Novemberben B-Day#2…

Idén immáron második alkalommal kerül megrendezésre a Blockchain Budapest konferencia. A konferenciának ezúttal a Bálna ad otthont november 8-9-én. Ebből máris kiderült, hogy a rendezvény ezúttal két napos lesz. A rendezvény fő célja, hogy hivatalosan is kilépjen a nemzetközi porondra és néhány olyan szereplőjét is elhozza a szakmának, akik mondandója komoly érdeklődésre adhat okot nem csak itthon. Egyelőre nem áll módomban, hogy a nevesebb nemzetközi szereplőket megnevezzem, de azt bizton állíthatom, hogy aki régebb óta követi a Variance blogot és alapvetően hasonlóképpen látja a crypto világ jövőjét mint jómagam, az biztosan nem fog csalódni a felhozatalban. Több olyan neves szakértő is várható, akik egyrészt nagyon ritkán látogatnak el Európába, másrészt pedig itt a blogon rendszeresen megfordul a nevük és személyes tiszteletemet is élvezik.

A rendezvény fővédnöke a Blockchain Kutatási Egyesület, melynek elnökségi tagjaként személyesen is hozzájárulok a konferencia szervezéséhez lehetőségeimhez mérten. A konferencia a Bálnán belül több helyszínen fog zajlani. A kis- és nagytermi előadások mellett kiállítói részleg és workshopok is fognak információkat szolgáltatni a vendégeknek. A konferenciáról részleteket annak honlapján találtok: -link-. A program részletei folyamatosan kerülnek publikálásra az elkövetkező hetekben.

Aki tervezi, hogy ellátogat a konferenciára, az már meg is tudja venni a jegyeket, amihez a “VARIANCE” kuponkódot használva 20% kedvezményt kaphattok.

Mire is használható az INLOCK, a hazai blockchain startup terméke?

Közel egy éves előkészület után szeptember végén indul az INLOCK, minek célja, hogy nemzetközi porondon versenyeztesse a regionális kereskedelmi bankok hitelnyújtási szolgáltatásait.

Az előző postban teljesen jogosan vetette fel Herpai, hogy még lógok egy komolyabb Inlock elemzéssel itt a blogon. Megmondom őszintén nem szándékosan húzom halasztom a post elkészítését, ennek a fő oka leginkább az, hogy maga az ICO előkészítés tetemes mennyiségű időt és energiát emészt fel, mely kapcsán kevésbé jut időm arra, hogy blogoljak. Viszont ezzel párhuzamosan kivirágoztak az INLOCK saját blogjai, ahol angolul bőségesen találtok tartalmat a készülő termék és az egész koncepció kapcsán, ezek:

  • medium.com/@INLOCK
  • https://ico.inlock.io/category/inlock-blogposts/

Viszont az nem lenne igazságos, ha ennyivel le is zárnám a postot, ezért most eszközölnék egy kisebb teasert annak kapcsán, hogy nekem személy szerint miért tetszik az INLOCK ötlete és én személy szerint miért tolom bele az előkészítésbe az összes vagyonom. Ezen a ponton hívnám fel mindenki figyelmét, hogy eszem ágában sincs befektetési tanácsot adni. Ha ezt akarnám tenni, akkor már hónapok óta széttrombitálhattam volna minden hazai csatornát az INLOCK kapcsán, de én személy szerint hiszek abban, hogy mindenki el tudja végezni a saját kutatását (DYOR) és messze túlnőttünk már azon, hogy wannabe influencerek után rohanjunk (ohh. dehogy nőttünk túl rajta…).

Szóval minden termék pont annyit ér, mint amennyire szükség van arra és minden szükség alapja a probléma, amit megold, kielégít. Az INLOCK kapcsán már részletesen bemutattam több szemszögből is magát a problémát a korábbi cikkekben, így most inkább fókuszálnék a usecasekre… tehát néhány olyan konkrét példára, ahol az INLOCK megoldást nyújt.

Leszögezném előre, hogy ezek a problémák nem feltétlenül a mindennapok problémái, ráadásul ezen problémák országonként/régiónként változhatnak. Egy világméretű termék fejlesztésénél nagyon fontos, hogy a termékedet ne szűkítsd le egy régió igényeire, hiszen ezzel magadat korlátozod. Sokszor kapjuk meg, hogy az INLOCK által megoldott probléma nem valós probléma, hiszen pl M.o.-n olcsón lehet hitelhez jutni, olcsón lehet utalni és különben is itt a provident és a többi fantasztikus pénzügyi termék és innováció.

Ez alapvetően mind igaz, ha csak bezárkózunk a saját kis kereteink közé és megfeledkezünk arról, hogy több egyéb tényező mellett a kriptopénzeknek köszönhetően is az elmúlt években őrületes tempóban kezdtek el felzárkózni az elmaradottabb régiók. Nem véletlenül született néhány hete az Afrikai helyzetet bemutató cikk, ami kapcsán igen sok pacsit kaptam, többek között azért is, mert sokaknak átjött belőle az INLOCK áthallás, amit úgy egyébként baromira nem volt célom belerakni, de jó látni, hogy sokatok már ilyen szempontból is nézi a cikkeimet. De ne kalandozzunk el. A kriptopénzek által generált pénzügyi szabadság egyre inkább érezhető. Ezt különösen akkor érzi az ember, ha megpróbál felépíteni egy olyan sztorit mint pl egy ICO. Az INLOCK csapata pl. egyre inkább multinacionális irányba halad, vagy már egy indiai CM-ünk, aki heti 7/7-ben válaszol a kérdésekre a különböző csatornákon, kisegítve ezzel  new yorki community management csapatot. De már éppen betanítás alatt áll egy nigériai leányzó is, aki szintén hamarosan csatlakozni fog a csapathoz. Az igen színes csapaton keresztül lehetőségünk nyílik jobban rálátni az egyes régiók igényeire és pénzügyi problémáira is. De ami ennél is fontosabb: a Bitcoin és Ethereum nélkül kvázi lehetetlen lenne együtt dolgozni ezekkel a srácokkal és lányokkal, mivel a heti apanázsukkal kvázi ekvivalens értékben kellene fizetnünk egy egyszerű SEPA utalás esetén.

Csak újra elkalandoztam… úgyhogy lássunk egy konkrét példát arra, hogy mire is jó az INLOCK: Az első usecase legyen az, ami lényegében életre hívta magát az INLOCK ötletét is. Ugyan ezt korábban már leírtam egy előző postban, de mivel alapja az egész történetnek, így nem kihagyható. Innentől teljesen személyes jellegű történet/tapasztalat következik, aminek szereplője voltam. Adott egy pénzügyi helyzet, rövidtávú likviditási probléma, amibe egy ismerősöd kerülhet és megkeres, hogy segítsd ki. A felek között megvan a bizalom, viszont éppen nagy mennyiségű kriptopénz kitettségben ülsz, ami okán vagy a Bitcoinjaidat adod kölcsön, vagy pedig eladva azt adod kölcsön a kapott fiatot. Előbbi esetben a kölcsönbevevő futja az árfolyam kockázatot, hiszen Te vissza ugyanakkora mennyiségű Bitcoint vársz, utóbbi esetben pedig Te futod az árfolyam kockázatot, hiszen Te fiatban ugyanannyit fogsz visszakapni mint amennyit kölcsön adtál, ellenben jó kérdés, hogy azért akkor mennyi cryptot fogsz tudni venni. Ismerős a történt? Az elmúlt évben számtalan ilyen történetet hallottam és éltem is át.

Hogy jön itt képbe az INLOCK? Szerintem már maga a példa alapján mindenki számára logikus a következtetés, de röviden leírom: Az INLOCK lehetővé teszi, hogy NE kelljen egyik félnek sem extra kockázatot futnia egy rövidtávú likviditás kezelő kölcsön esetén. A rövidebb távú árfolyam kockázatoktól is védekezve a kölcsönadó megfelelő (akár 100%+) túlbiztosítás mellett felveszi a hitelt az INLOCKon keresztül, így fiat (USD, EUR vagy akár HUF) pénzhez jut, amivel ki tudja segíteni a barátját. A hitelösszeg visszafizetését követően pedig mindkét fél elégedetten zárhatja a dealt.

Persze a képlet ennél némileg összetettebb, hiszen az INLOCK használata sincs ingyen, egyrészt token kell a lockoláshoz, másrészt pedig a banki partner sem ingyen adja a hitelt, tehát egy ilyen ügyletnek vannak extra költségei, amit a feleknek vállalniuk kell. Az viszont elmondható, hogy minél rövidebb távú az átmenedzselendő krízis és minél inkább vállal a hitelfelvevő magas fedezetet, annál inkább csökkenthető az ügylet kockázati tényezője közel nullára.

Bár ez a konkrét példa elég szárazra sikerült, de fontosnak tartottam megosztani, az origó issue-t. Viszont nézzünk néhány kevésbé száraz példát is, ami viszont már erősen crypto-world jellegű lesz.

Az első a “Bányász problémája“:

A bányászok elsődleges célja jellemzően az, hogy rentábilisan operáljanak. Ez végtelenül leegyszerűsítve annyit tesz, hogy az adott időszakban termelt bevétel legyen nagyobb, mint az ugyanezen időszak alatt keletkezett költség. Egy hagyományos iparágban a bevételi oldal viszonylag tervezhető, a kiadási oldal szintén. A cryptobányászat viszont egy különleges fajta. Kezdjük a költségoldallal (tekintsünk most el az egyszeri bekerülési költségtől, tegyük fel, hogy már szépen robog a bányászvonat), milyen tételekből áll a folyamatos termelés: felhasznált áram és internet költsége, amortizációból eredő hardverköltségek és persze a humán munkaerő költsége, amivel akkor is számolni kell, ha valaki a saját pincéjében termel. Ezeket a bányászok kénytelenek megfizetni hónapról-hónapra, hogy tudjanak működni. A bevételi oldalt befolyásoló tényezők pedig egy kusza halmazból állnak: a bánya kapacitása (total hashrate), a bányászott coin difficultyja (amely egyre növekszik) és persze maga az árfolyam, mint legfontosabb tényező. A tavalyi szép bullrun közben ezeket egyébként el lehetett hanyagolni, viszont a mostani bearmaket idején a probléma sokkal égetőbb: egyrészt ki kell fizetni a működéshez szükséges költségeket, miközben valószínűleg a gödör alján kell megválni a nehezen megszerzett (és egyre nehezebben megszerezhető) coinoktól. Ez hobbybányászként még csak-csak átmenedzselhető, hiszen a szűkös hónapokban egyéb bevételi forrásból finanszírozható a működés, kivárva a jobb időket. Azonban aki nem ilyen szerencsés, illetve az elsődleges bevételi forrása a bányászat (bányászkonglomerátumok) annak a hosszútávú ROI-ját rendkívül lerontja ez a jelenség. Amit ilyenkor tenni tud, hogy a cryptoját letétbe helyezi és így FIAT likviditáshoz jut – anélkül, hogy ténylegesen el kelljen adnia a coinjait. Ez a use-case pontosan illik az INLOCK fő profiljába: rövid távú FIAT likviditási problémák áthidalása, úgy hogy a kriptopénzt fedezetként használom fel.

Készítettünk egy rövid videót is, amely illusztrálja ezt a problémát:

A másik use-case pedig a “Traderek dilemmája” művésznevet viseli:

Képzeljük el azt a hipotetikus helyzetet, hogy a tavalyi bullrun végén nem adtuk el a kriptót… Ezen a ponton hivatkoznék a Coindesk gigantikus reportjára, potom 111 oldalas – tele statisztikákkal amit lehet, hogy egyedül én olvastam végig 🙂

Szóval, ha lehet hinni a riportnak, akkor igenis sokan vannak akik – lévén abszolút kriptohívők – nem terminálták a pozíciójukat. Erre a piacra egyébként jellemző, hogy mindenki valamilyen elegye a következő személyiségjegyeknek: szerencsejátékos; befektető; daytrader; long term hodler és persze orákulum avagy jövőbelátó. Ezzel egyébként nincs is semmi baj, azonban amikor éppen az orákulum dominál az emberben, avagy “ittazalja” felkiáltással a képzeletbeli traderünk úgy érzi, hogy megtalálta az aktuális mélypontot és MOST akar bevásárolni még egy kis kriptót… Viszont FIAT likviditása már nincs, hiszen a kriptóra szánt vagyonát bent tartotta. Ekkor egy megoldás lehet, hogy kezelni tudja a monitorok előtt szépen fénylő homlokán kidagadt vénavastagságú ereket, hogy a meglévő kriptopénzére fedezetet vesz fel és szépen megvásárolja az áhított padlón lévő kriptót. Az, hogy egyébként igaza lesz-e majd elválik, viszont maga a tény, hogy az INLOCK-nak köszönhetően erre végre van lehetősége, óriási dolog.

Végső soron az INLOCK egy plusz felhasználási lehetőséget biztosít a kriptóknak és azt gondolom, hogy így mi is hozzájárulhatunk a kriptó adoptációhoz. Persze nem gondolom azt, hogy ezek a usecasek fogják hosszútávon fenntartani a platformot, de tény, hogy jelenleg ezek élő és valid felhasználási módok, amire lehetőségeinkhez mérten tudunk is jó megoldást nyújtani az INLOCKkal. Mindez egy jó alapot biztosít nekünk, ami lehetővé teszi a folyamatos termékfejlesztést. Biztosra vesszük, hogy a ma ismert kriptopiac nagyon korai fejlettségi fázisban van és hatalmas a benne rejlő növekedési potenciál, de ezen potenciál csak megfelelő termékek fejlesztésével válik elérhetővé.

 

Egy kis SCAM-tológia… – első rész

Bár draszitkusan lecsengőfélben van az ICO mánia, aminek köszönhetően egyre inkább csak azok az ICO projektek tudnak elérni komolyabb eredményeket, amik valódi problémára próbálnak valódi megoldásokat nyújtani, mégis jellemző, hogy ennek ára továbbra is a nagy és látványos parádé, ami mérhetetlen pénzeket emészt fel egy előkészítés alatt álló ICO esetén. Jelen cikkben bemutatom nektek az ICO életérzés negatív oldalát, amit nyilván csak azért tehetek meg, mert aktív vezetője vagyok a finish közelbe jutott ICO-nak (#INLOCK). Hogy mi is ennek a negatív oldala? Sokan – teljesen jogosan – titulálják az ICO paletta szereplőinek nagy részét scamnek, vagy utólagosan scambe forduló projektnek. Éppen nemrégiben került elő a ‘community-driven’ pletyka, mely szerint az INLOCK nagy és erős piaci konkurenciája (SALT Lending) is scambe fordult vagy scambe készül fordulni miután Shawn Owen (CEO) dobbantott. Pedig ugye végső soron a SALT tényleg egy működőképes és valós igényeket kiszolgáló megoldást hozott létre, csak elfelejtettek kalkulálni azzal, hogy nem csak bika piac létezik és bizony medve piacon is illik tudni növekedni, ha jól a modell.

Na de térjünk is a tárgyra. Szóval bár az ICO-k nagy része vagy scam vagy potenciálisan SCAM-be fordul, de érdekes tapasztalat, hogy az ICO előkészítés rögös útja is scam feliratos taposóaknákkal van kikövezve. Ezen aknák nagy része totálisan unalmas és már-már a ‘nigériai herceg’ szintjét hozza, de van közte néhány igazán brutálisan körmönfont és felépített ‘szolgáltatás’ is. A cikket nyilván azoknak ajánlom, akikben a leghalványabb gondolata is felmerül annak, hogy ICOzni akarnak, de mindenki másnak is érdekes lehet, hogy miként alakult ki egy multimilliárdos csaló szolgáltatás hálózat ami egy multimilliárdos befektetési csalás hálózatot lát el szolgáltatásokkal… azaz: “scam the scammers…”

Azzal biztosan nem mondok újat, hogy ma egy ICO-val már lehetetlen organikus úton építkezni. Nyilván alapvető, hogy legyen egy jó termék vagy termékkoncepció, ki legyenek dolgozva az üzleti folyamatok és az összes dokumentum kellően tüchtig legyen… ám ezen túl minden csak a számokról szól:

  • Illik lennie 20-30-40-50k követőnek facebookon, youtubeon, twitteren és ugyanennyi aktív ember telegramon is. Ha nincs, akkor lepontozásra kerülsz
  • Van-e napi szinten 100-200 hozzászólásod bitcointalkon az announcement csatornán és mi a helyzet a bounty programoddal? Ha nincs… akkor megintcsak minusz.
  • Milyen a csatornák növekedési mutatója és hogyan alakul az alexa.com ranked?

Minden a mérhető KPIkról szól. Ha van olyan projekt, ami tud aktívan mozgatni 20-30 ezer embert, akkor ezt neked is tudnod kell hozni, ellenkező esetben te biztosan csak rosszabb lehetsz… nemde?

Az persze másodlagos, hogy egy közeép kategóriás ICO projektet is jobb esetben max 500-1000 investor fundol, nembaj, akkor is kell, hogy legyen 20k follower. Mindezek miatt a legtöbb ICO lényegében egy színház. Meg lehet próbálni persze eljátszani az intellektuális projektet és kitűnni azzal, hogy te mennyivel jobb vagy… de olyan ez mint a Soundon “informatikus-szürke” bőrrel (amit ugye egyedül a monitor kék fénye ért valaha is…) fehér zokni+tangapapucs kombóval nekiállni csajozni a következő dumával:

“helló-szia. Nem akarsz meginni valamit, szivesen mesélnék neked egy full-stack developer mindennapjairól”

Aki járt már valaha ICO projekthez kapcsolódó telegram csoportban az pontosan tudja, hogy napi szinten kapnak marketing offereket az ICOk direktben a csatornán. Ian Balina, Ivan the tech, Jason Appleton, Tony Tian, The Crypto Lark és lényegében az összes létező nagyobb crypto youtuber ott hemzseg a csatornákon és ékes adminsággal a belépés követően 3 másodpercen belül beírják, hogy : “admin, pm me!”… Nyilván nem nagy meglepetés, hogy ezek egyikének sincs semmi köze a valódi influncerhez. Már a feltételezés is vicc, hogy pl Ivan Liljeqvist az egész napját ICO telegram groupok bogarászásával töltse. De nyilván néhány kezdőbb játékos akár ennek is bedőlhet és biztos sokan szomorkodnak, hogy a kifizetett 10-20 Ether után többé nem áll szóba vele a hamis Ian Balina profil és a várva várt videó sem jelenik meg.

Amit a telegram csatornákon láttok “marketing offereket”, azok csak a töredéke annak, amiket egyéb direkt csatornákon (jellemzően emailben) kapnak a ICOk. Nálunk, az INLOCKnál ez akkor vált kezelhetetlenné, amikor belistázott bennünk néhány nagyobb listing site (trackico, icobench és icoholder). Na onnantól óránként jöttek a fantasztikus marketing offerek:

“Potenciális investorok” akiknél hírdetni fogják az adott ICO-t:

Vicces módon egyébként ezen szogáltatások mögött akár valós teljesítés is lehet. Tényleg időről időre kipostolnak a channelre egy-egy ICO hírdetést, de hogy ezek valós konverziós értéke mennyi, azt szinte képtelenség meghatározni. Nagyon összetett egy ilyen eszközön keresztül mérni a lead konvertálhatóságát.

Na de ne ragadjunk le a telegramnál. Van itt kérem marketing offer a hagyományos mosóporhoz (email) is:

Potom 7 millió email cím 35 ethereumért… Ráadásul előre szűrt potenciális inveszterok a bitcointalkról éa a coinbase-ről, plusz a redditről? Hááát ez már önmagában is brutális offer, nemde? Az persze apróság, hogy mindhárom platform (btt, reddit, coinbase) teljes ügyfélbázisa kileakelt egy-egy korábbi hackelés eredményeként, tehát egyébként ha valaki rászánja az időt/energiát akkor össze tudja állítani magának ezt az adatbázist.

Ezeknél sokkal érdekesebbek azok az újszerű scamek, ahol már ténylegesen valós(-nak látszó) szolgáltatást nyújtanak a scammerek. Erre egy bámulatos példa:

Emberünk, akit nevezzünk mondjuk Johnnynak, hiszen ezt az álnevet használta egy másik híresnek látszó youtube csillagot képviselve házal, hogy árulja a portékáját, ami természetesen a hírnév és a csillogás. A deal nagyon egyszerű: a youtuber azzal izagolja, hogy nem scammer, hogy előre elkészíti a YT videót, publikálja is azt, majd ezt követően kell csak neki fizetni. Hmm, mennyire jó értékajánlat, nemde? Nézzünk a számokat:

32k feiratkozó, napi 1-2 videó, 10k körüli megtekintés, eddig nem rossz egy átlag crypto vloggerhez mérten. A videók alatt egészséges mennyiségű like/dislike arány a megtekintéshez mérten. És még kommentek is vannak, bár a kommentek 90%-a a “good video”, “good project”, “interesting” és hasonló semmitmondó klis szintjéig emelkedik csak, de azért ugye csodákat ne várjunk.

Google-n rákeresve emberünkről annyi derül ki, hogy van egy 6 hónapja feladott steemit profilja és egy twitter profilja, ahol 18,7k followerrel rendelkezik és 3662 tweet született.

Ezen a ponton azonban összedől a színjáték: A twitteken max 1 like szerepel emellett nulla retweet és nulla comment. Persze a listában akad néhány tweet ami alatt jelentősebb retweet és like is szerepel, ezek lehetnek azok a projektek, amiket sikeresen paliztak be és húztak le pénzre.

Ennék talán csak az illető (@martenshacks) twitter elemzése az érdekesebb: összesen 2 alkalommal említette őt bárki is twitteren. Átlagosan 100 tweetre jut egy olyan amiben valaki másnak válaszol, soha senkit nem retweetel és még sorolhatnám a haszonló érdekességeket. De egy szónak is száz a vége, a delikvens youtube és twitter profilja egy ravasz átverés/scam eszköze, amivel a ICO-kat húzzák le a siker reményében.

Mindezekhez hasonló direkt átverésekből végtelen sokkal találkozik az aki kimerészkedik a crypto világ névtelenségéből és saját neve alatt indít egy projektet. A scamek egy különleges vállfajta az, ahol nem az ICO projekteket húzzák le, hanem az ICO projekteknek segítenek abban, hogy nagyobbnak látszanak és ezzel megtévesszék a saját befektetőiket. Szóval külön iparág épült arra, hogy segítsenek a SCAM ICOknak hatákonyan scammelni. Ezen “hópium gyárakról” a cikk folytatásában fogok írni.

Darkness is coming

Emlékeztek arra amikor alig fél éve még az alábbiakhoz hasonló chartokat láttunk a Bitcoinnál és bár fejben mindenki azt hajtogatta, hogy a “fák nem érnek az égig”, mégis jómagam is bekajáltam Parabolic Trav 100k dolláros árfolyam jóslatát?

Mindhárom chart kísértetiesen hasonlít a Bitcoin tavaly decemberi állapotára. Nem akarok prófétát játszani, nem is nagyon áll jól nekem, megteszi ezt helyettem nagyon sok elemző, akik szerint a növekedés vége immáron elég közel kell, hogy legyen, hiszen a fák már az eget karcolgatják. Emlékeztetőül beraknám ide a W.D.Gann cheatsheetjét, amit még tavaly szeptemberben raktam ki a blogra egy hosszabb okfejtéssel együtt:

A cheatsheet szerint 2019-ben a piac a legmagasabb stock (részvény) árfolyamokat fogja produkálni a Gann féle cikluselmélet szerint. Eddig ez tökéletesen bejött, hiszen már így is a legtöbb technológiai részvény All-time-highon van és innen jön az a fázis amikor boldog-boldogtalan a részvénypiac felé fog rohanni.

A táblázat alapján alig egy éven belül elkezdődhet a “Nakamoto terv” főpróbája…

 

‘Selfish mining’ elv a gyakorlatban

A tegnapi cikk kapcsán előkerült a 51% attack és a double spending gyakorlati kérdésköre. Ennek kapcsán gondoltam edukációs célzattal bemutatom az egyik legismertebb módszer lényegét, amit anno 2013-ban még Emin Gun Sirer és Ittay Eyal publikált “Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable” címmel.

Nézzük az egész témát a gyakorlatban. Ugye így épülnek szépen sorjában a blokkok:

A blokkokat különböző minerek/poolok hozzák létre, majd egyszer csak az egyik pool úgy dönt, hogy double spendelni akar. Ekkor az egyik pool úgy dönt, hogy végrehajt egy 51% attackot. Ehhez persze nem árt, ha az összes hashing power jóval több mint 50%-ával rendelkeznek, de szigorúan matematikai alapon erre úgy egyébként 33,3% is elég, ha a difficulty adjustment nem azonnal reagálja le a fő láncon történő hash elvonódást.

A “Selfish miner” (pirossal jelölt blokkok) elkezd gyártani egy blokkot (piros #1-es), miközben a többi miner gyárt egy blokkot az eredeti #0-ás után. A Selfish miner blokkja persze hamarabb készül el, hiszen több hashing powerrel rendelkezik. Ennek okán a selfish miner lánca lenne a hosszabb lánc, ami miatt a kék #1-es el sem készülhetne, azonban:

A Selfish miner NEM propagálja a blokkot, hanem megtartja azt magának. Így az összes többi miner valójában azt hiszi, hogy az eredeti (kék) lánc a leghosszabb.

Ezt követően a Selfish miner elkészít még egy blokkot (piros #2), mire a többi bányász is propagálja az elkészült (kék #1) blokkját. Itt a támadó már pontosan tudja, hogy olyan mennyiségű hashing power van a kezében, amivel stabilan meg tudja csinálni a támadást. Ekkor:

A támadó előveszi a meglévő – a támadásra félrerakott – coinjait és a főláncon beküldi azt az egyik tőzsdére, majd a továbbra is rejtve bányászott láncon (piros) ugyanazt elküldi egy másik tőzsdére. A rejtett (piros) láncról továbbra sem tud senki a Selfish mineren kívül, mivel ezek a blokkok nem kerülnek propagálásra a hálózat felé!

Ezen a ponton a Selfish minernek tovább kell gyártania a blokkokat a piros láncon, míg a főláncon (kék) megvárja, hogy megtörténjen a 20 confirmation, amíg az exchange elkölthetővé teszi a beküldött coinokat. Amikor ez megtörténik, akkor azonnal eladja a coinokat és az ellenértéket valamilyen gyorsan kiküldhető formában, lehetőleg privacy coinok (zcash, monero, stb.) formájában kimenti a tőzsdéről. Megvárja, amíg a kiküldés is confirmálódik, majd fogja magát és elkezdi szépen lassan propagálni a piros lánc blokkjait:

A propagálás végére a nodeok azt fogják látni, hogy megjelent egy újabb lánc, ami sokkal hosszabb, tehát ezt követően mindenki dropolja az eredeti kék láncot és folytatják a felfedett selfish miner által gyártott láncot. Amint a második láncot elkezdik folytatni a rendes bányászok is valójában nem csak, hogy megtörténik ugyanannak a coin mennyiségnek az elküldése egy másik exchangere (xchg#2), de egyből meg is kapja a 20 confirmation-t, tehát azonnal el is költhető lesz a másik láncon és másik exchangen ugyanaz a coin, ami alig néhány blokkal korábban egyszer már elköltöttek a korábbi (kék) láncon. Természetesen ezt a támadó azonnal el is költi/átváltja.

Hogy ki járt rosszul az egésszel? Természetesen az első exchange (XCHG#1), hiszen a longest chainen valójában meg sem történt az az esemény, amikor beküldésre került hozzá egy adat coin és mégis el lett adva az. Tehát összességében  olyan coinokat adott el, ami valójában sosem kerül az exchangere. Itt nyilván az exchange a lehető leggyorsabban megpróbálja értesíteni a fejlesztőcsapatot és a többi exchanget is. Ám ennek reakcióideje akár extrém hosszú is lehet, így szinte biztos, hogy a támadó minden gond nélkül véghez tudja vinni a támadást és az eladásokat, hiszen valójában a második exchange (XCHG#2) jogosan birtokolta az eladásra került coinokat, mivel az ő általa ismert leghosszabb chainen tényleg hozzá kerültek a coinok.

Persze az exchangek több módon is próbálkoznak védekezni ezen támadás ellen. Pl többször is elfordult már, hogy ha egy kriptopénzből hirtelen tűnik el nagy mennyiségű hashing power, akkor az adott algo összes coinjánál felemelik a confirmation-t. Legutóbb pont a héten bekövetkezett zencash támadásnál emelték fel a tőzsdék 20-ról 120-ra a minimum confirmationt. Hogy mit érnek el ezzel? Nyilván időt nyernek, mely idő alatt esetleg ki tudják hámozni, hogy melyik addressen történt double spending, ehhez persze nagyon hatékony együttműködés szükséges az exchangek között, ami centralizált exchangek esetén még talán létezhet is, de az egyre inkább erősödő decentralizált exchange és atomic swap megoldások tükrében ezen támadások valószínűsége sokkal inkább fog növekedni.

Hogy mi erre a megoldás és ‘ha ennyire bugos, akkor egyáltalán miért nem javítják meg…’ típusú kérdésekre az egyezményes válasz: Nem minden arany ami fénylik. Aki minority hash powerrel rendelkező crypto-t bányászik vagy akár csak tart az legyen felkészülve arra, hogy ilyen támadások bármikor bekövetkezhetnek. Aki pedig szeretné magát ettől megóvni, annak:

  • csak majority hash powerrel bányászott PoW coinokat használj. (Bitcoin, Ethereum, LTC, Zcash, Monero, stb.)
  • vagy használj olyan altcoinokat, amikben a konszenzus egyéb módon (pl. PoS, DPoS) van elérve és van is mögötte akkora mennyiségű validity stake, ami alapján feltételezhető, hogy mindenki tisztességes.

 

 

EOS Mainnet start – tennivalók

Az alábbi szösszenetet még tavaly augusztusban írtam:

Kétféle token van/volt/lesz az EOS kapcsán. Van a token-sales során kibocsátott, az Ethereum blockláncon létező EOS ERC-20 token, amin keresztül zavarba ejtően sok pénzt vonz be a fejlesztő cég.
Ezen tokenek 1/1-ben lesznek beváltva a token sale után az EOS platform tokenekké. Az ERC-20-as tokenek ezt követően már semmit nem fognak érni éppen ezért teszik azokat non-transferable-vé.

Az EOS platform tokeneket mindenki a platform éles indításakor kapja meg a freezelés után amihez egy preparált (eth wallet privát kulcsával aláírt) üzenetet kell elküldeni 2018 júni 1 után. Az EOS platform tokenek már nem Ethereum blockláncon fognak futni, hanem az EOS saját blockláncán. Az EOS minden szempontból az Ethereum vetélytársa.

Fene se gondolta volna még akkor, hogy valaha is meg fogjuk élni ezt a napot és nem nyeli el a Földet egy fekete lyuk, amit az LHC egyik balul sikerült ütköztetőkísérlete nyit a föld középpontjában… De mivel szerencsére nem így lett, így valóban úgy néz ki, hogy vészesen közel kerültünk a MainNet starthoz. Bár személy szerint még mindig kételkedem, hogy ez össze fog jönni időre, de lényeg, hogy hamarosan eljön az idő, amikor ki kell cserélni a tokeneket.

Tehát, aki tokent vásárolt és meg is akarja tartani a mainnet indulás után, annak lassan elő kell keresnie a wallet privát kulcsát.

Jó hír viszont, hogy a legtöbb exchange ezt teljesen automatikusan megoldja. A kraken pl már egy jó hónapja bejelentette, hogy fel van készülve az átállásra és az összes tőzsdén tárolt EOS-t on-the-fly fogják konvertálni, így nem kell kipakolni a tokeneket saját tárcába. A többi exchange kapcsán javaslom mindenki végezze el – érintettsége esetén – az utánaolvasást és ha talál valamit, akkor esetleg ossza meg itt a tapasztalatait.

Hogy miért tartom még az EOS tokenjeimet egyáltalán? Egyrészt közismerten beteg HODLer vagyok, másrészt hiszek a matekban… Adott egy coin ami nem csak képes az Ethereum mellett alternatívát mutatni, de egyébként sikeresen pozicionálja is magát erre a szerepre. 8x annyi EOS token lesz mint Ether, ehhez képest az ára jelenleg 1/45-öd része az Ethernek.

LF2M – Blockchain/Tokenization analyst

Na ilyen se volt még, eljött a pillanat, amikor bővíteni szeretném a Variance csapatát és ehhez próba jelleggel a blogot használnám fel recruit eszközként. Teszem ezt főleg azért, mert egészen pontosan olyan profilú embereket keresünk a csapatba, akiknek a tudása és érdeklődése pont azokra a területekre terjed ki, amikkel amúgy is foglalkozom a blogon.

De, hogy konkretizáljam: szükségünk lenne két főre a csapatba, akik dedikáltan blockchain és tokenizációs projekteken eseti jelleggel segítenek tanácsadóként vagy szakértőként. A feladat rendszerint a konkrét absztrakciótól indul és általában egy komplex blockchain vagy token ökoszisztéma elkészítéséig terjed. Igény esetén akár ennek az egész projekten keresztüli utánkövetése is előkerülhet.

Fontos: nem irodai munkára keresünk napi 8 órában robotoló droidokat. Olyan, a téma iránt elszántan érdeklődő jelentkezőket várnánk, akik kellően mobilisak (főleg Budapest környékén, de egy-egy vidéki kiruccanásra is alkalmasak), nem okoz számukra gondot a work@home, work@coworkplace, work@coffeeshop intézménye, ha éppen a munka azt kívánja meg, de emellett nyilván azért rendelkezni fognak irodai asztallal is.

Mihez kell értened: szeretnénk ezt a kérdést reálisan megközelíteni… Egy olyan iparágról beszélünk, ahol az X éves szaktudás, mint követelmény eleve nonszensz. Éppen ezért az új csapattagoknál sokkal többre értékeljük a lelkesedést és a nyitottságot, mint a fantasztikus(-nak tűnő) projekt háttereket. Szóval nem elvárás, hogy fejben ki tudd számolni egy block SHA256d hashét, de ha tegyük fel kapsz egy olyan feladatot, hogy fél A4-es oldalban foglald össze az ARK token legfontosabb tulajdonságait, akkor képes légy ezt megtenni egy-két óra googleözés és utánaolvasás után. Nekünk sokkal fontosabb a kreativitás és a lelkesedés, mint az egyébként általában értéktelen lexikális tudás és a élre csiszolt szakmai önéletrajz. Mindegy, hogy mit tudsz a téma kapcsán már most, a konkrét projektek, témák kapcsán jellemzően amúgy is nulláról kell általában építkezni.

Mi jelent előnyt: előnyt jelent, ha már eleve részt veszel valamilyen közösségi alapon szerveződő blockchain vagy kriptopénz projektben, ha még nem, akkor nálunk biztos meg fog hozzá jönni a kedved… Szintén komoly előnyt jelent, ha már láttál solidity-t és nem feltétlenül csapsz lelkes fejvakargatásba egy ERC20 token kódját látva. Szintén nem árt, ha nem nulláról kell megismerkedned a tokenizálással, ha nem most hallod először az utility token kifejezést. Az pedig pláne komoly előny, ha képben vagy a tokenizálás jogi hátterével is.

Mit kínálunk: egy olyan témát, ahol jó ideig nem lesz gondod arra, hogy unatkozol, hogy nyomaszt a semmittevés, vagy a repetatív droidkodás. A jelenlegi informatika és pénzügyi szakma kreatív egyvelegét, ami a nálunk okosabbak szerint is meg fogja változtatni a világot, ha szerinted ott a helyed a jégtörők között, akkor keresve sem tudnál ennél jobb helyet találni magadnak. De ami ennél is fontosabb: nem állást, hanem csapattagságot kínálunk, ami a szükséges egisztencia megteremtése és fenntartása mellett valódi részesedést nyújt ama épülő szép új világ gyümölcseiből. Az egzisztencia mellett a legfőbb érték a tudás, amivel kufárkodhatunk… Amennyiben kellően motivált, elszánt és tettre-kész vagy és már csak a tudás hiánya tart vissza attól, hogy felpattanj a kényelmes “hagyományosmosópor” állásodból, akkor köztünk a helyed.

Ha Te is így gondolod ezt, akkor mindenek előtt NE küldj CV-t nekünk! Helyette végezd el azt a feladatot, amit a cikkben már megkaptál és annak az eredményét küld el a blog kapcsolat email címére. Ha tetszik a gondolkodásmódod, akkor felvesszük veled a kapcsolatot… Már persze, ha kapunk az emailben elérhetőséget is.

FinTechShow: Közel a blockchain áttörés?

A mai napon került megrendezésre hazánk talán legnagyobb éves FinTech rendezvénye a kongresszusiban. A rendezvény fő témája idén természetesen mi más lehetett, mint a PSD2 és az azonnali fizetési rendszer kérdésköre, azonban már a meghírdetett programokban is számos utalás történt a blockchain alapú témákra. Pont emiatt jómagam is őszinte érdeklőséssel figyeltem, hogy vajon a nagybankok fejtörői (PSD2, DIP) mellett mennyire fog valódi szerepet kapi ez a téma. Ha az egész napot egy frappáns és persze ezzel együtt kissé lekezelő gondolattal szereném összefoglalni, akkor talán annyit tudnék mondani, hogy “végre átjött nekik…”

Kibontva ezt: számtalan érdekes privát és persze nagyvállalati történettel ismerkedhetünk meg ma is. Amit biztosan ki tudok jelenteni: ugyan a nem szakmai szereplőknek továbbra sincs fogalma arról, hogy technológiailag mi a blockchain, de azt mára már pontosan megértették, hogy miért fontos ez és azt is, hogy miért fogja ez megváltoztatni a világunkat.

Kerekasztalbeszélgetésen az egyik hazai biztosítótársaság vezetője hosszan méltatta a blockchain adta decentralizált jövőkép előnyeit. Ahogy megfogalmazta: eljött az idő, amikor be kell fejezniük az üvegpaloták építését és helyette egy teljes hozzáállás változtatáson kell átseniük. Az utolsó utáni pillanatuk van, hogy ezt megtegyék. Egy olyan rendszert építettek, ahol a biztosítási alkuszok képesek (reményeim szerint csak képletesen…) a halálos ágyon fekvő embernek is életbiztosítást eladni a bónuszokért cserébe. Egyértelműen megértették a blockchain alapú üzleti modell lehetséges előnyeit, megértették, hogy egy decentralizált környezetben miért tud jól működni egy megfelelő incentíva rendszer. És ami talán a legfontosabb: megértették, hogy a blockchain nem csak adattároló egy hagyományos alkalmazás mögött, hanem a blockchain maga a célalkalmazás.

Az egyik hazai nagybank képviselője még ennél is messzebb ment: “A blockchain nem technológiai, hanem kulturális váltás!”. Ahogy megfogalmazta: nehezen tudja elképzelni, hogy a saját életében el tudnánk rugaszkodni a centralizált megoldásoktól, ahol 2-3 ember hozza meg a döntéseket, de nagyon reménykedik abban, hogy a gyermekei már egy olyan decentralizált világban fognak élni, ahol a konszenzus modellek mentén születnek meg a döntéseket, amiket ma még csak ízlelgetünk és próbálgatunk a blockchain kapcsán.

Hosszan tudnám még sorolni a számtalan pozitív feedbacket a blockchain kapcsán, helyette had fejezzem ki inkább abbéli örömömet, hogy eljutott ideáig a hazai pénzügyi szakmai is. Ezt egy picit szeretném a saját sikeremként is megélni, hiszen a mai előadásom a kerek 50. szélesebb kör előtt tartott előadás volt az elmúlt bő fél év alatt, amiben “evangelizációs” szerepkörömben tetszeleghettem.

Apropó előadás… A FinTechShow idén is megrendezte fintech startup versenyét, ahol idén 40 cég indult. Az indulók között természetesen ott volt az Income Locker (inlock.io) is, melyet jómagam képviselhettem a rendezvényen a 12 döntős között. 15 perces pitchben kellett nem csak a terméket, de magát az alap problémát is bemutatni. Fintech konferencia… startup verseny… a zsűriben pedig a hazai befektetői, startup inkubációs és nagybanki szereplők… Én pedig kiálltam a szinpadra egy “crypto” történettel…

Az eredmény? A negyven induló közül az aggreg8.io győzedelmeskedett, akiknek ezúton is gratulálunk! Azonban egyből mögöttük holtversenyben végzett az Income Locker és a Facekom! Sikerült úgy pozícionálnunk a terméket, a csapatot és az üzleti lehetőségeket, hogy egy hazai FinTech versenyen dobogóra tudott kerülni egy kriptopénz alapú megoldás… Ezt is megértük.

Megemlíteném, hogy a versenyzők között még megmérethette magát a https://galaxis.network is akik szintén blockchain alapú smart contractokkal operálnak. A Blockchain szekcióban pedig a taqanu.com mutatkozhatott be, sőt az érdeklődők még Szegő Danival is konzultálhattak. Nos, ennyit röviden a hazai Fintech világából.

Ez is csak egy átlagos napnak indult…

Volt itt ma minden… A SEC (US tőzsdefelügyelet) szerint az összes cryptotőzsde szemétdomb, Japán is elkezdte piszkálni a tőzsdéket, India be is zárt mindjárt két tőzsdét és állítólag ma is feltörték a Binancet… Majd szépen lassan kiderült, hogy: egyrészt a SEC és Japán is csak azt szeretné, hogy kevésbé legyen kupleráj a tőzsdéken, a két indiai exchange napi forgalma kimutathatatlanul alacsony a piachoz képest, a Binancet meg valójában ma se törték fel (valójában az egyik traderbot-platform volt a ludas) . Persze a piac újabb pánikkal reagálta le a félinformációkból tákolt féligazságokat. A Bitcoin árfolyama éppen vadul visszateszteli a december közepe óta kialakult bear csatorna felső sávját (értsd 2 óra alatt zuhant 1000 dollárt a pániksell okán…) és az ember már szépen rajzolgatná is az újabb chartelemzéseket mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló innentől már prediktálható az irány… szóval mindeközben az ember kezébe kerül egy jelentés, amiben az MtGox vagyonkezelője boldogan számol be arról, hogy milyen szépen keresett majd fél milliárd dollárt december közepe és február között abból hogy eladott majd 36k BTC-t és 34k BCH-t.

Mi-mi-mi-mi??? Mit csinált?

Folytatás…

Blockchain Budapest konferencia – Január 30

Újabb konferencia előadásomra szeretném felhívni az olvasók figyelmét. Január 30-án (jövő hét kedd) kerül megrendezésre a Blockchain Budapest konferencia, aminek ezúttal a Kongresszusi Központ ad otthont. Két alkalommal is a színpadra fogok lépni. Előbb délelőtt (9:15-kor) közvetlenül dr. Bod Péter Ákos után beszélek a kripto-genezisről és saját meglátásomról a kriptopénzek jövőbeli hatásairól, majd 16:45-kor fogok beszámolni arról a bizonyos szörnyen titkos projektről, amit korábban már belebegtettem itt a blogon is.

A nap folyamán összesen 21 rövid előadást fognak tudni megtekinteni a látogatók, mely előadások a hazai kripto scéna számos szereplőjét vonultatják fel, akik mellett az egyetemi szféra több neves szereplője is kifejti álláspontját a blockchain technológiák egyes aspektusairól. Aki idén – kilépve a napi szintű kriptopénz mámorból – azon gondolkodik, hogy miként tudna blokklánc technológiákra épülő üzletet építeni, annak mindenképp érdekes és hasznos lehet az előadássorozat. Részletes programot és az előadók listáját az esemény honlapján tekinthetitek meg: http://www.blockchainbudapest.com

A rendezvényre még egészen január 25-ig van lehetőség kedvezményesen jegyet vásárolni, melynek árát további 20%-kal lehet csökkenteni a “VARIANCE” kuponkód használatával. A szervezőkkel közös együttműködésben lehetőséget kaptam arra, hogy két térítésmentes jegyet sorsoljak ki az olvasók között. Hamarosan jelezni fogom, hogy miként lehet hozzájutni a két jegyhez.