Lightning Network kibeszélő

Egyik nagyon kedves olvasó fogott tollat és írta le mindazon kérdéseit a LN kapcsán,  amik éppen furdalták az oldalát. Próbáltam a lehetőségeimhez mérten a legjobb válaszokat adni.

mesélsz arról, hogy miért nem fognak nagy centralizált hubok kialakulni?

Egy layer2-es routing rendszer esetén ez elkerülhetetlen. Már most is vannak nagy hubok és még több lesz. Az internet maga is úgy épül fel, hogy hatalmas hubok vannak rajta. A lightning networkhöz hasonló hálózatokban, ahol fizetni kell egy-egy csatornáért (lásd internet csatlakozás analógia) logikus, hogy mindenki próbál a legoptimálisabb és legolcsóbb költségek alapján csatlakozni. Az LN annyival liberálisabb, hogy a fizikai lokációd nem kontrollál semmiben. Nyugodtan tudsz csatornát kiépíteni bárhova, ha szeretnél. De eltértem az alap kérdéstől: A lényeg, hogy minden layer2-es routing rendszerben könnyedén tudhatsz nagy hubot építeni. Mivel azonban a hálózaton átmenő tranzakciók teljesen rejtettek, így fogalmas sem lehet arról, hogy egy nagy hub valójában mekkora részét fogja le a valós hálózati forgalomnak.

mesélsz arról, hogy ezek a nagy hubok szerinted miért nem lesznek cenzurázhatóak? és miért nem lesz szét KYC-zva az egész?

Miért ne lehetnének cenzurázhatók? Bárki dönthet már most is úgy, hogy nem fogad el csatorna nyitást bizonyos partnerektől. A jó hír azonban az, hogy a hub nem egy tűzfal, hanem csak egy átjáról. Ha valóban egyetlen hub is úgy döntene, hogy vállogat a csatornák között, vagy egyszerűen csak KYC-t ír elő, abban a pillanatban a kutya sem használná azt. Senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy kötelezően használjon egy hubot. Ugyanígy a channel discoveryből is kizárásra kerülnének az ilyen hubok, de erről később.

mesélsz arról, hogy az utca emberét hogy fogd onboardingolni a LN-re? (maximum olyan bonyolult lehet, mint most letölteni egy Myceliumot és használni)…

Nézz utána a jelenlegi mobilos LN klienseknek. Bár a legtöbb gyerekcipőben jár, ám az összes deszkamodellből látszik, hogy az egyirányú csatornák onboardingja (tehát ha vásárolni akarsz) pofon egyszerű lesz. A kétirányra, meg ott vannak/lesznek a watchtowerek.

mesélsz arról, hogy a LN hogyan akadályozza meg, hogy új feature-öket vezessenek be nagy hubok anélkül, hogy az átmenne a konszenzus mechanizmuson?

Nincs konszenzus mechanizmus. Ez layer2, ez itt már az üzleti alkalmazási layer. Egy hub tetszőleges új featuret bevezethet, ami vagy izgalmas lesz a felhasználóknak és becsatornázzák vagy sem. A layer2 nem újkeletű dolog és nem is a lightning networkkel jelent meg. Az összes exchange layer2-es implementáció, az összes custodial wallet service layer2-es szolgáltatás. Hol van konszenzus az exchangek között? Miért is lenne?

mesélsz arról, hogy ha a Core mese szerint “a bányászok összeálltak, hogy szétspammeljék a hálózatot, hogy kimaxolják a profijtaikat” – akkor ezen gondolatmenet mentén miért nem tudnak a nagy hubok összeállni (akik nélkül nincs likviditás), hogy az egekig emeljék a fee-ket kartellben, vagy bevezessenek olyan feature-öket vagy korlátozásokat amelyek a felhasználók érdekeit sértik?

A bányászokkal ellentétben a hubok nem tudják monopolizálni a layer2-őt. Bárki bármikor meg tud kerülni egy hubot és ha lényegesen olcsóbb a feeje és van is hozzá likviditása, akkor rajta fog átáramlani a forgalom, de megteheti azt is, hogy nem nyit másfelé kétirányú csatornát, ilyenkor boldogan ellehet a nagy hubok mellett. Ezt egyébként januárban megnéztük, amikor összeálltunk néhányan M.o.-n hogy szétteszteljük az akkor még nagyon béta állapotban lévő LN-t. Teljesen nonszensz a feltételezés, hogy egy gráfban létezhetnek monopólium pontok.

mesélsz arról, hogy hogyan tud megmaradni a multi-hop routing úgy, hogy közben az anonimizálást is megtartjuk, és nem kell attól félnünk, hogy tulságosan centralizálódna az egész 3 bazi nagy hubban?

Jelenleg van kb 2740 aktív publikus LN node, ezek között van majd 12.500 csatorna. Mindebben egyelőre a jelenleg létező bitcoin mennyiség mindösszesen 6,28 milliomod része van lockolva. A hálózat immáron háromnegyed éve aktívan működik és egyelőre semmilyen jelét nem lehet látni annak, hogy a centralizáció (3 nagy hub elv) felé haladna a történet. De ahogy már oly sokszor leírtam: A nagy hub semmit nem nyer, valójában csak baromi sok lóvét belockol a baromi sok csatornájába, amin keresztül kénytelen near zero fee-vel szolgáltatni, hiszen ha elszállna vele a ló, akkor a routing simán kikerüli és más hoppokon halad tovább. Ha valaki nagy pénzt akar keresni az LN-en az nem abból tudja most ezt megtenni, hogy nagy hubokat épít, hanem úgy, hogy létrehoz egy saját LN nodeot, ami mögé lerak egy új szolgáltatást, amit mindenki használni akar. Mivel az adott szolgáltatást csak az ő saját nodeján keresztül lehet elérni, ezért olyan fee-t állít be amit akar, de ez ilyenkor az ő saját szolgáltatása.

Ezt szintén kipróbáltuk január-februárban. Izgalmas játék megpróbálni beállni a nagyobb hubok közé és elkapni a forgalom egy részét.

Az anonimitásos, multi-hop routing kérdésed nem is értem. Az LN onion routingot használ. Én magam üzemeltettem nem kevés ideig LND nodeot. Szétszedtem számos alkalommal, mert kiváncsi voltam, hogy mennyire tudok belenyúlni egy-egy átmenő tranzakcióba (ügyesen sikerült is örökre belimbóznom 0.0017BTC-t egy ilyen kísérlet során). Az átmenő invoiceokból semmit sem tudok megfejteni, hiszen nem rendelkezem a preimage adattal. A routing során pedig csak annyit kapok, hogy “van-e likviditásom elküldeni X összeget Y irányba”. Nem ismerem a forrást és a célt sem. De ezek egyébként mind logikusan következnek az onion routingból.

mesélsz arról is, hogy miért csak az a két választási lehetőségem van, hogy saját LN node-ot üzemeltetek, ahol folyamatosan online van a privát kulcsom – ahhoz is, hogy fogadni tudjak pénzt(!!!) – vagy rábízom ezt a profi szolgáltatóra? mert akkor ott vagyunk, hogy létrehoztunk egy bankrendszert a trustless Bitcoinra…. Erről mesélsz, hogy szerinted miért ez a szép új jövő? Én nem szeretném sem online tartani a privát kulcsaimat (és baszódni a node fenntartásával), sem nem szeretném egy Bitcoin bankra rábízni… Mesélsz arról, hogy milyen opcióm van, mint Bitcoin early adopter?

Nincs egyéb opciód. Ez egy layer2-es service. Vagy saját nodeot hozol létre, ahol nyilván minden trazakcióhoz kell a privát kulcs, hiszen folyamatosan alá kell írni breach remedy/commitment tranzakciókat. Ez a működési elve. Ezt vagy te csinálod egy saját nodedal, vagy egy custodial payment channel servicere bízod. Alternatíva persze van, természetesen a watchtowerekkel és a breach remedy tx-ekkel megoldható a középút is, de mivel erre külön rákérdeztél később, ezért erre ott fogok válaszolni.

Mesélsz esetleg arról, hogy hogyan fognak csatornát nyitni több millión 4m BW-es megfojtott blockchainnel?

A BW itt mi akar lenni? 4MB SegWitre (SW) gondolsz? Nyilván pont úgy fognak nyitni több millióan LN csatornákat, ahogy most több millióan tudnak trazaktálni egyszerre –> Sehogy.

Mesélsz arról, miért érdemes magas bányászköltséggel ($50+ fee-ket szeretnének látni a Core devek) mikrotranzakciókhoz csatornát nyitnom?

Miért nyitnál? Pont ez az egyik value-added funkciója a L2-nek, hogy levedd a terhelést a layer1-ről és ne legyen 50 dolláros fee.

Mesélsz arról, hogy mekkora likviditás kell ahhoz, hogy egy átlag valakinek legalább a félhavi fizetése ezen keresztül menjen, és legalább 10 millió ilyen embert kiszolgáljon az LN?

Ehhez 10 millió ember átlag fizetésének a fele kell egészen pontosan. Pontosabban annál némileg több, hiszen van egy minimális fee is.

Mesélsz arról, hogy az LN channel state tábla hogyan nézne ki az előbbi esetben a gyakorlatban?

Az LN channel state tábla soha sem a teljes hálózatot tartalmazza. Már idén év elején is, amikor még alig volt néhány száz node és 2-3 ezer channel, akkor is a legtöbb időpillanatban a hálózatnak egy kicsi részét láttuk csak. Az LN egy saját network hirdetési protokollt használ, ahol induláskor fogalmad sincs a hálózatról, ha felveszel peernek egy másik nodeot, akkor el fogod érni azokat a nodeokat és csatornákat, amikre ő rálát. Majd innentől szépen halad tovább a discovery protokoll és mindig csak annyit látsz amennyit el tudsz érni. A channel state tábla nem tud végtelenre nőni, hiszen maximalizálva van a hopok száma amennyit be tudsz járni.

Mesélsz a watchtowerekről?

A cikk második fele sajnos elveszett néhány hülye smile karaker encodeolása miatt, amibe rendszeresen belehal a wordpress… Pedig olyan lelkesen megírtam az egészet… To be continued, ahogy lesz újra erőm nekifogni…

Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

Lightning Network – visszapillantás és összegzés

Az elmúlt két hónapban igen sokat foglalkoztam és írtam is a Lightning Networkről. Talán időszerű most röviden összefoglalnom az eddigi tapasztalatokat, mivel arra jutottam, hogy egy rövid időre félrerakom a témát és az LN helyett egyéb technológiákra fókuszálok.

Ami mostanában ismerkedik a Bitcoinnal, annak egy nagyon gyors összefoglaló minderről.

A Lightning Network lényege, hogy payment channeleken keresztül tegye lehetővé a blockchain alapú kriptopénzek skálázási (párhuzamos tranzakciószám) és egyéb (pl. privacy) problémáinak orvoslását. Akit ennél mélyebben érdekel, annak belinkelem a téma kapcsán készült cikkemet, aminek alapját a január elején tartott Blokklánc Műhelyes előadásom adta. (-link-)

Kezdeném is gyorsan egy rövid körképpel:

Folytatás…

Bitcoin Pizza v2.0

Majd 8 évvel ezelőtt (2010.05.22) történt az első olyan igazolt tranzakció, amiben egyértelműen valamilyen valós értéket képviselő árucikk lett megvásárolva Bitcoinért. Ez a bizonyos ‘két pizza’ története azóta is fontos alappillére a Bitcoin folklórnak, aminek főhőse Hanyecz László, aki eszközölte akkor a vásárlást. Aki esetleg nem hallott erről, annak nagyon röviden: Laci gondolt egyet, hogy csak kéne valamit csinálni a sok tízezer kibányászott Bitcoinjával és a bitcointalk-on meghirdette, hogy volna 10 ezer felesleges Bitcoinja, amit odaad bárkinek, aki vállalja, hogy rendel neki 2 db pizzát a helyi pizzasütödéből. Az ügyletre akkor rá is csapott jercos, akivel megköttetett az ügylet, kifizette a két pizzát és meg is kapta a 10.000 bitcoinját az ügyletéért, ezzel akkor be is állították a Bitcoin kezdeti monetáris értékét (~0,5 dollár cent/bitcoin). Az elutalt 10k további sorsát egyébként tavaly nyáron ki is nyomoztuk néhányan a Bitcoin blokkláncból és kiderült, hogy kb. egy évvel később Jercos beutalta a vagyonát az MtGoxra…

A történet másik apropója viszont maga Hanyecz Laci, aki a közösségben “pizza-guy” néven ismert és leginkább azt lehet róla tudni, hogy a pizzás story után teljesen eltűnt. Az eltűnése óta szinte semmit nem lehetett róla hallani, azonban ma újra életjelet adott magáról…. merthogy… újra megéhezett… és újra rendelt 2 pizzát, amit természetesen Lightning Network-ön keresztül eszközölt. Szintén az eredetihez hasonló módon: mivel nincs a közelében egyetlen LN ready pizzéria sem, ezért újra egy közvetítőt kért fel, akin keresztül be is rendelte 0.00649 Bitcoin értékben a  két pizzát:”XL Cheesy Pizza, 1 Deluxe Pizza”

A történetről, a trustless közvetítési technológiáról és az egész kalandról természetesen levelet is írt a Lightning-Dev listán. Nyilvánvalóan ennek a levélnek sem az a lényege, hogy rendelt két pizzát, hanem sokkal inkább az, hogy HOGYAN rendelte azt. A beszámolójába azt mutatja be, hogy miként lehet úgy végezni LN-en keresztül utalást, hogy a shared secret (preimage) kerül később felhasználásra a fizikai leszállítás azonosításához.

Folytatás…

Benne vagyok a villámban…

Bár ráment a hétvégém nagyjából fele, de büszkén jelenthetem, hogy egyike vagyok annak a kicsit kevesebb mint 100 idiótának, akik nem csak időt, de pénzt is áldoztak egy teljesen pilótavizsgás történetre. Immáron egy (mainnet) lnd full node büszke tulajdonosa vagyok, ami perpillanat “033abe908878ac00” alias néven érhető el és kőkemény ~600k sat-s (kb 62 usd) csatornával csatlakozik a hálózathoz.

Túl vagyok az első mainnet LN “vásárlásomon” is. (első alkalommal a #recksplorer csapatát támogattam)

Szokás mondani, hogy egy bolond százat csinál. A cikk írásának a pillanatában a Blokklánc Műhely egyik oszlopos tagja (@lordcase) éppen vadul dolgozik, hogy felhúzza a második hazai LN nodeot és csatlakozzon az enyémhez. Ha ez összejön, akkor fogunk tudni úgy is tesztelni, hogy nem kell a nyílt csatornán keresztül elvernünk a pénzünket. Várhatóan sok-sok hasznos és érdekes tapasztalat előtt állunk a téma kapcsán.

Az előző Lightning Networkkel foglalkozó topicban nagyon sok konkrét kérdést tettetek fel, amikre megpróbálnék a továbbiakban válaszolni:

Jól értem, hogy az LN hálózaton végrehajtott tranzakciót végrehajtják a bitcoin hálózaton is? Ameddig nincs beküldve az offchain elszámolás az onchain hálózatra, addig az onchain hálózaton elkölthetem mégegyszer a bitcoinom?

Az LN nem egy külön hálózat, minden LN csatorna mögött egy valós és confirmált Bitcoin tranzakció áll. Mivel a tranzakcióban egy multisig wallet tárolja a ‘letétet’, így azt nem tudod újra elkölteni, csak akkor, ha a két fél megegyezik a végleges egyenlegben. Minden egyes offchain tranzakciónál a felek aláírják a csatorna egyenlegének legfrissebb állapotát.

Folytatás…

CBOE Bitcoin januári futures lezárásra került (végre)

A december 17.-én kibocsátott CBOE januári Bitcoin futures egy órával ezelőtt lezárásra került. A ‘settlement’ értéke 10 900 USD. Vastagon profitáltak a határidős traderek. Grat nekik. A Bitcoin árfolyama pedig visszakerült a tegnap már jelzett – szerintem – organikus csatornába, ahol most éppen enyhe emelkedés mellett oldalazgat és bukdácsol a sávon belül. Mondanám, hogy “huhh túl vagyunk a nehezén“, de perpillanat szerintem ez még igencsak komoly hurráoptimizmus lenne. Az árfolyam nem érte el a sáv alját (8800 USD) és az emelkedés is gyanúsan “deadcat bounce”-nak néz ki. Persze ne legyen igazam.

Viszont nagyon örülök, hogy az előző topicban többen is felvetették a spekuláció és a hosszútávú valós értékeket nyújtó technológiai fejlesztések kérdéskörét. Néhány hete tartottam egy előadást a Blokklánc Műhelyben a Lightning Network kapcsán (megjegyzem ehét pénteken is igen érdekes téma várható…), aminek kapcsán bedobtam a műhelytagoknak, hogy mi lenne, ha készítenének egy saját, könnyen implementálható LN invoicing plugint, amit könnyedén lehetne implementálni tetszőleges PHP/Wordpress webáruházba. Rögtön az előadás után már elindult a lázas munka és azóta több embernapot beletoltak a srácok a fejlesztésbe, mely kapcsán néhány feketeöves Lightning Network szakértő kezd felcseperedni a műhely keretei között.

Hogy mennyire valid erre az igény: ma a Blockstream hivatalos sajtóközleményben jelezte, hogy elkészítettek egy node.js alapú woocommerce/wordpress plugin, ami pontosan azt az igényt valósítja meg, amit jómagam is felvetettem a Műhelyben. Aki szeretné kipróbálni ezt a gyakorlatban (immáron a mainneten már!), az fáradjon el a teszt célból felhúzott webboltjukba és próbálja ki a funkciót: https://store.blockstream.com

Mindezzel párhuzamosan a mainnet-en futó Lightning Network nodeok és azok közötti channelek száma is egyre jobban bővül, mely szintén biztató jel a gyors adaptációra.

De még ennél is biztatóbb jel, hogy már Roger Ver is nyíltan reklámozza a Blockstream Lightning Network törekvéseit, bár mindezt nyilván a maga szokásos morbid stílusában… Erre mondják azt, hogy a rossz reklám is reklám…

Amennyiben viszont kész tényként kezeljük a Lightning Network hamarosan szélesebb körű adaptálódását és ezzel a layer1 (onchain) problémák kezelődését… mely feltételezés azért rejt némi erős optimizmust… Akkor máris jöhet egy izgalmas kérdés. Szerintetek mi az a téma, aminek a nagyon gyors adaptálása elő tudná segíteni a kriptopénzek szélesebb körű elfogadottságát: (mivel a listából egy tételt kiválasztani kb lehetetlen, ezért max 4 választási lehetőséggel élhettek, aki nem talál kedvére való választ az tegye meg, hogy commentben megírja, hogy mi egyéb tetszene neki)

commercial break...

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…