Decentralizált Autonóm Szervezet – I.) Mi az a DAO?

Egyre sűrűbben kerül elő szakmai publikációkban, sőt konkrét kezdeményezésekben is a DAO/DAC téma. Bár a blogon szenteltem korábban a témának egy bejegyzést, azonban időszerűnek tartottam egy alaposabb gondolatkísérlettel is körbejárni a témát. Már régóta készülök megírni ezt a cikket, hiszen a téma szorosan kapcsolódik az e hét szerdai Blockchaineum konferenciás előadásomhoz, azonban ezeddig folyamatosan szembejött valamilyen egyéb aktuálisabb téma, ami hátráltatott. Most, hogy látszólag kissé lenyugodtak a kedélyek a Bitcoin körül és túlvagyunk a scaling debate legújabb fejezetein… keresve sem tudnék jobb témát találni, mint a gazdasági szerveződések jövőkutatása. Kezdésnek mindjárt beraknék egy slideot a szerdai előadásom anyagából, ami lényegében összefoglalja a DAO modellt:

A decentralizált információmegosztás (Internet) és a decentralizált pénzügyi rendszerek (Internet of Value, p2p blockchain alapokon) után a következő nagy falat a meglévő gazdasági szerveződések decentralizálása vagy éppen demokratizálása lehet. Mit jelent az, hogyha egy gazdasági társulás decentralizált? Nincsenek főnökök? A tulajdonosok nem szólnak bele semmibe? Mindenki akkor jár be dolgozni, amikor akar és azt csinál amit akar? Természetesen nem erről van szó.

A DAO modell lényege, hogy a cég vagy szervezet létrehozásakor egészen pontosan definiálják a szervezet működését, célját és céljait, melyek kapcsán kidolgozzák a döntési mechanizmusokat, majd amikor minden elkészül, akkor az egészet bepakolják egy smart contractba. A cég saját tulajdonát/értékét/részvényeit elhelyezi ebben a bizonyos smart contractba, amit a tulajdonosok vagy közvetlenül a smart contractok keresztül kezelnek, vagy – ma divatos modell alapján – tokenizálják a tulajdont és ezen tokeneket, mint a működés alapanyagát felhasználva vesznek részt a szervezet működésében és természetesen annak profitjából is így részesülnek.

Folytatás…

$OMG – Omise Go – Ohh my God!

Hibátlan lett az OmiseGo tickere: $OMG. Biztosra veszem, hogy nem véletlen az áthallás. Amit az OmiseGo projekt csinál, az finoman szólva is a teljes pénzügyi rendszer megreformálásának az alapja. Személy szerint augusztus közepén figyeltem fel a projektre és legnagyobb bánatomra lekéstem az ICO-t is, így az augusztus 13-i beszállóm óta sajnos ‘csak’ 77,41%-os profitban állok, de azóta is lelkesen pakolom az $OMG-be a pénzemet.

Bő egy hónapja készülök megírni ezt a postot az OmiseGo kapcsán, de szándékosan halogattam eddig. A NEO kapcsán készült cikk a blog eddigi legolvasottabb postja, jól mutatva azt, hogy a hazai crypto közösség is mennyire fogékony az új lehetőségekre. A NEO azonban nem kifejezetten muzsikált jól az elmúlt egy hónapban. Árfolyama mérhetetlen mélységekbe zuhant és bár számomra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy tartom a NEO-imat, hiszen hosszútávra vettem, de tudom, hogy sokan kiszálltak belőle jelentős veszteségeket realizálva. Mára kiderült, hogy a NEO történet mögött is csak szándékos… vagy véletlen(?) szerencsétlenségek sokasága állt. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki teljesen hidegen tudjon kezelni egy olyan FUD hadjáratot, mint az e-hét hétfői kínai ICO ban, a Bitcoin Cash indulását megelőző történet, vagy a májusi SEC döntés a Bitcoin ETF-ek kapcsán?

Nehéz ezen történetek mögé nem odaképzelni valamiféle összeesküvés elméletet. Az elmúlt egy hónap történései jelentősen megtépázták a NEO árfolyamát és bár a PBoC (Kínai népbank) ICO regulációs bejelentése a színpadon a Bitcoint tépázta meg, de a háttérben a NEO egy komplex bizalomvesztésen ment át. Majd láss csodát: tegnap előkerült, hogy az ICO kizárás igazából csak temporális és már dolgozzák ki a licenszelési módot, amivel mégis csak lehet honosítani Kínában ICO-kat, amiken ezt követően boldogan részt vehet bármely állampolgár. A hír felröppentével együtt a NEO árfolyama is a sztratoszférába emelkedett, napon belül csinált egy majd 60%-os emelkedést. Persze az öröm nem tartott sokáig, tegnap újabb pletyka látott napvilágot, mely szerint a kínai kormány tömegesen kívánja bezárni a cryptocurrency exchangeket. Nem sokkal később kiderült, hogy a hír nem pont úgy igaz, de ennek ellenére egy zavaros google translate-tel lefordított kínai cikk elég volt ahhoz, hogy újabb tömegek dobják be gondolkodás nélkül a coinjaikat. Majd az árfolyam tegnap este újra zuhant. Ugyanúgy a 4100-as tartományba. Legnagyobb szerencsémre csak a történés első pillanatait kaptam el, amit követően egy 4 órás repülőúton szerencsémre lehetőségem sem volt hülyeséget csinálni… Lehet többet kellene repülnöm 🙂

Így utólagosan kielemezve csak annyit tudok mondani, hogy: minő meglépetés, újra ugyanott volt a resistance, mint két hete. Csak coincidence? Vagy ahogy honosították a fogalmat: csak koincidencia? Ja, hogy nem is magyarosította így senki? Nem baj, akkor én most megteszem. Szóval ez most megint csak totálisan egymástól független történések halmaza, ami valami fura egyveleget ad ki magából?

Folytatás…

Tényleg a szemünk előtt épül a digitális szocializmus?

DAO, ICO, Smart Contract, Crowdsale: Ezek a fogalmak az elmúlt egy-két évben kerültek a pénzügyi underground látómezejébe és a nyugat kisbefektetői nagyon zabálják őket. Sorra születnek meg a ‘harmadik fél által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat‘ megtorpedózó kezdeményezések, melyek kezdeti kibocsátása rendre hatalmas sikerrel zárul. Ne érezd azonban magad furán, ha soha nem is hallottál eddig ezekről a fogalmakról. Miközben a mainstream sajtó a fintechekről, a PSD2-ről és SEPA vagy éppen kis hazánk esetében a DIP-ről (azonnali fizetési rendszer) harsong és mindezeket egyfajta pénzügyi evolúció következő lépcsőjeként aposztrofálja, addig a háttérben az ICO-kon és a DAO-kon keresztül már szó szerint épül az a gazdasági forradalom ami nagyjából olyan lesz, mint amikor Douglas Adams méltán híressé vált Galaxis utikalauz stopposoknak című művében  a Vogonok nekifogtak elpusztítani a Földet csak azért, mert az egy újabb galaktikus autósztráda útjában állt.

Egy korábbi cikkben már ígértem, hogy részletesen bemutatom a közösségi finanszírozás eme digitális fizetőeszköz platformokra épülő válfaját. Mivel előttünk van egy újabb komoly jövő előtt álló ICO kibocsátás (SONM), ezért ennek apropóján írnám meg ‘leleplező’ cikkemet a háttér-hatalom által épített digitális szocializmusról 🙂 Hogy mi is a szocializmus a tankönyvi definíció szerint: “olyan eszmei áramlatok, ideológiák összessége, melyeknek közös eleme az individualizmus, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség. A szocializmus gazdasági programja: a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formája.” A továbbiakban bemutatom a digitális szocializmus néhány új építőkövét:

Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.

Folytatás…

Bitcoin:SegWit aktivációs küszöb és altcoin kilátások a nyárra

Az előző két cikkben ([-1-], [-2-]) bőségesen kifejtésre került, hogy mi a SegWit, miért jó a [Segwit2MB] döntés a bitcoinnak és arról is írtam, hogy milyen fundamentális pozitív hatásokkal is jár ez. Ami viszont kimaradt mindkét cikkből az az aktivációs küszöb. A SegWit (blockchainről leválasztani a tranzakció jóváhagyásokat) során a meglévő block láncból egy újabb fork jön létre, ezen fork kapcsán esszenciális, hogy a meglévő blockchain hashing powerét adó bányászok nagyobb része már tudja kezelni a SegWitet és a 2Mb-os block méretet. Ha ez mégsem teljesülne, akkor a SegWit bevezetése komoly károkat okozhatna, hiszen kiesne a pénzügyi tranzakciók hitelesítését adó bányász erőforrások egy része. Arról nem is beszélve, hogy az új protokollt nem támogató bányászok tovább fejtenék a jelenlegi blockláncot, ami miatt életre kelne az új és életben maradna a régi blocklánc is. Ez nagyon komoly (negatív) hatást gyakorolhatna a bitcoinra.

Ennek elkerülése érdekében lett meghatározva még a SegWit felmerülésekor, hogy az aktivációs limit 95% kell, hogy legyen. Ami azt jelenti, hogy csak akkor történhet meg SegWit aktiválás, ha a bányászok összesített teljesítményének 95%-a már olyan bányász klienst használ, ami támogatja az új “Segwit2Mb” protokollt. Ennek az aktivációs küszöbnek az elérése eléggé komoly kihívásnak tűnt az elmúlt egy évben (jelenleg egyébként 30% körül tartunk). Ez a lassú penetráció komolyan hatott is a bitcoin árfolyamára, mesterségesen alacsonyan tartva azt.

Folytatás…