Bitcoint karácsonyra!

Mindig öröm beszámolni a hazai kripto adaptációt érintő fejlődésekről. Bár a Bitcoin árfolyamán ez nem feltétlenül jelenik meg egyelőre, de érezhetően kezd újra az utca emberének figyelme a kriptopénzek irányába terelődni. Ennek egyik örvendetes kézzel fogható eredménye, hogy az év végén ugrásszerűen növekedett a hazai Bitcoin ATM-ek száma. Egyrészt szinte az összes meglévő üzemeltető növelte ATM-jeinek számát, másrészt pedig újabb hazai szereplő jelent meg a BlockChange Kft színeiben, akik kapásból 10 ATM-et szórtak szét Budapesten és további 1-1 ATM-et Debrecenben és Nyíregyházán. Az ATMjeik Budapesten a nagyobb plázákban, illetve a frekventáltabb EXC valutaváltókban találhatók meg.

Hogy egy kis hazait is belecsempésszek ebben a hírbe: A BlockChange ATMjeinek technológiai kialakítását, illetve a kapcsolódó központi felügyelet üzembe helyezését a Variance csapata nyerte el pályázati úton. Így volt szerencsénk a kripto eszközök terén szerzett kompetenciánkat ezúttal egy célalkalmazás (General Bytes BATM) kapcsán is kamatoztatni. Az ATM termék fejlesztőjével (GB) már idén tavasz óta együttműködünk és készült is már a kérésünkre egy egyedi fejlesztés az INLOCK platformhoz kapcsolódóan, melynek eredményeként reményeink szerint a legtöbb hazai (majd csatlakozva ehhez a kezdeményezéshez, több EUs) bitcoin ATM operátor masinái egyben közvetlen INLOCK fiat gatewayek is lesznek, ahol az ügyfelek a lehető legegyszerűbben tudják Forintra vagy EURO-ra váltani a felvett kölcsöneiket. Ennek megvalósításához persze még hosszú utat kell megtennünk, de törekvésünkben szinte az összes hazai ATM operátor támogatását élvezzük!

Bambusznád, majomkenyérfa… KÓKUSZDIÓ!

Kína->Bitmain->Opera->Mpesa->Afrika->”alulról épülő pénzügyi forradalom” reloaded!

Az elmúlt heteim őrült vágtázásban teltek. Az INLOCK kapcsán túl vagyunk a legtöbb technikai előfeltételen. Folyik a ráncfelvarrás a prototípuson, készül a whitelist és a KYC folyamat is. Éppen ma reggel deployoltuk sikeresen az ILK token smartcontraktjait, szóval innentől már fizikailag is létezik a token networkünk… és persze még hosszan sorolhatnám, hogy mi minden köti le manapság minden másodpercement. Amikor éppen nem az INLOCK köt le, akkor a Variance HUB-ban ‘inkubált’ projekteknek segítek előrébb jutni.

Mindettől függetlenül persze képtelenség teljesen elzárni magam a napi hírektől és a piaci szentimentalizmustól is. De ha még meg is próbálnál, akkor sincs esélyem, hiszen bármikor kerülhetek olyan helyzetbe, hogy pl egy egyeztetés kellős közepén hall az ember egy olyan információmorzsát, ami egész nap rágja az ember agyát, majd amikor már fizikailag is fájdalmat okoz a gondolat, akkor jön a “jó ennek egy picit utána nézek” érzés, aminek a vége mi más lehene mint 3 órával később (hajnali 1:30-kor) az “erről most írnom kell egy blogbejegyzést“…

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az alábbi gondolatkísérlet mögött kivételesen valóban nem az én kutatómunkám áll, ezúttal más tollával ékeskedem, jelen cikk Matók Ádám kolléga kutatómunkájára hagyatkozik.

A mai napon régi kis kedvencemről a Bitcoin Cashről le szó, de ezúttal egy nagyon érdekes új megközelítésben. Az elmúlt fél évben szándékosan mellőztem a BCH-t a blogról, hiszen nagyon nem tudtam hová tenni azt ami a téma kapcsán történik. Továbbra is naphosszat sorolhatnám az egyes prominens szereplők, avagy fejlesztők(?) furábbnál-furább dolgait, de egyre inkább az az érzésem, hogy egy esetlen színházat látunk csak. Majd egy éve írtam a BCH kapcsán egy cikket “too big to fail” néven… A mai napig ugyanezt gondolom a BCH-ról… Valakik iszonyatoson sok pénzt költöttek arra, hogy létrehozzák. Tényleg az lenne az egyetlen értelme, hogy zéró terheltség mellett próbáljon funkcionálni?

Mára arra jutottam (némi segítséggel), hogy itt valóban egy sokkal komplexebb dologról van szó. Adott a Bitcoin Cash, ami perpillanat bár mérhetetlenül jobban skálázható, mint pl a Bitcoin vagy az Ethereum (egyelőre), de valójában mégsincs olyan speciális képessége, ami miatt bárki is fejvesztve menekülne a BCH irányába…. egyelőre…

Lesz itt azonban néhány fura változás a novemberi protokoll upgrade kapcsán. Egyrészt lóg a levegőben egy állítólagos tizedesérték növelés. A jelenlegi 1/10m (8 decimal places) ábrázolás a tervek szerint 10 vagy 11 tizedes jegy pontosságig kerül növelésre. Ez önmagában nem annyira nagy kaland, de a cikk szempontjából később tisztázódni fog, hogy miért is fontos az amúgy is 1 cent alatti tranzakciós költségek tovább csökkentése.

A novemberi nagy patch egyébként számos újdonságot ígér, bár ennek eljövetele a github repo szerint számomra minimum kétséges, de nyilván egy ennyire centralizált fejlesztésű projektnél nem kizárt, hogy a fejlesztés oroszlánrésze zárt/privát repókban történik és majd csak a kész és tesztelt kód kerül ki a githubra. Szóval az ígért funkciók között ott van a colour coins funkció felélesztése/átalakítása, ami a tokenizált értékek leképezésének lehetséges metódusa, ami ugye a hőn áhított smart contract engine alapja is egyben. Ezen a ponton persze máris értelmet kaphat a decimal places növelés, hiszen a Bitcoin (include BCH) transaction fee kalkulációs metódusa teljes egészében nem smart contract ready, mivel a transaction fee-t egyedül az adott tranzakció kódjának mérete határozza meg, nem pedig a konkrétan végrehajtott kód jellege, tartalma, erőforrásigénye. Csak, hogy ezt némileg kontextbe helyezzem: Ethereum esetén egy tranzakció kezdeményezése solidityben 21.000 gas-ba kerül, ami a kódban lényegében egy sor, ezzel szemben két számon végzett matematikai művelet 3 gas-ba. Holott ez utóbbinak byte kódja sem sokkal hosszabb egy utalásnál. Ennek megfelelően valóban indokolt lehet a 8 tizedes pontosság tovább bontása, hogy legyen hely az ilyen sub-satoshi scriptek futtatásához.

Persze mindez technológiai szinten jól hangzik és TALÁN még el is hiszem, hogy valahol egy eldugott pincében néhány éhbérért dolgoztatott kóder dolgozik is ezen, de ha MÉG ezek meg is valósulnak, akkor is… hol érdekel ez bárkit is? Hiszen mai szemmel már az Ethereum is őskövület, hol rúghat labdába egy még régebbi engine ráncfelvarrása?

Ettől a ponttól a cikk puszta spekuláció és az elérhető hírek és információk sajátos absztrakciója. Én elvégeztem a saját kutatásomat és abból nekem ez jött ki… Javaslom mielőtt bárki is vakon kezdene rajongani az alábbiakért… végezze el a saját kutatásait.

Szóval nézzünk néhány érdekességet:

  • A Bitmain közvetetten, de komolyabb részesedést (50 millió US$) vásárolt az Opera browserben.
  • A Bitmainnek nem ez az első bevásárlása számára idegen technológiákba. A tavalyi évben már mindent teletrombitáltak azzal, hogy a titokzatos társtulajdonos érdeklődése nyomán a cég a bányászchippek helyett irányt vált az AI (neutrális háló) chipek gyártása felé.
  • Az Opera browser a Kínában gyártott mobiltelefonok egy részén alapértelmezett böngészőként van telepítve.
  • Ez különösen igaz a harmadik országokba, különösen Afrikába szánt olcsó okostelefonokra.
  • Az Opera nemrégiben jelentette be, hogy alapfelszerelésként beépít az összes böngészőjébe egy walletet és egy smartcontract futtatásra alkalmas modult. Ez utóbbival a metamask funkcióival ellátott, de alapértelmezetten elérhető egységgel gyarapodik az Opera.

Oké, ezen a ponton kezd “Deniken”-es fordulatot venni a történt. Jó lenne valahogy megérteni az előző 4 pont összefüggéseit, nem de?

Folytatás…

Gyermekkor csodája

Twitter által ihletett napi bölcselet: Gyermekkorom egyik nagy csodája volt, amikor a kis falunkba eljutott a telekommunikáció és megjelentek az első telefonfülkék. Csodálattal néztük, ahogy szüleink a fülkén keresztül elérték akit szerettek volna és elintézték, amit szerettek volna. Olyan csodálat volt ez, amilyen csodálattal a mai gyermekek tekintenek szüleikre, amikor azok, az ATM-eken keresztül pénzhez jutnak. Persze mára a telefonfülkék egy letűnt kor emlékei. Ma már nincs helyhez követve a telekommunikáció, ma már nincs helyhez követve az információ. A telefonok mobilizálódtak, digitalizálódtak, virtualizálódtak és számtalan evolúciós lépésen estek át. Vajon gyermekeink gyermekei mire fognak ilyen csodálattal nézni miközben számukra is már evidens és mindennapos lesz a teljesen digitális, virutalizálódott és számtalan evolúciós lépcsőn átesett pénzügyi rendszer, aminek akkor már csak mementói lesznek a néhol még fellelhető poros-koszos ATM-ek?

Folytatás…

Bitcoin alapú debit (bank) kártyák

A januári nagy VISA/WaveCrest takarítást követően komoly űr keletkezett a kriptofedezetű debit kártyák kapcsán. Az összes nagy kártyakibocsátó elvérzett a bizonytalan hátterű wavecrest tanúsítványának visszavonása okán. Mivel azóta rendszeresen kapom meg a kérdést, hogy vajon mikorra várhatók újabb ilyen kártyák, ezért végeztem egy kisebb kutatást, amiből az jött ki, hogy jelenleg kb fél tucat már működőképes kártya van és további kb egy tucat kibocsátó dolgozik aktívan a szükséges előfeltételek megteremtésén. A “coming soon” státuszban jelenleg szinte az összes korábban elvérzett kártyaüzemeltető is ott van: Xapo, BitWala, Uquid, Cryptopay, stb.

Jelenleg a következő kártyák működnek:

Ami viszont fontos: Ezek kártyák nagy része sima banki/pénzügyi szolgáltató által kiadott debit kártya, amihez a szolgáltató biztosít kriptopénz alapú feltöltési lehetőséget. Tehát szemben a wavecrest miatt elvérzett kártyákkal: itt nincs a kártya mögött Bitcoin és egyéb kriptopénz wallet, mindösszesen csak fel lehet tölteni (váltani) a kártyát kriptopénzből. A tényleges váltás nem a vásárlásnál történik meg, hanem a feltöltésnél. Erre érdemes figyelni. Ez alól elvileg egyedül a BitPay kártyája kivétel, ami viszont US-only kártya, tehát itt az EU-ban nem juthatunk hozzá.

Folytatás…