Tényleg a szemünk előtt épül a digitális szocializmus?

DAO, ICO, Smart Contract, Crowdsale: Ezek a fogalmak az elmúlt egy-két évben kerültek a pénzügyi underground látómezejébe és a nyugat kisbefektetői nagyon zabálják őket. Sorra születnek meg a ‘harmadik fél által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat‘ megtorpedózó kezdeményezések, melyek kezdeti kibocsátása rendre hatalmas sikerrel zárul. Ne érezd azonban magad furán, ha soha nem is hallottál eddig ezekről a fogalmakról. Miközben a mainstream sajtó a fintechekről, a PSD2-ről és SEPA vagy éppen kis hazánk esetében a DIP-ről (azonnali fizetési rendszer) harsong és mindezeket egyfajta pénzügyi evolúció következő lépcsőjeként aposztrofálja, addig a háttérben az ICO-kon és a DAO-kon keresztül már szó szerint épül az a gazdasági forradalom ami nagyjából olyan lesz, mint amikor Douglas Adams méltán híressé vált Galaxis utikalauz stopposoknak című művében  a Vogonok nekifogtak elpusztítani a Földet csak azért, mert az egy újabb galaktikus autósztráda útjában állt.

Egy korábbi cikkben már ígértem, hogy részletesen bemutatom a közösségi finanszírozás eme digitális fizetőeszköz platformokra épülő válfaját. Mivel előttünk van egy újabb komoly jövő előtt álló ICO kibocsátás (SONM), ezért ennek apropóján írnám meg ‘leleplező’ cikkemet a háttér-hatalom által épített digitális szocializmusról 🙂 Hogy mi is a szocializmus a tankönyvi definíció szerint: “olyan eszmei áramlatok, ideológiák összessége, melyeknek közös eleme az individualizmus, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség. A szocializmus gazdasági programja: a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formája.” A továbbiakban bemutatom a digitális szocializmus néhány új építőkövét:

Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.

Ez így nonszensznek hangzik? A modell nagyon egyszerű és ezen modell alapjait az Ethereum rakta le. Az Ethereum lényegében arra jött létre, hogy megteremtse a technológiai alapjait az ilyen jellegű vállalat indításoknak. Mielőtt ezen technológiára rátérnék nézzünk egy teljesen nonszensz példát: tegnapelőtt írtam az alábbiakat:

“az Ethereum ezzel párhuzamosan hajtotta végre a BAT (Basic Attention Token) kibocsátását, ami az első blockchain alapú böngészős hirdetési platform, mely azzal a céllal jött létre, hogy a hirdetési piacon végre ne a közvetítők járjanak jól (értsd: google…), hanem a hirdető – tartalom gyártó –  fogyasztó háromszög.”

Hogy mit is jelent ez pontosan ahhoz viszont tisztázni kell a fogalmakat:

DAO (Decentralized Autonomous Organization): A DAO egy vállalat, aminek bármikor, bárki tulajdonosa lehet, aki vagy az ICO-nál vagy később a piacon elérhető tokenekből bevásárolja magát. A DAO mögött egy smart contract áll, ami pontosan szabályozza, hogy ki mit tehet a tulajdonrészével és milyen jogok illetik meg. A DAO gyakorlatilag a ma ismert kapitalista, globalizált vállalati modell digitalizált és legfőképpen decentralizált változata. Mindez a kapitalizmus és a globalizálás nélkül szigorúan közösségi alapon, ahol nem csak a finanszírozás a közös, de a finanszírozók kvázi részvényesként ezt követően bele is szólhatnak a cég által kitűzendő célokba.

ICO: Initial Coin Offering. A fogalom ismerős lehet a pénzügyi világból és nem véletlen a hasonlósága az IPO-ra (Initial Public Offering), hiszen itt is egy olyan kibocsátásról beszélünk, amikor a befektetők crypto valutát (jellemzően Ethereumot) fektetnek be egy induló ‘DAO’-ba, melyért cserébe az adott téma saját tokenét (digitális fizetőeszközét) kapják, amit ezt követően jellemzően önálló blockchainen keresztül jegyeződik és ugyanúgy lehet vele kereskedni akár a bitcoinnal vagy az ethereummal. Az ICO keretei között deklarálhatják a DAO-k, hogy az ICO-t követően soha többet nem bocsátanak piacra újabb tokent. Ezzel garantálva azt, hogy a vállalkozás által elért piaci előny direkt módon jelenik meg a finanszírozó tokenekben, amely értéket nem lehet felhígítani újabb token (share) kibocsátással.

Smart Contract (okos szerződés): Talán az Ethereum egyik legnagyobb érdeme a smart contracting modell alapjainak lerakása, a mai napig minden komolyabb DAO mögött ugyanazok a princípiumok találhatóak meg, amik az Ethereum során kialakultak. A Smart Contract lényege, hogy már a szerződések megkötéséhez SE kelljen közvetítő harmadik fél… Tehát ne kelljen jogász. A Smart Contract lényegében egy programozott algoritmus, ami feketén-fehéren tartalmazza, hogy a szerződő felek mit tehetnek. A szerződő felek ezt írják alá digitálisan, ezt követően azt a kódot már nem lehet manipulálni. Ugyanaz a blockchain technológia védi, mint a bitcoint, melynek blockchainje elég régóta bizonyítottan sérthetetlen.

CROWDSALE: Azon tevékenység, amikor egy ICO kereti között közösségi finanszírozást gyűjtenek egy induló projektre smart contractok segítségével, közvetítő harmadik fél bevonása nélkül. (lásd nincs szükség olyan platformokra mint a kickstarter, amik egyébként szintén a jutalékokból élnek)

[commercial_break]

Akkor talán térjünk vissza a BAT-ra. A BAT ICO-ja 2017 május 31-re lett meghirdetve. Eredeti tervek szerint 1.000.000.000 tokent kívántak az ICO keretei között kiadni 1 ETH = 6400 BAT árfolyamon. A verőfényes május végi napon a token kibocsátás kezdetét vette, majd 30 másodperccel később be is fejeződött, amikor is elkelt mind az 1 milliárd token. 30 másodperc alatt 152 millió dollárnyi Ethereum ömlött a BAT DAO-ba. Hogy mit kezd ezzel a mennyiségű pénzzel a DAO, erre választ ad a kezdeményezés saját mission statementje:

“A Brave arra használhatja fel a tokeneket, hogy kidolgozza a ‘Brave blockchain alapú digitális hirdetési platformját’, amely a kibocsátott BAT tokeneket fogja felhasználni mint közös fizetőeszközt.”

Tehát amennyiben sikerül elkészíteni a blockchaint és beindul a decentralizált, közvetítő harmadik fél nélkül működő digitális hirdetési platform, akkor a hirdetők és tartalomgyártók közötti tranzakciók kifizetése BAT-ban fog történni. Ehhez a BAT-okat természetesen az ICO-n bevásárló befektetőktől kell megvenniük. Minél sikeresebb lesz a DAO, annál többen akarnak majd BAT token vásárolni, hogy használhassák a hirdetési platformot.

A 30 másodperces kibocsátást követően természetesen máris elindult a BAT token kereskedése. A 150 milliós market cap azóta már járt 330 millió USD felett is, jelenleg egyébként éppen 220 millió USD körül pihen és járva a pozitív fejleményeket a Brave fejlesztő csapatától.

Néhány hónapon belül ki fog derülni, hogy mennyire lesz sikeres a decentralizált hirdetési platform. Ehhez nem kell mást tenni mint be-bookmarkolni a BAT marketcap tickerének oldalát és néha ránézni. Ami viszont biztos: Ha máshol nem is, de a cryptocurrencykkel foglalkozó hírsiteokról, fórumokról és blogokról hamarosan el fognak tűnni a szokásos google hirdetések és helyüket átveszik a Brave AD keretek, amivel elindul a token térnyerése.

Talán a hosszúra nyúlt gyorstalpaló után nem is tűnik annyira nonszensznek az airbnb nélküli lakáskiadás vagy az über nélküli fuvarszervezés?

A Brave csapatánál is nagyobb fába vágja a fejszéjét a SONM csapata, akik nemes egyszerűséggel a felhő alapú szolgáltatókat kívánják kicsinálni. Igen, itt az Amazonról (AWS), Microsoft (Azure) és a Googleről van szó, plusz persze mindenki másról aki az elmúlt években felült a cloud szolgáltatás hullámára. A story itt is hasonló mint amit a Brave elkezdett: Adott egy köztes szolgáltató, aki harmadik félként összeköti a keresletet és a kínálatot, amiért egyébként komoly közvetítői jutalékot kap. Mindezért biztosít bizonyos szolgáltatásokat és erőforrásokat, de jellemzően olyan dolgot ad el neked, amivel akár te is rendelkezhetnél, ha értenél hozzá és érdemes lenne bele invesztálnod.

A SONM egy decentralizált szuperszámítógépet kíván létrehozni, amikor a szabad erőforrást ki mások is adhatnák mint egyébként a crypto bányászok. Jellemző probléma a bányagépekkel, hogy a brutálisan erős gépeket jellemzően csak egy célfeladatra használnak, ami bár roppantul profitábilis, de mégsem használja ki az összes szabad erőforrást. A bányászok egy része mindenféle dual-mining megoldásokkal próbál javítani a hatékonyságon. Ezen koncepción kíván változtatni a SONM. Gyakorlatilag létrehoznak egy teljesen saját decentralizált operációs rendszert, amin futó alkalmazások bárhol futhatnak és tetszőleges mennyiségű erőforrást használhatnak. Legyen az akár egy site futtatása vagy éppen tudományos kutatásokhoz szükséges számítási kapacitás. Mindez jellemzően crypto pénz bányászgépek maradvány teljesítményein futtatva.

A SONM saját ICO-jának kibocsátási dátuma 2017 június 15 17:00 (UTC!). Az érdeklődés már most iszonyatosan nagy az ICO irányt. 165.680.000 SNM token kerül kibocsátásra 1:606 Ethereum:SNM árfolyamon. Feltehetően a SONM ICO sem fog sokkal tovább tartani mint 30 másodperc… Az érdeklődést elég jól vissza lehet mérni az Ethereum árfolyamán, ami nagyjából fél naponta állítja be újabb és újabb történelmi csúcsát:

Elmúlt egy hetes ETH árfolyamgörbe, ami 38% növekedést ért el ezen időszak alatt.

Kik lesznek a SONM első ügyfelei? Leginkább a szintén cryptocurrency piacban érintett tartalomszolgáltatók. A decentralizált és elosztott erőforrás mint piaci igény más területeken is magas. Tudományos projektek mellett a neutrális hálók és a gépi tanulás erőforrás igényének kielégítésére is nagy a kereslet, amit cloud szolgáltatóknál finanszírozni nem kifejezetten költség barát. Emellett nagyon sok piaci szegmens éhezik a peak jellegű kapacitás igények kielégítésére, amit szeretne szigorúan elhasznált kapacitás alapon, nem pedig óra-bérleményként fizetni. Ne feledkezzünk meg az erőforrást biztosítókról sem: az első konkrét SaaS alkalmazások a SONM platformon minden bizonnyal miner alkalmazások lesznek és a jövő összes bányászható cryptocurrency kibocsátása is minden bizonnyal olyan minerekre fog épülni, amit SONM-ban – is – lehet futtatni. Szóval a siker látszólag garantált, innen nehéz veszteni.

Látható a fentebbi példákból az Ethereum által létrehozott dApp (decentralizált alkalmazás) platform virágzik és nagyon sok jó kezdeményezés jön létre, melyek nagy részének egyetlen célja: a közvetítő szerepükön keresztül önmagukat hizlaló (kapitalista) multinacionális cégek megregulázása és a zsebükből kiszedett dollármilliók visszajuttatása a individuumokhoz. Mindehhez egy olyan decentralizált platform létrehozása ahol bárki beléphet mint szereplő akár befektetőként, akár erőforrásgazdaként. A jutalomból pedig mindenki annak fényében részesül amekkora szerepet vállal.

Csak, hogy ebbe a cikkbe is belecsempésszek egy kis összeesküvés elméletet: Az vajon véletlen, hogy miként az Ethereum mögött, úgy igen sok Ethereum alapú smart contractingra épülő DAO/ICO mögött (lásd SONM) is feltörekvő orosz fiatalemberek és gyévoskák állnak?

Bookmark the permalink.

11 Comments

  1. Tegnap a post által inspirálva bevásároltam etherbe 262 árfolyamon. Az imént el is adtam 293as árfolyamon. 10,5% profit egy este alatt, köszi a tippet! 🙂
    Keep on blogging!

    • Grat, szép húzás. Bár a cikknek pont nem az volt a lényege, hogy erre az opportunityre hívja fel a figyelmet, de tény, hogy logikusan megjátszható volt 🙂

  2. Kriptoszkeptikusként gyanakdova olvasom azokat a véleményeket, amik a kriptóktól egy egyenlõbb világot vàrnak. Fõleg most, hogy a köztudatba került ez a spekulációs lehetõség.
    Ennek a cikknek a kapcsán például az merült fel bennem, hogy a Google igaz hogy “zsebre rakja” a reklámköltségek, mikrotranzakciók egy részét, de közben a zseb nem egy gonosz cég zsebe, hanem egy NyRT, tehát egy csomó elõrelátó befektetõ, kapzsi spekuláns és nyudíjalap zsebe. A népé, legalábbis azoké, akiknek volt pénze megvenni. A tulajdonjoggal szavazati jog is jár. Így nem látom azt a meghatározó erkölcsi többletet, ami miatt az ICO a szocializmus önzetlenségének megtestesítõje a kapitalizmus fertõjében dagonyázó részvénytàrsaságokkal szemben.
    A másik oldalon a Google infrastruktúrát biztosít, fejlesztõket fizet, cégeket vásárol fel. És az árrésbõl ezt finanszírozza. Ezeket a költségeket minden rendszerben állnia kell valakinek. Lehet hogy valamilyen ellaborált modellel elrejtik ezt a költséget, föleg az exponenciális növekedés és nagy volatilitás idején, de nincs ingyen ebéd, a végén valaki fizet. Lehet hogy a BAT hatékonyabban tud majd üzemelni, de a kriptó tõzsdék jutaléka és a blockchain tranzakciós költsége alapján nem egyértelmü az árelõny.
    Szerintem nem a szocializmus épül, csak a vagyonkoncentráció egy még átláthatatlanabb mechanizmusa, ami lehet hogy beenged új szereplõket az 1% ba, de a végén 99% megint rosszul jár.

    • Igazából a cikk megírása óta sokszor elgondolkodtam azon, hogy vajon mennyire tekinthető “digitális szocializmusnak” az ami a kripto világ árnyékában épül. Jelemezze is ezt bármilyen társadalmi példa, ami biztos, hogy valami nagyon új dolog épül, ami tele van buktatókkal, tele van vérrel, könnyekkel és minden egyébbel a pro és kontra oldalt is figyelembe véve, de ami a legfontosabb, hogy ez egy evolúciós folyamat. Az emberiség fura módon pont a crypto világ keretei között adja jelét annak, hogy megérett arra, nagyhatalmú vezérek és cégek nélkül is képes legyen képviselni a saját érdekeit.

      • A kriptók matematikáját én is értékelem. A P2P világ mindig közel állt a szivemhez, az első publikációm is P2P témáju volt. Elismerem, hogy sok helyen jó szolgáltatot tehet egy blockchain. Lehet az is, hogy hatékonyabb rendszerekhez fog vezetni. De amihez nem hiszem hogy hozzájárul, az a hatalom elosztása.

        Azért vannak vezetők, azért cserélték le a közvetlen demokráciát képviseletire, mert az előbbi nem működött. Ha voltál már lakógyűlésen, akkor elképzelheted, hogy emberek akik a ház működését sem értik, és nem látnak túl a saját mindnnapi problémáikon, hogyan döntenének oktatásról, egészségügyről vagy monetáris politikáról. A részvénytársaságoknak is azért vannak vezetői, mert a tulajdonosok nem akarják minden napjukat rászánni arra, hogy megértsék a cég működését. És már most ugyanez az irány látszik a kriptóknál is poolonként születnek a döntések, és vezető fejlesztők javasolják a roadmap-eket. Az ICO-s cégekről sem gondolom, hogy vezető nélkül, a tulajdonosok hoznak teljes demokrációban napi döntéseket. Ahogyan a részvénytársaságoknál is, a fontosabb kérdésekre összehívnak egy közgyűlést (ahol valószínüleg néhány nagytulajdonos dönt, a kocsiknek együtt sincs meghatározó ereje, nem hogy egy-egy személynek külön).

        A kriptók messze nem képviselik a teljes társadalmat. Nincs Bitcoin-ja a nagymamámnak, nem szerzett részesedést ICO-ból a lány a McDonalds-ban, akitől hazafelé a sajtburgert vettem, Valószínüleg az a 4 milliárd ember, aki nem fér hozzá az Internethez szintén nem részese a kripto-forradalomnak. De még az sem jut meghatározó szerephez, aki most vesz egy ASIC minert. Lehet hogy nem a Goldman Sachs a nagytulajdonos, de van nagytulajdonos, akinél a hatalom összpontosul (És valószínüleg a GS sem fogja tétlenül nézni a jelenséget, és ha késve is, de jó nagy szeletet hasít majd magának a tortából). Mire felszáll a köd, nem lesz ez se demokrácia, se szocializmus. Az sem bíztató, hogy ameddig az újraelosztás legelfogadottabb és leghatékonyabb módja az adóztatás, a kriptók átláthatatlansága és szabályozatlansága ezt nem segíti elő.

        • Nem tudom és nem is akarok vitatkozni az érveléseddel, hiszen az racionális alapokon nyugszik. A crypto valuta világ nem fogja megváltoztatni az emberiséget, ezt elfogadom, ellenben egy olyan alapot hozhat létre, ahol nincsennek határok és mindenki szerepet vállalhat a saját léhetőségeihez mérten, jelen pillanatban ez nem adott. Hiába hiszen egy dél-koreai történetben és döntenék úgy, hogy be akarok fektetni egy ottani cégben, ha egyszer a helyi szabályozó tiltja azt, ha nem vagy domestic. Lehet, hogy ebben a forradalomban csak az emberiség 1%-a fog részt venni, de az az 1% határok nélkül teheti ezt meg. Már persze, ha a helyi szabályzók nem gördítenek ennek útjába akadályokat, márpedig aktívan dolgoznak ezen.

  3. Nagy nehezen kezdem megérteni miről is szól ez az egész. Digitális részvények. Digitális közösségi finanszírozás. Jól gondolom?

  4. A BAT hoz kapcsolódóan, az új reklámozási modellhez.

    https://torrentfreak.com/the-pirate-bay-website-runs-a-cryptocurrency-miner-170916/

    “We were told that the miner is being tested for a short period (~24 hours) as a new way to generate revenue. This could eventually replace the ads on the site. ”

    Szóval nem kell reklámokat nézni az adott weblapon, de mivel nekik is meg kell élni valamiből, cserébe a tartalomért elviseled, hogy egy kicsit igénybe vegyék a számítógéped erőforrásait, hogy Monerot bányásszak nekik.
    Ha nem zavaró, akkor tőlem mehet.

  5. Itt lehet h kettős tagadás van a mondat végén:
    ” Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyása nélkül.”

    Úgy érted h harmadik fel kihagyasaval?
    De lehet én értem rosszul, koszi (jó a cikk)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *