Néhány gondolat az Invia World lehúzásról

Kifejezetten nagy élmény számomra minden alkalommal nézni Kallós Peti videóit. A hazai cryptovloggerek/jutyuberek nagyöregének munkái hétről hétre adtak szórakozást és sokszor akár ihletet is a saját munkámhoz. Most is ez történt, amikor megnéztem Péter videóját amiben azt ecseteli, hogy minek is kellene ahhoz történnie, hogy újra 20k-ra fusson fel a Bitcoin árfolyama. Bár alapvetően sem az ok-okozattal, sem a következtetéssel nem értek egyet, mindettől függetlenül Péter legfrissebb videója most is hiánypótló és szemnyitogató, ami miatt szeretnék most ezzel napirenden kívül foglalkozni.

A videó a technológia árfolyamfelhajtó hatásán túlmenően részletesen taglalja a kriptopénzekhez kapcsolódó csalások negatív hatását. Na ez az a pont amire most újfent szeretném én is felhívni a figyelmet. Teszem ezt azért, mert kétségtelenül sok ezirányú munkám ellenére is folyamatosan találkozom az áldozatok hadával. Tavaly év végén tettem egy statmentet, amelynek fontos része volt a hazai tudatosságfejlesztés, hogy minél kevesebb embernek kelljen áldozatául esnie olyan MLM alapokra épülő csalásoknak, amik új lendületet kaptak a kriptopénzek világában. Ezen tevékenységem egyik manifesztációja volt a máig létező és üzemelő tisztabit.hu kampányoldal, ahol több alfejezetet is szántunk az ilyen jellegű csalásoknak. Bár a kampány kapcsán a legtöbben csak az óriásplakátokra emlékeznek, de ugye annak a fő célja a kampányoldalon keresztüli tudatosságfejlesztés volt.

Jelen cikkem különös apropóját adja, hogy ehét szerdán volt szerencsém egy rövid kitérőt tenni Veszprémbe, ahol az Agóra Művház invitációjának eleget téve tartottam egy előadást a Bitcoinról. Az előadást követő beszélgetésen az egyik érdeklődő lelkesen újságolta, hogy ő már bizony benne van a bányászatban és komoly pénzeket invesztált a történetbe. Itt jött a horror rész, amikor megkérdezte a véleményemet a befektetése kapcsán és jött a feketeleves: Invia World… Megmondom őszintén relatív keveset tudok az Inviáról és azt is inkább csak másodkézből, de az egyik ismerősöm spontán érdeklődésből végighallgatta év elején a cég hazai terjeszkedéséhez kapcsolódó egyik előadását, ahol a cég képviseletében Berki Krisztián (nem… nem a tornász… hanem a másik… a vasalós csávó) méltatta a Bitcoin bányászat jövőjét. Ha már a kérdés elhangzott, akkor hát elmondtam a véleményem. De bár ne kellett volna, nem szeretek a rossz hír hozója lenni.

Ahogy Péter is említi a videójában: A legtöbb felhőalapú bányász cég gyakorlatilag egyfajta átverésre alapul. Rosszabb esetben eleve lenyúlják az ügyfelek pénzét amiből egy rövidebb ideig csak cryptot vesznek, amit lassan szivárogtatnak vissza az ügyfeleknek. Jobb esetben vesznek belőle vagy bányászkapacitást mástól vagy invesztálnak saját gépparkba és a megtermelt pénz töredékét vissza is adják az ügyfeleknek, akik ezt követően csak reménykedhetnek egy hosszútávú árfolyamfelfutásban, amiből talán keresni is tudnak. Hogy melyik kategória ezek közül akár az Invia World, akár bármely másik hasonló sémára épülő vállalkozás? Nem tisztem ezt eldönteni, de azért néhány gondolatot a hasonló lehúzások elkerülésére:

  • A cég konkrétan nem létezik linkedin-en. Ez azért több mint fura. Van néhány ember, akinek az Invia World van megjelölve mint munkahelye (jellemzően sales, marketing, partner titulusban), de a legtöbbnél nincs semmilyen előzmény. Mintha az Inviába születtek volna bele…
  • Ahogy az Invia World honlapja is írja: “A kriptovaluta (mint a Bitcoin, Ethereum stb.) professzionális üzemeltetéséhez nem elég egy rövid kirándulás egy EDV kereskedésbe és egy pár rész összeállítása.“. Ehhez képest a linkedin-en egyetlen technikust, üzemeltetőt vagy akár csak egy szerverterem üzemeltetőt sem találtam, aki az Invia Worldnek dolgozna.
  • De ha már a cég honlapja, érdemes belenézni a Csapat fülbe is: Van itt minden, van CEO, CME és CFO is meg mindjárt két invesztor is. Ami viszont nincs a csapatban: szakértő, üzemeltetési vezető, technológia vezető, satöbbi. Leszámítva ugye a CEO-t, aki egy személyben vezeti a céget és persze ért kriptobányászathoz is. Ami ennél is viccesebb, hogy a vezető szerepben lévő nagy múltú szakemberek egyikének sincs linkedin profilja, vagy ha van, azon nyoma sincs az Invia Worldnek.
  • Különösen érdekes szereplő a csapatban DANIEL ZDESAR, aki a honlap szerint három éve már kriptopénzekkel foglalkozik… Holott emberünk valójában Questra/AGAM piramisjátékot építette, ami ellen itthon is folyt rendőrségi nyomozás.
  • Persze némi youtube kalandozás után lehet ám találni bőven videót az Invia World fantasztikus kínai bányáiról is. A bányák érdekessége, hogy a bejáratnál ugyanaz az 0,4-1m-es vászon Invia molinó található, amit később több vágóképen is odaraknak 1-2 rack alá. Majd a végén ahol legelőször volt a molinó ott már nincs… Szóval gyanúsan csak a videó miatt került fel. Kvázi gyanúsan kibéreltek egy random kínai bányát csak azért, hogy csinálhassanak ott egy videót, mintha az övék lenne.

Összefoglalva? Nem, nem vagyok ellenérdekelt az Invia World üzletében, már ha valóban folytatnak bármilyen valós üzleti vállalkozást, sőt nem vagyok érdekelt semmilyen másik cloud mining szolgáltató üzletében sem, ami miatt érdekem lenne az Invia Worldöt sározni. Egyszerűen csak ez a story nálam kiüti a scam szintet.

Megkérnék minden olvasót, hogy ha az ismeretségében akár csak a gyanúja is felállna annak, hogy valakit hasonló jellegű átverésbe próbálnak berántani, amiben ennyire látványos jelei vannak a lehúzásnak, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy felhívja az illető figyelmét erre a cikkre. Az a baj, hogy az ilyen jellegű átverések egyértelműen az emberi hiszékenységre alapoznak. Néhány éve ezeket az áldozatokat még az HYIP (high yield investment programs) storykkal semmizték ki, most találtak egy tökéletes új piacot a cloud mining formájában.

Napi kisszínes…

A Szlovén fővárostól kissé északra húzódik Kranj városa, ahol éppen a napokban adták át az eddigi első Bitcoin emlékművelet… pontosan ahogy arrafelé a hivatalos kommunikációban szerepel az első “Blockchain” emlékművet. A mű egyébként közösségi kezdeményezés alapján született, melynek költségeit a Bitstamp és a 3fs állta. Az emlékmű érdekessége, hogy egy körforgalomban lett felállítva, amely – az értelmezés szerint – a végtelenség és határtalanság jelképe, amit maga a Blockchain technológia is jelképzet.  Íme egy montázs az elkészült és átadott monumentumról. Az alábbi linken pedig megnézhetők a képek nagyobban is: -link-

A nap másik nagy storyja, hogy közel 3 hónapos tiltás után ma végre megszületett a januárban már egyébként belebegtetett ICO szabályozás Dél-Koreában. Ennek köszönhetően újra engedélyezésre került a lakosság számára is az ICO alapú közösségi finanszírozási projektekben történő részvétel. (-link-)

Ennél is izgalmasabb, hogy előző hét második felében Kína is újra lépett. Ezúttal a “húzd meg ereszd el” játék utóbbi részével. Kínában közel fél éve már, hogy életbe lépett az ICO tilalom, ami akkor igen rosszul érintett több kínai direkt ICO-kra szabott cryptopénzt is. Többek között ezen szabályozás okán került laposkúszó pályára anno a NEO is. A frissen megjelent közlemény nem kevesebbet állít, hogy a PBOC (People Bank of China) saját digitális pénzt kíván kibocsátani DCEP név alatt. Mivel a PBOC kvázi a kínai jegybankként funkcionál, ezért ezen kibocsátás egyfajta CBDC-ként is értelmezhető (Central Bank issues Digital Currency). Ezzel együtt a PBOC is kiadta az új ICO regulációt, ebből kiderül, hogy realizálták az ICOk jótékony hatásait és a ICO által facilitálható technológiai fejlesztéseket, amiktől a továbbiakban nem kívánnak elzárkózni. Nem terveznek további szankciókat ezen a téren és folyamatot dolgoztak ki, amin keresztül lehetőség lesz tesztelni és validálni egy-egy ICO hasznosságát és támogathatóságát. A hírek hatására egyébként komoly spekuláció indult el a NEO és a Vechain coinok kapcsán. Mindkettő nagy nyertese lehet a megengedő szabályozásnak.

A végére egy kis bányász-story is: Aki esetleg még kapar GPUval Zcash-t vagy ZEN-t és továbbra is a EWBF minert használ, annak javaslom, hogy álljon át bminerre. 1070-es kártyáknál pl eléggé durva 10% körüli plusz teljesítményt hoz és lényegesen jobban kezeli a network és GPU faultokat is.

Mekkora esélye van annak, hogy valaki Bitcoint találjon?

Tavaly októberben értekeztem hosszabban az egyik legnépszerűbb Bitcoin körüli tévhitről: A kvantumszámítógépek fenyegetéséről. Most találtam egy igen látványos levezetést, ami kapcsán időszerűnek éreztem elővenni a másik igen népszerű témát: Nevezetesen, hogy vajon mekkora esélye van egy balanceszal rendelkező address privát kulcsának eltalálására? Közismert tény, hogy a privát kulcs->publikus kulcs->address transzformáció lépései között lényegében csak matematikai műveletsor van (ECDSA+2SHA256 és a végére még egy RIPEMD-160), tehát a megfelelő erőforrások bevetésével akár találomra el is lehet kezdeni végigpróbálgatni az összes lehetséges privát kulcsot mondván előbb-utóbb csak belefutunk egy olyan publikus kulcsba, ami mögött vagyon is található. Mivel a Bitcoin címek 256 biten képződnek, így a teljes címtartomány is 256 biten képződik. Jelenleg az UTXO táblázat 53.417.437 db tételt tartalmaz, tehát ennyi addressen van legalább egy morzsányi bitcoin.

A következő ábra azt mutatja be, hogy mekkora az eséllyel lehet beletrafálni egy értéket is tartalmazó privát kulcsba véletlenszerű próbálgatással, szemben mekkora esélye van a powerball nevű amerikai lottó megnyerésének. (5+1-et húznak 1-69-ig). A teljes powerball nyerési esélye egyébként lényegesen alacsonyabb a hazai ötös lottónál (utóbbiban kb 44 millió variáció nyerhet, az amerikai példában viszont 292 millió kombináció játszik).

Folytatás…

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

Web alapú CPU mining – újfajta támogatási platform?

A héten eléggé alaposan kibeszélésre került a crypto fórumokon, blogokon és hírsiteokon, hogy a PirateBay az egyébként illegális torrent szolgáltatását nyújtó felületének a kódjába beépített egy CPU minert, amivel – miközben az ‘ügyfelek’ a torrent fileokat böngészték – a háttérben bitcoint mineoltak javascripten keresztül a böngészők. Nem mentem alaposabban utána, de tippre valójában nem Bitcoint bányásztak, hanem monero-t.

Különösebben nem fókuszáltam rá a dologra, legyintettem, hogy ehh PirateBay, majd ma láttam egy hosszas magyarázkodó reddit postot a NeoToGas.com fejlesztőjétől (ami úgy egyébként egy nagyon jó must-have oldal a Neo fanoknak), amiben jelezte, hogy berakott egy hasonló funkciót a saját blogjába is, amivel egy egyébként teljesen open javascript apin keresztül használható Monero (XMR) minert futtat a háttérben azoknál akik az oldalát látogatják.

A két hír együtt már elég impulzus volt ahhoz, hogy ráfókuszáljak a dologra és arra jutottam, hogy ez egyébként nem egy rossz elképzelés. Egy hírsite, blog, fórum vagy akármilyen funkciót ellátó oldal fenntartása jár bizonyos költségekkel pl. domain, tárterület/cloud bérlés, stb. Az ilyen költségeket jellemzően kétféleképpen lehet ‘kitermelni’, egyrészt van a reklám felület, amit én jellemzően a hosszabb cikkekbe szoktam berakni, másrészt pedig – főleg a crypto témájú oldalaknák – előkerül a crypto-donáció vagy ‘buy-me-a-coffee’ intézménye is.

A web alapú CPU mining egy harmadik alternatívát vonultat fel emellett. Kvázi amíg fogyasztod az adott szolgáltató tartalmát, addig a géped CPU-ja dolgozik az adott tartalomgyártónak.

Folytatás…

Bitcoin: Az elmúlt bő egy hét margójára…

Lassan lecseng a Bitcoin legújabb összeomlásának, megsemmisülésének és végérvényes elértéktelenedésének története is. Bár továbbra is tartom magam ahhoz, hogy még csak a B. elliott hullámnál tartunk és lesz itt egy C is a nagy felugrás és esetleges újabb ATH-k előtt, de kétségtelenül igaz, hogy látványosan ellőtte mindenki az összes puskaporát, ráadásul egyértelmű jelei vannak annak, hogy a nagy halak is elkezdtek újra pozícióba lépni a Bitcoin tőzsdéket. A twitteren most pörgő anyagok közül talán az a kép a legviccesebb ami a Stockholmi Nasdaq-on bevezetett Bitcoin ETN (Exchange-Traded note) statisztikát mutatja. A teljes képeket megnézheted Tone Vays twittjében, de kimásolnám ide a tegnapi napon legtöbb Bitcoin ETN-t vásároló befektetők rangsorát:

  • Morgan Stanley (165786db)
  • Nördnet Bank AB (159868db)
  • Avanza Bank AB (180874db)
  • JP Morgan Securities Ltd (19102db)

Ennél talán csak a második kép viccesebb, ahol pontosan lehet látni, hogy kik is vásárolták végig a 17:24-es mélypontot. A listát eléggé uralja a JPMorgan, de a JPMorganhez képest is komolyabbat villantott a Morgan Stanley, akik az aznapi 7633db eladott egységükre vásároltak 165ezer ETN-t. Azt hiszem megvan a karácsonyi bónusz sokaknak most. Persze senki ne gondolja, hogy akár a Morgan S, akár a JP Morgan, ezeket az ETN-eket saját magának veszi. Itt nyilván arról van szó, hogy a nagybankok nagy ügyfelei megadták a megbízásokat, melyeket az ügyeskezű ügynökök folyamatosan bonyolítanak. Ennyit arról, hogy a JP Morgan ügyfelei mennyire adnak számlavezető bankuk vezérének intő és óvó szavaira.

Vajon milyen érzés lehet a szabad pénzügyi világ egyik legnagyobb alakjának (J. Dimon) az a tudat, hogy miközben hangosan ordibálja a csalást a Bitcoinra, addig ügyes kis traderei két pofára vásárolják azt általa földbe döngölt árfolyamot? Őszintén? Semmilyen… Megtörli a szája szélét és máris újabb céltáblát talál magának, mi lesz vajon a következő most, hogy az amerikai gazdaság újra romokban van és államadósságuk újra elérte a plafont? Naná, hogy időszerű lenne már egy újabb gazdasági világválság amit követően újra állami pénzből kell megmenteni az olyan nagybankokat, mint a JP vagy a Morgan Stanley. Persze addigra nekik már nagyon sok Bitcoinjuk lesz… Ez egy ilyen világ, nem volt ez másként 10 éve sem, nem lesz ez másként most sem.

Folytatás…

Mekkora növekedési pálya van a Bitcoinban?

Tegnap volt szerencsém a Bitcoin Budapest által szervezett Bitcoin Drinkup rendezvényen eszmét cserélnem a hazai $crypto közösség néhány prominensebb tagjával, akikkel sok egyéb téma között két nagyon fontos és szerintem kurrens téma is előkerült, ezek pedig a: hogyan kellene definiálni a Bitcoint és mekkor növekedési pálya van benne? A két kérdést erősen összefügg, hiszen a növekedési pálya erősen függ a definíciótól. A tegnapi diskurzus egyrészt azért osztom meg a blogon, mert szerintem mások számára is érdekes lehet a konklúzió, másrészt érdekel, hogy az olvasókban hogyan manifesztálódik ezen kérdésekre a válasz.

A Bitcoin definíciója kapcsán a pénz (currency) és az árucikk (commodity) között lamentáltunk hosszan, a növekedési pálya alapján pedig nemes egyszerűséggel a nagyságrendi növekedéseket és azok lehetséges hatását vizsgáltuk. Akinek nincs kedve az egész okfejtést végig olvasni, azoknak TLDR: Függetlenül a most folyó scaling debate-től a Bitcoin jövője az, hogy commodity termék legyen, onchain tranzakcióval ezzel már soha nem fogunk sört vásárolni a csaposnál. A növekedési pálya kapcsán pedig a 10x-t mindenki reálisnak tartotta, az ennél nagyobb növekedés már komoly constrainteket generált sokakban. (Az egész az én lazán bedobott 1000x-es hasraütésemből indult ki.)

Folytatás…

Ilyen egy megalapozott üzleti döntés

Aki ma korán kelt, az minden bizonnyal észrevehette, hogy a Bitcoin Cash EDA (Emergency Difficulty Adjustment) nem egészen úgy zajlott le, ahogy azt várhattuk volna, a korábbi két eset alapján. Az EDA láncot megszakítva, a BTC.top bojkottálta a difficulty droppot három jó helyen elhelyezett blokkal (#483844, #483845, #483846).

Eredeti bejegyzést: -link- . Angol átirat (/r/btc): -link-

Alább Zuho’ Er Jiang, a BTC.top pool vezetőjének interpretációja a történtekről:

Azt a bizonyos három blockot (483844, 483845, 483846) big blockerek bányászták, a három block célja az volt, hogy tartsuk a BCH mining rewardják egy picivel a BTC alatt. Így a masszív hashpower beáramlás ne tudja eredményezni a BCH lánc rewardjának idő előtti feleződését. Már az előző akalommal is szerettük volna megakadályozni az EDA alkalmazásának gyakorlatát, de akkor azt sajnos átaludtam.

A masszív hashpower beáramlás bár kétségtelenül egy látványos PR fogás, de extrém gyors block generálást és túlfizetett bányászati jutalmakat eredményez.

A Bitcoin Cash előnye, szemben a BTC-vel a kapacitása (gyors konfirmálás alacsony költségekkel), ezt a győzelmet csak hosszútávon tudjuk érvényesíteni, nem gyors nyerészkedéssel.

Az akciónak eredményeként a Bitcoin Cash lánc difficultyja csak 120G-ig esett le, így perpillanat az árfolyam különbség miatt a Bitcoin lánc minimálisan profitábilisebb (cca 15%-kal). Ezt az előnyt azonban hamar elveszítheti, ha realizálódik az a korrekció a bitcoin árfolyamában, ami az elmúlt hetek oldalazgatása után eléggé a levegőben van. Mindenesetre ami most a jó hír: A két láncon fej-fej mellett készülnek a blokkok.

 

A kihagyhatatlan lehetőség…

A mai nap a – közösségi alapon szerveződő – kínai F2Pool is lehetővé tette a minerei számára a Bitcoin Cash bányászatot. Ezzel alig egy óra alatt már ki is termelt 9 BCH blokkot, amivel máris bírtokolja a Bitcoin Cash hashing power 11%-át. Felhívnám a figyelmet a F2Pool koncepciójára, amit Wang Chun az F2Pool ‘arca’ tett közzé: “Ahogy a BCH elsötétítette a BTC-t, mi is átállítjuk folyamatosan a pooljainkat az új altcoinra. A bányászaink viszont továbbra is BTC-ben kapják a jutalmukat, csak ugye sokkal többet kapnak

Tehát gyakorlatilag nem adják ki a kitermelt BCH coinbaseket a minereknek, hanem azokat megtartják maguknak/eladják, helyette a minerek azt az egyre jobban értékét vesztő bitcoint kapják meg, amit korábban az F2Pool felhalmozott, melyeket (ha a predikciók egy fabatkát is ér…) őrült tempóban fognak eladni. Az F2Pool ezzel újabb szintre emeli a kapzsiságot és a árulást, gyakorlatilag direktben asszisztál egy jelentősebb BCH pumpához azáltal, hogy a lehetséges flippeningen nyerészkedni akaró bányászait egy BCHBTC ügyletre kényszeríti. Make sense? Nem tudom… De logika van benne az biztos.

Az F2Pool lépésével perpillanat már 4,8 Exahashre csökkent a bitcoin (legacy) lánc hashing powere, míg a BCH 2,9 eH-ig mászott fel. Ezzel a BCH láncon óránként már 43 block készül, míg a BTC láncon alig három. A BTC mempoolja az esti hátralék ledolgozás után így kora reggel már újra 50.000 függőben lévő tranzakciónál tart, így a legolcsóbb sáv amiben lehet ‘gyorsan’ küldeni BTC-t újra a 300-350 sat/B tranzakciós költség. A profitabilitás tegnap 60% körülig esett, azonban az éjszakai bitcoin árfolyam csökkenés hatására újra 100%-ot meghaladó extra haszon mellett lehet bányászni a Bitcoin Cash láncot.

A középkörban az égi jeleknek nagy változások előrejelzését tulajdonították. Az égi jelek közül a legnagyobb hatást a napfogyatkozás gyakorolta az emberekre. A napközben bekövetkező részleges vagy teljes eclipse egyet jelentett az akkori emberek számára: az isteneknek nem tetszenek a dolgok alakulása. Az eclipse általában egyet jelentett akkor azzal, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni.

Bár mára már a hétköznap embere is tudja pontosan, hogy mi az oka a napfogyatkozásnak, mégis hatalmas ámulattal éli át ezt a jelenséget a ma embere is. Eddig leélt életem során volt szerencsém már átélni néhány teljes és részleteg napfogyatkozást a világ különböző szegleteiben, amit erről biztosan el tudok mondani: ez az esemény az utcára viszi az embereket, hatalmas tömegek gyűnek össze és néhány pillanatra szó szerint megfagy a levegő. Megállnak az emberek és lélegzet visszatartva nézik az eget.

Talán az eclipse okozta ámulat miatt döntött úgy a Kraken is, hogy jelentősen csökkenti ma reggel 8 órától az elérhető kereskedési párokat, továbbá beszűnteti az összes létező “okos” order típust. De persze az is lehet, hogy nem az eclipse ennek az oka, hanem egyszerűen csak a tény, hogy ma extrém rohamra készülnek. A közleményt itt olvashatjátok el: -link-

A közlemény lényege: aki ma reggelig nem rakott be stoploss vagy trailing stop ordert, az már nem is fog… Az ‘ideiglenes’ kényszerintézkedés feloldásáig csak és kizárólag limit és market priceos ügyleteket lehet intézni. Az API természetesen marad, így ha valaki még most elkezd leprogramozni egy manuális stop-loss aktiválót, az lehet hogy megússza az egész napos számítógépnél rohadást avagy a mobiltelefon görcsös szorongatását.

Kellemes napot mindenkinek.