18 évente teljes sötétség!

W.D. Gann pénzügyi cikluselmélete 110 évvel annak megszületése után is kíméletlenül pontos. Lehetséges az, hogy valaki 1909-ben megjósolta, hogy 2024-ben hatalmas krízis vár a világra? Persze, hogy lehetséges. De hogy ez be is következik, nos ezen talán érdemes egy kicsit elgondolkodni.

Nagyon sokszor hoztam már elő itt a blogon és telegramon is William Delbert Gann időtáblázatát, amiben leírta a pénzügyi ciklusokat és azok hatására a tőzsdei árfolyamokra.

Alapvetően szkeptikus vagyok minden “TA” jellegű dologgal szemben, ami logikát próbál találni adat és árfolyamsorokban és abból próbál prediktálni, azonban W.D. Gann táblázata nem ilyen. Az ő táblázata egyszerűen a piac és az emberi pszichét hozza egy közös metszetre és egyszerűen a generációs elméleten alapszik, melynek lényege, hogy ami ma hihetetlen újdonság, az egy generációval később, már mindennapos evidenciává tud válni. A modell lényegében tű pontosan megmutatja azt a tömegpszichózist, amit a konteó gyártók gyakran emlegetett gazdasági háttérhatalomként vagy a piacok mögötti láthatatlan kézként. Van úgy, hogy valami távolról egy hatalmas bálnának látszik, azonban közelebbről szemlélve rájövünk, hogy temérdek kis halból összeverődött raj…

Gann a következő ábrát készítette el, amire lényegében feltette teljes karrierjét:

A táblázat 1909-ben készült, ami visszamenőlegesen és előre haladva is közel 230 év pénzügyi ciklusait hivatott modellezni és egy mintába szervezni.

Az emberi elme játékának ciklusai

Gann modellje 18 éves egymást követő ciklusokra bontja fel a gazdaság fejlődését. Minden ciklus recesszióval ér véget és recesszióval kezdődik. Ezek jellemzően kb 7. évet foglalnak magukba, melyből 3-4 kemény év után következik újabb 3-4 év folyamatos és racionális fejlődés, mely végül konjunktúrába csap át. A racionális fejlődési időszak a melegágya az innovációnak, a startupok, garázscégek megjelenésének, akik hatalmas lehetőségek előtt állnak, a konjunktúra időszakában. A legutóbbi ilyen időszak a cikluselmélet szerint 2010 és 2013 között zajlott. Érdemes végig gondolni, hogy ebben a szűk négy évben milyen cégek jöttek létre a semmiből vagy erősödtek meg. Ha egy sem jut eszedbe, akkor nézed meg az S&P 500 top 50 cégét és találni fogsz jónéhányat.

A konjunktúrát jellemzően 2 pánik év szakítja meg (C és F fázis), ezeket leszámítva ezen ~10 éves időszak minden ciklusban a hatalmas gazdasági teljesítményt és őrületes részvényárakat hivatott magába foglalni, ezen ciklusok vége felé szokása kiállni a politikai vezetőknek és saját érdemüket fitogtatva konstatálni, hogy az elmúlt évszázad legnagyobb növekedésén vagyunk túl… ami nyilván nem jöhetett volna létre, ha nincs az adott politikai erő támogatása. Ekkora érik el a prosperáló cégek csúcsukat, döntik meg a korábbi hihetetlen szinteket és a két sikeresen kezelt pánikidőszak tudatában mindenki már-már elhiszi, hogy innen nincs már vissza, innen csak az ég van előttünk, sőt inkább már a hold. A bődületes eredmények hatására az alapkezelők, a bankárok és a nagy befektetési mogulok elveszítik realitásérzékelésüket és elkezdenek egymással is versenyezni, hogy ki tudja a legjobb eredményeket elérni, ki a legerősebb játékos a piacon! Ehhez persze tőke kell, amit egyik oldalról boldogan öntenek bele a piacba a jegybankok, hiszen a gazdasági fejlődés jó és ezen időszakok hatására minden releváns(-nak hitt) mutatószám javul; amikor ez a likviditás is már kevés, akkor jön a tőkeáttétel, amikor már a részvényekre felvett kölcsönből veszik az újabb részvényeket, sőt teszik ezt akár kétszeres, ötszörös, tízszeres, vagy akár harmincszoros tőkeáttétellel! Kit érdekel, hiszen ezek a nyomorul chartok csak felfelé mennek!

Persze a 10 éves konjunktúra időszak vége felé egyre több neves közgazdász, piaci elemző híresség emel szót az eszetlen száguldás ellen és inti óvatosságra a parkett ördögeit. Mire rendre meg is kapják válaszul, hogy csak kárognak, savanyú nekik a szőlő és nincs itt semmi látnivaló… addig kell ütni a vasat amíg izzik!

Majd amikor már minden józan eszét elveszítette a piac… már csak a frissen nyomtatott pénzek és a hatalmas tőkeáttételek fűtik tovább a piacot, mikor már a sarki fűszeres is úgy dönt, hogy YouTubeon, Instagramon vagy éppen Tiktokon csap fel tőzsdei suttogó influencernek azt követően, hogy két hónap alatt visszafizette a 420 ezer dolláros diákhitelét mindösszesen abból, hogy belongolta a Gamestopot a Robinhood accountján… Nos, akkor néhányan úgy döntenek, hogy itt az ideje learatni a “balekokat”. Azokat a balekokat, akik all-innel vannak mondjuk Netflixben, vagy Shiba Inuban, esetleg egy két hete indult random ICO-ban.

Így eljutunk a ciklus végéhez, az összeomláshoz, a “J” fázishoz. Közel 10 éven keresztül épült kártyavárak omlanak össze, sodorva emberek százezreit a csőd szélére, néhányukat pedig kicsit tovább is. Prosperáló vállalkozások jelentenek csődöt pillanatok alatt, amik akár geopolitikai kríziseket is eredményezhetnek. Csak, hogy egy aktuális utalást is belecsempésszek a cikkbe: előfordulhat, hogy egy tőkeerős bank az egyik napról a másikra jelent csődöt és sodor a tönk szélére több ezer KKV-t, akiknek a pénzét volt hivatott kezelni.

A 18 éves ciklus lezárásaként pedig jön a sötétség, bezuhant tőzsdei árfolyamok, munkanélküliség, mélyszegénység, kétségbeesés. Mely során kitisztul a piac, csak azok maradnak talpon, akiknek a termékeikre és szolgáltatásaikra valóban szükség van, amelyeket nem csak a divat hajt. A “self made man”-ek, influencerek, életvitel és befektetési tanácsadók szépen visszamennek korábbi állásaikba és a hosszan eluralkodó pánikban végre lecsillapodik a zaj, kitisztulnak a fejek.

W.D. Gann a pénzügyi ciklus táblázatát élete főművének tekintette és igen komoly vagyont szedett össze annak segítségével. Az eredeti táblázata 100 évre tekintett előre és a lefedezett időszak utolsó nagy összeomlásaként 2008-ra hívta fel a figyelmünket. Amúgy, mintha akkortájt valóban lett volna valami pénzügyi krízis, nemde?

Nézzünk a jövőbe

Az eredeti táblázatnak számos kiterjesztése készült, ezek körül a legelterjedtebb az alábbi, amit én is gyakran szoktam használni:

W.D. Gann financial time table extended and adjusted

A kiterjesztett tábláznak jelenleg a 2008 és 2026 közötti időszakában vagyunk. Az előző ciklus lezárásaként bekövetett pénzügyi krízis előfutása a 2006-2007-es amerikai ingatlanlufi volt, melyet követte 2012-ig egy recessziós időszak. Ezt persze ahogy tudták csillapították a jegybankok a mérhetetlen mennyiségi lazítási programmal (QE). Az elmúlt években is jól láthatók voltak a pánik időszakok. Gondolok itt a ciprusi bankválságra, vagy a görög államcsőd helyzetre, ezeknek köszönhetően 2015-ben meg is volt a ciklus első nagyobb pánik rohama, amit követően 2020-ban szinte óramű pontossággal jött a következő nagy pánik, amikor a COVID első jeleire őrült zuhanásba kezdtek a tőzsdék.

Akkor 2024-ben komoly gondok lesznek?

Szerintem ma már nem nagy balgaság recessziót jósolni a következő évekre, melynek fontos része lesz a részvénypiacok teljes és tartós összezuhanása, ahogy történt ez 2007-2008-ban is. Az infláció már jelentős, amit tovább tetéz a orosz-ukrán konfliktus hatására kialakuló humanitárius és energia krízis. Bár még ki sem heverte a világ a COVID hatására összeomlott ellátási problémákat, máris ott tartunk, hogy újra széthullanak az ellátási láncok. Mintha csak óramű pontosan akarna összezuhanni körülöttük az ismert és civilizált világ.

Az elmúlt szűk 20 évben a világ jegybankjai megpróbáltak kitörni ebből a recesszió és konjunktúra ciklusból, mihez segítségül hívták a modern monetáris elvet és a folyamatos likviditásbővítést. Ezzel a módszerrel kétségtelenül hatékonyan tudták tompítani a 2008-2010 közötti időszak negatív hatásait, sőt villámgyorsan sikerült kilábalnia a gazdaságnak a 2015-2016-os hullámvölgyből, illetve a 2020-as tőzsdei zakóból is. Ám az eszköz kifulladni látszik, a gazdaságba beleöntött pénz szépen lassan lecsorgott a perimetriákig, ami beépülve a fogyasztói árakban az elmúlt évtizedek legnagyobb inflációját okozta és ebbe még nincs is benne az EU-s sújtó energiaválság és a tőlünk keletre zajló geopolitikai konfliktus elkerülhetetlen negatív hatása.

A következő hetekben-hónapokban minden arról fog szólni, hogy “MOST ÉRDEMES BELEVÁSÁROLNI” ebbe, abba, amabba. Legyen az bankpapír, nyersanyag, befektetési jegy, Netflix, Meta vagy akármi egyéb… és persze ki ne hagyjuk a sorból a bitcoint és az aranyat is. Aki arra szavaz, hogy az utóbbi hetekben lezajlott bődületes korrekciók csak ideiglenesek és ugyanolyan gyors talpra állás jön, mint 2020-ban… Nos annak ezek most fantasztikus belép pontok. Ez a cikk kétségtelenül nem nekik szól.

De miért???

Teljes zsibbadtsággal tud csak az ember erre az egész történetre ráeszmélni. Magam is hasonlót éreztem anno. Pedig valójában maga a modell teljesen racionális alapokon nyugszik. Az emberiség egy hatalmas organizmus, ami autonóm módon törekszik arra, hogy jólétben éljen, ez azonban olyan utópia, amire csak ideig óráig lehet törekedni és a “rendszer” sajnos törvényszerűen időről-időre kompenzál.

Ez az a piaci kompenzáció, amit nagyon sokszor tévesen valamilyen külső beavatkozásként azonosítanak és könyvelik el, hogy a “bálnák” áldozatává váltak… Holott – mint arra fentebb már felhívtam a figyelmet – az a bálna nem volt más, mint sok tízezer kis hal, akik vakon követték azt a rajt, amit valójában senki sem irányított, csak sodródott az árral…

Az, hogy ezek a ciklusok miért pont 18 évente zajlanak le… nos ennek okát csak találgatni lehet, de abban biztos vagyok, hogy ez kétségtelenül jó témája lehet a szociológusoknak.

A DeFi kevésbé napos oldala

Miközben a DeFi (decentralizált pénzügyi kütyük, amik jellemzően ethereum blockchainen futnak) fénykorukat élik, sajnos beindult a DeFi piacra épülő scam projektek özönvízszerű áramlása is.

Az ami egykoron az ICO mánia volt, majd a fork mánia, majd az IEO mánia… nos ezek ma átcsaptak a governance token mániába. Ha nem sokat mond neked még a DeFi, illetve a governance token téma, akkor olvasd el a téma kapcsán készült értelmező cikkemet:

Egy konkrét példán keresztül had mutassam be, hogy mi is fortyog perpillanat az Ethereum hálózat bugyraiba:

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A történet valahol ott kezdődött bő egy éve, hogy elindultak a liquidity pool elvű onchain (defi) lending platformok. Ezek közül a leghíresebb a Compound, de ide sorolandó a fulcrum, dydx, aave és még néhány egyéb játékos. Ezek működési elve pofon egyszerű: az ügyfelek tokenjeit egy kalapba (pool) söprik, amiből bárki tud felvenni kölcsönt fedezet ellenében. A kölcsönre fizetett kamat pedig szétoszlik a poolon belül pénzen. Ennek nyilvántartására és kezelésére jöttek létre az interest-bearing tokenek. Az egész ökoszisztéma finomhangolására jöttek létre a governance tokenek, amiken keresztül pl. szavazni lehet, hogy milyen küszöbértékeknél hogyan változzanak a kamatok, stb. Összességében ezek a projektek kifejezetten pozitív példáját mutatják, hogy mire is jó a DAO működés.

Mivel a különböző projektekben különböző mennyiségű szabad likviditás áll rendelkezésre és különböző a dinamikája a kölcsönök felvételének is; ezért logikusan előfordulhat, hogy az egyik platform sokkal több kamatot kínál mint egy másik.

És akkor jöttek a kufárok…

yEarn.finance

A yearn.finance és hasonló megoldások, azt tűzték ki zászlajukra, hogy majd ők szépen lefölözik a kamat profitot a különböző DeFi lending projektek között. Lényegében az ügyfél nem a compoundba tölti be a (pl.) USDC tokenjét, hanem a yEarn.financebe, ami a teljes vagyont szépen mozgatja a különböző lending providerek között, mindig oda rakva, ahol a legtöbb kamatot lehet érte kapni.

Az ügyfelek pedig ezért cserébe ugyanúgy egy interest-bearning tokent kapnak… USDC esetén az yUSDC-t.

Sajnos a valóság az, hogy a yearn.finance nemhogy pozitív eredményt nem képes termelni, de gyakorlatilag konkrétan kivégzi maga alatt a teljes piacot. Ennek megértéséhez nézzünk egy konkrét példát:

A yearn finance yUSDCv3 contractjában jelenleg cirka 360 ezer dollárnyi USDC található. Ennek most a 100%-a az Aave-be van allokálva. Ez persze nem tűnik soknak az Aavenél lévő 229 millió dollárhoz képest, de elég nagy ahhoz, hogy ha átkerül a teljes összeg mondjuk a compoundra, akkor jelentősen módosítja a két platform közötti kamat kínálatot.

Jelenleg (a cikk írásakor) 1,81% az irányadó éves kamat az Aave USDC pooljában, míg pl. a compoundnál ez 1.95%, de a dydx-nél éppen most 3% felett van. Akkor miért is van a teljes vagyon az Aave-n? Nos a válasz nagyon egyszerű: mert nem éri meg átmozgatni, mivel ha megtennék, akkor a compundon vagy a dydx-en vernék le a kamatokat.

A probléma nagyon egyszerű: addig amíg sok-sok egyedi játékos könnyedén tudna arbitrálni a különböző platformok között és akár jelentősebben nyerni is, addig ugyanezen vagyont összegereblyézve már egyáltalán nem lehet ilyen hatékonyan mozgatni.

Folytatás…

Gondolatok a lejtmenet előtt

Bár kétségtelenül színes jövő vár a Bitcoinra és társaira (a színes alatt itt most főleg a piros színre gondolok a zöld kárára…), de ebben a postban most kevésbé lesz szó a kripto piacokról. Most kivételesen más témában kárognék… Sőt át is adnám a szót egy vendégbloggernek, aki ugyan az alábbi irományt nem kifejezetten blogpostnak szánta, viszont annyira szépen és kereken sikerült megfogalmaznia a gondolatokat, hogy úgy döntöttem, ez szélesebb kör számára is hasznos és érdekes lehet. Passzolnám is a keyboardot:

Az emberek elfelejtették, hogy nem mástól kell várni a megoldás ha gáz van, és baromira elkényelmesedtek.

Sokszorosan túlvállalva magukat ugranak bele mindenféle hitelkonstrukcióba magánszemélyként és “felelős” szülőként (mert az éppen aktuális BUBOR alapján éppen húdejó lesz neki)….és én aki lehetőség szerint minden […] hiteltől ódzkodtam egész életemben most látni vélem ennek a beigazolását.

Az emberek túlfogyasztanak, túlságosan elkényelmesedtek, mind bér/mind minden téren elfelejtették hogy mi is az a munka, de azért igények vannak… teljesítmény meg egy nagy 0-t.
A 90-es évek után születettekről már ne is beszéljünk: annyira […] el vannak szállva, nekik minden normális és minden jár ALANYI jogon, és minden egy […] kívánságműsor.

Tudod, ha jön egy válság az nekem egész biztosan nem fog annyira fájni mint a fent említett rétegeknek (mert én mindent amit elértem 0-ból építettem fel vér/veríték árán termelő tevékenységgel segítség nélkül). Viszont a fent említett rétegeknek itt az ideje megtanulni valamit, hogy baromira semmi nem jár alanyi jogon és dolgozni kell ahhoz hogy ne halj éhen kb.

Én csak annyit szeretnék hogyha az emberek végre megtanulnák azt újra, amit elfelejtettek már 50 éve…hogy az élet […] nem egy kívánságműsor, és a polgároknak végre ideje újra látniuk – hol a helyük a társadalmi ranglétrán. És hogy a pénz az valójában micsoda. És hogyha egy munkáltató kifizet évi min. 4-5M -t az illető után évente, akkor nehogymár ő problémázzon aki beleült a kényelembe és 5-kor megy haza és várja a nyugdíjat, de cserébe azért még csak nem is számonkérhető és ha rosszul nézel rá másnap felmond mert a babaleány lelkét megsértetted.

Igen Csaba, nagyon nagyon várom ezt a pillanatot, mert ma szerintem úgy nagy általánosságban elmondható – tisztelet a kivételnek – hogy a 40-50 éves korosztály alatt nem tudják az emberek értékelni amit kapnak, cserébe mindent alanyi jogon várnak el, viszont nekik a két szemükre jár a töb-ésa-több-ésa-mégtöbb úgy hogy van 0 pénzügyi intelligenciájuk.

Bocsánat hogy így rád rage-elek de amikor erre a témára gondolok elfog az indulat, mert bosszant érted hogy velem egykorú mondjuk hitelre veszi a második bőven 100M Ft feletti ingatlanját holott ugyanannyit keres mint én, és már van egy amiben lakik szintén 100M Ftos hitel mellett.. a bére 80%-a törlesztőre megy el + az anyjáéknak is fizetni kell. Én tudom hogy ez egy időzített bomba, de mivel én még nem állapodtam meg optikailag mi látszik: “látod-látod Ő előrébb tart mint te” PFFFF hajrá. XD De amikor megjelentem az új <insert random premium category car> amit KP-re vettem akkor mindenki ferde szemmel irigyen nézett holott Ő is megtehette volna….csak dolgoznia kellett volna érte. (ja az már fúj az már piszkos)

Akinek nem inge az ne vegye magára. Én ezzel a posttal letudtam a “társadalmi felelősségvállalást” a téma kapcsán (köszönet G.-nek, hogy kíméletlen pontossággal megfogalmazta helyettem a téma kapcsán a gondolataimat). Aki legalább 2-3 éve foglalkozik a crypto piacokkal, az pontosan tudja, hogy mit jelent a gyakorlatban a “fák nem érnek az égig” kifejezés. Ma még nem késő átgondolni, hogy biztosan a következő recessziós időszakban előtt akarsz-e pl. eladósodni.

Bitcoin: Vajon a helyes utat járjuk?

Bitcoin és blockchain rajongóként félelmetes mennyiségű impulzus éri az embert. Néha tényleg olyan érzésem van, hogy a világ aként próbálja teljes mértékben ignorálni a Bitcoint, hogy a csapból is ezt folyatja. Erre nagyon jó példa a hazai és nemzetközi gazdasági napilapok és online sajtóorgánumok szerepvállalása: Alig egy éve jó ha havonta egyszer említést kapott a Bitcoin, akkor is jellemzően arról szóltak a cikkek, hogy ‘akkor ennyi volt…’. Ma ott tartunk, hogy a nevesebb gazdasági sajóttermékek napi szinten fluktuálnak a “világmegváltó szuperpénz” és a “világ gazdaságát romokba döntő ponzi” között. Gyakorlatilag a napi árfolyam határozza meg, hogy a Bitcoin éppen jó avagy éppen gonosz. Mindezzel párhuzamosan a Bitcoin orientáltabb médiumok már “Hyperbitcoinisation“-ről beszélnek, mely elv arra utal, hogy vajon hol jön el a Bitcoin piaci kapitalizációjának gyarapodása során, amikor egy pillanat alatt ébred rá mindenki a Bitcoin értékére és oly mértékben kezdik bele lapátolni a fiat-ot, hogy azzal szinte azonnal teszik a hagyományos fizetőeszközöket értéktelenné. Tehát mikor jön el az a pillanat amikor a Bitcoin lesz a gazdasági standard. (Bármennyire is hitetetlennek hangozhat ez, lássuk be, hogy egy újabb gazdasági világválság szerűség előtt állunk… Már persze ha kinyitjuk a szemünket és előveszünk pl olyan forrásokat mint W.D. Gann elemzése a válságokról)

Azt mára biztosan kijelenthetjük, hogy a Bitcoinnal, mint intézménnyel egyre inkább nem tud senkit mit kezdeni. Hosszasan elmélkedtem két napja arról, hogy miként fogja megváltoztatni a Bitcoin az életünket, azonban ez egy rögös út lesz. Aki azt gondolja, hogy ezen az úton a legnagyobb ellenség a konzervatív pénzügyi világ és gazdasági sajtó, annak ugyan akár igaza is lehet, de nem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy akad itt még egy nagyon fontos probléma: A belső harc. A modern pénzügyi világból kiábrándult és a Bitcoin/kripto-valuta világ felé menekülő “Average Joe”-k ide érve azzal szembesülnek, hogy egy hatalmas háttérharc zajlik a prominens szereplők között. Nem is lehet ezen nagyon csodálkozni. A Bitcoin nyilvánvalóan egy közösségi történetnek indult, azonban nagyon hamar elveszítette ezt a jellemzőjét. Több gazdasági vállalkozás is megpróbálta saját érdekkörébe vonni több kevesebb sikerrel az elmúlt 6-7 évben. A legfrissebb trónbitorló a Blockstream és annak képviseletében G. Maxwell, aki egy személyben rendelkezik most azzal a hatalommal, hogy megmondja a Bitcoin core node forráskódja szempontjából: Mi lehet benne és mi nem. Ezzel persze úgy egyébként semmi gond nem lenne, ha nem akadna itt néhány tucat egyéb önként jelentkező is erre a szerepre, akik között egyre inkább elmérgesedik a helyzet. Erről a folyamatról idén már rengetegszer írtam, gyakorlatilag ennek a nézeteltérésnek lett a szüleménye a Bitcoin Cash hardfork és minden bizonnyal ennek lesz a mellékterméke a Segwit2X hardfork is novemberben (már ha egyáltalán lesz.)

Napi szinten megy a szájkarate a redditen, twitteren és egyéb fórumokon, amellyel egyre inkább csak azt érik el, hogy a közösség egyre nagyobb része ignorálja az egész témát. Már hogy a vitát magát, nem a technológiát. Ez pedig a vitás feleket arra kényszeríti, hogy magasabb szintre emeljék a témát és ezáltal nyerjenek újabb fókuszt. Mi van akkor, ha már a kutyát sem érdekel a véleményed arról, hogy miért rosszabb a másik nálad? Egyszerű: Ne azt bizonyítsd, hogy a másik miért rosszabb, hanem azt, hogy Te miért vagy jobb. A Bitcoin Core csapat lerakta az alapjait ennek az újfajta retorikának a Párizsban nemrégiben megtartott “Breaking Bitcoin” konferencián. Erre kvázi válaszként éppen most zajlik a “Shape the Future” konferencia Hong-Kongban, ahol a ‘BigBlockerek’ színe java odagyűlt. Bár a két napos rendezvény első napjának retorikáját kőkeményen meghatározza a “miért hülyék a BsCore-osok” hangulat, főleg Roger Ver prezentációja révén, de a jó hír, hogy holnap már kőkemény szakmai panelek várhatók. Ami eddig kiderült: Nagyon komoly mennyiségű fejlesztés vár a BCH-ra, amelyek nagy része újabb hardforkot is fog igényelni. A Bitcoin Cash-ből szeretnének egy valódi crypto összvér szuperpénzt csinálni, ami lényegében vegyíti az összes fontosabb altcoin pozitív tulajdonságait. A konkrétumok egyelőre még hiányoznak, de talán holnap ezek kapcsán is okosabbak leszünk, ami már kiderült: smart contracting és layer-2 scaling ott van az asztalon. Mindenesetre a piac máris el kezdte beárazni a pozitív fordulat és a BCH árfolyamában kisebb pozitív korrekció indult meg.

Magam részéről csak abban tudok reménykedni, hogy a ketté szakadt tábor lassan elengedi sérelmeit, vágyait és félelmeit és beindul egy egészséges verseny, ami nem arról fog szólni, hogy ki az igazán bitcoinabb bitcoin, hanem arról, hogy ki a jobb szakmailag. A crypto közösségbe beáramló hatalmas tömegek számára ez szolgálná igazán a pozitív fordulatot. Márpedig ez a közösség napról napra egyre inkább gyarapodik. Egy érdekes példa erre:

A kérdést a Yahoo Finance tette fel, ami lényegében arról szól, hogy ha hozzád vágnának 1000 dollárt, akkor miként hasnzálnád fel azt, hogy a a legtöbbet hozd ki belőle. Látható, hogy a válaszadók 66%-a nemes egyszerűséggel bitcoint venne belőle. És ez nem egy crypto magazin kérdése, hanem az egyik legkurrensebb gazdasági online magazin kérdése.

Ha holnap bármilyen konkrétum is kiderül a BCH kapcsán (és kapok infót), akkor mindenképp fog készülni egy összefoglaló post.