USDC beszerzése egyszerűen VAGY olcsón!?

#Update: A cikk megírását követően a hazai MrCoin kripto váltó közölte velem, hogy: “fogd meg a söröm”…

Ezzel gyakorlatilag HUF banki utalás esetén a MrCoin átlagosan alig 1,5% díj ellenében segít USDC stablecoinhoz jutni mindazokat, akik alternatív eszközöket keresnek a hagyományos befektetési termékek mellett… vagyis inkább helyett!

Ma egy izgalmas téma került elő az INLOCK hazai telegram csatornáján, felmerült a kérdés, hogy vajon milyen úton módon lehet legolcsóbban USDC-t szerezni forintból. (USDC: dollár árfolyamához kötött stablecoin) aminek a magyarországi kereslete is igencsak megemelkedett, lévén, hogy az INLOCK-ban ebben a coinban helyezhető ki kölcsön.

Ha az egyszerűen illetve a gyorsan megoldást keressük, akkor ennek kapcsán verhetetlenek azok a hazai váltók, akik már foglalkoznak stablecoinokkal is (pl. coinmixed.eu vagy a mrcoin.eu). Azonban a kérdés ezúttal arra vonatkozott, hogy miként lehet a LEGOLCSÓBBAN hozzájutni, legyen bármennyire is körülményes annak módja.

Nos egész nap záporoztak az alternatívák a Binance Jerseytől kezdve a bitstamp kártyás vásárláson keresztül megannyi megoldást körbe járva, de valahogy minden esetben oda jutottunk, hogy a a forintból történő kiindulás esetén a Revolut lehet a jó megoldás.

Hogy pontosítsam: Revolut forint top-up hazai banknál vezetett forintos bankkártyáról. Ezzel ugye gyakorlatilag teljesen kikerülhető a hazai bankrendszer áldásos és jótét devizaváltási árfolyam nyerészkedése a forint számláról euro számlára történő utalás kapcsán, hiszen a Revolutra feltöltött forintos középárfolyamon lehet váltani egyből eurora.

Itt jön be az érdekesség: A Revolut – annak ellenére, hogy egyébként nyújt zárt crypto váltást a saját platformján belül – kifejezetten nincs oda azért, ha valaki csak crypto exchangek felé történő átjárónak akarja használni.

Azonban bizonyos exchangek esetén (pl. Coinbase Pro) kifejezetten megengedő a Revolut. Konkrétan két olyan exchange van, amit rendszeresen használnak a hazai INLOCK ügyfelek a revoluton keresztül: Coinbase Pro és a crypto.com. Előbbi esetén a váltás igen körülményes, ugyanis a beutalt EUR-ból előbb BTC-t kell venni, majd onnan USDC-t, amit viszont egyből ki is lehet utalni ingyen. A két váltás díja a Coinbase Pro-n összesen kb (2x) 0,5%-a a beutalt EUR mennyiségnek.

Utóbbin (crypto.com) direktben lehet venni USDC-t (0,2% comission fee), viszont ott minden kiutalásnál levonnak 1 USDC-t.

Némi egyéb észrevétel, ha valaki esetleg használni is akarja ezt:

  • Érdemes csak akkor gondolkodni ilyen megoldásban, ha egyébként másra is használod a Revolutot.
  • A fentebbiek szándékosan CSAK az USDC vásárlásról szóltak. Ha eladni kivánsz bármilyen kriptot és annak a fiat ellenértékét visszautalni Revolut számládra… nos, ott lehetnek gondjaid. Egyrészt AML-re hivatkozva a Revolut akár hetekre is lockolhatja az beutalásod, mely során konkrétan mindent el fognak kérni, amit csak el lehet kérni és ha mindent megadsz akkor is komoly esélyed van, hogy a végén a Revolut zárolja a számlád és visszaküldi a depositot a küldő félnek.
  • Az előző pont esélyét nagyban tudja növelni az, ha több milliós (forint) nagyságrendben próbálsz ilyen módon szerezni bármilyen crypto-t vagy éppen eladni azt ugyaezen az úton.
  • A cikkben szereplő Coinbase Pro és a crypto.com nem véletlenszerűen kiválasztott két exchange, amit éppen ajánlok. Számos exchange (pl. Bitpanda) a fiat kiutalásnál már eleve figyelmezteti az ügyfelet, hogy Revolutra történő kiutalásnál a Revolut vissza fogja utasítani a műveletet.
  • Peer-to-peer crypto-fiat váltásoknál (pl. localbitcoin, hodlhodl és hasonló platformok) különösen veszélyes Revolut-ot használni a fentebb már leírt okból. Ugyanis, ha a Revolut úgy dönt, hogy nem szereti a beutalást és inkább visszadobja azt a küldő félnek, akkor bizony az ügyletben érintett másik fél kifejezetten jól fog járni, hiszen övé marad a fiat és a crypto is.

Összegezve: létezik arra mód, hogy nagyon alacsony költséggel ‘menekülj’ USDC-be forintból, de ez egy erősen limitált megoldás, amit illik ésszel használni.

Diszklémer: A fentebbi módszereket jómagam nem használtam, személy szerint igencsak szkeptikus vagyok a Revolut kapcsán, főleg ha crypto ügyletekről beszélünk, mindettől függetlenül mivel többen is használják ezeket az útvonalakat rendszeresen, ezért megosztom itt a blogon is, hátha mást is foglakloztat ez a lehetőség. Mindezeken felül, nincs garancia arra, hogy ez a módszer hosszabbtávon is nyitva marad.

Utinapló INLOCK témában

Korábban azt ígértem, hogy két havonta fogok itt a blog hasábjain összefoglalót írni az INLOCK projektről. A legutóbbi ilyen beszámoló azonban csak a privát mediumos blogomra került fel, így kétségtelenül itt az ideje, hogy elkészüljön egy aktuális cikk a témában.

A projekt elmúlt negyedéve talán kétségtelenül legpörgősebb és legfontosabb időszakot szakította ránk. Közel két éves előkészület és fejlesztés után végre élőben is ki tudtuk próbálni szélesebb közönség előtt, hogy miként is értelmeztük újra a közösségi kölcsönzés fogalmát. Akinek esetleg nem hangzana ismerősen az INLOCK projekt neve, annak egy nagyon rövid összefoglaló: Az INLOCK egy közösségi kölcsönplatform, aminek célja, hogy összekösse a kölcsönt nyújtókat és a kölcsönt igénylőket. A platform mindehhez egy kriptoeszköz-alapú fedezetkezelés szolgáltatást biztosít. Az INLOCK platform célja, hogy teljesen eliminálja a felek közötti kényszerű bizalmat, ennek okán természetesen az INLOCK nem nyújt megoldást bárkinek, csak azoknak, akik amúgy is rendelkeznek kriptoeszköz befektetésekkel és hosszútávon meg is akarják azt tartani. A megoldás abban segít, hogy ha valakinek rövidtávú anyagi problémája akad, akkor legyen számára más alternatíva is mint hogy eladja a kriptoeszköz alapú megtakarításait.

INLOCK homepage

Talán az őszi szezon leginkább várt központi eseménye a platform saját tokenjének első komolyabb exchange listingje volt. Fél éves előkészítés után szeptember elején az INLOCK token (ILK) sikeresen listázódott a Liquid by Quine tőzsdén. Hogy miért pont ott és miért pont akkor… nos erről legnagyobb örömünkre lényegében a teljes hazai kriptoorientált sajtó hírt adott; a kriptoakadémiától a fintechzone-ig bezárólag. Nehéz is kiválasztani, hogy melyik forrást linkeljem, így engedjétek meg, hogy a kriptoworld cikkén keresztül mutassam be mindezt, mivel hirtelen ez jutott először eszembe. Mindenesetre ezúton szeretném megköszönni, hogy a hazai kriptofókuszú média szinte egyként állt mellénk és nyújtott komoly támogatást a szeptemberi időszakban!

Folytatás…

A pénzügyi relativitás elmélete

A jelenleg ismert és széles körben alkalmazott befektetési és pénzügyi termékekhez kapcsolódó elemzési iparág egy végtelenül egyszerű trükköt alkalmaz az egyes termékek összehasonlíthatóságához: figyelmen kívül hagyja az érték relativitását és kvázi stabilként predesztinál olyan értékeket, amik egyébként egyáltalán nem azok. Az alábbi cikkben azt a célt tűzöm ki, hogy kvázi konyhanyelven elmagyarázzam a pénzügyi termékek értékének relativitását és ez alapján segítsek az olvasónak megérteni, hogy mi is a valódi értéke az egyes befektetési, megtakarítási vagy éppen hitel termékeknek, ha lehámozzuk arról az abszurd abszolutizmus maszlagját… legyen az bankbetét, lakáskölcsön, befektetési alap… vagy épp állampapír.

Az Abszurd Abszolutizmus…

Bár háztartási szinten ezt kevésbé érezzük, de a jelenlegi pénzügyi piac abszolút értéke az USA dollár. Ugyan nem hiszem, hogy az USD regnálása túlságosan sokáig fenntartható, de ettől a konspirációkat egyenlőre még hanyagolnám. Minden komolyabb pénzügyi termék árát szokás az USA dollárhoz mérni. Nézzük miként is alakult az elmúlt 100 évben például az arany árfolyama:

forrás: macrotrends.net (link)

Az ábrára ránézte számos fontos következtetést tudunk levonni: Egyrészt kijelenthető, hogy az arany akár egy jó befektetésnek is tekinthető, hiszen lényegében a 1970-es évek óta kisebb korrekciókkal ugyan, de folyamatosan felfelé húz az ára. Mondhatjuk vajon, hogy:

Aki aranyba fektette a pénzét az nagyot nem bukhatott rajta???

Ha ránézünk tetszőleges más befektetési termékre, legyen az pl a NASDAQ comp index vagy a nehézipart reprezentáló Dow Jones Industrial Averages (DJIA) akkor pont ugyanezt látjuk. De nem kell ehhez persze a világ másik végére kalandozni. Itt van nekünk a saját hazai értéktőzsdénk is és annak a BUX indexe, ami 5 évvel ezelőtti végtelenül unalmas volt és csak oldalazgatott a dög unalmas 15-20 ezer pont közötti sávban, majd 2015-ben kitört és mára potom 250-300%-ot performált.

Az egyébként totálisan eltérő pénzügyi termékek chartjai furán korrelálnak, ami persze koránt sem annyira fura, ha figyelembe vesszük a gazdaság ciklikusságát. De az összességében csak az ábrák alapján elmondható, hogy itt bizony a 60-as évek óta nem nagyon lehetett rossz üzletet kötni…

Vajon ezt az olvasó is így gondolja? Tartok tőle hogy nem.

Folytatás…

Rossz úton rossz felé

“Vegyél ingatlant! Az a tuti befektetés!” olvasható a legtöbb gazdasági portál elemzésében. Az ingatlan az esetek többségében a legnagyobb növekedési potenciállal kecsegtető befektetési termék, ha az ember több évre előre gondolkodik. Különösképp igaz egy olyan gazdasági és politikai környezetben, ahol a csapból is az folyik, hogy magyar fenék alá magyar új-építésű otthon való! Vajon az ingatlanpiac lenne a Szent Grál? Tényleg jó ötlet a 2005-ben bebukott agglomerációs szellemvárosokat és szellemlakóparkokat feléleszteni és 3-4 hónap alatt felhúzott házakkal teletömni?

Van egy kedvenc helyem, amolyan elmélkedős hely, ahol régebben nagyon sokat futottam, manapság inkább már csak sétálok arrafelé, ha éppen oda esz a fene. Ez a hely egészen pontosan Biatorbágyon van a viadukton keresztül bele a vadonba a régi vasúttöltésen, aminek a végébe a semmiből nőtt volna ki 2008-ban egy brutálisan nagy lakópark, ha nem jön a válság és nem csappan meg az igény az újépítésű ingatlanokra. Bár a lakóparkból szinte semmi nem lett, de az infrastruktúra javarészt kiépült, több kilométer hosszú aszfalt körben, komoly emelkedővel… anno tökéletes – volt – egy kis kocogáshoz. Az elmúlt években elvétve épült rajta talán 4-6 ház összesen, mindegyiken jól látszik, hogy nem a kisvárosi sorház kategóriás lakásocskáknak lett szánva egykoron a lakópark.

Tippre talán valamikor tavasszal járhattam a környéken, amikor már látszott, hogy valami élet indult be. Valamikor tavasszal készíthetett a google is friss felvételt a környékről, ami akkor így nézett ki:

Látható, hogy a korábbi 4-6 ház helyett már állt ott kb 10 és további talán 10 munkálatai indulhattak el.

Egy hete jártam újra a csodaszarvas lakóparkban… Már – kis túlzással – moccanni nem lehet, a hatalmas házak egymást érik, talpaltnyi föld sem maradt. Mondhatni a lakópark projekt sikeresen alakul.

Hogy miért pont most indult el az építkezés boom, amikor már amúgy is csúcsra van járatva az építőipar és aranyáron lehet csak mesterembert találni, aki hajlandó akár a félig megkötött betonalapot is otthagyni, ha a szomszéd faluból valaki kifizeti a munkadíja kétszeresét?

Az ok nyilvánvaló. A kormány családtámogatási intézkedéseinek hála nagyon sokan jutottak kvázi ingyen-hitelhez, amihez hozzájön az elmúlt évek folyamatos minimálbér emelésével szinkronban lezajlott bruttó béremelés számos szektorban, illetve a szuper-állampapír (MÁP – Magyar Állampapír Plusz) ami 2024-ig sávosan növekedve a végére már 6% éves kamatot ígér. Mindezen kedvező gazdasági intézkedéseknek hála sokaknál eldördült a startpisztoly és elindultak a nagy beruházások és a hosszútávú eladósodások. Okulva persze a korábbi katasztrófából ezúttal természetesen forintban adósodik el az ország… Különösen annak fiatalabb tagjai.

A semmiből kinövő lakóparkok, a forint látszólagos stabilitása, a kiszámítható hitelek és hozzá a szintén kiszámítható kamatokat ígérő és közel zéró kockázatú befektetések (pl. a MÁP Plusz) olyan képet sugallhatnak, amiből könnyen le lehet vonni a következtetést: Itt minden frankó, sínen vagyunk… jó úton haladunk, nem történhet semmi baj.

Lakopark Biatorbagy ingatlan
Gyűlnek a “viharfelhők” a lakópark felett…

Közben persze azért látszódnak furán szokatlan jelek. Újra 400 forint felett a benzin litere, nemrégiben lépte át először az euro árfolyama a 332 forintot, majd nem sokkal később a 333-at, majd a 334-et is. Mindez úgy, hogy 2014 és 2018 között gyakorlatilag folyamatosan a 310 forintos árfolyam sávban pihent az euró forinthoz képesti árfolyama.

Persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy szunnyadó lakópark pillanatok alatt történő feltámadásából. De valahogy folyton azzal találkozom, hogy a körülöttem az emberek megint elkezdtek úgy élni mintha nem lenne holnap.

Folytatás…

Crypto meetup most pénteken!

Ehét pénteken (09.20.) délután a Variance csapat szervezésében meetupot rendezünk. A esemény pontos időpontja: 17:00->to the moon! Helyszín pedig az egyik Budapest belvárosi rendezvényközpont a Király utcában.

Az esemény vendége lesz Filbfilb, aki az egyik legnagyobb daytrader rockstar most a cryptoscene-ben. Aki esetleg nem ismerné a munkásságát, az itt tud képbe kerülni:

  • TradingView: https://www.tradingview.com/u/filbfilb/#published-charts
  • Twitter: https://twitter.com/filbfilb

A meetupon Filb megosztja velünk a meglátásait a cryptopiacok jelenlegi helyzetéről, illetve arról, hogy milyen hatást gyakorolhat az intézményi befektetők megjelenése, továbbá az olyan eszközök mint a Bakkt vagy ETFek. A meetupon filbfilb bemutatja a decentrader.com siteját is, ami jelenleg egy heti tartalmasabb elemzős hírlevélnek ad helyet. 

A vendégszereplése nálunk azért is nagy szó, mert ezeddig Filb teljesen anonim trader volt, így nagy megtiszteltetés nekünk, hogy elvállalta a felkérést!

Filb előadása után egy INLOCK live prezentációt tartunk, amiben bemutatjuk, hogy miként is működik a platform, illetve, hogy milyen eszközöket nyújt akár a tradereknek, akár a hodlereknek, hogy maximalizálják a profitjukat, illetve minimalizálják a kockázataikat. A két prezi után kötetlen beszélgetéssel vezetjük le az este hátralévő részét.

Az esemény ingyenes, viszont a korlátozott számú férőhely miatt csak a visszaigazolt előregisztrálóknak tudunk helyet biztosítani.  Jelentkezéshez dobj egy emailt az [email protected] email címre “Filbfilb meetup” tárggyal. A válaszban kapod meg a helyszínt és a további részleteket.

Exchange listing nightmare

Anno, amikor – a nyár elején – kitűztük célul, hogy most már aztán tényleg nagyon nekifogunk intézni az INLOCK kriptotőzsdei listázását, akkor elhatároztam, hogy ennek a kalandnak a végén írni fogok erről az egészről egy cikket, hiszen még az általam eddig elértekhez képest is komoly feladatnak tűnt bejutni egy nagy exchange-re. Ezt a cikket anno több meetupon is beígértem, sőt kommentekben és cikkekben is belengettem. Itt az ideje, hogy elvarrjuk ezt a szálat… bár nem pont úgy, ahogy készültem erre…

Nyilván az ember fia nem tart egy vasat a tűzben ha ennyire komoly témáról van szó, így nem egy, hanem egyből négy nagy exchange-nek futottunk neki. A négyből három exchange-en sikerült eljutni addig, hogy vagy már lezárult, vagy érdemben zajlik a due diligence (cég, termék, token, team háttérelemzése) és a mai napon végre megjött a háromból az elsőnek a hivatalos pozitív válasza, mely szerint innentől a miénk a pálya, akkor listázódunk amikor mi akarunk. A másik kettőn is már finish közelben van, így hamarosan nem egy, hanem (legalább kettő… de várhatóan inkább…) három nagy tőzsdén is ott leszünk. A “hamarosan” kifejezést természetesen tessék megfelelő kontextusban elképzelni…

Örömünnep… pezsgőbontás… és tábortűz körüli örömtánc után most jönne az a pillanat, amikor egy hosszú és izgalmas fordulatokkal teli cikket írok arról a kihívásról, ami bár tanulságos, de rajtunk és talán még egy-két hazai projekten kívül érdemben senkinek nem nyújt hasznos információkat.

A helyzet viszont az, hogy ez a cikk minden ebbéli elhatározásom ellenére sosem fog elkészülni. Ez a négy hónapos munka olyan szinten sokat vett ki belőlem és az ezzel foglalkozó csapatból, hogy erről most biztosan nem igazán esne jól cikket írni. Hogy miért? Azért mert olyan ez mint a párizsi… finom meg minden, de ha egyszer végignézed, hogy miből és hogyan készül, akkor hirtelen élhető opciónak tűnik leélni az életed vegánként.

Nem szeretném túldramatizálni a dolgot, de az INLOCK projekt kapcsán egyetlen korábbi fázis sem volt annyira kemény kihívás mint a tőzsdei listázódás. Pedighát volt itt ám kaland rendesen… Nyilván mindenki el tudja képzelni azt, hogy egy kis (jellemzően kamu forgalmat felmutató) tőzsdére pillanatok alatt fel lehet kerülni, sőt mára a listing price is igen teszkós szinteket karcolgat (kaptunk valós hátterű tőzsdékről már 0,5 BTC-s listing offereket is), de nyilvánvalóan nem azért tartottuk vissza egy évig a tőzsdére kerülést, hogy “letudva a feladatot” egy random sose hallott tőzsdére kerüljünk fel.

Akinek esetleg nem teljesen tiszta, hogy miért is nem szerencsés felkerülni egy kis tőzsdére és mit is jelent pontosan ez a kamu forgalom dolog, az olvassa el az alábbi cikkemet:

A másik oka a kifejtős cikk elvetésének az, ha én most tényleg leírom, hogy mekkora kálvária menet mindez, akkor annak is elveszem a kedvét mindettől, akinek esetleg akár motivációja is lenne ilyesmivel foglalkozni.

Egyetlen pozitívuma ennek a négy hónapos rémálomnak az, hogy el tudom mondani: vége, túl vagyunk rajta… pipa. Nyilván másik oldalról fontos pozitívum, hogy ezzel az INLOCK projekt túl tud lépni azon a különböző fázisokban elhalt ICO és egyéb közösségi elven finanszírozott projektek temetőjén, mely projektek el sem tudtak jutni addig, hogy olyan tőzsdén jegyezzék, amik mögött valós forgalom és ügyfélbázis áll.

Ha feltétlenül ki kéne magamból erőszakolnom még egy pozitívumot, akkor azok talán a Legal Opinion-ök lennének. Bár nekünk eddig is napnál világosabb volt, hogy az INLOCK token egy pure utility token és ennek megfelelően is van kezelve, de a jogi nyilatkozatokkal a zsebünkben immáron a témában jártas kripto-jogászok által ellenjegyzett állásfoglalásaink is vannak. Persze ennyivel nem érjük be, jelenleg is zajlik az előkészítése annak az állásfoglalásnak, ami végérvényesen tisztázza, hogy az INLOCK szolgáltatásai pontosan minek is minősülnek szabályozói szempontból.

Összességében maradjunk annyiban, hogy túl vagyunk ezen és végre bejelenthetjük, hogy az INLOCK projekt a sikeres platform launch és a product validation után megérte az exchange listinget is! A távlati céljaink persze nem változtak: minél szélesebb kör számára ismerté és elérhetővé tenni az INLOCK szolgáltatásait!

Hogy mi minden történt, illetve fog történni a közeljövőben még a projekttel? Erről nemrégiben írtam itt: https://medium.com/@menorel/summer-stories-from-inlock-hungarian-transcript-27159bd8da9f

Akik most kaptak kedvet, hogy megismerkedjenek a projekttel, azoknak javaslom a https://inlock.io/, illetve a https://go.inlock.io/ oldalakat, továbbá a telegramot aktívan használókat ezúton invitálom meg az INLOCK hazai követőit tömörítő INLOCK_HUN csoportba!

Ui: A “hol” és pontosan “mikor” kérdésekre még egy kicsit várnia kell az érdeklődőknek… Utóbbi kérdésre azért is, mert van rá esély, hogy a jelenleg már tuti befutó kripto-tőzsde mellett még eggyel le tudjuk zárni időre a tárgyalásokat.

Újra 70%-ra erősödött a Bitcoin dominanciája

Napok óta várom, hogy átlépje a mágikus küszöbszámot a mutató, ami a tegnapi pumpa előtt rövid időre meg is haladta a 70%-ot. Bár ez az érték kétségtelenül a kriptoökoszisztéma egyik legfontosabb mérőszáma, mégis igen kevesen követik és használják ezt bármire is.

Mi is a Bitcoin dominancia index? Ez a szám azt mutatja, hogy az összes tőzsdéken jegyzett és forgalommal rendelkező kriptoeszköz teljes piaci kapitalizációjához (piaci értékéhez) képest hány százalékot tesz ki önmagában a Bitcoin kapitalizációja. A kapitalizáció pedig az összes forgalomban levő érme szorzata annak utolsó jegyzett árfolyamával. Ennek megfelelően jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizáció jelenleg éppen 182 milliárd dolláron áll, míg második helyen az Ethereum áll 20 milliárd dolláros össz piaci értékkel.

Persze napnál világosabb, hogy az összes létező Bitcoin nem ér 182 milliárd dollárt, ahogy például a TESLA részvények összesített értéke sem ér valójában 40 milliárd dollárt. A marketcap (vagyis a piaci érték) egy elvi szám, ami a gyakorlatban erősen függ a kereslet és a kínálat arányától.

Most hogy ezen túltettük magunkat, nézzük, hogy miért is fontos a 70%… Persze előtte még egy apróság: Ez a 70% valójában már 90% körül van, ha kivesszük a képletből a kamu forgalomból fenntartott kriptoeszközöket. A piaci kapitalizáció számításánál sokkal pontosabb számot ad, ha nem csak simán összehasonlítjuk a körtéket az almákkal, de azokat a valós forgalom (volume) alapján súlyozzuk is. Ilyen szempontból drasztikusan csökken azon szereplők ‘ereje’, amelyek bár bődületesen magas (akár több milliós marketcappel is rendelkeznek), de nincs mögöttük valós forgalom.

A kyptografen Norvég portálon jelent meg egy elemzés, ami pont ebből a szempontból vizsgálja a Bitcoin piaci dominanciáját. A riportot részletesen itt tudjátok elolvasni, de kiemelem belőle a lényeget:

Bitocoin real dominance index, based on kryptografen.com report
Bitcoin real dominance, source: kryptografen

Miért fontos, hogy újra magas a Bitcoin dominanciája?

Ha ránézünk teljes időtávon a dominancia indexre, akkor hamar levonható belőle némi érdekes következtetés:

Folytatás…

Litecoin: a szomorú valóság…

A jelek szerint a litecoin neve igen pontosan írja körül a valóságot. Olyan mint a light-cola, mivel nincs benne cukor, így már csak a kátrány, a mesterséges színezék és a rákot okozó édesítőszer marad benne. Szóval végülis teljesen egészséges! Legalábbis erre utal, hogy miközben a Litecoin éppen egy komolyabb belső bizalmatlansági válságot él át; aközben Charlie Lee, a Litecoin létrehozója azt tartja a legfontosabbnak közölni követőivel, hogy a Miami Dolphins csapat meccsén a lelátón Litecoin reklám látható:

https://twitter.com/LTCFoundation/status/1159930528516231168

Nem kifejezetten foglalkozom a Litecoinnal, azonban szembesültem azzal, hogy a hazai fórumokon (különösen a kriptós facebook csoportokban) igen komoly vita alakult ki akörül, hogy most akkor mennyire is jó vagy éppen értéktelen vacak a Litecoin kriptoeszköz. A vita apropóját a nemrégiben lezajlott bányászati jutalomfelezés indukálta, amit egyesek hatalmas árfolyamkitörési lehetőségként értékeltek.

Egy kriptoeszközt lehet szeretni és nem szeretni, lehet vakon rajongani érte és lehet érdemi végiggondolás nélkül élből elutasítani. Én személy szerint alapvetően neutrális viszonyt ápolok a Litecoinnal. Meglátásom szerint megvan a maga helye a kripto-ökoszisztémában. Éppen ennek okán lepett meg igencsak amikor a mai napon előkerült egy leakelt chat a Litecoin Alapítvány fejlesztői csatornájáról. Charlie Lee (Litecoin fő promótere és az alapítvány vezetője) valamint a projekt néhány vezetője beszélget a projekt fejlesztési problémáiról és annak nemlétező jövőképéről. Első nekifutásra azt gondoltam, hogy csak koholmány, hiszen még ha valóban ezt is gondolnák a projektről, akkor sem hiszem, hogy ezt ilyen módon beszélnék meg. Azonban ma megerősítette Charlie Lee (a @Litecoin telegram csatornán), hogy valóban lezajlott ez a beszélgetés:

A beszélgetés hátteréről annyit, hogy az alapítvány prominensei (Franklyn – Founding Director, Ilir Gashi – community manager és ugy Charlie Lee, mint az alapítvány vezetője) beszélgetnek. Franklyn kissé csalódottan kéri számon a többieken az igenycsak gyér fejleményeket. Nem akarom tételesen lefordítani a teljes chatet, mert egyrészt szerintem irreleváns, másrészt pedig sok dolgot bele lehet képzelni feleslegesen. Akit érdekel az eredeti transscript az itt megtalálhatja: -link-

Röviden a beszélgetés lényege: Franklyn kifejezi elégedetlenségét a CT fejlesztés előrehaladtával. (CT = Confidental Transaction » kvázi a Litecoin megoldása a privacy tranzakció témára, ez a fejlesztés oldaná meg, hogy végre non-fungible legyen a litecoin is, hasonlóan a Monerohoz)

Franklyn számonkérésére Charlie (Lee) annyit nyilatkozik, hogy meglátása szerint már senki nincs akit érdekelne a Litecoin protokoll fejlesztése, sőt ő úgy látja, hogy nincs is senki aki valóban kompetens lenne ehhez (CT). Igazából csak pénzkidobás az egész. Hárman kezdték ezt el, de ebből ketten már leléptek és jelenleg Charlie próbál ezzel foglalkozni valamennyit, de ő is már próbálta lepasszolni a teljes MW projektet (MimbleWimble), sajnos nem járt sikerrel, senkit se talált.

A beszélgetés végén Franklyn kifejezi a teljes elégedetlenségét az egész projekttel szemben. Jelzi, hogy az alapítvány igazgatósági tagjaként számos esetben kér státuszt a fejlesztésekről, de sosem kap semmilyen visszajelzést. A monológját ezzel az igen fájdalmas konzekvenciával zárja:

Folytatás…

Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint?

Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.

Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.

A probléma a BetterHash mögött

Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…

Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.

Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:

  • Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
  • Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
  • Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
  • Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
  • Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
  • Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.

Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:

Folytatás…