FaceCoin és azonnali fizetés? Csak olaj a tűzre…

Miközben egyre inkább kérdésessé kezd válni a világ nagyhatalmai számára, hogy mit is kezdjenek a kriptopénzekkel, egyre inkább zajlik egy központosított törekvés a pénzpiaci termékek centralizációja kapcsán. Nem kell messzire menni, hazánk is ádáz harcot folytat a papírpénz ellen és a digitális pénzmozgások minél nagyobb nyomon-követhetősége érdekében. Csak néhány példa erre:

  • Fontos lépés volt e téren a kiskereskedelmi (jellemzően jövedéki termék árusító) üzletek online (nav-bekötött) pénztárgépekkel történő felszerelése.
  • Legalább ekkora hatást gyakorolt a gazdasági vérkeringésre a jövedéki termék nagykereskedelemből történő teljes készpénz kitiltás. Ennek eredményeként ma már nem tudja megtenni egyetlen kocsmáros sem, hogy kp-ből vesz árut, miközben a bankszámláján ott figyel akár a több milliós köztartozás miatti inkasszó.
  • Jelenleg is gőzerővel folyik az online pénztárgépek további elterjesztése, ennek következő lépése a kezelő nélküli italautomaták bekötése.
  • Az ATM-ből történő pénzfelvétel drasztikus tranzakciós díjakkal történő sújtása szintén sokan lendített azon, hogy az állampolgárok lehetőleg keressék az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokat.
  • Szintén nagyon komoly mennyiségű pénzt költött mind a kormányzat, mind a nagybankok, hogy a mindennapos költekezések nagy része elektronikus csatornákra terelődjön a készpénz helyett. Erre jó példa a szépkártya és az erzsébetkártya intézménye mellett a paypass és egyéb gyors bankkártya alapú fizetési rendszerek széleskörű elterjesztése.
  • Talán a legnagyobb (hosszabb távú) törekvés ezen a téren mindenképp a “domestic instant payment” (belföldi azonnali átutalás) rendelet hozhatja el.

Mielőtt tovább lépek néhány szó a DIP-ről (domestic instant payment), mivel ez már sokkal közelebb van, mint az sokan gondolnák:

  • A DIP lényegében forint alapú hazai azonnali átutalást valósít meg, ahol a felügyeleti elvárásoknak megfelelően az év minden napján 7×24 órába kell biztosítani a maximum 5 másodpercen belüli utalást bankok között is.
  • A DIP központi infrastruktúráját ugyanaz a GIRO Zrt. biztosítja, aki a jelenlegi IG1 és a napközbeni IG2 elszámolási rendszereket biztosítja a hazai bankok között.
  • A kereskedelmi bankok 99,9%-os rendelkezésre állást kell hogy biztosítsanak. Ez éves szinten maximum 8 óra 45 perc kiesést engedélyez. Nyilván nem a 10 éves nagybanki tapasztalatom okán rakok ennek a pontnak a végére egy smájlit… 🙂
  • A standard utalási rendszer mellett két extra szolgáltatást biztosít a DIP, ezek: másodlagos azonosítók használata és payment invoice-ok támogatása
  • A másodlagos azonosítók lényege, hogy a DIP élesítését követően már nem csak bankszámlaszámra lehet majd utalni, hanem un. másodlagos azonosítókra is, így: mobiltelefonszámra, email címre és személyi azonosító számra.
  • A payment invoice lényege, hogy nem az utalást végző félnek kell kitöltenie az utalás részleteit, hanem a fogadó fél tölt ki egy “bekérőt”, amit a küldő könnyedén el tud fogadni és azonnal megtörténik az utalás. Aki január környékén követte a Lightning Network-ös kalandozásaimat, az ott már találkozott ezzel a rendszerrel. A payment invoice lehetővé teszi, hogy pl a blokkra kinyomtatott QR-kódról könnyedén ki lehessen fizetni a számlát.

Miközben a hazai felügyelet aktívan dolgozik a pénzügyi szereplőkkel a DIP-en, addig ugyanerre készül a teljes európai bankrendszer is a SEPA instant kezdeménnyel.

Szóval jól látható, hogy a kormányok törekvése töretlen. Jobb esetben technológiai úton valósítják meg azt, hogy sokkal kényelmesebb legyen online tranzaktálni (erre jó példa a hazai törekvés is), rosszabb esetben egyszerűen tiltásokkal, szabályozásokkal próbálják kényszeríteni a lakosságot a készpénzmentes mindennapokra. Erre nagyon jó(?) példa Ausztrália, ahol épp a napokban fogadták el a rendeletet, ami kimondja, hogy a 7500 dollárt meghaladó vásárlások esetén nem lehet készpénzt használni. Ugyanilyen szabályozás már ma is életben van Spanyolországban (1500 eur) és Görögországban is (500 eur), sőt két év múlva hasonló fog élet belépni Romániában is 9000 eur értékhatárral.

A készpénz fizetési funkcióját tekintve tökéletes alternatívája a kriptopénzeknek, hiszen teljesen anonim és a szó legszorosabb értelmében peer-to-peer fizetést valósít meg. Ennek okán a készpénz alapú fizetés háttérbe szorítása elemi érdeke minden fejlett nagyhatalomnak, hiszen komoly fehér foltot képez a gazdaságban. A technológiai… – és különösen a regulációs – fejlesztések azonban kontra-produktívak és… ahogy a cikk címében is írtam, inkább csak olaj a tűzre. Persze a kontra-produktivitás egyre inkább tetten érhető. A hagyományos pénzpiacokon felhízott befektetőmogulok az elmúlt hetekben kampányszerűen tették oda magukat, hogy szénné savazzák a kriptopénzeket. A csúcs kétségtelenül Warren Buffett volt, aki egyenesen odáig ment el, hogy a Bitcoint patkányméregnek titulálta. Persze hamar megszületett az ellenvélemény is… lásd a mellékelt képet, amit egy lelkes aktivista a Bershire Hathaway New Yorki székházára applikált fel.  A remekmű különös érdekessége, hogy a kontúrok valódi patkányméregből készültek…

Minél inkább válik a társadalom számára használhatatlanná a készpénz annál inkább nyílik meg az igény az alternatívák felé. Ezt a tendenciát pedig már nem fogja megállítani az, hogy Bill Gates éppen shortolná a kriptopénzeket. Nem kell messzebb menni, elég csak Kínára gondolni, ahol technológiai fényéveket ugrottak az elmúlt évtizedekben azzal, hogy a lakosság kiskereskedelmi pénzforgalmának már több mint 30%-a zajlik e-walleteken (WeChat).

Ugyanilyen módon facilitálja a reguláció az ‘alternatív ökoszisztémák’ kialakulását is. A nemrégiben lezajlott Telegram-X funding után máris itt az újabb nagyágyú: A Facebook saját kriptopénz fejleszt! A nemzetközi sajtót követően ma már a hazai HVG és a portfolio is kiemelt cikkben firtatta a social mogul lépését. Ezen a téren nagyfokú álszentség meglepetést színlelni. Zuckerberg már az év elején kifejtette, hogy az idei évben szeretne a kriptopénzekre koncentrálni és a platformról történő ‘konkurencia’ kitiltás is több mint átlátszó volt. Persze mindezzel csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk. Az alternatív pénzügyi ökoszisztéma kialakítása (értsd: tokenizáció például) számtalan dolgot tesz könnyebbé, sőt számtalan új lehetőséget is megnyit.

Leragadva a facebooknál még egy pillanatra: A 2000-es év ún dotkom lufija során a Google cégóriás bebizonyította, hogy az internetet igenis lehet centralizálni, ehhez csak megfelelő szolgáltatások kellenek. A Google olyan komplex szolgáltatáscsomagot hozott létre (és vásárolt fel), amivel a legtöbb felhasználónak lényegében el sem kellett hagynia a google domaint a mindennapos igényei kielégítésére. Ekkor jött képbe a facebook, aki nyilván nem tudta hazai pályán megverni a Google-t, helyette crypto-szlenggel élve hardforkolta az internetet és létrehozott egy tökéletes alternatív információs univerzumot. Mára már evidens, hogy egy üzleti vállalkozás számára legalább annyira fontos a facebook page, mint maga a honlap.

Az információs tér feletti hatalomért folytatott küzdelemben lényegében egyetlen olyan réteg maradt csak, ami egységes minden szereplő alatt, ez pedig a pénzügyi réteg. Persze azért itt is fel lehet mutatni némi innovációt pl a PayPal kapcsán, sőt a fintech forradalom kapcsán számos egyéb úttörőt is fel lehet vonultatni, de ha megnézzük egy Google, vagy akár egy Facebook pénzügyi kapcsolatát az ügyfeleivel, akkor ott általában csak a hagyományos pénzügyi csatornákkal találkozhatunk. Aki indított már Facebook Ad vagy Google AdWords kampányt az pontosan tudja, hogy a művelet egyik első lépése a plasztikkártya előkaparása a pénztárcából… Folytatás…

Gondolatok a lejtmenetben, hogyan tovább a bloggal?

Azt gondolom lassan időszerű lenne eldöntenem (és nem csak nekem), hogy valójában miért is érdekel engem/bennünket az egész cypherpunk és cryptocurrency téma. Befektetőként és wannabe daytraderként nyilván mikro szinten kell, hogy nézzem a dolgokat és szomorkodnom kell azon, ha éppen lejtmenet van, vagy éppen sokkal inkább örülni a tökéletes és soha vissza nem térő szuper belépési pontok kapcsán. Persze minden lejtő végén ott egy újabb part kezdete. Bár tény, hogy sokan akarják elhitetni velünk, hogy ennek a lejtőnek a végén nincs újabb part, ez már a vég, ez már csalás, ez már a buborék vége, de vajon ez újdonság, vajon tényleg most először temetik a nagyok a bitcoint?

Másik oldalról crypto blogger, blockchain evangelista vagy éppen cryherpunk/kripto-anarhista mivoltomban a legjobbat magammal azzal tenném, ha nemes egyszerűséggel tennék erre az egészre és azzal foglalkoznék, ami legjobban érdekel: a technológiával és annak végtelen lehetőségeivel. Tartok tőle, hogy még a szakmailag felkészültebb olvasók is csak a töredékét látják át mindannak amit technológiailag ez a formálódó iparág kínál, az abban rejlő lehetőségeket pedig még kevesebben érik fel ésszel. Sokan sztoriztam már itt a blogon pl. a Lightning Networkről, meg van az a kedves olvasónak, hogy az LN lényegében egy egyszerű multi-signature address/contract? Persze kicsit felokosítva és kiegészítve néhány leleményes ötlettel. Megvan az, hogy ezen technológiák segítségével olyan dolgokat lehet létrehozni, amikre manapság ügyvédek hada és mindenféle lassú, bürökratikus folyamatok alkalmasak csak? Mondjak egy példát: asset management… Hogy néz ki ma egy asset management szolgáltatás? Fogod a pénzed, odaadod egy brókernek, aki jobb esetben berakja azt néhány alapba, amik ha rosszul teljesítenek, akkor bukod az egységeidet, ha meg jól, akkor büszkén veregeti a brókered a mellét, esetleg évente néhányszor dob egy koncot, hogy miként rendezd át a portfóliódat.

Folytatás…

$Crypto #hitvallás szerűség…

Satoshi idézet forrása: http://satoshi.nakamotoinstitute.org/posts/bitcointalk/287/

Adott valami amiből csak 16 millió darab létezik és soha nem lesz belőle 21 milliónál több. Ennyi van, ennyi jut 6 milliárd emberre. Függetlenül attól, hogy ma csak az 1%-a akarja bírtokolni, vagy, hogy 10 év múlva az emberiség 90%-a. Ennyi van, ezen kell osztoznunk. Valahol olyan ez mint az arany. Abból is véges mennyiség áll rendelkezésre, amin az egész emberiség osztozik. Persze van alternatívája az aranynak, hiszen az ezüst is értékes, abból is szép ékszereket lehet készíteni, sőt az áramot is majdnem olyan jól vezeti. Mégis csak másodhegedűs lehet az arany mögött. A bitcoinnak is vannak alternatívái, azok is szépek, gyorsak, skálázhatóbbak. De akkor is csak altcoinok…

Ethereum/Casper: szép új jövő! Vol.2.

Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (Ethereum/Casper: szép új jövő!), jelen post ennek a folytatása, szóval ha esetleg azt nem olvastad, akkor érdemes lehet azzal kezdeni. Amiről ez a post szólni fog: egy rövid összefoglaló azoknak, akik szeretnék emberi nyelven megérteni, hogy mi a Casper és miként hat majd az életükre (már ha, ETH bányászok…), a második rovatot az ezzel kapcsolatos piaci kilátásaimnak szentelem. Tettem kerek egy hete egy ilyen kijelentést:

ismerve a piaci kilátásait nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz a prognózishoz, hogy még 2020 előtt négy számjegyű lesz az árfolyama.

Ezt a kijelentést az elmúlt egy hétben többen is szóvá tettétek kommentben, emailben, ‘közönségtalálkozón’ vagy éppen legutóbb a Bálna teraszán 34 fokban egy olyan beszélgetés kellős közepén, ami mindenről szólt, csak éppen nem a $crypto világról. De ha már szentimentalizálok, akkor had osszak meg veletek az értelmes content előtt egy relatív friss és vicces történetet: Ülök éppen egy kávézóban, ahol próbálok energiát nyerni egy kapcsiból és közben teljesen bele vagyok fekedkezvbe a notebookomba, amin éppen a variance.hu nyitóoldala átrvátlankodik éppen. Erre a szomszét asztaltól odaszól egy srác: “-Áhh, variansz, te is szoktad olvasni?”. Az agyamnak kellett fél perc, mire átállt és felfogtam a kérdést, amire csak ennyit tudtam válaszolni reflexből: “- Nem, én jellemzően inkább írom.” A srác elnevette magát, majd rájött, hogy komolyan mondtam. A story folytatása, egy kb. 20 perces crypto piaci diskurzus lett. Ezúton is üdvözlöm a srácot, akinek sajnos azóta elfeldtem a keresztnevét is, de mindesetre jelen post megszületésében nem kis szerepe volt annak, hogy majd 10 percen keresztül beszéltünk arról, hogy miért is nem a kisemberek kisemmizéséről szól a PoS/Casper.

Na de visszatérve a hivatalos trackre, a post harmadik része inkább csak azoknak fog szólni, akik technológiailag is meg akarják érteni, hogy miként is fog működni a Casper, tehát azoknak, akik önállóan akarnak letétet kezelni és önállóan akarnak hozzá nodeot üzemeltetni. Mindenki más poolokon keresztül fogja ezt tenni, akiknek nem igazán releváns az utolsó szakasz.

Kezdjünk is bele:

Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.

Mindez nem csak az én fantazmagóriám, legutóbb éppen Tamás nevű kedves blog olvasóm osztotta meg velem hasonló gondolatait, amit a ‘több szem, többet lát’ evet követve bemásolnék ide is:

Ethereum PoS / PoW: Jól gondolom, hogy a PoS önmagában erős árfolyamfelhajtó hatással lesz ha minden más változót kiveszünk a képletből? Pow-nál a bányaszok nagy része gondolom eladásra rendezkedik be, nem válik mindenki befektetővé, hogy tartsa az Ether-t. Tehát itt nem nagy, de folyamatos eladási nyomás volt ami valamennyire hatással lehetett az árfolyamra. Míg a PoS-nál tartanod kell sok Ethert és rá kell ülnöd, cserébe kapsz még egy kis Ethert. Tehát elsőzör sok Ethert kell venned amivel felhajtod az árfolyamot, majd ülnöd kell rajta, ezzel sok Ethert kivonsz az aktív kereskedésből, amivel csökken a kínálati oldal. Elvileg… Vagy ez hibás logika?

Folytatás…

A jövő legkeresettebb $crypto szakmái

Token architect, cryptoeconomist, $crypto-oracle, csak néhány példa azon ma még szinte ismeretlen vagy nem is létező szakmák közül, amik akár egy-két éven belül a legkeresettebbek lesznek. Ma már nem néz senki ferde szemmel, ha egy cég “blockchain developer”-t vagy smart contract fejlesztőt keres, bár nem is oly rég ezen még sokan nevettek volna. Ha csak rápillantok hazánk legnagyobb karrier portáljára, már ott is lehet találni “blockchain developer” pozíciót. Közismert, hogy több hazai cég is kísérletezik a témával, legutóbb pont az interticket jegyértékesítő vállalkozás hírdetésébe ütköztem, akik blockchain fejlesztőt toboroznak.

source: @cointelegraph

10 éve a csapból is az folyt, hogy hiányszakma a Java fejlesztő. Az utóbbi években mindenki Bigdata és machine learning architektet vagy fejlesztőt keres.  Nézzük, mik is lesznek azok a jövőbeli lehetőségek, amik komoly vakaródzást fognak okozni a fejvadászoknak, hiszen ez a történet nem áll meg a “blockchain developer” kategóriánál.  Az olyan platformok, mint az Ethereum vagy a Waves már most is lehetővé teszik, hogy a token és smart-contract kibocsátásokon keresztül anélkül lehessen felhasználni a blockchain technológiát, hogy teljesen új blockláncot hoznánk létre. Egyre nagyobb igény van a decentralizált pénzügyi rendszerekre, amelyek a bankok és egyéb harmadik fél által nyújtott szolgáltatások nélkül képesek garantálni a felek közötti tranzakciók biztonságát.

Folytatás…