Kriptopénz, stabil alapokon: mire jó a stablecoin?

Igazi kriptopénz, de a hagyományos pénzhez, a fiat-hoz hasonlít. Blockchain alapon működik, mégis stabil az árfolyama. Öszvérmegoldás – vagy mégsem? Mire szolgál igazából a stablecoin?

Az alábbi cikk célja, hogy azoknak is bemutassam a stablecoinokat és működésüket, akik esetleg csak most ismerkednek a kriptovalutákkal és rácsodálkoznak a fiatdeviza-fedezetű, vagy fiatdevizához rögzített árfolyamú stablecoin kriptopénzekre.

Az ismertebb kriptovaluták, bitcoin ethereum, igen volatilisek, azaz árfolyamuk drámai mértékben képes változni. Ezzel szemben a stabilitást a stablecoinok hozzák el a kriptopénzek világába. Nemcsak a nagyvilágban tudnak kiterjedt felhasználó bázist maguk mögött, de már itthon is igen kedveltek, mint arról már korábban írtunk megvásárlásuk sokkal egyszerűbb, mint azt báriki elsőre gondolná, hiszen menekülődeviza lehet azok számára, akik a forintnál szilárdabb lehetőséget keresnek.

Az ezerarcú stablecoin-világ 

Persze a stablecoinok sem egyformák. A legnagyobb csoportjukat a fiat-alapú stablecoinok jelentik, mint például a dollárhoz kötött USDC. Ezek a coinok 1:1 arányban viszonyulnak valamelyik hagyományos valutához. A kibocsátó ilyenkor egy adott mennyiségű valutát feleltet meg ugyanannyi egységű tokennek, amivel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a hagyományos nemzetállamok által kibocsátott valutapárjukkal. A kibocsátó a legtöbb esetben egy ismert entitás, aki egy ismert pénzügyi szolgáltatónál vezetett számlán tárolja a kibocsátott stablecoinok ellenértékét adó fiat pénzeket, vagy akár egyéb árucikkeket. Utóbbira jó példa az egyre inkább népszerűvé váló arany alapú stablecoinok, melyeknek piaci értéke az arany árfolyamát követi és általában 1:1-es fizikai vagy derivatív aranyfedezet áll mögöttük. Mivel a kibocsátó tárolja a teljes fedezetet, így az adott stablecoinok esetén különösen fontos, hogy a felhasználók el is higgyék annak meglétét, hiszen ezeknél a szolgáltatóknál a “tokenziált” fiat pénzek visszaválthatóak is kell, hogy legyenek, márpedig ehhez nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fedezet valóban rendelkezésre álljon. Több nagy kapitalizációjú stablecoin esetén is erősen megkérdőjelezhető ez a fajta prudens működés. A Tether (USDT) stablecoint működtető vállalat például 2018 óta nem tudott bemutatni olyan hitelesnek tekinthető független pénzügyi audit jelentést, amely szerint valóban rendelkezne a teljes fedezettel.

Ettől kissé eltérően működik a kriptopénz-alapú stablecoin. Első hallásra meghökkentően hangzik: mi értelme egy kripto mögé egy másikat tenni? Ebben az esetben az alapkripto tulajdonképpen okosszerződéssel védett fedezetül szolgál a kereskedésre használt stablecoinhoz. Etéren talán a legnépszerűbb a MakerDAO által gondozott DAI nevű stablecoin, ami immáron a második nagy kibocsátásán van túl. Az eredeti DAI (amit már már csak SAI-ként, azaz Single Collateral DAI-nak nevezünk) már kizárólagosan csak Ethereum fedezettel működhetett, a ma ismert DAI (Multi Collateral DAI) fedezetét, azonban már számos egyéb az Ethereum blockchainen kibocsátott tokenek is biztosítják. A kriptopénz fedezetű stabilpénzek mögött általában csak egy közösség áll, melynek tagjai felelnek azért, hogy a fedezetként zárolt kriptopénzek értéke mindig meghaladja a kibocsátott stablecoin piaci értékét.

