Blockchain és Investment: diszruptív lépések…

Kellemetlenül sokszor kerül elő manapság a blockchain paradigmaváltó jellege, mint buzzword. Ma már a csapból is az folyik, hogy milyen szinten fogja megváltoztatni az egész világot ez a kis lineáris adatbázis, aminek csodája a bizalom nélküli értékcsere és a harmadik fél nélküli időrendiség garantálása. Jómagam is heti rendszerességgel állok ki kisebb-nagyobb plénum elé és mesélek erről a történetről. Ezen a héten két alkalommal is volt lehetőségem szélesebb kör előtt értekezni, előbb a hét elején a Simonyi konferencia keretei között kaptam lehetőséget, hogy osszam meg a több száz fős hallgatósággal a jövőképem, majd a Startup Safary-n már konkrétan a hazai crypto startupok nemzetközi kilátásairól diskurálhattam a kerekasztal résztvevőivel.

Itt a blogon lassan egy éve írok rendszeresen erről a témáról és számtalan életszerű usecaset hoztam már: a mikrotranzakciós autonóm autózástól kezdve a jövő egységes fizetőeszközén keresztül, a blokklánc adta agrárfejlesztési lehetőségig szinte mindenről. Viszont, ha már diszruptív jellegről beszélünk, akkor szépen lassan időszerű lenne a jövőbeli lehetőségek mellett végre beszélni a JELEN eredményeiről is. Vajon meg fog-e olyan mértékben reformálni bármilyen üzletágat a blockchain, mint amennyire megreformálta az internet az információ-kommunikációt, vagy amennyire megreformálta a cloud-computing az infrastruktúra szolgáltatást?

A nyílt blockchain alapú projektek lényege, hogy rövidre zárja a kapcsolatot a befektetői szándék kereslete és a kínálata között, mindezt teszi úgy, hogy a trustless környezetnek köszönhetően szükségtelenné teszi a közvetítő felek létezését is. A korábbi hónapokban több ilyen projektet is bemutattam, pl: BAT, ami a hirdetés piacot kívánja megreformálni azáltal, hogy szükségtelenné teszi a közvetítőket (lásd Google AdWords pl); de volt itt szó az OmiseGo-ról is, ami ugyanezen elven oldja meg az unbanked problémát, sőt ha már cloud computing, akkor bemutattam anno a kedvenc ICO-mat is: a SONM-t, ami a fog computing ideológiában teszi szükségtelenné az egész cloud computinget.

In medias res, kezdemény is az írásomat egy megállapítással, majd a cikk hátralevő részében megkísérelem ezt tényekkel is alátámasztani:

Miközben mindenki a kriptopénzek világgazdaság formáló jövőképére spekulál és már minden bokorban egy újabb világpénzt vizionál, addig szépen-csendben zajlott le egy kisebb forradalom a háttérben. A blockchain alapokra helyezett (tokenizált) investment számokkal alátámasztható módon igazoltan az első olyan iparág, ahol a technológia sikeresen szorította a háttérbe a kockázati tőke alapon történő beruházásokat. A változást a hagyományos VCk és befektetési alapok adaptálták és belépve az új piacra folyamatosan hozzák létre a saját crypto investment fundjaikat, ahol már egymás mellett a kisbefektetőkkel és a kisbefektetők által létrehozott poolokkal is versenyezniük kell. Egy fontos és kritikus terepen győzedelmeskedett a blockchain technológia.

Folytatás…

Startup Safary Bp 2018 – Április 19,20(!)

Budapest két napra Startup nagyhatalommá avanzsálódik a Startup Safary keretei között. (így, már csak 363 napra kellene programot találni…). 13 kategóriában összesen 310 program kerül lebonyolításra a város különböző pontjain! A ‘fintech’ kategórián belül különösen nagy hangsúlyt kap idén a blockchain és a kriptopénz topik. A kis startupok mellett az igazán nagyhalak is időt és helyet szentelnek az újszerű alulról épülő gazdasági forradalom legújabb vívmányainak.

A blockchain témakör két helyszínen fog igazán koncentrálódni, ezek: Blockchain Competence Center (BCC, Váci út 99, Balance Irodaház) és az A38 Hajó a Petfői híd lábánál. Előbbi helyen mindkét nap délelőtt és kora délután találkozhattok a hazai startup szereplőkkel, utóbbin (A38) pedig a Shinrai csapata tart néhány  izgalmas és érdekes előadást a banki és a blockchain alapú világ viszonyáról.

Jómagam mindkét nap a BCC-ben leszek és lesz is külön standunk az Inlock csapattal közösen, emellett csütörtök 10:30-tól részt veszek egy kerekasztal panelen is, ahol a hazai crypto és blockchain vállalkozások nemzetközi kilátásairól értekezünk.

Hogyan lesz üzlet a cryptoból: ICO-tól a token saleig

Az elmúlt bő fél évemben minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy közel 100 előkészítő fázisban lévő crypto és/vagy blockchain alapú projektet ismertem meg. Igen sokan komolyan vettétek a tavaly tett felelőtlen ígéretemet, mely szerint egy kávéra jó vagyok bármikor… Volt olyan hetem amikor 6-7 ICO pitchet is volt szerencsém megismerni, meghallgatni. Ha össze kellene foglalnom mindennek az eredményét, akkor:

  • Egy teljesen előkészített projekt, ami már túl van az első körös tőkebevonás (-előkészítésén). Kész az egész koncepció, tokenmodell, whitepaper, stb. Ez ugye az inlock.io, amit már néhányszor itt a blogon is promóztam.
  • Van további egy projekt, ami egy merőben újszerű blockchain alapú kedvezményrendszert fog megvalósítani. Jelenleg whitepaper előkészítés kellős közepén vagyunk, de már folyamatban van az első körös tőkebevonás is.
  • Ezeken kívül további 3 olyan projekt van a látómezőnkben, ahol sikerült egy értelmes tokenmodellt kitalálni, mely segítségével akár – valaha – még értelmes projekt is lehet az egészből.

És így, a fennmaradó több mint 90%-a a projekteknek javarészt az első körös beszélgetések során kihullott a kosárból. A legtöbb esetben a kezdeményező realizálta a beszélgetésünk után, hogy olyan fába vágta a fejszéjét, amit képtelen végig csinálni, de volt olyan kör is, ahol a kezdeményező inkább máshoz fordult, mondván hátha másnál ez könnyebb lesz… Hát nem lett… Kicsi ez a piac

Alább összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán. Ennek fő célja, hogy kvázi azt írjam le, amit amúgy is el szoktam/szoktunk mondani ezeken a kávézásokon.

Folytatás…

Mit mutatnak a számok?

Bár az elmúlt időszak kétségtelenül bebizonyította, hogy a technológiai szintű számoknak vajmi kevés köze van a valós piaci mozgásokhoz, mindettől függetlenül persze érdekes lehet időről-időre rápillantani a releváns mérőszámokra, hiszen ha a prompt piaci helyzetre nem is igazán hatnak, de a technológia igencsak befolyásolhatja egy jövőbeli piaci hatás lefolyását (lásd a 2017. év végi árfolyamrobbanás mellékhatásaként kialakult transaction fee krízist, amit sokan félreértelmezve az árfolyamzuhanás egyik okaként aposztrofáltak). Szóval miközben vadul folyik éppen az ILK tokenek smartcontractjának sütése (lásd mellékelt képet…) úgy döntöttem, hogy készítek egy összefoglalót azokról a bizonyos technológiai számokról, amik oly sokszor kerültek elő érvként vagy éppen ellenérvként az elmúlt hónapokban. Jó szokásomhoz híven természetesen most is koncentrálnék a Bitcoinhoz kapcsolódó számokra, hiszen továbbra is (egyre inkább nagyobb meggyőződéssel) vallom, hogy a kriptopénz termékosztálynak az ‘arany-‘sztenderdje a Bitcoin és egy jó ideig elképzelhetetlennek tartom, hogy komoly kihívója akadjon.

A tavalyi év talán legnagyobb lutrija az a bizonyos SegWit adaptációs ráta volt, ami  során félelmetes mennyiségű FUD került elő. Ezek lényegében egyfajta kartelgyanús ügyletet véltek felfedezni a SegWit2X előkészítése, majd bukása és ennek kapcsán a SegWit protokoll adaptálásának halogatása kapcsán. A helyzet mára persze sokat javult. A legtöbb értelmes platform és exchange már elérhetővé tette a SegWit protokollt, melynek adaptációs rátája ennek megfelelően rohamosan gyarapodott. A stabilan 30% feletti ráta komoly fricska az ellenérdekelt tábor számára, akik az egész utolsó félévet azzal töltötték, hogy az alacsony SegWit adaptációs rátán élcelődtek:

Folytatás…

Boldog bolondos húsvéti nyulat mindenkinek!


Hibátlan időzítés, hogy idén egy napra esett a bolondok napja és húsvétvasárnap, így egy napra rendesen felpezsdült a crypto-subkult legtöbb szereplője. Ma kiderült, hogy a Trezor roller ICO-t akar indítani, hogy a tradingview végre támogatni fogja az igen népszerű nokia 3310-es készüléket is. Persze azt is megtudtuk, hogy “$BTC shorts = rekt“, bár ez utóbbi kapcsán utólagosan lehet, majd csak eldönteni, hogy Koala ezt is csak áprilisi tréfának szánta-e. Ami viszont tény, hogy 2 órája pumpálják a BTC-t, ami napnál világosabb, hogy csakis egy igen költséges tréfa lehet, valaki félrenyomhatott valamit a Spoofy consolon. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy ma végre felkerült a coinmarketcapre a valaha volt legfontosabb fejlesztés: a LAMBO tradingpair.

Ennek köszönhetően megtudhattunk, hogy az összes Bitcoinból 590 ezer lambot lehetne venni. 1 Bitcoinból 0.034 LAMBO-t lehet venni és a mai napon az összes exchangen 23224 db LAMBO árának megfelelő forgalom következett be.

Ma startolt el a méltán népszerű ponzischeme.io ICO is, ami igen komoly teamet vonultat fel (többek között Dr. Craig Sweet Potatot és Satoshi Potatot is!) és a funding során egyből nagyon komoly rewardokat lehet begyűjteni.

Humorbombából jutott bőven mára. Holnap reggelre mindenkinek kellemes locsolkodást.

Merre tart a piac?

Nagyon régóta nem írtam a piaci kilátások kapcsán. Nem azért nem írok naponta ebben a témában, mert nem szeretek a medvepiac kellős közepén elmélkedni az árfolyamról, hanem sokkal inkább azért, mert a piaci sentimenttől függetlenül nem nagyon szeretek ebben a témában elmélkedni. Most azonban kissé félreteszem az elveimet és megnyitom a szócsapot, teszem ezt leginkább azért, mert éppen ilyen hangulatban vagyok. Az elmúlt immáron három hónapban egy folyamatos csökkenő pályán halad a Bitcoin és azzal együtt az egész cryptoasset piac is. Jelenleg az árfolyam a tavaly novemberi Bitcoin mészárláskor kialakult csúcson áll. Ez volt az a bizonyos pillanat, amikor egy látványosan felépített kampány keretei között kisebb puccskísérlet zajlott le a SegWit2X visszavonását követő napokban. Az árfolyamszint és esemény talán azért is fontos, mert ezt követően a Bitcoin lényegi korrekció nélkül folyamatos zöld napi gyertyák mellett menetelt egészen a 16 ezres szintig, majd onnan némi bukdácsolással egészen a 19660-ig tolta el a karácsonyi lendület. Tehát elmondható, hogy akik tavaly november 12-t követően leltek rá a Bitcoinra, mint befektetési célú termékosztályra, azok egészen a decemberi csúcsig nem találkoztak 1-2 napnál hosszabb korrekciókkal, na de azóta…

Folytatás…

NFH#3: A Bitcoin rossz, a blockchain jó?

Gyakran kerül elő a blockchain paradigmaváltó tulajdonságainak méltatása kapcsán a kriptopénz mint rákfenéje ennek az egésznek. Tudom, hogy most ezzel a cikkel nagyot ugrok a “Nagy Fogalmatlanság Határozó” rovatban, de engedjétek meg, hogy ma előrevegyem ezt a témát. Egy ismerősömmel beszélgettem és szóba került, hogy mi is az én “story”-m a blockchain kapcsán, hogy lehet, hogy néhány éve nagy hirtelenséggel beleszerettem ebben a történetbe és perpillanat alárendelek ennek mindent (még a szakmai karrieremet is). Nekifutottam: miért is jó a blockchain, mennyire disruptív, paradigm shift és whatever, mégse tudtam átadni igazán az esszenciáját. Miért is vagyok annyira oda mindezért? Az ilyenfajta kérdések jót tesznek az embernek, hiszen segítenek újraértelmezni mindazt, amiért éppen rajongunk. Unalomig csépelt az a frázis, hogy a blockchain talán legfontosabb forradalmi vívmánya, hogy azon keresztül kizárható a harmadik féllel szembeni bizalom és ez mindenkinek jó. De mégis mi a baj azzal a harmadik féllel? Tényleg itt csak annyiról van szó, hogy mindenkiben korrupt tolvajt látunk, akinek egyetlen célja mások megkárosítása és megtévesztése? Bár ez is ide sorolható, de ez kétségtelenül csak egy véglet.

Folytatás…

Néhány gondolat az Invia World lehúzásról

Kifejezetten nagy élmény számomra minden alkalommal nézni Kallós Peti videóit. A hazai cryptovloggerek/jutyuberek nagyöregének munkái hétről hétre adtak szórakozást és sokszor akár ihletet is a saját munkámhoz. Most is ez történt, amikor megnéztem Péter videóját amiben azt ecseteli, hogy minek is kellene ahhoz történnie, hogy újra 20k-ra fusson fel a Bitcoin árfolyama. Bár alapvetően sem az ok-okozattal, sem a következtetéssel nem értek egyet, mindettől függetlenül Péter legfrissebb videója most is hiánypótló és szemnyitogató, ami miatt szeretnék most ezzel napirenden kívül foglalkozni.

A videó a technológia árfolyamfelhajtó hatásán túlmenően részletesen taglalja a kriptopénzekhez kapcsolódó csalások negatív hatását. Na ez az a pont amire most újfent szeretném én is felhívni a figyelmet. Teszem ezt azért, mert kétségtelenül sok ezirányú munkám ellenére is folyamatosan találkozom az áldozatok hadával. Tavaly év végén tettem egy statmentet, amelynek fontos része volt a hazai tudatosságfejlesztés, hogy minél kevesebb embernek kelljen áldozatául esnie olyan MLM alapokra épülő csalásoknak, amik új lendületet kaptak a kriptopénzek világában. Ezen tevékenységem egyik manifesztációja volt a máig létező és üzemelő tisztabit.hu kampányoldal, ahol több alfejezetet is szántunk az ilyen jellegű csalásoknak. Bár a kampány kapcsán a legtöbben csak az óriásplakátokra emlékeznek, de ugye annak a fő célja a kampányoldalon keresztüli tudatosságfejlesztés volt.

Jelen cikkem különös apropóját adja, hogy ehét szerdán volt szerencsém egy rövid kitérőt tenni Veszprémbe, ahol az Agóra Művház invitációjának eleget téve tartottam egy előadást a Bitcoinról. Az előadást követő beszélgetésen az egyik érdeklődő lelkesen újságolta, hogy ő már bizony benne van a bányászatban és komoly pénzeket invesztált a történetbe. Itt jött a horror rész, amikor megkérdezte a véleményemet a befektetése kapcsán és jött a feketeleves: Invia World… Megmondom őszintén relatív keveset tudok az Inviáról és azt is inkább csak másodkézből, de az egyik ismerősöm spontán érdeklődésből végighallgatta év elején a cég hazai terjeszkedéséhez kapcsolódó egyik előadását, ahol a cég képviseletében Berki Krisztián (nem… nem a tornász… hanem a másik… a vasalós csávó) méltatta a Bitcoin bányászat jövőjét. Ha már a kérdés elhangzott, akkor hát elmondtam a véleményem. De bár ne kellett volna, nem szeretek a rossz hír hozója lenni.

Ahogy Péter is említi a videójában: A legtöbb felhőalapú bányász cég gyakorlatilag egyfajta átverésre alapul. Rosszabb esetben eleve lenyúlják az ügyfelek pénzét amiből egy rövidebb ideig csak cryptot vesznek, amit lassan szivárogtatnak vissza az ügyfeleknek. Jobb esetben vesznek belőle vagy bányászkapacitást mástól vagy invesztálnak saját gépparkba és a megtermelt pénz töredékét vissza is adják az ügyfeleknek, akik ezt követően csak reménykedhetnek egy hosszútávú árfolyamfelfutásban, amiből talán keresni is tudnak. Hogy melyik kategória ezek közül akár az Invia World, akár bármely másik hasonló sémára épülő vállalkozás? Nem tisztem ezt eldönteni, de azért néhány gondolatot a hasonló lehúzások elkerülésére:

  • A cég konkrétan nem létezik linkedin-en. Ez azért több mint fura. Van néhány ember, akinek az Invia World van megjelölve mint munkahelye (jellemzően sales, marketing, partner titulusban), de a legtöbbnél nincs semmilyen előzmény. Mintha az Inviába születtek volna bele…
  • Ahogy az Invia World honlapja is írja: “A kriptovaluta (mint a Bitcoin, Ethereum stb.) professzionális üzemeltetéséhez nem elég egy rövid kirándulás egy EDV kereskedésbe és egy pár rész összeállítása.“. Ehhez képest a linkedin-en egyetlen technikust, üzemeltetőt vagy akár csak egy szerverterem üzemeltetőt sem találtam, aki az Invia Worldnek dolgozna.
  • De ha már a cég honlapja, érdemes belenézni a Csapat fülbe is: Van itt minden, van CEO, CME és CFO is meg mindjárt két invesztor is. Ami viszont nincs a csapatban: szakértő, üzemeltetési vezető, technológia vezető, satöbbi. Leszámítva ugye a CEO-t, aki egy személyben vezeti a céget és persze ért kriptobányászathoz is. Ami ennél is viccesebb, hogy a vezető szerepben lévő nagy múltú szakemberek egyikének sincs linkedin profilja, vagy ha van, azon nyoma sincs az Invia Worldnek.
  • Különösen érdekes szereplő a csapatban DANIEL ZDESAR, aki a honlap szerint három éve már kriptopénzekkel foglalkozik… Holott emberünk valójában Questra/AGAM piramisjátékot építette, ami ellen itthon is folyt rendőrségi nyomozás.
  • Persze némi youtube kalandozás után lehet ám találni bőven videót az Invia World fantasztikus kínai bányáiról is. A bányák érdekessége, hogy a bejáratnál ugyanaz az 0,4-1m-es vászon Invia molinó található, amit később több vágóképen is odaraknak 1-2 rack alá. Majd a végén ahol legelőször volt a molinó ott már nincs… Szóval gyanúsan csak a videó miatt került fel. Kvázi gyanúsan kibéreltek egy random kínai bányát csak azért, hogy csinálhassanak ott egy videót, mintha az övék lenne.

Összefoglalva? Nem, nem vagyok ellenérdekelt az Invia World üzletében, már ha valóban folytatnak bármilyen valós üzleti vállalkozást, sőt nem vagyok érdekelt semmilyen másik cloud mining szolgáltató üzletében sem, ami miatt érdekem lenne az Invia Worldöt sározni. Egyszerűen csak ez a story nálam kiüti a scam szintet.

Megkérnék minden olvasót, hogy ha az ismeretségében akár csak a gyanúja is felállna annak, hogy valakit hasonló jellegű átverésbe próbálnak berántani, amiben ennyire látványos jelei vannak a lehúzásnak, akkor legalább annyit tegyen meg, hogy felhívja az illető figyelmét erre a cikkre. Az a baj, hogy az ilyen jellegű átverések egyértelműen az emberi hiszékenységre alapoznak. Néhány éve ezeket az áldozatokat még az HYIP (high yield investment programs) storykkal semmizték ki, most találtak egy tökéletes új piacot a cloud mining formájában.

Hivatalosan is béta állapotba került az LN mainnetje

A március 15 dátum hivatalosan is beírta magát ezennel a Bitcoin történelemkönyvébe is. Tegnapi napon Elisabeth Stark bejelentette a Lightning Network hivatalos mainnet bétáját. Ezzel lezárult a majd 3 hónapos időszak, amiben közel ezer vállalkozó szellem döntött úgy, hogy a fejlesztőcsapatok támogatása nélkül vág bele a vakmerő éles kísérletezésbe. Bár az Ligtning Labs LND implementáció csak egy a három nevesebb implementáció közül, de szakmai körökben kétségtelenül a legerősebb implementációról beszélünk, ami mögött a legnagyobb felhasználói bázis áll. A Lady Stark és @roasbeef (Olaoluwa Osuntokun) által vezetett fejlesztőcsapat az elmúlt 3 hónapban mindent megtett, hogy lebeszélje az embereket az éles próbálkozásokról, minek fényében igen komoly előrelépésként értelmezhető, hogy megjelent az “lnd 0.4-beta” verzió, amivel ezt követően már hivatalosan is támogatottá válik a mainnet.

Mivel itthon is sokan vágtak korábban bele az Lightning éles tesztelésébe, ezért külön kiemelném a közlemény egy igen fontos részét: “Az új verzió számos kritikus változtatást tartalmaz. Más szavakkal, a mainnetre telepített korábbi lnd implementációk nem kompatibilisek az új bétával. Ennek eredményeként a felhasználóknak egy teljesen új lnd telepítést kell végezniük, amihez el kell távolítani a meglévő channel.db-t. Javasolt továbbá az összes csatorna lezárása (kooperatívként, ha a másik fél online, egyébként pedig force módban) még az upgrade előtt!”

Hogy mit hoz a jövő? A kiadott kommunikáció ebbe is bepillantást enged. Én most csak egy rövidebb összefoglalást adnék erről:

  • Watchtowers: A Lightning Network egyik gyengesége, hogy a nodeoknak folyamatosan elérhetőnek kell lennie, ezért igen nehéz elképzelni egy mobile only implementációt. Vagyis persze nem nehéz elképzelni, de a protokoll adottságai miatt nem feltétlenül biztonságos ilyen eszközön tárolni payment csatornákat. Ezen a problémán fog segíteni a watchtower szolgáltatás, ami lényegében egy kiegészítő szolgáltatása lesz az LND-nek, mely célja, hogy a hálózati kitüntetett eleme átveszik a blokklánc nyomonkövetését a nem fulltime online eszközöktől és gondoskodnak a lekötött csatornák védelméről.
  • Atomic Multipath Payments (AMP): Az LND by-design kis méretű/értékű csatornákra van tervezve, melyeken nem feltétlenül lehet egyszerre nagy (akár több bitcoinos) utalásokat végezni. Ezen a problémán segít az AMP, aminek a segítségével egy utalás darabokra szabdalódik és a meglévő csatornákon keresztül csak akkor kerül elküldésre, ha minden külön darab talál magának egy likvid útvonalat.
  • Desktop és mobil alkalmazások: Ehhez nincs mit hozzátenni. Kell a felhasználói élmény az adaptációhoz.
  • Routing nodeok támogatása: Ennek segítségével a LN Hub üzemeltetők képesek lesznek a különböző csatornáik egyenlegei alapján egyedik routing szabályokat létrehozni és a különböző LN nodejaik között irányítani a forgalmat. Ezzel maximalizálva a bevételeiket és stabilizálva az egész hálózat működését
  • Továbbfejlesztett Autopilot (peer kereső) és mission control (útvonatkereső) algoritmusok: A jelenlegi algoritmusok igen csak egyszerűek lényegében megpróbálnak mindenkihez kapcsolódni aki magát LN nodeként hirdeti, ezzel hatalmas hálózati overheadet okozva a nodenak. Ezen fognak javítani a következő generációs fejlesztések, amik már sokkal fejlettebb módon közelítik meg ezen kihívásokat.
  • Cross-chain atomic swap: Erről korábban már többször is írtam itt a blogon. Lényege, hogy különböző hálózatokon (bitcoin, litecoin, decred, monero, stb.) implementált különböző LN nodeok között úgy lehessen akár onchain, akár offchain módon váltani pénzt, hogy ehhez ne kelljen egy köztes szereplőt (exchange) beiktatni. Az atomic swap fő célja, hogy kivesz a váltási szolgáltatást a centralizált exchangek kezéből azáltal kvázi liberalizálja ezt a piacot is. A liberalizáláson túlmentően persze a fő cél a megfelelő trustless biztonság, anonimitás és privacy megteremtése a blokkláncok között.

Hogy honnan lesz pénz a fejlesztésekre? A Lightning Lab egy független fejlesztő csapat, aminek egyetlen célja az LND fejlesztése. A mainnet bejelentéssel párhuzamosan beharangozták, hogy a labor egy 2,5 millió dolláros támogatást kapott, mely összeg mögött igen komoly nevek sorakoznak: Charlie Lee (Litecoin), Ben Davenport (BitGo CTO), Jack Dorsey (Twitter és Square CEO), David Sacks (PayPal COO), Bill Lee (Tesla és Space X angel befektetője), Vlad Tenev (Robinhood app társalapítója) és rajtuk kívül még sokan mások. Igen impozáns lista akik feltehetően nem csak önzetlen filantropizmusukat élték ki az invesztícióban.

A bejelentést követően sorra adják hírül a szolgáltatásokat is, amik már elérhetővé váltak a mainneten. Elsők között a yalls.org jelentette ki, hogy hivatalosan is kilépett a mainnetre.  Majd nem sokkal ezt követően a bitrefill is bejelentette, hogy immáron “BTCL” néven elérhető a LN payment szolgáltatás a népszerű kupon és telefonfeltöltős szolgáltatásán keresztül.

Napi kisszínes…

A Szlovén fővárostól kissé északra húzódik Kranj városa, ahol éppen a napokban adták át az eddigi első Bitcoin emlékművelet… pontosan ahogy arrafelé a hivatalos kommunikációban szerepel az első “Blockchain” emlékművet. A mű egyébként közösségi kezdeményezés alapján született, melynek költségeit a Bitstamp és a 3fs állta. Az emlékmű érdekessége, hogy egy körforgalomban lett felállítva, amely – az értelmezés szerint – a végtelenség és határtalanság jelképe, amit maga a Blockchain technológia is jelképzet.  Íme egy montázs az elkészült és átadott monumentumról. Az alábbi linken pedig megnézhetők a képek nagyobban is: -link-

A nap másik nagy storyja, hogy közel 3 hónapos tiltás után ma végre megszületett a januárban már egyébként belebegtetett ICO szabályozás Dél-Koreában. Ennek köszönhetően újra engedélyezésre került a lakosság számára is az ICO alapú közösségi finanszírozási projektekben történő részvétel. (-link-)

Ennél is izgalmasabb, hogy előző hét második felében Kína is újra lépett. Ezúttal a “húzd meg ereszd el” játék utóbbi részével. Kínában közel fél éve már, hogy életbe lépett az ICO tilalom, ami akkor igen rosszul érintett több kínai direkt ICO-kra szabott cryptopénzt is. Többek között ezen szabályozás okán került laposkúszó pályára anno a NEO is. A frissen megjelent közlemény nem kevesebbet állít, hogy a PBOC (People Bank of China) saját digitális pénzt kíván kibocsátani DCEP név alatt. Mivel a PBOC kvázi a kínai jegybankként funkcionál, ezért ezen kibocsátás egyfajta CBDC-ként is értelmezhető (Central Bank issues Digital Currency). Ezzel együtt a PBOC is kiadta az új ICO regulációt, ebből kiderül, hogy realizálták az ICOk jótékony hatásait és a ICO által facilitálható technológiai fejlesztéseket, amiktől a továbbiakban nem kívánnak elzárkózni. Nem terveznek további szankciókat ezen a téren és folyamatot dolgoztak ki, amin keresztül lehetőség lesz tesztelni és validálni egy-egy ICO hasznosságát és támogathatóságát. A hírek hatására egyébként komoly spekuláció indult el a NEO és a Vechain coinok kapcsán. Mindkettő nagy nyertese lehet a megengedő szabályozásnak.

A végére egy kis bányász-story is: Aki esetleg még kapar GPUval Zcash-t vagy ZEN-t és továbbra is a EWBF minert használ, annak javaslom, hogy álljon át bminerre. 1070-es kártyáknál pl eléggé durva 10% körüli plusz teljesítményt hoz és lényegesen jobban kezeli a network és GPU faultokat is.