Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

Cseperedő hazai Bitcoin (mainnet) Lightning Network konglomerátum

Napról napra egyre több hozzám hasonló vakmerő (#reckless) őrült dönt úgy, hogy a deszkamodell LN implementációkra idejét és vagyonát rábízva vág bele az éles tesztelésbe. Legjobb tudomásom szerint nem kevesebb mint négy hazai lightning network node üzemel már. Ebből biztosan kettő lnd (Lightning Lab) és egy c-lightning (Blockstream), a negyedikről (COINMINER.SPACE) nincs implementáció-információm. A csatornák kapcsán igen vadnyugati módszerekkel biztosítunk folyamatos likviditást, de ezek ellenére sem tudunk komolyabb fennakadásokról eddig (egyedül Krisznek sikerült egyszer valami nagyon fura állapotba hoznia egy csatornát, ami miatt néhány óra kellett, mire újra visszakapta a pénze feletti kontrollt).

Az egész hálózat egyébként igen komoly ütemben növekedik. Ma már átlépte az összes csatornában lockolt vagyon mennyisége a 3BTC-t és a 200 aktív node határ átlépése kapcsán is.

Bár én a magam részéről továbbra sem javaslom, hogy bárki is mainneten funoljon, de ha valaki olthatatlan vágyat érez erre, az a következő connection stringgel tud kapcsolódni az ln.variance.hu hub-hoz:

033abe908878ac00c1e916face972331b3a6e3ba4e587c95efec3c76e3ee339c82@34.242.65.85:9735e

Néhány praktikus tanács azoknak akiknek vakmerősködni támad kedvük:

  • Az elmúlt napokban drasztikusan esett a mempool terheltsége, ezt azonban még nem tudták lekövetni a fee estimation algoritmusok. Éppen ezért erősen javaslom az openchannel és a closechannel parancsoknál (lnd impl) a –sat_per_byte paraméter kézi beállítását. Nekem enélkül 30k sat körül akar miner fee-t fizetni, kézzel beállítva pedig 2400 sat (19 sat/b) körül boldogan nyitja/zárja a csatornákat max 2-3 blokkon belül.
  • A nagy csomópontok igen terheltek. Eleve nincs sok értelme ezekhez kapcsolódni, ha már 30-an vannak oda kapcsolódva. Ezt külön alátámasztja, hogy nekem pl rendszeresen kerülnek a nagy hubos csatornáim false státuszba a kapcsolatok lebontása miatt. Ha false statusban lévő csatornát akarsz lebontani (close channel), akkor előbb mindképp kapcsolódj újra (connect), ellenkező esetben végig kell várnod a forced close penality-t.
  • A c-lightning implementáció esetén (feltehetően biztonsági okokból) alapértelmezetten a base_fee értéke 546.000 sat. Ennek megfelelően az ilyen csatornákon kb sosem fog routeolódni semmi, ráadásul ez a basefee a saját vásárlásaidhoz is hozzáadódna, ergo amíg ezt nem állítod át, addig nem nagyon fogsz tudni tranzaktálni. Eddigi visszajelzések alapján ezt az értéket csak parancssori beállítással lehet átállítani a c-lightning implementációban.
  • Nem úgy az lnd-ben, ahol könnyedén tudod átállítani a következő paranccsal: (itt az alapértelmezett base_fee 1000 sat, amit szintén érdemes mérsékelni)
    lncli updatechanpolicy –base_fee_msat 1 –fee_rate 0.000001  –time_lock_delta 144 ch_point

Eddig a tech rovat… Akkor, most térjünk át a konspirációs rovatra… Fura konstellációt vélnek sokan felfedezni a mempool terhelétségének csökkenése és a Lightning Network mainnet megjelenése között.

Persze nem feltétlenül érdemes démonokat kergetni, nyilvánvalóan azért történt itt más is a Lightning Network megjelenése mellett. Pl alig egy hónap alatt megfeleződött az egy érmére jutó Bitcoin árfolyam, ami minden bizonnyal sokaknál beindította a HODL faktort. Az alacsony árak ellenére inkább pihennek a Bitcoin érmék a cold walletekben, mintsem hogy pörögnének a tőzsdéken. Ezen feltételezésnek persze ellentmond az a tény, hogy a tőzsdék összesített napi volumenadataiban ezen visszaesésnek nyoma sincs. A decemberi átlag 15 milliárd dolláros napi forgalomról igaz visszacsorogtunk 10-11 milliárdra az elmúlt néhány napban, de vegyük figyelembe, hogy mindezen idő alatt az árfolyam is megfeleződött, tehát a fajlagos hálózati terhelésben ennek nem kellene megnyugvásként megjelennie.

Folytatás…

Kilenc év…

2009-ben, pontosan ezen a napon készült el a Bitcoin első blockja, a genezis block. Vagyis ha egészen akkurátus akarok lenni, akkor ezen napon számolta ki Satoshi Nakamoto a genezis block hashét, ami azóta is bele van hardkódolva az összes Bitcoin node forráskódjába. A coinbase param azóta is tartalmazza a kultikus mondatot: “Chancellor on brink of second bailout for banks.”, azaz:

“A kancellár a második bankmentő csomag elfogadásának peremén”

A mára kultikussá vált esemény hátterében az a piaci félelem állt, mely szerint a 2007-2008-as pénzügyi krízis továbbgyűrűzése miatt újabb bankmentésekre lesz szükség. Eme nemes gondolatot a ‘The Times’ angol lapjában megjelent azonos című vezércikk inspirálta. Hogy ekkor egyébként még mennyire nem volt kész a node kód, azt igen jól jelzi, hogy a genezis blokkot követő első block elkészültére további öt és fél napot kellett várni.

Érdekesség, hogy az első 9 block rewardjához (összesen 450 bitcoin) soha nem nyúlt hozzá Nakamoto. Viszont a későbbi block rewardokat már közös címekre lapátolgatta össze. Több teória is létezik arra, hogy miért pont az első kilenc block kapott ilyen kiemelt figyelmet, kezdve onnan, hogy az azokhoz szükséges privát kulcsot elveszítette vagy olyan módon generált, ami később nem bizonyult kompatibilisnek a tényleges implementációval, egészen odáig, hogy valamiféle kultikus jelentősége lehet a 9-es számnak, ami a tízes számrendszer utolsó egy helyiértéken ábrázolható számjegye. Bármi is volt ennek az oka, az biztos, hogy idén eme számba nagyon sok mindent bele fognak magyarázni, hiszen immáron 9 éves lett a Bitcoin.

Egyébként a genezis blokk, pontosabban a genezis reward address a mai napig “közkedvelt” zarándokhelye a Bitcoin rajongóknak. Az elmúlt 9 évben összesen 1150 alkalommal utaltak erre a címre valamekkora összeget. A coinbase reward (50 BTC) mellett további 16.74 Bitcoin landolt a 1149 tranzakció eredményeként a címen. Legutóbb alig 2 napja (január 1) küldött rá valaki 0.00506755 bitcoint (kb ugyanekkora mennyiségű mining fee társaságában). A névtelen adományozó éjfél után másfél órával döntött úgy, hogy az újév első tranzakcióját a genezis reward addressre küldi. Ha bárkiben is felmerül a kérdés, hogy miért küld bárki is pénzt egy – feltehetően – örökre befagyott számlára, akkor annak javaslom, hogy nézzen szét bármelyik nagyobb műemlék szökőkút körül és nézze meg, hogy mi is csillog annak az alján. Ez egyfajta tisztelgés Satoshi és munkájának emléke előtt. Ezen logikus teóriát támasztja alá, hogy számos esetben olyan fontosabb dátumok körül kerül pénz erre az addressre, mint az újév, karácsony este vagy éppen a Bitcoin whitepaper kiadásának időpontja

Apró pikért megjegyzés: érdemes lehet megnézni a Bitcoin hardfork láncokon is ezt a bizonyos address-t (1A1zP1eP5QGefi2DMPTfTL5SLmv7DivfNa). Valamilyen szinten biztosan reprezentálja az adott hardfork köré gyűlő közösség tisztelettel adózását Satoshi munkássága előtt az a tény, hogy mennyi érme csobban a genezis block reward szökőkútjába. A Bitcoin Cash, mely magát az egy és igaz Satoshi True Visionnek tituláló és a Bitcoin nevére és babérjaira törő hardfork… szóval a BCH láncon annak leforkolása óta mindösszesen öt alkalommal érezte úgy a közösség egy-egy lelkes ‘vizioniszta’, hogy illene ilyen módon kifejeznie a tiszteletét. Mindezen idő alatt a mérhetetlen tranzakciós díjakkal és lassulással küzdő eredeti Bitcoin láncon 56 alkalommal találkoztak szombaton ötkor Zsanettel a szökőkútnál.

Persze nehéz megmondani, hogy kinek mi a valódi oka arra, hogy egy halott címre küldjön pénzt. Ahogy mindennel, így ezzel kapcsolatban is számtalan mítosz kering. Kezdve a blockchain spammerek által random címekre küldött kis mennyiségű bitcoinoktól, egészen az ezen tevékenységet reklámként felhasználó cégekig. Mindenesetre én a magam részéről ezt apró gesztusként fogom fel.

Az új év első pontjával ezúton köszöntenék mindenkit és adózom tisztelettel a Genezis blokk és Satoshi munkássága előtt. Kilenc éve alatt ebből a kézzel összehackelt genezis blokkból a világ egyik legjobban és legstabilabban működő pénzügyi rendszere lett, ami bár mára nagyon komoly technikai problémákkal küzd és amúgy is szétszakítják a belső harcok, de mindezektől függetlenül stabilan mutatja a fényt és a kiutat mindazoknak, akik alternatívát keresnek vagy éppen alkotni akarnak. Boldog szülinapot Bitcoin!

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

Miért NINCS értelme a vegyes crypto-portfólióknak?

Most hogy egy időre elbúcsúzunk a 8k feletti BTC árfolyamoktól és újra élet költözik az altcoinokba, időszerű lehet beszélni a vegyes cryptovaluta portfóliókról. Lelkes követője vagyok a nemzetközi élmezőny mellett egyre erősebb hazai cryptovaluta portfóliómenedzserek gyarapodó táborának. Különösen azoknak, akik a napi kereskedés mellett időt és energiát szánnak arra, hogy a cryptovaluta-evangelizációban is részt vegyenek. Tegnap a Blockchaineum konferencián élőben is lehetőségem nyílt több szakértő (köztük Kallós Péter) portfólióalkotási technológiáját is meghallgatni. Ezen elvek jellemzően arról szólnak, hogy valamilyen elv mentén képezz diverzifikált kosarakat, amiben kellően színesen összeválogatva tárolj altcoinokat és a bitcoint. Ezen post célja az, hogy – minden tiszteltem ellenére is, de – megcáfoljam a neves szakértők portfólióképzési javaslatait, mivel ezen javaslatok lényegében a hozam/kockázat minimalizálás hamis illúziója mellett elmaradt hasznot eredményeznek.

A diverzifikáció alapvető eszköze a pénzügyi kultúrának. Adja persze magát a kérdés, hogy miként is kell értelmezni a diverzifikációt, a szakma ezt eképp képzeli el: “Portfólió diverzifikáció: a befektetett összeg több olyan elemre kerül szétbontásra melyeket jellemzően más és más piaci hatások befolyásolnak, így jelentősebb negatív piaci hangulat esetén is minimalizálódik annak negatív hatása.”

Ugyanazon kategóriába tartozó befektetési terméket jellemzően azonos piaci hatások mozgatják. Éppen ezért érdemes a portfólió megválasztása esetén vizsgálni azok korrelációját. A piaci hatásokra azonos módon reagáló befektetési termékek várhatóan egységesen termelnek mind nyereséget, mind veszteséget. Ez nem szolgálja a magánbefektető „diverzifikálási” célját éppen ezért lehetőség szerint kerülendő. A korreláció értékét -1 és 1 között mérjük. Az érték minél közelebb van az 1-hez annál inkább elmondható, hogy ezen termékeket közös piaci hatások mozgatják, tehát ezen termékek közös portfólióban/kosárban tartása NEM eredményez valós divezifikációt. Hogy mennyire is releváns mindez? Nézzünk egy a cryptovaluta világtól teljes mértékben elrugaszkodott példát:

Folytatás…

Well, Satoshi has spoken

Ha csak címszavakban akarnám leírni, hogy mi mindent történt az elmúlt napokban, akkor is oldalakat lehetne írni… Ám szeretném kerülni a mókuskerék effektust ezért egyetlen kevésbé szakmai, sokkal inkább szentimentális tényezőt emelnék csak ki: Kétségtelenül a Bitcoin “misztérium” legnagyobb tényezője maga az alkotó személye. Satoshi Nakamoto két éven keresztül volt képes fenntartani pszeudonimitását és ezen idő alatt képes volt több száz emberrel úgy kommunikálni interneten keresztül (jellemzően fórumon és emailben), hogy semmit ne áruljon el magából, személyéről. Mindettől függetlenül ismert az a szakmai kör, mely vagy részét képezte a “Nakamoto group”-nak, vagy pedig nagyon közel állt Nakamotohoz. Ezen körből talán a leginkább prominens és ez eddig leginkább pártatlan személy Nick Szabo volt, aki az elmúlt időkben partvonalról követte  csak a Bitcoin körüli drámát és maximálisan elhatárolódott a napi politikai történetektől, de a Bitcoin Cash hardfork körül valami minden bizonnyal bekattanhatott nála, mert több alkalommal is lenyilatkozta, hogy a Bitcoin közösség nagyon sokat köszönhet a Core Deveknek, szemben azzal a két bohóccal, aki most a passzátszelet fújdogálja (Ver és Wu-ra célozva itt). Szóval bár nem ildomos Szabo nevét összemosni Nakamotoval (minden erre utaló jel és a közösségben kialakult kvázi konszenzus ellenére sem), mindettől függetlenül az ő véleményére nagyon sokan adnak. Márpedig Nick Szabó állást foglalt a SegWit2X körüli helyzet kapcsán, melynek újra egy nagyon rendhagyó és egyébként igen kreatív módját választotta: A publikus twitter fiókjának nevébe ő is felvette a [No2X] tag-et, ezzel kifejezve, hogy el a kezekkel a jelenlegi Bitcoin Legacy lánctól.

Szabo állásfoglalását a No2X prominensei egyértelműen Satoshi Nakamoto állásfoglalásaként aposztrofálják, az ellenoldal pedig mélyen hallgat az esetről mivel Nick Szabo személye ebből a szempontból kikezdhetetlen. Függetlenül attól, hogy ő Satoshi avagy sem, javarészt ő rakta le mindazt amit ma Bitcoinnak nevezünk.

Persze sokan kaphatnák fel a fejüket és mondhatnák: Ez mekkora őrültség, miért állnak ki ennyien egy legacy történet mellett, ami skálázási problémákkal küzd és ezáltal mérhetetlenül magasra verte fel a tranzakciós díjakkal, miért nem akarunk mi gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat, miért nem akarjuk visszahozni a 0-confirmation-t? Ez tényleg még mindig a rasperry Pi-ken futtatott nodeokról szól?

Természetesen nem erről van szó. A SegWit2X bármennyire egy technikai upgrade-nek van beállítva, valójában sokkal inkább egy hatalomátvételi eszköz. Esetében tökéletesen jó ideológiai párhuzam a trójai falóval, erről korábban az SPV walletek kapcsán már részletesen írtam.

Szabo állásfoglalásával párhuzamosan számos üzleti szereplő is hasonló statementet tett. A btc hashing power 1%-át birtokló Kano Pool tegnap döntött úgy, hogy felhagy a SegWit2X támogatásával és a továbbiakban nem jelzi az SW2X szignált az új blokkokban.

Folytatás…

Az Érték Internete: a felnőttkor küszöbén

A természet az év talán leggyönyörűbb és legszínesebb formájába öltözik, ami kétségtelenül jelzi már a tél közeledtét. A csípős szél és a csapadékos időjárás ellenére az ember keresve se tudna ennél jobb időt találni arra, hogy igazán kiélvezze a természet szépségét és egy hosszú túrán kiszellőztesse a fejét és rendezze a gondolatait. A hosszú bandukolás, az önismereti tréning és a teljesítményhajszolás mellett persze talán a legfontosabb a látvány, nincs az a 4K TV és nincs az a professzionális DSLR kamera (vagy éppen ájfón), ami akár csak halvány pislákolásként is képes lenne visszaadni azt amit ilyenkor a természet a szemünk elé tud ‘renderelni’:

Hasonlóan színes képet mutatnak most a pénzügyi piacok is. A piros és a zöld színek kavalkádjába az ember könnyen belelátja a lehulló lombok és a zöld mohás aljnövényzet gyönyörűségét. Ezen domináló színek egyensúlya kétségtelenül az érettséget és felnőttkort vizionálja az ember fia előtt.

A felnőttkor talán legfontosabb ismérve a következetesség és a szabad akarat, amely mögött egy teljes gyermekkor tapasztalata áll. Nincs már szülő, aki instruálja vagy nevelje gyermekét.  A világtörténelmet végigtekintve nagyon kevés olyan eset ismerhető fel, amikor valamilyen technológia felnőttkorba lépett. Ritka szerencsésnek tarthatom magam, mert az én életemben több ilyen egymástól egyébként teljesen független paradigmaváltó esemény is bekövetkezett. Csak, hogy egy konkrétumot kiemeljek:

Az Információ Internete (Internet of Information): Sokszor előfordulhat az emberrel, hogy arra eszmél: túlságosan korán születtem. Erre általában jó példa az Internet. Jómagam azonban azt gondolom (vagy talán ezzel nyugtatom magam?), hogy a legjobbkor születtem ahhoz, hogy megértsem a társadalmunkat átformálni próbáló “önszabályozó forradalmat”. Nekem gyerekként még evidens volt, hogy hétfőn nincs tv adás és hatalmas élmény volt, amikor beharangozták, hogy a nemzeti MTV1 (nem  a music tv…) mellett lesz egy alternatív MTV2 műsor is, majd persze utána baromi nagy csalódás volt, hogy a alternatíván gyakorlatilag csak a parlamenti közvetítések mentek… Akkor persze még messze nem voltam annyira érett, hogy ezt értékelni tudjam. Pontosan emlékszem még az első napra amikor megkaptuk 3 hónap várólista után a vonalas telefonkészüléket, majd a kezdeti ámulat után jött a döbbent kérdés: “jó, de kit hívjunk fel?“. Egészen főiskolás koromig csak érintőlegesen hallottam az Internetről, de ott is komoly küzdelem volt, hogy ténylegesen találkozhassak vele. Az egész sulinak volt összesen egy darab 64k-s bérelt vonala, már bőven túl voltam a “balek vizsgámon”, amikor nagy nehezen ki tudtam sírni, hogy legyen egy saját email címem. Hatalmas élmény volt, amikor végre megkaptam az accountot és ott ülhettem a “pine” konzol előtt, ahol éktelenül villogott előttem a “No mail!” felirat. A kezdeti eufória után persze mindjárt jött a döbbent felismerés: “jó,  de mégis kinek írjak?“. Majd teltek, múltak a hónapok és az évek, mire az internet olyan evidensé vált a legfrissebb generációk számára, mint… mint az beszéd vagy akár a járás.

Folytatás…