Gyorsuló bányászgép és egy kis piaci körkép

Az előző postban már beszámoltam, hogy milyen eredményeket sikerült elérnem egy csúcskategóriás GPU-val. Ehét hétfő óta a GPU zökkenőmentesen termel, sőt azóta kapott magának 3 kistestvért is, három darab GTX1060 formájába, jelenleg a masina így néz ki:

Nem szép, ellenben viszont legalább hatékony. A négy GPU össz teljesítménye: 1580 és 1620 Sol/s között mozog. A kártyákat “alap” OC profillal hajtom, de rendesen túlhúzva már sikerült elérnem velük az 1700 Sol/s-es zCash (ZEC) termelést is. Persze nem célom, hogy 3 hónap alatt kivégezzem a kártyákat, ezért megelégszem az átlag 1600 Sol/s-es sebességgel is. Eddig (3 nap alatt) kerek negyed ZEC-et sikerült kibányásznia a gépnek. A mostani teljesítményén hetente fog kitermelni kb 1 ZEC-et, ami alapján a gép még az éppen gyengélkedő zCash árfolyam mellett is aktívan hozza a tervezett megtérülési rátát.

Folytatás…

Zcash (ZEC) – újra bányászunk!

Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül  úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.

Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.

Folytatás…