Cseperedő hazai Bitcoin (mainnet) Lightning Network konglomerátum

Napról napra egyre több hozzám hasonló vakmerő (#reckless) őrült dönt úgy, hogy a deszkamodell LN implementációkra idejét és vagyonát rábízva vág bele az éles tesztelésbe. Legjobb tudomásom szerint nem kevesebb mint négy hazai lightning network node üzemel már. Ebből biztosan kettő lnd (Lightning Lab) és egy c-lightning (Blockstream), a negyedikről (COINMINER.SPACE) nincs implementáció-információm. A csatornák kapcsán igen vadnyugati módszerekkel biztosítunk folyamatos likviditást, de ezek ellenére sem tudunk komolyabb fennakadásokról eddig (egyedül Krisznek sikerült egyszer valami nagyon fura állapotba hoznia egy csatornát, ami miatt néhány óra kellett, mire újra visszakapta a pénze feletti kontrollt).

Az egész hálózat egyébként igen komoly ütemben növekedik. Ma már átlépte az összes csatornában lockolt vagyon mennyisége a 3BTC-t és a 200 aktív node határ átlépése kapcsán is.

Bár én a magam részéről továbbra sem javaslom, hogy bárki is mainneten funoljon, de ha valaki olthatatlan vágyat érez erre, az a következő connection stringgel tud kapcsolódni az ln.variance.hu hub-hoz:

033abe908878ac00c1e916face972331b3a6e3ba4e587c95efec3c76e3ee339c82@34.242.65.85:9735e

Néhány praktikus tanács azoknak akiknek vakmerősködni támad kedvük:

  • Az elmúlt napokban drasztikusan esett a mempool terheltsége, ezt azonban még nem tudták lekövetni a fee estimation algoritmusok. Éppen ezért erősen javaslom az openchannel és a closechannel parancsoknál (lnd impl) a –sat_per_byte paraméter kézi beállítását. Nekem enélkül 30k sat körül akar miner fee-t fizetni, kézzel beállítva pedig 2400 sat (19 sat/b) körül boldogan nyitja/zárja a csatornákat max 2-3 blokkon belül.
  • A nagy csomópontok igen terheltek. Eleve nincs sok értelme ezekhez kapcsolódni, ha már 30-an vannak oda kapcsolódva. Ezt külön alátámasztja, hogy nekem pl rendszeresen kerülnek a nagy hubos csatornáim false státuszba a kapcsolatok lebontása miatt. Ha false statusban lévő csatornát akarsz lebontani (close channel), akkor előbb mindképp kapcsolódj újra (connect), ellenkező esetben végig kell várnod a forced close penality-t.
  • A c-lightning implementáció esetén (feltehetően biztonsági okokból) alapértelmezetten a base_fee értéke 546.000 sat. Ennek megfelelően az ilyen csatornákon kb sosem fog routeolódni semmi, ráadásul ez a basefee a saját vásárlásaidhoz is hozzáadódna, ergo amíg ezt nem állítod át, addig nem nagyon fogsz tudni tranzaktálni. Eddigi visszajelzések alapján ezt az értéket csak parancssori beállítással lehet átállítani a c-lightning implementációban.
  • Nem úgy az lnd-ben, ahol könnyedén tudod átállítani a következő paranccsal: (itt az alapértelmezett base_fee 1000 sat, amit szintén érdemes mérsékelni)
    lncli updatechanpolicy –base_fee_msat 1 –fee_rate 0.000001  –time_lock_delta 144 ch_point

Eddig a tech rovat… Akkor, most térjünk át a konspirációs rovatra… Fura konstellációt vélnek sokan felfedezni a mempool terhelétségének csökkenése és a Lightning Network mainnet megjelenése között.

Persze nem feltétlenül érdemes démonokat kergetni, nyilvánvalóan azért történt itt más is a Lightning Network megjelenése mellett. Pl alig egy hónap alatt megfeleződött az egy érmére jutó Bitcoin árfolyam, ami minden bizonnyal sokaknál beindította a HODL faktort. Az alacsony árak ellenére inkább pihennek a Bitcoin érmék a cold walletekben, mintsem hogy pörögnének a tőzsdéken. Ezen feltételezésnek persze ellentmond az a tény, hogy a tőzsdék összesített napi volumenadataiban ezen visszaesésnek nyoma sincs. A decemberi átlag 15 milliárd dolláros napi forgalomról igaz visszacsorogtunk 10-11 milliárdra az elmúlt néhány napban, de vegyük figyelembe, hogy mindezen idő alatt az árfolyam is megfeleződött, tehát a fajlagos hálózati terhelésben ennek nem kellene megnyugvásként megjelennie.

Folytatás…

Mégis mi bajom is van nekem a Bíkessel? (Bitcoin Cash)

Sokszor kapom meg kérdésként akár direktben, akár egyes megnyilvánulásaim kapcsán átvitten, hogy mi is a baj(-om) a Bitcoin Cash-sel? A blogon megjelent írásaim mellett napi szinten okozok agyvérzést telegramon annak a kb 150 embernek, aki önszántából elviseli, hogy egy erősen Bitcoin Cash orientált közösségben én napi szinten vergődjek az anti Bitcoin Cash propagandámmal. Keresve sem tudnék jobb időpontot találni arra, hogy kontextusba helyezzem az utálatomat, hiszen most újra attól zajos a közösség, hogy “A Bitcoin Cash megeszi a Bitcoint!

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy az objektivitás látszatát sem próbálom ebben a kérdésben magamra erőltetni. Elfogult vagyok, ahogy egy apa elfogult a saját gyermekével szemben… vagy hogy ne éljünk ekkor magasztos példával, elfogult vagyok, ahogy egy megrögzött Pepsi hívőt a hányinger kerülgeti a Coca-Colától (amivel egyébként maximálisan nem tudok azonosulni, lévén Coca fan vagyok…)

Szóval mi is a baj a Bitcoin Cashsel? Ha őszinte akarok lenni, akkor lényegében semmi. Miért is kéne bármi gondnak is lennie vele, hiszen 100%-ig Satoshi vision product, leválasztva róla néhány kényszerszülte hackelést (replace-by-fee, segwit), cserébe viszont jól skálázódik nagyjából 16-20 tx/sec-ig a jelenlegi állapotában, sőt az rbf hiánya miatt már a 0-confirmation is elégséges egy-egy tx-hez. Ráadásul a skálázását a blockméret további növelésével akár fentebb is lehet tornászni. És csak, hogy messzebb menjek a BCH prominensek egyébként nem zárkóznak el a layer-2 scalingtől sem, már persze ha az nem SegWit alapon készül. Mindezek mellett már a mining pool distribution is sokat javult, a minerek átlag 60-70%-a ismert és csak a maradék rejtőzik továbbra is a “Mr. Unknown” címke mögé.

Alapvetően technológiailag az AS-IS állapot kapcsán kevés kivetnivalót lehet találni. Gyakran előkerül persze kritikaként, hogy “lemásolni nem volt nehéz, na de hol van ennek jövője?“. Itt egyrészt ugye válaszként felvetődhet, hogy minek kell annyira lelkesen valamit fejleszteni, ami úgy jó ahogy van, másrészt pedig ha valaki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen, akkor egy egyébként nagyon szép TO-BE is kirajzolódik a BCH technológiai jövője kapcsán: Az elsődleges cél természetesen továbbra is a skálázás fokozása a nagyon alacsony tranzakciós díjak fenntartása érdekében. Emellett dolgoznak a shardingon és a párhuzamos blockvalidáción is. Emellett több olyan funkció implementálása is vizsgálat alatt van, amit korábban a Bitcoin Core fejlesztőcsapat elutasított a főláncon (pl. G. Andresen féle Graphene block propagation) és a blockokba foglalt tranzakciók összeválogatási algoritmusához is hozzá kívánnak nyúlni, hogy az sokkal igazságosabb és kevésbé txfee-felhajtó jellegűbb legyen.

Összességében szerintem jó az irány. A Bitcoin Cash jó irányba halad. (remark: ez az a pont, ahol a hithű Bitcoin Cash fanok jobb, ha megállnak… ami innentől jön, az biztosan nem érdekli őket)

Folytatás…

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: Kiürült a mempool

Az elmúlt napok darálása és az éjszaka bekövetkezett bitcoin árfolyam korrekció miatt fellépő csökkenő volumen miatt a bányászok szépen ledolgozták a mempool teljes hátralékát. A bitcoinfees.21.co kalkulációja szerint perpillanat 241 sat/B-on utalási költségen már garantáltan be lehet kerülni a következő blockba, de akinek ennyire nem sűrgős, az akár már 30-60 sat/B-on is tud utalni egy órán belüli blockba foglalással. Szóval egy átlagos tranzakció költsége perpillanat 32 cent és $2 között mozog. Az ilyen pillanatok mindig jól jönnek Roger Ver-nek, hogy egy kis FUD-ot gerjesszen, holott kora reggel óta újra igen csak elritkultak a tele blokkok:

Meg lesz persze mindennek a böjtje is. A fork.lol statisztikái szerint (különösen a POW-hashrate-en) tetemes mennyiségű új bányász erőforrás kapcsolódott be a termelésbe. A két hálózat (BTC, BCH) összesített teljesítménye már majdnem eléri a 10 exahasht másodpercenként, ennek ráadásul a döntő többsége (90+%) a Bitcoin hálózaton dolgozik éppen. Már most jól látható, hogy a 3,5 nap múlva esedékes difficulty adjustment közel 10%-kkal fogja növelni a bitcoin lánc nehézségi szintjét. Ez a jelenlegi tempót elnézve addig akár jelentősebben is növekedhet, ami lényegében egyet fog jelenteni azzal, hogy a bányászok nagy része következő hét szerdán újra visszatér a BCH láncra. Mindez újabb hálózati feltorlódásként jelentkezhet a (legacy) Bitcoin láncon.

Hogy legyen viszont valami jó hír is: szépen lassan, de tovább folyik a SegWit adaptálása a bitcoin felhasználók körében. A 144 blockos mozóátlag immáron közel kerül az 1%-os szinthez, ami ugye annyit jelent, hogy a készülő blockok tranzakcióinak 1%-a már SegWit protokollokkal készül.Ez persze még mindig édes kevés, de jó jel, hogy a trend stabilan növekvő:

Nem bírja a digitális paraszt a szántást

Kemény a digitális nomádok élete, különösen áram nélkül… Lassan 8 órája nincs áram, mivel az M0-M1 közös szakaszán egy sportrepülős akció keretei közben sikerült elszakítani az egyik nagyfeszültségű távvezetéket. Az első órában még hangulatos volt, a második órában lemerült a riasztó központi moduljában az aksi (amit egyébként pont holnap jönnek cserélni… rohadj meg Murphey…), onnantól két órán keresztül hallgatam, ahol üvölt a szabotázs riasztás miatt a sziréna, ami mostanra már annyira berekedt, hogy csak halk kopogtatással jelzi, hogy “ő bizony még küzd”. Lassan az utolsó bumperből is kifogy az áram, ami még táplálja a LTE kapcsolatot biztosító mobilt, mely az utolsó szalmaszálam a crypto világhoz. Mire az lemerül talán a notebookból is kifut az aksi és onnantól már csak a gyertyák maradnak:

Bár a hangulat kétségtelenül csodás, sőt már-már nyugtató, de fura hiányérzettel és nyugtalansággal tölt el, hogy nem hallom felszűrődni a pincéből a bányapark halk morajlását. Mondjuk ez a 8 óra (+ ki tudja mennyi még) szünet nem vágja különösebben földhöz a mining profitabilitást, de ettől még valahol benne van az emberben a ‘csessze-meg-a-hülye-repülőjét‘ érzés.

Olyan lesz, ami régen volt: Alszom végre egy jót? Rám férne… De addig is néhány érdekesség, ha már tollat ragadtam:

Folytatás…

Bitcoin: A magas tranzakciós költségek margójára…

Kerülgettem az elmúlt napokban ezt a témát, de azt hiszem itt az ideje kicsit erről is beszélni. A tegnapi újabb ATH kísérletet követően mára a bitcoin árfolyama jelentősen visszakorrigált és újra a $4300-as szint alá csúszott be egy rövid időre, ez persze valószínűleg az árfolyam természetes volatilitásának az eredménye, de tény, hogy a leginkább elvakult bitcoin fanok is kezdenek besokallni az extrém magasra hízott költéségek miatt. Néhány napja én is kénytelen voltam egy majd 30 dolláros txfee-t kifizetni, ami nem kifejezetten esett jól.

A magas tranzakciós költségek okát a blogon már számtalan postban leírtam és elemeztem, most inkább azzal foglalkoznék, hogy mi várható ezen a téren a közeljövőben.

A jelenlegi mempool statisztika szerint már csak 550+ sat/B-os értékű tranzakciók esetén garantálható, hogy a tx a következő blockba bekerüljön. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos tranzakció (egy utxo, két output) költsége már akár a 0,006-0,008 BTC-t is elérheti. Egy komplexebb coinjoin típusú tranzakció esetén ez akár 50-60 dollárra is felkúszhat.

A BCH-BTC láncok párhuzamos bányászata által generált csiki-csuki szituáció következő fordulója nagyjából 16 óra múlva esedékes, amikor is újra kifut a BCH dara a 2016 blockból. (forrás: fork.lol). Ekkor egy rövid időre az össze bányász visszatér a BTC láncra és elkezdik ledarálni a mempool hátralékot. Fontos azonban, hogy mennyi ideig maradnak a BTC láncon és mennyire tudják ledolgozni a hátralékot. Szerencsés véletlen, hogy ez az esemény pont hétvégére esik amikor természtlegesen is kevesebb a tranzakció. Szintén fontos adalék, hogy a mempool immáron három hete nem tudott kiürülni, így tovább “javítja” a helyzetet az a tény, hogy az alacsony txfee-vel rendelkező tranzakciók szépen lassan timeoutolnak kifelé a mempoolból:

A tranzakció timeout/lejárat az ökoszisztéma sajnálatos velejárója, egyfajta önvédelmi reakció arra, hogy ne tudjon a végtelenségig felgyűlni a hátralék (mempool).

Folytatás…

Sebhelyek a bitcoin blokkláncon

Ugye milyen szép? Amit a képen látsz az maga a bitcoin blocklánc vizualizálva egészen a genezis blocktól a mai utolsó blockig. Minden egyes pixel egy-egy blockot jelöl. Minden egyes oszlop összesen 300 blockot (pixelt) tartalmaz, ami megközelítőleg 50 óra egybefüggő története. Az ábra egészen pontosan azt mutatja, hogy az egyes blockokban mennyi un. UTXO, azaz olyan tranzakció maradt, aminek a kimenete azt követően soha nem lett felhasználásra/elkötve. Az alsó (narancssárga) az ilyen tranzakciók darabszámát mutatja, míg a felső (kék) az adott tranzakciókban ragadt bitcoinok mennyiségét jeleníti meg. Minél világosabb egy-egy pixel annál több tranzakció/bitcoin ragadt az adott blockban.

Hogy egy-egy pixel pontosan melyik blockot és azon belül mennyi el nem költött tranzakciókat/bitcoint reprezentál, azt magad is meg tudod nézni itt: -link-

Ha esetleg nem mond semmit neked az UTXO kifejezés, akkor erről a következő postban tudsz részletesebben olvasni: -link-

Nézzük az érdekesebb időszakokat: A 2010 előtti időszak (0-6000 blockig) az az időszak, amikor lényegében csak Satoshi Nakamoto és néhány egyéb fejlesztő (pl. Hanyecz László) végzett csak érdemben bitcoin bányászatot. Szinte a blockok nagy részében ott van mai napig a jutalomként kapott 50 BTC coinbase, melyet azóta sem költöttek el. Persze akad néhány fényesebb pont, ahol 900-1200 BTC került összepakolásra egy-egy UTXO-ba coinjoin segítségével. Folytatás…

BCash: mindent bele leves és “how to dump” guide

Néhány apróság a BCash (BCH) világából:

  • Ez eddig 63 blockot sikerült kibányásznia a BCash közösségnek, ezzel potom 390 blockkal vannak lemaradva a bitcoin blokklánc mögött, ami 347Mb differenciát jelent mínuszban a BCashnak. Még szerencse, hogy vannak bigger blockjaik, így van mi szállítsa a dumpolandó árut.
  • A BCash árfolyama folyamatosan zuhant az elmúlt 2 napban köszönhetően a késleltetett dumpolásnak, amit a 20 confirmation miatt kellett mindenkinek elszenvednie. A pillanatnyi árfolyam 288 dollár körül van. Ezzel az árfolyammal perpillanat 2,66x protifábilisebb a bitcoin mainneten bányászni annak ellenére is, hogy a BCash difficultyja alig 26%-a a bitcoin mainnetnek. A difficulty innen változni már biztosan nem fog a 2016 blockos keret kibányászásáig, ami a jelenlegi 0,5-1 block/óra sebesség mellett kb 1,5 hónap múlva hozható össze. Addig csak akkor képzelhető el komolyabb hálózat gyorsulás, ha vagy felszalad újra jelentősebben a BCash árfolyama tartósabban, ami miatt a profit orientált bányászok is “besegítenek”, vagy pedig ha egy újabb 12 órás szünetet hoznak össze amivel tovább csökkentik a difficulty-t. Ez utóbbi eléggé valószínű, hogy összejönne már.
  • Az árfolyam zuhanás megtépázta a piaci kapitalizációt is, sikerült is lecsúsznia a negyedik helyre a ranglétrán.
  • A legtöbb mining pool egyébként nyitott BCC/BCH poolt is. Legutóbb például a korábban általam is favorizált suprnova.cc hozott össze jó fejségből egy BCash blockot. Hitvallásukat a coinbase headerbe is belerakták:

  • Ez annyira komoly sokként érhette a ViaBTC-t, hogy ijedtségükben mindjárt bányásztak is egy olyan BCash blockot, amibe szignálták a SegWit támogatást:

  • Tatok tőle, hogy az elkövetkező napokban hasonló szellemes üzenetek bekerülnek még a blockláncba “csak azért alapon” a többi mining pooltól is. Lévén ami egyszer beíródik a blockláncba az örökre ott is marad…
  • Szegény Trezor (fizikai wallet) nagyon komoly dilemmával küzd. Elnevezték a BCash-t a saját walletjükben BCash-nek, amire a BCH fanok részéről hatalmas népharag tört ki, hogy miként is mernek az új szuperpénzből ilyen gúnyt űzni és azonnal nevezzék át a BCasht annak hivatalos nevére, a BCash-re! (Le nem írom…). A vállalat éppen drága felhasználóit kérdezi meg arról, hogy mit is csináljon eme kellemetlen helyzetben és kiírt erre egy twitter szavazást:

  • A szavazás jelenlegi állása szerint marad a BCash 🙂 (Márhogy nem a BCash… akkor se írom le…)

Folytatás…