Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Az Opera böngésző világviszonylatban alig 2-3%-os népszerűségnek örvend (ami 2 éve még 0.5% alatt volna…), ami szinte már-már elhanyagolható. Mégis miért ölt dollármilliókat a Bitmain az Operába? A válasz pofon egyszerű, de mutatok hozzá inkább néhány számot:

  • 2016 év végén már több mint 100 millió felhasználója volt az Operának Afrikában. Ez egy 1,2 milliárdos össz népesedésű kontinens esetén félelmetesen sok. Mára ez a szám már átlépte a 10%-át a teljes kontinens lakosságára vetítve. Ez a szám pl. európai viszonylatban talán nem tűnik nagy kalandnak… de itt most Afrikáról beszélünk.
  • Az Opera kenyai piaci részesedése 86,4%
  • Az Opera nigériai piaci részesedése 71,8%
  • Dél Afrikában ez az arány már szintén 50% felett van.

Tehát Afrika – kényszerből(?) – az Opera böngészőt választotta. Az Operát pedig felvásárolta a Bitmain… De ne szaladjunk ennyire előre. Hogy került be az Opera és hogyan kerültek be a kínai mobilgyártók Afrikába? Afrika eredendően a Nokia pályája volt egészen a 2010-es évekig. A cég hatalmas tőkét injektált a régióba és speciális készülékekkel látta azt el. Emellett a Nokia bődületesen sok pénzt tolt bele a helyi szolgáltatók infrastruktúra fejlesztésébe is. A Nokia elhullásával nyílt piaccá vált Afrika, amely űrt bődületes sebességgel foltozott be Kína. Csakhogy a legnagyobb piaci szereplőket említsem: Tecno, Itel, Huawei, Infinix, SSA. Ezek közül pl a Tecno szinte biztos, hogy a legtöbb olvasó számára ismeretlen, hiszen a Tecno dedikáltan az Afrikai országok számára gyárt készülékeket, ennek köszönhetően szinte az összes kisbolt alsó polcán fellelhető a Tecno belépő szintű készüléke. Mára evidens, hogy minden afrikai lakos kínai belépőszintű mobiltelefonnal kezd és később is ugyanazon márka “luxus” kiadását fogja használni. A kontinens országaiba gyártott készülékek ráadásul számos speciális funkcióval (pl. direkt a klímára tervezett kamerával) vannak felszerelve.

Egyébként miért pont Opera? Ennyi erővel a Bitmain lényegében bármit megvásárolhatott volna. (kis túlzással). Az Opera egyik legfontosabb funkciója az igen magas tömörítési aránya (60%+) és a képesség, hogy a létező legkisebb adatforgalom mellett tudja renderelni az oldalakat a legalacsonyabb számítási kapacitás mellett. Ezek olyan funkciók, amik számunkra már-már irrelevánsak. Ellenben létfontosságúak olyan helyeken, ahol az internet és villamos áram elérés erősen helyhez kötött és ráadásul méreg drága. Az Opera egyértelműen ezen funkcióival vált szinte egyeduralkodóvá közép és dél Afrikában. Szintén ugyanezen szempontok miatt igen kedvelt pl az Itel belépő szintű mobiltelefonja, ami az Opera minivel közösen még intenzív használat mellett is képes akár 8 napig elműködni a sivatagi időjárási szélsőségek mellett is.A Kínából  érkező mobiltelefonok Kenyában lépnek be a kontinensre és onnan terjesztik tovább már a kontinensen belül a többi országba. Ennek tudható be, hogy Kenyában az Opera piaci részesedése majd 90%-os.

Oké, de hol jön itt képbe a Bitmain és a Bitcoin Cash? Ami még a mobil hálózatnál és a mobil internetezésnél is rosszabbul áll Afrikában, az nem más mint a pénzrendszer. Nincs egységes pénzrendszer, pláne bankrendszer nincs. A legtöbb afrikai pénzintézet egyszerűen ki van zárva a legtöbb elszámolórendszerből a folyamatos visszaélések miatt. Sok olyan ország van, ahol az országok közötti pénzmozgások legolcsóbb megoldása az, hogy egyik országban kiveszik a pénzt ATM-ből, majd átutazva a másikba ott befizetik azt a másik bankba. Ezen problémának megoldására már igen koránt ráleltek: a mobilszolgáltatók által értékesített SIM kártyák belépített mobil walletjét használják lassan egy évtizede egységes fizetőrendszerként a régióba.

Emlékszem 2005-2006-ban hallottam egy Telenoros stratégiai meetingen, hogy fontos lenne foglalkozni a SIM-ekbe integrált mobil tárcák témájával, mert… idézem: “Afrikában ezen szolgáltatás okán adják el a legtöbb SIM kártyát“. Vicces így 13 év távlatából visszaidézni ezeket a gondolatokat és kontextusba helyezni azokat. A wallet egyébként lényegében annyit jelent, hogy van a SIM kártya által generált 1-2 privát kulcs, ami hasonló módon használható, mint a kriptopénzek esetén.

Mit is jelent az, hogy Afrikában a bankrendszer (pontosabban a pénzrendszer) lényegében a mobil hálózaton keresztül zajlik? Itt most senki ne gondoljon forradalmi technológiákra, okostelefonokon futó atomi szintig finetuneolt user experiencere és letisztult flat user journeyre. Itt a SIM kártyák azon funkciójáról beszélünk (tehát a SIM kártya.. nem a mobiltelefon), amit hacsak nem kezdtél mobilozni a 2000-es évek előtt, akkor valószínűleg nem is ismersz: A SIM kártyák ugyanis képesek saját alkalmazásokat futtatni. Az Afrikai SIM kártyák (különösen a Kenyai Safaricom hálózaton futók és a Kenyából disztributáltak) egységesen tartalmazzák az Mpesa és Mshwari alkalmazást. Egy lényegében egy bank letétkezelés után tokenizált/digitalizált pénzforgalmi rendszer, amit a legbutábbtól a legokosabb mobilig ugyanúgy el lehet érni a SIM Applictionön keresztül:

Teljes értékű pénzügyi szolgáltatás: pénzküldés, cash kivét, mobilkeret feltöltés, egyenlegkezelés, megtakarítások és hitelek… Mindez ezredfordulós hagyatékként, ahogy a Nokia ott hagyta. A rendszer elavult, körülményes és ráadásul egy ósdi hagyományos banki letétkezelési áll mögötte, ahol ugyanúgy nincs megoldva az országhatárok közötti pénzmozgás.

Az afrikai régió egy teljesen új cross-border pénzügyi elszámolórendszerért kiált… Mi is – lehet – a recept:

  • Kínai tucattelefonok előre telepített Operával.
  • Operát megveszi a Bitmain
  • Operába bekerül egy online wallet service és smart contract engine
  • A Bitmiannek van egy saját cryptopénze (Bitcoin Cash), amit a fenntartásába bődületes pénzeket öl bele, látszólag anélkül, hogy ez valaha is megtérülne.
  • Nem elég, hogy alig vannak kihasználva a blokkok, a fejlesztőcsapat végrehajt egy látszólag teljesen felesleges 8->32Mb-os blokkméret növelést.
  • 8->10 vagy 11 digital places átállás
  • color coins -> tokenizáció, amivel egy platformon lehet futtatni akár több digitalizált helyi valutát vagy tokenizált cégrészvényt, stb.

Hogy mi fő ki egy ilyen receptből? Egy újabb ajándék Afrikának Kínától: Egy teljesértékű cross-border pénzügyi elszámolórendszer, amivel a Bitcoin Cash settlement layer felett bármely ország valutája szabadon transzferelhető tokenizált formában. Mindez villámgyorsan, szinte végtelenségig skálázhatóan, kizárólag kínai mobiltelefonokon (döntő többségében huawei, tecno és itel készülékek), olyan böngészővel, ami a Bitmain tulajdonában van és olyan mobilhálózatokon, amiket kizárólagosan a Huawei szállít. Mindezzel mégcsak esélyt sem adva, hogy bárki más beleavatkozzon ebbe a pénzügyi takeoverbe. És hol jönnek itt képbe a bankok? Sehol… A hagyományos pénzügyi/banki letét egy pillanat alatt válik szükségtelenné, hiszen settlement layernek ott lesz Bitcoin Cash.

A Bitmain eleve a legnagyobb Bitcoin tulajdonos köszönhetően a szinte kizárólagos mining equipment gyártásnak és annak, hogy saját pooljai kaparják ki a legtöbb Bitcoint. A hardfork óta a Bitmain láványosan törekszik arra, hogy BCH-ból darabszámra mégtöbb legyen neki, lásd az, hogy fél évig szteriodon kapartál a BCH-t köszönhetően a “dinamikus” difficulty adjustmentnek és pl, hogy majd egy évig CSAK BCH-ért lehett vásárolni Antminer S9-et.

Maradt vajon még kérdés? Nem hiszem, nekem legalábbis biztosan nem.

Ui: Ez most ezen a ponton valóban egy fantazmagória, de aki az ismerőseim közül egy picit is komolyabban foglalkozik Afrikával és az afrikai helyzettel, azok mind azt mondják, hogy ez egy teljesen reális scenario. Sok olyan dolog történik most Afrika szerte, ami alapján a régió nem a nyugathoz fog felzárkózni. Mindenesetre aki azt gondolja, hogy Afrika ma is az az elmaradott régió, amit a hiányos földrajz ismereteink alapján elképzeltünk azoknak csak egy érdekes számadat: Kenya, Tanzánia és Etiópia GDP-je az elmúlt 20 évben meghétszereződött. Kongó és Nigéria poton 10x-es növekedést produkált ugyanezen időszakban. Csak viszonyítási alapként: USA, Canada és Németország egyike sem tudott ugyanezen idő alatt összehozni egy duplázást. Persze lehet azt mondani, hogy ‘oké… van honnan fejlődniük’, de ha valaki megnézi a térség országainak egy főre jutó GDP-jét, akkor bizony egyre több ország is már túlteljesíti pl. hazánk két szomszédos országát is (Ukrajna és Szerbia).

Afrika országaiban közel 50 különböző pénznemet használnak, amelyek mindegyike mögött teljesen sajátos szabályozás áll. Számos próbálkozás volt az elmúlt években arra, hogy egységes ‘fintech’ pénzügyi rendszerek húzzák be Afrikát. Legutóbb a paypal lépett be és kötött partnerséget az Mpesaval, ami azonban igen nehezen terjed köszönhetően a fraudcheck miatti közel 3 órás elszámolási időnek és a nagy mennyiségű visszaéléseknek. Szintén hasonló okok miatt futhat zátonyra a Kína két saját fizetési rendszere, a WeChat és az AliPay is, amik idén júniusban lépnek be az Afrikai régióba.

A jelentős növekedési ütem, a komoly Kínai behatás, az infrastrukturális hiányosságok és a pénzügyi rendszerek elmaradottságának fényében nem is tűnik annyira lehetetlennek, hogy az emberi faj bölcsője legyen az alulról épülő pénzügyi forradalom bölcsője is?

Ui: Köszönet még egyszer Ádámnak a temérdek kutatómunkáért és nyersanyagokért!

Bookmark the permalink.

13 Comments

  1. Éééééés ismét egy nagyon szép ívű, jól érthető és érdekes írás. Köszönet érte. Nagyon kíváncsi leszek a fejleményekre.

  2. Köszönöm az infót! Hasznos!

  3. Laszlo Fazekas

    Nem kapcsolódik szorosan, csak a cikk elején írtad, hogy deployoltátok az ILK tokent. Nem akarjátok feltolni Etherscan-re a kódot? (https://etherscan.io/address/0xf784682c82526e245f50975190ef0fff4e4fc077#code) Úgy hitelesebb a dolog, nagyobb a bizalom a tokenben. Csak egy ötlet…

  4. Úgy tudom, hogy az ADA is terjeszkedik Afrikában pl Szudánban. De elég para, h pont a bch-ból legyen ilyen horderejű dolog.

  5. Akartam is kérdezni, hogy állítólag a Bitmain a hashing powa 52%-át birtokolja, képesek akár már double spendingre? Ha megcsinálják, akkor vajon a bch nem fog a btc-vel borulni?

    • A topicgazda által korábban felvetett probléma, a bányászható iker-cryptokról, a BCH esetében nem releváns, mivel az elejétől fogva egyértelmű volt hogy Jihan Wu a a BCH-t támogatja ámbár _nem_ a BTC rovására.

  6. Szeptember elsejére mindenki készítse be a sört és a pattogatott kukoricát!

    https://www.bitrates.com/news/p/bitcoin-cash-under-attack-roger-ver-will-now-cry

  7. Nahát, ki hitte volna…

    Mellesleg ehhez a kínai terjeszkedéshez az USA-nak is lesz egy-két szava, a rá jellemző inkorrekt eljárásokat alkalmazva. (ha már az üzleti csatát elvesztette) Pl Eritreát beperelte egy Dubai fedőcég mert szerintük nincs joguk a kínaiaknak Dzsibutiban konténerkikötőt építeni, mivel nekik monopóliumuk van erre. Vagy: holmi “kenyai” jogvédők támadják a újonnan megépített kínai óriásvasutat, olyasféle vádakkal, hogy abból kizárják a kenyaiakat, gyarmatosítók módjára viselkednek stb.

  8. Köszönet, hogy jut időd a jelenlegi projektjeiden kívül még ilyen érdekes eszmefuttatásokra is, amit megosztasz velünk is. ( bár nem tudom, honnan tudsz még ennyi plusz időt “elővarázsolni”)

    Egyébként a cikk olvasása során most nekem ugrott be az az ominózus reddit cikk,
    Afrikát érintő része.
    https://www.reddit.com/r/Bitcoin/comments/1lfobc/i_am_a_timetraveler_from_the_future_here_to_beg/

Szólj hozzá: