Soha nem lesz 21 millió Bitcoin…

Temérdek szörnyűséggel teli ez a mai nap… Nem elég, hogy le kellett zárnom a lightning network nodeom összes csatornáját (pedig már 30 aktív csatorna volt!!!) egy memleak hiba és a wallet inkompatibilitása miatt… ráadásul a csatornák nagy részét csak forcedben tudtam lezárni, így egy napot várhatok hogy át tudjam menteni a csilingelő satoshijaimat… Ráadásul még petyatrader haverom is ágynak esett az influencia miatt, ami nem kicsit veti vissza a közös projektünket. (Ezúton jobbulást neki!) Szóval mindezen szörnyűségek mellett ma még azt is megtudtam potom 1,5 hónap késéssel, hogy egy sajnálatos programhiba miatt alapjaiban omlott összes Satoshi Nakamoto álma a 21 millió bitcoinról… Soha, de tényleg soha nem lesz 21 millió bitcoin…

A történet egészen tavaly december 30-ig vezethető vissza, amikor is az egyik pool (elvileg talán az AntPool… nem jártam utána pontosabban), úgy döntött, hogy csak szeretne jól járni az akkor éppen bejelentett rootstock mainnet indításból és gyors hackelésben összerakták a merged mining kódjukat… Na álljunk meg egy pillanatra. Mi az a rootstock és mi az a merged mining?

A Rootstock az egyik első sidechain implementáció, ami a Bitcoin skálázási problémáit hivatott megoldani a Blockstream által felvázolt sidechain technológián keresztül. Ennek ugye az a lényege, hogy a Bitcoin hálózatból ideiglenesen lehet lockolni bizonyos mennyiségű Bitcoint, ami ezáltal felszabadul a Rootstock (RSK) hálózaton, ahol a 10 másodperces blocking time és a 400+ tps (tx/s) átlagos tranzakciós sebességgel jelentős sebességre fogja kapcsolni a hálózat. Ráadásul mindezt egy turing-completed smart contract engine keretei között, amivel a Bitcoin hálózaton is elérhetővé válik az Ethereum szintű okosszerződés rendszer.

A rootstock egy külön blokklánc, amin bányászat útján keletkeznek a blokkok és ezáltal maguk az SBTC tokenek is. Ám a bányászat nem függetlenül történik, szeparált infrastruktúrán, hanem hivatalosan a Bitcoin bányászati eszközök végzik egyben a rootstock validálást is, aminek a lényege, hogy a keletkező Bitcoin blockok jutalom tranzakciójába (coinbase reward), bekerül egy “rootstock commitment” is. Ezen rootstock commitmenten keresztül igazolja azt a rootstock (és egyben Bitcoin) bányász, hogy valóban elvégezte azt a bizonyos munkát, ami miatt a kibányászott BTC reward mellett jogosult az SBTC (SuperBTC = Rootstock token) rewardra is. Ideális esetben ez így néz ki egy a slushpool által létrehozott Bitcoin blokk esetén:

P2PKH    
OP_DUP OP_HASH160 7c154ed1dc59609e3d26abb2df2ea3d587cd8c41 OP_EQUALVERIFY OP_CHECKSIG
NULL_DATA   
OP_RETURN 52534b424c4f434b3ade73c1b2601b0ac63bb3c28fcff64a5eed722ed711f95e88a8d90897b9ef2204
(decoded)
NULL_DATA   
OP_RETURN aa21a9ed5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f
(commitment hash) 5fe56b84c28ea18b3e8948b3bc708f148c01695f38962f9044b3e19bf411145f

Az első output maga a coinbase reward bitcoin address, a másik az a bizonyos rootstock commitment, a harmadik pedig a tavaly szeptember óta minden coinbase rewardban szereplő “segwit commitment” üzenet, amivel jelzi a bányász, hogy ez a blokk bizony SegWit módban készült. A rootstock commitment-et dekódolva eléggé nyilvánvalóvá válik az összefüggés: “RSKBLOCK:??_ ?;?????J^????u?????????”

Kis technikai kitérő után vissza is térnék a fájdalmas felismeréshez, nevezetesen, hogy miért is nem lesz soha 21.000.000 db Bitcoin: A fent említett napon a kérdéses pool elkészítette az első olyan blokkját, amibe be is rakta az első rootstock commitmentjét, sajnálatos módon azonban sikerült egy teljesen értelmezhetetlen coinbase tranzakciót összerakniuk (01000000010000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000ffffffff1203dea707055a478cb801b80100006ea50000ffffffff0100000000000000002952534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c62400000000), amit ha meg is próbálnánk visszafejteni, akkor is csak ennyit látnánk benne:

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 03dea707055a478cb801b80100006ea50000 OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE OP_INVALIDOPCODE 0 0 0 0 0 0 0 0 52534b424c4f434b3addbf517adf8ffd4bca7751505b39c9013a0d1fd479fc4e901b39dd57b347c624 0 0 0 0

Az egy tranzakciókra jutó OP_INVALIDOPCODE-ok aránya kifejezetten magasra sikerült ebben a bugos tranzakcióban és bár ott van benne a coinbase reward address (34PADg1QBRD8311BojmwMzu7xUEBYKia4M), de az oda került coinbase rewardot (12,5 BTC) bizony soha senki nem fogja tudni felhasználni… Akkori árfolyamon közel negyedmillió dollárt sikerült elégetniük a hiba miatt. Természetesen a tranzakció végén ott árvátlankodik a vétkes commitment tag is: “RSKBLOCK:Y?QzByKEwQP[9E:OyüN9YW?G?$”

A történt konklúziói egyrészt: van ám abban némi logika, hogy ha egy mód van rá, akkor ne éles környezetben teszteljünk. Pláne, ha a teszthez több ezer dollárnyi áramot kell elégetni és a hibás futtatás okán potom negyed millió dollárt bukunk. Másrészt pedig, hogy innentől sajnos módosítani kell az összes szakirodalmat: A Bitcoin láncon sajnos csak 20.999.987,5 bitcoin fog keletkezni. Ezt a számot tessék innentől megjegyezni és hangoztatni…

//PLETYKA MODE IS ACTIVATED: Amikor az ember azt gondolná, hogy ennél nagyobb sokk már nem érheti a napra, akkor jön az ultimate kill bill scene: A kriptoszubkult bűzölgő pöcegödréből előszivárgott a “Bitmain Antminer F3” ASIC miner híre, amiről egyelőre keveset lehet tudni (legfőképpen azt sem, hogy egyáltalán tényleg létezik-e ilyen gép), de a lényege, hogy három ASIC chipet körberaktak 1Gb-os DDR3 memóriákkal, amelyekből egy kiszerelésben 72Gb-ot erőszakoltak bele egy-egy masinába. Az F-es széria (ha valaha is létezni fog…), akkor a memory heavy/DAG orientált algoritmusok esetén fog szédületes teljesítményt produkálni, lásd pl Ethereum bányászat. Egyes (egyébként nem bizonyított) becslések szerint  650MH/s-re lesz képes az ASIC mindösszesen 750W energiafelvétel mellett, mindezt a szokásos 2500-3000 dolláros áron. Ha tényleg elkészül egy ilyen gép (állítólag idén Q2/Q3 körül várható), akkor ez alapjaiban fogja átrajzolni a bányász piacot, ami megint jó időre a GPU bányászat végét jelentheti (pont úgy, mint 2013-ban az Bitcoin, majd nem sokkal később a Litecoin esetén…)

A legkeményebb hodler csávó…

Készül most egy nagyobb cikk (sorozat?) amiben fogok reagálni az előző napok kommenthadjáratában megtépázott HODLER témára is, de mivel a cikk még eléggé csehül áll, ezért elöljáróban megosztanám veletek Mr. 3Cbq7aT… történetét. Emberünk története úgy kezdődött, hogy hirtelen ötlettől vezérelve tavaly december 13-án úgy döntött: NEKI találták ki ez a Bitcoint, és alig egy hét leforgása alatt bevásárolt majd egymilliárd dollár értékben 48ezer Bitcoint. A nagy vásárlási láznak hirtelen vége szakadt amikor december 18-án az árfolyam 19k-ról befordult és zuhanórepülésbe kezdett. Emberünk a hirtelen jött pánik okán meg is vált majd 5000 bitcointól, majd úgy döntött, hogy neki senki nem mondhatja meg, hogy rossz dolog ez a Bitcoin és újabb vásárlásba kezdett a január közepi dipnél. Ezután újra megpihent kicsit, majd meg sem mozdult egészen február 9-ig, amikor az addigra összelapátolt 55 ezer bitcoinjához hozzávásárolt még ~40.000 bitcoint újabb 400 millió dollár értéken, melynek nagy részét egyébként azon bizonyos 6000 dolláros árfolyam alatti napon (feb 9) vásárolta meg. Jelenleg 96,5 ezer bitcoin büszke tulajdonosa, melynek pillanatnyi ára valahol 1 milliárd dollár körül van. Szóval papíron perpillanat még durván bukóban van az illető, de a jelek szerint kötélből vannak az idege és a van ám pénze lóvéra…

Jelenleg a top100-as lista 3. helyén áll és immáron 3 napja csak csendben szemléli a történéseket… Egyébként a tranzakciók jellegéből fakadóan nem feltétlenül nevezném az illetőt bőlére eresztett kezdőnek, hiszen az összes bejövő utalás gyanúsan át van kergetve coinjoin, mixer szolgáltatásokon, így vajóban azt sem lehet tudni, hogy az address mögött valóban exchange műveletek állnak, vagy valaki csak elkezdte mozgatni a vagyonát. Mindenesetre a januári és februári coinbővülések gyanúsan egybe esnek az akkori vélelmezhető árfolyam mélypontokkal, így kétségtelenül a leglogikusabb következtetés, hogy itt bizony egy relatív friss bitcoin milliomost köszönthetünk, aki eddig potom 1,5 milliárd dollárt költött a perpillanat ~1 milliárdot érő vagyonával. Na kérem szépen: neki tessék elmagyarázni, hogy a Bitcoin mögött nincs semmi…

Pénz… pénz… pénz… meg a Bitcoin

Az előző két post kapcsán terveztem volna egy újabb jövőkutató cikket írni, amiben kifejtettem volna, hogy miért is valid az a jövőkép, amiben irrelevánssá válnak az olyan fogalmak, mint az élethosszig tartó kitartó munka, vagy akár a naphosszat tartó fizikai/repetitív (értsd: aktatologató) munka, miként tud ezek helyett felértékelődni a kreativitás, a közösségi alkotás, az automatizálás, a robotika, az AI, a machine learning, miként fogja megváltoztatni az életünket az IoT, az Ipar 4.0 és, hogy mennyire is lesz meghökkentő, amikor a agráriumban már csak rotobok fognak dolgozni… De a két post kapcsán kialakult kisebb porviharok miatt úgy döntöttem, hogy egyelőre a suszter maradjon az éppen aktuális kaptafájánál és beszélgessünk inkább kicsit még a kriptopénzekről. Persze nem temetem el annyira az eredeti témát sem, remélhetőleg hamarosan lesz itt néhány olyan történés ami miatt időszerű lesz ezeket a témákat is elővenni.

De most beszélgessünk egy kicsit a pénzről. Hiszen sokak szerint a Bitcoin egy pénz. A helyzet az, hogy nagyon komoly mennyiségű pénzt fel mernék tenni arra, hogy még a legrégebbi blog olvasóim nagy része sem tudja, hogy valójában mi is az a pénz. Persze ez már önmagában egy fura ellentmondás, hiszen hogyan is tudok fogadni valamivel, amiről azt állítom, hogy valójában a többség nem is érti, hogy mi is az pontosan?

Ezen a ponton hívom segítségül Dr. Gilányi Zsolt (BME-GTK) tanár urat, aki éppen péntek este tartott egy félelmetesen felvilágosító és egyben kiábrándító előadást, amin volt szerencsém részt venni. A cikk folytatását teljes egészében az elhangzottakra alapozom, szóval az érdem mindenképp Zsolté. Főleg, ha sikerült is azt megfelelően interpretálnom az alábbiakban. Törekedtem arra, hogy a cikket telepakoljam olyan érdekességekkel, ami miatt eme nehezen emészthető, inkább filozofikus anyag is könnyen fogyaszthatóvá válik éppen ezért biztatnék mindenkit, hogy olvassa el. Ha hisz a Bitcoinban, akkor azért, hogy el tudja helyezni azt a pénzügyi rendszerben, ha pedig NEM hisz benne, akkor pedig azért, hogy legalább megértse az inerciarendszert, amiben mi “hívők” elhelyezzük a Bitcoint.

Ha az utca emberétől megkérdezem, hogy mi is az a pénz, akkor gondolkodás nélkül előkap a zsebéből, vagy a pénztárcájából némi aprót és boldogat rávágja, hogy NA ez a pénz! És nyilván ebben nincs is semmi hiba, hiszen ez a valódi pénz, vagyis a pénznek a fizikai manifesztációja. Ám ezen fizikailag manifesztálódott érmék és papírpénzek csak a jéghegy csúcsát jelképezik és valójában csak annak az illúzióját adják meg, hogy a pénz kézzelfogható. Definíció szerint a pénzrendszer egy olyan speciális fizetési rendszer, ahol létezik olyan pénzügyi eszköz, amely segítségével az összes tartozásunkat ki lehet fizetni. Az ezt leíró környezetet nevezzük pénzügyi rendszernek, a definícióban szereplő “pénzügyi eszköz” pedig a hétköznapi nyelvben egyszerűen csak pénznek nevezzük.

Hogy miért fontos megérteni a hagyományos pénzügyi rendszert? Azért, mert ezen tudás hiányában könnyen eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint csak egyfajta alternatívaként kezeljük a meglévő pénzügyi rendszer mellett. Márpedig ha valami alternatíva, akkor az összehasonlítható, összemérhető. Ha viszont nem alternatíva, akkor illik külön kezelni. Jelen cikkben arra a nem kis feladatra vállalkozom, hogy eldöntsem a kérdés: A Bitcoin valójában pénz?

Folytatás…

A szép új (kripto-)világ hajnalán…

Bár továbbra is meg vagyok arról győződve, hogy korai még temetni a kripto-macit, de azt kétségtelenül érdemes elismerni, hogy a hírek kapcsán igencsak nagyot fordult a világ. Még pár nappal ezelőtt is arról szólt a gazdasági világsajtó, hogy oda a Bitcoin és vérfürdő, meg fürdővér, meg fürdős-fürdő, stb… Persze a crypto-gazdasági világsajtó sem szavazott ennél nagyobb bizalmat, hallhattunk itt teljes virtuális pénz összeomlásról, nullára leíródó kripto-piacról, stb. Majd jött a nagy fordult, kiállt (pontosabban ült) két öltönyös úriember a a zöldhasú szenátus elé és levillantották a szentbeszédet, mely szerint nagyon nem kellene elcseszni a következő generációk játékszerét, ezzel párhuzamosan Musk kiröppentett egy Teslát a világűrbe és ma már ott tartunk, hogy Mario Draghi (ECB elnök) szerint elképzelhető, hogy az Európai nagybankok hamarosan Bitcoint is elfogadhatnak, gyűjthetnek… HODLözhetnek.

Hosszan lehetne az elmúlt napok minden apró momentumát elemezni, de előtt picit leragadnék Draghinál, majd szánnék némi időt Muskra is. Draghi, aki ugye az Európai Központi Bank elnöke az utóbbi időben nem kevés időt és energiát szentelt a fiatalabb korosztálynak. Ezen törekvései között kiemelkedő volt az #AskDraghi kampány: január 18 és 20 között eszközölt az ECB három kérdést twitteren. Aki részt vett a múlt heti Blockchain Budapest konferencián, az láthattam ott az alábbi slideomat:

Mindhárom kérdés az európai fiatalsághoz került címzésre, melyekben az EKB arról érdeklődött, hogy mennyire vagyunk megelégedve (haha… magamat is beleképzelve a célközönségbe…) a jelenlegi gazdasági helyreállással, mennyire hisszük, hogy a pénzügyi szektor stabilabb mint 10 éve és mennyire tartjuk a bitcoint életképes alternatív fizetőeszközként a tradicionális pénzeink mellett. A válaszokból is jól látható, hogy az első két kérdés esetén leginkább a szkeptikusabb vélemények tudtak dominálni, míg a bitcoin (mint alternatív fizetőeszköz) esetén a támogató válaszok aránya kimagasló. Azonban a kérdéseknél és a válaszok arányánál akad itt egy sokkal érdekesebb statisztika is: az összes box bal alsó sarkában láthatjátok az adott válaszok darabszámát… Az első két kérdésre éppen csak összejött 1000-1000 válasz, míg a bitcoin képbe kerülése mindjárt hozott 30k szavazatot. Hosszan lehetne elemezni, hogy a célközönséget miért érdekli kevésbé a világgazdaság helyzete, mint a bitcoin… de, lássuk be: igencsak hiteltelen lenne, ha pont jómagam próbálnék logikát keresni mindebben. Elemzés helyett, leírnám amit már oly sokszor leírtam: Ez, az bizonyos új generáció… az internet generáció, akiknek éppen átadni akarjuk a világ stafétabotját. Ők azok, akikről Giancarlo elnök úr két napja oly meghatóan beszélt a szenátusi meghallgatáson, ők azok akikhez Draghi szólt és ők azok, akiknek az egyik legnagyobb példaképe Elon Musk, aki kilőtt a világűrbe egy Teslát. Ők azok, akiknek hamarabb volt bitcoinja, mint akár csak nekem és ők azok, akiket baromira nem érdekel az árfolyam, hiszen “ráérnek kiseggelni“. Nagyon sok ilyen fiatallal volt lehetőségem az elmúlt egy évben beszélgetni. Még tavaly szeptemberben foglaltam keretesbe ezen generációval kapcsolatos éppen akkor sokként ért friss élményemet:

Szóval ez az a korosztály, aki saját magában hisz és saját szférájában bízik, akik nem értik és nem is akarják megérteni az “öregeket”, akik csak annyit hallottak a hazai bankrendszerről, hogy “svájci frank hitel” és csak annyit tudnak a világgazdaságról, hogy “gazdasági világválság”.

Vicces így utólagosan visszaolvasni ezt a cikket… A cikk a nagy szeptemberi zuhanási időszak kellős közepén készült, amikor éppen csak elhagyta Jamie Dimon száját a “Bitcoin egy csalás!” frázis és éppen az aktuális kínai banolás borzolta a kedélyeket… no meg az árfolyamot is. Eltelt 5 hónap és még mindig nem semmisült meg a Bitcoin, sőt mi több: bár túl vagyok egy hihetetlenül óriási zuhanáson, de fura módon még mindig magasabban van az árfolyam, mint amikor a fentebb idézett ominózus cikkem készült.

Azóta a Bitcoin (jójó… és a többi egyéb kis izé is…) túlélt rengetege politikai, technológiai, ideológiai, szociológiai, stb támadást. Belülről rohasztja a közösséget a kognitív disszonancia és a gyűlöletkampány, de valahogy minden egyes lépésnél helyrebillen a világ rendje. Az idő előrehaladtával az ember ösztönösen már mindenhol összeesküvést lát. Majd leül egy csapat életvidám fiatallal, akikkel megosztja aktuális konspirációit, akik bölcsen végig hallgatják a nagyokos véleményét, majd így szólnak: “Értem,de az mennyire kemény már, hogy Musk berakta a Starman mellé az Asimov Alapítvány összest?

Szóval Musk… Kilőtt egy Teslát az űrbe? Mi ebben a nagy szám? Túl azon, hogy… kilőtt egy Teslát? Leginkább az, hogy megtehette és meg is tette. Az ember, aki az internettel párhuzamosan vált felnőtté. Zip2, majd PayPal, amiből egyből ment is tovább a SpaceX-be és a Teslába a megtermelt vagyon. Mára egy akkora szövevényes céghálózaton uralkodik, amit felvázolni is lehetetlen, számtalan kockázati befektetési alap vezetője, melyek projektek százait inkubálják napjainkban is. De mindez nem menő… A menő az, hogy kilőtt egy Teslát, aminek a műszerfalán természetesen (újabb popkultúra utalásként) ott a “DON’T PANIC” felirat. A menő az, hogy a twitteren tartja a kapcsolatot a közösségével, akikkel meg tudja értetni magát és akik imádják még a zombi apokalipszisre készült lángvetőjét is

Felnőtt az internetes rock&roll nemzedék, akik olyan sztárok lesznek, mint amilyenek anno nekünk a valódi rock&roll zenészek vagy éppen a képregényhősök voltak. Ami nekünk Tony Stark volt, az a “millennials” generációnak már Elon Musk. Az űrben keringő meggypiros roadsternél betegebb reklámot élő ember nem találhatott volna ki.

Ez az a magatartás, az a fajta “mert megtehetem érzés“, amit a Bitcoin és a kriptopénzek világában nap mint nagy tetten érek. Egyre inkább kezd felgyorsulni a generációk közötti szakadék tágulása. Amikor, egy fiatal pályakezdő fél év után közli, hogy “kiégett és nem lát már motivációt a munkájában…” holott még be se tanult, majd az exit-interjút kiderül, hogy ja egyébként 6 éve bányászik és van 107 db bitcoinja, szóval annyira azért nem esik kétségbe…

Persze ebből nem illik levonni messzemenő következtetéseket… Könnyű egy-egy esetből szalmabáb érvelést gyártani. Még, akkor sem feltétlenül jogos általánosítani, ha már a második… harmadik… sokadik mintaszerűen megismétlődő eseten is túl vagyunk. De amikor elmegy az ember pl. a Blokklánc Műhely egyik eventjére, ahol a bemutatkozó tagok közül hárman is megemlítik, hogy egyébként éppen felmondani készülnek, mert sokkal jobban érdekli őket a community jellegű blockchain programozás, még akkor is, ha ebből egy jó darabig nem látnak pénzt sem, ami amúgy egyébként sem érdekli…

Előre Elon Muskok, előre millennials generáció, előre blockchain… ja és toljátok magatok előtt a Bitcoint. Üzenjük innen a szakadék másik oldaláról…

A nap, amikor akár ki is végezhették volna a Bitcoint…

De jött Chris Giancarlo (CFTC) és Jay Clayton (SEC), akik úgy döntöttek, hogy nagyon nem kéne szórakozni a gyermekeik játékszerével… Az elmúlt két napban a cryptovilág lüktető homlokkal figyelte a SEC (értékpapír felügyelet) és a CFTC (határidős-termék felügyelet) összevont ülését, ahol nem kisebb tét forgott, minthogy a véresszájú szenátus még véresebb-szájú szenátorai darabokra cincálják a “virtuális pénzeket” és az azokat finanszírozási eszközként hasznosító ICO-kat. Az előzetes várakozások nagyon vegyesek voltak, amit rendesen be is árazott a piac a ma hajnalra 6000 dollár alá bezuhant Bitcoin árfolyammal. A tanúk padjára idézett Giancarlo és a Clayton urak szakértői minőségükben nyilatkoztak a kérdésről. Míg Clayton igen kimérten, leginkább a semlegesség és a “csak kéne valamit ezen szabályozni” végletek között kavargott, addig Giancarlo előadása maga volt a crypto-orgazmus. Hosszan fejtegette, hogy lehet szidni a Bitcoint, de azt vegyék már észre a szenátusi tagok, hogy sehol nem lenne blockchain és a fintech szektort megreformáló DLT, ha anno nem jön létre a Bitcoin. Szintén hosszan fejtegette a generációs különbségeket és azt, hogy mit is jelent a mai fiatalságnak a kriptopénzek adta pénzügyi szabadság és, hogy ennek hosszabb távon milyen szinten lehet pozitív hatása az egész világgazdaságra. A tanúskodás csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor Giancarlo elmagyarázta a szenátusi tagoknak,hogy mi az a “HODL” és miért is fontos megérteni ezt a fogalmat.

Konklúzió? Talán a legfontosabb, hogy a két tanú munkálkodásának és az egyébként a témában amúgy is megosztott szenátoroknak köszönhetően nem következett be katasztrófa, nem hozott olyan döntést a testület mely azonnali kivégzésként hatna a kriptopénzekre. Mindazonáltal a szabályozó szervek szerepe elég jól körvonalazódott a jövőre nézve. Letisztázásra került, hogy a virtuális pénzek (cryptok) nem ördögtől valók és nem kell őket tiltani, ellenben a szabályozásra szükség van, hiszen igen sok csalás kapcsolódik hozzájuk, amiktől viszont meg kell védeni a befektetőket. Ezen szabályozás kapcsán a SEC és a CFTC erősen együtt fog működni. Három különálló témára bontották fel a szabályozást: DLT (Elosztott főkönyvi technológiák), Virtuális pénzek (kriptopénzek) és az ICO-k. A DLT kapcsán egy nagyon gyenge szabályozás várható, melynek fő célja a gyors és hatékony adaptáció elősegítése, míg az ICO-k kapcsán egy nagyon komoly szabályozást helyeztek kilátásba, aminek a fő célja a jelenlegi teljesen tiltó és démonizáló SEC állásfoglalás felülvizsgálata és egy olyan jogi környezet létrehozatala, amiben az arra alkalmas kezdeményezések zöld lámpát kaphatnak az államok területén is. A kriptopénzek ezen skálán középre kerülnek. Itt a reguláció célja egyértelműen a csalások és a piaci manipulációk elleni hatékony szabályozás kialakítása lesz.

Az USA ezzel meghozta azt a pozitív döntést, amit már régóta várt a piac: a kriptopénzek nem kerülnek eleve tiltásra, avagy banolásra, azok használata innentől hivatalosan is legális és azok adaptációját szabályozással kívánják a jövőben erősíteni. Bár a szabályozás önmagában nem feltétlenül kellene, hogy pozitív élményként érjen bárkit is (különösen egy stateless cryptocurrency esetén), azonban a tény, ahogy beszélt minderről a két vezető (Clayton és Giancarlo) már önmagában is azt sugallja, hogy végre a megfelelő politikai döntéshozatali szinten is felfogták a kriptopénzek lényegét és a jövő generációra gyakorolt hatását. Az élőben közvetített tanúskodás egyes jelenetei már-már olyan szinten hajlottak “Bitcoin awareness” irányba, hogy így utólagosan végigpörgetve is könnyeket csaltak a magamfajta kissé megfáradt Bitcoin rajongó szemébe. Annyiszor írtam már le a saját világmegváltó Bitcoin víziómat és annyiszor kaptam meg, hogy: “Áhhh. Úgyis kivégzik a regulációval…” Ilyen ez.

A pozitív fordulatot a piac ezidáig napon belül +30%-os emelkedéssel jutalmazta a BTCUSD árfolyamon az egyes altoknál (pl. Ethereum) még ennél is jelentősebb az emelkedés. Ezeddig egyedül a Bitcoin Cash árfolyam reagált csak mérsékeltebben a jó hírekre, nyilván a BCH kapcsán piac kevésbé éli meg pozitívumként, hogy a SEC és a CFTC komolyan fel akar lépni a piaci manipuláció ellen… 🙂

Ui: Mielőtt bárki is pezsgőt bontana: Továbbra is medvepiac van, egy fecske nem csinál nyarat. A mai SEC/CFTC ülést tessék kifejezetten óvatosan értékelni startpisztolyként…

Egyszer fent, egyszer lent…

Tegnap éjszaka a hőn szeretett Bitcoinom árfolyama picit bekukkantott a 6000 dolláros árfolyam alá is, ezzel végérvényesen meglepett engem is és berajzolta az elhúzódó medvepiac elkerülhetetlen prognózisát. Amikor január elején elhúzódó korrekciót vizionáltam, akkor bevallom magam sem gondoltam volna, hogy a korrekció medvébe csap át. A mai tudásommal nyilván már könnyű okosnak lenni, de kétségtelenül érdemes egy jó időre elfelejteni a bull patterneket. Persze félretéve a letargiát és a HODL-ölt coinokat ez az időszak is a profitról fog szólni, a medvepiacnak is megvan a maga sajátossága, különösen, ha a piac nem csak a saját levében fő. A pénteki nap kapcsán már megírtam, hogy az irányadó tőzsdeindexek komoly mínuszban zártak, a hétfő pedig még durvább volt. A DoW konkrétan ráduplázott a pénteki esésére, amivel behúzta az all-time-high napon belüli zuhanást, ami persze korántsem annyira durva, hiszen magasról könnyű esni, ezt pontosan tudják a Bitcoinisták 🙂 A lényeg az, hogy az egyre jobban formálódó jelek szerint az egész gazdasági gépezet egy elhúzódó recessziós időszak küszöbén áll, ami akár egy újabb krízisszerűségbe is átcsaphat.

Valahol viccesen hat amikor azt látom, hogy emberek temetik a Bitcoint és a 8k-s, 7k-s árfolyamokba már a totális megsemmisülést látják bele. Az különösen morbiddá teszi ezt, mikor felidézem ugyanezen emberek megnyilvánulásait a bullrun kellős közepén, ahol az volt a story, hogy 10k felett már nem vásárolnak, mert hátha még visszanéz 8k alá…

Én személy szerint maradok örök Bitcoin optimista és nem fogok azért károgni, mert 60-70-80%-os korrekciók néznek ki. Számomra a Bitcoint soha sem az árfolyama reprezentálta, hanem a közösség, a projektek, a fejlesztések és a belévetett hit. Márpedig eme három tényező meglátásom szerint erősebb mint valaha. Aki képes leírni a Bitcoint annak árfolyama miatt… azt várom szeretettel vissza a blogra a következő bullrun végén, amikor újra eléri az ingerküszöbét a Bitcoin aranyláz. Megígérhetem, hogy én akkor is itt leszek 🙂 Mindenki mást pedig köszöntök a mackópiacra optimalizált Variance blogon.

Bitcoin: a nagyság ára és átka

Az elmúlt egy esztendőben számtalan alkalommal írtam le, hogy technológiailag miért is butaság temetni a Bitcoint. A blogon leírtakon túl egyéb social platformok, meetupok, konferenciák, kerekasztalok sokasága lett örök mementója ebbéli elhivatottságomnak. Addig amíg a piacon a gőzölgő orrú bika üti ki az utat, addig persze könnyű a Bitcoin dominanciájáról és az altcoinok alárendelt szerepéről beszélni, hiszen a Bitcoin elsőbbsége és a médiában megjelenő erőfölénye garantál számára bizonyos előjogokat. Bevallom, így utólagosan számomra is nagy lutri volt, hogy mégis mi fog történni télvíz idején, amikor a leharcolt bika helyét átveszi a cammogó tolókocsis medve. Most, hogy majd másfél hónapja tart a lejtmenet, talán kimondhatjuk, hogy ez most már nem csak egy egyszerű leszúrás, hanem valóban eljött az az elhúzódó korrekciós időszak, amit a cryptopiacokon nem láttunk egy ideje.

Egyrészt persze múltbéli teljesítmény alapján jövőt jósolni több mint badarság, másrészről viszont ne feledjük el, hogy olyan neves és nagy közgazdászok mint William F. Sharpe vagy a Nobel-díjas Eugene Fama is leraktak olyan kutatásokat, amik a múltbéli piaci hatások jövőbeli predikcióit elemezték. Sharpe: “Közvetett vagy közvetlen módon feltételezhető, hogy a múltbeli eredményeknek van valamennyi előrejelző képessége” [William F. Sharpe: The Sharpe Ratio. In: Journal of Portfolio Management, American Finance Association, 1994 XXI. évf. 3. sz., pp. 49–58.]

Személy szerint egyik kedvenc kockázati-felár elemző eszközöm a W. F. Sharpe nevéhez fűződő Sharpe-ratio, amiről anno még tavaly májusban írtam itt a blogon. Amikor tavaly november végén leírtam a fekete karácsony cikksorozat második részében ama pesszimista jövőképemet, mely szerint egy komolyabb kiugrás után még vissza fogunk nézni a 8000 USD-s árfolyam alá, akkor is pont a sharpe-ratio rángatott le a földre az akkor éppen tomboló eufóriából. A TA eszköztár által kirajzolt predikció (~8k) és az immáron 48 napja tartó korrekció eddigi mélypontja (~7.600 USD) bőséges alapot szolgáltatott nekem, hogy végre elkezdjek belevásárolgatni a gödör feltételezhető aljába.

Ez az a pont, ahol illőn vissza is térnék a cikk eredeti gondolatmenetéhez. Miért is pont a Bitcoint kezdtem újra csipegetni. Miért is nem a korrekciót egyébként igencsak jól tűrő Ethert vagy éppen a tegnap hatalmas hypeot kapott Litecoint? Egyrészt a 48 napos korrekció és a 61%-os price-drop ellenére sem gondolom, hogy feltétlenül a gödör aljára értünk volna. A cryptopiacok pániktesztje meglátásom szerint még közel sem ért véget. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy további jelentősebb árfolyamzuhanások várhatók, de a jelenlegi korrekció helyreállása még bőven rejtegethet meglepetéseket. Az elmúlt 8 évben a Bitcoin és a többi kriptopénz lényegében gazdasági szempontból egyfajta légüres térben mozgott. A Bitcoin közvetlenül a 2008-as pénzügyi válság után indult és a recovery időszak nagy részében csendben fejlődött lényegi monetizált érték nélkül. A FED quantitative-easing és a 2013-as bankrendszer roppanások idején (Ciprus, Görögo.) éppen az első reneszánszát élte a Bitcoin, amikor is pont egy olyan zakót rajzolt le, mint amit éppen most is látunk az árfolyamokon. 2014 óta azonban egy full-bull-run piac árnyékában zakatolt a Bitcoin, mely időszakban a DIJA és az S&P 500-as U.S. tőzsdeindexek is 40%-ot meghaladó teljesítményt produkáltak. Egy ilyen folyamatosan növekedő piacon nem tűnhet nagy teljesítménynek átlag feletti hozamokat produkálni. Lehet itt jönni a tetherrel és a bitfinex csalással (és persze kell is jönni…), de lássuk be, hogy ahol a pálya lejt, ott nem nehéz száguldozni.

A helyzet viszont az, hogy egyre több piaci szereplő kezd komoly szkeptikus véleményeket megfogalmazni a részvénypiacok szárnyalása kapcsán. Évi stabil 10%-ot meghaladó részvénypiaci átlag nyereség egy olyan gazdasági környezetben, ahol az államok nagyrészt már-már kacsingat a negatív kötvénykamatokkal… nos, több mint meglepő. Honnan is ez a nagy gazdasági teljesítmény? Eme szkeptikusság pedig óvintézkedéseket szül. Ehét pénteken az irányadó tőzsdeindexek 2%-ot meghaladó mínusszal zártak. Bár ez a szám nevetségesen hangozhat a kriptotőzsdéken szocializálódott tradereknek, de a hagyományos értéktőzsdéken, ez már aggasztó jel. Csak a DOW (DJIA) közel 700 pontot zuhant napon belül. Persze mindezt pénteken… csak, hogy legyen min gondolkodnia a befektetőknek.

Hogy mi köze a DJIA dropnak a Bitcoin korrekciójához? Ha a tőzsdeindexek 2007-hez hasonlóan hulló késekként kezdenek zuhanni az elkövetkező napokban, akkor bizony elérhetünk arra a pontra, amiért anno Satoshi Nakamoto létrehozta a Bitcoint. Az elkövetkező gazdasági recesszió lehet a Nakamoto terv tesztje. A józan paraszti ész azt mondatja, hogy egy recessziós időszakban a kriptopénzekre sem várhat túlságosan fényes jövő. Ellenben nehéz elvonatkoztatni a sokat emlegetett frázistól: “a kriptopénzek mögött nincs semmi“… és bár naphosszat elemezhető ezek kijelentés abszurditása, de ha mégis elfogadjuk, hogy a befektetők nagy részének a szemében valóban pont ennyit ér a kriptopénz, akkor ezzel együtt explicit azt is elfogadhatjuk, hogy a recessziónak sem lehet túl sok hatása a kriptopénzekre. Sőt mi több, a kriptopénzek tőkepiaci jellege (véges mennyiség, zárt piac, limitált piaci közforgás a HODL miatt) kifejezetten jó alapja lehet egy pozitív kimenetelű Nakamoto tesztnek.

Miért is beszélek továbbra is a Bitcoinról és miért nem beszélek mondjuk valamelyik frissebb altcoin üdvöskéről? Ezzel kapcsolatban a véleményemet már számtalanszor kifejtettem. Tetszik nem tetszik, de a Bitcoin a “nagy öreg” a kriptopiacon. Az elmúlt egy év a Bitcoinról szólt, azon belül, hogy miért is nem jó, miért kéne meghalnia, miért sokkal jobb bármi más (Bitcoin Cash… bahhhh)… miért fog flippeningelni a Ethereum, majd a BCH és végül még a Ripple is bepróbálkozott… Persze mind ugyanazon lendülettel le is pattant a trónfosztási kísérletről. Amikor valaki – friss húsként – úgy dönt, hogy befektetéseket eszközöl a kriptopiacokon, akkor a kockázatokat állítja szembe a potenciális haszonnal. Márpedig ebben az inerciarendszerben a Bitcoin kifejezetten jól teljesít. Ha a Bitcoin felfelé megy, akkor az altok is felfelé tudnak haladni, ha a Bitcoin zuhan, akkor azt általában a legtöbb altcoin jelentősebben megsínyli. Az elmúlt évek ezirányú tendenciáját egyedül talán az Ethereumnak sikerül megtörnie, ami egészen ehét közepéig látszólag rezisztensen tűrte a kriptopiacokról kiáramló százmilliárd dollárokat, ám a hét második felével az Ethereum is behozta a lemaradását és immáron mindenki újra ugyanarra figyel: Vajon mi fog történni a Bitcoinnal…

Lehet temetni a Bitcoint akár technológiailag, akár ideológiailag, bőven lehet ennek akár alapja is. De ha valaki rövid/közép távon akar érvényesülni a kriptopiacokon, akkor – meglátásom szerint – továbbra is nagy balgaság a Bitcoin ellen fogadni…

Kis piaci körkép a tether “botrány” után

Az elmúlt bő két hétben némileg mellőznöm kellett a blogot, egyrészt nagyon rákockultam az Lightning Node projektemre, másrészt persze gőzerővel kellett készülnünk a tegnapi Blockchain Budapest konferenciára, ahol a nyitó előadásomat követően délután volt lehetőségem rövid bepillantást engedni az éppen futó projektem részleteibe. A projekt kapcsán (Inlock.io) az elmúlt hetekben már itt a blogon is elejtettem néhány információmorzsát. Hamarosan itt a blogon is bemutatom a történetet nektek, de most picit térjünk ki az “aktuálpolitikai” helyzetre.

Az elmúlt napok piaci mozgásában nem kis szerepe volt a kibontakozó Tether (USDT) botránynak. Tavaly novemberben már részletesen bemutattam a Tether történetet, így most csak röviden összegezném a fejleményeket:

  • A tether “csalás” egyik legelhivatottabb nyomozója (twitter Bitfinex’ed) egyre közvetlenebb bizonyítékokat talált a Bitcoin árfolyama és a tether print események között, ami egyre inkább erre a témára fókuszálta a szakma figyelmét (olyan szinten tolta a dolgot a srác,hogy  jómagam is elkezdtem azon agyalni, vajon rémeket lát-e már)
  • Függetlenül a feltárt bizonyítékoktól is egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a Tether nem fog komolyabbat lépni az audit témakörben, mígnem január 24-án megjelent az ominózus “Quantifying the Effect of Tether” független pszeudonim auditori jelentés a tetherreport.com oldalon. A riport részletesen mutatja be a tether print és a Bitcoin árfolyam mozgások között fellelhető korrelációkat és ezen keresztül támasztja alá a piaci manipulációt.
  • A Friedman LLP könyvvizsgálói cég (ami még szeptemberben végezte el a Tether.to auditját) megszellőztette, hogy az auditnál valójában nem nagyon tudtak mit vizsgálni mivel csak felületes információkat kaptak és olyan kivonatokat, amik alapján nem volt összeegyeztethető, hogy mit mivel is néznek össze. Ennek alapján már az is bizonytalanná vált, hogy egyáltalán 2017 szeptemberben volt-e valós fedezet az USDT mögött.
  • A történetben a végső döfést a bloomberg adta meg amikor tegnap leközölte, hogy az U.S. szabályozó szervek beidézték a Bitfinex és a Tether vezetőit kihallgatásra.

Perszer kicsivel később kiderült és a bloomberg is korrigálta a cikket: a kérdéses idézés valójában nem most született, hanem még december 6-ra datálódik (tehát amikor a Bitcoin szárnyalása még megállíthatatlannak tűnt), de ez akkor már bőven késő volt, hiszen a nagy sajtóvisszhangot kapott hír a 12 ezres tartományból egyenesen 10k alá küldte a Bitcoin árfolyamát. Hogy mennyire is lehet releváns a CFTC idézése? Ezt most még nehéz eldönteni, de ami biztos, hogy az idézés kézhezvétele óta a Tether újabb 1.46 milliárd dollárnyi USDT-t nyomtatott, ami az összes forgalomban lévő tether több mint 60%-a… Mondhatni úgy nyomtatnak, “mintha nem lenne holnap“.

Az egész történet abszurditása egyébként, hogy az U.S. felügyeletek hatásköre a Bitfinex kapcsán több mint kérdéses. Sem a tether.to, sem a Bitfinex nem tartozik az USA fennhatósága alá. Ráadásul, hogy miért pont a CTFC (Commodity Futures Trading Commission) küldte az idézést, az pláne rejtély, annak a relevanciája pedig mindenképp megkérdőjelezhető, hiszen a dátum még a decemberre időzített futuresök (pl CBOE) előttre datálódik. Ráadásul a tavaly nyári U.S. szabályozási szigorítások okán a Bitfinex eleve betiltotta az Egyesült Államok lakossága számára a platform használatát.

Nyilván hithű HODLerként könnyen dobál az ember mindenre FUD-ot, de az elmúlt 24 óra történései alapján gyanúsan úgy néz ki, hogy egy újabb “diszkontálási” akció eredményeit láthattuk. Persze ezzel közel sem akarom azt mondani, hogy tether és annak a feltételezhetően fedezet nélküli kibocsátása veszélytelen…

A depresszívnek tűnő bear-market időszak persze bőven hozott egyéb híreket is, amikhez nem árt, ha az ember el tud vonatkoztatni az árfolyamok bűvölésétől:

  • RobinhoodApp és a Life japán app is bejelentette, hogy sok-sok milliós ügyféltábor felé nyitja meg saját fintech tooljainak a cryptopénzt kereskedést.
  • A facebook bejelentette, hogy tiltja a kriptopénz és ICO hirdetéseket a saját platformján, amivel egy fontos “csali” felületet von el a piactól, ezáltal levegőhöz juttatva a valódi értéket teremteni próbáló startup kezdeményezéseket.
  • Dél-Korea a mai nappal betiltotta az anonim kriptopénz kereskedést, a döntés fő oka a piac stabilizálása és a spekulatív piacbefolyásolás nyomon-követhetőségének biztosítása.

Három-szó játék szavazás

Az alábbi listában szereplő tételek kerültek short listre. Mindenki maximum 4 tételt jelölhet meg, ami legjobban tetszik neki. Aki nem kerül be a shortlistre az se legyen nagyon szomorú. Képtelenség 15-nél több tételre kiírni normális szavazást, ami működne is, ezért kellett szűkítenünk, viszont 15-nél sokkal több eredeit és igazán klassz appli érkezett, ezért fájó szívvel, de még ezt a listát is szűrni kellett. A jelöltek a listában minden esetben véletlenszerű sorrendben jelennek meg, így a megjelenő sorrend nem kezelendő preferenciaként. Kérném, hogy mindenki csak egy alkalommal szavazzon. A szavazást holnap reggel 8 órakor fogom lezárni és értesítem a győztest a nyereményéről.

UI: A “KOMOLY JÁTÉKOSOKNAK” kategóriában továbbra is várom még a beadványokat az előző postban megadott címre.

Eredmény: Gratulálok “Kockás Lábú Sárga Víziló”-nak a győztelemhez. Hamarosan értesítést kap a részletekről.

Folytatás…

Apropó tiszteletjegy…

Itt az ideje, hogy piacra dobjam a jövő hét keddi Blockchain Budapest konferenciától kapott két tiszteletjegyet.

Kérném, hogy lehetőség szerint olyanok vegyenek részt mindkét játékban, akik valóban el is tudnak jönni kedden a konferenciára. Az egyik játékon történő részvétel nem zárja ki a másikat.

– ELSŐ JEGY: A KOMOLY JÁTÉKOSOKNAK –

Mivel a konferencia elsődleges célközönsége olyan üzleti vállalkozásoknak szól, akik fantáziát látnak a blockchain és a kriptovaluták világában és mivel jómagam személyes küldetésemnek tekintem a hazai kriptopénz alapú vállalkozások és kezdeményezések támogatását, ezért szeretném, ha az egyik ilyen jegyet, olyan valaki kaphatná, aki feltehetően valóban hasznos tapasztalatokkal tud távozni a konferenciáról. Ha úgy érzed, hogy neked ott a helyed, akkor tedd meg, hogy írsz egy rövid emailt, az info kukac variance (dot) hu email címre amiben a következőkre térj ki (de tényleg röviden):

  • A blockchain vagy kriptovalua világának milyen aspektusa mozgat leginkább, milyen témában gondolkozol saját vállalkozást, projektet indítani? (Kérném, hogy a saját innovációdról SEMMI konkrétumot ne írj, csak általánosságban mutasd be a történetet!)
  • Milyen fázisban van a történeted? (kipattant a fejedből, korai koncepció, csapatgyűjtés, MVP tervezés/fejlesztés, befektetői kör, production)
  • Melyik előadás, előadó érdekel a leginkább? Mit vársz az adott előadástól, a várakozásaid alapján milyen módon kapcsolódik az előadás a saját történetedhez?

– MÁSODIK JEGY: A JÁTÉKOSAN KOMOLYAKNAK –

A megszerzése roppan egyszerű mindösszesen három szót kell hozzá írnom… ez egy három szavas játék, se több, se kevesebb. (A kötőszavak, úgy mint: “a”, “és” nem számítanak bele…)

Mindenkire rá van bízva, hogy mi az a három szó, de nem árt, ha egy értelmes gondolat jön ki belőle. A három-szavas gondolatokat holnap (jan. 26.) délig küldhetitek be comment formájában ezen pont alatt. Annyit kérnék, hogy a sok “nemmondommeg@sehol.com“, “ugyse@mondommeg.shitcoin” és hasonló szellemes email címek helyett ezúttal valid és működőképes email címeket adjatok meg a kommentnél (az se baj, ha a sajátod), mivel a győztes arra az email címre fogja megkapni a regisztrációt, amiről kommentelt.

A győztest holnap délután az olvasók fogják kiválasztani szavazás útján. Egy kommentelő természetesen több három-szavast is küldhet… ahogy jön az ihlet. Annyit kérnék, hogy holnap délig NE kommentáljátok egymás három-szavasait. Csak, hogy beinduljon a fantáziátok, néhány unalomig elcsépelt három-szavas:

  • Decemberre 100k lesz!
  • Decemberre 1k lesz!
  • Bitcoin a holdra megy!
  • Tényleg lesz nyugdíjam?
  • Mondtam, hogy piramisjáték!
  • Taxation is theft!
  • Bennem van a villám!
  • A futures elcseszte a futuret!

Creativity mode is ON!