Az elmúlt néhány hét kétségtelenül azt a képet mutatja, hogy majd három év után, újra a lovak közé csap a kripto ökoszisztéma és elkezd egy újabb kövér buborékot formálni, melyben – a jelek szerint – ezúttal nem kis szerepet játszanak a DeFi megoldások is.
Ellentétben a tavalyi évvel (amikor szintén szeptember körül lezajlott egy 14 ezer dollár körüli Bitcoin rally), most egyértelműen kirajzolódnak azon a karakterisztikák, amik azt mondatják velem, hogy ez itt már a következő bull run.
Hogy milyen tények mondatják velem mindezt? Számomra a legfontosabb indikátor továbbra is a tweeter feedem, ami az elmúlt bő két évben igencsak csendes volt. A nyugodt semmittevést csak egy-egy oda-vissza anyázás zavarta meg a Bitcoin és az Ethereum közösség között, vagy éppen az egyik Bitcoin kihívó vergődése. Ezek mellett lényegében láttam a saját magam által összetákolt tweeter információs buborékban, hogy szépen lassan fejlődik a teljes piac.
Hogy most hogyan néz ki a tweeter fedem? Nos tele van chartokkal, elemzésekkel, fraktálokkal, árfolyamjóslatokkal, fizetős group felhívásokkal és újra visszaoldalogtak a régi jó influencerek is! Mondhatni dögszagra gyűl az éji vad! Olyan szinten, hogy az elmúlt két évben jó okkal csendben levő Charlie Lee (Litecoin alapítója) is újra shilleli a projektjét:
Ami persze eme potenciális false-pozitív indikátorok mellett sokkal fontosabb: talált magának a kripto közösség egy újabb játékszert, méghozzá a DeFi, azon belül is a Yield farming formájában.
Ez elmúlt hetekben szánt szándékkal kerültem a DeFi és a Yield Farming témakört, mert volt egy olyan érzésem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja, azonban mára el kell ismerjem tévedtem… Ez a téma tényleg képes lesz egy újabb kripto boomot összehozni, amire illik is reagálni. Ezért ezzel a cikkemmel, most így előre rendbe is raknék néhány fogalmat.
Mi is az a DeFi?
A DeFi, azaz a decentralizált finance, nem más mint a hagyományos banki pénzügyeknek valamilyen jellegű decentralizált manifesztációja. A hagyományos banki pénzügyek közül főleg a kölcsönnyújtás, kamatoztatás és egyéb derivatív ügyleteket érdemes érteni. De persze a fogalom etéren is rugalmasan kezelendő.
Gyakorlatilag két nagyon egyszerű megközelítés alapján derül ki, hogy mi is az a DeFi:
Intézményi biztosítás, EU irányelv megfelelés, kamatozó letéti szolgáltatások és további olyan újdonságok mint az aranyfedezetű PAXG token támogatás. Csak néhány érdekesség, amivel előrukkolt az INLOCK csapata. Ha még nem mond neked sokat az INLOCK, akkor az alábbi cikkben tudsz képbe kerülni:
Az INLOCK csatlakozott a Fireblocks networkhöz. A Fireblocks az olyan pénzügyi szolgáltatók számára nyújt könnyen használható és gyors kriptoeszköz-kezelést, akiknek fontos mindemellett a maximális biztonság is.
A Fireblocks kiválasztását közel egy éves előkészület előzte meg. Hidegtárca jellegű magas biztonságú megoldásokat mára nagyon sok szolgáltató nyújt, azonban az INLOCK platform peer-to-peer működése miatt, ezek szolgáltatása elégtelen volt számunkra. Mindezekkel szemben a Fireblocks nem csak a hidegtárcában tárolt eszközöket védi, de ügyfél által kezdeményezett beutalástól kezdve az adott eszköz teljes életútján végighaladva, az sosem kell, hogy elhagyja a Fireblocks által védett és biztosított hálózatot. A biztosítás alatt nem csak annak technológiai és biztonsági biztosítását kell érteni. A Fireblocks egy egyedülálló nagy értékű intézményi vagyonbiztosítással is rendelkezik, amelyet a nagy múltú és független A.M. Best biztosításelemző erős besorolásúra értékelt.
Az új szolgáltatással az INLOCK-ban tárolt ügyfélvagyon biztosított nem csak a hidegtárca elleni támadások vagy technológiai hibák ellen; de az olyan esetekben is, amikor a probléma vagy a visszaélés a platform által használt egyes komponensek (pl. exchangek, partnerek) között mozog. Ezzel garantálva, hogy az ügyfelek által beutalt kriptoeszköz a beutalás pillanatától egészen annak kiutalásáig végig biztosítva legyen egy független partner által.
Csatlakozz az INLOCK hazai közösségi csatornáihoz!
Az aranyalapú befektetési megoldások népszerűsége töretlennek látszik, különösen a bizonytalan piaci helyzetekben. Várható volt, hogy ezt a fajta piaci rést több intézményi szereplő is fel fogja ismerni, különösen azért mert a blockchain-alapú megoldásokra épülő vállalkozások kifejezetten nyitottak az innovációra. A New Yorki Paxos Trust Co. első között ismerte fel a blockchain alapú tokenizált aranymegoldások létjogosultságát és hozta létre a PAXG tokent, ami a blockchain piac egyetlen szabályozott keretek között kibocsátott 100%-os fizikai arany fedezetű terméke, ahol az ügyfelek közvetlenül rendelkeznek a mögöttes fedezet tulajdonjogával is.
Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?
Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.
Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.
Az ezerarcú stablecoin-világ
Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.
Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.
Hazánk vezető kriptovaluta szolgáltatói adományozásra buzdítanak a járvány elleni védekezésben résztvevő kórházak számára.
A MrCoin, a CoinCash.eu és az INLOCK.io adománygyűjtő pénztárcát hozott létre a koronavírus elleni védekezésben résztvevő kórházak számára. Ezzel egyidőben a MrCoin gyorssegéllyel, 1.000.000 Ft adománnyal segítette a Szent László és Szent István Kórház Betegeiért, Orvosaiért és Dolgozóiért Alapítványt, illetve felajánlott további 5000 dollár értékű kriptovalatát egy mobil lélegeztetőgép megvásárlására.
Az adománygyűjtő pénztárcra segítségével bárki küldhet bitcoin (BTC), ether (ETH), tether (USDT) és USD Coin (USDC) támogatást az alapítvány számára, így segítve a koronavírussal fertőzött betegek gyógyulásáért küzdő orvosokat, ápolókat, egészségügyi dolgozókat.
“A mostani vészhelyzetben nem hagyhatjuk magukra azokat az orvosokat, ápolókat, egészségügyi dolgozókat, akik az első vonalban harcolnak a koronavírus járvány ellen a betegekért. Hálásan köszönjük minden egészségügyi dolgozó munkáját, és kérjük kedves ügyfeleinket, partnereinket, a magyarországi kripto-közösség tagjait, hogy aki teheti, bármilyen csekély felajánlással is, de segítse őket” – hívta fel a figyelmet az adományozási lehetőségre Debreceni Barnabás, a MrCoin alapítója.
„A CoinCash számára nem ismeretlen az adománygyűjtés, ez már a második ilyen jellegű akciónk, tavaly decemberben az SOS Gyermekfalvakat támogattuk. Bízunk abban, hogy ez alkalommal is mind többen adományoznak az alapítvány számára. A befolyt kriptovalutát természetesen ingyen váltjuk forintra, ami így banki és egyéb költségek levonása nélkül érkezik majd meg az alapítvány számlájára” – mondta el Mogyorósi Attila, a CoinCash.eu ügyvezetője.
Hogyan működik a kriptovalutában történő adományozás?
A szolgáltatók honlapjain, illetve a www.bitcoinadomany.hu oldalon folyamatosan elérhetőek lesznek az alapítvány részére létrehozott kriptovaluta tárca címek. Nem kell mást tenni, mint elutalni az adományozni kívánt összeget az ott található kriptovaluta tárca címre, vagy beolvasni az adott kriptopénz mellett található QR kódot a tárcával.
Hogyan történik a coinok forintba történő váltása?
Az adományozott bitcoin, ether, tether és USD Coin forintba történő átváltását a CoinCash.eu és a MrCoin együttműködésben végzi. Az átváltás díjmentesen zajlik, így patrónusaink adományainak teljes összege hiánytalanul jut el az alapítványhoz. A beérkezett kriptopénzek átváltása nagyobb összeg esetében 1 munkanapon belül, vagy minimum hetente történik meg, amennyiben a coinok összege eléri a minimum váltási értéket (35 EUR/10 000 HUF).
A kriptovalutában történő adományozás a blokklánc technológiának köszönhetően teljesen transzparens és megmásíthatatlan módon zajlik: a gyűjtés mindenkori aktuális egyenlege itt és itt a blokklánc figyelő szoftverek segítségével bármikor megtekinthető és mindenki számára nyomon követhető. A kriptovalutákkal az adakozók számára továbbá az is lehetségessé válik, hogy teljesen anonim módon adakozzanak. A kripto-közösség már korábban is bizonyította, hogy egy jó ügy érdekében bármikor képes összefogással cselekedni – a koronavírus járvány miatt kialakult vészhelyzetben is jelentős adományra számítanak a szervezők.
Korábban már említettem (ebben a cikkben), hogy hazánkban is életbe lépett a EU 5 AML irányelv, ami itthon a Pmt.-be került átvezetésre és az ügyfélazonosítás, illetve a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedések témakörrel foglalkozik. Mindez azért fontos, mert így a Pmt. definiál két olyan új területet, ami érinti a kriptopénz alapú vállalkozásokat is. Ezek:
virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó,
letétkezelő pénztárca-szolgáltatók.
Ezen vállalkozásoknak már teljesíteniük kellett a kijelölt személy regisztrációját; aki ezt esetleg nem tett még meg, az ezt a VPOP_KSZ17 v. 1.5. űrlapon tudja megtenni. (-link-)
Nemrégiben végre megjelent a típusszabályzat is, amit figyelembe véve mindenkinek el kell készítenie a saját belső ügyfélazonosítási és pénzmosás illetve terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó szabályzatát.
A típusszabályzat a virtuális és törvényes fizetőeszközök kapcsán ezen a linken érhető el.
Mindettől függetlenül néhány fontos észrevétel a szabályzat alapján, amit érdemes mindenkinek észben tartania, függetlenül attól, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújt avagy használ.
Igen régóta mizéria a Pmt kapcsán az “anyja születési neve” rögzítése, hiszen ez bár Mo-n kötelező, de az országhatárokon túl nyújtott szolgáltatások esetén igen ferde szemmel néznek a szolgáltatóra, ha ilyen adatot kér ügyfelétől. Ennek kapcsán a következő értelmező kitétel kerül a típusszabályzatba:
Tegnapi napon (és ma hajnalban is… illetve várhatóan akár ma/holnap is), a mágikus internet pénz és kis barátai is elszenvedték az elmúlt majd három év legbrutálisabb árfolyam zuhanását. A Bitcoin egy személyben zuhant alig 24 óra alatt ~8000 dollárról egészen 4000 dolláros darabárig és próbálkozik most éppen kapaszkodni (kevés sikerrel) az 5000 dolláros támaszba.
Ezúttal azonban a hatalmas korrekció nem csak a kriptopénzek saját mikrouniverzumában történt, hanem melléktermékként a globális piacok teljes összeomlásával. Éppen most a VIX index már 80 pont körül tart, amire a 2008-as válság óta nem volt példa. (VIX: Chicagói börze volatilitás indexe, ami lényegében egyfajta félelem/pánik indexként használatos). A nagyobb tőzsdei indexek pedig gyakorlatilag 3 éves eredményüket nullázták le néhány hét leforgása alatt. Csak példaképpen az S&P500 index potom 30%-ot bukott február 10 óta.
A pánik kapcsán felvetődik a kérdés, hogy akkor a Bitcoin mennyire is hedging eszköz és mennyire ‘safe heaven’. Pragmatikusan az elmúlt napok alapján akár le is lehetne vonni, hogy semennyire, hiszen tökéletesen haladtak együtt az árfolyamok. Ám, ha valóban almát almával akarnánk összehasonlítani, akkor valójában a korreláció csak látszólagos.
Ha valamit bebizonyított a Bitcoin most az a következő: valójában létezhet olyan, hogy szabad piac, ami képes önszabályozón működni külső beavatkozás és felsőbb kontroll nélkül. A tradicionális tőzsdéken az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt 24 órában számos olyan intézkedés történt, ami alapjaiban teszi azokat alkalmatlanná a saját funkciójuk ellátására.
Gondolok itt a FED és egyéb jegybanki tőkeinjekciókra és persze a “csillapító” tőzsde szünetekre és felfüggesztésekre. Hogy mennyire groteszk az a valóság, amiben élnek a tradicionális piacok, arra hadd mutassak egy fals példát:
“Satoshi Nakamotó felfedve kilétét a hatalmas pánik hatására úgy döntött, hogy módosítja a Bitcoin konszenzus mechanizmusát és további 200 millió bitcoint premineolt a meglévő cirka 18 millió felett. Az intézkedésre a piacok pozitívan reagáltak és az altcoinok árfolyama újabb emelkedő trendvonalra lépett”
Ugye mennyire nonszensz és életidegen ez a példa? Pedig ha Satoshi helyére a FED-ez rakjuk, a bitcoin helyére a dollárt és az altcoinok helyére az S&P500 indexet… nos akkor tegnap pontosan ez történt.
A Bitcoin indulása óta az első olyan esetről beszélünk, amikor VALÓBAN tőzsdei pánikhelyzet vette kezdetét és VALÓBAN jelentős korrekciók történtek a tradicionális piacokon. Az elmúlt években neves közgazdászok és spekulánsok ezrei nyilatkozták le, hogy a Bitcoin egy ilyen sztesszhelyzetben össze fog omolni és az értéke nullára redukálódik, hiszen nem rendelkezik azokkal a felügyeleti kontrollokkal, ami megmenthetné ettől egy pánikhangulatban.
Ha egy pillanatra elvonatkoztatnunk az árfolyamok alakulásától, akkor egy dolog biztosan kijelenthető: A Bitcoin bebizonyította (egyelőre kicsiben), hogy tőzsde felügyeleti intervenciók és jegybanki intézkedések nélkül is tud működni egy szabad és független piac.
Miközben a felügyeleti kontrollt gyakorló (egyáltalán nem független) intézményi háttér egyre inkább fogy ki a lehetőségekből és eszközökből… nos aközben a Bitcoin bizonyította, hogy egészséges piaci körülmények között valójában NINCS is szükség ezekre az eszközökre. Érdemes lehet ezen elgondolkodni miközben mindenki az önkéntes házi karanténjában próbálja átvészelni a következő hetek megpróbáltatásait.
Egyre érettebb és innovatívabb pénzügyi szolgáltatások érhetők el, köszönhetően ezen szolgáltatások decentralizációjának, tokenizációjának és blockchainen keresztüli törvényszerű nyitásának a virtuális valuták felé.
Az innovációra talán a legújabb és “legjobb” példa, a flashloan intézménye, amivel gyakorlatilag létrehozták a fedezet nélküli rövidtávú hitelt az okosszerződéseknek köszönhetően: igaz a kölcsönt ugyanabban a tranzakcióban törleszteni is kell, amiben az felvételre került… ami így leírva nem tűnhet hatalmas innovációnak, de a valóságban ezzel a funkcióval kezdetét vette egy halom olyan – jellemzően arbitrázs jellegű – technológia fejlesztés, ami minden bizonnyal komoly alapját fogja jelenti a jövő kriptogazdaságának.
Akit ennél jobban is érdekel a flash loan és, hogy miként használták ki ezt többek között néhány decentralizált exchange kifosztására, azoknak ajánlom figyelmébe az alábbi a témával foglalkozó cikkemet: Flash loan kisokos
Viszont ezen cikkem megírását ezúttal a saját házam táján történt innovációk ösztönözték. Négy héttel ezelőtt, február 5-én jelent meg igen hosszú fejlesztés után az INLOCK legutóbbi verziója, amiben két merőben új funkció is landolt. Ezek: INLOCK Managed Lending és az INLOCK Stake.
INLOCK Managed Lending
A platformon elhelyezett USDC minden egyéb tevékenység nélkül folyamatosan kamatozik. Nem is akárhogy: a kamat hetente íródik jóvá, ami egyből kamatos kamatként érvényesül, tehát a következő héten már az addig megtermelt kamatok is tovább kamatoznak.
Az INLOCK Managed Lending másik nagy újdonsága, hogy nincs semmilyen kötöttség a használata esetén. Az ügyfél bármikor megszűntetheti, kiutalhatja az USDC coinjait, természetesen az összes addig felhalomozott kamattal, mindenféle egyéb díjak és költségek felszámolása nélkül. A szolgáltatás éves hozama jelenleg 8,5%-on áll, de ez az érték folyamatosan változhat kismértékben a kereslet/kínálat függvényében. Az elmúlt egy hónapban folyamatosan növekedni tudott a kínálat kamat!
Beszerzés a szűk keresztmetszet?
Közismert tény, hogy az ilyen jellegű megoldások esetén az USDC coinok beszerzése lehet a szűk keresztmetszet, hiszen bár jól hangzik az évi 8,5%-os kamat, de annak megvásárlása és későbbi visszaváltása akár 4-5% költséggel is járhat egyes brókereknél.
A cím bár már önmagában is végtelenül unalmasnak hangzik, mindettől függetlenül a rendelet igencsak komoly hatást gyakorol a teljes EU kripto ökoszisztémára.
A téma apropójából valószínűleg legtöbben eddig csak ennek negatív oldalával találkozhattatok. Hiszen sokkal nagyobb hírértéke van annak, hogy mely kripto cégek hagyják el az EU-t a reguláció hatására, mint az, hogy milyen szinten tudja pozitívan érinteni az ökoszisztémát a rendelet.
Jómagam immáron bő egy éve veszek részt egy munkacsoportban, melynek célja megvizsgálni és előkészíteni a hazai blockchain alapú szabályozást, valamint facilitálni ezen keresztül a témához kapcsolódó rendezvényeket, projekteket. Személyes érintettségemnek köszönhetően a munkacsoportban kiemelt szerepet kapnak a blockchain technológiák mellett a kriptoeszközökhöz és tokenizációhoz kapcsolódó témák is. Ennek tekintetében van lehetőségem folyamatosan egyeztetni a döntéshozó, végrehajtó illetve ellenőrző kormányzati területekkel is.
Mindennek ürügyén az előző napokban végre sikerült leütni, hogy mit is jelent pontosan itthon az 5. AML direktíva, és annak 2019. december 18-án elfogadott honosítása a Pmt. keretei között. Aki esetleg bele akarja magát ásni, az eredeti törvényjavaslatba, az a T/8028 szám alatt találja meg.
Pmt.: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
Kikre vonatkozik a Pmt. 2020. január 10 óta életbe lépett módosítása?
Direkt módon minden olyan vállalkozásra (annak jellegétől függetlenül), akik kriptopénzek letéti tárolásával, illetve kriptopénzek váltásával foglalkoznak.
A váltás nem korlátozódik kizárólag a fiat-crypto, illetve crypto-fiat váltásra (ellentétben például az Észt hasonló licensszel), hanem egyértelműen magába foglalja a kripto-kripto váltásokat is, tehát direkt módon hatálya alá vonja akár a token swap ügyleteket is.
Fontos viszont, hogy a (2) A Pmt. 1. § paragrafus új 1a pontja értelmében a jogszabály kiterjed minden kripto felhasználóra is, aki az EU-n belül rezidens. A Pmt. területi hatálya ezen pont értelmében nem korlátozódik kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező szolgáltatókra, hanem minden olyan szolgáltatóra, aki itthon tartósan jelen van és közvetlenül nyújt szolgáltatást.
Innentől ide tartozik az összes hazai Kripto ATM operátor, a magyar nyelven működő vagy forintban elszámolást nyújtó kriptováltó és még sorolhatnám, hogy mi minden más… a lista igen hosszú lenne.
Nézzük milyen kriptoeszköz témájú pont került be a hazai Pmt. által kezelt szolgáltatások közé: (Pmt. 1§ (1))
n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra; o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;
Előbbi (n) ugye a kripto exchangekre vonatkozik, utóbbi pedig (o) a kripto alapú pénztárca szolgáltatókra, ahol a privát kulcs nem az ügyfélnél van.
A Pmt. módosítás természetesen megjelöli a két új kategória kapcsán a felügyeleti szervet is: A Pmt. 5. § 2020. január 10. napjától hatályos f) pontja értelmében a Pmt. „alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés (…) n) o) (…) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
A szövegezetben szereplő pénzügyi információs egységként működő hatóság itthon a NAV, azon belül is a NAV FIU (NAV KI Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda).
A munkacsoporton keresztül volt lehetőségem egyeztetni a NAV FIU-val és ezúton teszek eleget feléjük vállalásomnak. Szeretném felhívni az összes hazai kripto fizetőeszközök (akarom mondani virutális fizetőeszközök) témakörben foglalkozó vállalkozás figyelmét arra, hogy a 2020. január 10-én életbe lépett új Pmt, mely a következő két feladatot követei meg minden érintettől:
“kijelölt személy” kinevezése és NAV FIU felé történő bejelentése.
belső szabályzat kialakítása és annak leadása véleményezésre a NAV FIU-nak.
Kijelölt személy: esetében itt egy olyan compliance officer munkatársról kell nyilatkozni, aki fogadni fogja a hatósági megkereséseket, illetve lejelenti, hogy ha a belső szabályzatban rögzített folyamat szerint visszaélést gyanúja áll fenn.
A kijelölt személy adatait a VPOP_KSZ17-es formanyomtatványon kell leadni, ami azonban még nem tartalmazza a két új szerepkörhöz tartozó specifikus kérdéseket(!) A NAV-tól kapott tájékoztatás értelmében várhatóan e hét második felében fog elkészülni a frissített formanyomtatvány.
Belső szabályzat: ezzel kapcsolatban a NAV oldalán már elérhető egy tájékoztatás: -link-, amit javaslok minden érintettnek tanulmányozásra. A NAV FIU-tól kapott információk alapján meg tudom erősíteni, hogy a virutális fizetőeszközök váltásával foglalkozó, illetve a letéti pénztárca szolgáltatóktól elvárt belső szabályzat kapcsán is készít a NAV egy-egy típusszabályzatot.
Ezt érdemes megvárni, azonban fontos megjegyeznem, hogy a Pmt módosítás értelmében a törvény életbe lépését (2020. január 10.) követően 45 napon belül meg kell tenni!
Egyéb regisztrációs, engedélyezési, licenszelési követelmény jelenleg nincs itthon az ilyen szolgáltatást biztosító vállalkozásokkal szemben.
Kissé zavarbaejtő visszagondolni arra, hogy már 2013 óta követem a kriptogazdaság megannyi mozzanatát. Ez a bő hat év… mondhatni bármiből is sok lenne. Ám így utólagosan visszatekintve azt kell mondjam a sokszor csak “alulról épülő csendes forradalomként” aposztrofált crypto-boom éves szinten produkál olyan tendenciákat, melyek ismerete vagy éppen előre megsejtése igencsak hasznos lehet. Nézzük mik is voltak a nagy trendek az elmúlt években:
2013 – A Bitcoin éve
Az első év kétségtelenül 2013 volt, amikor a kriptogazdaság kilépett a geek faktorból és maga mögött tudta hagyni a botladozó MtGoxot is, létrejöttek azok a korai pioneer vállalkozások, ami mára már őskövületeknek tűnhetnek a frissen csatlakozók szemében. Ez még az az időszak volt, amikor mindennaposak voltak a 10+%-os árfolyam ugrálások. Mára egy ilyen mértékű elmozdulást már világvégének, vagy éppen csodának élünk meg.
2014 – A bányászat éve
Vagy mondhatnám úgy is a bányászathoz kapcsolódó forradalom éve. Az első olyan év, ahol széleskörben vált ismerté a bányászat és annak profitabilitása. Megjelentek a kis kiszerelésű Bitcoin ASIC minerek és vele együtt hatalmasra nőttek az olyan cégek mint a Bitmain vagy a Bitfury.
Minden idők egyik legsikeresebb kripto-projektje (természetesen a Bitcoin után) kétségtelenül az Ethereum. Bár mára a fénye sokat fakult, de azt mindenki elismeri, hogy nagyon sokat adott hozzá a szélesebb körű adaptációhoz. A megjelenést megelőzően 2014 nyarán egy nyílt közösségi finanszírozásból hozták össze a projektet, ami gyakorlatilag a kriptogazdaság első ICO-jaként kezelhető.
Az Ethereum végül 2015 júliusában startolt. Hazai vonatkozású érdekesség, hogy az Ethereum hálózat első blokkját Debreczeni Barnabás, a Shinrai/MrCoin alapítója bányászta ki.
Egy pénteki teleconfon került elő a címben szereplő kérdés. Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nem volt erre válaszolni, ezért gondoltam keyboardot ragadok. Amúgy is időszerű egy ilyen témáról írni, hiszen régen volt már tech jellegű cikk a blogon.
Az alap kérdés egyébként nem is az volt, hogy mennyi Bitcoin node létezik, hanem az, hogy honnan tudjuk pl. egy Ethereum hard forknál, hogy a fullnodeok mekkora arányban alkalmazzák már az új konszenzus protokollt, illetve, hogy vajon egy hard fork milyen mértékben érinti negatívan az adott hálózat védettségét azáltal, hogy régebbi nodeok tömege kerül out-of-syncbe.
Privacy & Cookies: This site uses cookies. By continuing to use this website, you agree to their use.
To find out more, including how to control cookies, see here:
Cookie Policy
