Véget ért a nagy Bitcoin (Cash) hash-war!

@archillect-ről lopva… köszi!

A történelemkönyveket bújva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a háborúkat mindig magasztos célok érdekében vívják és az esetek igen nagy többségében általában van legalább egy győztes és egy vesztes oldal… Mindez igaz a történelemkönyvekre és az azokban szereplő hatalmas csatákra… A ma háborúira ám ez már koránt sem ennyire igaz. A második világháború óta a hadviselés a fegyverek irányából egyre inkább terelődött át az információ irányába. Mára a fegyveres haderő sokkal inkább szimbolikus jelentőségű, erre talán a legjobb példa a világ egyik legnagyobb haderejét birtokló Észak-Korea, mely ország a hatalmas hadereje ellenére lényegében a CIA homokozója. Mivé válik egy millió katona hadereje, ha már enni sem tudsz adni a népednek a gazdasági elszigeteltség okán? A nagyhatalmak fegyveres beavatkozása mára már csak akkor válik szükségessé, ha az első vonalas információs háború rosszul alakul. Lásd erre jó példaként az iraki vagy az afgán háborút.

Az internet megjelenésével az információs háborúk újabb szintre léptek. Mára már nem a célzott irányos az érték, hanem a hatalmas információs tömegekben rejlő statisztikai jellemzők. Így válik sok millió twitter account regressziós elemzése a leghatékonyabb brexit vagy éppen usa elnökválasztási eredmény indikátorrá és így oldódik meg, hogy néhány ügyesen felépített kampánymondattal egész országok véleményét és figyelmét lehessen megfelelő irányba terelni… vagy éppen elterelni valami másról. Az internet és az információ alapjaiban változtatja meg a teljes társadalmunkat. Ennek nyomán váltott fókuszt az összes titkosszolgálat; míg a hidegháború bámulatos és bravúros kémtörténetek borzolták a kedélyeket, addigra már a kémeket lecserélték Bigdata elemzőkre. Az az információ, amit a interneten keresztül szabaddá tesz egyben el is szigeteli az embereket egymástól. Információs buborékokban élünk, amiknek az alapja az, hogy valamiben hinni akarunk.

„A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ” (Orwell, 1984)

Ha valaki a 2005-2006-os évek körül úgy döntött volna, hogy szeretné szimulálni annak a társadalmi hatását, hogy miként is hathat az emberiségre az, ha olyan értéket hozunk létre, ami csak a virtuális világban létezik, de kihathat a fizikai valós életükre is… nos akkor keresve sem tudott volna erre jobb eszközt alkotni mint a Bitcoint.

Immáron 5 éve képezi a Bitcoin az életem igen szerves részét, az utóbbi két évben ez már kilépett a “hobbi” kategóriából. Aki követi a blogot az pontosan tudja, hogy mit is jelent ez… pontosabban, max csak sejtheti, hiszen azért a blog is csak egy részét reprezentálja mindennek. Aki hozzám hasonlóan szó szerint a ‘mocsokban dagonyázik’ a Bitcoin kapcsán, az pontosan tudja, hogy milyen szinten van tele ez a téma a félrevezetésekkel, fudokkal, szezonalitásokkal és persze a rengeteg csalással és megtévesztéssel. A semmiből emelkednek ki próféták és hullanak pillanat alatt a földre, majd válnak semmivé a kárörvendés nyomása alatt. Tavaly ilyenkor szó szerint Jamie Dimonon röhögtünk, amikor a Bitcoin bull run kezdetén “csalást” kiáltott és piramisjátékot kántált. Mostanra akár prófétának is nevezhetnénk, nemde? Nopersze ezen magaszos pozíción sokat ronthat, hogy éppen a minap bűntették meg a CITI-t és a JPMorgan-t intézményesített csalásért… dehát ne legyünk naívak, ez ott a fal utcában így megy.

