söröm”…

Ezzel gyakorlatilag HUF banki utalás esetén a MrCoin átlagosan alig 1,5% díj ellenében segít USDC stablecoinhoz jutni mindazokat, akik alternatív eszközöket keresnek a hagyományos befektetési termékek mellett… vagyis inkább helyett!

Ma egy izgalmas téma került elő az INLOCK hazai telegram csatornáján, felmerült a kérdés, hogy vajon milyen úton módon lehet legolcsóbban USDC-t szerezni forintból. (USDC: dollár árfolyamához kötött stablecoin) aminek a magyarországi kereslete is igencsak megemelkedett, lévén, hogy az INLOCK-ban ebben a coinban helyezhető ki kölcsön.

Ha az egyszerűen illetve a gyorsan megoldást keressük, akkor ennek kapcsán verhetetlenek azok a hazai váltók, akik már foglalkoznak stablecoinokkal is (pl. coinmixed.eu vagy a mrcoin.eu). Azonban a kérdés ezúttal arra vonatkozott, hogy miként lehet a LEGOLCSÓBBAN hozzájutni, legyen bármennyire is körülményes annak módja.

Nos egész nap záporoztak az alternatívák a Binance Jerseytől kezdve a bitstamp kártyás vásárláson keresztül megannyi megoldást körbe járva, de valahogy minden esetben oda jutottunk, hogy a a forintból történő kiindulás esetén a Revolut lehet a jó megoldás.

Hogy pontosítsam: Revolut forint top-up hazai banknál vezetett forintos bankkártyáról. Ezzel ugye gyakorlatilag teljesen kikerülhető a hazai bankrendszer áldásos és jótét devizaváltási árfolyam nyerészkedése a forint számláról euro számlára történő utalás kapcsán, hiszen a Revolutra feltöltött forintos középárfolyamon lehet váltani egyből eurora.

Itt jön be az érdekesség: A Revolut – annak ellenére, hogy egyébként nyújt zárt crypto váltást a saját platformján belül – kifejezetten nincs oda azért, ha valaki csak crypto exchangek felé történő átjárónak akarja használni.

Azonban bizonyos exchangek esetén (pl. Coinbase Pro) kifejezetten megengedő a Revolut. Konkrétan két olyan exchange van, amit rendszeresen használnak a hazai INLOCK ügyfelek a revoluton keresztül: Coinbase Pro és a crypto.com. Előbbi esetén a váltás igen körülményes, ugyanis a beutalt EUR-ból előbb BTC-t kell venni, majd onnan USDC-t, amit viszont egyből ki is lehet utalni ingyen. A két váltás díja a Coinbase Pro-n összesen kb (2x) 0,5%-a a beutalt EUR mennyiségnek.

Utóbbin (crypto.com) direktben lehet venni USDC-t (0,2% comission fee), viszont ott minden kiutalásnál levonnak 1 USDC-t.

Némi egyéb észrevétel, ha valaki esetleg használni is akarja ezt:

  • Érdemes csak akkor gondolkodni ilyen megoldásban, ha egyébként másra is használod a Revolutot.
  • A fentebbiek szándékosan CSAK az USDC vásárlásról szóltak. Ha eladni kivánsz bármilyen kriptot és annak a fiat ellenértékét visszautalni Revolut számládra… nos, ott lehetnek gondjaid. Egyrészt AML-re hivatkozva a Revolut akár hetekre is lockolhatja az beutalásod, mely során konkrétan mindent el fognak kérni, amit csak el lehet kérni és ha mindent megadsz akkor is komoly esélyed van, hogy a végén a Revolut zárolja a számlád és visszaküldi a depositot a küldő félnek.
  • Az előző pont esélyét nagyban tudja növelni az, ha több milliós (forint) nagyságrendben próbálsz ilyen módon szerezni bármilyen crypto-t vagy éppen eladni azt ugyaezen az úton.
  • A cikkben szereplő Coinbase Pro és a crypto.com nem véletlenszerűen kiválasztott két exchange, amit éppen ajánlok. Számos exchange (pl. Bitpanda) a fiat kiutalásnál már eleve figyelmezteti az ügyfelet, hogy Revolutra történő kiutalásnál a Revolut vissza fogja utasítani a műveletet.
  • Peer-to-peer crypto-fiat váltásoknál (pl. localbitcoin, hodlhodl és hasonló platformok) különösen veszélyes Revolut-ot használni a fentebb már leírt okból. Ugyanis, ha a Revolut úgy dönt, hogy nem szereti a beutalást és inkább visszadobja azt a küldő félnek, akkor bizony az ügyletben érintett másik fél kifejezetten jól fog járni, hiszen övé marad a fiat és a crypto is.

Összegezve: létezik arra mód, hogy nagyon alacsony költséggel ‘menekülj’ USDC-be forintból, de ez egy erősen limitált megoldás, amit illik ésszel használni.

Diszklémer: A fentebbi módszereket jómagam nem használtam, személy szerint igencsak szkeptikus vagyok a Revolut kapcsán, főleg ha crypto ügyletekről beszélünk, mindettől függetlenül mivel többen is használják ezeket az útvonalakat rendszeresen, ezért megosztom itt a blogon is, hátha mást is foglakloztat ez a lehetőség. Mindezeken felül, nincs garancia arra, hogy ez a módszer hosszabbtávon is nyitva marad.

Utinapló INLOCK témában

Korábban azt ígértem, hogy két havonta fogok itt a blog hasábjain összefoglalót írni az INLOCK projektről. A legutóbbi ilyen beszámoló azonban csak a privát mediumos blogomra került fel, így kétségtelenül itt az ideje, hogy elkészüljön egy aktuális cikk a témában.

A projekt elmúlt negyedéve talán kétségtelenül legpörgősebb és legfontosabb időszakot szakította ránk. Közel két éves előkészület és fejlesztés után végre élőben is ki tudtuk próbálni szélesebb közönség előtt, hogy miként is értelmeztük újra a közösségi kölcsönzés fogalmát. Akinek esetleg nem hangzana ismerősen az INLOCK projekt neve, annak egy nagyon rövid összefoglaló: Az INLOCK egy közösségi kölcsönplatform, aminek célja, hogy összekösse a kölcsönt nyújtókat és a kölcsönt igénylőket. A platform mindehhez egy kriptoeszköz-alapú fedezetkezelés szolgáltatást biztosít. Az INLOCK platform célja, hogy teljesen eliminálja a felek közötti kényszerű bizalmat, ennek okán természetesen az INLOCK nem nyújt megoldást bárkinek, csak azoknak, akik amúgy is rendelkeznek kriptoeszköz befektetésekkel és hosszútávon meg is akarják azt tartani. A megoldás abban segít, hogy ha valakinek rövidtávú anyagi problémája akad, akkor legyen számára más alternatíva is mint hogy eladja a kriptoeszköz alapú megtakarításait.

INLOCK homepage

Talán az őszi szezon leginkább várt központi eseménye a platform saját tokenjének első komolyabb exchange listingje volt. Fél éves előkészítés után szeptember elején az INLOCK token (ILK) sikeresen listázódott a Liquid by Quine tőzsdén. Hogy miért pont ott és miért pont akkor… nos erről legnagyobb örömünkre lényegében a teljes hazai kriptoorientált sajtó hírt adott; a kriptoakadémiától a fintechzone-ig bezárólag. Nehéz is kiválasztani, hogy melyik forrást linkeljem, így engedjétek meg, hogy a kriptoworld cikkén keresztül mutassam be mindezt, mivel hirtelen ez jutott először eszembe. Mindenesetre ezúton szeretném megköszönni, hogy a hazai kriptofókuszú média szinte egyként állt mellénk és nyújtott komoly támogatást a szeptemberi időszakban!

Folytatás…

Exchange listing nightmare

Anno, amikor – a nyár elején – kitűztük célul, hogy most már aztán tényleg nagyon nekifogunk intézni az INLOCK kriptotőzsdei listázását, akkor elhatároztam, hogy ennek a kalandnak a végén írni fogok erről az egészről egy cikket, hiszen még az általam eddig elértekhez képest is komoly feladatnak tűnt bejutni egy nagy exchange-re. Ezt a cikket anno több meetupon is beígértem, sőt kommentekben és cikkekben is belengettem. Itt az ideje, hogy elvarrjuk ezt a szálat… bár nem pont úgy, ahogy készültem erre…

Nyilván az ember fia nem tart egy vasat a tűzben ha ennyire komoly témáról van szó, így nem egy, hanem egyből négy nagy exchange-nek futottunk neki. A négyből három exchange-en sikerült eljutni addig, hogy vagy már lezárult, vagy érdemben zajlik a due diligence (cég, termék, token, team háttérelemzése) és a mai napon végre megjött a háromból az elsőnek a hivatalos pozitív válasza, mely szerint innentől a miénk a pálya, akkor listázódunk amikor mi akarunk. A másik kettőn is már finish közelben van, így hamarosan nem egy, hanem (legalább kettő… de várhatóan inkább…) három nagy tőzsdén is ott leszünk. A “hamarosan” kifejezést természetesen tessék megfelelő kontextusban elképzelni…

Örömünnep… pezsgőbontás… és tábortűz körüli örömtánc után most jönne az a pillanat, amikor egy hosszú és izgalmas fordulatokkal teli cikket írok arról a kihívásról, ami bár tanulságos, de rajtunk és talán még egy-két hazai projekten kívül érdemben senkinek nem nyújt hasznos információkat.

A helyzet viszont az, hogy ez a cikk minden ebbéli elhatározásom ellenére sosem fog elkészülni. Ez a négy hónapos munka olyan szinten sokat vett ki belőlem és az ezzel foglalkozó csapatból, hogy erről most biztosan nem igazán esne jól cikket írni. Hogy miért? Azért mert olyan ez mint a párizsi… finom meg minden, de ha egyszer végignézed, hogy miből és hogyan készül, akkor hirtelen élhető opciónak tűnik leélni az életed vegánként.

Nem szeretném túldramatizálni a dolgot, de az INLOCK projekt kapcsán egyetlen korábbi fázis sem volt annyira kemény kihívás mint a tőzsdei listázódás. Pedighát volt itt ám kaland rendesen… Nyilván mindenki el tudja képzelni azt, hogy egy kis (jellemzően kamu forgalmat felmutató) tőzsdére pillanatok alatt fel lehet kerülni, sőt mára a listing price is igen teszkós szinteket karcolgat (kaptunk valós hátterű tőzsdékről már 0,5 BTC-s listing offereket is), de nyilvánvalóan nem azért tartottuk vissza egy évig a tőzsdére kerülést, hogy “letudva a feladatot” egy random sose hallott tőzsdére kerüljünk fel.

Akinek esetleg nem teljesen tiszta, hogy miért is nem szerencsés felkerülni egy kis tőzsdére és mit is jelent pontosan ez a kamu forgalom dolog, az olvassa el az alábbi cikkemet:

A másik oka a kifejtős cikk elvetésének az, ha én most tényleg leírom, hogy mekkora kálvária menet mindez, akkor annak is elveszem a kedvét mindettől, akinek esetleg akár motivációja is lenne ilyesmivel foglalkozni.

Egyetlen pozitívuma ennek a négy hónapos rémálomnak az, hogy el tudom mondani: vége, túl vagyunk rajta… pipa. Nyilván másik oldalról fontos pozitívum, hogy ezzel az INLOCK projekt túl tud lépni azon a különböző fázisokban elhalt ICO és egyéb közösségi elven finanszírozott projektek temetőjén, mely projektek el sem tudtak jutni addig, hogy olyan tőzsdén jegyezzék, amik mögött valós forgalom és ügyfélbázis áll.

Ha feltétlenül ki kéne magamból erőszakolnom még egy pozitívumot, akkor azok talán a Legal Opinion-ök lennének. Bár nekünk eddig is napnál világosabb volt, hogy az INLOCK token egy pure utility token és ennek megfelelően is van kezelve, de a jogi nyilatkozatokkal a zsebünkben immáron a témában jártas kripto-jogászok által ellenjegyzett állásfoglalásaink is vannak. Persze ennyivel nem érjük be, jelenleg is zajlik az előkészítése annak az állásfoglalásnak, ami végérvényesen tisztázza, hogy az INLOCK szolgáltatásai pontosan minek is minősülnek szabályozói szempontból.

Összességében maradjunk annyiban, hogy túl vagyunk ezen és végre bejelenthetjük, hogy az INLOCK projekt a sikeres platform launch és a product validation után megérte az exchange listinget is! A távlati céljaink persze nem változtak: minél szélesebb kör számára ismerté és elérhetővé tenni az INLOCK szolgáltatásait!

Hogy mi minden történt, illetve fog történni a közeljövőben még a projekttel? Erről nemrégiben írtam itt: https://medium.com/@menorel/summer-stories-from-inlock-hungarian-transcript-27159bd8da9f

Akik most kaptak kedvet, hogy megismerkedjenek a projekttel, azoknak javaslom a https://inlock.io/, illetve a https://go.inlock.io/ oldalakat, továbbá a telegramot aktívan használókat ezúton invitálom meg az INLOCK hazai követőit tömörítő INLOCK_HUN csoportba!

Ui: A “hol” és pontosan “mikor” kérdésekre még egy kicsit várnia kell az érdeklődőknek… Utóbbi kérdésre azért is, mert van rá esély, hogy a jelenleg már tuti befutó kripto-tőzsde mellett még eggyel le tudjuk zárni időre a tárgyalásokat.

Szikrák!

Január elején egy kötetlen beszélgetésen fejtettem ki, hogy az idei első negyedév lesz a crypto történelem egyik legunalmasabb téli időszaka, ami látványos előjele lehet egy újabb korrekciónak… Nos így a negyedév végén illik értékeli az állításom és elismerni, hogy durván nagyot tévedtem (nem… nem a korrekcióban, hanem az unalomban). A tavalyi évi letargiával átitatott csipkerózsika álomból szinte pillanatok alatt ébredt fel majd az összes community csatorna és újra értelmes témák jelentek meg twitteren és redditen is. Mindeközben újra beindultak a “ki tud nagyobbat mondani” predikciók is a crypto piac újabb felfúvódása kapcsán. De a minden alapot nélkülöző felelőtlen igérgetéseken túl számos kézzelfogható jele is van hurrá optimizmusnak. Az egyik legjobb jel a Binance Token (BNB) hirtelen pumpája volt ezen a héten. Korábban már elmélkedtem a BNB különleges status quo-ja kapcsán, nos úgy néz ki valóban hatékony előjelző eszköze lehet a bear/bull ciklusoknak a legnagyobb exchange fee tokenje… Persze ne igyunk előre a medve bőrére.

A felpezsdülés kapcsán persze nem kell messzire rohanni. Elég csak megnézni a hazai kripto váltással foglalkozó vállalkozásokat. Sorra licitálnak egymásra a szereplők funkcióban és kínálatban. Előbb a Coincash jelentette be, hogy a honlapjuk megújítása mellett 42 újabb altcoinnal bővítették a kínálatukat és április 18-ig 0.99%-os költséggel váltanak a legtöbb coinjuk esetén.

Majd alig néhány nappal később a legnagyobb múltú hazai váltó a MrCoin jelentette be, hogy inkább nem apróznák el a dolgokat és potom 420 altcoint tesznek elérhetővé az ügyfeleik részére, melyet egyébként egy igen gusztusos és jól átgondolt módon tudtak vizualizálni a felületükön. Különösen örvendetes, hogy bár a CoinCash szakmai alapon összeválogatott 42 új tokenjébe még nem fért bele az INLOCK token, de a MrCoin kínálatában már elérhető az ILK token is, amivel gyakorlatilag megnyílt az első fiat-crypo kapu amin keresztül cryptopénzek nélkül is hozzá lehet jutni az ILK tokenhez. Ennél is örvendetesebb számomra, hogy a MrCoin rászánta az időt, hogy rendesen integrálódjon is az INLOCKhoz a TokenMarket OpenAPI-n keresztül, így gyakorlatilag a náluk keletkező orderek direktben hajtódnak végre az ökoszisztémánkban.

Az év első néhány hónapjában újabb 2 Bitcoin ATM került telepítésre Budapest utcáin és azt csiripelik a madarak, hogy egy hónapon belül egy újabb darabot is használatba lehet venni.

Azonban hogy teljes legyen körkép, akkor essék szó a Coinmixed váltóról is, ami az egyetlen hazai custodial wallet szolgáltatást is nyújtó fiat-crypto váltó (legalábbis én nem tudok másikról… ha mégis akkor kommentbe jöhet a korrekció). A tavaly novemberben startolt váltó aktuális újdonsága a saját affiliate rendszere, amelynek segítségével 30%-nyi jutalékhoz lehet jutni a platformon.

Persze a hazai váltók és az ATM-ek, csak a entry/exit pontjai a kriptoeszköz világnak. Sokkal nagyobb öröm számomra, hogy hírt tudok adni arról, hogy az ökoszisztéma számos más szintjén is vannak itthon komolyabb előrelépések. Talán a legkiemelkedőbb eredményt a wasabiwallet érte el, ami kapcsán szerintem nagyon sokan nem is tudjátok, hogy magyar fejlesztő csapat áll a projekt mögött. Külön öröm számomra, hogy a csapatban ott van nopara73, akinek bitcoin privacyvel kapcsolatos írását potom két éve én is leközöltem itt a blogon. Ádám (nopara73) személyében az egyik legelvetemültebb privacy orinted bitcoin devet volt szerencsém megismerni. Aki az elmúlt években ott volt a Samurai wallettől kezdve a ZeroLinken keresztül az összes komolyabb mixer wallet fejlesztésben. A wasabi a tavaly nyári indulása óta minden kétséget kizárólag az egyik legnépszerűbb privacy bitcoin wallet. Nem véletlen, hogy alig fél év alatt majd 20 ezer bitcoinnyi tranzakciót biztosítottak a srácok.

Ha már wallet, akkor ne feledkezzünk meg a másik hazai wallet projektről sem, a FusionWalletről. A Fusion egy teljesen ingyenes trustful wallet, aminek egyedisége, hogy az égadta világon semmilyen személyes adatot nem tárol a felhasználóról, viszont minden tranzakciót a saját FusionPay rendszerén keresztül bonyolít. Külön öröm a projektet bemutatni a blogon, hiszen a wallet mögött iFA áll, akinek nem kevés munkája van az INLOCKban is. Többek között az ő keze munkája az INLOCK token smart contractja, de az INLOCK exchange moduljának automatizmusaihoz is sokat adott hozzá.

Nyilván így a cikk végén hosszan lehetne elmékledni az INLOCK hatalmas újdonságairól is, de ezúttal nem szeretném elvenni a többikről a reflektorfényt. Jó látni, hogy a bear market ellenére (vagy éppen pont azért?) itthon is komoly fejlesztések és termékek indultak el.

Bitcoin maximalizmus

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

EOS Mainnet start – tennivalók

Az alábbi szösszenetet még tavaly augusztusban írtam:

Kétféle token van/volt/lesz az EOS kapcsán. Van a token-sales során kibocsátott, az Ethereum blockláncon létező EOS ERC-20 token, amin keresztül zavarba ejtően sok pénzt vonz be a fejlesztő cég.
Ezen tokenek 1/1-ben lesznek beváltva a token sale után az EOS platform tokenekké. Az ERC-20-as tokenek ezt követően már semmit nem fognak érni éppen ezért teszik azokat non-transferable-vé.

Az EOS platform tokeneket mindenki a platform éles indításakor kapja meg a freezelés után amihez egy preparált (eth wallet privát kulcsával aláírt) üzenetet kell elküldeni 2018 júni 1 után. Az EOS platform tokenek már nem Ethereum blockláncon fognak futni, hanem az EOS saját blockláncán. Az EOS minden szempontból az Ethereum vetélytársa.

Fene se gondolta volna még akkor, hogy valaha is meg fogjuk élni ezt a napot és nem nyeli el a Földet egy fekete lyuk, amit az LHC egyik balul sikerült ütköztetőkísérlete nyit a föld középpontjában… De mivel szerencsére nem így lett, így valóban úgy néz ki, hogy vészesen közel kerültünk a MainNet starthoz. Bár személy szerint még mindig kételkedem, hogy ez össze fog jönni időre, de lényeg, hogy hamarosan eljön az idő, amikor ki kell cserélni a tokeneket.

Tehát, aki tokent vásárolt és meg is akarja tartani a mainnet indulás után, annak lassan elő kell keresnie a wallet privát kulcsát.

Jó hír viszont, hogy a legtöbb exchange ezt teljesen automatikusan megoldja. A kraken pl már egy jó hónapja bejelentette, hogy fel van készülve az átállásra és az összes tőzsdén tárolt EOS-t on-the-fly fogják konvertálni, így nem kell kipakolni a tokeneket saját tárcába. A többi exchange kapcsán javaslom mindenki végezze el – érintettsége esetén – az utánaolvasást és ha talál valamit, akkor esetleg ossza meg itt a tapasztalatait.

Hogy miért tartom még az EOS tokenjeimet egyáltalán? Egyrészt közismerten beteg HODLer vagyok, másrészt hiszek a matekban… Adott egy coin ami nem csak képes az Ethereum mellett alternatívát mutatni, de egyébként sikeresen pozicionálja is magát erre a szerepre. 8x annyi EOS token lesz mint Ether, ehhez képest az ára jelenleg 1/45-öd része az Ethernek.

Bitcoin: a nagyság ára és átka

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…

Kraken withdrawal scriptek

Anélkül, hogy bármilyen szinten is kommentálnám az éppen aktuális pletykákat és a kapcsolódó FUDot, szeretnék megosztani veletek három igen hasznos scriptet. Ez főleg azoknak lehet hasznos, akik tudnak bármit is kezdeni egy python scripttel. Egy korábbi cikkben már bemutattam, hogy miként is lehet a kraken exchange-el API-n keresztül beszélgetni. Akinek nincs még API key-e az se essen kétségben, kevés dolog működik most stabilan a webes felületen, de egész véletlenül az új API kulcs generálása teljesen rendben van (5-ből 1x szokott sikerülni). Az alábbi scriptek csak azoknak jók, akiknek van már beállítva az egyes cryptocurrencykhez működő withdrawal address. Aki ilyennel nem rendelkezik, annak sajnos ki kell várnia amíg a FUD miatt pánikmenekülő népek rohamozása kissé alábbhagy és újra elérhetővé válnak a withdrawal address managemant funkciók is.

De aki aktívan utalgat ki és be a krakenről (és tud mit kezdeni egy python scripttel), annak nincs oka most pánikra.

Aki nem tud futtatni pythont és nem is szeretné pont most megtanulni azt a krakenex library használatával együtt, annak csak annyit tudok javasolni, hogy legyen türelemmel és esetleg az alábbi oldalon kövesse az oldal terheltségét: https://status.kraken.com. Addig amíg az oldal válaszideje 2000 ms felett van, addig az esélytelenek nyugalmával tessék szemlélni a helyzetet és kivárni a megfelelő pillanatot, amíg a pánikolók hada lecsitul.

Részletek a tovább mögött:

Folytatás…

Hazai banki körkép kriptotőzsdei utalások kapcsán – vendégpost

Blogom egy hűséges olvasója osztotta meg velem az alábbi méretes összefoglalót a hazai és nemzetközi bankok crypto tőzsdékről jövő és oda tartó utalások kezelése kapcsán. A téma indukálója egy korábbi blog comment volt, amely kapcsán kisebb beszélgetés alakult ki. A témához szándékosan nem nagyon szóltam hozzá, mivel ezen a téren minimális a tapasztalatom, mely leszűkül a KH és Kraken közötti oda-vissza (SEPA) utalásokra, ami egyébként zökkenőmentesen megy nekem immáron négy éve, viszont a vendégpostoló tapasztalata lényegesen szélesebb körű, hiszen kis hazánk egyik legrégebbi cryptocurrency nagybefektetőjeként bőségesen volt lehetősége kitapasztalni ama rögös utat. Bár az alábbiakat privát levélben küldte nekem, de bátorkodom közzé tenni, hisz jelezte, hogy megtehetem, ha úgy látom jónak. Egy apró megjegyzés: Jelen posttal nem célom egyetlen hazai, vagy nemzetközi bankot, bankszövetséget sem rossz fényben feltüntetni, ahogy azt korábbi kommentemben is írtam a történet mögött meglátásom szerint sokkal inkább a bankok pénzmosással (ALM) és visszaélésekkel (fraud) kapcsolatos szabályozásának esetleges szigorítása állhat, mintsem egy globális anti-crypto liga formálása. Talán nem is lehet emiatt hibáztatni egyetlen bankot sem, amikor olyan csontvázak potyognak ki a szekrényből, mint a Vinnik ügy. Ez persze a tisztességes crypto befektetőknek komoly akadály, de egy pénzügyi szervezet nem válogathat… A következő hetekben megpróbálok elérni néhány hazai banki compliance szakértőt és kikérem véleményüket a témában, ha lesz értékelhető visszajelzés, akkor mindenképp megosztom veletek.

Mielőtt azonban átadnám a szót a vendégbloggernek, kis kitérőként had hívjam fel a figyelmét minden olvasónak újra az előző postokban is már jelzettekre:

  • Beteg méretű félelemkeltő hadjárat folyik most a BTC kapcsán. Nevesebb szakemberek akár a saját szakmai karrierjüket is feladva vesznek részt az álhír terjesztésben. A minap Haipo Yang játszotta ezt el, aki egyrészről a ViaBTC vezére, másrészről közvetlenül a legutóbbi bitcoin crash elindítója is ezzel a twitterrel. Az elmúlt héten produkált flashcrashek mindegyikére jellemző, hogy egyre egyre gyorsabban mennek végbe, másrészt pedig vagy álhír, vagy félreértelmezett hír áll mögötte, melyek jellemzően Kínát érintik.
  • A történet egyébként annyira szép, hogy biztosan megérne egy külön postot, sőt valószínűleg idővel (ha eljutunk a Lessons learned részig) akkor fog is születni róla, addig is viszont óva intenék mindenkit attól, hogy kapkodva hozzon meg döntéseket álhírekre alapozva.
  • Dont Trust. Ver(ify)

És akkor itt át is adnám a szót vendégbloggerünknek az eredeti téma kapcsán:

Folytatás…