Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

De miért működik ez így, hol romlott el így a modern pénzügyi rendszer és egyáltalán miért is mondom azt, hogy elromlott? Ez így valóban rossz? Azt látni kell, hogy a modern pénzügyi rendszer mindösszesen alig 50 éves. Gyakran hivatkozom itt a blogon is a “fiat” kifejezésre. A fiat egy olyan pénz/pénznem, amit úgy állít ki egy állam, hogy amögött nincs semmilyen fedezet csak a hit és a bizalom. A fiat történelme 1971-ig nyúlik vissza, amikor is az USA-nak több pénzre volt szüksége mint amennyihez rendelkezett arany fedezettel, ezért Nixon elnök nekifogott pénzt nyomtattatni fedezet nélkül, hogy finanszírozni tudja a háborús kiadásokat. Ezzel az Egyesült Államok egy közel 300 éves gyakorlatot szegett meg, melyet egyébként pont 1944-ben írt alá az összes nagyhatalom és Bretton Woods néven híresült el, ennek lényege az volt, hogy minden saját nemzeti valuta kibocsátás mögött arany fedezetnek kell lennie. Sokszor hivatkoznak erre “arany standardként” is. Nixon döntése nyomán került le az 1 dolláros bankóról az a fontos mondat mely szerint a papírpénz mögött egy arany certifikát őrzi annak fizetőértékét.

A fedezet nélküli fiat kibocsátással a világ ekkor letért egy több mint 100.000 éves útról. Ez az út valamikor akkor kezdődött, amikor még a homo sapiens ráébredt az “érték” fogalmára és elkezdett ritka dolgokat gyűjteni, majd azokat megmunkálni. Valószínűleg keveseknek mond bármit is a “kula ring” kifejezés, de ez volt a világtörténelem első “tőzsdéje” ami valamikor időszámításunk előtt 50.000 évvel működött Pápua Új-Guinea szigetvilágban, ahol a fizetőeszközt a ritka kagylókból készült nyakláncok és karperecek jelentették. A modell ezt követően évezredekig fenn is maradt: “Nem bízok senkiben, ezért gyűjthető értékeket halmozok fel“. A kagylókat 3800 éve cserélték le viselhető arany ékszerekre, melyek 2400 éve váltak önálló fizetőeszközökké arany és ezüst pénzérmék formájában. Mindösszesen 250 éves a papírpénz intézménye ami minden esetben arany vagy ezüst fedezettel rendelkezett egészen a fentebb már említett “fiat” bevezetésig, amikor is megszületett a modern pénzügyi rendszer legnagyobb rákfenéje: a “hit” alapú pénz, aminek a fedezete a kiállító ország gazdasági teljesítménye. Hogy mi ez mögött a fedezet? Természetesen a kötvény. Egy olyan államkötvény/állampapír, amit a kibocsátó ország rendszerint újabb kötvényekből finanszíroz, mellyel egy olyan adósságspirálban tartja magát, amiből nincs kiút, de nem is igazán keresik azt, hiszen kit zavar az, hogy Magyarország államadóssága perpillanat 24 ezer milliárd forint (minden lakosra 2,4 millió forint jut…), kit is zavar, hogy hazánk nemzeti össz termékének (GDP) 80,83%-át teszi ki az államadósság. Még mindig jobbnak tűnünk, mint a 108%-os álló USA. Bár vannak jó példák is, ott van például Kínai a maga alig 42%-ával, vagy… most figyelj… Oroszország a maga alig 18,9%-ával. Talán nem véletlen, hogy eme két ország készül éppen mostanában arra, hogy kidobja az ablakon a fiat alapú gazdasági modellt és visszatér az arany fedezetű fizetőeszközökre. Hogy mi lesz ez az arany fedezetű pénz? Csak nem a crypto-ruber és a crypto-yüan (RMB-CNY)? Hogy ez mit fog okozni a világgazdaságban? Nem lennék most az USA helyében… (De igazából Magyarország helyében sem)

Szóval ez az a pénzügyi rendszer, amelyen most ülünk és ami egy végtelen adósságspirálban tartja nem csak hazánkat, de az egész világot. Regnáló hatalmaink a monetáris politikájuknak megfelelően lelkesen adják ki évről évre az állampapírokat és egyéb kötvényeket, melyekkel finanszírozzák a korábbi évek kötvényeire kifizetett kamatot és persze az inflációt. Ez az a modell, amibe a kripto valuták baromira nem férnek bele, sehogy, semmilyen formában. Ez az ami miatt Mario Draghi oly elkeseredetten próbálja megtiltani Észtországnak, hogy saját kripto-valutát hozzon létre.  Hiszen ennek a megtébolyult fedezet nélküli gazdasági rendszernek a fenntarthatóságához elkerülhetetlenül szükséges az “egy mindenkiért, mindenki egyért elv“.

A kripto valuták világában a helyzet merőben más. Limitált mennyiségű coin áll rendelkezésre, ha  szükséged van hitelre (mert pl akarsz csinálni egy céget és kiírsz rá ICO-t), akkor ott senki nem fog kiállítani neked új pénzt. Te ott már létező coinokat kapsz (már persze ha kapsz…), melyekért cserébe a befektetők valódi teljesítményt várnak. Ez már önmagában is egy olyan fundamentális változás, ami majdnem kereken 50 éve kihalt a modern pénzügyi rendszerből. Leginkább a gondosság és a felelősség kifejezések írják le ezt. A modern peer-to-peer cash (cryptocurrency) rendszerekben nincs felügyelet, nincs szabályozás. Lokális szinten persze elképzelhető (lásd kínai példa), de globális szinten soha nem lesz olyan szervezet aki tudná kontrollálni a Bitcoint. Ezt az ajándékot Satoshitól kaptuk. Attól az embertől, akinek a nevét 30-40 év múlva egy szinten fogják emlegetni olyan nagy szellemi vezetőkkel mint Gandhi, vagy olyan lángelmékkel mint Einstein, és kiléte még akkor is ugyanolyan homályos lesz, mint ma. Ő lesz az az ember, aki még a mi életünkben úgy fog közgazdasági Nobel díjat kapni, hogy a papíron csak a pszeudonim neve fog szerepelni és senki nem fogja átvenni a díjat és a vele járó jutalmat.

Hogy tudja a digitális pénz ennyire megváltoztatni a mindennapjainkat? Elcsépelt lenne felhozni példaként az Internetet, annyira kézen fekvő. Had hozzak felé inkább két másik példát: mobil telefon és a tablet:

Ha emlékezetem nem csal 1996-ban kaptam kölcsön az első mobiltelefonomat három hónapra. Édesapám Motorola telefonja volt, amit az első főiskolai évem előtti nyáron kaptam kölcsön. Igen ez egy olyan időszak volt, amikor még szokás volt kölcsön adni a mobil készüléket, hiszen nem volt szerves része mindennapjainknak. A készülék két csodálatos dologra volt képes: lehetett vele bárhonnan telefonálni, ami maga volt a szabadság és rövid szöveges üzeneteteket lehetett vele küldeni másoknak, akik szintén rendelkeztek mobillal. Ekkor két csúcsmárka versenyzett a vásárlók kegyeiért: a Motorola és az Ericsson  (még nem a Sony-Ericsson), ekkor még elérhetetlen volt a Nokia. Az android vagy iPhone pedig gondolatban sem létezett. Ha valaki akkor azt mondja, hogy a mobil telefonok meg fogják változtatni a mindennapi életünket és alapvetően fogják azt átalakítani, akkor furán néztem volna rá. Persze jó, hogy lehet vele bárhonnan telefonálni és bármikor elérhető vagyok, sőt még üzeneteket is lehet vele küldeni, de ennyi, mégis mi ebben az ami a mindennapi életünket átalakítaná? Majd jött a WAP, jött a GPRS, a 3G és az LTE. És ami sokkal fontosabb: jött a tartalom. Jöttek a mobilra optimalizált tartalmak, majd jöttek az Appok és jött a “mobil first” szemlélet. Ma már minden mobilra van optimalizálva, bármit elérsz a mobilodról és időközben a mobilok olyan szuperszámítógépekkel vetekedő kapacitással lettek felruházva, mely képessé tette arra, hogy komplett iparágakat végezzen ki: navigáció, zenelejátszás, kamera, számológép,  időjárás állomás, nyomtatott újság, társkeresés, játékipar és még sorolhatnám mindazon iparágakat akik a mobiltelefonok miatt kényszerültek döntésre: vagy követik a trendet vagy megsemmisülnek. A lényeg mindenek felett a tartalom, maga a készülék már csak egy eszköz, ami összeköt a tartalommal. Mára közel az összes generáció számára a mobiltelefon használata esszenciális és nélkülözhetetlen. Utaztál mostanában tömegközeledéssel? Hány ember kezében volt végig mobiltelefon? Étteremben mennyi asztalon látsz mobil? Szólj, ha találták egyet is, ahol nincs…

De nézzük a második példát. Az ezredfordulós informatikai eszközök talán egyik legnagyobb zsákutcája a tabletek voltak. Több nagyvállalat (Dell, IBM) dobott a piacra táblagépeket, de valahogy ezek mindig is suták, esetlenek voltak. Majd eljött 2010 január 27, amikor egy roppantul karizmatikus férfi kiállt egy nagy színpadra, majd a show végén bedobta a kultikussá vált mondatot: “and one more thing” és bemutatta az iPad-et. Nem sokkal ezt követően találkoztam egy barátommal, akivel nagyon komoly vitába keveredtem az iPad kapcsán. Hosszan ecseteltem neki, hogy mekkora egy őrültség volt az Apple részéről kiadni egy táblagépet, hiszen ez egy hasztalan dolog. Tényleg az újság olvasást akarják megreformálni? Minek egy olyan gép, ami annyit tud mint egy okostelefon, csak nagyobb a kijelzője? Mégis ki adna ezért pénzt? Majd egy éven belül megvettem az első iPad-emet és megértettem… Hihetetlen, hogy mennyit számít a marketing és persze a kijelző orientációja. A mobiltelefon álló, a tablet fekvő. És ennyi, ez a nagy ötlet és az emberek zabálják. Mára az egész megkerülhetetlen lett, pont úgy, ahogy 5-10 éven belül a Bitcoin fog azzá válni.

És akkor most evezzünk is vissza a Bitcoinra… Hol kapcsolódik a Bitcoin a fenti két példához? Nemes egyszerűséggel a Bitcoin az MA, ami 1996-ban volt a mobiltelefon, vagy ami 2010-ben volt a tablet. Egy eszköz, amit már ismerünk, használunk, de még nem látjuk a benne rejlő végtelen lehetőséget. Az talán már egyre inkább tiszta mindenkinek, hogy a Bitcoin NEM csak egy fizetőeszköz, sőt egyre inkább nem az. Már kapirgáljuk a smart contractok működését és egyre inkább előkerülnek az újabb és újabb lehetőségek. A nagybetűs “TARTALMAK”. Mindennek hátterében ott a legfontosabb tulajdonság: újra elértünk arra a 100.000 éves útra, melyről letértünk alig 50 éve: újra NEM KELL megbízni valakiben, elég csak megbízni a technológiában és gyűjteni, birtokolni annak gyümölcsét… a coinokat. Talán nem véletlen, hogy ez a történek is Nick Szabóhoz kötődik, aki néhány évvel a Bitcoin whitepaper publikálása előtt adta ki a “Bit Gold” nevű tanulmányát, mely a Bitcoin előfutáraként hivatott felkészíteni a társadalom szűk rétegét a Bitcoin forradalmi hatására.

A Bitcoin és társai azt a fajta pénzügyi szabadságot fogják elhozni, amit az információ és a tartalom kapcsán elhozott az internet és annak manifesztációi a mobiltelefon és a táblagép. Amit a Bitcoin és a blocklánc mint technológia megvalósít csak egy alap, amire most kezdtünk csak építkezni. És egyelőre ez az építkezés eléggé ingatag, bele van kódolva, hogy össze fog omlani kártyavárként néhányszor mire stabilizálódik.

Mire gondolok a kártyavárak kapcsán? Vegyük példaként az ICO-kat. Hatalmas lufikat árulnak egy olyan technológián keresztül, amiben elveszik a kezünkből a kontrollt. Miért tehetik ezt meg? Mert valójában nem érjük a rendszert. Amikor Christoph Jentzsch összetákolta a “The DAO” befektetési decent-cég okos szerződését, akkor talán még maga sem tudta, hogy valami olyasminek rakja le az alapjait, ami megreformálhatja az egész befektetési piac jövőjét. Persze a dolog rosszul sült el a végzetes kód hiba miatt, ami során kifosztották a céget és elloptak 3.6 millió Ethert, ez az esemény vezetett az Ethereum lánc sajnálatos ketté szakadásához. Azonban az ötlet briliáns: Létrehozol egy smart contractot, amiben minden befektető szabadon rendelkezhet a saját pénze felett, a befektetők konszenzus alapon tudna dönteni arról, hogy mit finanszíroznak és akinek ez nem tetszik az kiválhat. Vajon miért van az, hogy a mai ICO-k nagy részénél nincs meg ez a lehetőség? Miért van az, hogy a befektetett Ether-t nem tudod visszaszerezni, ha úgy véled, hogy a cég nem a megfelelő irányba halad? A válasz egyszerű: Nem érett meg még erre a közeg. Ez még a vadnyugat, ott tartunk, hogy még szokás kifosztani a postakocsikat és a főtéren kihívni a seriffet párbajra. Még ott tartunk, hogy csak “telefonálni és üzenetet küldeni lehet”. Ám a cél, a ‘big picure’ már tisztán látszik: Nincs több átverés, nincs több kötvény, nincs több állampapír, nincs hit és bizalom valakinek vagy valakiknek a teljesítményében, csak az van ami a kezünkben van, amit megszereztünk, amit gyűjtöttünk és az napról napra egyre többet ér, ahogy a világ egyre nagyobb része ébred rá az alulról építkező pénzügyi forradalomra.

[commercial_break]

Nehéz arra válaszolni, hogy “hogyan fogja megváltoztatni az életünket”. Annyira nehéz ez, mint amennyire nehéz lehetett 1995-ben válaszolni erre a kérdésre a mobil telefon kapcsán. A modern regnáló pénzügyi kultúra olyan szinten ivódott be a mindennapjainkba, hogy nagyon nehéz elvonatkoztatni, hisz csak ezt ismerjük, ebben nőttünk fel. Viszont már vannak látványos sikerek, vegyünk egy generációs példát:

  • Amikor jómagam kiléptem a nagybetűs életbe, akkor is éppen átalakuló félben volt a pénzügyi kultúra. Akkora datálható az “állami nyugdíj” hiteltelenné válása. Jómagam folyamatosan olyan impulzusokat kaptam, hogy a nyugdíj rendszer nem fenntartható, elértéktelenedik és ha nem foglalkozom öngondoskodással, akkor nem lesz nyugdíjam. A szociális háló ilyen mértékű bizalomvesztése és az egyén öngondoskodásának fókuszba kerülése fontos lépcsője volt annak az iránynak, amerre ma a cryptoeconomy is tart.
  • Mára a szociális háló első két pillére (nyugdíj és egészségügy) romokban van, ezek az első csaták amiket a modern fiat alapú gazdaság elbukott és leírt veszteségként. Az szociális ellátás egyik legnagyobb hazai pofonját mindenképp az önkéntes nyugdíj pénztárak vagyonának újraállamosítása adta. Ennek legfőbb oka a fenntarthatatlan nyugdíj pálya volt, ezzel a szociális alapú nyugdíj rendszer kapott még néhány tíz évet a végső összeomlás előtt. A következő lépés nyilván az oktatási rendszer lesz, ennek jelei is már egyre inkább látszódnak. Itt most nem politizálni akarok és egyáltalán nem (csak) a hazai helyzetről beszélek, ez világszintű probléma.
  • Mi a megoldás arra, ha az állam leírja a szociális veszteségeket? Az öngondoskodás “intézménye”. Ez pedig az elmúlt években számtalan új csapdát generált. Ezzel párhuzamosan tovább erősödött az öngondoskodás intézménye. Szélesebb körben terjedt el itthon is a unit-linked életbiztosítással kombinált megtakarítások modellje, majd jött az egyenesen fantasztikusnak titulált nyugdíjbiztosítás intézménye. 2014 februárjában írtam a “Nyugdíj(-nem-)biztosításokról” egy kvázi leleplező cikket, amikor is több hónapnyi számolgatás és modellezés után arra jutottam, hogy ez a rendszer egy újabb átverése a modern élősködő gazdasági modellnek. Maga az akkori modell a cikkemet követően még majd 3 évig fenn maradt és emberek talán százezrei rohantak bele az öngondoskodás látszatát adó nyugdíjbiztosításokba és öntik azóta is a végeláthatatlan modellbe minden pénzüket csak azért, hogy a végén a töredékét kapják vissza… már persze ha egyáltalán megélik azt.

A baj az, hogy belénk lett nevelve, sőt már az anyatejen keresztül megkaptuk a BIZALOM kötelékét a regnáló pénzügyi rendszer iránt. Mi is ez:

  • Bízz meg a gazdasági modellben
  • Gondoskodj magadról, felejtsd el a szociális hálót. Kuporgass és mindig legyen ott a fehér boríték a zsebedben ha közkórházba mész. De ha teheted, akkor inkább menj magánkórházba.
  • Rakd a pénzed bankbetétbe vagy állampapírba és örülj az 1-2%-os kamatnak, ami csak azért ennyi, mert csak így tudják fékezni a mérhetetlen államadósságot és az államháztartási hiány okozta inflációt.
  • Öld bele a pénzed olyan megtakarítási konstrukciókba, amelyekkel mindenki jól jár, csak Te nem. Legyen ez élet vagy nyugdíjbiztosítás, esetleg olyan befektetési alap, ahol az alapkezelő T+2 értéknapon jegyzi az árfolyamot garantálva ezzel, hogy az ügyfelek kárára mindig tudja okosan kezelni saját kockázatait.

unkown source (found on twitter)

És a legfontosabb pont: Ha átlátsz a szitán és rájössz a rendszer hibájára, akkor mi marad? Realizálod, hogy mennyire értelmetlen megtakarításban gondolkodni és inkább elköltöd a pénzed, mert az legalább akkor tényleg a tiéd és nem más jár belőle jól. Elköltöd tévére, ajándékra, táskára, márkás ruhára, 400 ezer forintos mobiltelefonra és táblagépre. Fogyasztasz, mert a fogyasztói társadalom része vagy. Ezzel folyamatosan visszapumpálod a pénzed a gazdasági vérkeringésbe, táplálod a beteg modellt, amivel abban segítesz, hogy a rendszer hosszútávon fennmaradjon annak ellenére is, hogy ez valójában nem jó. Már hogy neked.

Ez a rendszer már számtalan esetben omlott össze. Az elmúlt 100 évben több alkalommal is bekövetkezett. A legfrissebb példa a 2008-as gazdasági világválság, a legnagyobb pedig talán 29-33 közötti válság. Minden esetben az alapja a fedezet nélküli pénzbőségben felhizlalt gazdaság kimerülése volt. A kimerült gazdaság után minden esetben kártyavárként omlott össze a bankrendszer, melyet a tagállamok mentettek meg. Kinek a pénzéből? Hát persze, hogy a kis emberek adóiból, honnan máshonnan. Ezen bankok vezérei mondják ma azt, hogy “A Bitcoin egy csalás” és hívják fel a figyelmet a “mesterséges pénzekben lévő magas kockázatokra”. Tény, hogy a regnáló gazdasági modell (fedezet nélküli fiat kibocsátás) számára ‘mesterséges pénzek’ magas kockázatot jelentenek, hiszen minél szélesebb körben kerül adaptálásra a kriptovaluta a mindennapokban, annál inkább veszíti el a fiat az értékét és annál inkább több és több értéktelen kötvény kell annak fenntartásához.

Ezen ambivalens és a kisembereket kizsákmányoló rendszer miatt sokallt be számos közgazdász és kriptográfus 2008-ban, akik agyszüleményeként készült el Bitcoin és maga a blockchain technológia. Erre utal a genezis block coinbase scriptje is, ami a következő üzenetet tartalmazza: “Chancellor on brink of second bailout for banks.” Azaz: “A kancellár a második bankmentő csomag elfogadásának peremén”.

Szóval miről szól ez az egész bitcoin történet? A 600%-os éves profitról? Francokat. Valójában:

  • Transzparencia: Bármikor, bárhol tudod ellenőrizni a tranzakcióidat, egyenleged, addresseidet. Nem függsz egy bank vagy pénzintézet bürokráciájától és informatikai rendszerétől. Nincs kiesés, nincs hiba, nincs utólagos korrekció.
  • Elérhetőség: Nem vagy fizikai lokációhoz, országhoz, bankhoz kötve. A világ bármely pontján tudsz utalni ha rendelkezel a privát kulcsoddal.
  • A technológiában bízz, ne az emberben: Ami blockba kerül foglalásra, az ott is van, tudhatod, hogy ott is lesz, soha senki nem tudja azt átírni a hashcash/PoW miatt. Ebben megbízhatsz, egy jött-ment bróker múltbéli eredményének chartjaiban viszont nem.
  • Minden egyes újabb és újabb elkészülő bitcoin mögött több ezer dollárnyi munka áll köszönhetően a bányászat energia és technológia igényének. Ma már egyetlen nagyhatalom sincs, aki képes lenne akkora számítási kapacitást birtokolni, amivel újra tudná írni a Bitcoin blockláncot. A Bitcoin bányász hálózatának számítási kapacitása több százszorosan haladja meg a világ legnagyobb szuperszámítógépeinek számítási kapacitását.
  • Kiszámítható inflációs modell és limitált pénzmennyiség: Nincs fedezet nélküli pénzkibocsátás, nincs mentőcsomag, nincs kollektív felelősség. Mindenki magáért felelős.
  • Magánélet: A pszeudonim modell egyszerre transzparens és egyszerre biztosítja a magánélet védelmét. Mindenkinek megvan hozzá a joga, hogy elrejtse személyazonosságát, amihez számtalan technológia áll rendelkezésre. (bitmixerek, tumblerek, zkSnarks, stb.)
  • Adatreprezentáció: Van lehetőséged akár a teljes blockchaint is birtokolni, ha szeretnéd egy full nodeon keresztül, de a bloom filtereken keresztül akár egy egyszerű SPV klienst is biztonságosan tudsz használni a telefonodon. A technológia nem köt és nem akadályoz.

És a pénz folyamatosan áramlik a Bitcoinba (és társaiba). Egyre többen akarnak részesei lenni ennek a történetnek, függetlenül attól, hogy mennyien kiabálják rá a ponzi, piramisjáték jelzőt. Itt térjünk vissza a generációs kérdéshez:

  • A mai fiatalok egyre jobban kivonják magukat a megszokott gazdasági modellből. Nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett megtakarításokkal, sőt ha tehetik igazából dolgozni sem akarnak a hagyományos értelemben. Alkotni akarnak, kreatívak akarnak lenni, vágynak a függetlenségre és a kötetlenségre. Nagyon sok olyan fiatallal volt mostanában lehetőségem beszélni, aki rátalálva a Bitcoinra ébredtek rá a pénzügyi szabadságra. Átlátják a rendszer működését és az abban rejlő lehetőségeket.

Ezek a lehetőségek pedig azok, amiket fentebb leírtam a Bitcoin tulajdonságai kapcsán. Nem kell közvetítő fél egy csereügylethez, hiszen elég ha a két fél megbízik magában a technológiában. A harmadik fél iránti bizalom törékeny, könnyen el lehet játszani. A legnagyobb biztonsági rés maga a kikényszerített bizalom.

Hogy mi van akkor, ha valaki le akar válni a modern gazdasági rendszerről? Ennek egyelőre még nem jött el az ideje, bár ma is ismert már néhány magát bitcoin- vagy crypto nomádnak tituláló személy. Az adaptáció azonban egyre szélesebb körű. Egyre inkább elérhető bármi kripto valutákon keresztül is. Én személy szerint is kaptam már olyan megkeresést egy projektben való részvétel kapcsán, amiért cserében Bitcoin lenne a fizetség. Még nem érzem érettnek az időt arra, hogy teljesen leváljak a regnáló megmérgezett gazdasági rendszerről, de azzal már tisztában vagyok, hogy:

  • Ez még az én életemben meg fog történni és erre fel kell, hogy legyek készülve, mivel az átmenet nem lesz “soft”. Egyik napról a másikra fogjuk észrevenni, hogy kihull sokunk lába alól a talaj és akkor már nem lesz egyetlen Kancellár sem, aki a “harmadik bankmentő csomag”-on agyalna. Akkor azok fognak talpon maradni, akik felkészültek a crypto nomád életstílusra. Arra az életstílusra, amiről ez az egész cikk szólt. Az első betűtől az utolsóig.

Az egyik barátom néhány napja hívott fel és kétségbe esetten jelezte felé, hogy a nemrégiben 4600 USD körül megvett két bitcoinja egyik napról a másikra elvesztette értékének 30%-át. Kétségbeesetten kérdezte, hogy mit csináljon. Annyit tudtam neki válaszolni, hogy a 2 bitcoinja ma is 2 bitcoint ér és holnap is 2 bitcoint fog érni. Ha nem tud máshogy elvonatkoztatni annak fiatban mért pillanatnyi értékétől, akkor egyszerűen nevezze el az egyik bitcoinját a lányáról a másikat pedig a fiáról. Bevált a dolog. Sikerült túllépnie a napi szintű spekuláción és megértette a két coinjának a valódi értékét. Kripto nomáddá vált. Biztos vagyok benne, hogy SOHA nem fogja eladni ezt a két coint, de bőven fog mellé szerezni még ha teheti. Az ő életét végérvényesen megváltoztatta az a technológia amit Satoshi a blockchainen keresztül hozott létre. Ő már fel van készülve a holnapra…

Ha arra a kérdésre MA kell válaszolnom, hogy miben fogja megváltoztatni az életünket a blockchain, akkor erre most leginkább ezt tudom mondani: A régi iskola azt tanította, hogy bízz meg a nagyokban, a nagy vállaltokban, a kormányokban és a pénzügyi rendszerben, hiszen ők már nagyok, öregek és biztos jobban tudják. Az új iskola ezzel szemben azt tanítja, hogy senkiben nem KELL megbíznod, ha megbízol a technológiában, ami transzparens és ellenőrizhető. Nyílt forráskódú alkalmazás által létrehozott teljesen transzparens blokklánc amiben minden ellenőrizhető, nyomon követhető és manipulálhatatlan.

Ha a cikk elolvasásával úgy érzed, hogy közelebb léptél a bitcoin és a blockchain társadalomformáló hatásának megértéséhez és tudsz is azonosulni mindezzel, akkor osszad meg barátaiddal, ismerőseiddel. Nem saját magam és saját népszerűségem miatt kérem ezt. A személy, a blog és a cikk sem számít… csak az üzenet:

Don’t Trust! Verify!

Bookmark the permalink.

48 Comments

  1. Független Bankár

    Az eddigi legjobb írás amit gazdasági témában olvastam. Gratulálok hozzá és remélem lesz olyan lehetőséged az életben amikor nem csak a blogon keresztül hanem egyéb edukációs platformon is tudsz majd segíteni az embereknek. Köszönjük szépen!

  2. Ehhez tényleg kellett a tea és a takaró. Komoly gondolatok, idő kell még h leülepedjen, de azt hiszem ma este lesz gondom az alvással. Kattog az agyam ezerrel az olvasottak után. Köszönöm az alapos beszámolót. Hátborzongató, hogy milyen gondolatokat sikerült megint a sorok közé rejtened. Ez az Orosz, kínai aranyszenderd eléggé megkavarhatja az lábvizet. Kár, hogy nem olvastam annó a Nyugdíjbiztosításról szóló cikkedet. Így utólagosan elolvasva lehet, akkor nem tudtak volna engem is bepalizni vele. *so sad, so true…

  3. Nagyon szuper iras!
    Nagyobb tavlatban kell gondolkozni. Pont ez fogott meg a fizikai aranyban is.
    Nem veletlenul Nick Szabo is sokat foglalkozik vele.

  4. koszi az irast, valoban iglzgalmas evek ele nezunk. a fiat/hitel bekezdesrol nekem a money as debt c. rovidfilm jutott eszembe, aki meg esetleg nem latta youtube.

  5. Nagyon jó írás!

    (Megértettem!!)

  6. Nem leszek népszerű, de nem teljesen értek egyet és éreztem is némi ellentmondást. Szerintem az aranystandard még a jelenlegi fiat moneynál is nagyobb baromság, semmi értelme. Jó példa a cikkben is említett 29-33-as válság, amikor még bőven nem fedezet nélküli pénzbőség volt, hanem aranystandard… Ami egyébként ugyanúgy a hiten és a bizalmon alapul. Az arany értékét sem adja más, mint hogy hiszünk benne, hogy értékes, mert viszonylag ritka, mert amúgy szinte semmire sem használható. Voltak is olyan kultúrák a történelemben ahol nem volt semmilyen gazdasági értéke… Én egyébként nem is értem, hogy az emberek miért keresik kétségbeesetten az abszolút értéket, amikor Einstein óta tudjuk, hogy minden relatív. Úgy, ahogy abszolút vonatkoztatási rendszer nincs, úgy nincs abszolút pénzügyi érték sem… Az szerintem alap, hogy a pénz értékének a gazdaság teljesítményét kellene valahol tükröznie, más kérdés, hogy egyre gyakrabban fordítva ülünk a bilire. Amúgy a pénz csak egy eszköz kellene legyen, ami segíti a kereskedelmet, nem feltétlenül az lenne a lényeges, hogy ne változzon az értéke. Miért kellene valamilyen anyag mennyiségéhez kötnöm, aminek nincs szinte semmi szerepe a gazdaságban… Mellesleg megjegyzem, hogy Kína sem kivétel, mert ugyan az államadóssága viszonylag kicsi, de maga a gazdaság óriási adóssághalomból lett felpumpálva (sokkal nagyobból, mint az amerikai a válság idején) csak ez máshol keletkezett, de én nem vagyok meggyőződve róla, hogy a magánemberek és a vállalatok kitermelhetetlen eladósodása az jobb, mint az államadósság, sőt…
    A krypto-résszel viszont egyetéretek. Pont az lesz benne a zseniális, hogy nem fog semmilye aranystandard meg fiat money meg hasonló hülyeségekre hasonlítani. Tényleg a transzparenciája, a decentralizáltásága a lényege, az, hogy kiiktatja a központi irányítást és ezáltal az emberek tényleg elkezdhetnek (és tudnaki is majd) felnőttként viselkedni és felelősséget vállalni az életükért. Egy blockchain alapú nyugdíjrendszert, aminek a működését nem politikai döntések határozzák meg, pl. el tudnék képzelni, bár most utópiának tűnik…
    Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy az inflációt, gazdasági válságot, stb. kiiktatja, mert úgy érzem, hogy ahhoz teljesen meg kellene változnia a felfogásnak. Ez a növekedés alapú gazdaságpoltikia nekem nem tűnik fenntarthatónak, mert az erőforrásaink végesek, de az átlagember is minden áron több pénzhez akar jutni és többet akar fogyasztani, sokszor bármi áron… Bocs, hogy hosszú lett…

    • nem hiszem, hogy népszerűtlenségbe torkollna az írásod, alapvetően teljesen osztom amit írsz. Nem gondolom én sem hogy az arany standard lenne a megoldás, bár tény, hogy néhány ezer éven keresztül működött a modell és tény, hogy a fogyasztói társadalomban hosszútávon elképzelhetetlen hisz az emberek fogyasztani akarnak, majd azt követően egy életet akarnak robotolni a törlesztéshez.

      • Igen, működött (bár azért akkor is létezett a “pénznyomtatás”, alacsonyabb aranytartalmú vagy kisebb érmék kibocsájtásával, stb.), de szerintem leginkább azért, mert évszázadokon át nagyjából állandónak tekinthettük a Föld népességét. Az ipari forradalom után, de főleg a XX. században viszont brutális népességnövekedés zajlott le és ezzel együtt a megtermelt javak és szolgáltatások mennyisége is hatalmasat nőtt. Ezt nyilván nem tudták rögzített mennyiségű pénzzel kiszolgálni, márpedig az arany mennyiség azért nagyjából véges. Szóval számomra logikus, hogy nőnie kellett a pénz mennyiségének, más kérdés, hogy ezt hogyan oldották meg… Gyakorlatilag azért öntjük a pénzt a rendszerbe hogy nőjön a gazdaság, ami nekem kicsit fordított logika… Jogosan szidjuk a politikusokat, jegybankárokat, stb, hogy csak az orrukig látnak és a rövidtávú hasznot nézik, de arra azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki kiállna közülük azzal, hogy “emberek, felejtsük el a mindenáron való növekedést és mindenki vegyen egy kicsit vissza az igényeiből és a fogyasztásából, mert ez így nem fenntartható”, akkor mi lenne… Szerintem elkergetné vasvillával a tömeg…
        Én egyébként azért bízom a blockchainben és a krypto-világban, mert talán pont ez lesz a megoldás hosszú távon. A technológiában jobban meg lehet bízni, mint az emberekben…

      • Ti ketten teljesen egyetértettetek, egy kicsi hiba miatt. A gyakorlatban az aranyfedezet már az első világháború után megszűnt. Az 1970-es években de facto réges rég nem működött. Tulajdonképpen 29-ben már bőven fedezet nélküli pénzbőség volt, pont a standard visszaállításának az elbukása okozta.
        Nem sokszor mesélik, de a Bank of England megalakulása óta pénz kibocsátására ugyanazt az aranytartalékot mutatta be fedezetnek. Ez konkrétan Cromwell korát jelenti.
        Cromwell előtt Angliában használták a tally stick nevű fából készült pénzt, néhány ilyen fadarabbal kastélyokat lehetett venni. Az értékét a törés mentén létrehozott illeszthetőség bizonyította. Az első kriptográfiai pénz, ha így is mondhatjuk az őskori-bitcoin. Nem véletlenül szüntették be a dicső Angol Bank megalakulásával.
        https://en.wikipedia.org/wiki/Tally_stick

        “Ócskaság, kispajtás.” – Gordon Gekko

        • Lajtha András Balázs

          Volt aranyfedezet elég sokáig, csak néha – például az általad említett világháború és válság nyomán – felfüggesztették.

        • Én úgy tudtam, hogy a Bank of England később csinálta azt, hogy nem mutatott be fedezetet a pénzkibocsájtásra (vagy legalábbis ugyanazt), de elhiszem neked, hogy ez már Cromwell idejében így volt. Ez még nem változtat azon, hogy semmi értelme nincs a standardnak. Ezt éppen ez a split tally bizonyítja nagyon jól, az ókori Egyiptomban is volt hasonló, cserépdarabokat használtak fizetésre…

  7. Egyetlen bajom van, hogy nincs egy deka Bitcoin-om. Most jó lett volna beszállni.
    Persze ilyen gondolatokkal Dunát lehetne rekeszteni. Pl: Mi lett volna ha már az elején észbe kapok.
    Kár, most vehettem volna 1.5 BTC-t. Helyette inkább ezt vettem:

  8. Lajtha András Balázs

    Érdekes okfejtés, de a két alappillérével nem tudok egyetérteni. Az egyik, hogy a fiat azt jelenti, korlátlan pénznyomtatás és ingyen hitel a bankok számára. Gyakran látok “leleplező” írásokat, mindig ugyanaz a gondolatmenet: a bank nem a betéteket adja ki hitelnek, ezért valahol kell lennie egy pénznyomdának, ami csak úgy hányja ki magából a bankókat. Maradjunk annyiban, hogy a rendszer ennél sokkal bonyolultabb, az elérhető pénzmennyiség finoman van a gazdaság növekedéséhez hangolva. Lehet vitatkozni arról, hogy ez jobb vagy rosszabb, mint az arany standard, egyikhez sem értek annyira, hogy meg tudjam itélni. De nem véletlen, hogy minden nagyobb válság vagy konfliktus után fel kellett adni az aranystandardot, hogy egyáltalán működhessen a világ. A fiat rendszer pedig egyre gyorsabb és egyre kevésbbé súlyos válságkezelést tesz lehetővé.

    A másik probléma, a jegybanki rendszer hibáztatása a világ pénzügyi problémáiért, az adósságspirálért, az államadósságért, az adósrabszolgaságért, a vagyoni egyenlőtlenségért. Ezek megvoltak akkor is, amikor az ember nem ismerte a pénz fogalmát, és meg fognak maradni akkor is, ha smart contract-ban kell majd megigérni, hogy a most kölcsönkapott értékért a jövőben nagyobb értéket fog visszafizetni a szerződéskötő. Ameddig vannak kapzsi és gátlástalan emberek pénzzel, és rövidlátó vagy kiszolgáltatott emberek pénz nélkül, addig ezek a problémák meg fognak maradni. És a Bitcoin egyelőre nem úgy néz ki, hogy 7.000.000.000 ember közt viszonylag egyenlően oszlanak el a coinok. A Bitcoin világában sokkal nagyobb az egyenlőtlenség, mint bárhol másutt, úgyhogy nem hiszem, hogy ettől kellene egy igazságosabb rendszert várni.

    • Köszi az okfejtést. Hasznos információkkal egészítetted ki a képet. A Bitcoin nem attól jó, hogy igazságosan oszlana el, ezt egy percig sem állítja senki. Ilyen nem is létezhet a világban sehol. Azonban a Bitcoin milliomosok nem egyelőek (perpillanat még) a nagytőkés milliomosokkal. A Bitcoin nem attól jobb a fiattól (ha egyáltalán jobb), hogy egyenlően oszlik el a társadalom minden tagja között, hanem attól, hogy véges mennyiségű áll rendelkezésre, amely ennél fogva nem tud az értéktelenségig elinflálódni. Erre jó példa a szomáliaföldi silling, ahol a teljes pénzrendszer leváltotta egy mobil telefonos applikációs dollár keresztes rendszer, mivel már képtelenek voltak megoldani a papírpénz fizikai mozgatását. De a világtörténelemben számtalan hasonló pénzügyi rendszer összeomlás történt, lásd Jugoszlávia, vagy hazánkban a pengő. A Bitcoin értékét a kereslet és a kínálat aránya határozza meg. Hullámokban áramlik be a tőke a Bitcoinba, ami folyamatosan olyan fodrozódásokat okoz mint ami éppen most is történik az árfolyammal, de a trend folyamatosan növekvő, ahogy a technológia egyre szélesebb körök számára válik elérhető és egyre többen értik meg annak egyszerűségét és nagyszerűségét.

      • No igen, az egyik tőkés csoportot a másik váltja…Ez az amiben a bitcoin nem lehet jó, ezt már “visszacsinálni” nem lehet, pedig hosszútávon az egyenlő lehetőség paradigmája ugyanolyan fontos, és a blokklánc tech szellemiségében kódolva is van.

      • Fjorde Dansk Gilmar

        írod: “attól jobb, hogy véges mennyiségű áll rendelkezésre, amely ennél fogva nem tud az értéktelenségig elinflálódni. ”

        Szerintem a lényeges kérdés az, hogy a krypto devizák forgalomban lévő / épp elérhető mennyisége hogyan aránylik a fogyasztók/polgárok aktuális fogyasztási igényeihez. Ha az elérhető “jó”-hoz való hozzáférést a krypto deviza rendelkezésre állása határozná meg/korlátozná, az sosem találkozna a földi humán népesség elvárásaival. (Ecce homo)

        Ezt figyelmen kívül kellene hagyni a szép jövőben ? Ha nem, akkor azon algoritmusok, amik által keletkezik a krypto deviza, hogy alkalmazkodnak a gazdaság szereplőinek mindenkori fogyasztási elvárásaihoz, a gazdasági szereplők által létrehozott új értékhez/diszkrecionális jövedelmekhez ?

        Hogy az infláció minden gazdasági közösség számára rossz, az vitathatatlan. De kétlem, hogy a jelenlegi gazdasági szisztémia, aminek egyik sarokköve a fiat money intézménye, ne tudna olyan szabályozó eszközöket működtetni, amivel az infláció kockázata hatékonyan kezelhető lenne. Ehhez nyilván szükséges lenne a “Zemberekből” gazdasági eszközökkel kikényszeríteni a felelős döntéseket, pl. azzal, hogy az egyén/család bármely döntésének egyetlen felősée lehet csak: ő maga, kompromisszumok nélkül.

  9. Lajtha András Balázs

    Egy érdekes adalék a szép új Bitcoin világhoz: http://www.portfolio.hu/vallalatok/csalasnak-hivta-a-bankvezer-most-megis-bezsakoltak-belole.12.262471.html mire elterjed, úgyanúgy a kisember fog robotolni, és a nagytőke gyarapszik.

  10. Mélyen szántó gondolatok. Elég lesz az egész hétre. 🙂
    Köszönöm a sok munkát.

    Pár gondolat, ellenvélemény.

    Fiat pénz: Én nem temetném ennyire. Minden pénz annyit ér, amekkora hadsereg van mögötte. A dollár mögött pedig jó nagy hadsereg van. Persze ez így elég leegyszerűsített megállapítás a részemről. 🙂

    A Bitcoin sérülékenységére jó példa az, ami szeptember eleje óta zajlik. Folyamatosan csodálkozom, hogy miért nem akarja-tudja valamelyik hatalmasság bedönteni, elsöpörni az egészet. Talán azért, mert ők hozták létre? Volt itt róla már cikked, elmélkedtünk is ezekről.

    Ugyanakkor megnyugtató olvasni, hogy véleményed szerint már akkora a hashpower, hogy nem lehet csak úgy egy kormány döntése alapján tönkretenni.

    Satoshi: Pont a fentiek miatt én nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy valóban egy emberről van-e szó. De ennek a cikkednek nem ez a lényege, nem megyek bele most. Mindenesetre valóban zseniális alapokat hozott létre az új világ számára. Ha egy ember áll mögötte és még mindig él és még mindig hozzáfér(ne) a Bitcoinjaihoz, akkor hatalmas akaraterő, önfegyelem kell ahhoz, hogy ne nyúljon hozzá.

    Magánnyugdíj: Ugye azt tudjátok, hogy a nyugdíjpénzeket nem elvették, hanem visszavették? Az emberek többsége mégis úgy élte-éli meg, mintha meglopták volna. Ennek oka a tipikusan rossz, gőgös, lekezelő kormányzati kommunikáció (vagyis annak hiánya) volt.
    Csupán annyi történt, hogy megállították a nyugdíjhézag növekedését azzal, hogy nem magáncégekhez hagyták kilapátolni a pénzeket, hanem visszacsatornázták az állami rendszerbe. Olyan pénzt vettek vissza, ami eleve az államot illeti. Ezért nem igaz azt mondani, hogy elvették.

    Illetve egy hiba van a szövegedben: Önkéntes nyugdíjra hivatkozol, miközben az a harmadik pillér, az továbbra is működik, nekem is van. A második pillért állították le (fojtották meg). A magánpénztárakat. Ha ezt nem tették volna meg, akkor már összedőlt volna a rendszer. Így csak 20 év múlva fog. 🙂

    Amit túlságosan élesnek érzek a gondolatmenetedben: Nem tudom elképzelni, hogy pl. egy “hétvége” alatt az emberiség kriptóra ébred, mert a fiat bedőlt. Ezt nem hiszem. Vagy nagyon hosszú átmenet lesz vagy semmilyen és egymás mellett fognak létezni, a Bitcoin és társai kiegészítve a hagyományos pénzt. Aki nem kapcsol időben – mint mi – azzal mi lesz? Éhenhal? Vajon milyen társadalmi következménye lenne egy olyan válságnak, amit már nem akarnak szőnyeg alá söpörni és hagyják bedőlni az egészet. Polgárháborúk szerte a világban. Lehet, hogy ez a cél, nem tudom, de nem tartom valószínűnek.

    Inkább az lesz, hogy szépen tovább rugdossák a ganéval teli vödröt lefelé az úton, ahogy eddig is tették oly sokszor. Ebben művészek. Nem konkrétan egy-egy kormány, hanem úgy általában az emberiség nagyon ért ahhoz, hogy a rozsdás kerítést csak lefesti, semmint előbb eltávolítja a rozsdát. Bár mintha a Hammerite festék ilyesmit is tudna. 🙂

    2008 és annak kezelése megmutatta, hogy:
    1. Bármekkora ganét el tudnak lapátolni
    2. Azt úgy lapátolják el, hogy jól mutasson a közvélemény számára
    3. Semmilyen következménye nincs a tetteknek.

    Eddig sem volt, ezután sem lesz. Így valószínűleg a Bitcoin inkább egy önkéntes alternatíva lesz-marad azok számára, akik nyitottak rá.

    • A magánnyugdíjpénztár tényleg hatalmas lehúzás volt. Az állami kasszától átirányították a járulékot a magánszámlákra, ahonnan a pénztárak visszaadták az államnak kölcsönbe (a vagyon egy jó része államkötvényekben pihent, a másik részét meg jól-rosszul forgatták), levették a kezelési költséget, és 20-30 évig ültek a pénzen mert kötelezettségük csak akkor keletkezett. Az állam meg addig a kölcsönkapott pénzből fizette az aktuális nyugdíjasokat, a befolyó adókból meg a kamatszolgálatot.

      Bitcoin: nem szeretem az összeesküvés-elméleteket, úgyhogy nekem mindegy, hogy ki, miért adta a világnak a Bitcoin-t. Ami látszik, hogy megtalálták benne a számításukat a jelen rendszer pénzügyi szereplői, úgyhogy maradni fog addig, amíg kényelmes. Kínának kényelmetlen lett, hát betiltotta. Ha az USA-ban lesz kellemetlen, majd kitiltják onnan is.

  11. Érdekes gondolatmenet, részben illik is a mai bejegyzéshez:

    https://kiszamolo.hu/midasz-kiraly-erintese/

    Az aranyról jut eszembe. Az egyik itteni kommentben írtátok, hogy az arany is csak olyasmi, amire rámondták, hogy értéke van, miközben semmire sem használható.

    Ez nem igaz. Rengeteg felhasználási területe van. Orvoslás, űrkutatás, informatika, valamint valóban a dekoráció is ide tartozik. Szóval a fizikális arany igenis értékes, nem csak azért, mert megegyezett benne az emberiség.

    • Én írtam, hogy nincs valós értéke az aranynak. Igen, felhasználják sokmindenre, de az értékét egyáltalán nem ez adja. Ilyen alapon pl. az acél vagy a réz sokkal többet kellene érjen… Az iparban felhasznált arany mennyisége minimális a teljes készlethez képest (szerintem pont ezért lett értékes), mindenki leginkább befektetésként tekint rá, ez adja az értékét. Válságok idején menekülö eszközként tekintünk rá, ezért drágul, nem a felhasználása miatt. Ez pedig végül is nem más, mint hitkérdés…

      • Fjorde Dansk Gilmar

        Valóban, az arany mindenkori piaci értékét, nem annak ipari, dekorációs ,… célú felhasználása alakítja, hanem a hit vezérli. Akár a krypto devizák dollárhoz,… viszonyított értékét, legalábbis a következő egy-két évtizedben bizonyosan. Ettől persze fontos ásványi anyag, akár a szilícium, réz, …..

  12. Gyanítom, hogy a blog írójának és rendszeres olvasóinak nem lesz újdonság a link, de másoknak hátha: a témába vágóan érdemes elolvasni ezt a 14 részes sorozatot is a Superposition blog szerzőjétől, szinte minden szavával egyet lehet érteni:

    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-1-monetaris-csernobil
    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-2-kockazatra-kenyszeritve
    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-3-novekedes-mindorokke
    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-4-megtakaritasi-valsag
    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-5-kamatkorszak-vege
    http://superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-6-helikopterpenz
    http://www.superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-7-monetaris-szocializmus
    http://www.superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-8-monetaris-alapjovedelem
    http://www.superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-9-ketszintu-alapjovedelem
    http://www.superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-10-hipnozis-altal-epult-vilag
    http://www.superposition.hu/hu/blog/dollarexport-az-idealis-penzrendszer-11
    http://www.superposition.hu/hu/blog/progressziv-afa-az-idealis-penzrendszer-12
    http://www.superposition.hu/hu/blog/hianyzo-elem-az-idealis-penzrendszer-13
    http://www.superposition.hu/hu/blog/az-olimpiai-bajnok-penz-az-idealis-penzrendszer-14

    Lényegében ugyanaz, amiről Csaba is ír, és amit sokan érzünk a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban: ez is remekül összefoglalja, rendezi a problémákat (illetve a lehetséges megoldásokat)

    Ami nekem viszont egy picit fejtörést okoz ebben a nagy turbulenciában – és elnézést mindenkitől a bugyuta kérdésért – az az, hogy azon kívül, hogy “megvesszük” és “bányásszuk” a kriptókat, hogyan lesz nekem újra belőle, ha – mondjuk – a rendszer már legyártotta az utolsó bitcoint, és én elköltöm teljesen valamire az “én részemet”. Nekem valahogy az a része nem áll össze, hogy mi van akkor, ha én nem bányászok, de nem is vagyok vállalkozó, azaz nem szolgáltatok, nem gyártok terméket, amit áruba bocsájthatnék. Ha ezt egy picit megvilágítaná valaki ,megköszönöm 🙂

    • A válasz pofon egyszerű. Te magad vagy a termék, a te munkád az ami másnak fizetséget ér. Ma evidens, hogy ez a fizetség fiatban (forint) kapod. 10 vagy talán 20 év mulva evidens lehet, hogy cryptoban kapod, de persze kaphatod fiadban is ha olyan ódivatú vagy. Amikor én elkezdtem anno dolgozni az első munkahelyemen, akkor még mindenki KP-ban kapta a fizetését a humánügyön minden hónap végén. Majd idővel megjelent az opció, hogy bankszámlára utalják a béremet, mára pedig a legtöbb munkahelyen fel sem merülhet annak a gondolata sem, hogy kp-ban kapd a béredet. Ilyen ez az evolúció.

  13. Azt hittem, hogy még tudom szerkeszteni a hozzászólásomat utólag is, elnézést a kicsit összecsapott végéért! 🙂

    Szóval a dilemmám a következőből adódik: ha mint “befektetésként” tekintek a kriptókra, akkor elvileg nem, vagy nem nagyon szabad elköltenem “őket”, hiszen ha arra apellálok, hogy a ( mondjuk dollárban kifejezett) értékük folyamatosan nőni fog, akkor minden elköltött bitcoinomat (fél/1/3/5 év múlva) csak “drágábban” (több dollárért, stb.) tudnám újra “visszaszerezni” (a véges darabszám miatt talán nem túlzás ez a kifejezés)

    Ha viszont ülök rajta, és nem költöm, és mondjuk sokan így gondolkodnak ( nem számolva itt és most a többi altcoinnal), akkor a rendszer kiszárad, befagy, pont az veszik ki belőle, amiért létrehozták. Bár ez a verzió furának tűnhet, de tekintettel arra, hogy most a legtöbben felhalmozni akarják, ez sem egy lehetetlen verzió.
    Mivel a végletekig nem ülhetek a teljes készleten, mert akkor egy lépést sem teszek előre (nem veszek javakat, nem elégítem ki szükségleteim, és kimaradok –
    mondjuk – az összes menő ICO-ból), végső soron elkezdek eladni a felhalmozott készletemből. De mi van ezután, ha a kriptók árfolyama már tényleg az egekben van egy ilyen pillanatban, tehát “kintről”, külső forrásból nem akarok, vagy nem tudok friss coinhoz jutni. És mi van akkor, ha a kriptók elérik a véges számukat – az újabb és újabb ICO-k “hozama” miben jelenik meg?

    Időközben láttam Csaba, hogy írtál is rá.

    Valahogy azt nehéz felfognom, hogy a 21 millió bitcoin, főleg, ha rengetegen felhalmoznak belőle, hogy lesz képes ellátni ezt a funkcióját (most tekintsünk el attól, hogy rengeteg fajta van és lehet hogy egyszer még az államok is kriptókat fognak kibocsátani :). Itt én is valahogy oda jutok, akarva akaratlan, hogy iszonyú egyenlőtlenség lesz a vége (ugyanúgy, mint a jelenlegiben). Ha az én 1 éves munkám mondjuk 3 bitcoint fog érni, nem lesz egyszerű bármit is venni, ha “kialakult” ez a rendszer.

    Örülnék, ha valahol tetten érnétek, ha félresiklottam. 🙂

    Megj: Chrome-ban egy ekkora poszt eltünteti a Post Comment sort már, nem tudom miért. FF-ben tökéletes, tudok görgetni még ahhoz, hogy lássam, nem tudom miért lehet.

    • Nyolc tizedesig osztható a Bitcoin (ha jól rémlik, szoftveresen még kettőt lehet hozzátenni?). Így jutni fog bőven midenkinek. 🙂
      Most 1 satoshi kb. 1 fillér. Pont múlt hónapban érte el. Itt a blogon meg is említettétek. A régi szép idők, amikor 50 satoshi volt egy gombóc fagyi. 🙂

      A világ vagyona soha sem volt igazságosan elosztva. Ezen a Bitcon sem segít. Csupán lehetőséget adott a korán ébredőknek fezárkózni. Voltak, akik éltek vele.
      Talán még van a történetben árfolyamemelkedés, így aki mostanában szállt be, szintén nyerhet rajta valamit, de az early adopterek kora lejárt.

      Úgy gondolom, hogy párhuzamosan a társadalmi elfogadással, az árfolyam megnyugszik és már nem fog felfelé száguldani. Így nem lesz értelme HODL-olni. Ez eljöhet akár pár éven belül is, attól függően, mennyire robban be a köztudatba.

      Ha a Bitcoin és a kozzá hasonló pénzek lesznek a fizetőeszköz, akkor azt fogják az emberek használni. Egy részét tartogatják, egy részéből kenyeret vesznek. Egyelőre még valóban nem alkalmas erre, mert bármerre mehet az árfolyam, de ez meg fog szűnni és úgy viselkedik majd, mint a mostani fiat pénzek. Ha mégsem, akkor nem lesz alkalmas arra, hogy használják.

      • “Nyolc tizedesig osztható a Bitcoin…” – ahogy beküldtem a posztomat, éreztem is, hogy kicsit túllőttem a fizetésemet! :)))

        Tök jó, amit írsz és világos amúgy 🙂 Csak az a bajom, hogy most nagyon azt érzem, amikor ránézek a piacra, hogy megjöttek a Pásztorok és azt mondták: “Einstand”.

        Szóval megjöttek a hagyományos világ pénzemberei (ugyanazokkal a szánalmas eszközökkel), akiknek mellesleg az 5000 dolláros bitcoin sem drága, és – bár semmit nem értenek az egészből – ,de vérszemet kaptak, és nekik minden pénzt megér, hogy ki ne maradjanak. Ez nem baj persze, mert ha éppen kriptó birtokos vagy, ez jótékony hatással van mondjuk a dollárban számított vagyonodra. 🙂
        De csak egyszer engedd el a “coint” – aztán lehet, hogy vissza sem sem tudsz már rá szállni, mert kiszorítottak a küzdőtérről. 🙂

        (Mindenkitől elnézést a kicsit leegyszerűsített fogalmazásért, tisztában vagyok vele,hogy az árak nem így mozognak azért a tőzsdén, de itt és most egy picit magára a lehetőségre is gondolok, és amit megtestesít, a folyamat alatt pedig arra gondolok, amit fentebb már kifejtettem. Ahogy a “gyenge kezek” kiengedik a kezükből és a nagyok felveszik azt. Van, akinek az 5000, 10-20-50 ezer dolláros coin sem lesz drága. )

        Végső soron tehát úgy fognak csücsülni megint “néhányan” a bitcoin-on, mint az aranyon, és lehet h megint ugyanazok 🙂 Oké, hogy nem célja a blockchain-nek sem a javadalmak igazságos elosztása, a franc sem ezért ágál :), de a végén csak “csinálnak” belőle majd egy saját játszóteret. No de nem ágálni akarok én, csak bosszankodom 🙂

        Mellesleg nem is hiába érezem én amúgy jobbnak ,többnek az ethereumot például vagy a ripple-t.( Persze egyelőre csak érzem, hiszen tudatosultságról a dolgok jelenlegi szintjén még nem beszélhetek)…

        • Én is ugyanezt a következtetést vontam le: miközben az infláció biztosítja, hogy a felhalmozott pénz értéke csökkenjen, és ez az érték az aktív termelő szereplőkhöz az áremelésen, béremelésen keresztül átvándoroljon, addig a defláció világában akik csak ülnek a coin-on, azok automatikusan halmozzák a vagyont. A korai beszállók automatikusan jól járnak, a késői beszállók kárára, ez a piramisjáték alapgondolata. Ezért visszataszító számomra az összes coin, ami véges készletre alapítja az üzleti modelljét, és szimpatikus az Ethereum, ami ugyanazokat sőt több szolgáltatást tesz lehetővé, a POS átállással az ökológiai lábnyoma is töredékére csökken. A tragédia, hogy az árfolyamban ez nem fog megmutatkozni, azáltal, hogy nem piramis-elvre épít, nem is fog fújódni. De én megelékszem a becsületes hozammal 🙂

          • Mint monndasz az teljesen ellent mond a technológiai evidenciáknak. A bitcoinban nincs defláció, hiszen folyamatos az új pénzek beáramlása. Jelenleg 16,4 millió coin van kibányászva. Ez 2020-ig évente 657.000 btc rewarddal fog bővülni. Az az követő 4 évben ez még mindig évi 328.500 btc lesz. Ma az ez az évi 657k BTC 3,28 milliárd dollár új pénz beáramlást jelent a bitcoinba. Jövőre ha csak egy 7500 dolláros ATH-val spekulálunk, akkor ez már majd 5 milliárd. Ha 2-3 éven belül az árfolyam $10k felett stabilizálódik (ami nagyon pesszimista scenarió), akkor a reward halving ellenére sem fog csökkenni a pénzbeáramlás. Jól ki van találva a bitcoin rewarding rendszere ami immáron 8 éve jól működik és kb 100 évre stabil pályát is vízionál.

            Ezzel szemben az általad említett Ethereummal mi is a helyzet: Már kibányásztak 94 millió token és ki van mondva, hogy SOHA nem lesz több 100 milliónál. Tehát valójában az Ethereum az ami néhány hónapon belül (casper) deflációba fordul. Ezzel szemben a Bitcoin inflációs pályája még jónéhány dekádra garantált.

            És az Ethereum szolgáltatásaihoz csak annyit, hogy semmi olyasmit nem nyújt az Ethereum, amit ne lehetne megcsinálni Bitcoinon. Beleérve a token kibocsátást, a smart contractokat és természetesen az egész layer2 payment channeleket is. Ezek mind ELŐBB léteztek Bitcoinban, mint Ethereumban.

            Azt pedig konkrét statisztikákkal lehet bizonyítani, hogy egyáltalán nem ülnek az emberek a bitcoin vagyonukon, hanem ez folyamatosan forog. Korábban erről írtam is egy postot: https://variance.hu/2017/08/11/sebhelyek-a-bitcoin-blokklancon/

            Nyilván sok early miner és early adopter van, aki ül a pénzén, de a létező bitcoinok nagyobb része folyamatosan forog.

          • Minden rendszerben a korai beszállók járnak a legjobban a magasabb kockázat miatt. Szerintem meg sokkal “visszataszítóbb” az a rendszer ahol az utólag jövők ugyan olyan mértékben részesednek a sikerekben mint akik az elején magas kockázatot vállalva “kitaposták az ösvényt”.

            “defláció világában akik csak ülnek a coin-on”

            Ezt a közgazdasági dogmát jó lenne már elfelejteni. Pont az informatika mutatta meg, hogy deflációs esetben sem esik 0-ra a “pénzforgalom”, hisz a mai pénzemen 1 év múlva sokkal nagyobb számítási teljesítményt kapok mint ma. Ennek ellenére mégse mennek csődbe a hardvergyártók ahogy annak történnie kellene az infláció szükségességet hirdetők nézete szerint. Nyilván valamelyest visszaesne a beruházási/befektetési kedv ha nem lenne állandó infláció, de közel sem az történne amivel az emberek agyát mossák.

  14. Tegyük fel, hogy cryptocurrency-k helyzete stabil és az is marad jó darabig (évtizedek). Teljesen kezdőként annyi kérdésem van témában, hogy a tényt figyelembe véve, hogy hamarosan újra orosz gyarmat leszünk, megéri-e nekünk is bitcoinba fektetni kispénzünket? Arra gondolok, hogy Oroszország nekem nem tűnik a bitcoin biztos támogatójának. Majd illegálba fogjuk tologatni a coinjainkat? Tegnap óta olvasgatok a témában és egyelőre ezt a wiki-t találtam: https://en.wikipedia.org/wiki/Legality_of_bitcoin_by_country_or_territory

    Russia: unregulated.
    As of November 2016 declared, bitcoins are “not illegal” according to the Federal Tax Service of Russia.[114][115]. In september 2017 Russia central bank head Elvira Nabiullina has said it is categorically against regulating cryptocurrencies as money, as a means by which payment can be made for goods and services, and against equating them with foreign currency.[116] Deputy Finance Minister of the Russian Federation Alexei Moiseev at the same time said it’s “probably illigal” to accept cryptocurrencies payments.[117]

    • “hamarosan újra orosz gyarmat leszünk ”
      Ezen egy kicsit fennakadtam. Mit tudsz? Hol olvastad? 🙂 Tényleg érdekelne.
      Mi nem orosz “gyarmat” voltunk annak idején, hanem szovjet. Ég és föld.

      Egyébként az orosz – kripto kapcsolatról én annyit tudok, hogy saját kriptopénzt akarnak, így eléggé nyitottnak tűnnek a téma iránt.

  15. Lajtha András Balázs

    cerunnki
    Lehet hogy néhány éves távlatban tényleg a bátrakat és az előrelátóakat kell jutalmazni. De néhány évtized után nehéz megindokolni, hogy miért a megöregedett, egyre kevésbbé kontributáló korai beszállók, esetleg az ő leszármazottaik maradjanak továbbra is helyzetben, azokkal szemben, akik esetleg nem is éltek akkor, amikor a korai beszállók a vagyonukhoz jutottak. És a természet eddig kompenzált ezért. Az állatvilágban a génkészlet volt az egyetlen, ami egyik évről a másikra, egyik generációról a másikra megmaradt. És az emberi világban is romlandó javakat halmoztak fel az emberek, a termény megromlott, az ingatlan amortizálódott, a technológia elavult. És a pénz értéktelenedett, ezzel biztosítva terepet a játékba frissen belépőknek.

    variance
    Ha a pénz kibocsájtás üteme kisebb, mint a gazdasági növekedés, akkor egyszerűen nem lesz elég pénz, ami deflációhoz vezet. Az ütem, amivel a Bitcoin növekedik most még talán megfelel a hosszú átlagban 6%-os növekedésnek, de ahogy mondtad, évről évre csökkenni fog. Az 100 millió ethereum-os információt nem találtam meg, én úgy olvastam, hogy Casper után is megmarad az évi 10 millió fölötti új coin, amit igazítani lehet a piaci igényekhez. A Bitcoin-nak viszont ha jól értettem alaptézise, hogy előre meghatározott coin érhető csak el, része a story-nak, amivel a befektetőknek eladták

    • Mindig lesznek olyanok akik előnnyel indulnak generációkkal ezelőtti szerencse, tudás, gátlástalanság miatt. Soha sem lesznek egyenlőek a feltételek.

      Ha megnézed az $crypto-t akkor láthatod, hogy a technológiai újítás mellett pont amiatt jönnek létre és lesznek népszerűek az altok mert a “közösség” nem akarja, hogy csak a 2009-10-ben ott lévők járjanak jól. Szerintem hosszútávon még inkább jellemző lesz ez a fajta nyitottság a kripto piacra és küzdeni fog a szerencsések extra kiváltságai ellen. Pont erről szólna ez az egész, hogy bárki a világon ott lehessen a jókor belépők között, de azt is látni kell, ez egy útkeresés elején járó “forradalom”.

      • Van egy zavaró kettőssége a Bitcoin-nak: a sötét oldala a store of value, a vak bizalom abban, hogy 7500 dollár lesz, meg 10.000 dollár, és mivel kevés van belőle, ezért lesz még 50.000 dollár is. És aki most vett kettőt az el ne adja, mert az a lényege, hogy meg kell őrizni, mert csak többet érhet, minden áresés csak korrekció. Még a blog szerzője sem tagadja, hogy ez puszta spekuláció.
        A másik oldal a blockchain technológia és az altcoin-ban – vagy azokra válaszul – behozott sok más vívmány, amivel olcsó, fenntartható, átlátható, biztonságos és kényelmes alternatívát kínál a most elavult szoftverekkel és nagy surlódással működtetett pénzügyi rendszerre.
        De a kettő nem jár együtt, nem kellene, hogy együtt járjon. Szerintem éppen a Bitcoin bukása hozná el a várt forradalmat.Mert ahogyan a cikk szerzője is rámutatott, hatalamas mennyiségű áram és eszköz fogy el a Bitcoin előállításával, erőforrás, amit akár valami jóra is lehetne használni (a Bitcoin fenntartása több energiába kerül, mint amennyit Budapest használ). Közben valójában csupán az emberi kapzsiság és önzés egy újabb, nehezebben átlátható eszköze. Amint az emberek nem irracionális hasznot remélnek majd a coin-októl, hanem egy jobb pénzügyi rendszert, azzal fog ténylegesen lekezdődni egy forradalom. Addig csak spirálozunk lefelé újabb és újabb, egyre nehezebben átlátható pénzügyi eszközökkel.

        • Balazs Lajtha
          “hatalamas mennyiségű áram és eszköz fogy el a Bitcoin előállításával,”
          ezt hívják úgy, hogy “proof of work”. A munka alapú bizonyíték. Ez teszi lehetetlenné a rosszindulatú átírását, módosítását, befolyásolását a blokkláncnak. Ez is hozzájárul ahhoz a biztonsághoz amit a hagyományos pénzrendszerekben nem kapsz meg.
          Mellék kérdés: tudod, hogy a kártyatársaságok, vagy a hagyományos bankok számlapénz rendszere mennyi erőforrást igényel? “amit akár valami jóra is lehetne használni”

  16. Sziasztok!
    Ti milyen oldalakat, fórumokat, embereket követtek, hogy mindig értesüljetek a legfrissebb hírekről?

  17. A kripto valutáknak ugyanaz a problémája, mint a mai bankrendszernek. Nem a megtermelt érték mérője, hanem egy egyébként értékkel nem bíró ügyeskedésé.
    állampapír=bánya
    Amíg valós érték nélkül, a munka kerülésével lehet pénzhez jutni, ugyanaz fog véget vetni a kripto valutáknak is.

  18. Szia!
    Szeretnék hozzászólni ehhez a korábbi cikkedhez. Arra lennék kíváncsi, hogy az átállás szerinted hogyan menne végbe? Mi lesz a nocoinerekkel? Milliárdnyi ember fog éhezni (gyerekek, nők, idősek)? A Bitcoin tulajdonosok meg felköltöznek egy jó magas hegyre, és onnan tekintenek le a pórnépre? Bocsánat, ha volt már erről cikked, próbáltam keresni, de nem találtam. Egy nocoiner.

    • Szia. Egyrész szerintem szó sincs erről. Egyrészt a cikk megírása óta nagyon sokminden formálódott mind a világban, mind az én meglátásomban. Időről időre revízionálom a saját korábbi meglátásaimat is és ha abban lényegi változás van, akkor újabb és újabb blog postok születnek. Ebben a témában is fog születni az év vége felé egy új cikk. Szerintem nincs olyan, hogy nocoiner és a Bitcoin sem önmagában fogja megváltoztatni a teljes pénzügyi rendszert. Ha ez így lenne, akkor a BItcoin által “fedezett” pénzügyi rendszer semmivel sem lenne jobb mint a jelenlegi fiat rendszer. De ezenről picit később, addig is stay tuned! 🙂

  19. Fjorde Dansk Gilmar

    “…. a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem,…”

    Örülnék, ha ezt kifejtenéd. Elsőre oltári baromságnak tűnik, de lehet, hogy én nem figyeltem eléggé a sorok közötti tartalomra. Ha a kötelezően auditált éves mérlegbeszámolót nem hagyjuk figyelmen kívül, akkor ez talán mégsem tényeken alapuló meglátás, inkább vágyvezérelt gondolkodásra utal. Tudtommal sem egy bank, sem bármely üzleti vállalkozás számára nem elfogadott opció a hosszú távú veszteség képzés, pl. a kockázati felár előre tervezett keretein túlnyúló vissza nem fizetett kölcsönök/hitelek okán.
    Esetleg arra utaltál, hogy az állam szükségszerűen, kénytelen-kelletlen megment egy-egy bankot a csődtől, hogy ezzel nagyságrendekkel nagyobb össztársadalmi veszteséget kerüljön el ?

    • Egyáltalán nem erre gondoltam, vagyis nem csak erre. A kereskedelmi bankok pénzteremtési jogkörrel rendelkeznek. Tehát, amikor te felveszel egy banktól adott összegű kölcsönt, akkor a bank nem a saját meglévő pénzét és mégkevésbé az ügyfeleinek pénzét adja neked “kölcsön”. Helyette szó szerint a semmiből teremt annyi pénzt amennyire neked szükséged van. Ezért beszélünk ilyenkor hitelpénzről, hiszen az adott mennyiségű pénznek az ad értéket, hogy valaki azzal tartozik és feltételezhetően vissza is fogja adni. Mi van akkor, ha az adós ezt mégsem adja vissza? A bank természetesen jelentős erőforrásokat allokál annak a behajtására, zárolja a fedezetet (pl. ingatlant), árverezteti azt, ügyvédi eljárásokat kezdeményez, inkasszálja az adós számláit és még sorolhatnám, nem beszélve a rossz adós listáról, stb. melyek mind abba az irányba terelik az ügyfelek, hogy csak ki kéne fizetni, kerüljön bármibe is.

      Mi történik akkor ha az ügyfél kifizeti a hitelét? Gyakorlatilag semmi, hiszen a bank a semmiből termelte a hitelösszeget egy gombnyomással, mely ezáltal tartozásként a könyvelésbe, majd amikor az ügyfél törlesz, akkor a könyvelés helyre billen a bank pedig “elégeti” a hitelpénzt.

      Mi történik akkor ha az ügyfél nem fizet? Gyakorlatilag szintén semmi, a bank könyvelésében ott marad a semmiből teremtett tartozás, ami folyamatosan nyomja a könyvelését és ez nyilván folyamatosan rontja a bank megitélését a piacon, hiszen a rosszul teljesítő hitelek aránya az egyik legfontosabb értékelési szempont. De fizikailag a kérdéses pénzösszeg senkinek nem hiányzik, nincs valaki a vonal másik végén aki remeg, hogy mikor kapja már vissza a pénzét.

      Mi történik, ha egy banknál a felelőtlen hitelezési gyakorlat miatt már túlságosan magasra nő a nemteljesítő hitelek aránya? Egyre nagyobbra nő a betömetlen hézag, mely okán egyre több olyan “pénz” cirkulál a piacon, ami mögött nincs valós teljesítmény (gazdasági tevékenység aminek eredményeként a hitel törlesztésre kerül). A bank reputációja jelentősen romlik, mígnem a felügylet/állam döntésre kényszerű. Vagy kimenti az adott bankból az összes rossz hitelt (ez történt Mo-n is 2012 körül a MARK Zrt-ben), vagy hagyja bebukni a bankot a rossz hiteleivel együtt. (erre is volt példa)

      Ilyen formán valójában igaz amit írtam: A hitelként kapott pénz valójában senkinek sem hiányzik, még a banknak sem. Persze neki az a jó, ha kifizetésre kerülnek a hitelek, hiszen azon realizálja a kamatbevételét, de valójában a hitel összeg a semmiből lett és semmivé is válik a törleszés után.

      Nos így is annyira oltári nagy baromságnak tűnik?

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *