Mi az a Blockchain?

Te már érted, hogy mi az a Blockchain? Biztos? A napokban pont azon agyaltam, hogy mennyire széles körben ismert már a blockchain fogalom, de a szakmai tartalom szintjén mekkora még mindig a sötétség. Hogy mi ennek az oka? Miért ennyire nehezen megfogható a blockchain sokak számára? A válasz egyik legfontosabb oka talán az, hogy szemben a mai kor más technológiai vívmányaival a Blockchain szó szerint derült égből pottyant az ölünkbe. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az űrkutatás vagy akár csak a VR már gyerekkorunk óta a fantáziánk és a sci-fi műfaj által felépített elvárásokon alapszik. De igen kevesen lehettünk akik gyerekkorukban autonóm pénzügyi rendszerről, vagy a trusted-third party eliminálásáról álmodoztak.

Sokan ront ráadásul a blockchain vegytisztaságán, hogy egyfajta felkapott marketing buzzword épült köré. Imádom amikor ‘hozzáértők’ nagyvállalati blockchain projektekről papolnak és úgy árulják a blockchaint, mint ahogy öt éve a felhő szolgáltatásokat vagy 10 éve a digitalizációt árulták.

Ezzel a cikkel nem kisebb célt tűzök ki, hogy megpróbáljam átadni bárki számára fogyasztható formában azt, hogy mi is az a Blockchain, mitől jó a blockchain, hol érdemes használni és legfőképpen kiért és kik ellen jött létre a technológia. Ezzel könnyebb lesz eligazodni a bullshittől tocsogó ígérettengerben. Jelen cikk még a szokásosnál is bőbeszédűbb lesz, ellenben teljesen kerülni fogom a szakmai mélységeket. Belépő szintű post…


  • A legtöbben már biztosan hallottatok a Bitcoinról, esetleg a Blockchainről. Azonban nem biztos, hogy mindenki helyén tudja kezelni a két fogalmat és tud közöttük valós különbséget tenni. A Bitcoin és más kriptopénzek a blockchain technológiára épülnek, de maga a technológia sokkal több ennél. Gyakran vonunk párhuzamot a mai pénzügyi rendszer “fenegyerekeként” azonosított Bitcoin és a Blockchain technológia közé, ami bár nem alaptalan, de biztos mindenki ismeri a gyermekmondókát: “nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar”… Így van ez valahogy a Bitcoin és a Blockchain viszonyában is. Míg a Bitcoin és annak mostohatestvérei ádáz harcot vívnak a pénzügyi függetlenségért és közben naponta elvéreznek a spekuláció oltárán, addig a Bitcoin által létrehozott technológia, a blokklánc, talán korunk egyik legfontosabb jövőformáló eszközévé avanzsálódott.

Néhány példa arra, hogy hol használják már ma is a blockchain technológiát:

[1] A napokban jelentette be az amerikai kiskeróriás, a Walmart, hogy létrehozta saját food safety megoldását, amivel lehetővé válik, hogy a beszállítói folyamatosan trackeljék saját ellátási láncukat és ezzel értékes információkat szolgáltassanak a Walmartnak, amin keresztül jelentősen fel lehet gyorsítani és tűpontossá lehet tenni a szalmonella és hasonló bakteriális betegségek esetén azok forrásának beazonosítását. A betegség legkisebb gyanújára is azonnal le lehet venni az összes boltból az azonos forrásból, azonos ellátási útvonalon érkező élelmiszereket.

[2] A tengerentúli fuvarozásra szakosodott MAERSK szintén nemrégiben jelentette be a TradeLens nevű rendszerét, aminek célja, hogy mindig pontos információkat lehessen szolgáltatni az ellátási láncok állapotáról, melyhez 234 tengeri kikötő és rakodópont adatait egyesítik. A rendszer több évtizedes fejlődést ugrik át egy lépésben.

Hogy mi ezekben és további több ezer projektekben a közös: Az, hogy mind képtelenség lenne a blockchain technológia nélkül, azonban semmilyen szinten nincs hozzájuk szükség a Bitcoinra és egyéb digitális fabatkákra. Ellenben mindkét fentebbi példára igaz, hogy ellenérdekelt felek között valósít meg tracking szolgáltatást.

A blockchain már ma is körülvesz bennünket, pont úgy válik életünk szerves részéré, ahogy egykoron az Internet azzá vált. Ami számomra egy több évtizedes evolúció, melynek minden fontosabb mozzanatánál ott lehettem, az a fiam számára már egy alapvető érték. Az információ digitális transzformációja egyértelműen előre vetíti az érték digitális transzformációját, melynek gyümölcsét az én generációm talán még láthatja, de ez már egyértelműen a következő generációk kihívása lesz. 

Decentralizált és elosztott hálózatok

  • Nehéz úgy beszélni a blockchain adta technológiai vívmányokról, hogy nem szentelünk egy kis időt a blokklánc mögött meghúzódó technológiának. A blokklánc lényegében egy elosztott hálózat, amely egy adatbázist tart fenn amelyben információt lehet tárolni. Minden csomópont tartalmazza a teljes adatbázis összes adatát. 

  • Bár teljesen életszerűtlennek hangozhat, de képzeljük el azt, hogy egy kisebb közösségben mindenkinek van a notesz a zsebében, amire fel van írva a közösség össze tagjának teljes vagyona tételesen. Ha bárki értéket cserél, akkor beírja ezt a saját könyvébe (confirmálja), majd ahogy a közösség többi tagja szépen lassan megkapva a hírt bemásolja (és persze validálva) ugyanezt a saját jegyzetfüzetébe. (kvázi mesh network jelleggel). Mi történik akkor, ha én fogom magam, visszalapozok két lapot, kitörlök ott néhány tételt és a helyükre beírok olyan tranzakciókat, amiben mások vagyonát magamhoz írom? Ez lényegében senkit nem fog érdekelni, boldog lehetek, hogy meg tudtam hamisítani a saját nyilvántartásomat ám mi történik, ha megpróbálom elkölteni ezeket az illegálisan szerzett javakat? Beírom ezek elköltését a saját kis jegyzetfüzetembe (confirmálom), azonban hiába is próbálom ezt a többiek felé továbbítani azok nem fogják ezt elfogadni, hiszen az ő jegyzetfüzetük nem tartalmazza annak a validációját, hogy az adott értéktárgyak az enyémek lennének. Tehát nem csak, hogy nem tudok rendelkezni az illegálisan megszerzett tárgyak felett, de a propagáción keresztül még reputációs kárt is szenvedek, hiszen mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy csalni próbáltam.  «« Ezzel az apró kis bekezdéssel sikerült is röviden leírnom a ‘tokenizáció’ technológia lényegét.

A blockchain egyértelműen a decentralizáció következő evolúciós lépése: Egy értékközvetítő rendszer, ami képes teljesen autonóm módon működni, amibe annak üzembehelyezését követően senki nem tud belenyúlni, senki nem tudja manipulálni azt, avagy kontrollálni. A blockchain egyfajta nyílt főkönyv, ami időrendileg tárolja és rögzíti, hogy mi mi után történt. Egy olyan technológia, amin keresztül bárki bármikor képessé válik ellenőrizni egy ügylet kimenetelét, anélkül, hogy annak lebonyolításához harmadik felet kellene bevonni.

Szóval a blockchain technológiai úton garantálja azt, hogy a rögzített adatokat nem lehet módosítani? Természetesen nem, ez talán az egyik legnagyobb buzzword a blockchain technológia kapcsán. Nagyon sokszor látom azt, hogy központi adatbázisokat cserélnek le pl egy szolgáltatónál blockchainre csak azért, mert az majd biztosítja az immutability-t, ami finoman szólva is badarság… kissé erősebben pedig üzleti megtévesztés… A blockchain nem technológiai úton kényszeríti ki az manipulálhatatlanságot, hanem a konszenzus elven. Tehát bármelyik blokkláncot nyugodtszerrel lehet módosítani, ha annak alappillérét biztosító nodeok (blokklánc-másolatok) üzemeltetőik nagy része egyetért abban, hogy márpedig módosítani kell az adott blokkláncot. A hierarchikusan felépülő blokkláncoknál a protokoll és a konszenzus módosítást soft-forknak nevezzük, ha az új blokklánc visszamenőlegesen kompatibilis marad, hard-forknak pedig amikor már visszamenőlegesen nem kompatibilis. Persze itt még mindig csak a jövőbeli módosításokról beszélünk, de vajon lehet egy blokkláncot visszamenőlegesen módosítani? Itt ugyanez a helyzet: ha a nodeok nagy része elfogadja, hogy visszamenőlegesen módosítani kell a láncot és közösen, időzítve futtatják le a szükséges migrációs lépéseket, akkor a blokklánc az összes együttműködő nodeon egyszerre fog változni.

Olyan ez mintha a fentebbi noteszes példánál maradva úgy írom át a két lappal korábbi sorokat, hogy ennek jogosságáról meggyőzöm a közösségem több mint felét. Ilyenkor a közösség nagy része el fogja fogadni, hogy márpedig a kérdéses értéktárgyak az én tulajdonomban állnak… Ennyire egyszerű… A blockchain nem az igazságot tartalmazza, hanem azt, amit a legtöbben igaznak hisznek és a blockchain csak akkor manipulálhatatlan, ha kellően nagy számú jellemzően ellenérdekelt fél vesz abban részt, akiknek nem lehet érdekük összejátszani. «« És ezzel meg is fogalmaztam a blockchain talán legfontosabb karakterisztikáját.

Még egy pillanatra hadd ostorozzam a “nagyvállalati blockchain projekteket”.. ígérem utána elengedem, de wannabe blockchain evangelistaként nem tudok emellett elmenni: Az előző pontokból talán ez már logikusan következik, de jól látható, hogy egy nagyvállalati szereplő által létrehozott blockchain megoldás önmagában semmit sem ér, ha azt bármikor tudja módosítani visszamenőlegesen és lényegében saját magával kell csak konszenzusban állnia. Ugyanígy nonszensz a “konzorciális” blockchain, amikor azonos érdekkörű szereplők hozzák létre a saját megoldásukat (pl. egy blockchainalapú érték tokenizáló szolgáltatás), ahol egyébként bármikor lefuttathatnak bármilyen migrációs folyamatot, ami azt ír át amit akar. Hogy akkor van-e értelme a zárt blokkláncoknak? Persze, hogy van, de csak akkor, ha a zárt blokklánc nodejai olyan szereplők által biztosított, akik ellenérdekeltek. Lásd a jó példát a cikk elején: Walmart és MAERSK. Ha a Walmark food safety rendszere egy központi rendszer lenne, akkor egy szalmonella fertőzésnél könnyedén el lehetne sikálni az ügyet haveri alapon akár emberi életek árán is, hiszen a Walmart egy profitorientált szervezet. Ugyanez igaz a MAERSK-re is, mégis a 234 bevont tengeri kikötő ellenérdekelt abban, hogy hozzájáruljanak egy rosszul teljesítő kikötő eredményeinek eltusolásában, manipulálásában.

Internet 2.0

Nem véletlen, ha ismerős ez a technológia, hiszen maga az internet is lényegében egy elosztott hálózat, ahol nincs kitüntetett szereplő, nincs “üzemeltetői hivatala”, egyetlen ország vagy állam sem irányíthatja az Internetet. Az internet mindenkié… az internet globális. Az Internet mint közvetítő réteg az információ szabad áramlását hivatott biztosítani. Bár maga az internet és az azon áramló információ decentralizált, ám az információforrások korántsem azok.

A kikényszerített bizalom «» a harmadik fél

Az internet globalizációjában, amíg két egymás ismerő ember között kell lebonyolítani egy áru/érték cserét, addig ennek nincs is különösebb akadálya. Azonban ha a csere a világ két távoli pontját élő ember között zajlik, akkor bizony kénytelen a két fél bevonni egy bizalmi harmadik felet.

[6] Hogy miért? Vegyünk egy egyszerű példát: Akarok vásárolni Kínából egy biciklit… nem, nem igazán akarok, de a példa kedvéért feltételezzük ezt. Megegyezek a Shenzeni házi manufaktúrával, összerakjuk álmaim biciklijét és eljön a várva várt pillanat: ki kell fizetni azt, amit boldogan kifizetek, majd kb 60 napig azon remegek, hogy megjön-e egyáltalán a bicikli, kapok-e bármit és ha kapok az tényleg azt fogja-e tudni amit reméltek. Ennek feloldására jöttek létre a centralizált tradingplatformok (Ali, Amazon, stb.), amelyek bürokráciával, értékelési rendszerrel és kikényszerített bizalommal biztosítanak bizonyos szintű fogyasztóvédelmet. 

Olyan technológiai óriások jelentek meg, amik a bizalmi harmadik fél szerepére építettek milliárd dolláros üzleteket. A Google, Yahoo, Amazon vagy akár az Ali, Wechat avagy éppen a Facebook léte lényegében egyet célt szolgál: centralizálni és ezáltal monetizálni a szabad érték áramlást. Szokták kérdezni, hogyan lehetnek ingyenesek ezek a rendszerek? A válasz az, hogy nem azok – ezek valójában reklámfelületek amelyeket a hirdető cégeknek értékesítenek, a felhasználó pedig maga a fogyasztó! – Ezen szereplők legtöbbjének egyetlen értéke az információ amivel rendelkezik és amit szolgáltat továbbá a tény, hogy az embereknek az információnál sokkal több célja van azzal, hogy használja az internetet.

Ez a fajta kikényszerített bizalom egy brutálisan nagy üzletet épített fel. Ebből lett multimilliárdos a legtöbb NASDAQ top cég és ebből lett Jack Ma, az ALI első embere a világ – nem hivatalosan – leggazdagabb embere.

A Google a világ legnagyobb reklámügynöksége, ami egyetlen reklámfelülettel sem rendelkezik

Az Amazon a világ legnagyobb áruháza amely lényegében egyetlen árucikkel sem rendelkezik

A Facebook a világ legnagyobb tartalomplatformja, amin egyetlen saját tartalmat sem gyárt.

Ezen szereplők létjogosultságának egyetlen célja az, hogy globális szinten központi kontrollal valósítsák meg a kikényszerített bizalmat.

Az Érték Internete

Hadd kezdjem rögtön egy példával: 

[5] képzeljünk el egy digitális fényképet; a fénykép számomra és mások számára is értéket képviselhet. Azonban, ha elküldöm azt valaki másnak, akkor onnantól az értéke más két példányban létezik és ha onnan is továbbküldésre kerül, akkor egyre több kópiában létezik. Hiszen mind a küldő, mind a fogadó rendelkezik az adott információval.

A blockchain technológia többek között az a kihívást oldotta meg, hogy központi szereplő bevonása nélkül lehessen eldönteni, hogy adott digitális lenyomat, információ vagy érték felett ki rendelkezik jogosultsággal. Mindezt úgy, hogy semmilyen csodálatosan újszerű technológiát nem használ, nincs itt kvantummechanika, neurális háló vagy mesterséges intelligencia, helyette van konszenzus, konfirmáció és validáció.

Az érték szabad áramlásának megvalósulása a globalizáció következő érettségi foka. Amikor értékről beszélek, akkor itt korántsem pénzre kell csak gondolni. Ma ugyanolyan nehéz lehet elképzelni az “érték internetét”, mint ahogy a 90-es évek elején ferde szemmel néztünk azokra a látnokokra, akik az újságok és könyvek halálát és azok teljes digitalizációját vizionálták. Napilapokat és könyveket fogunk digitálisan olvasni napi szinten? Kevesen hittük el ezt akkoriban. Ma ugyanilyen görcsösen ragaszkodunk a materiális értékekhez. Legyen az pénz, vagy egy aláírás a szerződésen, esetleg egy ajándék. Csak akkor ér valamit, ha fizikai valójában is létezik… nemde? Pedig logikus a következtetés, hogy amint az információnak úgy, az értéknek is digitalizálódnia kell. Ezen a ponton lép be a képbe a blockchain. A blockchain technológiai garanciát hoz létre és biztosít a felek között, aminek köszönhetően a felek úgy tudnak értéket közvetíteni, hogy ehhez sem fizikai értékcserére, sem pedig egy közvetítő félre nincs szükségük.

[7]Érdekes prekurzora ennek az Axa biztosító repülőjegy biztosítása, amely applikáció egy olyan smart contractot hoz létre, ami független adatok alapján el tudja dönteni, hogy az adott repülőjárat késett vagy nem késett 2 órát a tervezetthez képest. Ha késett akkor automatikusan kifizetésre kerülő a kártérítés bármilyen emberi beavatkozás nélkül.

  • Mindez nyilván csak egy olyan technológián létezhet, aminek nincs központi irányítása, nincs egy központi szereplő, aki eldönti, hogy kinek mihez van joga. A blockchain lényegében egyetlen célt szolgál: Az azt használó felek számára tiszta és transzparens játékszabályokat biztosít. Képes értéket továbbítani, tárolni, zárolni avagy külső akár jövőbeli feltételek alapján mérlegelni, hogy adott értékkel mi történjen. Az Axa ráadásul megtalálta a középutat. Nem egy saját blokkláncot hozott erre létre, ahol a konszenzus erősen megkérdőjelezhető lett volna a célfelhasználás okán, hanem fogta magát és beköltözött az egyik nagy nyílt blokkláncra (Ethereum). 

Miért kellene digitalizálni és globalizálni az értéket? Ha az ember a saját kis világában… elzárva a külvilágból él, akkor hajlamos azt hinni, hogy körülötte mindenki más is ugyanúgy élhet. Mi itt Európa szívében egy pici ékszerdobozban élünk. Ingyenes alap egészségügyi ellátás, nyugdíj, társadalombiztosítás, olcsó banki költségek, szabad átjárás az EU országok között, szabad vállalkozás indítása bárhol az EU-ban, szabad banki szolgáltatások… Ám az van élet az EEA-n kívül is. Hogy milyen élet? Olyan élet, ahol 1,5 milliárd ember nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz, mert az adott régióban túl drága a banki szolgáltatás, olyan élet, ahol a gazdasági embargók vagy éppen háborúk okán komplett társadalmak vannak elzárva egymástól.

Próbált már valaki lebonyolítani egy adás-vételt egy tajvani partnerével? Miközben ugyanezen partnerrel pillanatok alatt lehet már levelet váltani, addig ugyanezen levélváltásokhoz kapcsolódó értéktovábbítások esetlegesek, kezelhetetlenül drágák és legfőképpen harmadik felek iránt kikényszerített bizalomra alapozódnak. De az érték áramlásnak nem csak technikai akadályai lehetnek… Ebben igen gyakran sokkal inkább a politikába csomagolt érdekel szólnak bele. A fejlődő régiók folyamatosan próbálnak szabadulni a nagyhatalmak “oltalmazásától”, vagy éppen azok annektálásának előkészítésétől. Ezen ellenszegülés során előkerülő szankciók, védővámok bár országok szintjét érvényesülnek, de nyilván a kisember életét is megnehezítik…

A pénzen túl

  • A blockchain azon tulajdonsága, miszerint megmásíthatatlan rendkívül jól jön például a különböző áruk nyomonkövetésére. Az egyik kézenfekvő potenciális alkalmazása a tracking rendszer: A csomag egy érték, pontosabban egy értékegység, amit ezáltal azonosítani lehet. Ha lehet azonosítani, akkor lehet azt tárolni egy blokkláncon is. Ha a csomagszállításban résztvevő minden fél tudja azonosítani a csomagot és képes annak állapotát tárolni, akkor ezzel folyamatosan nyomon követhetővé válik az összes csomag.
  • A blockchain –> Ha mindennek az adatbázisa nem egy központi szereplő kezében van, akkor alapvetően kérdőjeleződik meg a központi szereplő létjogosultsága. Ha a csomagokat, azok feladóját, átvevőjét és a csomagszállítási út szereplőit is azonosítani lehet, akkor könnyedén kialakítható egy olyan incentívarendszer, ahol minden fél számára a tisztességes magatartás az egyetlen járható út. 
  • Nincs ez másként az energetika és energetikához kapcsolódó mérési rendszerek kapcsán sem. Jelenleg az energetikával foglalkozó cégek hatalmas bürokratikus apparátust tartanak fenn arra, hogy a mérési és számlázási adatok közel hitelesek legyenek és még így is a hálózatok nagy mennyiségű veszteséggel kalkulálnak a visszaélések kapcsán. Mindezen folyamatok könnyedén leegyszerűsíthetők a visszaélések pedig jelentősen redukálhatók egy alapjaiban jól megtervezett blockchain megoldással.
  • Hogyan? A kulcs minden esetben az érték azonosítása és az érték útjának hatékony nyomon követése. A blockchain nem önmagáért való rendszer, illogikus azt gondolni, hogy “lecserélem a központi adatbázist blockchainra és máris megoldódik minden gond“. Mindehhez a teljes folyamatot át kell alakítani és felépíteni azokat az értékláncokat, amiken a blockchain működhet. 
  • Erre egy nagyon hatékony megoldás az, ha a blockchain értéklánc követésében az egyes szereplők vakok. Ehhez térjünk vissza egy pillanatra a csomagküldés problémakörére: megkap az ügyfél egy csomagot, amin már kívülről is látszik, hogy ki lett nyitva és a dobozon külsérelmi nyomok is történtek. Adott a tracking információ, mely szerint 10 csomagtovábbítási ponton haladt át a csomag, hol sérült meg? Ezt a mai centralizált rendszerekkel képtelenség megállapítani, nagy mennyiségű visszaélés kell ahhoz, hogy a központi szereplő kellő motivációt érezzen a visszaélések felderítésére. 
  • Miben másabb ez egy blind tracking system esetén? Az értéklánc minden szereplője, aminek a kezén átmegy az adott csomag rögzíti annak információit, beleértve annak állapotát, ami lehet szenzoros vagy csomagküldő szolgálat esetén akár szemrevételezéses alapú. Az egyes szereplők nem tudják, hogy az előző ponton milyen állapotot rögzítettek, így teljesen vakon kell nekik rögzíteniük. Így a hanyagság akár közvetlen kárral is járhat.
  • Ez a vak nyomon követés lényegében bármilyen olyan esetben alkalmazható, ahol nagyon sok szereplő együttműködésén múlik a szolgáltatás vagy termék végleges állapota. Mindezt ráadásul úgy tudja biztosítani, hogy ehhez nincs szükség egy legfelső intézményre, aminek egyetlen célja a bürokrácia fenntartása. 
  • Ahogy a csomagszállításnál, vagy egy mérőóra leolvasásnál a blockchain hatékonyságnövelést és ügyfélelégedettséget okozhat, addig egy ugyanilyen rendszer az élelmiszerek vagy az egészségügy esetén emberi életeket menthet, lásd a Walmart rendszere esetén. A food tracking rendszereken keresztül felszámolható (vagyis visszaszorítható) pl az illegális, rossz minőségű és környezetromboló növénytermesztés, míg a mások oldalról olyan íncentívarendszert alakíthat ki, ami ösztönzi a gazdákat és az ellátási lánc szereplőit, hogy tisztességesen járjanak el. 
  • Egy ellenőrt le lehet fizetni, hogy legyen elnézőbb, de egy objektív méréseken alapuló smart contractnak nem igazán lehet lyukat beszélni a hasába. 

A tracking persze csak egy konkrét és nagyon erős usecase a blockchainnek, de jól látszik, hogy ezen keresztül is milyen mértékben lehet megváltoztatni a folyamatokat.

Blockchain: Pro és kontra…

Aki a blockchain ellen fogad, az abban bízik, hogy a világ kinövi az érték globalizációs hóbortot és mindenki boldogan fog élni a saját kis (bizsu-)ékszerdobozában.

Aki ezzel szemben a blockchain adta technológiába invesztál, az egy pillanat alatt találja magát a nemzetközi porondon. A blockchain technológiának köszönhetően pillanatok alatt lehet átlépni az országhatárok adta kereteket. A digitalizált… avagy csak digitálisan létező érték szabadon áramolhat. Nincs szükség közvetítő felekre, elszámolókra, nyilvántartókra.

Ma a blockchain ellen fogadni, olyan, mint 20 éve azt mondani: Az internet csak egy múló hóbort… Ahogyan nem lehetett megjósolni az internet esetében sem, hogy pontosan mire fogjuk használni, de azok a tulajdonságok és előnyök amiket a blockchain magában rejt – talán mindenki érzi, hogy a jelentősége óriási.

 

Bookmark the permalink.

3 Comments

  1. Köszi. Klassz összefoglaló.

  2. Tok jo cikk, de azert nem neveznem beleposzintnek.

Szólj hozzá: