Lássuk mi is van a Bitcoin mögött!

Mit is jelent a gazdasági- és a mögöttes érték a kriptoeszközök esetén, mennyire spekulatív, avagy mennyire ponzi-jellegű is ez a bizonyos érték. Az előző cikkem a blogon nem véletlenül szólt a hitelpénzekről és az egész hitelintézményi háttérről, hiszen sajnálatos tény, hogy ma a legfiatalabb generációk ugyan már az anyatejjel szívják magukba a iPad és egyéb táblagépek készségszintű használatát, azonban ugyanezen csatornákon sajnos a pénzügyi kultúra nem áramlik hasonlóan… tegyük a kezünket a szívünkre, ennek oka igen prózai: amit nem tudunk az nehéz átadni…

Aki viszont veszi a fáradtságot, utánanéz és megérti a pénzügyi rendszer működését, az onnantól másképpen tud tekinteni az olyan fogalmakra, mint pl. az infláció, tőke, kötelező fedezeti ráta… vagy akár arra, hogy most miért is kell 320 forint felett lennie egy eurónak és miért is mondja azt Varga miniszter úr, hogy nem kell menni külföldre nyaralni, akkor nem fog fájni a magas euróárfolyam.

Mindezek fényében viszont teljesen jogosan feltehető a kérdés: mégis mi van a Bitcoin mögött? Ez tényleg csak egy piramisjáték, csak puszta spekuláció, amit csak a folyamatosan beáramló új pénz tart életben és növekedési pályán?

Amit már biztos minden olvasó tud az az, hogy a Bitcoin egy teljesen önálló ‘pénzeszköz’, ami a hazai jegybank állásfoglalása alapján a “fizetésre használható virtuális eszköz” kategóriába esik. (forrás: -mnb állásfoglalás- IV. pontja). Ezen túl, az MNB konkrétan el is helyezi a Bitcoint a fizetési eszközök kategóriájában:

A Bitcoin vonatkozásában a klasszikus értelemben vett pénz kibocsátásról nem beszélhetünk, mivel a Bitcoinok egy informatikai megoldás útján jönnek létre. Az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmába így a Bitcoinokat nem lehetséges besorolni, tekintettel arra, hogy a Bitcoinokkal a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pmt.) szerinti fizetési megbízás nem tehető. Az MNB hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a Bitcoin kibocsátója nem egy konkrét intézmény – a felhasználók közössége sem tekinthető kibocsátó intézménynek –, mely tények ugyancsak azt támasztják alá, hogy a Bitcoin és a Fizetésre Használható Virtuális Eszközök nem tartoznak az elektronikus pénz, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kategóriájába.

Hogy pontosítsam magam: elhelyezi úgy, hogy nem tartozik bele ebbe a kategóriába, sem a Bitcoin sem semmilyen más hasonló célú kriptoeszköz.

A mögöttes érték

Reményeim szerint az olvasó számára napnál világosabb, hogy valójában mindennek az értéke relatív, minden annyit ér amennyit adnak érte. A jegybankok ádáz harcot vívnak a saját nemzeti valutájuk értékének védelme érdekében, de összességében mégis kijelenthető, hogy ezek értéke leginkább az adott valuta mögött álló gazdaság teljesítményén múlik. Ezt hazánk lakossága vastagon megtanulta, amikor a legutóbbi pénzügyi válságnál a svájci jegybank elvágta az árfolyamkötést az euró és a svájci frank között, minek hatására az egekbe szöktek a hazai devizaalapú lakástörlesztőrészletek.

Mindezen logika alapján adja magát a válasz, hogy a Bitcoin mögött a bitcoinra mint devizára épülő gazdasági teljesítmény adja. De egyáltalán létezik ilyen? Léteznek olyan vállalkozások, amik gazdasági tevékenységükkel a Bitcoin értékét növelik?

Folytatás…

Mitől van értéke a Bitcoinnak?

Sok szó esett mostanában a fundamentális értékről, nézzük miként is jelenik ez meg a Bitcoin értékében és miként tudja befolyásolni a fundamentális érték az árfolyamot. Amikor az árfolyam éppen bull időszakát éli, akkor hajlamosak vagyunk (jómagam is beleestem ebbe a csapdába) azt gondolni, hogy eljött a paradigmaváltás és innentől jön valami nagyon új dolog ami busásan megjutalmazza a korai ‘hívőket’… majd jön a sokadik bear-run amikor viszont szépen realizáljuk, hogy megint csak biodíszletei voltunk annak, hogy a kis szemétdombunkon néhányan jól járjanak a zéró-végösszegű játszmában. Ugyanezek azok az időszakok, amikor felerősödnek az olyan hangok minthogy “ez egy ponzi/piramisjáték”, “nullára fog zuhanni, hiszen nincs mögötte semmi”.

DISZKLÉMER: Talán már a bevezetőből is kiderült az olvasónak, hogy ez egy újabb filozofálós, logikai összefüggéseket keresős cikk lesz, ami vajmi keveset ad azoknak, akiket csak az érdekel, hogy mennyi éppen az árfolyam és vajon holnap mennyi lesz. Ellenben sokkal hasznosabb lehet azoknak, akiket érdekel, hogy – szerintem – mi is mozgatja az árfolyamokat és mik is a valós fundamentális ellenállási pontok. Ezen állásfoglalás fényében kéretik tovább folytatni a cikket… ami szokás szerint wall of text lesz.

Egy kis alapozó: mi a franc is az a hitelpénz…

Visszatérve: valahol mindkét állításnak van valóságalapja. Azonban ezek eléggé szélsőséges megközelítései a valós helyzetnek. Azt nagy biztonsággal elmondhatjuk, hogy a Bitcoin mögött nincs semmi, hiszen valóban nem egy tartalékdeviza, nincs mögötte arany, bármilyen egyéb letét, vagy éppen fedezet. Tehát az árát valóban csak és kizárólagosan a kereslet és a kínálat határozza meg. Mikroökonómiai alaptétel: ha nagy a kínálat és alacsony a kereslet, akkor az árfolyam lefelé zuhan (akár nulláig), ha nagy a kereslet és csökken a kínálat akkor pedig a fák megpróbálnak az égig érni… amit persze nyilván sosem fognak elérni.  A Bitcoin egy digitális jelfolyam, ami a blockchain technológia sajátos adottságai okán képes úgy biztosítani hozzáférést egy adott mennyiséghez, hogy az központi nyilvántartás nélkül is szabadon átruházható, hasznosítható, vagy tárolható anélkül, hogy bárki is duplikálni, megsemmisíteni vagy eltulajdonítani tudná az. A bitcoin lényegében ennyi és semmivel sem több. A tárolt érték szempontjából teljesen ugyanazon attribútumokat mutatja mint bármilyen hitelpénz. A ma létező nemzeti valuták mindegyike hitelpénz, tehát annak értéke abból fakad, hogy adott társadalom elhiszi, hogy az adott címlet valóban értéket képvisel, ami cserealap lehet. Azonban ez a hit/bizalom illékony, gyermekkoromban a nagyszüleim emlékeiben még élénken élt a Pengő crash, sőt nagyapám büszkén mutatta, hogy neki bizony kisebb gyűjteménye volt a tízmillió bilpengős címletekből, mely mai szemmel nézve talán a legmenőbb fiat pénzcímlet ever, hiszen Kossuth Lajos feje felett két Bitcoin logó is kirajzolódott. Ahogy nagyapám mondta ez a néhány papírpénz a Pengő végnapjaiban már annyit sem ért mint a papír amire nyomtatták, hiszen sehol és senki nem fogadta azt el. Magyarország 1946-ban a napi infláció meghaladta a 200%-ot, mígnem interveniált az akkori jegybankszerűség.

A közelmúlt történelmében a hiperinfláció azonban nem példa nélküli. A közelmúltban Zimbabwe (napi 98% inflációval) került hasonló helyzetbe, de a 90-es években sorra omlottak össze a hitelpénz alapú pénzügyi rendszerek, Jugoszláviától kezdve Peruig bezárólag. A látszólagosan atomstabil pénzügyi rendszerünk alatt sebészi pontossággal ügyködnek a jegybankok, az IMF és végső soron a kereskedelmi bankok is, hogy fenntartsák azt a látszat stabilitást, aminek nyilvánvaló devianciáit általában inflációval kompenzálják. Persze mindez korántsem ennyire egyszerű, a fiat pénzek monetáris politikája egy roppantul komplex történet, ahol nagyon fontos szerepe van a pénzbőségnek és a pénznyomtatásnak, valamint a “csapok elzárásának”. A 2008-as válságot követően az USA gyakorlatát követve már 2012-től dübörögtek a pénznyomtató gépek szerte a világon, melyek rendre el is apadtak 2016-ra. Mára a piac nagy része teljesen tisztában van abban, hogy 2019-2020 körül újabb recesszió fog bekövetkezni, de mivel jelenleg még csorog a rendszeren lefelé a pénz, így még bőven van idejük eladni a túlértékelt bóvli papírokat, kötvényeket és egyéb termékosztályok árucikkeit a nép egyszerű gyermekeinek. Magáról a pénzrendszer színfalak mögött meghúzódó érdekességeiről korábban már írtam egy részletes cikket: Pénz… Pénz… Pénz… meg a Bitcoin címmel. Így most inkább a Bitcoinra fókuszálnék.

Folytatás…

NFH#3: A Bitcoin rossz, a blockchain jó?

Gyakran kerül elő a blockchain paradigmaváltó tulajdonságainak méltatása kapcsán a kriptopénz mint rákfenéje ennek az egésznek. Tudom, hogy most ezzel a cikkel nagyot ugrok a “Nagy Fogalmatlanság Határozó” rovatban, de engedjétek meg, hogy ma előrevegyem ezt a témát. Egy ismerősömmel beszélgettem és szóba került, hogy mi is az én “story”-m a blockchain kapcsán, hogy lehet, hogy néhány éve nagy hirtelenséggel beleszerettem ebben a történetbe és perpillanat alárendelek ennek mindent (még a szakmai karrieremet is). Nekifutottam: miért is jó a blockchain, mennyire disruptív, paradigm shift és whatever, mégse tudtam átadni igazán az esszenciáját. Miért is vagyok annyira oda mindezért? Az ilyenfajta kérdések jót tesznek az embernek, hiszen segítenek újraértelmezni mindazt, amiért éppen rajongunk. Unalomig csépelt az a frázis, hogy a blockchain talán legfontosabb forradalmi vívmánya, hogy azon keresztül kizárható a harmadik féllel szembeni bizalom és ez mindenkinek jó. De mégis mi a baj azzal a harmadik féllel? Tényleg itt csak annyiról van szó, hogy mindenkiben korrupt tolvajt látunk, akinek egyetlen célja mások megkárosítása és megtévesztése? Bár ez is ide sorolható, de ez kétségtelenül csak egy véglet.

Folytatás…

Decentralizált Autonóm Szervezet – I.) Mi az a DAO?

Egyre sűrűbben kerül elő szakmai publikációkban, sőt konkrét kezdeményezésekben is a DAO/DAC téma. Bár a blogon szenteltem korábban a témának egy bejegyzést, azonban időszerűnek tartottam egy alaposabb gondolatkísérlettel is körbejárni a témát. Már régóta készülök megírni ezt a cikket, hiszen a téma szorosan kapcsolódik az e hét szerdai Blockchaineum konferenciás előadásomhoz, azonban ezeddig folyamatosan szembejött valamilyen egyéb aktuálisabb téma, ami hátráltatott. Most, hogy látszólag kissé lenyugodtak a kedélyek a Bitcoin körül és túlvagyunk a scaling debate legújabb fejezetein… keresve sem tudnék jobb témát találni, mint a gazdasági szerveződések jövőkutatása. Kezdésnek mindjárt beraknék egy slideot a szerdai előadásom anyagából, ami lényegében összefoglalja a DAO modellt:

A decentralizált információmegosztás (Internet) és a decentralizált pénzügyi rendszerek (Internet of Value, p2p blockchain alapokon) után a következő nagy falat a meglévő gazdasági szerveződések decentralizálása vagy éppen demokratizálása lehet. Mit jelent az, hogyha egy gazdasági társulás decentralizált? Nincsenek főnökök? A tulajdonosok nem szólnak bele semmibe? Mindenki akkor jár be dolgozni, amikor akar és azt csinál amit akar? Természetesen nem erről van szó.

A DAO modell lényege, hogy a cég vagy szervezet létrehozásakor egészen pontosan definiálják a szervezet működését, célját és céljait, melyek kapcsán kidolgozzák a döntési mechanizmusokat, majd amikor minden elkészül, akkor az egészet bepakolják egy smart contractba. A cég saját tulajdonát/értékét/részvényeit elhelyezi ebben a bizonyos smart contractba, amit a tulajdonosok vagy közvetlenül a smart contractok keresztül kezelnek, vagy – ma divatos modell alapján – tokenizálják a tulajdont és ezen tokeneket, mint a működés alapanyagát felhasználva vesznek részt a szervezet működésében és természetesen annak profitjából is így részesülnek.

Folytatás…

Gondolatok a lejtmenetben, hogyan tovább a bloggal?

Azt gondolom lassan időszerű lenne eldöntenem (és nem csak nekem), hogy valójában miért is érdekel engem/bennünket az egész cypherpunk és cryptocurrency téma. Befektetőként és wannabe daytraderként nyilván mikro szinten kell, hogy nézzem a dolgokat és szomorkodnom kell azon, ha éppen lejtmenet van, vagy éppen sokkal inkább örülni a tökéletes és soha vissza nem térő szuper belépési pontok kapcsán. Persze minden lejtő végén ott egy újabb part kezdete. Bár tény, hogy sokan akarják elhitetni velünk, hogy ennek a lejtőnek a végén nincs újabb part, ez már a vég, ez már csalás, ez már a buborék vége, de vajon ez újdonság, vajon tényleg most először temetik a nagyok a bitcoint?

Másik oldalról crypto blogger, blockchain evangelista vagy éppen cryherpunk/kripto-anarhista mivoltomban a legjobbat magammal azzal tenném, ha nemes egyszerűséggel tennék erre az egészre és azzal foglalkoznék, ami legjobban érdekel: a technológiával és annak végtelen lehetőségeivel. Tartok tőle, hogy még a szakmailag felkészültebb olvasók is csak a töredékét látják át mindannak amit technológiailag ez a formálódó iparág kínál, az abban rejlő lehetőségeket pedig még kevesebben érik fel ésszel. Sokan sztoriztam már itt a blogon pl. a Lightning Networkről, meg van az a kedves olvasónak, hogy az LN lényegében egy egyszerű multi-signature address/contract? Persze kicsit felokosítva és kiegészítve néhány leleményes ötlettel. Megvan az, hogy ezen technológiák segítségével olyan dolgokat lehet létrehozni, amikre manapság ügyvédek hada és mindenféle lassú, bürökratikus folyamatok alkalmasak csak? Mondjak egy példát: asset management… Hogy néz ki ma egy asset management szolgáltatás? Fogod a pénzed, odaadod egy brókernek, aki jobb esetben berakja azt néhány alapba, amik ha rosszul teljesítenek, akkor bukod az egységeidet, ha meg jól, akkor büszkén veregeti a brókered a mellét, esetleg évente néhányszor dob egy koncot, hogy miként rendezd át a portfóliódat.

Folytatás…

A Bitcoin értéke: decentralizáció és a szabályozás ambivalenciája

A hagyományos pénzügyi keretek között egyre nehezebb értelmezni a Bitcoint. Nem is oly régen még az internet alvilág fizetőeszközeként definiált valami, mára egy olyan szuperpénzé változott, ami mind rövidtávon, mind hosszútávon félelmetes hozamokat produkál, így egyszerre nyújtja a spekulatív tőzsdéket is túlszárnyaló nyerészkedés lehetőségét és a legkonzervatívabb megtakarítási termékek biztonságát. A hagyományos pénzügyi világ szolgáltatásain nevelkedett egyszeri befektető minderre csak annyit tud mondani, hogy “mese”… majd eltelik néhány hónap, néhány év és azt realizálja, hogy ez a mese még mindig tart, de a történet mellette már elrobogott. Hogy miért is más a Bitcoin, ahhoz meg kell érteni annak valós értékét. Meg kell érteni, hogy mit is jelent az 1 bitcoin és miért ér napról napra többet. Nem, a helyes válasz nem a ponzi és nem a lufi… Ebben a postban két aspektust vizsgálok: a decentralizációt és a szabályozást, ezeken keresztül próbálok közelebb jutni a bitcoin értékének definiálásához. Éljünk egyből néhány alapvető hipotézissel:

  • A decentralizáció jó az “Internet Pénzének”, mert ezáltal önszerveződő, önálló és senki nem tud egy kézben döntéseket hozni, így mindenhez valódi konszenzus kell.
  • A szabályozás jó, hiszen szabályozott környezetben nagyobb az elfogadottság, szélesebb kör számára elérhető az adott fundamentum, nő a bizalom, stabilabb a jogi háttér.
  • A szabályozáshoz – legalább lokális – centralizáció kell, ennél fogva a decentralizáció legnagyobb ellensége a szabályozás kell, hogy legyen.

Hmm? Hogy tudja két egymással ellentétben álló tevékenység egységesen szolgálni egy fundamentum fejlődését? Az ambivalencia feloldásához egyetlen dolgot kell definiálnunk és ez a bitcoin értéke. Mi a bitcoin értéke? Mennyit ér egy bitcoin? Hogyan hat erre az értékre a decentralizáció, illetve a szabályozás?

Kezdjük talán a legfontosabb érték definiálással. A bitcoin értéke a fiatban (USD, EUR, HUF, stb.) kifejezett összegszerű értéke. Ez alapján egy bitcoin 8 éve 0.01USD-t ért, ma pedig – épp most – $4694-t. Ez alapján a bitcoin értéke fantasztikus szárnyalást hajtott végre, hiszen szinte semmilyen más fundamentum nincs, ami ennyire rövid idő alatt ennyire értékessé vált volna és pláne nincs olyan, aminek a növekedési pályája erre nyílegyenes lenne. Hogy egy személyes Bitcoin superherómat idézzem (Charlie Shrem):

Összesen 21 millió Bitcoin fog létezni. Egyre-egyre nehezebb, akár csak egyet is megszerezni belőle. A 100.000 dollár alatti ár egyszerűen túl olcsó bitcoinonként“.

Charlie (akinek munkásságát leginkább a BitcoinFoundation.org és a Jaxx wallet kapcsán ismerhetitek, de szintén ott van a viberate.io-ban, ami az elkövetkező hetek nagy ICO története lesz!) gondolata mögött Satoshi Nakamoto talán legnagyobb hozzáadott értéke áll, ez pedig a Bitcoin inflációs- és érme kibocsátási modellje. Ha abból indulunk ki, hogy talán még a mi életünkben kibányászásra kerül 20 millió bitcoin az összesen 21 millióból, akkor is elmondható, hogy a világ lakosságának mindösszesen 0.26%-a rendelkezhet 1 egész bitcoinnal. Ha Te(!) az olvasó, el tudod ma mondani azt, hogy “rendelkezem egy egész bitcoinnal“, akkor azt is elmondhatod, hogy egy olyan valamivel rendelkezel, amiből átlagosan 376 emberből csak egy valaki rendelkezhet. Ha mindehhez figyelembe vesszük a bitcoin addressek eloszlási táblázatát is: (forrás)

Akkor az arány még rosszabb, hiszen a MA bitcoinnal rendelkezőknek is mindösszesen csak 3,15%-a rendelkezik egy egész bitcoinnal, ennek alapján kimondható, hogy ma a föld lakosságát tekintve minden 12 ezer emberből csak egy rendelkezik bitcoinnal. Mely arány még tovább fog romlani az idő előre haladtával.

Folytatás…