Folytatás…

Gyorsjelentés a frontról

Az éjszaka folyamán folyamatosan zajlottak a csaták. Jelenleg a BCH-ABC ($BAB) lánc látszólag behozhatatlan előnyt szerzett a hashwarban, de mindenki tudja, hogy ez valójában tényleg csak látszólagosan. Az ABC láncot jelenleg közel 6 exahash-sel kaparják, míg az SV láncon 3,5 exahash teljesítmény áll rendelkezésre. Ha Roger Ver tartja a szavát, akkor az ABC láncon a teljesítmény alig 12 óra múlva 1,5-2 exahash környékére fog zuhanni, amivel gyakorlatilag kimondható, hogy az ABC lánc elveszítette a hashwar-t. Amennyiben a Bitcoin.com bányász részlege úgy dönt, hogy tovább él vissza az ügyfeleinek a bizalmával és fenntartja a jelenlegi komoly veszteségekkel üzemelő modellt, akkor pedig félő, hogy tömegesen fogják elhagyni a független bányászok a Bitcoin.com mining poolt. Ebben az esetben akár egy jelentősen elhúzódó hashwar is elképzelhető, ami akár egy főpróbája is lehetne a Nakamoto Consensus mechanizmus egyik legfontosabb, de soha eddig nem tesztelt szakaszának:

“The incentive may help encourage nodes to stay honest. If a greedy attacker is able to assemble more CPU power than all the honest nodes, he would have to choose between using it to defraud people by stealing back his payments, or using it to generate new coins. He ought to find it more profitable to play by the rules, such rules that favour him with more new coins than everyone else combined, than to undermine the system and the validity of his own wealth.”

Ne felejtsük el, hogy CSW pont azzal fenyegetőzik, hogy ha nem ő nyer, akkor a földbe döngöli a teljes ökoszisztémát…

Jelenleg egyébként pontosan 53 blokkal tart előrébb a BCH-ABC lánc, mint a BCH-SV.

Vajon biztosan bukott ez a csata a BCH-ABC-nek?

Két nagyon fontos tényezőt érdemes figyelembe venni, amikor a láncok jövőjét firtatjuk: difficulty adjustment algoritmus és a checkpoint.

Folytatás…

Viszlát Jihan, köszi az OP_CHECKDATASIG[VERIFY]-t!

Nemrégiben járta körbe a kripto-sajtót, hogy mindannyiunk hőn szeretett és szívünkbe zárt Jihan Wu-ját visszavonultatták a BITMAIN boardból és a továbbiakban a felügyelőbizottságban folytatja a pályafutását, így Wu november 7 dátumtól kezdődően már nem vehet részt a döntéshozatalban.

Hogy mi áll a döntés mögött, hogyan csúszott ki a CEO székből a vidám kis figura és milyen jövő vár rá? Ezekre a kérdésekre leginkább csak pletykákkal lehet felelni. Ami biztos: A Bitmain IPO-ra készül, aminek keretei között a cég a Hong Kong-i értéktőzsdén kerül listázásra, szintén fontos, hogy immáron egy jó éve komolyabb nézeteltérés áll fenn Jihan Wu és a cég másik alapítója Mikri Zhang között. Mikri a cég jövőjét egyértelműen az AI technológiában és a chipgyártásban látja, míg Jihan továbbra is a kriptoeszközökben hisz és éppen egy újabb hatalmas csatába (hash-war) vezényli a teljes haderejét.

A Bitmain az egyik legdinamikusabban fejlődő chipgyártó talán az egész világon. Az ASIC chipjeivel olyan szinteket ért el, amire nagyon kevés konkurense volt képes. A mesterséges intelligenciához szükséges chipek nem sokban térnek el a hash algo ASIC chipektől, hiszen ezeknél is alacsony és célirányos utasításkészlet mellett kell nagyon magas számú párhuzamosított végrehajtást biztosítani.

Hogy miért fontos annyira az AI chipek gyártása a világ azon országában, ahol a karhatalom bármit megtenne, hogy mindenről mindent tudjon és ahol az emberi jogok gyakorlása a legjobb esetben is csak esetleges? Költői kérdés volt: A világ összes AI chipjei is kevés lenne Kínának, így nem kérdés, hogy aki ebbe az iparágba invesztál, az rossz lóra nem tehet.

Jihan visszahívása egyértelműen azt prognosztizálja, hogy a Bitmain hivatalosan is fókuszt vált. Persze az átmenet koránt sem lesz annyira rapid mint azt sokan gondolhatnák. A Bitmain nem szívesen szabadulna meg egyhamar az aranytojást tojó tyúktól sem. Jelenleg is közel 90.000 új S15-ös miner üzembe helyezése folyik a cég Xinjiang-i minerfarmján, melyek kapcsán a sietség nem véletlen, ezek a gépek lesznek a Bitmain kezében a Bitcoin Cash hash-war csodafegyverei. A Bitmainnek biztosan nem lehet célja, hogy elveszítse a kontrollt a Bitcoin Cash felett, hiszen az IPO jelentésük alapján 1 milliónál is több BCH-n ülnek, aminek a sorsát nyilvánvalóan nem akarják Craig Wright kezébe helyezni, azok után, hogy csak véres áldozatok árán tudtak megszabadulni a szemükben fejlesztői önkényuralomra tört Blockstreamtől és a Bitcoin eredeti lánctól.

A cég és Jihan Wu  számos alkalommal nevezte történelmi fontosságúnak a november 15-i hardforkot, ami kapcsán a legfontosabb újítást a DSV-hez kapcsolódó OP kódok fogják jelenteni. (OP_CHECKDATASIG,OP_CHECKDATASIGVERIFY)

Na de mik is ezek az op kódok?

Ezek azok a bizonyos opkódok, amikből a balhé is lett, tehát amik miatt most előkerült a BCH lánc szétválása és az egész hash-war. Ennek okán talán érdemes megérteni, hogy mit is hoznak ezek az opkódok pontosan.

A Bitcoin protokolljában hagyományosan az OP_CHECKSIG hívás hivatott arra, hogy eldőljön egy UTXO sorsa, tehát, hogy jogosultak vagyunk azt elkölteni avagy sem. Az OP_CHECKSIG ellenőrzi, hogy az általunk generál aláírás megegyezik-e a redeem scriptben találhatóval, ha igen, akkor elköltődik  az adott pénzmennyiség.

Az OP_CHECKDATASIG egy teljesen új szintre emeli a blockchain döntési mechanizmusát, minek köszönhetően a Bitcoin Cash láncon elérhetővé válik a következő metódus:

Folytatás…

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Vajon a Bitcoin Cash az igazi Bitcoin Cash?

Az elmúlt hónapokban széndákosan hanyagoltam a Bitcoin Cash témát itt a blogon. Tettem ezt leginkább azért, mert igen sok hazai hívője van a BCH-nak, akikkel nap mint nap találkozok és inkább nem akarom piszkálni őket. Azonban az elmúlt napok történéseinek hatására úgy döntöttem, hogy időszerű újra tollat ragadni és kiírni a gondolataimat, hiszen az amúgy jellemzően negatív meglátásaim mellett történt azért néhány pozitív kezdeményezés is a Bitcoin Cash háza táján… még akkor is, ha ezek egy része inkább csak PR fogás, mintsem valós érték.

Az elmúlt hónapokban nagy volt a csend a Bitcoin Cash körül. Lement a várva várt Tokiói BCH konferencia (Satoshi Vision), ami számottevően nem korbácsolta fel a kedélyeket, így a Bitcoin Cash árfolyama tovább oldalazgatott a Bitcoin melletti 0.09-0.1-es sávban. Természetesen azért CSW (Craig -faketoshi- Wright) szórakoztatott sokunkat egy újabb plágiumával (selfish mining irománya), amiről egyébként pont ez Bitcoin Unlimitedes srác (Peter Rizun) rántotta le a leplet. Ezt leszámítva tényleg nem nagyon történt számottevő esemény a nagy medve piaci menetelésben.

A nagy csend után majd egy bő hete beindult újra a marketing gépezet, ami hol máshol kezdődhetett volna, mint a CNBC Fast Money rovatában, ahol is újra BCH vételre biztatták a műsor nézőit. Ezt követően számos fontosabb bejelentés is következett. Előbb a memo.cash nevű projekt kapott nagyobb lendületet, ami egyfajta decentralizált twitterként funkcionál:  Attól decentralizált, hogy minden egyes bejegyzés, komment vagy like egy-egy onchain tranzakció formájában jelenik meg. Tehát a közösségi funkciók a blokkláncon történnek meg. A memo.cash és hasonló szolgáltatások elterjedésének érdekében számos protokolláris változás történt és fog is történni, ezek célja a blokklánc tároló funkciójának bővítése.

A memo.cash bejelentését követően az AntPool egy újabb érdekességgel rukkolt elő. Egyrészt bejelentve a memo.cash-t és az ahhoz kapcsolódó blockchain változásokat majd jelezték, hogy innentől az Antpool a kibányászott blokkok egy részét (a fee 12%-át) burnölni kezdi. A coinok elégetése lényegében annyit jelent, hogy a reward egy része egy olyan címre kerül továbbításra, amihez senki nem fér hozzá. A coinok égetése alapvetően pozitívan hathat egy erre tervezett coin ökoszisztéma esetén, hiszen a megsemmisített coinok összességében csökkentik a total supply-t és ezáltal értékelik fel a megmaradt coinok értékét.

A pozitív eseményekre pontosan úgy reagált a befektetők, ahogy az várható volt: szépen beindult a #FOMO és az egész piacot túlszárnyalva alig egy hét alatt duplázott a Bitcoin Cash árfolyama.

Ennyit számít egy jó alkalmazás (kvázi decentralizált twitter) és egy az érme-ökoszisztémára pozitívan ható bejelentés (coin burn).

Persze a dolgok mélyére ásva azért kihullik néhány csontváz a szekrényből… Az AntPool látványos bejelentése kapcsán igen hamar kiderülhet egy minimális fejszámolás után, hogy bizony ez inkább csak egy PR fogás mintsem valós beavatkozás az ökoszisztémába. Az elégetett coin mennyiség napi piaci értéke alig éri el a 12-15 US$ értéket. Ez valójában vajmi kevésbé fogja drasztikusan érinteni a token supply-t.

Az árfolyamra szintén pozitívan hatott az elmúlt napokra időzített számos egyéb bejelentés is: BitPay BCH checkout mellett éppen mostanra időzítette a Genesis Mining is a natív BCH bányászati lehetőség bevezetését a meglévő SHA256d eszközein. Napon kérdése és kiderül, hogy van-e még tartalék a marketing lufiban, ami tovább hajthatja a Bitcoin Cash árfolyamát. Mindezekkel párhuzamosan természetesen tovább erőlteti a Bitcoin.com a saját enyhén kifacsart retorikáját, aminek újabb állomása érkezett meg a napokban a Bitcoin.com saját block explorerére, amit a jövőben immáron nemes egyszerűséggel “Bitcoin (BCH) Explorer”-nek neveznek. Hosszan elmélkedhetnék még a téma kapcsán, de mivel ezeket a dolgokat képtelen vagyok pártatlanul megítélni, ezért inkább itt zárom is ezt a postot 🙂

2018-as Bitcoin vízióm (part#2)

Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:

  • A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
  • A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
  • Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).

picit inside joke… de aki érti, az biztos nagyot tud nevetni ezen (is)

Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.

A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:

  • Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
  • Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
  • Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.

Folytatás…

Mégis mi bajom is van nekem a Bíkessel? (Bitcoin Cash)

Sokszor kapom meg kérdésként akár direktben, akár egyes megnyilvánulásaim kapcsán átvitten, hogy mi is a baj(-om) a Bitcoin Cash-sel? A blogon megjelent írásaim mellett napi szinten okozok agyvérzést telegramon annak a kb 150 embernek, aki önszántából elviseli, hogy egy erősen Bitcoin Cash orientált közösségben én napi szinten vergődjek az anti Bitcoin Cash propagandámmal. Keresve sem tudnék jobb időpontot találni arra, hogy kontextusba helyezzem az utálatomat, hiszen most újra attól zajos a közösség, hogy “A Bitcoin Cash megeszi a Bitcoint!

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy az objektivitás látszatát sem próbálom ebben a kérdésben magamra erőltetni. Elfogult vagyok, ahogy egy apa elfogult a saját gyermekével szemben… vagy hogy ne éljünk ekkor magasztos példával, elfogult vagyok, ahogy egy megrögzött Pepsi hívőt a hányinger kerülgeti a Coca-Colától (amivel egyébként maximálisan nem tudok azonosulni, lévén Coca fan vagyok…)

Szóval mi is a baj a Bitcoin Cashsel? Ha őszinte akarok lenni, akkor lényegében semmi. Miért is kéne bármi gondnak is lennie vele, hiszen 100%-ig Satoshi vision product, leválasztva róla néhány kényszerszülte hackelést (replace-by-fee, segwit), cserébe viszont jól skálázódik nagyjából 16-20 tx/sec-ig a jelenlegi állapotában, sőt az rbf hiánya miatt már a 0-confirmation is elégséges egy-egy tx-hez. Ráadásul a skálázását a blockméret további növelésével akár fentebb is lehet tornászni. És csak, hogy messzebb menjek a BCH prominensek egyébként nem zárkóznak el a layer-2 scalingtől sem, már persze ha az nem SegWit alapon készül. Mindezek mellett már a mining pool distribution is sokat javult, a minerek átlag 60-70%-a ismert és csak a maradék rejtőzik továbbra is a “Mr. Unknown” címke mögé.

Alapvetően technológiailag az AS-IS állapot kapcsán kevés kivetnivalót lehet találni. Gyakran előkerül persze kritikaként, hogy “lemásolni nem volt nehéz, na de hol van ennek jövője?“. Itt egyrészt ugye válaszként felvetődhet, hogy minek kell annyira lelkesen valamit fejleszteni, ami úgy jó ahogy van, másrészt pedig ha valaki veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen, akkor egy egyébként nagyon szép TO-BE is kirajzolódik a BCH technológiai jövője kapcsán: Az elsődleges cél természetesen továbbra is a skálázás fokozása a nagyon alacsony tranzakciós díjak fenntartása érdekében. Emellett dolgoznak a shardingon és a párhuzamos blockvalidáción is. Emellett több olyan funkció implementálása is vizsgálat alatt van, amit korábban a Bitcoin Core fejlesztőcsapat elutasított a főláncon (pl. G. Andresen féle Graphene block propagation) és a blockokba foglalt tranzakciók összeválogatási algoritmusához is hozzá kívánnak nyúlni, hogy az sokkal igazságosabb és kevésbé txfee-felhajtó jellegűbb legyen.

Összességében szerintem jó az irány. A Bitcoin Cash jó irányba halad. (remark: ez az a pont, ahol a hithű Bitcoin Cash fanok jobb, ha megállnak… ami innentől jön, az biztosan nem érdekli őket)

Folytatás…

Kellemes kiskarácsonyi vérengzés

Rövid lesz, mert ennyire az ünnepek előtt már nem szeretnék mélyebben belemenni, de azt gondolom, hogy az elkövetkező napok tartogatnak néhány meglepetést, ami miatt érdemes lehet egy új postot nyitni és abban tiszta lappal kezdeni a commentelést.

Röviden, hogy mi is történt: Este (kb 7 órája) “meglepetésre” a Coinbase/GDAX bejelentette, hivatalosan is listázza a Bitcoin Cash-t. Ezzel előrébb hozták a januárra tervezett lépést. Korábban ugye arról ment a spekuláció, hogy majd csak kiutalni lehet a BCH-t, de az elmúlt egy hónap coinbase retorikája egyértelműsítette, hogy mire játszik a vállalat. Alig egy hónapja megy a szájtépés, hogy vajon miért is nincs még implementálva a coinbasen a SegWit protokoll, mire a coinbase hivatalos statementben jelezte, hogy az valójában nem is annyira fontos a felhasználóknak és most fontosabb dolgokon dolgoznak. Az igazán szemfülesek már vasárnap óta tudhatták, hogy a coinbase mire készül, hiszen vasárnap megjelent az API key generator oldalon a BCH is mint listázott wallet (-forrás-). A piaci manipuláció csúcsa az alábbi roadmap közzététele volt, mely egyébként alig 4 napja jelent meg és ez alapján sokan teljesen jogosan feltételezhették, hogy a coinbase nem tervezi listázni a BCH-t:

A BCH listázása őrül ralit kezdeményezett, aminek hatására árfolyama a coinbasen bőven 5000 felé is szaladt (bele is crashelt a coinbase/gdax), miközben persze a többi tőzsde is elkezdte lekövetni az árfolyammozgást. A csúcsárfolyam valahol 3700-4000 dollár körül volt a legtöbb tőzsdén, ahonnan beindult a lejtmenet, majd jelenleg stabil oldalazgatással látszik formálódni egy zászló/ék alakzat a BCH chartokon. A hirtelen jött őrület természetesen a Coinbasen listázott másik három cryptot érintette negatívan (BTC: -12%, ETH: -8%, LTC: -12%). Látszik, hogy gyakorlatilag csak átrendeződés történt a piacon érdemi kivonás nélkül.

Hogy a mai történt pontosan miként fog alakulni, azt egyelőre balgaság lenne jósolgatni, de azt mindenképp fontos megjegyezni, hogy a Bitcoin Cash ezzel ellőtte az utolsó időzített puskaporos hordóját. Az augusztusban felvázolt roadmap utolsó felvonása volt az év végéig elnyújtott Coinbase bevezetés. A BCH az elmúlt hónapokban folyamatosan erősödött és a mai történettel együtt második alkalommal célozta meg és törte át a 0.2-es BTCBCH keresztet. Jelenleg egyébként éppen kerek 0.2-es árfolyamon áll a két kriptopénz.

Kíváncsian várom, hogy miként alakul a titánok harca. Továbbra is tartom, hogy ebben a játékban azok járnak a legjobban, akik közel azonos volumenben tárolják mindkét pénzt vagy azon megvilágosodott cryptohívők, akik már egy-két éve kiábrándultak és azóta csak Bitcoin(-*) mentes altcoin portfólióban gondolkodnak.

Ui: természetesen erről az egész történetről megvan a saját kis privát véleményem is, kezdve azzal, hogy miként tolt a coinbase insider tradinget a bejelentés előtt és az is, hogy miként próbálják bizonyos körök összezavarni az amúgy is zavarodott tömegeket. Most megint az van, hogy a “newcomer”-eket marhaként terelik a vágóhídra a zsiványok és bár lehetne naphosszabb tépni a szánkat és feltartani a táblát, hogy “wrong way”, de a történetelem már bizonyította, hogy ha egy ideológia avagy technológia nem tud megállni a saját lábán, akkor az bizony a spekuláció áldozata lesz. Szóval ezúttal megtartom magamnak a saját véleményem. Teszem ezt annak ellenére is, hogy a ma történetek újra megihlették Nick Szabot is:

Csak azért mert a Bitcoin blockchain alapú, technológiailag biztonságos, mely biztosítékot immáron történelmileg is garantálja, még senki ne gondolja, hogy más blokkláncok és kriptopénzek is képesek lesznek hosszútávon biztosítani ugyanazon megbízhatóságot, biztonságot és a támadásokkal szemben védelmet. (-forrás-)

commercial break...

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 1. rész

Jó szokásomhoz híven most ismét egy olyan postot fogok készíteni, ami miatt minden bizonnyal nem kevés pofont fogok később kapni… Nem baj, kezdjünk bele… A cikket a szokásos diszklémerrel kezdem: Információim pontosan ugyanazon forrásokból származnak mint amihez bárki hozzáférhet, nem vagyok insider, nem ismerek titkos szövetségeket és egyelőre arra sincs kézzelfogható bizonyítékom, hogy a gyíkemberek vagy az illuminati világhatalom átvételi terveinek áldozatai vagyunk-e 🙂 Na de félre a tréfával. Sokakban hagyott komoly nyomot és bizonytalanságot a november 12. hétvége, amikor is élőben volt szerencsém végignézni egy fail-re futott flippening try-t a Bitcoin Cash és a Legacy Bitcoin lánc között. Bár a történet külső szemlélőként sikertelenségbe torkollt, de a nagy képet nézve botorság lenne azt gondolni, hogy ezen a ponton végetér a piaci manipuláció, a belső hatalmi harc és a innentől már csak a “to-the-moon” van hátra és a rózsaszín cryptojövő. Hogy mekkora a baj? Mark Twain következő idézete segít ezt kifejteni:

Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul.

Mielőtt azonban nagyon belemélyednék a konspirálásba, kezdeném némi áttekintéssel, hogy mindenki számára tiszta legyen, hogy mi is a mögöttes motiváció:

Folytatás…