Még 10 perc…

Alig 10 perc és indul a buli… Rezerválom addig is ezt a cikket az updatelésnek, jöhenek a kommentek is ha valaki nagyon nem bírja az izgalmat vagy nem érti, hogy mi történik.

Addig is néhány hajmeresztő a ma reggeli jövőkutató teleconfunkból:

  • Tetemes mennyiségű lappangó (bekapcsolásra váró) S15-ös és Square asic miner állhat a két oldal kezében, amiket csak a hardforknál indítanak el.
  • Az sem kizárt, hogy ezek a gépek már javában bányásznak akár hetek óta és silent premininget csinálnak vele, amivel az egyik vagy másik (ABC, SV) akár sikeres doublespendinget is tud csinálni… (nagy kaland lenne…)
  • Az egész story csak arról szól, hogy pre-karácsonyi bónuszt hozzanak össze a srácok a BTC láncon. Mivel holnap várható a retarget a BTC láncon és már így is 10%+ difficulty csökkenés lesz, így a hashwar kapcsán nem kizárt, hogy ez akár jelentősebben is megnőhet, így a hashwar után a “vesztes” csapat bánatában visszatérve a BTC láncra szét fogja az darálni. Ha nagyon sok hashpower jön vissza, akkor simán lehet, hogy 4-6 percre is lecsökken a blocking time a BTC láncon.

Happy hash-war to everyone!

#update (17:55): A bitfinexen őrült módon elkezdték dumpolni a BCH-t, már 250 dollár körül is járt, a többi exchangere még nem terjedt át! Már 44%-o zuhant csak ma az árfolyama a Bitfinexen…

#update (17:58): Közben a BCH network kiszenvedett még egy blokkot, úgyhogy jó úton haladunk. Aki élőben akarja követni a történéseket, azoknak a coinspice livestreamet ajánlom: https://www.youtube.com/watch?v=SxeeQ_-QVNo

#update (18:25): Még két blokk és megvagyunk! Egyébként aki a Bitcoin ABC csapata helyett inkább nézné Tone Vays, Charlie Lee, Willy Wo és a többi BTC fan hashwar váró live streamjét, azoknak: https://www.youtube.com/watch?v=gXoq0oFPhZA

#update (19:23): Perpillanat nehéz eldönteni, hogy mennyifelé szakadt a lánc. Az ABC láncon már elkészült két bitcoin.com-os block, közben befutott az első blokk az SV láncon is a mempooltól, ami önmagában is nagyon komoly meglepetés, mert egy nagyon pici poolról beszélünk, persze a game theory már csak ilyen, de egyre többen vélelmezik azt, hogy a nagy SV poolok shadowmineolnak… Izgalmas lesz az este. De a lényeg: valóban ketté szakadt a lánc… pontosabban most éppen háromfelé, mert a Bitcoin Unlimited láncon teljesen más blokk szerepel a 556768-as blokk helyén, mint a Bitcoin ABC láncon. (Ez persze nem jelent semmi csodát, simán lehet egy orphan blokk is)

Záróra: Perpillanat a BCH-ABC lánc 4 blokkal tart az SV lánc előtt, köszönhetően annak, hogy Roger Ver áthozta a teljes Bitcoin.com hashpowert a BCH láncra a BTC-ről. Így most Bitcoin.com-nak egyedül több erőforrása van a BCH láncon, mint amennyi összesen rendelkezésre áll a teljes BCH láncnak a fork előtt. Craig Wrightnak se híre se hamva, sem a brutális mennyiségű hashing powernek, amit állítólag csatasorba állítottak. Egyre irrálisabb, hogy itt bármilyen komolyabb tartalék is lenne. Craig S. Wright sokadszorra is bebizonyította, hogy csak egy hangember… Szokás mondani, hogy amelyik kutya ugat az nem harap… Ez tökéletesen igaz faketoshira. Mondanám, hogy izgalmas volt az este és visszaigézte a tavalyi év nagy kalandjait… (BCH hardfork utáni hashpower war-ok, flippening try-ok, stb.) De ha ezt mondanám akkor hazudnék. Ez a mai show száraz, unalmas és legfőképpen sótlan volt… Pont ugyanolyan semmitmondó, megtévesztő és unalmas, mint maga a Bitcoin Cash…

 

Alig két óra és indul a buli…

Ember legyen a talpán, aki most tisztán lát a jövő kapcsán. Olyan mennyiségű szellemi szennyezés lengi körül az egész hashwar történetet, hogy ez már kezelhetetlen. Ma reggel majd 1 órát beszélgettem telefonon az egyik ismerősömmel, aki egyébként a Blokklánc Műhely kezdményezés egyik nagy támogatója is. A beszélgetés során egyetlen dolgot csináltunk csak: sorolgattuk a scenariokat és azok lehetséges kimenetelét az ismert információk fényében.

Mivel a blog látogatottságából elég gyanús, hogy ez a téma most nagyon sokakat érdekel, ezért gondoltam bekészítek mindenkinek a popcorn mellé némi szórakoztatást… Internetes gyűjtés következik a mai hardfork/hashwar kapcsán:

Folytatás…

Mi az a Blockchain?

Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztak.

Sokan ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.

Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…


  • A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia közé, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.

Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:

[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.

[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.

Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös: Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.

A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz. 

Folytatás…

HCPP#18 bejelentkezés

Kifejezetten nagy érdeklődéssel vártam az idei HCPP-t, mivel egyrészt ez a konferencia végre nyújt egy kis kikapcsolódást a közel 6 hónapos INLOCK darálás és számtalan networking konferencia után, másrészt pedig kíváncsian vártam, hogy a tavalyi nagy érdeklődést követően milyen is lesz a konferencia hangulata a ‘crypto great depression’ időszakban. A jó hír az., hogy várakozásomnak megfelelően a ParalelniPolis tovább is hű a nevéhez és egy párhuzamos világot megteremtve ad otthon a cryptoanarhisták éves nagygyűlésének. Talán csak annyiból érződik az, hogy túl vagyunk (?) minden idők eddigi legnagyobb crypto buborékán, hogy kifejezetten sok előadás foglalkozik a ‘lessons learned’ megközelítéssel.

A konferencia tegnap indult így már túl vagyunk nagyon sok izgalmas előadáson és workshopon. Egyelőre nem nagyon találkoztunk jelentősebb hazai delegációval. Viki és Silur társaságában egyelőre hárman képviseljük a hazai kriptósokat. Bár reménykedem, hogy a mai napra még beesik néhány honfitársunk. A látogatók számára semmi panasz nem lehet. Már tegnap este sem lehetett mozdulni sem a helyszínen, pedig aki járt már a ParalelniPolisban az pontosan tudja, hogy itt hely az van rendesen.  A rendezvény persze a nem csak a HCPP keretei között zajlik. Reggelinél a hotelben is sikerült összeraknunk egy komolyabb HCPP asztalt, mindenkit sikerült odavonzani a karszalagokkal.

A tegnapi előadások közül talán Tone Vays előadása volt – számomra – a legizgalmasabb, aki durva őszinteséggel írta le, hogy – szerinte – mi is zajlott le az elmúlt bő két évben, amit igen precízen hasonlított össze a 2000-es évek NADSAQ dot.com lufijával és az oda vezető úttal. A hasonlóságok kétségtelenül arcon tudják vágni az embert. A HCPP előadásai online elérhetők lesznek, így – az első nap előadásai közül – amit én személy szerint tudok mindenkinek ajánlani megtekintésre az Tone előadása. Miközben írom ezeket a sorokat a PP kávézójában éppen befutott Tone és Jimmy Song. A legviccesebb pedig Tone outfitje… Ilyenkor – is – látom, hogy nagyon jó helyen vagyok.

A mai és a holnapi nap még számos nagyon jó előadást tartogat, de nyilván mi a legbüszkébbek Silurral vagyunk, aki holnap a ctringes kutatásairól fog előadást tartani, legalábbis tegnap reggel a vonaton még erre készült, persze ahogy őt ismerem, simán lehet, hogy holnap már valami még frissebb kutatás lesz a témája. Silur a Monero Research Lab képviseletében tart előadást.

Ha valaki esetleg még tervez beesni itthonról a konfra az jelezze itt kommentben.

Novemberben B-Day#2…

Idén immáron második alkalommal kerül megrendezésre a Blockchain Budapest konferencia. A konferenciának ezúttal a Bálna ad otthont november 8-9-én. Ebből máris kiderült, hogy a rendezvény ezúttal két napos lesz. A rendezvény fő célja, hogy hivatalosan is kilépjen a nemzetközi porondra és néhány olyan szereplőjét is elhozza a szakmának, akik mondandója komoly érdeklődésre adhat okot nem csak itthon. Egyelőre nem áll módomban, hogy a nevesebb nemzetközi szereplőket megnevezzem, de azt bizton állíthatom, hogy aki régebb óta követi a Variance blogot és alapvetően hasonlóképpen látja a crypto világ jövőjét mint jómagam, az biztosan nem fog csalódni a felhozatalban. Több olyan neves szakértő is várható, akik egyrészt nagyon ritkán látogatnak el Európába, másrészt pedig itt a blogon rendszeresen megfordul a nevük és személyes tiszteletemet is élvezik.

A rendezvény fővédnöke a Blockchain Kutatási Egyesület, melynek elnökségi tagjaként személyesen is hozzájárulok a konferencia szervezéséhez lehetőségeimhez mérten. A konferencia a Bálnán belül több helyszínen fog zajlani. A kis- és nagytermi előadások mellett kiállítói részleg és workshopok is fognak információkat szolgáltatni a vendégeknek. A konferenciáról részleteket annak honlapján találtok: -link-. A program részletei folyamatosan kerülnek publikálásra az elkövetkező hetekben.

Aki tervezi, hogy ellátogat a konferenciára, az már meg is tudja venni a jegyeket, amihez a “VARIANCE” kuponkódot használva 20% kedvezményt kaphattok.

Mire is használható az INLOCK, a hazai blockchain startup terméke?

Közel egy éves előkészület után szeptember végén indul az INLOCK, minek célja, hogy nemzetközi porondon versenyeztesse a regionális kereskedelmi bankok hitelnyújtási szolgáltatásait.

Az előző postban teljesen jogosan vetette fel Herpai, hogy még lógok egy komolyabb Inlock elemzéssel itt a blogon. Megmondom őszintén nem szándékosan húzom halasztom a post elkészítését, ennek a fő oka leginkább az, hogy maga az ICO előkészítés tetemes mennyiségű időt és energiát emészt fel, mely kapcsán kevésbé jut időm arra, hogy blogoljak. Viszont ezzel párhuzamosan kivirágoztak az INLOCK saját blogjai, ahol angolul bőségesen találtok tartalmat a készülő termék és az egész koncepció kapcsán, ezek:

  • medium.com/@INLOCK
  • https://ico.inlock.io/category/inlock-blogposts/

Viszont az nem lenne igazságos, ha ennyivel le is zárnám a postot, ezért most eszközölnék egy kisebb teasert annak kapcsán, hogy nekem személy szerint miért tetszik az INLOCK ötlete és én személy szerint miért tolom bele az előkészítésbe az összes vagyonom. Ezen a ponton hívnám fel mindenki figyelmét, hogy eszem ágában sincs befektetési tanácsot adni. Ha ezt akarnám tenni, akkor már hónapok óta széttrombitálhattam volna minden hazai csatornát az INLOCK kapcsán, de én személy szerint hiszek abban, hogy mindenki el tudja végezni a saját kutatását (DYOR) és messze túlnőttünk már azon, hogy wannabe influencerek után rohanjunk (ohh. dehogy nőttünk túl rajta…).

Szóval minden termék pont annyit ér, mint amennyire szükség van arra és minden szükség alapja a probléma, amit megold, kielégít. Az INLOCK kapcsán már részletesen bemutattam több szemszögből is magát a problémát a korábbi cikkekben, így most inkább fókuszálnék a usecasekre… tehát néhány olyan konkrét példára, ahol az INLOCK megoldást nyújt.

Leszögezném előre, hogy ezek a problémák nem feltétlenül a mindennapok problémái, ráadásul ezen problémák országonként/régiónként változhatnak. Egy világméretű termék fejlesztésénél nagyon fontos, hogy a termékedet ne szűkítsd le egy régió igényeire, hiszen ezzel magadat korlátozod. Sokszor kapjuk meg, hogy az INLOCK által megoldott probléma nem valós probléma, hiszen pl M.o.-n olcsón lehet hitelhez jutni, olcsón lehet utalni és különben is itt a provident és a többi fantasztikus pénzügyi termék és innováció.

Ez alapvetően mind igaz, ha csak bezárkózunk a saját kis kereteink közé és megfeledkezünk arról, hogy több egyéb tényező mellett a kriptopénzeknek köszönhetően is az elmúlt években őrületes tempóban kezdtek el felzárkózni az elmaradottabb régiók. Nem véletlenül született néhány hete az Afrikai helyzetet bemutató cikk, ami kapcsán igen sok pacsit kaptam, többek között azért is, mert sokaknak átjött belőle az INLOCK áthallás, amit úgy egyébként baromira nem volt célom belerakni, de jó látni, hogy sokatok már ilyen szempontból is nézi a cikkeimet. De ne kalandozzunk el. A kriptopénzek által generált pénzügyi szabadság egyre inkább érezhető. Ezt különösen akkor érzi az ember, ha megpróbál felépíteni egy olyan sztorit mint pl egy ICO. Az INLOCK csapata pl. egyre inkább multinacionális irányba halad, vagy már egy indiai CM-ünk, aki heti 7/7-ben válaszol a kérdésekre a különböző csatornákon, kisegítve ezzel  new yorki community management csapatot. De már éppen betanítás alatt áll egy nigériai leányzó is, aki szintén hamarosan csatlakozni fog a csapathoz. Az igen színes csapaton keresztül lehetőségünk nyílik jobban rálátni az egyes régiók igényeire és pénzügyi problémáira is. De ami ennél is fontosabb: a Bitcoin és Ethereum nélkül kvázi lehetetlen lenne együtt dolgozni ezekkel a srácokkal és lányokkal, mivel a heti apanázsukkal kvázi ekvivalens értékben kellene fizetnünk egy egyszerű SEPA utalás esetén.

Csak újra elkalandoztam… úgyhogy lássunk egy konkrét példát arra, hogy mire is jó az INLOCK: Az első usecase legyen az, ami lényegében életre hívta magát az INLOCK ötletét is. Ugyan ezt korábban már leírtam egy előző postban, de mivel alapja az egész történetnek, így nem kihagyható. Innentől teljesen személyes jellegű történet/tapasztalat következik, aminek szereplője voltam. Adott egy pénzügyi helyzet, rövidtávú likviditási probléma, amibe egy ismerősöd kerülhet és megkeres, hogy segítsd ki. A felek között megvan a bizalom, viszont éppen nagy mennyiségű kriptopénz kitettségben ülsz, ami okán vagy a Bitcoinjaidat adod kölcsön, vagy pedig eladva azt adod kölcsön a kapott fiatot. Előbbi esetben a kölcsönbevevő futja az árfolyam kockázatot, hiszen Te vissza ugyanakkora mennyiségű Bitcoint vársz, utóbbi esetben pedig Te futod az árfolyam kockázatot, hiszen Te fiatban ugyanannyit fogsz visszakapni mint amennyit kölcsön adtál, ellenben jó kérdés, hogy azért akkor mennyi cryptot fogsz tudni venni. Ismerős a történt? Az elmúlt évben számtalan ilyen történetet hallottam és éltem is át.

Hogy jön itt képbe az INLOCK? Szerintem már maga a példa alapján mindenki számára logikus a következtetés, de röviden leírom: Az INLOCK lehetővé teszi, hogy NE kelljen egyik félnek sem extra kockázatot futnia egy rövidtávú likviditás kezelő kölcsön esetén. A rövidebb távú árfolyam kockázatoktól is védekezve a kölcsönadó megfelelő (akár 100%+) túlbiztosítás mellett felveszi a hitelt az INLOCKon keresztül, így fiat (USD, EUR vagy akár HUF) pénzhez jut, amivel ki tudja segíteni a barátját. A hitelösszeg visszafizetését követően pedig mindkét fél elégedetten zárhatja a dealt.

Persze a képlet ennél némileg összetettebb, hiszen az INLOCK használata sincs ingyen, egyrészt token kell a lockoláshoz, másrészt pedig a banki partner sem ingyen adja a hitelt, tehát egy ilyen ügyletnek vannak extra költségei, amit a feleknek vállalniuk kell. Az viszont elmondható, hogy minél rövidebb távú az átmenedzselendő krízis és minél inkább vállal a hitelfelvevő magas fedezetet, annál inkább csökkenthető az ügylet kockázati tényezője közel nullára.

Bár ez a konkrét példa elég szárazra sikerült, de fontosnak tartottam megosztani, az origó issue-t. Viszont nézzünk néhány kevésbé száraz példát is, ami viszont már erősen crypto-world jellegű lesz.

Az első a “Bányász problémája“:

A bányászok elsődleges célja jellemzően az, hogy rentábilisan operáljanak. Ez végtelenül leegyszerűsítve annyit tesz, hogy az adott időszakban termelt bevétel legyen nagyobb, mint az ugyanezen időszak alatt keletkezett költség. Egy hagyományos iparágban a bevételi oldal viszonylag tervezhető, a kiadási oldal szintén. A cryptobányászat viszont egy különleges fajta. Kezdjük a költségoldallal (tekintsünk most el az egyszeri bekerülési költségtől, tegyük fel, hogy már szépen robog a bányászvonat), milyen tételekből áll a folyamatos termelés: felhasznált áram és internet költsége, amortizációból eredő hardverköltségek és persze a humán munkaerő költsége, amivel akkor is számolni kell, ha valaki a saját pincéjében termel. Ezeket a bányászok kénytelenek megfizetni hónapról-hónapra, hogy tudjanak működni. A bevételi oldalt befolyásoló tényezők pedig egy kusza halmazból állnak: a bánya kapacitása (total hashrate), a bányászott coin difficultyja (amely egyre növekszik) és persze maga az árfolyam, mint legfontosabb tényező. A tavalyi szép bullrun közben ezeket egyébként el lehetett hanyagolni, viszont a mostani bearmaket idején a probléma sokkal égetőbb: egyrészt ki kell fizetni a működéshez szükséges költségeket, miközben valószínűleg a gödör alján kell megválni a nehezen megszerzett (és egyre nehezebben megszerezhető) coinoktól. Ez hobbybányászként még csak-csak átmenedzselhető, hiszen a szűkös hónapokban egyéb bevételi forrásból finanszírozható a működés, kivárva a jobb időket. Azonban aki nem ilyen szerencsés, illetve az elsődleges bevételi forrása a bányászat (bányászkonglomerátumok) annak a hosszútávú ROI-ját rendkívül lerontja ez a jelenség. Amit ilyenkor tenni tud, hogy a cryptoját letétbe helyezi és így FIAT likviditáshoz jut – anélkül, hogy ténylegesen el kelljen adnia a coinjait. Ez a use-case pontosan illik az INLOCK fő profiljába: rövid távú FIAT likviditási problémák áthidalása, úgy hogy a kriptopénzt fedezetként használom fel.

Készítettünk egy rövid videót is, amely illusztrálja ezt a problémát:

A másik use-case pedig a “Traderek dilemmája” művésznevet viseli:

Képzeljük el azt a hipotetikus helyzetet, hogy a tavalyi bullrun végén nem adtuk el a kriptót… Ezen a ponton hivatkoznék a Coindesk gigantikus reportjára, potom 111 oldalas – tele statisztikákkal amit lehet, hogy egyedül én olvastam végig 🙂

Szóval, ha lehet hinni a riportnak, akkor igenis sokan vannak akik – lévén abszolút kriptohívők – nem terminálták a pozíciójukat. Erre a piacra egyébként jellemző, hogy mindenki valamilyen elegye a következő személyiségjegyeknek: szerencsejátékos; befektető; daytrader; long term hodler és persze orákulum avagy jövőbelátó. Ezzel egyébként nincs is semmi baj, azonban amikor éppen az orákulum dominál az emberben, avagy “ittazalja” felkiáltással a képzeletbeli traderünk úgy érzi, hogy megtalálta az aktuális mélypontot és MOST akar bevásárolni még egy kis kriptót… Viszont FIAT likviditása már nincs, hiszen a kriptóra szánt vagyonát bent tartotta. Ekkor egy megoldás lehet, hogy kezelni tudja a monitorok előtt szépen fénylő homlokán kidagadt vénavastagságú ereket, hogy a meglévő kriptopénzére fedezetet vesz fel és szépen megvásárolja az áhított padlón lévő kriptót. Az, hogy egyébként igaza lesz-e majd elválik, viszont maga a tény, hogy az INLOCK-nak köszönhetően erre végre van lehetősége, óriási dolog.

Végső soron az INLOCK egy plusz felhasználási lehetőséget biztosít a kriptóknak és azt gondolom, hogy így mi is hozzájárulhatunk a kriptó adoptációhoz. Persze nem gondolom azt, hogy ezek a usecasek fogják hosszútávon fenntartani a platformot, de tény, hogy jelenleg ezek élő és valid felhasználási módok, amire lehetőségeinkhez mérten tudunk is jó megoldást nyújtani az INLOCKkal. Mindez egy jó alapot biztosít nekünk, ami lehetővé teszi a folyamatos termékfejlesztést. Biztosra vesszük, hogy a ma ismert kriptopiac nagyon korai fejlettségi fázisban van és hatalmas a benne rejlő növekedési potenciál, de ezen potenciál csak megfelelő termékek fejlesztésével válik elérhetővé.

 

Egy kis SCAM-tológia… – első rész

Bár draszitkusan lecsengőfélben van az ICO mánia, aminek köszönhetően egyre inkább csak azok az ICO projektek tudnak elérni komolyabb eredményeket, amik valódi problémára próbálnak valódi megoldásokat nyújtani, mégis jellemző, hogy ennek ára továbbra is a nagy és látványos parádé, ami mérhetetlen pénzeket emészt fel egy előkészítés alatt álló ICO esetén. Jelen cikkben bemutatom nektek az ICO életérzés negatív oldalát, amit nyilván csak azért tehetek meg, mert aktív vezetője vagyok a finish közelbe jutott ICO-nak (#INLOCK). Hogy mi is ennek a negatív oldala? Sokan – teljesen jogosan – titulálják az ICO paletta szereplőinek nagy részét scamnek, vagy utólagosan scambe forduló projektnek. Éppen nemrégiben került elő a ‘community-driven’ pletyka, mely szerint az INLOCK nagy és erős piaci konkurenciája (SALT Lending) is scambe fordult vagy scambe készül fordulni miután Shawn Owen (CEO) dobbantott. Pedig ugye végső soron a SALT tényleg egy működőképes és valós igényeket kiszolgáló megoldást hozott létre, csak elfelejtettek kalkulálni azzal, hogy nem csak bika piac létezik és bizony medve piacon is illik tudni növekedni, ha jól a modell.

Na de térjünk is a tárgyra. Szóval bár az ICO-k nagy része vagy scam vagy potenciálisan SCAM-be fordul, de érdekes tapasztalat, hogy az ICO előkészítés rögös útja is scam feliratos taposóaknákkal van kikövezve. Ezen aknák nagy része totálisan unalmas és már-már a ‘nigériai herceg’ szintjét hozza, de van közte néhány igazán brutálisan körmönfont és felépített ‘szolgáltatás’ is. A cikket nyilván azoknak ajánlom, akikben a leghalványabb gondolata is felmerül annak, hogy ICOzni akarnak, de mindenki másnak is érdekes lehet, hogy miként alakult ki egy multimilliárdos csaló szolgáltatás hálózat ami egy multimilliárdos befektetési csalás hálózatot lát el szolgáltatásokkal… azaz: “scam the scammers…”

Azzal biztosan nem mondok újat, hogy ma egy ICO-val már lehetetlen organikus úton építkezni. Nyilván alapvető, hogy legyen egy jó termék vagy termékkoncepció, ki legyenek dolgozva az üzleti folyamatok és az összes dokumentum kellően tüchtig legyen… ám ezen túl minden csak a számokról szól:

  • Illik lennie 20-30-40-50k követőnek facebookon, youtubeon, twitteren és ugyanennyi aktív ember telegramon is. Ha nincs, akkor lepontozásra kerülsz
  • Van-e napi szinten 100-200 hozzászólásod bitcointalkon az announcement csatornán és mi a helyzet a bounty programoddal? Ha nincs… akkor megintcsak minusz.
  • Milyen a csatornák növekedési mutatója és hogyan alakul az alexa.com ranked?

Minden a mérhető KPIkról szól. Ha van olyan projekt, ami tud aktívan mozgatni 20-30 ezer embert, akkor ezt neked is tudnod kell hozni, ellenkező esetben te biztosan csak rosszabb lehetsz… nemde?

Az persze másodlagos, hogy egy közeép kategóriás ICO projektet is jobb esetben max 500-1000 investor fundol, nembaj, akkor is kell, hogy legyen 20k follower. Mindezek miatt a legtöbb ICO lényegében egy színház. Meg lehet próbálni persze eljátszani az intellektuális projektet és kitűnni azzal, hogy te mennyivel jobb vagy… de olyan ez mint a Soundon “informatikus-szürke” bőrrel (amit ugye egyedül a monitor kék fénye ért valaha is…) fehér zokni+tangapapucs kombóval nekiállni csajozni a következő dumával:

“helló-szia. Nem akarsz meginni valamit, szivesen mesélnék neked egy full-stack developer mindennapjairól”

Aki járt már valaha ICO projekthez kapcsolódó telegram csoportban az pontosan tudja, hogy napi szinten kapnak marketing offereket az ICOk direktben a csatornán. Ian Balina, Ivan the tech, Jason Appleton, Tony Tian, The Crypto Lark és lényegében az összes létező nagyobb crypto youtuber ott hemzseg a csatornákon és ékes adminsággal a belépés követően 3 másodpercen belül beírják, hogy : “admin, pm me!”… Nyilván nem nagy meglepetés, hogy ezek egyikének sincs semmi köze a valódi influncerhez. Már a feltételezés is vicc, hogy pl Ivan Liljeqvist az egész napját ICO telegram groupok bogarászásával töltse. De nyilván néhány kezdőbb játékos akár ennek is bedőlhet és biztos sokan szomorkodnak, hogy a kifizetett 10-20 Ether után többé nem áll szóba vele a hamis Ian Balina profil és a várva várt videó sem jelenik meg.

Amit a telegram csatornákon láttok “marketing offereket”, azok csak a töredéke annak, amiket egyéb direkt csatornákon (jellemzően emailben) kapnak a ICOk. Nálunk, az INLOCKnál ez akkor vált kezelhetetlenné, amikor belistázott bennünk néhány nagyobb listing site (trackico, icobench és icoholder). Na onnantól óránként jöttek a fantasztikus marketing offerek:

“Potenciális investorok” akiknél hírdetni fogják az adott ICO-t:

Vicces módon egyébként ezen szogáltatások mögött akár valós teljesítés is lehet. Tényleg időről időre kipostolnak a channelre egy-egy ICO hírdetést, de hogy ezek valós konverziós értéke mennyi, azt szinte képtelenség meghatározni. Nagyon összetett egy ilyen eszközön keresztül mérni a lead konvertálhatóságát.

Na de ne ragadjunk le a telegramnál. Van itt kérem marketing offer a hagyományos mosóporhoz (email) is:

Potom 7 millió email cím 35 ethereumért… Ráadásul előre szűrt potenciális inveszterok a bitcointalkról éa a coinbase-ről, plusz a redditről? Hááát ez már önmagában is brutális offer, nemde? Az persze apróság, hogy mindhárom platform (btt, reddit, coinbase) teljes ügyfélbázisa kileakelt egy-egy korábbi hackelés eredményeként, tehát egyébként ha valaki rászánja az időt/energiát akkor össze tudja állítani magának ezt az adatbázist.

Ezeknél sokkal érdekesebbek azok az újszerű scamek, ahol már ténylegesen valós(-nak látszó) szolgáltatást nyújtanak a scammerek. Erre egy bámulatos példa:

Emberünk, akit nevezzünk mondjuk Johnnynak, hiszen ezt az álnevet használta egy másik híresnek látszó youtube csillagot képviselve házal, hogy árulja a portékáját, ami természetesen a hírnév és a csillogás. A deal nagyon egyszerű: a youtuber azzal izagolja, hogy nem scammer, hogy előre elkészíti a YT videót, publikálja is azt, majd ezt követően kell csak neki fizetni. Hmm, mennyire jó értékajánlat, nemde? Nézzünk a számokat:

32k feiratkozó, napi 1-2 videó, 10k körüli megtekintés, eddig nem rossz egy átlag crypto vloggerhez mérten. A videók alatt egészséges mennyiségű like/dislike arány a megtekintéshez mérten. És még kommentek is vannak, bár a kommentek 90%-a a “good video”, “good project”, “interesting” és hasonló semmitmondó klis szintjéig emelkedik csak, de azért ugye csodákat ne várjunk.

Google-n rákeresve emberünkről annyi derül ki, hogy van egy 6 hónapja feladott steemit profilja és egy twitter profilja, ahol 18,7k followerrel rendelkezik és 3662 tweet született.

Ezen a ponton azonban összedől a színjáték: A twitteken max 1 like szerepel emellett nulla retweet és nulla comment. Persze a listában akad néhány tweet ami alatt jelentősebb retweet és like is szerepel, ezek lehetnek azok a projektek, amiket sikeresen paliztak be és húztak le pénzre.

Ennék talán csak az illető (@martenshacks) twitter elemzése az érdekesebb: összesen 2 alkalommal említette őt bárki is twitteren. Átlagosan 100 tweetre jut egy olyan amiben valaki másnak válaszol, soha senkit nem retweetel és még sorolhatnám a haszonló érdekességeket. De egy szónak is száz a vége, a delikvens youtube és twitter profilja egy ravasz átverés/scam eszköze, amivel a ICO-kat húzzák le a siker reményében.

Mindezekhez hasonló direkt átverésekből végtelen sokkal találkozik az aki kimerészkedik a crypto világ névtelenségéből és saját neve alatt indít egy projektet. A scamek egy különleges vállfajta az, ahol nem az ICO projekteket húzzák le, hanem az ICO projekteknek segítenek abban, hogy nagyobbnak látszanak és ezzel megtévesszék a saját befektetőiket. Szóval külön iparág épült arra, hogy segítsenek a SCAM ICOknak hatákonyan scammelni. Ezen “hópium gyárakról” a cikk folytatásában fogok írni.

Darkness is coming

Emlékeztek arra amikor alig fél éve még az alábbiakhoz hasonló chartokat láttunk a Bitcoinnál és bár fejben mindenki azt hajtogatta, hogy a “fák nem érnek az égig”, mégis jómagam is bekajáltam Parabolic Trav 100k dolláros árfolyam jóslatát?

Mindhárom chart kísértetiesen hasonlít a Bitcoin tavaly decemberi állapotára. Nem akarok prófétát játszani, nem is nagyon áll jól nekem, megteszi ezt helyettem nagyon sok elemző, akik szerint a növekedés vége immáron elég közel kell, hogy legyen, hiszen a fák már az eget karcolgatják. Emlékeztetőül beraknám ide a W.D.Gann cheatsheetjét, amit még tavaly szeptemberben raktam ki a blogra egy hosszabb okfejtéssel együtt:

A cheatsheet szerint 2019-ben a piac a legmagasabb stock (részvény) árfolyamokat fogja produkálni a Gann féle cikluselmélet szerint. Eddig ez tökéletesen bejött, hiszen már így is a legtöbb technológiai részvény All-time-highon van és innen jön az a fázis amikor boldog-boldogtalan a részvénypiac felé fog rohanni.

A táblázat alapján alig egy éven belül elkezdődhet a “Nakamoto terv” főpróbája…

 

‘Selfish mining’ elv a gyakorlatban

A tegnapi cikk kapcsán előkerült a 51% attack és a double spending gyakorlati kérdésköre. Ennek kapcsán gondoltam edukációs célzattal bemutatom az egyik legismertebb módszer lényegét, amit anno 2013-ban még Emin Gun Sirer és Ittay Eyal publikált “Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable” címmel.

Nézzük az egész témát a gyakorlatban. Ugye így épülnek szépen sorjában a blokkok:

A blokkokat különböző minerek/poolok hozzák létre, majd egyszer csak az egyik pool úgy dönt, hogy double spendelni akar. Ekkor az egyik pool úgy dönt, hogy végrehajt egy 51% attackot. Ehhez persze nem árt, ha az összes hashing power jóval több mint 50%-ával rendelkeznek, de szigorúan matematikai alapon erre úgy egyébként 33,3% is elég, ha a difficulty adjustment nem azonnal reagálja le a fő láncon történő hash elvonódást.

A “Selfish miner” (pirossal jelölt blokkok) elkezd gyártani egy blokkot (piros #1-es), miközben a többi miner gyárt egy blokkot az eredeti #0-ás után. A Selfish miner blokkja persze hamarabb készül el, hiszen több hashing powerrel rendelkezik. Ennek okán a selfish miner lánca lenne a hosszabb lánc, ami miatt a kék #1-es el sem készülhetne, azonban:

A Selfish miner NEM propagálja a blokkot, hanem megtartja azt magának. Így az összes többi miner valójában azt hiszi, hogy az eredeti (kék) lánc a leghosszabb.

Ezt követően a Selfish miner elkészít még egy blokkot (piros #2), mire a többi bányász is propagálja az elkészült (kék #1) blokkját. Itt a támadó már pontosan tudja, hogy olyan mennyiségű hashing power van a kezében, amivel stabilan meg tudja csinálni a támadást. Ekkor:

A támadó előveszi a meglévő – a támadásra félrerakott – coinjait és a főláncon beküldi azt az egyik tőzsdére, majd a továbbra is rejtve bányászott láncon (piros) ugyanazt elküldi egy másik tőzsdére. A rejtett (piros) láncról továbbra sem tud senki a Selfish mineren kívül, mivel ezek a blokkok nem kerülnek propagálásra a hálózat felé!

Ezen a ponton a Selfish minernek tovább kell gyártania a blokkokat a piros láncon, míg a főláncon (kék) megvárja, hogy megtörténjen a 20 confirmation, amíg az exchange elkölthetővé teszi a beküldött coinokat. Amikor ez megtörténik, akkor azonnal eladja a coinokat és az ellenértéket valamilyen gyorsan kiküldhető formában, lehetőleg privacy coinok (zcash, monero, stb.) formájában kimenti a tőzsdéről. Megvárja, amíg a kiküldés is confirmálódik, majd fogja magát és elkezdi szépen lassan propagálni a piros lánc blokkjait:

A propagálás végére a nodeok azt fogják látni, hogy megjelent egy újabb lánc, ami sokkal hosszabb, tehát ezt követően mindenki dropolja az eredeti kék láncot és folytatják a felfedett selfish miner által gyártott láncot. Amint a második láncot elkezdik folytatni a rendes bányászok is valójában nem csak, hogy megtörténik ugyanannak a coin mennyiségnek az elküldése egy másik exchangere (xchg#2), de egyből meg is kapja a 20 confirmation-t, tehát azonnal el is költhető lesz a másik láncon és másik exchangen ugyanaz a coin, ami alig néhány blokkal korábban egyszer már elköltöttek a korábbi (kék) láncon. Természetesen ezt a támadó azonnal el is költi/átváltja.

Hogy ki járt rosszul az egésszel? Természetesen az első exchange (XCHG#1), hiszen a longest chainen valójában meg sem történt az az esemény, amikor beküldésre került hozzá egy adat coin és mégis el lett adva az. Tehát összességében  olyan coinokat adott el, ami valójában sosem kerül az exchangere. Itt nyilván az exchange a lehető leggyorsabban megpróbálja értesíteni a fejlesztőcsapatot és a többi exchanget is. Ám ennek reakcióideje akár extrém hosszú is lehet, így szinte biztos, hogy a támadó minden gond nélkül véghez tudja vinni a támadást és az eladásokat, hiszen valójában a második exchange (XCHG#2) jogosan birtokolta az eladásra került coinokat, mivel az ő általa ismert leghosszabb chainen tényleg hozzá kerültek a coinok.

Persze az exchangek több módon is próbálkoznak védekezni ezen támadás ellen. Pl többször is elfordult már, hogy ha egy kriptopénzből hirtelen tűnik el nagy mennyiségű hashing power, akkor az adott algo összes coinjánál felemelik a confirmation-t. Legutóbb pont a héten bekövetkezett zencash támadásnál emelték fel a tőzsdék 20-ról 120-ra a minimum confirmationt. Hogy mit érnek el ezzel? Nyilván időt nyernek, mely idő alatt esetleg ki tudják hámozni, hogy melyik addressen történt double spending, ehhez persze nagyon hatékony együttműködés szükséges az exchangek között, ami centralizált exchangek esetén még talán létezhet is, de az egyre inkább erősödő decentralizált exchange és atomic swap megoldások tükrében ezen támadások valószínűsége sokkal inkább fog növekedni.

Hogy mi erre a megoldás és ‘ha ennyire bugos, akkor egyáltalán miért nem javítják meg…’ típusú kérdésekre az egyezményes válasz: Nem minden arany ami fénylik. Aki minority hash powerrel rendelkező crypto-t bányászik vagy akár csak tart az legyen felkészülve arra, hogy ilyen támadások bármikor bekövetkezhetnek. Aki pedig szeretné magát ettől megóvni, annak:

  • csak majority hash powerrel bányászott PoW coinokat használj. (Bitcoin, Ethereum, LTC, Zcash, Monero, stb.)
  • vagy használj olyan altcoinokat, amikben a konszenzus egyéb módon (pl. PoS, DPoS) van elérve és van is mögötte akkora mennyiségű validity stake, ami alapján feltételezhető, hogy mindenki tisztességes.