Trendek jönnek-mennek

Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:

2013 – A Bitcoin éve

Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.

2014 – A bányászat éve

Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.

2015 – Az Ethereum éve

Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptovilág első ICO-jaként kezelhető. Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.

2016 – Az ICO éve

2016-ban csak az nem akart lokális váltókat és kisebb/nagyobb exchangeket csinálni, akinek fogalma sem volt arról, hogy eszik, vagy isszák a Bitcoint. Ekkor már folyamatosan indultak a kriptoprojektek, amik ígéretükhöz híven tőzsdékre akartak kerülni. Sorra jelentek meg a tőzsdék; főleg az Ázsiai régióban. A lokális (ország/állam lefedettséggel) váltók megjelenésével párhuzamosan ebben az évben érte el a Bitcoin ATM-ek száma is az 1000 darabot, világszerte.

Crypto ATM Installations Growth

Persze a középpontban akkor már az ICO-k voltak, sőt még annál is sokkal nagyobb lett volna a fókusz, ha nem következik be a The DAO hack. A közel 50 millió dolláros káresemény bő egy évvel vetette vissza az ICO mániát, ami így csak 2017 második felére tudott kiteljesedni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lettek volna 2016-ban is nagyobb ICO-k, de akkoriban azért igencsak sokunkban ott élt még a vízió amit a The DAO felvázolt előttünk, majd a hatalmas pofára esés, amikor egy pillanat alatt hullott szét a teljes projekt.

2017 – A polgárháború éve

Bár az ICO-kat hajlamosak vagyunk a kriptopiac rákfenéjeként azonosítani, de nem érdemes megfeledkezni arról sem, hogy igen sok értékes projekt került megalapozásra ICO finanszírozásból. Csak hogy tényleg néhány konkrét példát is mondjak, mely projektek mára a kriptogazdaság alappillérei: Basic Attention Token (BAT), Binance, MakerDAO, Cardano, Monaco. És még tényleg nagyon sok pozitív példát lehetne felsorolni… és persze végtelen hosszú a lista a negatív oldalon. Ahogy 2015 és 2016-ban a cryptoalapú MLM scamek és kamu bányász ponzik hódítottak (itthon is), úgy 2017-től a recept leegyszerűsödött: ICO!

Mindamellett valójában 2017 leginkább fontos trendje ekkor már nem a ICO volt, sokkal inkább a hard-fork mánia. Nevezetesen, hogy hogyan tudsz lecsippenteni a Bitcoin hírnevéből egy keveset azáltal, hogy leforkolod azt és előadod, hogy az az új Bitcoin. Ebben az évben történt meg az első komolyabb intézményi támadás a Bitcoin ellen; előbb a Bitcoin Cash hardfork, majd a Segwit2x formájában. Mára a BCH többé-kevésbé megvetette a saját lábát és alternatívát nyújt egy olyan problémára, ami lehet, hogy nem is létezik; míg az intézményi támadók azóta sorra kapituláltak, álltak vissza a Bitcoin mellé és fejezték ki sajnálatukat a ballépésért. (Legutóbb talán Bobby Lee).

Nehéz visszaadni 2017 atmoszféráját egy bekezdésben, volt itt Shaolinfry-tól, a BIP-148-on keresztül egészen a SegWit2X kapitulációig minden. Bevallom így utólag nem adtam túlságosan komoly esélyt arra, hogy a jelenleg is irányító Bitcoin Core implementáció köré összpontosuló csapat fog ebből feltétlenül jól kijönni, de végül – köszönhetően az intézményi szereplők belátásának – mégis maradt az egész úgy, mint előtte volt. Azért is nehéz erről a kvázi polgárháborúról írni, mert csak szubjektíven tudom értékelni a történeteket és semmiképpen nem akarnám azokat megsérteni, akik esetleg véleményükkel a másik oldalon ragadtak.

2018 – A stablecoinok éve

Talán furán hangozhat, hogy az elmúlt évek legnagyobb kriptopiaci összeomlásának időszakát a “stablecoinok éve” jelzővel illetem. Itt felhívnám az olvasó figyelmét, hogy eme cikk a trendeket hivatott listázni. Márpedig kérdés nem férhet hozzá, hogy a 2018-as évben a legfontosabb trend a stablecoin ökoszisztéma kialakulása volt. 2018 előtt, szinte egyeduralkodó volt a Tether (USDT). Ám 2018-ra ez jelentősen megváltozott és csak abban az évben több mint 100 stablecoin projekt indult el. Ezek nagy része egyébként a mai napig létezik és funkcionál is. Etéren is fontos megjegyezni a hazai vonatkozást az Augmint projekt kapcsán. A stablecoinok mára nem csak, hogy elválaszthatatlan részét képezik a kriptogazdaságnak, de perpillanat talán a leginkább fenyegetik a hagyományos gazdaság és jegybanki monetáris stabilitást, melyhez jelentősen hozzájárult idén, hogy a Facebook is bejelentette saját megoldását, a Librát.

2019 – A DeFi éve

Bár adná magát, hogy a 2019-es évet pl. az IEO (Initial Exchange Offering) évének nevezzük, de az IEO jelenség egyáltalán nem kavart akkora port és a legtöbb IEO-ba indikált projekt a mai napig nem tett le semmi komolyabb eredményt az asztalra.

Sokkal fontosabb trend volt idén a DeFi jelenség és annak futótűzként történő terjedése. Compound, dYdX, Nuo, WBTC, Synthetix… csak néhány nagyobb név az élvonalból. De mi is ez a DeFi?

A DeFi a Decentralized Finance rövidítése és lényegében minden olyan szolgáltatást ír körül, ahol az ügyfelek jellemzően valamilyen DAO(-szerű) modellben működő szolgáltatással tudják a pénzügyeiket intézni. A pénzügyek alatt értendő a stablecoin tokenizációtól kezdve, a peer-to-peer kölcsönadáson keresztül egészen a decentralizált exchange-ig minden, aminek célja, hogy a kriptoeszközöknek ne csak az legyen az egyetlen értelme, hogy ülök rajta és várom a csodát.

VARIANCE HUB OKTATÁSI CSOMAGOK!

Hogy mennyire fontos a DeFi jelenség? Talán a legfontosabb mérőszámként az “összes zárolt fedezetet” érdemes kezelni. Jelenleg a különböző DeFi collateral rendszerekben cirka 4,5 millió ETH-nak megfelelő érték van lockolva, amiből 2,7 millió ténylegesen Ether is (a többi pedig jellemzően tokenizált bitcoin vagy valamilyen erc20-as token).

Ez az összes létező ethereumnak már a közel 5%-át teszi ki. Mondhatni, ez már szabad szemmel is látható mennyiség. Ami ennél is fontosabb: a DeFinek köszönheti az Ethereum, hogy egyáltalán még létezik, hiszen a DeFi platformok tudták felszippantani az ICO scam exiteknél a piacra öntött ethereumok igen nagy részét. Nem kell nagy jóstehetség annak a megállapításához, hogy a DeFi nélkül az Ethereum konkrétan tárolt érték szempontjából megsemmisült volna.

Trendek jönnek, trendek mennek

Ha a trendeket csak madártávlatból nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy hatalmas kavalkád van a kriptoökoszisztémában és szinte véletlenszerűen alakul ki, hogy mikor éppen mi a sláger.

Persze a trendeket alaposabban vizsgálva már korántsem ekkora az entrópia. Sőt kifejezetten egymásra épülő szintekre lehetünk figyelmesek.

Ahogy a bányászat széles körben történő elterjedése utilizálta a Bitcoin (és társai) első felhasználási módját és ezáltal a mai napig garantálja a hálózat biztonságát, úgy az exchangek garantálták azt, hogy a kriptográfiai biztosíték mellett megjelenhessen egy kriptogazdasági biztosíték is a rendszerben. Bár a legtöbb felhasználó számára az exchangek csak a napi trading és spekuláció eszközeként azonosulnak, de valójában az összes többi szint likviditását is biztosítják. Ugyanez a helyzet a Stablecoinok kapcsán. A stablecoinok fontos alapját adják az exchangeknek, hiszen jelentősen csökkentik azok regulációs kitettségét, másrészt viszont létezésül egyértelműen megalapozta a DeFi megoldások megjelenését.

2020

Nevet egyelőre nem adnék az újévnek, megteszi majd ezt helyettem az idő és a tömeg; de a trend egyértelműen körvonalazódik. Tizenegy évvel a Bitcoin megálmodása és megalkotása után a 2020-as év lehet az első év, ahol a kriptogazdaság végre elérheti a méltán időszerű ‘mass adoption’ szintjét.

Az idei év egyértelműen azon szárnypróbálgatásokról fog szólni, amiben jelenlegi órás cégek “összekoszolják” magukat a kriptopénzekkel. Ennek első jelei már tavaly láthatók voltak például a Facebook-Libra kapcsán. De a Twitter vezére is egyre inkább nyíltan áll ki a technológia mellett. Az első fecskék már kireppentek.

Ez lesz valóban az idei trend? Nos meglátásom szerint ez csak az olaj lesz a tűzre. Idén egyre több tradicionális vagy un. “challenger” pénzügyi szolgáltató fog nyitni a kriptogazdaság felé, ezáltal létrehozva olyan piaci terméket, ahol az ügyfelek lényegében nem is találkoznak a kriptoeszközökkel mégis napi szinten használják azokat.

Mégis mindezt hogyan és mitől másabb mit a hagyományos bankolás? A hagyományos bankolás természetesen a hagyományos bankokra épül, melyek szerves részét képezik egy adott ország vagy régió monetáris politikájának. A monetáris politika lényege, hogy stabilizálja az adott régió fizetőeszközét.

Ennek a stabilizálásnak viszont nagy ára van. Vegyük csak példának hazánkat. Évek óta hallgatjuk, hogy dübörög a gazdaság és akinek a látóköre nem korlátozódik a szűken vett lakóhelyére; az látja is ezt a gazdasági fejlődést. (Hogy mi facilitálja ezt, azt inkább hagyjuk… létezik és kész). A dübörgő gazdaság ellenére azonban egyre nehezebb megtartani a felhalmozott megtakarítások fizetőértékét. Egyre inkább érezhető a negatív kamat szele, szinte már-már csodaként élhetjük meg, ha találunk egy-egy garantált éves 4-5%-os hozamú megtakarítást.

Ez a fajta ambivalencia egyértelműen a monetáris politikára vezethető vissza. Ha gyorsan pörög a gazdaság, akkor rakja mindenki oda a pénzét és kockáztasson; ha viszont lassul a gazdaság, akkor értékeljük fel a biztonságos és inflációálló magas hozamú megtakarításokat.

Mi van akkor, ha valaki nem akar részt venni ebben a játékban? Nos itt kerülhet képbe a kriptogazdaság. A jelenleg még zsebpiszok méretű történet egy tökéletes fedezeti megoldás lehet a monetáris politika által vezérelt pénzügyi trendeknek. Persze ehhez infrastruktúra, likviditás és bizalom is kell. Nos az idei év ennek a felépüléséről fog szólni.

Mindez nem a jövő, ez már a jelen, sőt részben már a múlt. Az alappillérek adottak: a kriptogazdaságra épülő alternatív pénzügyi megoldások három alappillérre épülnek:

  • Kriptopénzek (főleg jelenleg Bitcoin és Ethereum), melyek adják a fedezett és egyben spekulatív eszközök is.
  • Stablecoinok, melyek a termékcsomagokat prezentálják az ügyfelek felé és ezáltal eladhatóvá válnak.
  • Exchangek, amelyek működtetik a teljes gazdaságot, adják a likviditást és legfőképpen értéket teremtenek.

Hogy mi sül ki ebből az egészből? Olyan alternatív pénzügyi szolgáltatók (kvázi újvonalas fintech szolgáltatók), akik az ügyfelek felé fejlett banki payment és savings termékeket szolgáltatnak, de mindezt kizárólagosan kriptopénz alapon.

Ezek a megoldások éves szinten tudnak úgy 8-10%-os hozamokat produkálni, hogy közel még egyszer ennyit zsebre is tesznek, mindezt egyébként medvepiaci körülmények között. Ezen szolgáltatások fényében kissé fura megítélést kaphatnak a jelenlegi kereskedelmi banki kamatok, de még hazánk szuperterméke a MÁP PLUSZ-nak is van mit pironkodnia.

És még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy itt most árfolyamspekulációra próbálok apellálni… nos erről szó sincs. Itt most a kriptogazdaság jelenlegi legnagyobb likviditásigényű szereplőinek (exchange margin poolok és crypto hedgefundok) hozamairól beszélek.

Mit szól mindehhez a tradicionális bankrendszer?

Az eszköztár a reguláció és persze ezen keresztül a lassítás. Aki egy másodpercig is azt hiszi, hogy az előző fejezetben kifejtett jövőkép valótlan, annak ajánlanék néhány érdekességet figyelmébe:

Még tavaly decemberben jelent meg a Bázeli Bankfelügyeleit Bizottság (BCBS) legfrissebb ajánlása (-link-), amely azt javasolja a bankfelügyeletet, hogy kezdjék komolyan venni a kriptopénzalapú megoldások térnyerését és többek között javasolja megtiltani a kriptopénzek fedezetként vagy bármilyen komplexebb termékként történő használatát a hitelintézeteknek. A kérdéses anyag annyira lóhalálában készülhetett el, hogy a fentebb idézett mondatba mindjárt két elgépelés is bekerült:

Mintha csak én írtam volna…

2020. január 10-én lép életbe az EU-ban a 5. AML direktíva, amit itthon lóhalálában december 18-án püföltek át a parlamenten T/8028-as számú Pmt módosítás név alatt, mely már konkrétan definiálja a “kriptobankok” működéséhez szükséges jogi kereteket, illetve ezeket bevonja az AML (pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése) szabályozása alá.

A jövőnk egyik legfontosabb kérdése roppantul egyszerű:

Van-e joga az egyénnek a pénzügyi függetlenségre, ha az ellentétes a többség pénzügyi stabilitását elősegítő monetáris politikával?

Vagy, hogy ezt a kérdést a valóság szintjére hozzuk:

Továbbra is abban a világban fogunk élni, ahol a spekuláns kisebbség által okozott össz gazdasági károkat a többség kárára kell kompenzálni a monetáris politikán keresztül… és mindehhez még vágjuk is jó pofát.

INLOCK - ezúttal legyél Te a Bank!
Bookmark the permalink.

12 Comments

  1. Nem kell szerénykedni ez akár ti (inlock) évetek is lehet, máshol is írtak a cryptohitelezés felfutásáról !! Sokan szurkolunk nektek !!

    • Itt messze többről van szó mint a crypto alapú hitelezés/kölcsönzés. Itt sokkal inkább olyan komplex alternatív pénzügyi szolgáltatókat képzelj el, akik úgy végeznek teljes körű szolgáltatást az ügyfelek felé, hogy azok lényegében nem is nagyon tudják, hogy mindemögött kripto alapú fedezeti termékek vagy stablecoinok vannak. És itt most tényleg lépjünk túl a hangzatos ígéretekkel kecsegtető kamu scamekre. Az elmúlt fél évben 3 olyan partnerünk kapott az USA-ban állam szintű pénzügyi szolgáltató engedélyt, akik soha nem fognak fiat alapú számlákat vezetni, mégis az ügyfeleik felé olyan komplex bankkártya és hitelkártya szolgáltatásokat fognak nyújtani, amik mögött a likviditáskezléshez – természetesen, többek között – az INLOCKkal fogják biztosítani.

  2. Miből gondolod, hogy a spekuláció gazdasági károkat okoz?
    A pénzügyi függetlenségbe a spekuláció is beletartozik.

    • Szó sincs erről, a spekuláció célszerűen azt a célt szolgálja, hogy aki spekulál az nyereséget realizáljon. Ez van hogy bejön, van hogy nem jön be.

      Az, hogy egy spekultív intézkedés miként hat egy adott pénznem stabilitására már más kérdés. Ez akár hathat károsan, de akár pozitívan is. A monetáris politikának viszont törvényszerűen a célja, hogy ezeket a kilengéseket kioltsák. A jegybankoknak erre számos eszköze van, de végső soron a legerősebb eszköz a irányadó kamatláb módosítása, ami célszerűen érinti mindenkit, aki az adott pénznemmel bármilyen szinten is kapcsolatba kerül.

      • Tegyük fel, hogy a spekuláció hiperinflációba taszít egy pénznemet, a jegybank rendelkezésre álló eszközeivel nem képes ellensúlyozni a piaci bizalom megingását, és akinek ebben volt megtakarítása, az elveszíti. Ez szerinted káros?

  3. Jack Dorsey már kihátrált a Libra mögül, nem?
    A Cardanot most értékes projektnek írod, de pár hónapja nem igazán pozitív volt róla a véleményed, jól emlékszem? (nekem nagy bizadalmam van bennük, várom a POS indulását)
    Én érzem csak furának ezt a nagy stabil coin őrületet? Nem az lenne a lényeg, hogy egy kriptópénznek magától legyen értéke, mint például BTC-nek van.
    Van egy elég ígéretes projekt, Reserve Rights a neve, sokan írnak róla jót, de elég ismeretlen projekt egyelőre. Ott két token van ,egy stabil és egy ami felel a stabilitásért. Viszont ha jól értem itt is a $-hoz lesz igazítva a stabilitás, igy viszont kb a Maker/Dai projektnek fog megfelelni.
    Nem tudom ,de valami másféle stabilitást kellene keresni egy kriptó stabil coinnak.
    Tudom ez igy furán hangzik, de ennek igy semmi értelme, mert az értéket még igy is a monetáris politika, a FED határozza meg, ha elértékteleníti a $-t, akkor tök mindegy, hogy digitálisan van csak $-od, vagy bankban ,esetleg készpénzben.
    Tudom ezért most meg fogom kapni a magamét, de lehet Matolcsynak igaza volt, mikor valami ázsiai kriptópénzről beszélt, aminek köze lesz az aranyhoz és az áramhoz.
    Ez számomra igy értékesebb mint a semmilyen mögöttes tartalommal nem rendelkező $.
    Az áramnak van értéke, a nyersanyagoknak (olaj, arany) van értéke, a BTC-nek van értéke:)
    Valami ilyenből kellene összegyúrni valami stabilcoint, ami lenne egy lényegében standard értékű virtuális pénz, persze mozoghatna 10-20%-ot, de nem az lenne a lényege, hogy a $-hoz mérjék.
    Nekem ez az egész stablcoinos cucc most semmi mást nem jelent, mint a spekuláció és a likviditás megkönnyítését.
    Az általam HODL-ot Vechain is stabil Euró coint akar kiadni…
    Bocs, lehet sok zagyvaságot összehordtam, de nekem a kriptók lényegét pont az adja, hogy valaminak végre legyen ÉRTÉKE.
    Inlockkal bekerül majd új tőzsdére? Kucoin mondjuk?

    • Hali. Jack Dorsey nem igazán tudott kihátrálni a Libra mögöl, mivel Jack a twitter vezetője, a Libra pedig a Facebookhoz köthető, de attól függetlenített projekt. Nyilván a Facebook és annak első embere (Mark Z.) amennyire tudja próbálj magát minél jobban függetleníteni a Libra Associationtől, de ez leginkább köszönhető a regulációs dömpingnek, illetve annak, hogy így szeretné szétválasztani a Librát a Privacy issuek miatt megtépázott FB renoméjától.

      A Cardano kapcsán a véleményem nem változott, pláne nem pozitív irányba. Azt írod nagyon várod a POS indulását. Nos bár ritkánt nézek rá a Cardanora, de most megtettem és lekértem a blockchain utolsó 10 tranzakcióját:

      Ennyi… Az elmúlt másfél órában összesen keletkezett 10 darab tranzakció. Mindez úgy, hogy átlagosan van percenként 3 blokk. Ergo 24 blokkonként ha van 1 db tranzakció. Ránéztem a githubjukra is, hiszen minden bizonnyal nagy fejlesztés zajlik ott. A ‘development’ branchen december 4-én volt utoljára commit.

      Maga a Cardano projekt mindettől függetlenül egy technológiailag jó koncepciót rakott le, amiből bármi is lehet… De amíg csak “lehet”, addig én nem tudok elköteleződni támogatóként a projekt mellett. Tavaly év elején egyébként mi már elkezdtük integrálni az ADA-t az INLOCKba, mint hatodik támogatott collateral coin; de végül úgy döntöttünk, hogy cancelezzük, amíg a projekt nem mutat pozitívabb eredményeket.

      A stable vs. volatile (store of value) coinok szimbiózisa szinte törvényszerű. Jónéhány olyan stablecoin létzik, amik teljesen kriptogazdasági alapokon működnek, ilyen pl a makerDao vagy az Augmint is. Mindkettő esetében CDP-t adják a stabilitást, amikben Ether van fedezetként lekötve. Ezeknél nincs mögöttes lekötött dollár vagy egyéb reálgazdasági eszköz, mégis képesek évek óta fixen tartani az árfolyamukat a dollárhoz kötve.

      Egy stablecoin lényege,hogy VALAMIHEZ van kötve az értéke. De ez nem törvényszerűen dollár. Nagyon sok pl. aranyhoz kötött stablecoin is van. A legnagyobb kapitalizációval a PAXG rendelkezik ezek közül ha jól tudom. A stablecoinok technológiai és gazdasági átjárást nyújtanak a decentralizált digitális értékek és a reálgazdasági értékek között.

      INLOCK: Igen, dolgozunk újabb exchange listingeken. A Kucoin egyelőre nincs a scopeban, sőt kifejezetten nem is igyekszünk az irányába. Miért gondolod, hogy jó helye lenne ott az INLOCK tokennek?

      • Azért a stablecoinok nagy részének a stabilitása, hát, hogy is mondjam nem stabil. Volt már a Tether 0.9 körül is.
        Én valami olyan fizetőeszközre gondoltam ami aránylag stabil, akár éves inflációs rátával. Kiszámítható értéket testesítene meg, mert az értékkosarában többféle elem van és ha az egyikkel baj van, a többi attól még garantálja a stabilitást.
        A kucoin egy ismert tőzsde, rengeteg alttal, gyorsak, megbízhatóak, nincs semmiféle rossz hír az irányukból, ráadásul a forgalmat se hamisítják. (legalábbis nem feltünően mint a többiek)
        A cardano problémája azért egy két kivétellel sok coin problémája, főleg, hogy kb a kutyát nem érdekli most a kriptó.
        A stellar is ilyesmi szerintem, jó elgondolás, de egyelőre senki nem használja.
        Mondjuk egyik sem lenne előrébb ha olyan hamisított tranzakciói lennének mint mondjuk eosnak.
        Amit mondjuk nem értek az a cosmos lassan top 10 coin közötti léte.
        Szinte sehol nem írnak róla, nem hypeolják, nem szidják, az csak úgy van:)

    • RSR valóban érdekes projekt és nem csak azért mert pénzem is van benne.
      itt egy jo cikk róla :
      https://medium.com/@tokengazer/reserve-in-depth-analysis-8ae7fccc595a

      Csaba ha megtennéd hogy amikor lesz pár perced belepillantanál? leköteleznél

      • Hol vettél? Én is tervezem a vásárlását, de csak egy mini adagot.
        Talán ha meglesz a mainnet, akkor felveszi valami nagyobb tőzsde is.

  4. huobin, az is elég nagy

    • Igaz.
      Én lehet megvárom majd a mainnet indulását és utána veszek.
      Van egy érzésem nem maradok le semmiről..

Szólj hozzá: