#SmallBlockers vs. #BigBlockers

Újra felütötte a fejét itt a blog komment szekciójában az immáron közel 3 éves vallási harc, aminek célja a Bitcoin közösség megosztása és egymással szembe osztása. A jó öreg tézis: Small Blockers vs Big Blockers.

Egyből az elején kifejteném, hogy ez továbbra is személyes blog és a kérdésben természetesen elfogult vagyok, nem célom tudományos alapon igazolni vagy cáfolni bármit is, eleve nonszensz szerintem már a felvetés is, de azt hiszem időszerű újra feltenni a kérdés: vajon melyik megközelítés a követendőbb?

Egy kis kitekintés a téma kapcsán: A Bitcoin definíciója szerint egy önálló digitális termékosztály, ami kapcsán igen sokáig fel sem merült, hogy szükség lenne mellette “altcoinokra”. Eredendően Satoshi ráadásul eléggé rugalmasra is tervezte az egész protokollt. A 10 perces blocking time, az unlimited block size és persze a true 0-conf egy olyan settlement layert hozott létre, ahol a kis tranzakcióknál akár másodpercek alatt lehetett tranzaktálni, a nagy értékű tranzakcióknál pedig legfeljebb egy óra alatt el lehetett érni a teljesen jóváhagyott állapotot. Ahogy Satoshi ezt megálmodta: technológiailag adott volt az, hogy ez a rendszer simán block size szinten elérje a VISA szintű (akár 20k tx/sec) szintet amennyiben az internet és az asztali számítógépek teljesítménye abban az ütemben skálázódik, ahogy azzal az alkotó számolt.

Ezen nagy szabadságfokot azonban egyszer csak (mindenféle magyarázat nélkül) maga Satoshi Nakamoto húzta keresztbe az r103-as releassel 2010 július 15-én, amikor is implementálta a kódba a max block size paramétert, melyet akkor 1Mb-ra állított be. Többen is megkérdezték ezt követően, hogy mi volt ennek a célja és mi lesz vele később, melyre a szokásos szűkszavú módján Nakamoto csak ennyit válaszolt: “Később növelhetjük…”

Ez a limitáció Satoshi távozásával a kód szerves része maradt, ami végső soron a mai napig nem változott, bár a SegWit protokollnak köszönhetően mára a blokkok között nem ritka 1,5Mb-os darab sem.

Hogy mi volt Satoshi elképzelése az 1Mb/block limit kapcsán arról semmilyen evidencia nem ismert, bárki is állít erről bármit az a saját elképzelése, következtetése. Mindenesetre ez a változtatás végső soron az alkotó egyik leginkább megosztó döntésévé vált.

A BigBlockerek álláspontja szerint ez az érték a demand fényében bármikor állítható, hiszen miért ne lehetne az érték 8Mb, 32Mb vagy akár 1Gb/1Tb amennyiben ez kell a népnek. Tény, hogy a 1Mb-os block méret határ az egyik fontos oka annak, hogy ma nagyon sok “fast and cheap settlement” altcoin létezik, ami mind a Bitcoin lassú és “drága” értéktovábbító képességét hivatott megoldani. Ha annyi bitcoinom lenne, mint amennyi projekt indult az elmúlt 3 évben a “New Bitcoin” címkével… nos akkor nagyon sok bitcoinom lenne…

A BigBlocker (BB) kezdeményezés egyik nagy vezéralakja – Roger Ver – számos alkalommal kifejtette, hogy neki csak az a fontos, hogy a Bitcoinnal bármikor lehessen vásárolni kávét és erre a block size növelés lenne a megoldás, ám mivel ennek kapcsán nem született konszenzus (Ver szerint egy tudatos manipuláció eredményeként), ezért elveszítette a Bitcoin a “medium of exchange” képességét.

Ezen a ponton talán érdemes is rátérni a Small Blockers (SB) vonalra. Hiszen bárki számára logikus következtetés lehet, hogy a blokkok méretét növelni KELL, ha erre van szükség. Mit is mond a BB propaganda a SB-kről: felelőtlen tech idióták, akiket nem érdekel a bitcoin jövőve, csak az, hogy uralkodjanak a kódon, nem értenek az üzlethez és különben is a megvették őket a nagybankok és szándékosan ártanak a Bitcoinnak. Ja és a SegWit hülyeség és bug, a lightning network pedig vaporware… azt hiszem mindent leírtam.

Lesöpörve az asztalról a propaganda hamuját nézzük, hogy mi is a valódi motiváció a SB mögött:

A Small Blockerek fontosabbnak tartják a Bitcoin ideológiáját, mint annak az aktuális adott üzleti potenciálját. A Bitcoin eredendően egy szabad és független pénzügyi rendszerként jött létre, ami technológiai alapon biztosítja, hogy bárki tudjon önállóan validálni, tranzakciót közvetíteni vagy fogadni anélkül, hogy ehhez bármilyen függőségbe kerülne mások szolgáltatásaitól. Jelenleg erre a Bitcoin képes. Ahogy sokszor gúnyosan mondják: a Bitcoin nodet akár egy kávéfőzőn is bárki el tudja futtatni.

Aki a Bitcoinból csak annak árfolyamán látja és lelkesen hajtogatja, hogy “digitális bizbasz, nincs mögötte semmi csak spekuláció”, annak nehéz elmagyarázni, hogy mit is jelent a pénzügyi szuverenitás, az hogy nem függesz mástól, más jó szándékától, hogy rendelkezhess a vagyonod felett. A világnak azonban egyre nagyobb részén ez a fajta szuverenitás alapvetően sem adott. Számukra a Bitcoin maga a pénzügyi szuverenitás.

Márpedig ennek a szuverenitásnak az alap tézise, hogy megvan a jogod arra, hogy TE magad ellenőrizz mindent, amihez persze kell egy full node. Tehát mindenki kell, hogy rendelkezzen egy full nodeddal? Ha valaki NEM csak spekulációs céllal birtokol BTC-t… nos, akkor igen. Alapvető szemantikai hiba azt gondolni, hogy a bányász nodeok validálnak. A bányász nodeok CSAK confirmálnak és a peer-to-peer hálózati jelleg miatt semmi garancia nincs arra, hogy ha egy idegen nodehoz csatlakozol, akkor onnan valód tranzakciókat fogsz kapni. Ebben csak akkor lehetsz biztos, ha egy SAJÁT nodeon validálsz minden tranzakciót.

A bányászok confirmálnak… de a validációt mindenkinek magának kell elvégeznie a saját full nodejával.

Mielőtt bárkinél is elgurulna a gyógyszer az olvasokkal kapcsán: A validálás természetesen nem azt jelenti, hogy TE kézzel fogsz átnézni minden tranzakciót. Csak annyit jelent, hogy egy olyan full nodeot használsz, aminek kapcsán TE magad gondoskodsz annak az integritásáról.A full node integritásvédelmét az adja, hogy csatlakozva a peer-to-peer hálózathoz szépen elkéri az összes blokkot, amiket tételesen ellenőriz, így nem csak rögzíti a blokkláncot, de validálja is annak minden blokkját.

Ezen a pontos sikerült is feltárnom a BigBlocker vs SmallBlocker álláspont egyik legfontosabb valós ellentétét: A Small Blockerek szuverén pénzügyi rendszer akarnak, ahol nem teljesül a fiat pénzek annyira gyűlölt “system of control” tulajdonsága. A Big Blockerek viszont szívesen feladják ezt a szuverenitást azért cserébe, hogy bármikor ihassanak egy kávét…

Hogy mi az a system of control? Ez a modern pénzügyi rendszer egyik legfontosabb befolyásoló tulajdonsága. A világ fizetőeszközei mindig is birtokoltak bizonyos szintű ‘system of control’ tulajdonságot, de ez különösen felerősödött amikor a US dollár lett az egyetemleges világpénz és gyakorlatilag elkezdtünk mindent ahhoz képest mérni. Ezen tulajdonságot különösen felerősítette Nixon döntése, mely szerint leválasztották az US dollár értékét a fizikai biztosítékról. A döntés egyrészről nagyon fontos volt, hiszen így a világhatalom a fizikai erőfitogtatás szintjéről a gazdasági erőfitogtatás szintjére emelkedett, másrészről viszont brutálisan felerősítette a fiat pénzeken keresztül gyakorolható kontrollt. Ha egy ország nem úgy viselkedik, ahogy a vele szemben álló nagyhatalom diktál, akkor elég némi gazdasági szankció és máris jöhet a jobb belátás lényegében fegyveres konfliktus nélkül is. A fiat pénzeken keresztül gyakorolható drasztikus külső kontroll lehetőségét írjuk le a “system of control” tulajdonsággal. Ennek ellenpólusa a pénzügyi szuverenitás, ahol az adott nemzet, állam vagy akár magánszemély közvetlen módon nem kontrollálható.

Ezen a ponton azt hiszem kicsit ki kéne fejteni, hogy mi köze az 1Mb block size-nak a pénzügyi szuverenitáshoz. Jelen pillanatban egy átlagos 1,5 Mb-os block teljes validálása és abban a saját tranzakciók kikeresése nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe egy átlagos szerveren. Ez egy gyengébb gép esetén (pl maradva a jó öreg raspberry pi-nél) sem lényegesen több. Egy tetszőleges RPC library használata esetén is a blokkok teljes validálása (mondjuk pythonból) bőven megvan 10 másodpercen belül. Ám minél komplexebb kódokat engedünk meg a blockchain szintjén annak az átfutási ideje annál inkább növekszik.

Nézzünk erre egy konkrét példát? Legyen az Ethereum… Aki hozzám hasonlóan rákényszerül arra, hogy saját Ethereum nodeot üzemeltessen mondjuk egy halom smartcontract folyamatos használata miatt (pl. token issuing), az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz syncben tartani ma már egy saját nodeot. Az, hogy a nodehoz SSD kell ma már alap, de hogy egy mai felső kategóriás notebookon nem tud folyamatosan syncben maradni a parity node az több mint bosszantó. A 14,5 másodperces block time és az átlagos 20-30kB-os blokkok feldolgozásába még egy nagyon komoly, csak erre fenntartott node esetén is be-be csúszik néhány 1 másodperc feletti blokk validálás:

geth output egy 2 magos Xeon E5-2686 (2.3GHz), 8Gb ramos és SSD-s szerveren

Tehát az Ethereum komplexitású blockchain esetén 10 percenként átlagosan 40 blokk keletkezik, amik átlagosan ~6000 tranzakciót tartalmaznak. Egy komolyabb szerveren csak a blokk validálása 10 percenként fél percig tart.

Ugyanez az én saját notebookomon (i5/3.1GHz, 16Gbram, SSD) már átlagosan 57 másodpercbe kerül. Ami blokkonként átlagosan már majdnem 1,5 másodperc. Mindez 14,5 másodperces átlagos block kibocsátási idővel… Nem csoda, hogy a gépem időről-időre lemarad. Ha csak 24 óráig nem fut a gépemen a parity (mert végső soron azért nem csak erre tartom…), akkor akár 1-2 óráig is eltarthat amíg behozza a gép a lemaradást.

Jól látható, hogy amikor emberek azon problémáznak, hogy pl az Ethereumot vajon miért nem skálázzák onchain… akkor bizony itt az a magyarázat, hogy erre nem nagyon van lehetőség.

Csak, hogy ne legyen annyira egyoldalú a postban a véleményem, így megkérdeztem a hazai közösség egyik tagját, aki nagy mennyiségben futtat különböző nodeokat üzleti célokra (Fusion Solutions), hogy mégis ma mi kell ahhoz, hogy valaki fenn tudjon tartani egy ethereum nodeot. A válasz pedig a következő volt:

Az SSD jó, bár nvme szintű lenne a jobb. közepes asztali CPU és 8Gb ram elengedhetetlen. Az energiatakarékos eszközök, mint pl Rasberry PI, tablet, notebook nem ajánlott. A nodeok futtatása nemsokára központi feladattá válik. Egy gyengébb gépen ha az ember le van maradva egy nappal, annak a szinkronizálása akár több órába is telhet. […] Ja és a hddt mindenki felejtse el. A hybrid megoldások sem jöhetnek szóba.

Na de térünk is vissza a Bitcoinra… Mit is szeretnének a Bitcoin Cash fan BigBlockerek:

  • 1GB-os, vagy akár terabyte méterű blokkokat, amikkel közel végtelenné növelhető  a másodpercenkénti tranzakció szám, mindehhez fenntartva a 1 satoshi méretű fee-t, sőt ha van már mód, akkor menjünk le subsatoshi szintre.
  • A jelenlegi 10 perces blocking time csökkentését 1 percre.
  • A jelenlegi erősen limitált opcode készletet feldúsítani számos számos komplexebb utasítással, ami fontos alapja lehet annak, hogy a Bitcoin Cash-en is lehessen olyan komplex smart contractokat futtatni, mint pl az Ethereumon.
  • Ha már egyszer near-infinite a blocksize és subsatoshi a fee, akkor pedig használjuk is ki ezt pl a memo.cash szintű szolgáltatásokkal, amikkel pl twittert lehet csinálni a blokkláncból.

A blokkok validálása idő és energia igényes feladat. Minél komplexebb a kód, minél több a tranzakció és minél gyorsabb a blocking time, annál több kell ezekből, amiket egyre inkább lehetetlen “otthoni” körülmények között megteremteni. Jól látszik ez az Ethereumnál is, ahol a fejlesztők nem mernek tovább onchain skálázni, helyette a sharding felé lépnek tovább.

A BigBlockerek szószólói azonban kvázi tudomást sem vesznek minderről. A Bitmain és a nChain egy perces blocking timeról és akár Terabyteos blokkokról álmodik… És kinek lesz ehhez erőforrása? Természetesen a Bitmainnek és az nChainnek. Ahogy a Bitmain az ASIC fejlesztésekkel szépen lassan kisajátította Satoshi álmát, mely szerint mindenki képes lesz a saját asztali gépvel blokkokat generálni és valódi játékelméleti verseny fog zajlani. A bányászat biznisz sikeres centralizálásával (1 db monopol gyártó) jogosan felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés? Ha már a Bitmain  és az – nChain partnere – a coingeeks birtokolja a hashing power nagy részét, akkor mégis miért ne ők birtokolhatnák (gyárthatnák és üzemeltethetnék) az összes olyan gépet is, ami képes elviselni azt a terhelést, amit a zárt ajtók mögött megálmodnak a BigBlocker promininsek?

Satoshi még 2008-ban ezt írta erről a trendről:

At first, most users would run network nodes, but as the network grows beyond a certain point, it would be left more and more to specialists with server farms of specialized hardware. A server farm would only need to have one node on the network and the rest of the LAN connects with that one node.

És majdnem napra pontosan 10 évvel később elmondhatjuk, hogy igaza lett: Tényleg arra tart a BigBlockerek hálózata, hogy eltűnjön a szuverenitás és eltűnjön a trustless a hálózatból. Ezeket pedig egy újabb pénzügyi nagyhatalom felé gyakorolt hamis bizalom váltja le. Csak ezúttal ezt a világhatalmat nem FED-nek, World Banknak vagy éppen jegybanknak nevezzük, hanem nChain-nek és Bitmainnek. (Akik ráadásul még össze is balhéztak a saját BigBlocker jövőképükön…)

Hogy miképpen működik a BigBlockerek jövőképe? Úgy, hogy mindenki használjon SPV walleteket, hiszen az SPV walletek is tudják validálni a saját tranzakciókat, igaz csak block headerből, ráadásul a legtöbb a saját full nodejára csatlakozik, nem is véletlenszerűen és semmilyen valós garanciád nincs arra, hogy az adott node tényleg azt a konszenzus ágat követi amit a legtöbben “Bitcoinnak” hisznek. Tavaly az év második felében már majdnem sikeresen lezajlott egy nagyon komoly SPV wallet támadás a hálózat ellen a SegWit2X kezdeményezés kapcsán, amit több tényező mellett az akadályozott meg, hogy közel egy év alatt jelentősen sikerült elterjeszteni a Bitcoin Core fejlesztőknek azt a szemléletet, hogy a full node az egyetlen komolyan vehető védelem a hardforkok ellen.

22-es csapda?

Röviden összefoglalva az eddigieket: A SmallBlocker megközelítés zsákutca, mert a blockméret limitálása erősen visszaveti az adaptációt és használhatatlanná teszi a networköt, míg a BigBlocker megközelítés tovább centralizálja a hálózatot annak erőforrás igénye szempontjából, amivel elveszítik az egyének a pénzügyi szuverenitásukat, amivel lényegében pont ugyanoda jutnak, ami elől elvileg menekülni akartak volna.

Tehát elmondható, hogy az egész crypto világ egy zsákutca? Elmondható, hogy Satoshi álma egy tévedés és végül “játszottunk egy jót?” Szó sincs erről. A Bitcoin mögött lényegében egy hatalmas fejlesztői bázis és egy még inkább komoly üzleti érdekkör tömörül, aminek egy része (Bitcoin Core devek főleg), hithűen próbálják megtalálni azt a középutat, ami megoldás lehet erre a 22-es csapdájára. Felismerve az onchain skálázás centralizálódó hatását – amit feltehetően (saját véleményem alapján) Satoshi is felismerhetett, amikor behúzta a kéziféket – inkább egyéb alternatívákat hoznak létre. Erre jó példa a napi szintű költések biztosítására egyre inkább alkalmas (bár még gyerekcipőben járó) lightning network. De ugyanúgy fontos mozaik a “Liquid network”, ami pont ellenkezőleg a “fizetőképes” nagyszereplők számára nyújt two-way pegged sidechain funkciót, amin keresztül pl az exchangek tudnak  egymás között néhány perc alatt Bitcoin cserélni oda-vissza. Mindezt fix monthly cost mellett. Mind a Liquid, mind a Lightning leválaszt egy-egy nagy terhelést a Bitcoin onchainről.

Hogy jó irány-e az, hogy a Blockstream kisajátítja a Liquiden keresztül a Bitcoin nagyvállalati forgalmát és saját üzletet épít rá? Egyértelműen nem, de az én szememben még mindig sokkal jobb mint az, hogy az nChain és a Bitmain az EGÉSZ blokkláncot ki akarja sajátítani azzal, hogy olyan feltételeket teremt, amiben hagyományos élő ember már képtelen saját full nodeot futtatni.

A Blockstream/BitcoinCore vízióban legalább megmarad a pénzügyi szuverenitás lehetősége és az, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mi a valid és mi nem az.

Lesz valaha 1Mb-nál nagyobb Bitcoin block?

Egyrészt már most is van, de ez ugye a SegWit trükközésnek köszönhető. Viszont, ha a base blockokat nézzük, akkor erre elvileg minden lehetőség megvan a Bitcoin blokkláncon is. Bár az elmúlt 9 hónap ezt sehol sem indokolja. A Bitcoin Core csapat nem a MA problémáira fókuszál, hanem a holnapra. Ez persze baromi aggasztó azoknak, pl tavaly évvégén belefutottak a hatalmas mining feekbe, ellenben jól látszik, hogy 9 hónappal később csak-csak kijönnek már azok a fejlesztések, amik akkor még csak “vaporware” álomnak tűntek. Ráadásul a SegWit tx-ek aránya is már karcolgatja a 50%-ot blokkonként.

Mindazonáltal bármennyire is ódzkodnak a CoreDev-ek; a blokkok méretének növelése hosszabb távon elengedhetetlen. Hiszen mind a Lightning Network, mind a Liquid Network esetében nagyon fontos, hogy az onchain tx-ek tervezhető módon kerüljenek bele a soron következő blokkba, ellenkező esetben az egész modell sérül. Ehhez viszont szükséges, hogy valóban indokolt esetben növelni lehessen a blokkok méretét.

Konklúzió?

Aki BigBlocker az a MA problémájával foglakozik és azt nyers erővel akarja megoldani figyelmen kívül hagyva, hogy ennek milyen hosszútávú veszélyei vannak. Fontosabb az, hogy ma meg lehessen venni a kávét Bitcoinból, mint az, hogy 15-30 év múlva ennek oltárán már csak 20-30 full node lesz a világon, amik ugyanúgy 3-4 szereplő kezében lesznek, ahogy most a bányászat is lényegében ugyanennyi szereplő kezében összpontosul. Viszont lássuk be azt is, hogy az erősen centralizált bányászat kevésbé jelent komoly veszélyt, hiszen a bányászok incentívája sokkal inkább indokolj a tisztességet magatartást, mivel számukra ez a kifizetődőbb, ráadásul egy esetlegesen átengedett double-spending vagy inflation szinte azonnal kiderül a független full nodeok validálása során. Ezzel szemben ha valóban ‘halandó ember’ számára már képtelenség lesz full nodeot futtatni, akkor lényegében megszűnik a decentralizált blockchain értelme: a decentralizáció és a független validálás. A BigBlockerek a mai hálózatot egy végleges valaminek tekintik, amin már nem kell fejleszteni, elég azt skálázni. Jó az úgy ahogy van…

A SmallBlockerek ezzel szemben figyelmen kívül hagyják a MA problémáit és görcsösen ragaszkodnak a szuverenitáshoz valamint ahhoz, hogy előbb legyen kész a jövő problémáira reflektáló technológia, majd utána nyúljunk esetleg a skálázáshoz. A decentralizáció jegyében meghozzák azokat a kompromisszumokat, hogy a gyors tranzakciókat layer2-re kell terelni, az üzleti hasznosítást pedig sidechainekbe. A SmallBlockerek a mai hálózatot egy bétának tekintik, ami egyfajta spekulatív játékszer, de látják azt a távoli jövőt, ahol ez valóban egy komoly pénzügyi rendszer lehet, amihez azonban még nagyon sok fejlesztés szükséges.

Ez a két út áll a Bitcoin és annak közössége előtt…

Végtelen mennyiségű bitcoinról álmodott Satoshi?

Bár ma már szinte mindenki tudja, hogy soha nem lehet több bitcoin mint 21 millió (egészen pontosan annál egy picit kevesebb…), de ha valaki rászánja az időt, akkor azt fogja látni, hogy ezen limitáció sehol nem található meg sem a whitepaperben, sem a Satoshi által publikált első bitcoin core kódbázisokban. Ezt a véges számú limitációt (finite monetary supply) csak 2014-ben implementálták, Pieter Wuille BIP-0042-es beterjesztése nyomán.

Persze ez nem jelenti azt, hogy Satoshi tényleg végtelen mennyiségű bitcoint szeretett volna látni, ellenben egy igen vicces teóriával indokolta az eredeti kódot. A kód lényegében azt tartalmazta, hogy – a jelenlegi metódusnak megfelelően – 210.000 blokkonként (4 évente) feleződik a reward, onnantól 32 ciklusig nem feleződik (hiszen 0 satnak a fele is nulla). Ám a második 32-es ciklus után újra indul a ciklus, így 64 ciklussal (tehát 64×4=256 év) a genezis blokk után újra 50 BTC lenne a block reward. Ezen sajátosság abból fakad, hogy a block jutalom felezést Satoshi nem egy fix feltétellel kezelte, hanem egy 64 bites int érték shiftelésével, ami bizony 64 shiftnél túlcsordul a referencia C++ implementáció esetén.

Satoshi ezt a sajátosságot (ami a legvalószínűbb, hogy simán csak egy binary shift bug volt, amit nem gondolt végig eredendően…) azzal indokolta, hogy a Bitcoin tervezésekor a természeti kincsek jellemzőire próbált építeni, ahol pl teljesen logikus, hogy miután kimerült egy komolyabb forrás, akkor az emberek újabb lehetséges források felkutatásába kezdenek. Azaz, ha a végtelenségig kiszipolyoztunk egy aranybányát, akkor jelentős idővel később csak találunk egy újabbat. Ennek megfelelően 1024 évente négy egyenrangú szimbolikus “aranybányát” tártak volna a Bitcoin bányászok.

Tehát ha maradt volna az eredeti kódbázis, akkor mindösszesen már csak ~240 éves kellett volna várnunk arra, hogy újra 50 BTC legyen egy kibányászott block jutalma…

Merre is tartanak a crypto árfolyamok?

A Bitcoin 14 napos NVT mutatója újra átlépte a 180 pontos értéket. Alig 3,5 pontra vagyunk a 2014-es csúcsértékhez képest, ami ugye akkor az 1200 dolláros Bitcoin lufi kipukkanása után következett be. Ennél ígéretesebb indikátort talán keresni sem lehet annak, aki reggelre akar tolni egy jó adag #hopium-ot. Persze az NVT mutató is csak egy indikátor… A nagyon korai időszakokban (2011-ben) járt ez az érték 330 pont felett is, de ugye ki emlékszik már arra…

Ha a ‘pozitívabb’ scenariot nézzük, akkor talán elmondhatjuk, hogy kezdhetünk rákészülni a gödör valódi fenekéről történő kimászásra. Ehhez persze érdemes elővenni a jó öreg “Wall Street Cheat Sheet”-et, amit a tavalyi év során az összes Bitcoin szkeptikus vadul postolt minden létező fórumon (milyen igazuk lett nekik… 🙂

Ha a cheat sheetet szentírásként kezeljük (és végül is miért ne tehetnénk), akkor jól kiolvasható a capitulation, anger és depression formáció, ami kétségtelenül megtévesztően hasonlít az elmúlt hónapok Bitcoin (és különösen egyéb altcoin) formációira. Megvolt a triple-bottom pattern, teljesült a folyamatosan csökkenő csúcsok formációja is.

Most egyébként elemző berkekben azon megy az agyalás, hogy vajon tényleg már a capitulation, anger, depression formációnál tartunk, vagy ez valójában csak egy újabb #hopium és egyébként még javában a denial (tagadás) fázisban vagyunk. Elnézegetve a community állapotát és az számomra is hozzáférhető statisztikai adatokat én inkább tennél a mutatót valóban a ‘depression’ fázisra… bár nem kizárt, hogy ez meg az én személyes #hopiumom 🙂

A depressziós fázisnak pont a tegnapi nap volt az egyik (eddig) csúcsnapja, amikor is Szent Grálként került elő a “21e800”-as misztérium. Ezt néhány igen dilettáns crypto magazin (include bitcoin(dot)com) úgy hozta le, mint a “tizennyolc nulla után 21e8 és MÉG KÉT NULLA!!!” misztérium. Hogy miért fontos ez a bizonyos misztérium és mi is ez egyáltalán? Igazából említésre sem méltó, de mivel az egész esemény jól jellemzi a depressziós időszak reményvesztettségét és reményhajszolását, ezért röviden leírom:

  • A Bitcoin blokkoknak megvan a maga sajátos misztériuma, komoly (már-már bibliai) áthallás van pl a genezis és a first blokk között eltelt idő kapcsán is. A blokkok hashének jellemzője ugye, hogy nullákkal kezdődnek, ezzel bizonyítva azt, hogy komoly munka áll mögöttük. (leading zeros misztérium)
  • A tegnapi napon a BTC.TOP elkészített egy blokkot, aminek hash-e 18 nullával, majd azt követően “21e800”-val végződött. Ezen három számot azonnal felkapta a bitcoinmaximalist subkult, hiszen a 21 egyértelműen a Bitcoin egyik legjellemzőbb száma (21 millió bitcoin), az e8-ban sokan a Theory E8-at (egy rendkívül egyszerű elmélet mindenre) vélték felfedezni, az azt követően két nulla pedig akár a genezis blokkra történő utalást is jelölheti, amiben közismert, hogy Satoshi kettővel több nullára számolta ki a difficulty-t, mint amennyire valóban indokolt lett volna. (32 bites diff helyette 43 bitre érvényes a genezis blokk hash-e)

Ha most így a fejedhez kapsz és felteszed a kérdést, hogy: “MI VAN?” Akkor nagyjából pontosan az érezheted, amit kb minden még a józan eszénél lévő ember érezhetett a tegnapi napon, amikor a 21e800 misztérium már odáig ment el, hogy ez a rövid kis hash egyértelmű bizonyítéka a következőkben felsoroltak legalább egyikének: Satoshi él és visszatér hamarosan, Már van működőképes double-SHA256 ready quantumszámítógép, létezik az időutazás.

Ez az a pont, ahol szerintem érdemes is lezárni ez az apró kis kitérőt 🙂 Végezetül azért beraknék még egy internetes népművészeti remekművet, ami megpróbálja vizualizálni a második(?) nagy crypto bubble lecsengésének fázisait:

Összenézve az ábrát a 2013-2015-ös Bitcoin ábrával jól láthatóan ott is beazonosítható a triple-bottom formáció, bár azt meg kell jegyezni, hogy ott a hármas formáció sokkal inkább hasonlított a Cheat Sheet-en látható formációra (tehát a triple-bottom árfolyama is csökkenő trendet mutatott…), ami azért elég erős indikátora annak, hogy a harmadik mélypont egyelőre még nem teljesen alakult ki. Ha tényleg így lesz, akkor néhány reálisnak tűnő bottom célár: Bitcoin <4000$, Ether <350$, Litecoin <60$, Bitcoin Cash… áh hagyjuk 🙂

Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

Cseperedő hazai Bitcoin (mainnet) Lightning Network konglomerátum

Napról napra egyre több hozzám hasonló vakmerő (#reckless) őrült dönt úgy, hogy a deszkamodell LN implementációkra idejét és vagyonát rábízva vág bele az éles tesztelésbe. Legjobb tudomásom szerint nem kevesebb mint négy hazai lightning network node üzemel már. Ebből biztosan kettő lnd (Lightning Lab) és egy c-lightning (Blockstream), a negyedikről (COINMINER.SPACE) nincs implementáció-információm. A csatornák kapcsán igen vadnyugati módszerekkel biztosítunk folyamatos likviditást, de ezek ellenére sem tudunk komolyabb fennakadásokról eddig (egyedül Krisznek sikerült egyszer valami nagyon fura állapotba hoznia egy csatornát, ami miatt néhány óra kellett, mire újra visszakapta a pénze feletti kontrollt).

Az egész hálózat egyébként igen komoly ütemben növekedik. Ma már átlépte az összes csatornában lockolt vagyon mennyisége a 3BTC-t és a 200 aktív node határ átlépése kapcsán is.

Bár én a magam részéről továbbra sem javaslom, hogy bárki is mainneten funoljon, de ha valaki olthatatlan vágyat érez erre, az a következő connection stringgel tud kapcsolódni az ln.variance.hu hub-hoz:

033abe908878ac00c1e916face972331b3a6e3ba4e587c95efec3c76e3ee339c82@34.242.65.85:9735e

Néhány praktikus tanács azoknak akiknek vakmerősködni támad kedvük:

  • Az elmúlt napokban drasztikusan esett a mempool terheltsége, ezt azonban még nem tudták lekövetni a fee estimation algoritmusok. Éppen ezért erősen javaslom az openchannel és a closechannel parancsoknál (lnd impl) a –sat_per_byte paraméter kézi beállítását. Nekem enélkül 30k sat körül akar miner fee-t fizetni, kézzel beállítva pedig 2400 sat (19 sat/b) körül boldogan nyitja/zárja a csatornákat max 2-3 blokkon belül.
  • A nagy csomópontok igen terheltek. Eleve nincs sok értelme ezekhez kapcsolódni, ha már 30-an vannak oda kapcsolódva. Ezt külön alátámasztja, hogy nekem pl rendszeresen kerülnek a nagy hubos csatornáim false státuszba a kapcsolatok lebontása miatt. Ha false statusban lévő csatornát akarsz lebontani (close channel), akkor előbb mindképp kapcsolódj újra (connect), ellenkező esetben végig kell várnod a forced close penality-t.
  • A c-lightning implementáció esetén (feltehetően biztonsági okokból) alapértelmezetten a base_fee értéke 546.000 sat. Ennek megfelelően az ilyen csatornákon kb sosem fog routeolódni semmi, ráadásul ez a basefee a saját vásárlásaidhoz is hozzáadódna, ergo amíg ezt nem állítod át, addig nem nagyon fogsz tudni tranzaktálni. Eddigi visszajelzések alapján ezt az értéket csak parancssori beállítással lehet átállítani a c-lightning implementációban.
  • Nem úgy az lnd-ben, ahol könnyedén tudod átállítani a következő paranccsal: (itt az alapértelmezett base_fee 1000 sat, amit szintén érdemes mérsékelni)
    lncli updatechanpolicy –base_fee_msat 1 –fee_rate 0.000001  –time_lock_delta 144 ch_point

Eddig a tech rovat… Akkor, most térjünk át a konspirációs rovatra… Fura konstellációt vélnek sokan felfedezni a mempool terhelétségének csökkenése és a Lightning Network mainnet megjelenése között.

Persze nem feltétlenül érdemes démonokat kergetni, nyilvánvalóan azért történt itt más is a Lightning Network megjelenése mellett. Pl alig egy hónap alatt megfeleződött az egy érmére jutó Bitcoin árfolyam, ami minden bizonnyal sokaknál beindította a HODL faktort. Az alacsony árak ellenére inkább pihennek a Bitcoin érmék a cold walletekben, mintsem hogy pörögnének a tőzsdéken. Ezen feltételezésnek persze ellentmond az a tény, hogy a tőzsdék összesített napi volumenadataiban ezen visszaesésnek nyoma sincs. A decemberi átlag 15 milliárd dolláros napi forgalomról igaz visszacsorogtunk 10-11 milliárdra az elmúlt néhány napban, de vegyük figyelembe, hogy mindezen idő alatt az árfolyam is megfeleződött, tehát a fajlagos hálózati terhelésben ennek nem kellene megnyugvásként megjelennie.

Folytatás…

Kilenc év…

2009-ben, pontosan ezen a napon készült el a Bitcoin első blockja, a genezis block. Vagyis ha egészen akkurátus akarok lenni, akkor ezen napon számolta ki Satoshi Nakamoto a genezis block hashét, ami azóta is bele van hardkódolva az összes Bitcoin node forráskódjába. A coinbase param azóta is tartalmazza a kultikus mondatot: “Chancellor on brink of second bailout for banks.”, azaz:

“A kancellár a második bankmentő csomag elfogadásának peremén”

A mára kultikussá vált esemény hátterében az a piaci félelem állt, mely szerint a 2007-2008-as pénzügyi krízis továbbgyűrűzése miatt újabb bankmentésekre lesz szükség. Eme nemes gondolatot a ‘The Times’ angol lapjában megjelent azonos című vezércikk inspirálta. Hogy ekkor egyébként még mennyire nem volt kész a node kód, azt igen jól jelzi, hogy a genezis blokkot követő első block elkészültére további öt és fél napot kellett várni.

Érdekesség, hogy az első 9 block rewardjához (összesen 450 bitcoin) soha nem nyúlt hozzá Nakamoto. Viszont a későbbi block rewardokat már közös címekre lapátolgatta össze. Több teória is létezik arra, hogy miért pont az első kilenc block kapott ilyen kiemelt figyelmet, kezdve onnan, hogy az azokhoz szükséges privát kulcsot elveszítette vagy olyan módon generált, ami később nem bizonyult kompatibilisnek a tényleges implementációval, egészen odáig, hogy valamiféle kultikus jelentősége lehet a 9-es számnak, ami a tízes számrendszer utolsó egy helyiértéken ábrázolható számjegye. Bármi is volt ennek az oka, az biztos, hogy idén eme számba nagyon sok mindent bele fognak magyarázni, hiszen immáron 9 éves lett a Bitcoin.

Egyébként a genezis blokk, pontosabban a genezis reward address a mai napig “közkedvelt” zarándokhelye a Bitcoin rajongóknak. Az elmúlt 9 évben összesen 1150 alkalommal utaltak erre a címre valamekkora összeget. A coinbase reward (50 BTC) mellett további 16.74 Bitcoin landolt a 1149 tranzakció eredményeként a címen. Legutóbb alig 2 napja (január 1) küldött rá valaki 0.00506755 bitcoint (kb ugyanekkora mennyiségű mining fee társaságában). A névtelen adományozó éjfél után másfél órával döntött úgy, hogy az újév első tranzakcióját a genezis reward addressre küldi. Ha bárkiben is felmerül a kérdés, hogy miért küld bárki is pénzt egy – feltehetően – örökre befagyott számlára, akkor annak javaslom, hogy nézzen szét bármelyik nagyobb műemlék szökőkút körül és nézze meg, hogy mi is csillog annak az alján. Ez egyfajta tisztelgés Satoshi és munkájának emléke előtt. Ezen logikus teóriát támasztja alá, hogy számos esetben olyan fontosabb dátumok körül kerül pénz erre az addressre, mint az újév, karácsony este vagy éppen a Bitcoin whitepaper kiadásának időpontja

Apró pikért megjegyzés: érdemes lehet megnézni a Bitcoin hardfork láncokon is ezt a bizonyos address-t (1A1zP1eP5QGefi2DMPTfTL5SLmv7DivfNa). Valamilyen szinten biztosan reprezentálja az adott hardfork köré gyűlő közösség tisztelettel adózását Satoshi munkássága előtt az a tény, hogy mennyi érme csobban a genezis block reward szökőkútjába. A Bitcoin Cash, mely magát az egy és igaz Satoshi True Visionnek tituláló és a Bitcoin nevére és babérjaira törő hardfork… szóval a BCH láncon annak leforkolása óta mindösszesen öt alkalommal érezte úgy a közösség egy-egy lelkes ‘vizioniszta’, hogy illene ilyen módon kifejeznie a tiszteletét. Mindezen idő alatt a mérhetetlen tranzakciós díjakkal és lassulással küzdő eredeti Bitcoin láncon 56 alkalommal találkoztak szombaton ötkor Zsanettel a szökőkútnál.

Persze nehéz megmondani, hogy kinek mi a valódi oka arra, hogy egy halott címre küldjön pénzt. Ahogy mindennel, így ezzel kapcsolatban is számtalan mítosz kering. Kezdve a blockchain spammerek által random címekre küldött kis mennyiségű bitcoinoktól, egészen az ezen tevékenységet reklámként felhasználó cégekig. Mindenesetre én a magam részéről ezt apró gesztusként fogom fel.

Az új év első pontjával ezúton köszöntenék mindenkit és adózom tisztelettel a Genezis blokk és Satoshi munkássága előtt. Kilenc éve alatt ebből a kézzel összehackelt genezis blokkból a világ egyik legjobban és legstabilabban működő pénzügyi rendszere lett, ami bár mára nagyon komoly technikai problémákkal küzd és amúgy is szétszakítják a belső harcok, de mindezektől függetlenül stabilan mutatja a fényt és a kiutat mindazoknak, akik alternatívát keresnek vagy éppen alkotni akarnak. Boldog szülinapot Bitcoin!

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…