Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

Miért NINCS értelme a vegyes crypto-portfólióknak?

Most hogy egy időre elbúcsúzunk a 8k feletti BTC árfolyamoktól és újra élet költözik az altcoinokba, időszerű lehet beszélni a vegyes cryptovaluta portfóliókról. Lelkes követője vagyok a nemzetközi élmezőny mellett egyre erősebb hazai cryptovaluta portfóliómenedzserek gyarapodó táborának. Különösen azoknak, akik a napi kereskedés mellett időt és energiát szánnak arra, hogy a cryptovaluta-evangelizációban is részt vegyenek. Tegnap a Blockchaineum konferencián élőben is lehetőségem nyílt több szakértő (köztük Kallós Péter) portfólióalkotási technológiáját is meghallgatni. Ezen elvek jellemzően arról szólnak, hogy valamilyen elv mentén képezz diverzifikált kosarakat, amiben kellően színesen összeválogatva tárolj altcoinokat és a bitcoint. Ezen post célja az, hogy – minden tiszteltem ellenére is, de – megcáfoljam a neves szakértők portfólióképzési javaslatait, mivel ezen javaslatok lényegében a hozam/kockázat minimalizálás hamis illúziója mellett elmaradt hasznot eredményeznek.

A diverzifikáció alapvető eszköze a pénzügyi kultúrának. Adja persze magát a kérdés, hogy miként is kell értelmezni a diverzifikációt, a szakma ezt eképp képzeli el: “Portfólió diverzifikáció: a befektetett összeg több olyan elemre kerül szétbontásra melyeket jellemzően más és más piaci hatások befolyásolnak, így jelentősebb negatív piaci hangulat esetén is minimalizálódik annak negatív hatása.”

Ugyanazon kategóriába tartozó befektetési terméket jellemzően azonos piaci hatások mozgatják. Éppen ezért érdemes a portfólió megválasztása esetén vizsgálni azok korrelációját. A piaci hatásokra azonos módon reagáló befektetési termékek várhatóan egységesen termelnek mind nyereséget, mind veszteséget. Ez nem szolgálja a magánbefektető „diverzifikálási” célját éppen ezért lehetőség szerint kerülendő. A korreláció értékét -1 és 1 között mérjük. Az érték minél közelebb van az 1-hez annál inkább elmondható, hogy ezen termékeket közös piaci hatások mozgatják, tehát ezen termékek közös portfólióban/kosárban tartása NEM eredményez valós divezifikációt. Hogy mennyire is releváns mindez? Nézzünk egy a cryptovaluta világtól teljes mértékben elrugaszkodott példát:

Folytatás…

Well, Satoshi has spoken

Ha csak címszavakban akarnám leírni, hogy mi mindent történt az elmúlt napokban, akkor is oldalakat lehetne írni… Ám szeretném kerülni a mókuskerék effektust ezért egyetlen kevésbé szakmai, sokkal inkább szentimentális tényezőt emelnék csak ki: Kétségtelenül a Bitcoin “misztérium” legnagyobb tényezője maga az alkotó személye. Satoshi Nakamoto két éven keresztül volt képes fenntartani pszeudonimitását és ezen idő alatt képes volt több száz emberrel úgy kommunikálni interneten keresztül (jellemzően fórumon és emailben), hogy semmit ne áruljon el magából, személyéről. Mindettől függetlenül ismert az a szakmai kör, mely vagy részét képezte a “Nakamoto group”-nak, vagy pedig nagyon közel állt Nakamotohoz. Ezen körből talán a leginkább prominens és ez eddig leginkább pártatlan személy Nick Szabo volt, aki az elmúlt időkben partvonalról követte  csak a Bitcoin körüli drámát és maximálisan elhatárolódott a napi politikai történetektől, de a Bitcoin Cash hardfork körül valami minden bizonnyal bekattanhatott nála, mert több alkalommal is lenyilatkozta, hogy a Bitcoin közösség nagyon sokat köszönhet a Core Deveknek, szemben azzal a két bohóccal, aki most a passzátszelet fújdogálja (Ver és Wu-ra célozva itt). Szóval bár nem ildomos Szabo nevét összemosni Nakamotoval (minden erre utaló jel és a közösségben kialakult kvázi konszenzus ellenére sem), mindettől függetlenül az ő véleményére nagyon sokan adnak. Márpedig Nick Szabó állást foglalt a SegWit2X körüli helyzet kapcsán, melynek újra egy nagyon rendhagyó és egyébként igen kreatív módját választotta: A publikus twitter fiókjának nevébe ő is felvette a [No2X] tag-et, ezzel kifejezve, hogy el a kezekkel a jelenlegi Bitcoin Legacy lánctól.

Szabo állásfoglalását a No2X prominensei egyértelműen Satoshi Nakamoto állásfoglalásaként aposztrofálják, az ellenoldal pedig mélyen hallgat az esetről mivel Nick Szabo személye ebből a szempontból kikezdhetetlen. Függetlenül attól, hogy ő Satoshi avagy sem, javarészt ő rakta le mindazt amit ma Bitcoinnak nevezünk.

Persze sokan kaphatnák fel a fejüket és mondhatnák: Ez mekkora őrültség, miért állnak ki ennyien egy legacy történet mellett, ami skálázási problémákkal küzd és ezáltal mérhetetlenül magasra verte fel a tranzakciós díjakkal, miért nem akarunk mi gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat, miért nem akarjuk visszahozni a 0-confirmation-t? Ez tényleg még mindig a rasperry Pi-ken futtatott nodeokról szól?

Természetesen nem erről van szó. A SegWit2X bármennyire egy technikai upgrade-nek van beállítva, valójában sokkal inkább egy hatalomátvételi eszköz. Esetében tökéletesen jó ideológiai párhuzam a trójai falóval, erről korábban az SPV walletek kapcsán már részletesen írtam.

Szabo állásfoglalásával párhuzamosan számos üzleti szereplő is hasonló statementet tett. A btc hashing power 1%-át birtokló Kano Pool tegnap döntött úgy, hogy felhagy a SegWit2X támogatásával és a továbbiakban nem jelzi az SW2X szignált az új blokkokban.

Folytatás…

Az Érték Internete: a felnőttkor küszöbén

A természet az év talán leggyönyörűbb és legszínesebb formájába öltözik, ami kétségtelenül jelzi már a tél közeledtét. A csípős szél és a csapadékos időjárás ellenére az ember keresve se tudna ennél jobb időt találni arra, hogy igazán kiélvezze a természet szépségét és egy hosszú túrán kiszellőztesse a fejét és rendezze a gondolatait. A hosszú bandukolás, az önismereti tréning és a teljesítményhajszolás mellett persze talán a legfontosabb a látvány, nincs az a 4K TV és nincs az a professzionális DSLR kamera (vagy éppen ájfón), ami akár csak halvány pislákolásként is képes lenne visszaadni azt amit ilyenkor a természet a szemünk elé tud ‘renderelni’:

Hasonlóan színes képet mutatnak most a pénzügyi piacok is. A piros és a zöld színek kavalkádjába az ember könnyen belelátja a lehulló lombok és a zöld mohás aljnövényzet gyönyörűségét. Ezen domináló színek egyensúlya kétségtelenül az érettséget és felnőttkort vizionálja az ember fia előtt.

A felnőttkor talán legfontosabb ismérve a következetesség és a szabad akarat, amely mögött egy teljes gyermekkor tapasztalata áll. Nincs már szülő, aki instruálja vagy nevelje gyermekét.  A világtörténelmet végigtekintve nagyon kevés olyan eset ismerhető fel, amikor valamilyen technológia felnőttkorba lépett. Ritka szerencsésnek tarthatom magam, mert az én életemben több ilyen egymástól egyébként teljesen független paradigmaváltó esemény is bekövetkezett. Csak, hogy egy konkrétumot kiemeljek:

Az Információ Internete (Internet of Information): Sokszor előfordulhat az emberrel, hogy arra eszmél: túlságosan korán születtem. Erre általában jó példa az Internet. Jómagam azonban azt gondolom (vagy talán ezzel nyugtatom magam?), hogy a legjobbkor születtem ahhoz, hogy megértsem a társadalmunkat átformálni próbáló “önszabályozó forradalmat”. Nekem gyerekként még evidens volt, hogy hétfőn nincs tv adás és hatalmas élmény volt, amikor beharangozták, hogy a nemzeti MTV1 (nem  a music tv…) mellett lesz egy alternatív MTV2 műsor is, majd persze utána baromi nagy csalódás volt, hogy a alternatíván gyakorlatilag csak a parlamenti közvetítések mentek… Akkor persze még messze nem voltam annyira érett, hogy ezt értékelni tudjam. Pontosan emlékszem még az első napra amikor megkaptuk 3 hónap várólista után a vonalas telefonkészüléket, majd a kezdeti ámulat után jött a döbbent kérdés: “jó, de kit hívjunk fel?“. Egészen főiskolás koromig csak érintőlegesen hallottam az Internetről, de ott is komoly küzdelem volt, hogy ténylegesen találkozhassak vele. Az egész sulinak volt összesen egy darab 64k-s bérelt vonala, már bőven túl voltam a “balek vizsgámon”, amikor nagy nehezen ki tudtam sírni, hogy legyen egy saját email címem. Hatalmas élmény volt, amikor végre megkaptam az accountot és ott ülhettem a “pine” konzol előtt, ahol éktelenül villogott előttem a “No mail!” felirat. A kezdeti eufória után persze mindjárt jött a döbbent felismerés: “jó,  de mégis kinek írjak?“. Majd teltek, múltak a hónapok és az évek, mire az internet olyan evidensé vált a legfrissebb generációk számára, mint… mint az beszéd vagy akár a járás.

Folytatás…

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…

Mekkora növekedési pálya van a Bitcoinban?

Tegnap volt szerencsém a Bitcoin Budapest által szervezett Bitcoin Drinkup rendezvényen eszmét cserélnem a hazai $crypto közösség néhány prominensebb tagjával, akikkel sok egyéb téma között két nagyon fontos és szerintem kurrens téma is előkerült, ezek pedig a: hogyan kellene definiálni a Bitcoint és mekkor növekedési pálya van benne? A két kérdést erősen összefügg, hiszen a növekedési pálya erősen függ a definíciótól. A tegnapi diskurzus egyrészt azért osztom meg a blogon, mert szerintem mások számára is érdekes lehet a konklúzió, másrészt érdekel, hogy az olvasókban hogyan manifesztálódik ezen kérdésekre a válasz.

A Bitcoin definíciója kapcsán a pénz (currency) és az árucikk (commodity) között lamentáltunk hosszan, a növekedési pálya alapján pedig nemes egyszerűséggel a nagyságrendi növekedéseket és azok lehetséges hatását vizsgáltuk. Akinek nincs kedve az egész okfejtést végig olvasni, azoknak TLDR: Függetlenül a most folyó scaling debate-től a Bitcoin jövője az, hogy commodity termék legyen, onchain tranzakcióval ezzel már soha nem fogunk sört vásárolni a csaposnál. A növekedési pálya kapcsán pedig a 10x-t mindenki reálisnak tartotta, az ennél nagyobb növekedés már komoly constrainteket generált sokakban. (Az egész az én lazán bedobott 1000x-es hasraütésemből indult ki.)

Folytatás…

Bitcoin: A magas tranzakciós költségek margójára…

Kerülgettem az elmúlt napokban ezt a témát, de azt hiszem itt az ideje kicsit erről is beszélni. A tegnapi újabb ATH kísérletet követően mára a bitcoin árfolyama jelentősen visszakorrigált és újra a $4300-as szint alá csúszott be egy rövid időre, ez persze valószínűleg az árfolyam természetes volatilitásának az eredménye, de tény, hogy a leginkább elvakult bitcoin fanok is kezdenek besokallni az extrém magasra hízott költéségek miatt. Néhány napja én is kénytelen voltam egy majd 30 dolláros txfee-t kifizetni, ami nem kifejezetten esett jól.

A magas tranzakciós költségek okát a blogon már számtalan postban leírtam és elemeztem, most inkább azzal foglalkoznék, hogy mi várható ezen a téren a közeljövőben.

A jelenlegi mempool statisztika szerint már csak 550+ sat/B-os értékű tranzakciók esetén garantálható, hogy a tx a következő blockba bekerüljön. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos tranzakció (egy utxo, két output) költsége már akár a 0,006-0,008 BTC-t is elérheti. Egy komplexebb coinjoin típusú tranzakció esetén ez akár 50-60 dollárra is felkúszhat.

A BCH-BTC láncok párhuzamos bányászata által generált csiki-csuki szituáció következő fordulója nagyjából 16 óra múlva esedékes, amikor is újra kifut a BCH dara a 2016 blockból. (forrás: fork.lol). Ekkor egy rövid időre az össze bányász visszatér a BTC láncra és elkezdik ledarálni a mempool hátralékot. Fontos azonban, hogy mennyi ideig maradnak a BTC láncon és mennyire tudják ledolgozni a hátralékot. Szerencsés véletlen, hogy ez az esemény pont hétvégére esik amikor természtlegesen is kevesebb a tranzakció. Szintén fontos adalék, hogy a mempool immáron három hete nem tudott kiürülni, így tovább “javítja” a helyzetet az a tény, hogy az alacsony txfee-vel rendelkező tranzakciók szépen lassan timeoutolnak kifelé a mempoolból:

A tranzakció timeout/lejárat az ökoszisztéma sajnálatos velejárója, egyfajta önvédelmi reakció arra, hogy ne tudjon a végtelenségig felgyűlni a hátralék (mempool).

Folytatás…

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…