Az algoritmus-alapú stablecoinok alapját – ahogy a neve is mutatja – algoritmusok és okosszerződések jelentik. Amint az ilyen stablecoin ára meghaladja a követett fiat értékét, a rendszer újabb tokeneket dob piacra, míg áreséskor az algoritmus csökkenti a forgalomban lévő tokenek számát. Ezen komplex keresleti-kínálati egyensúly fenntartása garantálja az ilyen típusú stablecoinok értékét. Persze mindehhez elkerülhetetlen, hogy az adott stablecoinban hatalmas cirkuláció is legyen, ellenkező esetben az árfolyam stabilizáló algoritmus nem képes ellátni a feladatát.

Szóval mire is jó a stablecoin?

Pontosan arra, amire szívesebben használunk stabilabb eszközt: a hagyományos, vagy azok alapelvein létrejövő pénzpiaci megoldásokhoz. Egyúttal közvetítőként is szolgál a kripto- és a normál pénzpiac között, hiszen rendelkezik a kriptopénzekben rejlő potenciállal, de az árfolyama stabilan követi a mögöttes pénzügyi instrumentumot. Mit jelent ez a potenciál? Vegyük példaként az USDC stablecoinot: Szabadon lehet tárolni bármilyen ERC20 képes Ethereum walletben, így szemben egy hagyományos USD bankszámlával, nincs fenntartási díja és nincs egyéb rejtett költség sem. Ráadásul az utalásokhoz is csak az Ethereum hálózat tranzakciós díját kell megfizetni, így gyakorlatilag fillérekért lehet utalni tetszőleges mennyiségű dollárt mindenféle egyéb tranzakciós illetékek nélkül. Sőt egyre több helyen már elfogadói hálózat is kiépül, amiken keresztül 1:1-ben tudod felhasználni az USDC-t dolláralapú számlák kifizetésére.

Stablecoin használatával a megszokott pénzügyi megoldásokból is sokkal többet lehet kihozni – ezért tettük meg az USDC stablecoint a peer-to peer alapon működő INLOCK vezető szolgáltatásának, az Automatizált Kihelyezés nevű onlinekölcsön-termék egyik pillérévé. A beutalt USDC-t a rendszer automatikusan kölcsönzi a platformon lévő igénylőknek, egy hét után pedig befut a jól megérdemelt kamat, ami továbbgörgetve kamatos kamathoz juttatja a kölcsönnyújtót. Az alapelv ismert a hagyományos banki megoldások révén, ám a kriptopénz elképesztő rugalmasságának és a mögötte álló közösségnek köszönhetően lényegesen jobb az elért hozam. A rendszer stabilitását jól mutatja, hogy bár az elmúlt bő egy hónapban hatalmas korrekción esett át a teljes kriptopiac (a hagyományos tőzsdei piacokkal együtt), ennek ellenére a stablecoinok nemcsak megőrizték értéküket, de az azokra épülő stablecoin alapú peer-to-peer kölcsönplatformok kamatkínálatai sem változtak számottevően.

A stablecoin a két pénzügyi világ előnyeit egyesíti, a hagyományos megoldások túlárazottsága és merev szabályai nélkül. A stablecoin-alapú szolgáltatások remek alternatívát jelentenek a szűkös lehetőségeket kínáló banki termékek mellett.

Hogyan lesz a dollárból stablecoin?

Bár a legtöbb felhasználó általában úgy találkozik a stablecoinokkal, hogy exchangen vagy helyi váltón megvásárolja, azonban fontos tudni, hogy az esetek döntő többségében bárki tud egyszerű banki utalással is stablecoint létrehozni (tokenizálni), illetve akár vissza is váltani (redeemelni). Ez persze szintén projektenként változhat és a teljes folyamat általában csak a fiatpénz fedezetű stablecoinok esetén érhető el.

Az olyan kriptopénz fedezetű stablecoinokra is igaz ez a folyamat, mint például a MakerDAO féle DAI. Ott az ügyfelek maguknak tudnak létrehozni CDP (Collaterized Debt Position) szerződéseket, mely szerződések új neve már Vault lett a Multi Collateral DAI megjelenés óta, de a célja ugyanaz. Gyakorlatilag ezen a folyamaton keresztül bárki saját maga jegybankját játszhatja el, ahol a saját korábbi eredményeire (kriptopénzeinek értékére) tud kibocsátani egy olyan stabilcoint (DAI), amit ezt követően mindenki elfogad az DAI ökoszisztémán belül.

Mi a helyzet a részleges fedezetekkel?

Bár a kriptopénzek és public blockchain technológia esetén hajlamos az embert azt hinni, hogy itt minden mögött a matematikai és a kriptográfia áll, ami bizonyos garanciákat ad… Ám ez igencsak messze áll a valóságtól. Mind az intézményi fedezet, mind a kriptopénzalapú fedezettel rendelkező stablecoinoknál előfordulhat alulfedezettség (részleges tartalék). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy valójában az adott cégnek vagy projektnek nincs annyi fedezet a birtokában, amennyi szükséges lenne egy teljes likvidáláshoz.

Nemrégiben a kifejezetten prudens működéséről híres MakerDAO-val esett meg, hogy egy jelentősebb árfolyamkorrekció során az ökoszisztéma szerződés likvidálásért felelős szereplői hanyagul álltak a történethez, minek okán egy szemfüles szereplő közel 8 millió dollárnyi fedezetet vont ki úgy a rendszerből, hogy valójában semmit sem fizetett érte. Később a Maker a hiányzó fedezetet egy aukció keretei között pótolta.

Nem ennyire egyértelmű és szép a Tether helyzete. A legöregebbnek tekinthető stablecoin esetén a fedezet kérdése évek óta nyitott. A kibocsátó cégtől származó információk minimum zavarosak. Szó volt itt még 2017-ben egy jelentősebb Wells Fargo számlazárásról, ami elvileg a mai napig zárlat alatt is van, de állítólag a cég jelentős veszteségeket szenvedett el a Crypto Capital összeomlásánál is és a legoptimistább becslések ellenére is a fedezet talán ha 70% körül lehet, ráadásul az is valószínűleg bitcoinban, nem pedig dollárban. Bár mentségükre szolgáljon ezt ők maguk is elismerik. A Tether honlapján a fedezetnél ez szerepel:

A tether mögött 100%-ban állnak fedezetként a saját tartalékaink, beleértve tradicionális pénzeket és pénzeszközzel egyenértékű eszközöket. Időről időre ezt kiegészíthetjük egyéb eszközökkel, illetve olyan forrásokkal melyeket a Tether cég kölcsönként nyújt egyéb harmadik feleknek[…]

Mindennek ellenére a Tether (USDT) sikere és népszerűsége töretlen. A mai napig élvezi a first-mover szereplő előnyeit, hiszen mind forgalomban, mind pedig tőzsdei értékpárokban magasan a piac többi szereplője fölé emelkedik.

Mennyire kockázatos?

Minden pénzügyi instrumentumnak megvan a maga kockázata. Nincs ez másként a stablecoinok esetén sem. A legfontosabb kockázat talán a fedezet kérdése, függetlenül attól, hogy milyen jellegű fedezet áll az adott blockchain alapú stablecoin mögött. Amikor valaki egy tőzsdén vagy helyi váltónál stablecoint vásárol, akkor ezt annak biztos tudatában teszi, hogy a megvásárolt stablecoin holnap és akár hetekkel később is pontosan ugyanannyit fog érni, legalábbis dollárhoz, euróhoz, vagy egyéb valutához képest.

Ám a fedezet mellett számos egyéb olyan kockázat is felmerülhet, amik sokkal inkább jellemzők a blockchain alapú eszközökre. Csak néhány példa:

  • Hibás/téves utalások esetén könnyen előfordulhat, hogy az elutalt stablecoin ugyanúgy örökre elvész, mintha bitcoin vagy ethereum utalást hajtottunk volna végre. Míg a hagyományos banki megoldásoknak a pénzek téves utalása esetén van némi esély azok megmentésére (bár ott sem garantálható ez), addig a nyílt blockchain megoldások esetén erre semmilyen eszköz sincs. Mindez arra az esetre is igaz, ha egyébként a téves címre utalt stablecoin fedezete rendelkezésre áll a kibocsátó intézménynél. Az intézmény ugyanis nem tudja mérlegelni az ügyfél által téves utalásként jelentett esemény valóságtartalmát.
  • Bár alapvetően rendelkeznek a nyílt blockchain megoldások egyfajta censorship resistance és felügyeleti kontroll jellegű védelemmel, de ez nem feltétlenül igaz a legtöbb stablecoin projektre. Egyrészt ezen projektek mögött általában egy jól beazonosítható szervezet áll. Másrészt pedig ezen intézmények is végeznek bizonyos jellegű folyamatos tranzakcióanalízist és a stablecoin implementációik általában rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy egy-egy addressen található stablecoin mennyiség befagyasztható legyen.
  • Fontos, hogy amikor szolgáltatók között utal az ügyfél stablecoint, akkor nagyon figyeljen oda, hogy pontosan milyen címre utal. Sok esetben az egyes szolgáltatók (pl. exchangek) teljesen különálló címeket tartanak fenn a különböző stablecoinokra, még akkor is, ha egyébként több is ugyanazt a hálózati protokollt használja (a legtöbb kibocsátott stablecoin ERC20-as protokollt használ). Ilyen esetben a téves címre küldött utalás ugyan nem vész el, de a szolgáltató extra költségeket számolhat fel azért, hogy “helyreállítsa” a téves címre küldött stablecoint.
  • Nagyon sok párhuzamosan működő stablecoin projekt létezik, amelyek bár ugyanazt a célt szolgálják, de teljesen külön utat választanak hozzá. Ezek között sok esetben csak az adott stablecoin tickere alapján tudjuk eldönteni, hogy valójában melyik projektről van szó. Eléggé össze tudja zavarni az embert, amikor ilyen tickereket lát: USDT, TUSD, TrueUSD, USDC, SUSD, USDS, BUSD, stb. Fontos, hogy platformok közötti utalás előtt mindig győződjünk meg arról, hogy a megfelelő coint fogjuk a megfelelő címre utalni és akkor nem lesz problémánk.
Bookmark the permalink.

7 Comments

  1. USDC kétszer szerepel a végén a felsorolásban.

  2. Super.

  3. dr. Varsányi Károly

    Hello Csaba,

    érdekelne a véleményed a BCH-s anyhedge.com-ról. Jó ötletnek tartod? Ha lesz kedved/időd, írj majd róla.

  4. Szívesen látnék már egy svájci frank fedezetű stablecoint. Elég sok projekt főhadiszálása van svájcban, de még sincs CHF alapú stabilcoin. Valahogy jobban bíznék benne, mint a dollár fedezetűben, főleg ha valamelyik svájci bank beállna mögé…

    • Van már elég régóta (2-3 éve) CHF alapú stablecoin. XCHF a tickere és a Bitcoin Suiss AG. csinálja hozzá a vagyonkezelést. Be is van vezetve a Bitfinexre. Összesen cirka 8 millió dollárnyi collateral van benne.

  5. Eur alapú elterjedt stablecoin sincs, állítólag a Vechain dolgozik az ügyön.
    Erről van valakinek infója?
    Reserve rightsról olvasni még, hogy ígéretes elgondolás.

    • Nem igazán létezik EUR alapú stablecoin. Egyedüli kivétel, amiben is van számottevő forgalom az az EURS a maga cirka 35 millió dolláros marketcapével.

      Reserve Rights: Ez a téma rendre előkerül. Még március végén elemeztem ki telegramon, akkor ott meg is osztottam a véleményem. Mivel ezek szerint van még rá érdeklődés, ezért feldobtam most mediumra azokat az infókat, amiket anno leírtam. Erre tessék: https://link.medium.com/lJTSkCoGu5

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *