A nap, amikor akár ki is végezhették volna a Bitcoint…

De jött Chris Giancarlo (CFTC) és Jay Clayton (SEC), akik úgy döntöttek, hogy nagyon nem kéne szórakozni a gyermekeik játékszerével… Az elmúlt két napban a cryptovilág lüktető homlokkal figyelte a SEC (értékpapír felügyelet) és a CFTC (határidős-termék felügyelet) összevont ülését, ahol nem kisebb tét forgott, minthogy a véresszájú szenátus még véresebb-szájú szenátorai darabokra cincálják a “virtuális pénzeket” és az azokat finanszírozási eszközként hasznosító ICO-kat. Az előzetes várakozások nagyon vegyesek voltak, amit rendesen be is árazott a piac a ma hajnalra 6000 dollár alá bezuhant Bitcoin árfolyammal. A tanúk padjára idézett Giancarlo és a Clayton urak szakértői minőségükben nyilatkoztak a kérdésről. Míg Clayton igen kimérten, leginkább a semlegesség és a “csak kéne valamit ezen szabályozni” végletek között kavargott, addig Giancarlo előadása maga volt a crypto-orgazmus. Hosszan fejtegette, hogy lehet szidni a Bitcoint, de azt vegyék már észre a szenátusi tagok, hogy sehol nem lenne blockchain és a fintech szektort megreformáló DLT, ha anno nem jön létre a Bitcoin. Szintén hosszan fejtegette a generációs különbségeket és azt, hogy mit is jelent a mai fiatalságnak a kriptopénzek adta pénzügyi szabadság és, hogy ennek hosszabb távon milyen szinten lehet pozitív hatása az egész világgazdaságra. A tanúskodás csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor Giancarlo elmagyarázta a szenátusi tagoknak,hogy mi az a “HODL” és miért is fontos megérteni ezt a fogalmat.

Konklúzió? Talán a legfontosabb, hogy a két tanú munkálkodásának és az egyébként a témában amúgy is megosztott szenátoroknak köszönhetően nem következett be katasztrófa, nem hozott olyan döntést a testület mely azonnali kivégzésként hatna a kriptopénzekre. Mindazonáltal a szabályozó szervek szerepe elég jól körvonalazódott a jövőre nézve. Letisztázásra került, hogy a virtuális pénzek (cryptok) nem ördögtől valók és nem kell őket tiltani, ellenben a szabályozásra szükség van, hiszen igen sok csalás kapcsolódik hozzájuk, amiktől viszont meg kell védeni a befektetőket. Ezen szabályozás kapcsán a SEC és a CFTC erősen együtt fog működni. Három különálló témára bontották fel a szabályozást: DLT (Elosztott főkönyvi technológiák), Virtuális pénzek (kriptopénzek) és az ICO-k. A DLT kapcsán egy nagyon gyenge szabályozás várható, melynek fő célja a gyors és hatékony adaptáció elősegítése, míg az ICO-k kapcsán egy nagyon komoly szabályozást helyeztek kilátásba, aminek a fő célja a jelenlegi teljesen tiltó és démonizáló SEC állásfoglalás felülvizsgálata és egy olyan jogi környezet létrehozatala, amiben az arra alkalmas kezdeményezések zöld lámpát kaphatnak az államok területén is. A kriptopénzek ezen skálán középre kerülnek. Itt a reguláció célja egyértelműen a csalások és a piaci manipulációk elleni hatékony szabályozás kialakítása lesz.

Az USA ezzel meghozta azt a pozitív döntést, amit már régóta várt a piac: a kriptopénzek nem kerülnek eleve tiltásra, avagy banolásra, azok használata innentől hivatalosan is legális és azok adaptációját szabályozással kívánják a jövőben erősíteni. Bár a szabályozás önmagában nem feltétlenül kellene, hogy pozitív élményként érjen bárkit is (különösen egy stateless cryptocurrency esetén), azonban a tény, ahogy beszélt minderről a két vezető (Clayton és Giancarlo) már önmagában is azt sugallja, hogy végre a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását. Az élőben közvetített tanúskodás egyes jelenetei már-már olyan szinten hajlottak “Bitcoin awareness” irányba, hogy így utólagosan végigpörgetve is könnyeket csaltak a magamfajta kissé megfáradt Bitcoin rajongó szemébe. Annyiszor írtam már le a saját világmegváltó Bitcoin víziómat és annyiszor kaptam meg, hogy: “Áhhh. Úgyis kivégzik a regulációval…” Ilyen ez.

A pozitív fordulatot a piac ezidáig napon belül +30%-os emelkedéssel jutalmazta a BTCUSD árfolyamon az egyes altoknál (pl. Ethereum) még ennél is jelentősebb az emelkedés. Ezeddig egyedül a Bitcoin Cash árfolyam reagált csak mérsékeltebben a jó hírekre, nyilván a BCH kapcsán piac kevésbé éli meg pozitívumként, hogy a SEC és a CFTC komolyan fel akar lépni a piaci manipuláció ellen… 🙂

Ui: Mielőtt bárki is pezsgőt bontana: Továbbra is medvepiac van, egy fecske nem csinál nyarat. A mai SEC/CFTC ülést tessék kifejezetten óvatosan értékelni startpisztolyként…

Bitcoin: a nagyság ára és átka

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…

Beszélgessünk még egy kicsit a Lightning Networkről…

Tudom sokatoknak már a könyökén jön ki az LN, de a jelek szerint mégis szükséges és érdemes is beszélni róla. Főleg, ha azzal szembesülök, hogy a blog egyik legrégebbi aktív követője is a sötétben tapogatózik. Ezek szerint messze nem végeztem még teljes munkát a LN evangelizációja kapcsán. Az alábbi (minap) született hozzászólás ösztönzött, hogy elkészüljön ez a post:

Lightning Network:
Jól értem, hogy igazából már működik, megy, használható?

Amit össze tudok rakni infót:
– Mainneten kint van, bárki futtathatja – ha van bátorsága
– Bátorság kell hozzá, mert nincs még agyontesztelve, így simán benyelheti a rajta levő pénzt
– Nem egy implementáció van, hanem három – ezt nem értem, hogyan lesz akkor “egy” LN. Vagy mindegy? Egymással kompatibilisek? Aztán mindenki azt használja, amelyik szimpatikusabb?
– Nincs “hivatalosa release date”, hiszen már kint van és szép lassan elkezd terjedni.

Izgalmas év lesz az idei (is).

Előbb gyorsan tisztáznám a félreértéseket:

  • A Lightning Network már nagyon régóta a mainneten volt teszt jelleggel és most is leginkább ilyen állapotban van kint, azonban senki és semmi nem tudja befolyásolni annak a terjedését, tehát nem meglepő hogy néhány lelkes pioneer már elkezdett rá éles szolgáltatásokat építeni.
  • A cikk írásának a pillanatában 48 aktív LN node található a mainneten, melyek között 76 csatorna létezik. Ezek összesített kapacitása 0.881 Bitcoint (kb 10k dollár jelenlegi árfolyamon)
  • Nem három implementáció létezik csak, hanem ennél sokkal több. Az implementációk alapja a LN whitepaperből készült specifikáció: Basis of Lightning Network (BOLT), mely egy 11 fejezetes részletes specifikáció, hogy miként kell LN implementációt készíteni.
  • A három leginkább elterjedt implementáció (lnd, c-lightning és a eclair) teljes mértékben interoperábilis, tehát ezek képesek egymással stabil kapcsolatokat létesíteni. A mainneten jelenleg mindhárom implementáció stabilan működik egymással.
  • A különböző implementációk oka nagyon egyszerű: független fejlesztőcsapatok kezdték el anno implementálni a saját LN elképzelésüket. Ez a fajta függetlenség a garancia arra, hogy nem egy centralizált maszlagot kapunk amit tetszőleges pillanatban tud bárki befolyásolni, hanem mindig megmarad a garancia arra, hogy az LN egy ugyanolyan független és érdek nélküli rendszer marad mint maga a Bitcoin.
  • Az LN underlying technológiái már régóta benne vannak a Bitcoin protokollban, a szükséges funkciók (HTLC, multisig wallet, stb.) már évek óta használt technológia, nagyon sok aktív payment channel létezett már eddig is. A technológiához szükséges utolsó mozaik maga a segwit protokoll volt. Most, hogy végre bekerült a hivatalos bitcoin core implementációba is a segwit támogatás, így teljesen logikus, hogy pillanatok alatt elkezd gyarapodni a mainnet LN hálózat.
  • Az LN olyan szinten van agyontesztelve, ahogy kb eddig semmi nem volt agyontesztelve a Bitcoin történelmében. Talán csak a SegWit tesztelése összemérhető az LN-nel. Mindkét technológia nagyon durván nyúl bele a settlement layerbe, így ezek tesztelése létszükséglet, hiszen itt szó szerint pénzzel játszunk.
  • Benyelni semmilyen pénzt nem tud az LN hálózat. A kockázat más rétű ennek kapcsán. A felek felépítik a csatornáikat, majd azokat karbantartják, de annak változásait nem küldik be a blokkláncra (onchain). A pénzbeli kockázat ezen offchain karbantartásban rejlik csak jelenleg. Ugyanaz a kockázat létezik jelenleg, mint amilyen kockázattal maga a Bitcoin rendelkezett 2009-ben. Akkor még senki nem bízott abban, hogy itt valóban nem tudnak coinok elkeveredni, avagy valóban nem lehet double-spendingelni. Voltak is bőven korai bakik, amikből akár anyagi károk is keletkeztek. Ugyanezen anyagi kockázat létezik az LN kapcsán is. Előbb pici szereplők fognak megjelenni az LN-en és árulják majd a filléres portékáikat, ahol nincs lényei nagy veszteség egy tech probléma miatt, majd ahogy bizonyít (és fejlődik a technológia) úgy fognak megjelenni az egyre nagyobb szereplők is.

Némi resource azoknak, akiket a leírásomon túl is érdekel mindez:

Most, hogy ezeken túl vagyunk egy régebbi adósságomat is törleszteném. Ígértem, hogy megosztom a néhány hete megtartott Lightning Network Unchained előadásom prezentációját és ha már megteszem, akkor hozzáfűznék némi magyarázatot is a slideokhoz:

Folytatás…

Spekulatív befektetések szezonális sajátosságai

Ez most a szokásosnál is rövidebb post lesz… Csak azért rakom ki, mert látom, hogy élénk érdeklődés övezi a kriptopénzek árfolyamának hirtelen flashcrashét és ha lehet, akkor inkább szánjunk az ehhez tartozó diskurzusnak egy külön topicot.

Aki “nem ma jött le a falvédőről” és megjárt már a kriptovaluták előtt egyéb spekulatív befektetési piacokat is, az pontosan tudja, hogy minden befektetési terméknek megvan a maga sajátossága. Az fx tradingre komoly kihatással lehetnek a jegybanki várakozások, míg a tőzsdei ralikra általában a ‘sell in may and go away’ valamint a ‘mikulás rali’ szokott szezonálisan hatni. Hosszabb távon elemezve a Bitcoin és egyéb kriptovaluták kapcsán is kezd kirajzolódni valamiféle érdekes mintázat. Ezek közül kettőre hívnám fel a figyelmet:

  • 2015 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül:  Jan 15
  • 2016 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 16
  • 2017 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: Jan 12
  • 2018 – Legalacsonyabb árfolyam éven belül: ….

Most megkímélném magam és az olvasókat is, hogy hosszan belemenjek a számmisztika rejtelmeivel, avagy a kínai holdújévhez kapcsolódó vásárlási láz elmezésébe, ugyancsak nem kifejezetten kommentálnám a PBOC bejelentéseit sem. Ami biztos, hogy az elmúlt 3 évben a Bitcoin éves mélypontja mindig a folyó év január közepére esett. Hogy ez már kezelhető-e tendenciaként, azt mindenki döntse el.

Nézzük a második észrevételem: Tavaly egész évben az a bizonyos “eredeti növekedési pálya” volt a személyes unikornisom, amit folyamatosan vadásztam és annak megfelelően eszközöltem bizonyos árfolyambecsléseket. Aki régi olvasója a blognak, annak biztosan már a könyökén jön ki ez az “eredeti növekedési” csatorna dolog. Nos az elmúlt hetek történése alapján érdemes frissíteni a fejekben a korábbi ábrát:

A sávot tavaly nyáron hagyta el az árfolyam (lefelé) a Bitcoin Cash hardforkhoz kapcsolódó FUD-ok kapcsán, amibe akkor csak november elején tudott nagy nehezen visszavánszorogni 7000 USD árfolyam környékén, de a visszavánszorgás annyira jól sikerült, hogy az árfolyam alig egy hónap alatt ki is rakétázott egészen 20k-ig, ahonnan látványosan elkezdett visszamászni a “kényelmes” kék sávba. Jelenleg a sáv alja valahol 8600 USD körül van, a teteje pedig 12k körül. Ez a sáv továbbra is az én személyes kis segítségem a döntéseim meghozatalában, nem tudok róla, hogy bárki más is ennek fényében elemezné a Bitcoint, ahogy azt sem tudom alátámasztani, hogy bármi értelme is lenne ilyen módon elemezni a felfúvódásokat és az összehúzódásokat. Mindenesetre a jelek szerint valahogy tényleg ennek a környékén szeret táncolni az árfolyam. A sáv teteje idén júliusban fog 19k-20k körül járni, hogy a bitcoin árfolyama akkor éppen hol fog tartani, az egyelőre még jó kérdés.

Bitcoin: Túl a SegWit-en, jön a MAST!

Miközben az anti-Bitcoin propaganda maximális utánégetővel próbálja terjeszteni az igét, mely szerint a Bitcoin immáron csak egy store of value product, amit valójában senki nem is használ és amúgy sincs semmi jövője, addig a háttérben csak gőzerővel készülnek a fontosabbnál fontosabb fejlesztések. A 2017 szeptemberében beaktivált SegWit protokoll önmagában is komoly scaling reliefként kellett volna, hogy hasson, de a lassú adaptálás és a szándékosnak tűnő gáncsolások miatt ez eddig korántsem hozta el a várt hatást. A helyzet azonban az, hogy a SegWit protokoll messze többet célzott meg eleve, mint amit sokan beleláttak. A Segregated Witnessnek köszönhetően immáron elindult az első hivatalos mainnet Lightning Network Service, amin keresztül a TorGuard anonim VPN szolgáltatásra lehet előfizetni off-chain tranzakciókkal mindösszesen 1 sat tranzakciós díj mellett. Persze úgy korrekt, ha egy rövid gondolat erejéig kitérünk a Bitcoin láncról levált alternatív scaling megoldásra (Bitcoin Cash) is, hiszen ott is vannak most olyan történések, amik bőven beárazódhatnak az elkövetkező néhány napban. Gondolok itt az address format upgrade-re és hardforkra a hétvégén, valamint a jövő hét elején időszerűvé váló Coinbase EUR-BCH pár újraengedélyezése.

Ennyit a BCH-ról, kanyarodjunk is vissza a Bitcoinra: végre ma hivatalos is bekerült a Bitcoin Core kliensbe a SegWit addressek GUI támogatása. Ez egy régóta függőben lévő tartozása volt a fejlesztőcsapatnak, de immáron ez az akadály/kifogás is elhárult az elől, hogy bárki elkezdje támogatni a SegWit protokollt.

Az aktuális dolgok mellett azonban történik bőven fejlesztés a háttérben is, ezek olyan protokollfejlesztések, amelyek megjelenése jelentősen fogja átrajzolni a Bitcoin skálázhatóságát. Ezen törekvések közül talán a legérdekesebb kezdeményezés a MAST (Merkelized Abstract Syntax Tree), mely jelenleg tesztelési fázisban van és az élesítéséhez egyébként egy soft-forkra lesz majd szükség, tehát semmiképp sem érdemes ezt rövidtávon várni. A MAST eredendően Peter Todd, Russel O’Connor és Dr. Pieter Wuille kezdeményezése alapján jött létre és formálódott BIP-pé (Bitcoin Improvement Proposal)

Folytatás…

Lightning Network: élő demó ma este!

Ma este (dec 29) 18:30-tól tart újabb klubestet a Blokklánc Műhely, melynek keretei között mesélni fogok a Lightning Networkkel kapcsolatos tapasztalataimról és élőben be is fogom mutatni annak működését. Akit nem csak, hogy érdekel ez a téma, de akár üzletileg is lát benne fantáziát, annak ott a helye. (Minden szabad hely elkelt!)

Az eseményre korlátozott mennyiségű extra férőhelyet tudott biztosítani a Műhely, ezért annyit kérnék, hogy aki biztosan tudja, hogy el tud/akar jönni, az minél hamarabb dobjon egy emailt az info kukac variance pont hu email címre “LN demo” tárgy megjelöléssel. Miért fontos nekem személy szerint a mai előadás és miért örülök, hogy ez pont a Blocklánc Műhely keretei között tudom megtartani? Akinek megvan esetleg még – a plakátkampánynál is felhasznált üzenet –  “Te már érted a Bitcoint?” című cikkem, az talán emlékezhet benne arra a szakaszra, amit jómagam személyes küldetésemként (crypto-bakancslistámként) soroltam fel. A felsorolás a “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból? ” gondolat alatt futott és sok egyéb cél között tartalmazta a következőt is:

Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.

Az eseménynek különös apropóját adja, hogy nemrégiben megtörtént az első éles (mainnet) payment channelen keresztüli (LN) vásárlás, amihez az infrastruktúrát a Bitrefill biztosította. A Bitrefill csapata mobil telefonos top up szolgáltatást biztosít Bitcoinon keresztül. Nyilván számukra is komoly üzleti gondot okozott a Bitcoin rohamosan emelkedő tranzakciós díja és a hálózat kiszámíthatatlansága, de ahelyett, hogy ezen siránkoztak volna hónapokon keresztül és a csapból is a “fúj-fúj BsCore” propagandát nyomták volna (nomeg a “akkor megyünk Bitcoin Cash-re” szöveget). Szóval mindehelyett full time fejlesztőt raktak a Lightning Network projektre, aki folyamatosan együtt dolgozva a LND csapattal (Lady Stark és roasbeef) mára összehozta az éles payment channelt, amin keresztül egyébként ki is fizetett egy éles feltöltést. Így is lehet… Minderről prezi:

Akit érdekel ez a téma és lát benne fantáziát, az mihamarabb jelezze részvételi szándékát, a mai rendezvényre

Aki nem tud/akar eljönni, de érdekli mindez annak pedig alább kigyűjtöttem a Lightning Network témában megjelent írásaimat:

Lightning Network: Mi fán is terem?

Az elmúlt egy hetet (karácsony ide, karácsony oda) a bejglizabáláson és a nagycsaládi ebédelésen túl lényegében a Lightning Networkkel töltöttem. Maga a Lightning Network (továbbiakban LN) egy olyan jövőkép, amivel kapcsolatban perpillanat két táborra szakad a közösség: vagy nagyon imádja és az egyetlen tiszta jövőt látja benne (én személy szerint ugye ezt a tábort erősítem), vagy nagyon utálja és csak a népbutítást és a nagybankok hatalomátvételét vizionálja ennek kapcsán. A két csoportban – tisztelet a nagyon kicsi kivételnek -, egyetlen dolog közös: lényegében fogalmuk sincs arról, hogy mit is imádnak, avagy éppen utálnak. A brutálisan szélsőséges politikai megosztottság nem véletlen, hiszen az LN egy olyan szintű protokollt hoz el, ami nagyon erősen rajzolhatja át az erővonalakat a Bitcoinhoz kapcsolódó üzleti vállalkozások között. Ezért ezen körök mindent megtesznek azért, hogy minél inkább befolyásolják a közösségeket. A két kezemen sem tudom megszámolni, hogy csak az elmúlt egy hónapban mennyi olyan megtévesztő propagandavideót és leírást láttam/olvastam, ami a nagybanki befolyásolástól egészen a decentralizáció teljes összeomlásáig mindent belevizionált a Lightning Networkbe.

Mindenképp fogok a közeljövőben egy mythbuster cikket is írni ezekről a bizonyos politikai agymenésekről, de ebben a cikkben most arra koncentrálnék, amit – reményeim szerint – legtöbben vártok: Mi is az az LN és miként is működik? Az elmúlt fél évben már többször is beígértem ezt a cikket, de eddig nem volt elég időm, hogy a mélyére ássak. Szerencsére az ünnepi hangulat azonban megteremtette az ehhez szükséges időt is.

Kezdeném talán egy nagyon gyors fogalomhatározóval. Ennek első pontját lopnám is a tegnapi postomból:

  • Az LN a korábban már sokat emlegetett layer2-es skálázási implementációja a Bitcoin (és Litecoin) protokollnak, ennek volt az egyik fontos előfeltétele az a bizonyos SegWit protokoll implementáció (Nem a SegWit2X… az egy másik történet…)
  • Az LN nodeok egymás között egy- vagy kétirányú csatornákat hoz létre, mely csatornák között routing protokollt működik. Nagyjából úgy érdemes elképzelni az LN-t mint magát az interneten, csak itt adatkapcsolatok helyett pénzügyi műveletekre épül rá a protokoll. Az adatok helyett/mellett itt pénz áramlik minden aktív csatornán.
  • Mindez úgy, hogy a csatorna változása nem kerül onchain propagálásra, tehát nincs confirmation várakozás, nincs mempool és nincs mining fee sem.
  • Az LN nem bitcoin specifikus történet. Bármilyen blockchainre ráhúzható, bár a szó szerinti implementációnak szükséges előfeltétele a SegWit, de “from-scretch” ez megkerülhető.
  • A jelenlegi tervek és állapot szerint 2018 igen korai szakaszában az LN elérhető lesz az éles blockláncokon is. Jelenlegi információk között a Litecoin (LTC) fog kapni teljes értékű LN-t (Litening néven fog ott futni), de perpillanat azt sem lehet kizárni, hogy a Bitcoin hálózaton is egyszerre fog indulni az éles szolgáltatás.
  • Apró érdekesség, hogy a LND egyik vezető fejlesztője (@roasbeef) néhány hete már nyitott egy kisebb payment csatornát a Bitcoin mainneten teszt jelleggel, ahol már valós Bitcoinnal “tesztelnek”. Szóval ennyire a kiadásközeli állapotban van az LN.
  • A LN nem egy termék, hanem egy specifikáció, aminek számos implementációja ismert. Ezek közül a legnagyobb felhasználói bázis az lnd, eclair és a c-lightning köré összpontosul. Ezek kompatibilitását folyamatosan tesztelik (-link-), mely tesztek november közepe óta már 100%-os kompatibilitást mutatnak.
  • Az LN filozófiája nagyon egyszerű: Építs fel egy vagy több LN node/hub felé payment channelt, amiken keresztül már off-chain tudsz költekezni és/vagy pénzt fogadni, sőt ha két irányú csatornát építesz fel, akkor akár fogadni is tudsz azon keresztül bitcoint.
  • Az LN implementálásához a stabil node kódokon kívül nem kell SEMMI. Nem kell se hardfork, se pedig softfork. A protokoll működtetéséhez szükséges minden előfeltétel ott van már az összes Bitcoin node kódbázisában.

Na ez így leírva nagyon egyszerű és még talán logikus is, de… mi a francot is jelent ez??? Nézzük mire jutottam:

Folytatás…

Kellemes kiskarácsonyi vérengzés

Rövid lesz, mert ennyire az ünnepek előtt már nem szeretnék mélyebben belemenni, de azt gondolom, hogy az elkövetkező napok tartogatnak néhány meglepetést, ami miatt érdemes lehet egy új postot nyitni és abban tiszta lappal kezdeni a commentelést.

Röviden, hogy mi is történt: Este (kb 7 órája) “meglepetésre” a Coinbase/GDAX bejelentette, hivatalosan is listázza a Bitcoin Cash-t. Ezzel előrébb hozták a januárra tervezett lépést. Korábban ugye arról ment a spekuláció, hogy majd csak kiutalni lehet a BCH-t, de az elmúlt egy hónap coinbase retorikája egyértelműsítette, hogy mire játszik a vállalat. Alig egy hónapja megy a szájtépés, hogy vajon miért is nincs még implementálva a coinbasen a SegWit protokoll, mire a coinbase hivatalos statementben jelezte, hogy az valójában nem is annyira fontos a felhasználóknak és most fontosabb dolgokon dolgoznak. Az igazán szemfülesek már vasárnap óta tudhatták, hogy a coinbase mire készül, hiszen vasárnap megjelent az API key generator oldalon a BCH is mint listázott wallet (-forrás-). A piaci manipuláció csúcsa az alábbi roadmap közzététele volt, mely egyébként alig 4 napja jelent meg és ez alapján sokan teljesen jogosan feltételezhették, hogy a coinbase nem tervezi listázni a BCH-t:

A BCH listázása őrül ralit kezdeményezett, aminek hatására árfolyama a coinbasen bőven 5000 felé is szaladt (bele is crashelt a coinbase/gdax), miközben persze a többi tőzsde is elkezdte lekövetni az árfolyammozgást. A csúcsárfolyam valahol 3700-4000 dollár körül volt a legtöbb tőzsdén, ahonnan beindult a lejtmenet, majd jelenleg stabil oldalazgatással látszik formálódni egy zászló/ék alakzat a BCH chartokon. A hirtelen jött őrület természetesen a Coinbasen listázott másik három cryptot érintette negatívan (BTC: -12%, ETH: -8%, LTC: -12%). Látszik, hogy gyakorlatilag csak átrendeződés történt a piacon érdemi kivonás nélkül.

Hogy a mai történt pontosan miként fog alakulni, azt egyelőre balgaság lenne jósolgatni, de azt mindenképp fontos megjegyezni, hogy a Bitcoin Cash ezzel ellőtte az utolsó időzített puskaporos hordóját. Az augusztusban felvázolt roadmap utolsó felvonása volt az év végéig elnyújtott Coinbase bevezetés. A BCH az elmúlt hónapokban folyamatosan erősödött és a mai történettel együtt második alkalommal célozta meg és törte át a 0.2-es BTCBCH keresztet. Jelenleg egyébként éppen kerek 0.2-es árfolyamon áll a két kriptopénz.

Kíváncsian várom, hogy miként alakul a titánok harca. Továbbra is tartom, hogy ebben a játékban azok járnak a legjobban, akik közel azonos volumenben tárolják mindkét pénzt vagy azon megvilágosodott cryptohívők, akik már egy-két éve kiábrándultak és azóta csak Bitcoin(-*) mentes altcoin portfólióban gondolkodnak.

Ui: természetesen erről az egész történetről megvan a saját kis privát véleményem is, kezdve azzal, hogy miként tolt a coinbase insider tradinget a bejelentés előtt és az is, hogy miként próbálják bizonyos körök összezavarni az amúgy is zavarodott tömegeket. Most megint az van, hogy a “newcomer”-eket marhaként terelik a vágóhídra a zsiványok és bár lehetne naphosszabb tépni a szánkat és feltartani a táblát, hogy “wrong way”, de a történetelem már bizonyította, hogy ha egy ideológia avagy technológia nem tud megállni a saját lábán, akkor az bizony a spekuláció áldozata lesz. Szóval ezúttal megtartom magamnak a saját véleményem. Teszem ezt annak ellenére is, hogy a ma történetek újra megihlették Nick Szabot is:

Csak azért mert a Bitcoin blockchain alapú, technológiailag biztonságos, mely biztosítékot immáron történelmileg is garantálja, még senki ne gondolja, hogy más blokkláncok és kriptopénzek is képesek lesznek hosszútávon biztosítani ugyanazon megbízhatóságot, biztonságot és a támadásokkal szemben védelmet. (-forrás-)

commercial break...

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…